Tehát semmi köze sem volt a végváraknak abban, h a törökök nem tudtak tovább nyomulni nyugat és észak felé.
Nem beszélve a birodalom belsõ bajairól. Janicsár(ezt nem húzta alá a Firefox) lázadások, lázadások Perzsiában gyengülõ központi hatalom. Ezeknek a bajoknak az Eger utáni megtorpanás volt az oka.
"Esztergomból hason csúszva is elmászok 3 hét alatt Bécsig.."
Na ja, csak közben kéretik átmozgatni 50-100000 embert, szállás építeni, kiépíteni a vesztegzárat, felkészülni az ostromra, átmozgatni az ostromlövegeket, felállítani õket, heteken keresztül lövetni a falakat, több teljes rohamot vezényelni a város ellen, és végül bevenni a várost, majd tábort bontatni, visszavontatni a lövegeket, átmozgatni a maradék embert az eredeti szállásaikra, stb. Nos, erre tényleg több, mint elegendõ a 3 hét. Hülye törökök, hogy erre miért nem volt elég egyetlen nap?
Õszintén szólva csak azért reagálok, mert lentebb már beígértem, idõm most sem igen van rá. Bár úgysem érdekel senkit se :)
"Ahogy tudjuk, az uráli hegység környékérõl származunk, és ez a feltevés alá is van támasztva."
Ez nem iylen egyszerû. A növényes dolgot szintén nemt udom követni, hogy miképpen bizonyít bármi ilyesmit is, hiszen a hivatalos történelem szerint (márpedig, ha hibákkal is, de azt mondtad fel), a mezõgazdálkodási szokásaink nem az Urálhoz vagy a finnugorokhoz köthetõek, hanem már az elválás után vettük át más (török, iráni nyelvû) népektõl. Amire gondolhatsz, az a finnugor õshazának az olyaténképpen való meghatározása, hogy mely szavak mutatnak rokonságot éghajlatra, tevékenységekre (pl. halászattal kapcsolatos szavak), flórára vonatkoztatva, mert akkor ilyen ehlyen kellett együttélni ezeknek a népeknek. Ez alapján létezik az ismert, körülbelüli eredmény. Ebben persze számos hibalehetõség rejlik, hiszen a a XIX-XX. századi éghajlat és flóra alapján határozták meg ezeket a területeket, mely akár félrevezetõ is lehet, tovább ronthatja a találati arányt, hogy am ai ismereteink szeritn a jelenlegi integalciálisban is kisebb glaciálisok váltogatják egymást, így még nehezebb pontosan meghatározni az "õshazát".
"Szóval kikkel is állunk rokonságban? Egyszerûbb kérdés volna azt feltenni, hogy kivel nem?"
Ez így elég laikus felvetésnek tûnik. Attól, hogy sok népet befogadtunk, sokat keveredtünk, mi még a magyar nép tagjai vagyunk, és van történelmünk is, nem a svábok múltját tanuljuk, csak azért, mert õk is települtek ide be. A génképünk továbbra is elüt a körülöttünk élõkétõl, tehát ezen a téren továbbra is komoly tanulságukat lehet levonni. Egyébként én sem egy népenek tartom a magyart, valószínûleg több - talán rokon - nép tözsszövetségeként érkezhettünk, és továbbra is érdekes kérdés lehet a lentebb általam is említett, társadalmi rangtól függõ antropológiai és genetikai különbségekkel számolni. És egyben ez is lehet a fentebbi elmélet egyik gyengepontja, elvégre egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy eleve finnugor-török nép(ek)ként érkeztünk a Kárpát-medencébe, számos kérdésre adhatna kézenfekvõ választ, szemben a jelenlegi elmélettel.
"Mikor ide érkeztek a honfoglalók, különbözõ népekkel találkoztak, akik ki tudja mióta itt éltek, nem mentek sehova, inkább "lapultak", és megpróbáltak beilleszkedni. Sokuk kis népcsoport volt, akik békések voltak, és harc helyett inkább megpróbáltak alkalmazkodni, mint sem kiirtatni magukat."
Ezzel az a probléma, hogy egy idegen könyezetbe kerülõ nép könnyen elveszítheti a saját nyelvét (lásd bolgárok - õket például a nyelvük ellenére senki nem tartja szláv eredetû népnek), ennek ellenére mi a jövevényszavaink ellenére meglepõen jól megõriztük a nyelvünk struktúráját. Ez mindig is a a magyar történelemtudomány nagy talánya volt, a kettõs honfoglalás elméletének egyik elõnye éppen az, hogy erre is magyarázatot ad. Én továbbra is azt mondom, hogy óvatosan kel bánni az õstörténetünkkel, azzal, hogy bármit is vele kapcsoaltban tényként kezeljünk, inkább kutatni kellene a múltunkat, mert eddig inkább csak elméletek vannak, így legalább badarságok si kiszûrhetõek lennének.
Nem bezony. A rómaiak egyik legfõbb elõnye az volt, hogy nem voltak muzulmánok. Meg nem létezett abban az idõben a 15. 16. században kialakúlt állam szervezet. Nagyjából kultúrálisan homogén terület volt a földközi-tenger vidéke. És még rengeteg más ok volt:)
jaj nee. Nem ezt mondtam. Egernél pl a hidzsra közeledte miatt távoztak. Másrészt pedig azt mondtam, hogy a megszállt Magyarország területe volt a limit amit nyugati irányba meg tudtak tenni. Ha nyugatabbra akarta vonúlni és hódítani ahhoz max 3 hét állt rendelkezésükre, ami soha nem volt elég. És pont azért nem ment mert a frontvonal egyre távolabb volt ezért egyre több idõbe tellett össze szedni a csapatokat.
A bizonyos végvári vitézek meg közben hajkurászták a lányokat, mert tudták, h úgysem jön a török? Ha akkor össze tudták szedni a csapatokat és több száz kilométerre benyomulni Magyarországra, késõbb már nem ment? Egerbe is honnét vonultak fel? A Szalajka pataknál találkoztak? Nem rabolhatták végig az Alföldet szabadon élelem után? Most azt mondod, h akkora volt a török hadsereg, h már meg sem bírt mozdulni????
a legutolsó nagy hadjáratnál az volt a gond,hogy a Habsburgok egy igencsak erõs és nagy hadsereget hoztak össze,és inkább visszavonultak(talán Kõszegnél szimuláltak vereséget?)
Más 1 embernek az élelmezését ellátni és más 300 ezerét. Azon kívûl a csapatokat össze kellett szedni a birodalom minden tájáról ami színtén nem volt kis idõ. És ráadásúl a muzulmán ünnepekre el kellett engedni az embereket (lásd Eger).
Azért ezt nem vágom. Leigázták az egész Balkánt, meg a Kárpát-medence nagy részét, akkor miért csak 3 hetük volt egy hadjáratra? Esztergomból hason csúszva is elmászok 3 hét alatt Bécsig.. Megint csak arról van szó, h valamiért igyekeznek elbagatellizálni a végvárak szerepét. Mert ott voltak a végvárak, és inkább azok miatt nem tudtak továbbmenni a törökök...
Fogdd már fel meg minden radikális hogy felvidéket örökre elvesztettük!Te azt hiszed hogy valamikor is újra Magyarországé lesz?Ha igen akkor hogy képzeled?
Mi ez a duma, h "Undoritó magyarkodó szöveg"????????? Hát B+ én nem vagyok se cigány, se zsidó, se svéd, se csecsen. Én magyar vagyok bazze!!! Ha undorodsz a magyaroktól akkor mi a f*sznak idegesítesz itt HE????
Van perjés Gézának a Mohács címû könyve. Sokan nem tudják de az egyik nemzetközileg is leg elismertebb magyar történelmi könyv. Nagyon részletesen foglalkozik az ellátmánnyal azzal, hogy ez hogy is volt megszervezve és milyen módon. Erre a következtetéseire több nyugat európai történész is hivatkozik. Lényeg a lényeg, hogy a megállapításai alapján megállapítást nyert, hogy Buda elfoglalása után és az ország megszállása után egy hadjáratra a törököknek max 3 hetük volt. Többek között ezért sem tudták soha elfoglalni Bécset.
Az hogy miért itt lettek megállítva a törökök az 90%-ban az ellátási vonalaik és a vallásuknak volt köszönhetõ. De ezt csak mint mellékes dolgot jegyeztem meg.
Undoritó magyarkodó szöveg...Tudod semmi reális esély sincs arra hogy a felvidék visszakerüljön!Ez csak háború útján lehetséges..De a háborút csak egy bolond akarhatja
Mit lehetett a németeknek? Maximálisan egyetértek veled NINCS ÉS NEM IS VOLT SZLOVÁKIA. Lehet, hogy nagyhatalom volt de nem tudta megtartani ezt a státuszt mert sok volt a hazafiatlan fõúr.
a magyar az egy olyan nép,amelynek voltak jó vezetõi,de túl sok volt a nemtörõdöm és a talpnyaló "vezetõ".maga a "faj",mint magyar pedig...háát,eléggé kiismertek bennünket,sajnos ezt érdemeljük...ha vhol külföldön meghallják az ottani népek a magyar nyelvet,akkor egybõl mondják,hogy "vigyázz!a magyarok lopnak!" ide süllyedtünk,kb romániával egy szinten emlegetnek minket,és lehet,hogy pár év múlva már jogosan.
ha tudta volna ezt Árpád,István vagy Mátyás,most szégyenkeznének miattunk :(
Nem tudom, miért felejted el mindig, h Magyarország a Mohácsi vészig Európa egyik nagyhatalma volt. Egyenrangú a németekkel., a lengyelekkel, franciákkal. A törökök is végül magyar földön lettek megállítva, 150 év után sem tudtak tovább hódítani. A törökök és az osztrákok-németek egyszerre próbálták megszüntetni a magyarságot. Nem sikerült. Aztán a németek megpróbálták egyedül. ( A kiegyezés után a hivatali nyelv a német volt!!! olvass el egy Mikszáth könyvet, vagy emlékezz, h tilos volt magyar nyelvû színházat csinálni!!) Akkor sem ment. Késõbb jöttek az oroszok. 50 év kemény elnyomás és "internacionalizmus" után még mindig van szerte a világon ~15 milló magyar. És ha mini államokban laknak a magyarok??? onnét csak egy lépés az újraegyesülés.
A NÉMETEKNEK MIÉRT LEHETETT?????
A MAGYAROKNAK MIÉRT NEM LEHET A MAI NAPIG SEM?????
MIÉRT VÁLHATOTT SZÉT MINDEN TOVÁBBI NÉLKÜL SZLOVÁKIA ÉS CSEHORSZÁG?
Szlovák állam soha sem létezett!!!! Szlovákia = Felvidék !!!!!
És a magyarság már sokkal régebbóta itt él. Olvasd csak el azt az "alternatív törikönyvet!
akkoriban még egész más volt a szitu :) ki gondolta volna,hogy majd késõbb olyanokat csinál a magyar nép,ami miatt megutálnak minket?csak magunknak köszönhetjük és orosz "barátainknak". :c
Minek kellett egyáltalán ide jönni? Csupa ellenséges szlávval vagyunk körül véve. Mindenki ferde szemmel néz ránk. Csak a lengyelek és a szlovének barátságosak. Minek kellett ide jönni? Csak, hogy menjünk? Kb. annyi eszük lehetett az õsmagyaroknak mint amennyi a Magyar Vándorban van.
Nagy Magyar Birodalom? Mini köztársaságok százai lennének akkor, ha a te terveid meg valósulnának.
Senki sem hagyja el szívesen a szülõföldjét. Inkább 1 olyan magyar kormány kellene, amelyik elindítaná a triannoni határok revízióját, és sokkal jobban támogatná a jelenlegi határainkon túl élõ magyarságot ( akár egy jelképes gesztussal: minden magát magyar nemzetiségûnek valló állampolgár ingyen kapna magyar útlevelet, magyar igazolványt) MInden városba pedig ki lehetne nevezni egy személyt, akinek hivatalosan panaszkodni tudnának, h magyar voltuk miatt hátrány érte. Ha a zsidóknak lehet, akkor a magyaroknak miért nem?
Bár szerencsétlen baszkok is már évtizedek óta küzdenek a függetlenségükért, nem tudom, miért nem lehet már õket is egy autonóm köztársaságként elismerni???
és egy hozzászólas: szerintem igaz az az állítás mely szerint ha valamelyik népnek elveszet a multját azt teheted vele amit akarsz.... ennek analógiájára figyelhetsz fel a mai felvidéken: ugyanis egy új törvény bevezetésével a magyar helységneveket csak szlovákul tanulhatják a magyarnyelvû iskolákban ez annyit jelent hogy nem azt tanulják hogy Duna hanem Dunaj, men azt tnulják majd hogy Tátra hanem Tatry.... és majd szép lassan csak a szlovák megnevezések maradnak a köztudatban (elfelejtve a magyart) így majd joggal fognak a jövõben hivatkozni a szlovák eredetre....
De nem úgy, ahogyan írod. Ez nem olyan, mint amikor Széchenyi behozta az angol WC-t. Átvették egymástól a földmûveléshez kapcsolódó technikákat és velük együtt az elnevezéseket is. A követek nem ekét vittek ajándékba az uralkodóknak. A "kapál" szót sem követek útján vettük át a tót parasztoktól.
A paraszt pont, hogy átfog venni. Be hozzák a diót(most csak mondok valamit) és ezentúl az Iránból és ezentúl diónak fogjuk mi is hívni az iráni dió szó pedig a sumerbõl ered. Vagy arisztokratikus divat lesz nyelvet tanulni.(Kazár birodalom) Két más nyelvet beszélõ ember él egymás mellett és megtanulják egymás nyelvét. Aztán ebbõl a 2-bõl a magyar átmegy a szomszéd faluba és ott mondd pár szót ott megjegyzik aztán ez így megy tovább...
Ez nem így mûködik. A paraszt nem fog átvenni mezõgazdálkodással kapcsolatos szavakat, mert egy követ importálja õket, ráadásul akkor internet sem volt, hogy segítse a "szakkifejezések" elterjedését...
Mi van akkor ha csak követeket küldtünk szét õk hoztak haza valamit, a valami nevét és új szavakat? Miért kellett volna ennyi embernek ennyit menni?
Iráni jövevényszavaink valóban vannak. Ehhez azonban valóban nem kellett a perzsa birodalom területén élni, ráadásul az õ nyelvük sem rokon a sumérral, mint alább is írtam.
A perzsa és sumér nyelv nem áll rokonságban egymással, egészen pontosan egyetlen nyelvrõl sem sikerült még minden kétséget kizáróan bebizonyítani, hogy rokonságban áll a legõsibb írott nyelvvel.
"Az angolok fele szókincse latin szavak elangolosításából származik..."
Tény, hogy jelentõs a latin jövevényszavak arány az angol nyelvben, de a francia-normann, illetve germán eredetûek is hasonló mennyiségben jelennek meg. A hétköznapi tevékenységekre õk is germán eredetû szavaakt használnak, s nem latin kifejezéseket, mint a többi nép. Ettõl független történelmi távlatokban valóban nincs jelentõs hatása a magyar szókincsre.
A #150-re még reagálok (most nincs kedvem gépelni), van benne pár érdekes, de egyébként megkérdõjelezhetõ felvetés.
arra sincs bizonyíték hogy léteznek.Nem nekünk kell bizonyítani hogy nincsenek,hanem nektek ufó hivõknek hogy vannak.De ne offoljunk ez nem a magyar õstörténethez kapcsolódik
A sumér-magyar nyelvrokonság annyiban igaz, hogy egy ideig voltak/lehettek a magyarok a perzsa birodalom területén, és ezen idõ alatt átvettek perzsa szavakat. A török szavak jelenléte a magyar nyelvben is két korszakra bontható, a honfoglalás elõtti és a hódoltság alatt átvett szavakra.
Az ufókról (ûrlény értelemben) csak annyit, hogy jelenleg nem cáfolható a létezésük, ugyanis: 1. A világegyetem végtelen. 2. Senki sem állíthatja, hogy a végtelen világegyetemben caakis és kizárólag egy Föld nevû bolygó lakható. 3. Tehát nem cáfolható, hogy a végtelen világegyetemben végtelen sok lakható bolygó létezik (arról nem is beszélve, hogy nem csak a mi létformánk szerinti lakhatóságot nézhetjük) 4. Senki sem állíthatja, hogy a végtelen sok lakott lakható bolygó közül csakis egy lakott. 5. Ezek szerint a végtelen sok lakott bolygó közül igen nagy valószínûséggel több is lakott (valószínûleg a lakottak száma is végtelen) 6. Ezek szerint akár végtelen sok fajta életforma létezhet a világegyetemben,
Tehát azt kijelenteni, hogy nincs élet rajtunk kívül a világegyetemben, azt senki, de senki sem képes bizonyítani.
(Azóta a németeket elõvigyázatosságból megreformálták a szót. Vagy csak egyszerûbb H nélkül írni ?
Hegyeshalmi határátkelõn a vámépületben az egyik irodában volt egy naptár, és a naptáron volt egy német szöveg, egy lap egy része aminek a közepén az a bizonyos ungarische még hungarische volt.
Az angolok fele szókincse latin szavak elangolosításából származik...
Az anglolal nem értek egyet.Mi nem sokat köxönhetünk nekik,persze az elmúlt 10 évben gyakorol erõteljes hatást a nyelvünkre,de elõtte abszolút nulla volt
Nem ám a te teóriád helyes a magyarok dicsõtetteit elleplezik a hamis 300 év kitalált történelmével.De ez nem elég az általunk tanított törökökre fogják azt hogy tulajdonképpen mi tanultunk tõlük:D
És mi van akkor, ha éppen a törökök vették át a magyaroktól a török nyelvben is megtalálható szavakat?
Azt meg végképp nem értem, h miért lehet csak az Uralig elhinni a magyar törzsek létezését?
Tehát az elõember átvándorolt ugye Afrikából Ázsiába, majd a nagy széles Ural alatti pusztákon lótenyésztésbe kezdett, és "kitalálta" a magyar nyelvet. És ott élt ezer éveken át,( lovakat, marhákat tenyésztve, meg nyilazgatva) míg elindult ez a nagy népvándorlás, és besodorta a maroknyivá zsugorodott magyarságot a Kárpát-medencébe. A magyarok annyira buták voltak, h soha sem láttak még földmûvelést, sose ettek gyümölcsöt, csak mindig lóhúst, meg szürkemarha húst. Nem mitõlünk tanulták a dolgokat, hanem szegény tanulatlanoknak a törököktõl kellett megtudni mindent, akik ugye egy hatalmas kultúrával, több ezer éves írásbeliséggel büszkélkedhettek már akkor is... Hátakkor biztos ígyvolt.
Persze, ha nem teszünk ellene, 10 év múlva már azt fogjátok tanulni, h arrajáró zsidóktól tanulták a nyelvüket, meg a nyilazást, meg a lótenyésztést is. Tehát Magyarország örök háláját nyilvánítsa ki a zsidó népnek.
gondoltam, én is ide írok valamit, érdekes a téma, és nemrég tanultam róla egy keveset.
Ahogy tudjuk, az uráli hegység környékérõl származunk, és ez a feltevés alá is van támasztva. Több olyan növényt is találhatunk Európában, amelyek nem voltak honosak itt, és a mi érkezésünk után kezdtek elterjedni. Vagyis az õsmagyarok hoztak magukkal olyan dolgokat, amit az európaiak nem ismertek, de idõvel átvették, fejlesztették, és felhasználták. Különbözõ eszközök is persze ide tartoznak. Pontos feljegyzések hiányában persze ez is csak egy teória, de a legkézenfekvõbb, és a legésszerûbb.
Ahogyan valaki már leírta, a magyarság több népbõl tevõdik össze. Mikor ide érkeztek a honfoglalók, különbözõ népekkel találkoztak, akik ki tudja mióta itt éltek, nem mentek sehova, inkább "lapultak", és megpróbáltak beilleszkedni. Sokuk kis népcsoport volt, akik békések voltak, és harc helyett inkább megpróbáltak alkalmazkodni, mint sem kiirtatni magukat. Ilyen pl. a Bodrogköz, ahol már kimutatták, hogy a mi megérkezésünk elõtt élt egy népcsoport, ami genetikailag változatlan volt még nemrégiben is. Mivel a közlekedés ott elég nehézkes volt a modern technikai dolgok megjelenése elõtt, maradtak egy helyben, és jópár kultúra váltást megéltek. A történelmünk során rengeteg betelepítésrõl tudunk, szóval a magyarság igazán genetikailag nem egyezõ, és rengeteg népcsoportbol tevõdik össze. És mint tudjuk, jó ideig az "idegen" népeket teljesen máshogy kezelték, jóval kevesebb joguk volt az életben, és a kiegyezés után kezdtek olyan intézkedésekbe, melyek hasonló jogokat adtak a különbözõ népcsoportoknak. De ebbe inkább ne menjünk bele. A lényeg, hogy a magyarság rengeteg népbõl tevõdik össze.
Szóval kikkel is állunk rokonságban? Egyszerûbb kérdés volna azt feltenni, hogy kivel nem?
Na és a nyelvrokonság. Voltak ilyen sumér-magyar rokonság feltevések, amik teljesen tévesek. Amikor nagyon nagy valószínûséggel megmondhatjuk, hogy nem délrõl jöttünk, akkor biztos, hogy azokhoz a nyelvekhez nincs sok közünk. Bár ebben a témában nem vagyok nagyon jártas, de azért már kellett vizsgáznom belõle, és a tanárom is több féle teóriát felvázolt, így okoskodom egy picit. :) Ami a tankönyvekben van, az a legjobban elfogadott jelenleg. Hogy mi igaz belõle, és mi nem, azt már szerintem soha nem fogjuk megtudni. Megcáfolták már többen, hogy igaz, vagy nem. De ha elhisszük, hogy igaz a finnugor nyelvrokonság, akkor gondoljuk végig, miért nem hasonlít egymásra a kettõ manapság. Szóval eljöttek a magyarok Európa közepére, akkori távolságokat tekintve majdnem a fél világot átszelték. Vagyis több ezer kilométeres távolság, na meg több, mint 1000 év, szinte 0 kapcsolattartással. Teljesen más hatásoknak volt kitéve az egykori közös nyelvcsalád. Ergo a nyelvek fejlõdése teljesen más irányba haladt. Az olyan feltevések, miszerint a török nyelvvel áll kapcsolatban a miénk, valamelyest helytálló. Mivel tudjuk, hogy a különbözõ népek találkozásakor elõkerülhetnek olyan eszközök, növények, állatok etc., melyeket a másik még csak nem is látott, de szívesen átvenné, tovább fejlesztené, és használná, amennyiben egy kis fantáziát lát benne, így kijelenthetjük, hogy vannak jövevény, és idegen szavaink. Vagyis a nyelvünkben van szláv, török, német, angol, és kitudja még mennyi nyelvû, vagy abból kialakult magyarosított szavunk. Hát ennyi mára :)
Keress a googl-ban rá a Móricz levelekre. Olvasd el és sírj vagy röhögj rajta.
Túl sokat nem. Talán asszimilálódtak az örmények és grúzok között, de járt arra Timur Lenk és az oszmán birodalom is. Bár vannak, akik még szavárd magyar milliókat képzeltek a XIX. században, ez nemk túl valószínû. Állítólag Ógyallai Besse János még találkozott velüka XIX. század elején. Ottlétükrõl - a források mellett - magyar helységnevek árulkodnak.
Bocsi de Nagy Károly igen csak létezõ személyiség volt. Függetlenûl attol, hogy a csillagok mit mondanak. Már csak azért is mert az arabok is írtak róla. És akkor feltehetném azt a kérdést, hogy ezen elmélet szeriont a Poitiers-i csata sem volt és az csak mese. Ergo akkor hispániában nem is léteztek a mórok ami meg aztán végképp elképzelhetetlen. Aztán ez az elképzelés meg már a leggyengébb lábakon áll ugyan is az arab történet írás is megemlíti azon személyiségeket akiket az európai történelem is. Vagy szerinted õk is benne voltak abban az össze esküvésben amiben esküdt ellenségeik a keresztények voltak benne? Az a baj, hogy ez az egész elmélet jellemzõen a 20. század szüleménye. Folyton össze esküvés elméleteket kerestek és keresnek most is mindenben.
Õk a kuakázus déli lejtõin is éltek magyarok, évszázadokon át, és tartották is a hazaiakkal a kapcsolatot. Persze egzakt módon az õ ottlétükre sem lehet választ adni, de kézenfekvõnek tûnhet, hogy egyes törzsek Levédiából vándoroltak oda.
Az 'Ungarn' még csak nem is h-val kezdõdik. Lentebb már írtam, hogy vélhetõen az onogur szóból származik a külföldi elnevezésünk, ha olvasol könyveket a témában, nem hiszem, hogy ezzel újdonságot mondtam.
A hun-magyar rokonság egy érdekes kérdés lehet. Tudni kell, hogy a hunok Európába érkezése idején mi Magna Hungariában éltünk, és bár ennek a helyét igazán pontosan meghatározni még nem sikerült, szinte bizonyosan a hunok útjába estünk. Az összes nomád (vagy inkább félnomád) pusztai népnél szokás volt az alávetett, csatlakozott népek élére vezetõt kinevezni, akár az uralkodó vagy egyéb magas rangú (törzsfõ) családból is (a kazárok birodalmában eltöltött idõ megítélésem szerint túl közel van a honfoglaláshoz ahhoz, hogy annyi idõ alatt egy teljes elitcsere végbement volna). Tehát Árpád és Attila rokonságában van ráció, más kérdés ennek a bizonyíthatósága. Szintén érdekes feltételezés, amire László gyula felhívja a figyelmünket, nevezetesen a honfoglaló magyarság különbözõ társadalmi osztályai között fellépõ antropológiai különbségek. Míg az elõkelõbb rétegek koponyája inkább pamíri, turanid jegyeket mutatnak, addig a köznép soraiban viszonylag elterjedtek az európaibb formák is, például a finnugor népekre jellemzõ keletbalti koponyaforma. Ez alapján joggal lehetne arra következtetésre jutni, hogy egy ázsia, talán török eredetû nép(ek), és egy neki alávetett finnugor nép (vagy népek) egyesülése hozta a létre a késõbbi magyarság magját (itt persze érdemes elgondolkozni azon, hogy a törzsek mennyire különbözõ vagy hasonló népeket tömörítettek). Egészen biztosan nem véletlen az sem, hogy az összes törzsünk és törzsfõnk neve török eredetû. Persze lehet vitatkozni elmélwetben ezekrõla dolgokról, a lényeg az, hogy kutatnunk kéne, mert túl keveset tudunk a múltunkról, 100%-os biztonsánggal szinte semmit.