"összetalálkozunk igaziból, és akkor kínos tíz másodpercnek fogsz elébe nézni." Max ha bkv ellenõr vagy és neki nincs jegye amúgy nem sok esélye van sajnos
Mi van ha zuhanás közben találkoznak egy repülõvel?????
Nem mondtam olyat az úrhajósokra, hogy bénák volnának, ha benned nem alakult ki olyan felelõsségtudat, amely alapján a rád bízott technikát akár az életed kockáztatásával is próbálnád menteni, akkor javalsom, olvasd el Tom Wolfe: Az igazak c. könyvét, berepülõpilótákról szól, köztük sok olyanról, aki még akkor is mentette volna a helyzetet, amikor már nem volt továb, vagy olvasd el akár a magyar katonai repülés történetének egyes baleseteit, ahol a katapultálás helyett próbálták a gépet menteni. Ajánlom figyelmedbe a Cserporán Mihály féle katapultálást, aki álló hajtómûvû géppel ment felhõalap alá, és úgy kerülte el Ajkát, hogy az utolsó pillanatban katapultáljon, vagy a Mizsei-Katovics, vagy a Soproni Károly, vagy a Reinhard-Bakó katasztrófák történetét. Éppen arról beszéltem, hogy ki mer megszakítani egy sokszázmillió dolláros felszállást..? Ez olyan, mint a tornádó-elõrejelzés. Ha téved, lenyakazzák.
A flegma, sértegetõ szándékú hozzászólásod érint egy nagyon fontos igazságot: itt a kanapén rengeteg idõm van meditálni a történéseken, és a végkifejlet ismeretében kiválasztani a helyes ténykedést. Ott azoknak az embereknek erre csak másodperceik vagy töredékmásodperceik vannak, és ha rosszul döntenek, nincs mód a javításra. Ezért nagyon könnyû parlamenti képviselõnek lenni, és ezért nagyon nehéz pilótának. Pont. De. A repesemény kimenetétõl függetlenül meg kell állapítani, hogy az eseményekre ráhatással bírók ténykedése a lehetõ legjobb volt-e, vagy sem, a tanulságokat le kell vonni, mert ezek késõbb életet mentenek. Ugye ismerõs az a mondat, hogy a repülés törvényeit vérrel írták? Másrészrõl az, hogy lett volna idõ az SRB-k vészoldására, nem az én agyszüleményem, hanem a vizsgálóbizottság megállapítása.
A Columbia esetében 62 km magasan, tehát a közvetlen vészhelyzet kialakulásakor a lehetõségek már valóban erõsen fogytán voltak, legjobb esély az ütközõ habdarab felfedezését követõen még a keringési fázisban történõ mentés lett volna, ha kihúzzák addik a Columbia készletei, amíg a felgyorsított startelõkészítésû másik ûrsikló odaér, ha találtak volna módot az átszállásra - nem volt elegendõ ûrruha a Columbián -, stb. Nem, az ûrállomásra nem juthattak volna el, mert a pályájuk hajlásszöge olyan nagy mértékben tért el, hogy a fedélzeti üzemanyagkészletek nem tettek lehetõvé akkora pályamódosítást, és egyébként sem vitték a dokkoló modult.
Kevéssé közismert, de az eddigi egyetlen megszakított felszállást a Challenger hajtotta végre, mégpedig az idõben az RTLS és TAL után következõ eljárással az Abort to Orbittal. Az egyik SSME hibásodott meg, de a felszállás kései fázisában, így a kiesõ tolóerõt a manõverezõ hajtómûvekkel pótolták, így képesek voltak pályára állni.
A kizárólag full manuális és full automata üzemmódokban annyira nem vagyok biztos, a robotok szoktak tudni egy vagy több kijelölt paramétert tartani, bár ez is puszta találgatás.
Ha van egy jól kidolgozott üzemeltetési eljárás, akkor nem is kell tudni, miért csökken a tolóerõ. Csökkent x%-ot, rendben, akkor ezt és ezt kell tenni. A többi a vizsgálóbozottság dolga.
Végül pedig ugyanazt tanácsolom neked is, mint itt már néhány embernek, köztük adminisztrátoroknak is: igaz, hogy nem lehet tudni, ki áll egy-egy nick mögött, de ez inkább intsen óvatosságra, mint szabadosságra, mert ha itt nem bírsz magaddal, összetalálkozunk igaziból, és akkor kínos tíz másodpercnek fogsz elébe nézni.
"A szenzorok jele alapjan megszakithattak volna a leszallast, aminek ket kovetkezmenye lehetett volna: lapos szogben szallnak le, tehat vizre szallnak valahol az atlanti oceanon, vagy elelkezdnek es alacsony palyara allnak ahonnan masik jarmuvel kellett volna visszahozni oket. Mindket megoldas mukodhetett volna"
Bedöntést visszavehették volna kicsit, így szépen elkezdett volna csökkenni az esési sebesség, majd növekedni(tehát emelkedni a sikló). De erre nem volt felkészítve a számítógép, és akármilyen tégla repülési tulajdonságai vannak az ûrsiklónak, és tökmindegy hogy magasan van még, de olyan nagy sebességgel repül, hogy ha túlságosan visszaveszik a dõlést, az óriási felhajtóerõ simán visszalendíthette volna akár 150 km magasra 60 ról, csak azzal az apró pici különbséggel, hogy szép kis horizontális sebességet vesztett addig -> így amikor elérte volna a pálya csúcspontját meredek emelkedéssel, ugyanolyan meredeken esett volna vissza, és ezt a zuhanási sebességet nem tudták volna lecsökkenteni, hirtelen ért volna a sûrû légkörbe, és ugyanúgy elégett volna. Teljes kézi irányítással, pedig képtelenség egy siklót légkörbe lépés közben irányítani(fõleg nem precízen). Ha legalább az állásszöget tartja a számítógép, úgy még elképzelhetõ, de gondolom csak full manuális, és full automata között lehet választani.
Az újra pályára állást 60km körülrõl(mert ott jelentkeztek a problémák) meg felejtsd el, mert odáig a sikló már kb 1000 m/s-t lassult, amit még fullos üzemanyagkészlettel sem tudna visszahozni a sikló orbitális hajtómûve.
Challengernél meg használhatták volna a visszatérési terveket (mert voltak), RTLS (Return To Launch Site), bár ehhez kellhet(attól függ mennyi idõ telt el az indulástól) az üzemanyagtartály maradék üzemanyaga, és az SRB-k tervezett (mert ha gond van enélkül is ledobhatják) ledobása után pár másodperccel van az utolsó esély hogy így térjenek vissza. Ezen kívül, még létezett a TAL (transatlantic landing)-ra terv, de ezt pl kisebb hibák, pl 3ból 1 fõhajtómû leállása esetén használhatták volna (mert hogy az atlanti óceánt átrepüléséhez közel orbitális sebességre kell gyorsulnia), ha az RTLS már nem lehetséges.
Szóval challenger esetén talán gyors reakcióval, csinálhattak volna egy rtls-t, columbiánál meg felkészített számítógéppel skip reentryt (de ott sem tudták igazából hogy nagy a baj, amíg szét nem esett).
Na mondjuk az a 100 km is kb ugyanolyan hasraütõs meghatározás a FAI részérõl, mint az 50 mérföld az USAF-nál. A 91 km meg gondolom valami 300000 láb vagy 100000 yard vagy valami hasonló gyökérség angolszász mértékegységben. :D
Nos, már megint az amerikaiak nagyotmondási hóbortjával állunk szemben. Az ûr határa nemzetközi szerzõdés alapján 100 km. Ezek a szerencsétlenek 91 km-rõl ugrándoznának le, ami még messze nem ûr. Ilyen alapon tekintsük Anettkát a 2. magyar állampolgárságú ûrhajósnak (Simonyi Károly ugye amerikai) !
Az X-15-ösök pilótái közül is csak 2 kapta meg az ûrhajós minõsítést, mert csak õk lépték át a 100 km-es határt.
Egyébként pedig nem tudom, hogy hogy jött ki nekik a 91 km? A Kármán-vonal 83,3 km, az ûr 100 km, tehát eléggé idióták ezek az amerikaiak.
Az meg egyenesen bohókás, hogy egyesek úgy képzelik, hogy különösebb védelem híján csak úgy leugrálva menekülnek az ûrállomásról, ha gáz van. Ilyen alapon el kell gondolkozni azon is, hogy felesleges nagyrakétákba beleölni a pénzt, elég csak a seggünkre kötözni két rakétamotort, aztán usgyi fe'fele. A lejövetellel ugye már nincs gond, mindenki ismeri a gatyaféket ugye?!
Alapvetõen egyet értek a mondandóddal, de ez a "HÕSI HALOTT" dolog akiket nem lehet kritizálni egy kicsit sok nekem.
Mellesleg a hõsi halottnak nem kellene valami hõsiest csinálnia, hogy kiérdemelje a nevet? Nem mondom, ha valaki tudatosan az életét kockáztatja valami nagyobb és nemesebb cél érdekében akkor azt nevezhetjük hõsnek, de fõleg a Challenger esetében nem vagyok biztos abban, hogy ez áll az áldozatokra. Akkorra már annyira biztosak voltak magukban a NASA-nál, hogy egy egyszerû rutinmûveletnek gondolták a dolgot. Az elbizakodottság és a bátorság nem ugyanaz. Mit keresett ott egy tanárnõ? Órát tartani az ûrben kisiskolásoknak? Egyértelmû propaganda munka. Azért mert szerencsétlenségére pont akkor került sorra mikor megtörtént a baj, nem azt jelenti, hogy hõs. A többiekre ez talán kevésbé igaz, némelyiküknek talán tényleg volt valami értelmes feladata odafent, de azért nem éppen a Mars meghódítása közben vesztek oda.
Szerintem senki. Itt az ûrrepülõ rendszert kritizáljuk. Ugyanis nem rendelkezik egyetlen bizonyítottan használható mentési lehetõséggel sem. Még személyzet nélküli tesztrepülést sem végeztek vele. Ennyit számít a NASA-nak az emberélet.
bírom azt, amikor évekig képzett, csúcs kondiban (testi-szellemi) lévõ, igen jó stressz tûrésû embereket kritizálnak magukat qrva okosnak hívõ kockák a kanapébõl, monitor elõtt.. bárcsak rajtatok múlna a világ sorsa, minnyá szép lenne itt az élet!
szerintem is sík hülye agyhalott zoknikat küldenek fel oda a nagy feketeségbe. halûluk elõtt 10 mp-vel, ááh, mi a fax, hogy nem tudtak dönteni? lóxart sem értek! áhh megyek is lövõõdözök is egyet, azt sem értem, miért nem én vagyok a katonaság legnagyobb bácsija! mert én mindenkit ki is tudok nyírni! meg okos is vagyok! miért azt a sok bugyuta tudóst kûûték fel? ki az a hülye, aki kismillió csipogó villogó fityegõ vészjelzésbõl nem tud dönteni 10 mp alatt? némmá, elindítom ezt a jó kis szimulátort és megmutatom hogy kellett volna? áá, várjál megmutatom megint minnyá, csak load game... na oops, mosse sikerült: load... na látod, most király voltam, így kellett volna!..
azért légyszíves gondolkodjatok el, kiket és hogy kritizáltok, milyen hangnemben.. fõleg, ha HÕSI HALOTTAK-ról van szó. mert akármit is mondtok, azok.
"10 másodperc mindenre kevés... De akkor még azt sem tudták, miért csökken a tolóerõ... Sõt, AKKOR semmit nem tudtak. Ugyanúgy, mint a Columbia esetében sem. Volt jónéhány hibajelzés, de AKKOR nem ismerték az okát."
Idealis esetben erre lennie kellene egy szabalynak. A szabalyokat ismernie kellene a szamitogepnek. Innentol mar nem emberi dontes lenne es a gepek reakcioideje sem olyan rossz.
"Az ûrrepülõ leoldása sem egyszerû eset... Nem véletlenül van az, hogy egyetlen jelenlegi mentési tervükben sem szerepel olyan megoldás, ahol az ûrrepülõt mûködõ SRB-k esetén leoldják. Sõt, csak akkor tudják biztonságosan leoldani, ha az ET-bõl is elfogyott a nafta."
Elmeletileg lerobbanthato az egesz felszallas kozben is, egy bizonyos magassag felett. Ezt a challanger mar elerte, tehat siman megtehettek volna. Az egyetlen szabaly, hogy eloszor a raketak, majd utanna a fotartaly.
"A Columbia esetén a sebesség (és magasság) teljesen kizáráta volna az ugrás lehetõségét. De ha lehetett volna, akkor sem lett volna idejük. Mire észlelték a problémákat, ott is késõ volt..."
Ennek ellenere a challenger legenysegenek a jo resze meg elt a vizbecsapodaskor, ok meg akkor is ki tudtak volna ugrani, ha csak egy sima ernyojuk van. Ezert is kaptak a kesobbi legenysegek egy-egy sima ernyot.
A columbia eseten nem volt sok lehetoseguk, bar talaltak egy lezart sisakot is, tehat legalabb a legenyseg egy tagjanak volt ideje arra, hogy tegyen valamit amikor elkezdett szetesni a gep. A szenzorok jele alapjan megszakithattak volna a leszallast, aminek ket kovetkezmenye lehetett volna: lapos szogben szallnak le, tehat vizre szallnak valahol az atlanti oceanon, vagy elelkezdnek es alacsony palyara allnak ahonnan masik jarmuvel kellett volna visszahozni oket. Mindket megoldas mukodhetett volna.
10 másodperc mindenre kevés... De akkor még azt sem tudták, miért csökken a tolóerõ... Sõt, AKKOR semmit nem tudtak. Ugyanúgy, mint a Columbia esetében sem. Volt jónéhány hibajelzés, de AKKOR nem ismerték az okát.
Az ûrrepülõ leoldása sem egyszerû eset... Nem véletlenül van az, hogy egyetlen jelenlegi mentési tervükben sem szerepel olyan megoldás, ahol az ûrrepülõt mûködõ SRB-k esetén leoldják. Sõt, csak akkor tudják biztonságosan leoldani, ha az ET-bõl is elfogyott a nafta.
Kittinger kezére húztak egy rögtönzött muffot, hogy védje, itt a kép róla: http://mlsandy.home.tsixroads.com/Corinth_MLSANDY/corinth_images/jk52.jpg
:D:D:D de ki azaz állat aki bevállalja hogy 4000km/h esik???
Ez nagyon kemény. :) De mi van, ha az õrült delikvens (aki ugrik) felkenõdik egy utasszállító gépre és magával ránt a halálba 2-300 embert...?
Az kimaradt, hogy Joe Kittingernek már a kiszállással is problémái akadtak a szigetelés mellett. Az alacsony nyomás miatt felfúvódó ruha következtében beleszorult az ülésébe és azt hitte, nem is fog tudni kiszabadulni. Ahhoz is kell lélekjelenlét, hogy vki 31km magasan nekiálljon ráncigálni a ruháját, amikor már egy szigetelés megsérült...Bár mondjuk a másik lehetõsége a halál volt.
A Challenger esetében a lyuk növekedésével fokozatosan csökkent a jobb SRB tolóereje, amit lent is láttak. A szerkezet jobbra sodródásának megállítására elõször az SSME fúvókáival, majd az utolsó néhány másodpercben a felszállási fázisban legvégsõ esetben kitérû aerodinamikai kormányokkal kompenzálta a felszállást irányító számítógép az eltérést. Az ötvenedik másodperc környékén egyértelmûen látszott, hogy megy el a tolóereje jobb oldali petárdának, tíz másodperc alatt lehetett volna õket vészoldással lekapcsolni. Volt tíz másodperc a helyzet felismerésére és a döntés meghozatalára. De ki mer így dönteni..?
11 tervezett + 2 "tartalék" repülés van hátra. Ezek többségét a Discovery és Endeavour teljesíti.
Jelenleg az indítóálláson várakozó Atlantis-nak mindössze két tervezett repülése van. Felviszi a Columbus laboratóriumt az ISS-rs (STS-122, dec. 6.), majd jövõ augusztusban elvégzi a Hubble utolsó javítását (STS-125, 2008. aug. 7.). Utána mehet múzeumba...
2 katapultülés volt a gépeken, az is csak a Columbia elsõ 4 repülésén.
A Challenger esetén sem lett volna esély az ugrásra mert: 1. a katasztrófa elõtt közel kétszeres hangsebességgel haladtak 2. az irányítóközpontban (és az ûrrepülõ utasai) csak akkor tudták hogy baj van, mikor a láng és füstfelhõt látták...
A Columbia esetén a sebesség (és magasság) teljesen kizáráta volna az ugrás lehetõségét. De ha lehetett volna, akkor sem lett volna idejük. Mire észlelték a problémákat, ott is késõ volt...
A challanger-en siman kiugorhattak volna, sot ez volt a gep elso utja, ahol nem volt katapultules az utasoknak. Igy ugyanis 4 helyett 7 ember fert el a siklon. (4 a pilotafulkeben, 3 az utaskabinban) Azota a siklokon mar van ejtoernyo, es megfeleloen alacsony sebessegen ugyanugy lehet kiugrai beloluk, mint a 2. vilaghaborus bombazokbol. (es kb. azonos eselyekkel)
A columbia tul gyorsan jott, ott az egyetlen esely az lett volna, ha van mentocsonak, ami kb. azt jelentette volna, hogy visznek ket sojuz visszatero egyseget, vagy valami ahhoz hasonlot. Ez a siklo eseteben a teljes csomagteret megtoltene, tehat nem eletkepes megoldas. Alternativa lenne meg a levalaszthato utaskabin, ami visszateres a jelenlegi orosz megoldashoz. (a nasa ez utobbit valasztotta) Alapvetoen az urrepulok mai biztonsagi szintje megyegyezik egy atlagos utasgeppel. Ha leesik akkor nem sok eselyuk van az utasoknak. Az egyetlen kulonbseg, hogy a nasanal jelenleg 40%-os az ursiklo flotta vesztesege.
Egyebkent sokkal jobb lenne ha skip reentry-t hasznalnanak (esetleg legzsakos hopajzsal). Ekkor az ujrhajo a folso legkorbe merulve addig kacsazik a legkoron, amig le nem lassul, es ekkor horizontalis sebesseg nelkul le tud ereszkedni. (fuggolegesen, ernyovel) Olcso es stabil megoldas, csak nem az ursiklo szamara talaltak ki.
Úgylátszik itt senki nem nézte meg jól a képet.
Nem arról van szó, hogy a csóka kering mint egy ûrhajó, és úgy esik vissza mint egy ûrsikló a visszatérésnél.
Ez csak sub-orbitális cucc. Ami annyit tesz hogy vízszintes sebesség csak minimális.. felmegy függõlegesen, lejön függõlegesen. Hangsebességnél alig gyorsul fel jobban mielõtt beér a légkörbe.
Egy ûrhajó ami orbitra áll mint az ûrsikló vagy az ISS annak hatalmas elõre mutató sebességvektora van, ezt tartja odafent. A hatalmas erõk, és hõmérséklet ami széttépte a Columbiát az nem a zuhanásból, hanem a hatalmas sebességébõl adódott. Amit ugy felszállásnál a rakéta adott neki.
Namár most ha csinálunk egy ûrhajót ami magával visz annyi üzemanyagot orbitra mint amennyivel felmegy, akkor az meg tudná csinálni hogy annyira lelassít hogy mindenféle hõvédõ pajzs nélkül szépen visszaeshetne. Csak ugye minél nagyobb a tömeg amit fell kell vinned annál több üzemanyag kell. Túl nagy lenne a cucc, és még ennyire se lenne gazdaságos.
Összefoglalva: Sub-Orbitális: Nagy vertikális kis horizontális sebesség = kis terhelés kis hõ visszatérésnél , rövid repülési idõ
Orbitális: kis vertikálsi sebesség, hatalmas horizontális = nagy terhelés, nagy hõ visszatérésnél, hosszú repülési idõ
De, mert van szemem, és átlátszó anyagok is amikbõl a sisak szem körüli részét kialakíthatják :)
"Hehh, tiszta sci-fi lesz, ha az ûrhajósok simán visszaugrálnak a Földre az ûrállomásról... :) Sparrow79"
Ezek az ugrómukik 0 kmph-s sebességrõl indulnak, míg az ürhajósok néhány tízezer kmph-s sebességgel ker9ngenek a föld körül. Nagyobb különbség, mint bámdzsidzsámpolni a vasutihídról vagy a hídon száguldó gyorsvonatról. Viszont eszembe jutott vlami: Ez csak technika, nem extrémsport... Az igazi extrémsport az lenne, ha valaki több kilométer magasról kigrik egy helikopterbõl ernyõ nélkül, és a lábára csatolt snowboarddal úgy érkezik egy hegyoldalra, mint egy síugró.
Amikor emberünk Szibériában vagy vhol az orosz semmi közepén landol és még Moha bá szerint is 3200 km-re lesz a legközelebbi lakott településtõl ... :)
3000 ev mulva tudod mi lesz nepsport? A bogyogyujtes. Az nyer, aki a kevesbe radioaktiv helyrol szedi..
nincs valami kép Kittinger kezérõl?:D azért nem lehetett valami jó érzés...
De ugrás elõtt be kellett volna húzni a kéziféket... Ugyanis mindkét esetben túl nagy lett volna ahhoz a sebesség, hogy ugrani lehessen... Ugyanis mindkét ûrrepülõt az aerodinamikai erõk szaggatták szét...
Igen, a Challenger-t is, ugyanis a robbanás "csak" ellökte a tartálytól és "keresztbefordította" a levegõben. Annál a robbanásnál a lángfornt terjedési sebessége sokkal kisebb volt (fizikai értelemben nem is igazi robbanás volt), mint amekkora sebességgel az ûrrepülõ haladt.
Egy ember akármilyen spéci szkafanderben "ki tudna szállni" ekkora sebességnél???
Barátom, az ember egyik legrégebbi vágya, hogy repüljön. Már az elsõ ember is irigykedve néz(het)te a madarakat, és utánozni akarta õket.. Ez nem pszichokémiai probléma, hanem az ember egyik legnagyobb álma. Remélem megvalósul, és kipróbálhatom.
Hehh, tiszta sci-fi lesz, ha az ûrhajósok simán visszaugrálnak a Földre az ûrállomásról... :)
õk mozdítják elõre az emberiséget és a technológiát, azzal hogy valóra váltják az elképzeléseiket, szóval a "fasz"ozás szerintem nem a legmegfelelõbb ide...
nem tudom de az efféle ürgék nekem mindig valahogy gázosnak tüntek. Azt hiszik bátrak közben pszichokémiailag problémásak. Az összes extrém faszt ide sorolnám akik nap mint nap kihívják a halált tök értelmetlenül.
Kisebb urhajokon a katapultulesekben lehetne mind a fekezoraketa, mind a hopajz. Nagyobb hajok eseten erdmesebb mentocsonakokat epiteni, kb. olyanokat mind a sojuz, csak tobb ember befogadasara alkalmasat. 100 km-es magassag eseten eleg egy kisebb korong is amire raall az ugro es akkor kulonosebb hutorendszer nelkul is vissza tud terni, mert a ho nagy resze a korong elotti lokeshullamban nyelodik el. Ha pedig valaki lassitani akarja a visszateres sebesseget, akkor erdemes lenne felfujhato ho es fekezo pajzsot hasznalnia, kb. olyat mint a 2010 urodusszeiaban vagy a marsjaroknal. Megfelelo toltoanyagnal (helium) meg a zuhanas sebesseget is lassitana, legalabbis 50 kilometer alatt, bar kilatni nem nagyon lehetne belole, de mentesre tokeletes.
2073. nov. 10. 20 óra 32 perc, 14-es Magyar léghajóbázis:
-Lajos figy mindjárt Pest felé érünk leugrok sörért hozzak neked is valamit? Oké mindjárt itt vagyok. Gváááá!
Nem rossz, de szerintem akkor is az ejtoernyos-lovaspolo a kiraly!
unatkozó gazdag (és hülye) emberek adrenalinbombája
erre azt tudom mondani: hülye aki megcsinálja :)
Ezen felül a visszatérés sem 0 sebességrõl indulna, hanem közel 28000km/h-ról. Mivel a deorbit fékezés során csak néhányszáz km/h-val csökkentik a sebességet, csak annyira, hogy a pálya földközelpontja a már a sûrûbb légrétegekbe kerüljön. A további fékezést elvégzi a légkör. Azt a mozgási energiát is hõvé kell alakítani... A függõleges ejtõernyõs visszatérés 91km-rõl ehhez képest semmiség...
"A Nemzetközi Ûrállomás például 320 és 350 kilométer közötti magasságban kering, ez azonban nem számít, egy rendszernek, ami már az ûr peremérõl biztosítja a visszatérést a nagyobb magasságok sem okoznak majd gondot."
Ez igaz, de ehhez már egy mini ûrhajónak kell lennie a ruhának. Az ûrállomás pályáján annyira ritka a levegõ, hogy hónapokba telne amíg lelassítaná az ugrót. Ergó kell egy hajtómû is, amivel el lehet végezni egy deorbit manõvert.
Nem rohadt, hanem lohadt le, buksikám Amúgy biztos jó dolog lesz de népsport kb. 3000 év múlva lesz belõle
egy kicsit félre olvastam "Keze 4 óra alatt rohadt le" mi van. Tetszik az ötlet, remélem minnél hamarabb elkezdõdnek a kísérleti ugrások.
Hova lett a szerver razzia topik? :O
Remek ötlet. Így lehet a carpediem életérzésû közönség segítségével kijutni az ûrbe. Ha a miiliomos hülyegyerek nem egy újabb Lamborghinit vesz, hogy megmutassa mekkora férfi, hanem kiugrik 91 kilométer magasságból, akkor máris hozzájárult valami értelmeshez is életében.