Az tényleg jó, mert még ott sem nevezik õket player-nek hanem gamer-nek :)
Egyébként alapjában igazad van, de érdekes, hogy a nyelv képes volt fantasztikus szintre fejlõdni semmi féle központi "nagyokos" beavatkozás nélkül, miért ne lenne képes tovább is igy fejlõdni ez itt az igazi kérdés.
Az egy dolog, hogy nem kell szolgai módon mindent lefordítani (pláne akkor, ha egy szónak több jelentése is van), hanem egy elfogadott, használatos, kifejezõ magyar szót kell(ene) találni. A file-ra pl. én mindig állományt használok, mert szerintem az az azt legjobban kifejezõ szó. És persze vannak olyan szavak is, amit egy szóval nagyon nehéz találóan kifejezni, inkább praktikusabb körülírni, több szóval magyarázni.
PS: jókat derülök, ahogy (persze inkább bosszant), amikor a player (itt most a DivX-es asztali cuccokról van szó) játékosnak van mondva. Nálam ez lejátszó készülék.
A demokrácia lehet, jó és lehet rossz. A demokrácia nem a diktatúra ellenkezõje. Demokratikus diktatúra is létezik, ez az amikor a többéség az úr (Platon már ezt a többség zsarnoklásának nevezte), és ma ez van, nem csak az USA-ban hanem az EU-ban is. Demokrácia persze lehet jó is, amikor alkotmányos jog van és amikor az alkotmány pontosan meghatározza, hogy az állam mit tehet és mit nem. Az amcsiknak az alkotmáynuk ezt meghatározza, és mivel a hatalomnak ez nem felel meg, hát leszarják és megszegik az alkotmányt. Az EU-ban viszont az alkotmány inkább azt mondja meg, hogy az embereknek mi a joga, az államnak viszont mindenre van joga amivel nem szegi meg az alkotmányban megadott jogokat az embereknek. Az amcsi megoldás jobb ha betartják, az európai megoldás viszont kisebb veszélyel jár, de kevesebb helyet ad az igazi szabadságnak. Mondjuk, hogy az európai megoldás egy kompromisszum. Persze alapvetõen mindkettõ egy helyen fejezõdik be, a teljes totalitáris államban, csak az amcsi rendszerben ez gyorsan és látványosan történik az európaiban pedig lassan szinte észre sem lehet venni. Mindkettõ demokrácia, de olyan amelyikben a többség diktál. Az európaiban az alkotmány keretein belül, az amcsiban pedig a winner takes all, vagyis még betartották az alkotmáynt addig minden jó volt, amikor az alkotmányt leszarták kkor meg minden rosz lett. Az USA ma egy demokratikus imperialista birodalom és ez nagyon nem jó és nagyon veszélyes. Nekem fáj, mert én klasszikus liberális létemre az egyéni szabadságokat, a szabad piacot és a szabadságot szeretem és nem az erõt és nem a hatalmat és nem a mindenbe beleavatkozó politikát.
És akkor minek nevezed a "library"-t mert az a könyvtár. A directory magyarba illeszkedõ megfelelõje mint idegen szó valószínûleg a "direktórium" lenne semmiképpen sem a "directory", de pl. a régebben projektum idegen szót is ma inkább projekt-el váltották fel, úgyhogy nem tudom ez mennyire életképes. Ha igazi magyar megfelelõt keresünk akkor talán a directory szó alapértelmezésétõl kellene elindulni. És az alapértelmezés egy valami ami segítségével eligazodni tudunk. Az angol nyelv különbséget csinál a directory és a folder között, tehát a directory még véletlenül sem könyvtár, a könyvtár nem segít az eligazodásban, a könyvtár csak tartalmaz, a directory viszont nem, a directory-ban csak megtalálod, hogy hol is van az amire tényleg szükséged van. Tehát nem jut eszembe magyar megfelelõ, ha valakinek igen... szeretném hallani, mert biztos, hogy van (talán lista, névsor stb...). A mappa, nem hiszem, hogy ez lenne. Mindenesetre a "direktórium" egészen szépen beilleszkedik és még az alapvetõ értelmét is megtartja, ami szerintem elsõ osztályú fontos dolog egy nyelv esetében.
Nem kell ahhoz javascript, minden szerveren van rá függvény, ami ezt meg tudja valósítani. Sõt, a szerver logjában ez általában szerepel is. Nálam legalábbis mindig be volt kapcsolva. A kivédése egyébként roppant egyszerû. Nálam az induló oldal egy, a gépemen lévõ html file, amibe a legszükségesebb dolgok össze vannak gyûjtve, mint pl. keresõk és egyebek. Ha nagyon nem akarom, hogy egy szerveren tudják, hogy honnan jöttem oda, akkor elõbb nyomok egy házikó icont (home), és utána megyek az oldalra. A szerver meg jól megállapítja, hogy a gépemen lévõ index.html volt az elõzmény :)
PS: én pl. soha nem használtam magyar nyelvû oprendszert, mindig csak az angolt.
Bárhol a világon úgy beszél egymással két ember, ahogy tud, ehhez nem kell usa-ba menni. Szerinted egy amerikai vízumkérõ lapot milyen nyelven kell kitölteni? Szerinted milyen nyelven beszélnek a kongresszusban? Milyen nyelven adnak ki pl. jogsit? Sok kérdést feltehetnék, de egyébként leszarom, hogy le van-e írva, vagy csak kvázi törvény az angol nyelv hivatalos nyelvként való alkalmazása. Az usa-ban sokáig nem volt, talán rövid ideig volt, és már jó ideje megint nincs demokrácia. A demokrácia nem azon múlik, hogy egypárt rendszer van-e, vagy hogy lehet-e választani (választani diktatúrákban is lehet). A demokráciának sok ismérve/jellemzõje van, és az usa ezeknek nagyon nem felel meg. Talán egyedül a szólásszabadság maradt meg, de ez annyi, mint a lepkefing a sok ismérv közül. A Gestapo-ra emlékeztetõ módszerek, a hódító háborúk, nem éppen a demokrácia ismérvei. Vagy ha szerinted mégis, akkor köszönöm, de nekem ez akkor sem demokrácia, nem kérek belõle. Demokrácia ma már csak a hollywoodi amerikai propaganda filmekben van. Ettõl már nagyon messzire kerültek. És sajnos a világ többi demokratikus(nak mondott) állama is hasonló irányban megy.
"A directory például pont ilyen. Vagy az eredeti szót használom, vagy a könyvtár szót, de mappát még véletlenül sem."
Hehe, nekem meg a könyvtár nem volt szimpatikus sohasem :) Akkor inkább mappa, mert szerintem jobban jellemzi a könyvtárstruktúrát (mappastruktúrát :P). És amikor elõször 'Mentés'-t láttam a 'Save', akkor meg sírva röhögtem ezen az elnevezésen... tudodm, hogy szó szerinti fordítása az angolnak, de kicsit akkor is gáz (volt akkor, mára már megszokta a szemem:))
Egyébként Dániel már szólt, hogy ne offoljuk szét a topikot... Szóval a cikkhez kapcsolódóan: ugye van olyan megoldás (javascript-es azt hiszem), hogy egy honlap lekérheti az elõzõleg általam látogatott oldal címét. Namost, ha én az SG elõtt az animalsex.hu-t látogattam, akkor ez egy kicsit ciki :) bár nem tudom, hogy ezeket a sztatistikákat figyeli-e valaki.
Sajnos az USA-ban most demokrácia van (és komolyan a gyakorlatban is nem csak az elméletben) - egyébként sehol ez nincs leírva, eredetileg alkotmányos köztársaságnak tervezték és ez van leírva.
De maradjunk a nyelvnél, az angol a tradicionális de két ember beszélhet akármelyik nyelven amelyel megérti egymást, legyen az hivatalos duma vagy magán duma. Persze tradicionálisan az algol nyelvet érti meg ott mindenki ezért általában angolul beszélnek a hivatalos helyeken, de hivatalos nyelv nem létezik.
Idegen szavakat akkor használunk ha nincs magyar megfelelõje. A latín általában nem tudásfitogtatás hanem inkább azért használjuk mert közelebb van a gyökérhez és szótörténeti szempontból pontosabb valamit a latin nyelv változásának megszüntével most is azt jelenti mit 500 évvel ezelõtt és 500 év múlva is azt fogja jelententeni mint ma. Persze ha egy idegen szóra utólagosan kitalálnak valami "magyar" megfelelõt akkor az általában marhaság, mert egy nyelvet nem lehet központilag irányítani (a franciák próbálják), egy nyelv évezredeken keresztül fejlõdott teljesen egyéni útvonalakon, és általában nagy része másik nyelvekbõl származik (és ez visszafelé is igaz), persze az a szó amely friss az idegennek érzõdik, de évek múltán már szerves része a nyelvnek, két három generáció elmúlásával már nem érzik, hogy idegen. És ha egy idegen szó nem illik be a nyelvbe akkor az spontánul változik, vagyis az élõ nyelv az alkalmazkodni képes.
Igen, ezt ismerem. De ennek kb. annyi az igazságtartalma, mint ahogy annak, hogy az usa-ban demokrácia van. Hiába van leírva, ha nem az a gyakorlat. És fordítva is igaz.
Nem biztos, hogy valaki azért nem fordít le egy szót, mert lusta, vagy képtelen lenne rá. Vannak, akik azért szeretnek idegen szavakat használni, mert azt hiszik, hogy akkor a mondandójuk sokkal tudományosabbnak, megalapozottabbnak, igazabbnak tûnik. Van aki csak fitogtatni akarja a tudását (ez elsõsorban a latin szavakkal van így, csak másodsorban az angollal). Van, aki még akkor ismerte meg ezeket a szavakat, pontosabban a jelentésüket, mielõtt megalkották volna a magyar megfelelõjét, és idõnként velem is elõfordul, hogy marhaságnak tartom azt a kifejezést, amit megfeleltetnek az eredetinek. A directory például pont ilyen. Vagy az eredeti szót használom, vagy a könyvtár szót, de mappát még véletlenül sem. Van, aki ezzel próbálja leplezni, hogy még enni sem tud azon a nyelven, de pár szó-kifejezés használatával úgy hiszi, hogy sikerül megtévesztenie a többi embert. És még biztos fel lehetne sorolni pár indokot-okot, de hirtelen ennyi jutott eszembe.
Hivatalos nyelv az amit törvény által írnak elõ. Az USA-ban ilyen törvény soha nem volt (a német nyelv egy szavazaton múlása egy mitosz amely soha nem történt meg, errõl is találhatsz csak probáld meg... ott a Google).
Alapvetõ problémák vannak nálad is. Kiváncsi lennék, hogy a "dízájn" mióta hivatalosan elfogadott. Az már egy szegénységi bizonyítvány, ha valaki képtelen egy szót lefordítani, mert nem ismeri a magyar megfelelõjét.
Éppen ezért nem kell engedni, hogy megfigyelhessenek. Számítógépen könnyû dolga van az embernek, mert van NoScript, Adblock, Remove it Permanently, Hosts file-ban való letiltás. Én pl. nagyon örülnék, ha lenne a TV-mben Adblock funkció, de sajnos tudom azt is, hogy ilyen sosem lesz. Anonimitást ugyan nagyon nehéz elérni, de szerintem nem árt törekedni rá. Én pl. majdnem mindenhol más nevet/jelszót használok, hogy ne lehessen a különbözõ oldalakon megjelenõ neveket összekapcsolni (de csak emiatt, mert a véleményemet bárhol, bárkinek elmondom személyesen is). A cookie-kat szerencsére roppant könnyû blokkolni, vagy eltávolítani. Ha az ember használ hw-es és sw-es tûzfalat, és a szükséges veszélyes programokat felismerõ és eltávolító programokat is használja, akkor nem sok esélyük van kutakodni. Persze a szolgáltató naplózza a dolgaimat, így ha anonim módon akarnék internetezni, akkor nyilvános helyrõl (bevásárlóközpont, netcafe, ingyenes hotspot) kéne megtegyem.
Van persze, ahol nem lehet anonim módon létezni, nincs is értelme. Ahogy a cikkíró is mondja, a gáz-villany-víz szolgáltatásokat nem lehet anonim módon igénybe venni.
#18 :) Ha azt nézzük, hogy anyanyelvi szinten, de minimum felsõfokon egy nyelvet, akkor a kínai nagyon elõl van a nagy számú népessége miatt. És kínaiak nem csak Kínában élnek, hanem majdnem mindenhol a világon (ld. kínai negyedek)!!! Annak egyébként történelmi gyökerei vannak, hogy hol milyen nyelvet beszélnek. Sok függött mellesleg a gyarmatosítóktól is. Európában sok helyen megértik, és beszélik is a németet. Állítólag annak idején 1 szavazaton múlott, hogy az usa-nak nem német lett a hivatalos nyelve. Észak-Afrikában az arabon kívül mindenki beszél franciául, van, ahol emellett még hivatalos nyelv is az arabon kívül. Európában is számos országban beszélnek franciául, és nem csak Franciaországban hivatalos nyelv a francia.
Na, hogy a cikkhez is hozzászóljak. (^^,) Két oldalú a dolog: elõször is, tényleg jók a személyre szabott reklámok, szolgáltatások, de ki az aki örül, amikor kapja a kéretlen reklám leveleket, akár postán, akár neten? Vagy olyan adatokat szereznek meg rólam, amit késõbb felhasználhatnak ellenem? Pl. MSN-log hogy csalom a bnõmet. :P Jó persze, ez egy text file, nem bizonyít semmit, de ha megmutatnák a barátnõmnek, biztos elgondolkodna a folytatásról. És ha mégsem szakítunk, szereztek nekem már kellemetlen percet. :P Minden embernek van valami stiklije. Ki örülne, ha valaki állandóan figyelné minden lépését?
Eszembe jutott az "Egészséges erotika" c. film. "Nacionál Panaszkodik" :)
Spanyol kimaradt! :) USA-ban bizonyos államokban már a spanyol is hivatalos nyelv lett, a nagyszámú spanyol lakosság miatt. Ott van még Dél-Amerika, ahol szintén sokan beszélnek spanyolul, és Spanyolország sem egy kis ország. Ezek alapján egy európai embernek a spanyolt is számításba kell vennie, pláne hogy ha azt is nézzük, spanyolból már könnyebb átfordulni portugál nyelvre stb.
Egy magyar ember szempontjából szerintem a következõ a sorrend: magyar (:D), angol, német, - hiába vesztették el a II. VH-t, földrajzilag elõnyös: sok a németajkú ország a környéken - majd spanyol. A franciát én nem sorolom a legfontosabbak közé mert nem szeretem. :P:D
Nem értelek, ezeknek ilyen a magyar helyesírása. Pl. Microsoft, az magyarul Microszoft, a file, az fájl. Máskérdés, hogy én sem szívesen használom ezt a formát, inkább leírom, hogy "desing-t" a "dízájnt" helyett. De attól még a hivatalos álláspont ez. Meg hülyeség belekötni. Pláne a nyelvtani hibákba. Kit zavar? Csendes-óceán, vagy Csendes óceán? Nem mindegy, értjük mire gondol. Persze van egy igényességi/minõségi szint, ami alá nem érdemes menni.
A németek abszurd módon azért lettek az EU-ban vezetõ gazdasági hatalom, mert a SU megszállta az ország keleti részét! Így olyan támogatást kapott, amelyet egyébként soha! Példa: I.Világháború után is hatalmas támogatást kapott az angolszász országoktól, hogy a "statusqo" fenn maradjon, a franciák ne legyenek erõsebbek! Csak akkor megszüntették a támogatást a 20-as években... Tehát a németek a SU miatt fejlõdött ilyen eszméletlenül... Ja aki nem akarja semmiképp, hogy valamilyen adata kerüljön mások kezébe, azt ne tegye számítógépre!
i know, de nem muszáj folytatni :) Tinman: szedd össze magad :)
a sértegetést nem veszem fel, de azt hiszem messze nem értettem félre semmit
pl azzal riogatni, hogy a vágólap szövegét látja "az internet", és azt nem elmondani hozzá, hogy csak IE6 alatt és csak akkor ha be van kapcsolva egy beállítás, az szerintem nem félreérthetõ
másrészt, ha te másképp értetted, akkor itt a csodás alkalom, hogy kifejtsd egy komolytalan lap olvasóinak is a nézeteidet, úgy akár, hogy azt is megtudhatjuk, hogy kihez van szerencsénk
Nincs kollektív bûn, egyetértek 100%. De akkor nem gondolod, hogy a kollektív nyerés vagy veszteség is lehetetlenség? Ha németekre gondolunk akkor nem a kollektívra gondolunk, hanem az egyénre aki a német nemzet tagja, és minden német aki túlélte a háborút egyéni szemszögbõl nyeretes volt, kollektív szemszög viszont nonszensz, mert ha nincs kollektív bûn (márpedig nincs) akkor nincs kollektív ártatlanság sem, és ez csakis azért nincs mert nem létezik kollektív cselekedet, és ha nincs kollektív cselekedet akkor nincs kollektív nyereség vagy kollektív veszteség sem. A németek nagy része félrevezetett birka volt abban az idõben és sokan ha elméletileg támogatták is a nácikat, gyakorlatilag nem voltak részesei a dolognak. Elméletileg és gyakorlatilag támogatni valamit nem egy tészta. Sõt aki volt háborúban az tudja, hogy sokszor még a gyakorlati támogatás is egy erõszakolt cselekedet eredménye, vagyis a legtöbb német nem ment volna harcolni, de ha azt mondtad nem mész akkor kivégeztek. Egyszerûen saját egyéni érdekeit nézte az ember, a saját életét a családja életét és jövõjét, és közelebb volt hozzá a náci veszély ezért inkább annak az oldalára állt, mert tudta, hogy attól senki sem védi meg.
Pedig nem ártana megtanulni, ha nem a direkt kommunikáció miatt akkor azért mert elképesztõen fontos irodalom lett német nyelven írva és ezt a legjobb ha az ember eredeti nyelven képes elolvasni, mert 1:1 majdnem lehetetlen egy mûvet egy másik nyelvre, kultúrára fordítani. Sajnos én is naygyon gyengén értem, olvasom és még gyengébben beszélem.
Akik itt az én (általuk) hiányosnak vélt történelmi ismereteimet szerették volna csiszolni, azoknak elmondanám, hogy nem szükséges erõlködniük, ismerem jól a dolgot.
BlackRose: a helyzet sajnos az, hogy a németek nagyon fogékonyak voltak a náci ideológiára. Ha nem is volt mindenki a náci párt tagja (mert nem is lehetett), de szimpatizáltak vele. Természetesen volt egy német (nem zsidó, nem cigány, nem buzi, nem komcsi) kisebbség, akiknek mindez nem tetszett, de õk elenyészõ számban voltak. Én nem fröcsögök a németekre, nincs velük semmi bajom (ellentétben azokkal, akik identitása, származása és nemi érdeklõdése az üldözöttek csoportjába sorolja õket). Továbbra is azt állítom, hogy elvesztették a háborút a németek, de egyben ki kell azt is jelenteni, hogy a háború vége közeledtével már egyre többen voltak azok, akiknek ez az egész nem tetszett. Ki kell azt is jelenteni, hogy kollektív bûnösség nincs.
Molnibalage: kiegészíteném még a spanyollal is.
Az angol nyelv ismeretének elterjedtsége szerintem a következõknek köszönhetõ: brit birodalom, modern zene, hollywoodi filmek, számítástechnika, turizmus. A turizmus csupán annak, hogy elõször a pénzesebb amerikaiak jártak többségében mindenhol.
Nem volt az kapcsolat... egyszerûen megmondták mit kell csinálnod, sõt meg sem mondták hanem odaállították a saját emberüket aki végrehajtotta a parancsot. Ez nem kapcsolat. Kb. olyan volt a kommunikáció mint a paraszt és a lova között, befogott és szántottál, ha nem akkor megvoltak a következmények.
Én konkrétan senkivel, de mivel a külkapcsolatok nagyrésze orosz volt ezért aki olyan pozícióban volt, hogy egyáltalán kellett neki külföldiül beszélnie az oroszul beszélt. Ha úgy alakult volna, hogy a kommunizmus/szocializmus az életképesebb társadalom, akkor gyanítom mindenki oroszt tanulna. Azzal egyet értek, hogy a szabad piac és a gazdasági fejlõdés volt a fõ mozgató rugója az angol nyelv elterjedésének.
És mond kivel beszéltél oroszul mielõtt a SU "elvesztette" a hidegháborút? Az angol nyelv csak egy dolog miatt lett világnyelv (a Britt birodalom csak egz kicsit segítette, de nem volt döntõ), ez pedig az, hogy az angolszász területeken született meg a liberális szabad társadalom amely a szabad piac által a gazdasági fejlõdés kötpontjává tette õket). Ott lehetett dolgozni, alkotni, a németek is oda mendtek alkotni nagy számban. Persze ez most kezd halványúlni, sajnos.
Semmilyen idegen nyelvet nem beszélt a német. A német nyelv okatatásnak azért van még hagyománya, mert szomszédok az osztrákok és az iparban régen a némtek alkottak nagyon. Valójában kb. annyira fontos nyelv, mint az olasz. jóformán sehol nem értik meg a nagyvilágban. Angol, francia, orosz. Ezeket értik meg történelmi okoból.
A háborút gyakorlatilag az USA, meg a Szovjetúnió nyerte meg. Tehát marad az angol és az orosz. Ha még emlékszel, akkor az átkosban kötelezõ volt az orosz. De mivel a hidegháborút a Szovjetúnió elveszítette ezért maradt az angol.
A cikkre visszatérve, sajnos félreértette a cikkíró az elõadást, egészen nagy mértékben. Szerencsére nagyobb, komolyabb hagyományos lapok cikkíróival nem esett meg.
Itt gondolom, értitek mire gondoltam, a nácisták aluli felszabadult németország volt a legnagyobb nyerõ.
A tény valójában az, hogy a németek megnyerték a II. VH-t, a nácisták veszítették el. Sõt szerintem mivel õk voltak azok ahol a nácisták teljes hatalomhoz jutottak, õk voltak azok akik a legtöbbet nyertek. A németek nem voltak nácisták, csak a legtöbb nácista német volt.
Kínaiak is megtanulnak angolul, sõt ott is akinek kell már beszéli a nylevet. (az más kérdés, hogy ez a jelenlegi kínai rabszolgatartó társadalom meddig lesz életképes, mert szerintem 10-20 év és bebukik a kínai csoda)
Az tény, hogy a II. VH-t a németek elvesztették. De kik nyertek? A szövetségesek. Ha ez szempont lenne (nem az), akkor kéne tudni franciául és oroszul is beszélni... Kissé hibás az érvelésed. Az csak elõny, ha valaki ismer más nyelveket is, de van egy sanda gyanúm, hogy talán nem is olyan sokára a kínai vagy más nyelv ismerete talán fontosabb lesz, mint az angol. A mai állapotban tényleg sok helyen az angolt használják. De egyrészt nem az élet minden területén, és másrészt nem is mindenhol a világon.
A cikk valahogy azt próbálja bizonygatni, hogy a PET kezdeményezése milyen rossz, valamint feltételezi, hogy aki anonimitásra törekszik, az valószínûleg valami rosszban sántikál, illetve pár csúsztatás is olvasható. Nem vagyunk egyformák. Vannak exhibicionista emberek, vannak felelõtlen emberek is, és vannak végtelenül optimista emberek is. Ezek nagy valószínûséggel megadják mindenhol az adataikat. Azt viszont kissé erõsnek érzem, hogy az anonimitáshoz csak valami rossz szándék miatt ragaszkodik valaki. Bár nem zárható ki ez a feltételezés sem, de az esetek többségében inkább a védekezõ reflex motiválja azokat, akik anonimitást szeretnének. Vagyis a rosszat akarók elõl kívánják magukat elrejteni. Csúsztatásra példa: az autópálya rossz példa, mert ott maximum az autó és annak tulajdonosának az adatait ismerhetik meg, de hogy ténylegesen ki vezet, és az autóban kik utaznak, arról az égvilágon semmit. Mellesleg ez nagyon helyes, mert senkinek semmi köze hozzá. Vannak reklámzabáló, és a reklámokat mereven elutasító emberek, én az utóbbiak közé tartozom. Mindent elkövetek annak érdekében, hogy engem ne zavarjon senki a reklámjaival. Ez is lehet egy szempont az anonimitásra, hogy ha valaki hasonlóan gondolkodik, mint én. "Tanítson meg disztingválni" - ezzel egyet is lehet érteni. Az én szemszögembõl ez annyit jelent, hogy ha tudatos fogyasztók szeretnénk lenni, akkor használjuk ki az internet adta lehetõségeket, az igényeinknek és szükségleteinknek megfelelõen keressünk terméket/szolgáltatást, ne pedig úgy, hogy az arcunkba tolják a kéretlen reklámot. Kötve hiszem, hogy bármilyen gépi mechanizmus csupán az internetezési szokásaimból meg tudná mondani azt, hogy nekem mire van szükségem, milyen igényeim vannak, mik az anyagi lehetõségeim. Sajnos éppen elég olyan hír lát napvilágot itt az sg-n és máshol is, ami a felhasználót óvatosságra inti. Az egyes adatbázisok összekapcsolása (bár tagadják, de a végén mindig kiderül, hogy igaz) a nagytõke és a hatalom érdekeit szolgálják, ami ellen - a történelmi ismeretek és a tapasztalatok alapján - a kisember védekezik.
Holt nyelvet beszélünk csak nem tudunk róla. Minap egy tárgyaláson ahol volt pár szlovén, lengyel, német, magyar stb. mindenki tudott angolul, kivéve a német arcot. Teljesen fel volt háborodva, hogy nem tudunk németül. A szlovén közölte vele, hogy a II. VH-t nem õk nyerték, nyugodjon le és tanuljon meg angolul. Azt a pökhendi arcot ami vágott, ki kellene plakátolni a Holdra :-D Köcsög.
Csatlakozom, tényleg hibátlan hír. Egyedül az okoz fejfájdalmat, hogy a hírszerkesztõk/írók hatalmas többsége elfelejetett magyarul, vagy nem tudnak angolul. Ezért inkább leírják az adott szót kiejtés szerint és ezzel el is van intézve.....