Nemrég a pápa és a vatikán elfogadták a földön kivüli élet lehetõségét is, mondván hogz õk is isten gyermekei. "Ez nem tudományos és vallásos emberek szembenállása, hanem a józanul gondolkodó és a babonás embereké"
Azt is írják, hogy a Kárpátok 25 millió éve jelentek meg. Ripsz-ropsz oszt megjelentek? Egyszer csak kinõttek az Alföldbõl? Elég infantilis lehetsz, ha ilyesmiken tudsz szórakozni.
Még mielõtt egyesek itt szembe állítják a tudományt és vallást: maga a római pápa elismeri az evolúciót, Darwin születésnapja alkalmából konferencia volt a Vatikánban. Ez nem tudományos és vallásos emberek szembenállása, hanem a józanul gondolkodó és a babonás embereké
Lehet olyat mondani, hogy a legkorábbi ilyen lelet ennyi és ennyi idõs. Azt, hogy ez a faj ekkor és ekkor jelent meg, az bulvármédia szint. Kár is vele hadakoznod. Aki a témával tudományosan foglalkozik, az ilyet nem is mond. Akkor viszont kivel vitatkozol? Az újságíróval? Viszont akkor ne a biológia-orvostudomány-régészet hibája legyen mér ez!
Az is szórakoztató amikor egy fajra, pl. a neandervölgyi emberre azt írják kb. 250.000 éve jelent meg! Ripsz-ropsz oszt megjelenik:) Honnan? Egyszercsak a heidelbergi embernek született egy neandervölgyi gyermeke? :)
Külön _kell_ választani a tudományt a filozófiától. Lehet, hogy nehéz belátni, lehet, hogy nem is így van, lehet, hogy tényleg az õsz szakállas rakta ezt így össze. De amit eddig ismerünk belõle, azt megpróbáljuk megmagyarázni, hogy _hogyan_ történik
És az evolúciós elmélet a legjobb tipp a "hogyan"-ra. Amíg senki nem áll elõ jobbal, addig ez van. Fõleg anekdotális információk, és _hit_ alapján butaság támadni. Szerintem.
Teljesen egyetértek, hogy a jelenlegi tudás szerint... Ezt a videót látva azt mondod inkább elHiszed, hogy mutáció/szelekció... Talán sikerült egy pillanatra érzékeltetni veled hogy mennyire nehéz vakon elfogadni, evidensnek látni hogy ez a véletlen mûve. És még sok-sok ilyen véletlen van. Én nyilván nemtom minek a mûve, véletlené, Istené vagy emberé vagy egy fejlettebb lényé. Majd te megmondod :)
mi olyat állitottam, amit már bebizonyitottak hogy nem igaz, és oltári nagy hülyeség.
Két kilométeres hozzászólásban fejtegettem, de te nem reagáltál rá semmit. Ekkor érdemelted ki a Strucc-lovagrend nagykeresztjét.
ha találnak akármiylen leletet, ami nem passzol bele az evolúciós elméletbe, és nem tudják bebizonyitani hogy hamis, vagyis hogy igazi a lelet, akkor simán elhalgatják és nem beszélnek róla
A 20. században számos olyan lelet került elõ, ami teljesen felborította a korábbi nézeteket: - Elõször is, az volt elfogadott, hogy ember mindig is volt a Földön, és hosszú ideig tartott, mire megemésztette a tudományos közösség, hogy nem így van. - Aztán meg voltak róla szentül gyõzõdve, hogy az emberiség a felséges Európából származik és nem az alantas Afrikából, és hosszú ideig tartott, mire keresztülverekedte magát az igazság (miszerint mégis csak Afrika az emberiség bölcsõje). - A neandervölgyi õsember szellemi képességei is megérnének egy misét. Ugyanis kimondatlan tétel volt, hogy az ember az evolúció csúcsa, és hogy csak mi értük el a beszédképesség szintjét. Erre kiderült, hogy a neandervölgyi õsembereknek talán még nálunk is fejlettebb agyuk volt, és a mi alfajunk sikere szinte csak a szerencsén múlott (nem volt megírva, hogy mi fogunk atombombát, csíkos fogkrémet, internetet gyártani). - A következõ sokk, hogy a csimpánzok génkészlete modernebb mint a mienk, de még emlõsökként sem a fejlõdés csúcsa vagyunk, a madarak sokkal fiatalabb és fejlettebb nálunk, aztán lehetne még beszélni a madarak és a madármedencéjû dinoszauruszok rokonságáról, a T-rex testtartásáról, stb.
Ezek mind arra példák, hogy a leletek szemben álltak az uralkodó nézettel, és mindig a leletek gyõztek. Ez eddig kizárólag a hamis leleteknek nem sikerült, mint amikre te is hivatkoztál...
A "hulladék DNS" kizárólag az eukariótákra jellemzõ. Mivel náluk a DNSen több ponton egyszerre folyhat a replikáció így a genom méretének gyakorlatilag nincs jelentõsége a másolás sebességének szempontjából. Ezzel szemben a baktériumok akiknek egyetlen másolási kezdõpontjuk van a DNSükön nem rendelkeznek "hulladék DNSel"
Ilyenkor azt felejted el hozzátenni, hogy _jelenlegi tudásunk szerint_. Mert nem mindenki tekinti hulladéknak, kutatják ezt is.
Én meg az ilyenekre mondom azt, hogy idióta sztereotípia. A tudósok, akik el vannak szállva maguktól, egész egyszerûen _faszság_.
A feltekeredõ DNS-spirálra meg még mindig könnyebben hiszem el azt, hogy magától jött létre, véletlen mutációk _ÉS SZELEKCIÓ_ hatására, mint hogy az õsz szakállas bütykölte hat nap alatt. Más alternatíva meg nincs. Akkor meg már inkább egy lehetséges tévedés, mint a semmi, vagy az orbitális faszság.
Nem. Csak ez a bújtatott tudatosság, hogy ez azért alakult ki, az meg azért... Mikor valami meg hátrányos akkor az meg az istennek sem változik és egy kicsit erõltetett indok hozzá, hogy túl kicsi a populáció, máskor meg ugyan azért túl nagy. Azok a hihetetlen összetett folyamatok mint a DNS lánc másolása, ahogy feltekeredik... ez mind véletlen mutációk folytán kialakult mechanizmus? Legkirályabb ahogy a 'hulladék DNS-t' kezeli a tudomány. Itt egyszer csak a nagyon bonyolult, összetett DNS hihetetlen pazarló módon 'viselkedik'. 97%-a nagyjából kuka? Kijelentik hogy semmi szerepük sincs. Amire nincs szükség annak el kéne tûnnie. Máris töredékére csökkenne a másolás ideje.
Egyébként nem vagyok olyan, mint aminek leirtatok, hogy semmit se fogadok el. Nem dugom homokba a fejem. Egyedül ezzel a darwinizmussal nem vagyok békében. "Ez a homokba dugás ponthogy a tudósokra igaz" Ezzel azt akartam mondani, hogy ha találnak akármiylen leletet, ami nem passzol bele az evolúciós elméletbe, és nem tudják bebizonyitani hogy hamis, vagyis hogy igazi a lelet, akkor simán elhalgatják és nem beszélnek róla, vagy ha vki felhozza akkor mindjárt ááá hülyeségeket ne beszéljünk...
Mondjátok már el nekem, nagyokosok, hogy mi olyat állitottam, amit már bebizonyitottak hogy nem igaz, és oltári nagy hülyeség.
Ezen a "nem annyira gördülékeny"-en azt érted, hogy nem annyira primitív, mint amit általános- és középiskolában tanítanak? Valóban, annál egy kicsit bonyolultabb.
Amúgy félreértés ne essék, értem én a darwini evo. logikáját. Csak szerintem korántsem olyan gördülékeny mint aminek elsõre mutatja magát. És rengeteg kérdést vet fel... Ez a baci viszont tényleg érdekes :)
Ugye ezt a mondatot egy mûanyag billentyûzeten, egy elektronikus kvantum félvezetõkbõl álló számítógépen írtad, ami aztán elküldte a világûrbe egy mûholdra oda vissza? Csúnya gonosz tudósok nem csinálnak semmi hasznosat reggeltõl estig
#78-ast elsunnyogtad... #117-est is... amire nem tudsz mit írni, az nincs is, ugye? Szerintem inkább Te dugtad homokba a fejed.
Igen, csak tegyünk különbséget a lehetséges hipotézisek, és az elborult képtelenségek közt, jó? És ha valamirõl biztosan kiderült már, hogy elborult képtelenség, akkor ne kössük már az ebet a karóhoz! Pl: vízautó, elnyomott jótudósok világmegváltó találmányai(amik egytõl egyig nem mûködnek), éterfizika, egyebek. És a valós eredményeket légbõl kapott mendemondák alapján ne tartsuk már hamisnak.
Komolyan, fizikai fájdalommal járt visszaolvasni a topikot.
Nem igazán vágom ,hogy ki az az arrakisztor.
Epikurosz, én ugy értelmezem ezt a mondást, hogy senki se fogja tudni biztosra, hogy mi hogyan történt több millió évvel ezelõtt. Csak esetleg ha készitenek vmiféle idõgépet.
Szerintem ez a szoba példa nem valami jó személétetõ dolog. A tudomány a megfigyelésen és mérésen alapul, avval hogy a fehér fény hullámhosszát emlegetted, hát annak nincs hullámhossza, az pont a tökéletes káosz, zaj a rezgések világában. De mérhetõ!
"Pedig a mutáció és a hibás génmásolás pont összevissza változást okoz amit a szelekció majd megválogat." Pontosan ugyanezt írtam. Ha a mutáció nélküli (illetve pontosabban a lényegtelen, változást nem okozó mutációkkal rendelkezõ) egyedek a legéletrevalóbbak az adott környezetben, akkor a faj egésze nagyjából egészében véve változatlan marad majd.
"A faj változásának sebessége pedig a generációváltás idejétõl." Gondolom ez függ akart lenni. Függ tõle, de nem csak attól! Hiába gyorsítja az evolúciót a gyors generációs idõ, ha ugyanakkor éppen emiatt a véletlen hatások jelentõsége megnõ. A generációváltozás ideje elsõsorban a mesterséges szelekciót(vagyis a tudatos tenyésztést) könnyíti meg és rövidíti le. (pont azért mert ott kiküszöböljük a véletlen hatásokat)
"Amit én találok ki és lehet hogy más is, hogy semmi nem indokolja a változatlanságot, mindig lehet jobb és jobb." Nem.
"Viszont vannak sokkal érdekesebb dolgok is, mint, hogy most pikkely vagy szõr és mikor változtatta meg azaz állat... " A pikkely és a szõr nem homológ egymással.
"Az emberi és állati érzelmek léte és bonyolultsága sokkal kifinomultabb magyarázatra szorul mint az evolúció. Az érzelmek annyira könnyen változnak hogy ott szelekcióról beszélni?" Nem is beszélt róla senki.
Pedig a mutáció és a hibás génmásolás pont összevissza változást okoz amit a szelekció majd megválogat. Nem hinném hogy tudatos lenne a mutáció. A faj változásának sebessége pedig a generációváltás idejétõl. Ezt nem én találtam ki. Amit én találok ki és lehet hogy más is, hogy semmi nem indokolja a változatlanságot, mindig lehet jobb és jobb. De asszem túlságosan a külsõdleges tulajdonságokat tartjuk szem elõtt. Ezeket még úgy ahogy, szerintem elég sántítva de lehet indokolni hogy ez evolúció... Viszont vannak sokkal érdekesebb dolgok is, mint, hogy most pikkely vagy szõr és mikor változtatta meg azaz állat... Az emberi és állati érzelmek léte és bonyolultsága sokkal kifinomultabb magyarázatra szorul mint az evolúció. Az érzelmek annyira könnyen változnak hogy ott szelekcióról beszélni?
Nem lehetne felhasználni ezt a baktériumot arra, hogy a káros radioaktivitást felhasználva, széndioxidból oxigént állítson elõ? Igy dupla haszon lenne, mert megtisztíthatná a levegõt és elnyelné a radioaktivítást is.
Ez egy relatív világ, és itt mindenki relatív tudás birtokában beszél. Ezért kellene egy olyan személytõl tudást szereznünk, aki nincs ezen a relativitáson belül. Gondold csak végig: mivel ez az idézet egy relatív tudással rendelkezõ személytõl származik, õszerinte nem is szabad komolyan vennünk, ugye? Bármilyen morális, ismeretelméleti relativizmus elõbb utóbb nihilizmusba torkollik, ami rendkívül veszélyes.
Én meg azt próbáltam bemutatni a kis tirádámban, hogy a fajfogalom jóval bonyolultabb annál, minthogy ilyen egyszerû kis meghatározással el lehetne dönteni. A fajok mesterséges kategóriák, ebben a színes példa nagyon is odaillõ - az hogy hol kezdõdik az egyik szín és hol végzõdik a másik sokszor csak meggyõzõdés kérdése.
"Az evolúciós elmélet magában hordozza a kötelezõ változást." Ezt honnan veszed? A fajok nem változnak csakúgy összevissza. Ha az adott "modell" az adott környezetben sikeres, akkor nem fog változni addig amíg a környezet nem változik meg, vagy amíg a populáció tagjai nem népesítenek be egy új környezetet. Ezenfelül pedig nem igaz az amit írsz. Egyrészrõl elég nevetséges olyat kijelentei, hogy "A méhek, krokodilok, teknõsök lehet hogy akár tízezer generációra vannak a legrégibb kövületeiktõl, de mégis ugyan azon fajok maradtak." tekintve, hogy itt rendszertani kategóriákról és nem fajokról van szó. A "méhek" például több ezer fajt számlálnak, és a teknõsök egy külön hüllõREND. VANNAK olyan méh teknõs és krokodil fajok amelyek többé kevésbé ugyanolyanok (és még ez is erõs fenntartásokkal kezelendõ) mint az õseik voltak és vannak olyanok amik nem (gaviálok, tengeri teknõsök evolúciósan nagyon is új fajok). Vannak olyanok is amelyek nem voltak sikeresek és kihaltak. Egyáltalán nem arról van szó, hogy párszázmillió éve megjelent pár teknõs aztán mindmáig az ugyanolyan leszármazottaik üldögélnek a bozótban. Ez egyike a tipikus leegyszerûsített féligazságoknak amivel olyan nagy lelkesedéssel dobálóznak manapság...
Az evolúció nem egy monoton dolog, hogy megszabja, hogy ennyi idõ alatt egy faj ennyit változik és punktum. Hiába történnek mutációk, ha az "eredeti" változat a legéletrevalóbb akkor a faj egésze nem (vagy csak csekély mértékben) fog változni. És ez is evolúció.
ok. a másik szobában nem dohányzik senki. Ott meg miért nem sárgul a fal évtizedekig, amikor kint meg évente elkoszolódik. nem értem.
a párhuzam, ha még mindíg nem tiszta: dohányfüst = evolúciós nyomás sárguló fal = olyan faj, ami evolúciós nyomásnak van kitéve fehéren maradó fal = olyan faj, ahol nem jelentkezik az evolúciós kényszer
de kezd olyan érzésem lenni, hogy Te direkt nem akarod megérteni amit mondok :)
egyébként az a baj, h valószínû nem ugyanarról beszélünk.
a tudomány nem keresi a választ a "miért"-re (de legfeljebb csak a racionális megértés szintjén), ezt meghagyja a filozófiának, vagy a vallásnak. a "hogyan mûködik" a tudomány kérdése.
ha egy alma leesik a fáról, a tudomány olyan kérdésekre próbál válaszolni, hogy mennyi idõ alatt esik le, mekkora lesz a gyorsulása, hogy változik az energiája, mi történik amikor földet ér... stb. sosem fog választ adni (sõt keresni sem) arra, hogy miért van ott az az alma, miért létezik az az alma, illetve az alma egy csodálni való tökéletes teremtmény-e, miért pont almafán nõ az alma és hasonlók.
a tudomány célja a világ mûködésének megismerése és leírása. azt hogy esetleg az egész világot Isten teremtette az összes szabályával (törvényével) együtt és íly módon az õ akarata szerint létezik az evolúciós hatás is, sosem fogják tudományos alapon vitatni!
miért olyan nehéz elfogadni, hogy Isten nem egy fix dolgot termetett, hanem egy folyamatosan változó rendszert? ha nem így akarta volna, egyáltalán miért teremtett volna idõt?
A méhek, krokodilok, teknõsök lehet hogy akár tízezer generációra vannak a legrégibb kövületeiktõl, de mégis (tudósok mondják) ugyan azon fajok maradtak. Miért nem hat rájuk az ami a több fajra igen? Az evolúciós elmélet magában hordozza a kötelezõ változást. Ha csak picivel elõnyösebbek a mutálódott utódok akkor azoknak kell fennmaradni, mert ugye állítólag apránként változik a faj. Pedig a teknõcök se mentesek a sugárzástól, a DNS másolási hibáitól, oszt mégis ez a hülye páncélos cseszik változni.
ok, de ez csak lovagolás a szavakon. ahogy nem lehet számot mondani rá, hogy a majomból hány generáció alatt lett ember, úgy nem lehet számot mondani arra sem, hogy a fehér fal mikortól sárga. egyre sárgább lett, nap nap után. szinte észre sem lehetett venni a különbséget. mégis, ha egymás mellé teszed az eredetit és a végeredményt, égbekiálltó a differencia. akkor most mikor "változott át"? nyílván egy egyed utóda nem sorolható más fajba mint maga az egyed... de mégsem mondhatjuk hogy a lánc elején és a lánc végén lévõ két egyed (akik teszem azt tízezer generációra élnek egymástól) ugyanazon faj egyedei lennének.
innetõl kezdve maximum kitalált, mesterséges mérõszámokat lehet bevezetni. pl a színes példánál maradva hullámhosszban meghatározod, h meddig fehér, honnatól sárga. nyílván a falad nem egyenletesen sárgul, ezért igencsak sokáig a falad fehér és sárga lesz (foltokban). ráadásul ránézésre el sem tudod dönteni majd, h az adott rész még éppen fehér, vagy már éppen sárga.
egyébként a növények nemesítésénél jól megfigyelhetõ az evolúció néhány tíz/száz év alatt is. a természetes kiválasztódást az emberi szelekció helyettesíti. a szárazságtûrõbb, nagyobb termésû, ízletesebb... stb növényeket szaporítjuk tovább. például a búza ma határozottan nem ugyanaz a növény, mint 100éve volt.
"a környezõ kõzetek urániumának radioaktív bomlásából meríti energiáját, emellett rendelkezik olyan génekkel, amikkel szenet von ki oldott széndioxidból"
én ezt emelném ki ebbõl
"Ha egy alacsony szintû programnyelvben csak egyetlen értéket átírsz máris mûködésképtelenné válik."
a.) Latszik, hogy sohasem lattal meg ilyesmit. Altalanos esetben kozel sem valik mukodeskeptelenne, sot, egesz mokas dolgokat szokott muvelni. b.) Genetikus algoritmusokrol tetszett mar hallani?
Még így is van elég sok, de egyszerûen nem szembetûnõ és az átlagember számára, aki a fajokat sem tudja elkülöníteni egymástól (megnézném pl. hogy ezer emberbõl hány tudná megkülönböztetni a házi és a mezei verebet egymástól) nincs is jelentõsége. Szinte senki sem tudja például, hogy a közismert kecskebéka egy hibrid "faj", a két tavibéka fajunk hibridje. Külön érdekes az eset, mivel a kecskebékák egymással csak nagyon kis sikerrel képesek szaporodni, de a szülõfajok bármelyikével viszont gond nélkül. Tehát ahol kecskebékák vannak, ott valójában három békafaj él együtt. Természetesen a két faj a saját egyedeit preferálja, de mindig van annyi "félrelépés", hogy születnek kecskebékák is, amik aztán visszakeresztezõdnek valamelyik szülõfajjal és így tovább...
Ne beszélj már marhaságokat! Az oroszlánok és a tigrisek például szaporodóképes utódokat hoznak létre mesterséges körülmények között. Akkor õk egy faj? A terrarisztikában közismert, hogy nemhogy eltérõ fajba, de eltérõ nembe (Genusba) tartozó kígyók élet és szaporodóképes hibrideket tudnak létrehozni. (Ilyenek pl. az ún. "jungle" gabonasiklók, amik a vörös gabonasikló és a kaliforniai királysikló hibridjei) A terméketlen emberek meg EGYEDI SZEMÉLYEK míg a csivava meg a dán dog nem. Nem egy bizonyos csivavának nem lehet kölyke egy dán dogtól, hanem egyiknek sem. Ha érvelsz legalább ne összefüggéstelenül. A természet tele van olyan fajokkal, amelyek minden különösebb nehézség nélkül képesek hibridizálni egymással, de ez mégsem történik meg, mert valamilyen nem szaporodásbiológiai jelenség (viselkedésbeli különbség, anatómiai eltérés, földrajzi akadály, más a párzási idõszak stb.) ezt meggátolja. Ettõl lesznek különbözõ fajok.
Najó akkor 1.: A cikk rettenetesen félrevezetõ. Már évtizedek óta ismert rengeteg baktérium ami fotoszintézis és oxigén nélkül is életben marad (sõt az oxigén sok esetben mérgezõ számukra) Amiben ez a baktérium különleges az az, hogy saját maga rendelkezik valamennyi autotrófiával (tehát szénnel nitrogénnel és hidrogénnel is önellátó - szemben pl. a növényekkel vagy más baktériumokkal) A Földön általában mikróbaközösségek élnek együtt ahol az egyes fajok rászorulnak a többiek által termelt anyagcseretermékekre és cserébe az õ anyagcseretermékeiket pedig azok hasznosítják. (Nincs ez másként a növényekkel sem a köztudatban fennálló kép ellenére) Ez a baktérium viszont rendelkezik a nitrogén és a szén-dioxid fixációhoz szükséges génkészlettel, valamint valamennyi aminosav elõállítási úttal, emiatt egy teljesen élettelen környezetben is képes egymaga "monokultúrában" fennmaradni. 2.: Ennek ellenére egyáltalán nem "szuperbaktérium" valamennyi ilyen képességnek ára van. Egyrészt az oxigén mérgezõ a számára (nincsenek peroxidáz v. szuperoxid-diszmutáz enzimjei) másrészt egy olyan környezetben ahol nincs szükség ezekre a képességekre (mert mondjuk van bõven szerves anyag) más mikróbák egyszerûen túlnövik mert gyorsabban szaporodnak.
"Jézus visszatér" LOL ezen jót nevettem...
gosub... ha kifested szép fehérre a szobád falát, aztán naponta elszívsz kb egy fél doboz cigit. (de teljesen változó, néha többet, néha kevesebbet, attól függ otthonvagy-e, társaság jön-e, milyen a kedved, mennyi a pénzed... stbstb) hány nap alatt lesz sárga a falad? mikor mondod rá, hogy besárgult a fal ez már nem fehér, hanem egy új szín? 2nap? 10? 100? 10.000?
Nem linkelek, minek? Linkelj olyat ahol tudományos válasz van a kérdésemre: Hány generáció váltásra, mennyi mutációra van szükség egy fajnál, mennyi szelekcióra, hogy megváltozzon és 'új' legyen? 100? 1000? 1000000? Meg ha lehetne néhány laboratóriumi példát, pl. bacilusnál ahol néhány óra a generáció váltás, mikor lesz új faj? Nekem ilyen problémám van az evolúciós elmélettel, nem ad mérhetõ tudományos választ. Csak elmélet. Ez a Candidatus Desulforudis audaxviator baktérium sem fog változni, viszont az ilyen különleges élõlények mindig megdöntenek egy-egy tudományos törvényt, szerintem dogmát. Húsz éve még azt tanították az élet elképzelhetetlen jónéhány tényezõ nélkül, mint pl a fotoszintézis, aztán itt van ez a baci...
Élettelen anyagok egyesülve élõ anyagot hozhatnak létre? Különbözõ élettelen kémiai szerves vegyületek olyan reakcióba léptek a korai földi légkörben, amely közben a villámlás és a nyomás hatására kialakult az elsõ élõ sejt? Az élet egy véletlenül létrejött sejttel kezdõdött? A világon még senkinek sem sikerült élettelen anyagok reakciójával élõt elõállítania, még a legmodernebb laboratóriumban sem.
A tudósok nem bölcsek, a bölcsek nem tudósok. Külömben meg az okosság és a butaság relativ fogalmak. Attól, hogy vki másban hisz, még nem buta. Az a buta, aki elitéli a másikat, mert az másban hisz.
Egyébként meg kár folytatni a vitát, mer ugyse gyõz meg senki senkit...
Én normálisan kezdtem el beszélni a témáról, közben vki belekeverte az evoluciót is ,és hova jutottunk? Megin megy a TIPIKUS anyázás azok ellen, akiknek más a véleményük. Gratulálok. Errõl beszéltem az elõzõ hsz.-eimben.
"Amúgy szerintem hiába strapáljátok magatokat, hamarabb csinász egy katolikus szentbõl hithû muzulmán mint hogy egy "hivatalos-tudomány-összesküvése-és-eltiktolják-az-ufókat" hívõt meggyõzz arról hogy nem csak azért létezik a tudóstársadalom hogy õt jól átverjék hamis bizonytékokkal, meg hamis kísérleti eredményekkel."
Hát ezen sokáig vitatkozhatnánk, kit nehezebb meggyõzni. Én csak a véleményem irtam le, de ti rögtön meg is akartok gyõzni. Ehez is gratulálok, ugyse fog menni.Nyugodtan higgyetek el mindent mindenkinek, és ha jön vmi új elmélet vagy felfedezés, akko azt a szokásos módon "takaritsátok el".
Külömben meg nem tartozunk semilyen szektához, de ti ugy láccik nagyon erõsen véditek a sajátotokat...
"Biológiai/izolációs fajfogalom A faj egymással potenciálisan vagy ténylegesen szaporodni képes populációkból (szaporodási közösségekbõl) áll, melyek között az ivaros szaporodás által megvalósított géncserének nincs biológiai (morfológiai, élettani, viselkedési stb.) akadálya. Ez általában hasznos információt képvisel az emlõsökkel, madarakkal, halakkal és más „magasabb” taxonokkal dolgozó tudósok számára, de értelmetlen az ivartalanul szaporodó élõlények esetében. Ez a definíció nem tesz különbséget a keresztezõdés elméleti lehetõsége és a populációk közötti tényleges génáramlás között, így allopatrikus (földrajzilag izolált) populációk vizsgálatánál nem praktikus a használata. A laboratóriumi körülmények között végzett keresztezési kísérletek nem feltétlenül tükrözik, hogy mi történne ha a két élõlény természetes környezetében találkozna, így bizonytalan, hogy eredményük vonatkoztatható-e a természetes populációkra."
NEXUS6, hat te nem lettel okosabb az elmult evek alatt. Nembaj, ettol meg valoszinuleg hasznos tagja vagy a tarsadalomnak.
Nem kell a szarrágás, te is tudod, hogy sarkítasz. Olvasd el a wikipédiában a faj szócikket. Világosan le vannak írva a különbözõ módszerek egy faj elkülönítésére.
Nem vagyok katolikus, se református, se zsidó, se Istenhívõ, se UFO 'hívõ'. Valódi kísérleti eredményt várok a tudósoktól! Csináljanak egyszer már egy új fajt s avval már tálcán kínálnák a bizonyítékot! Nem véletlen hogy elméletnek hívják az evolúciós elméletet. Mert még nem figyelt meg senki ilyet, nem mérhetõ. Hány generáció váltásra, mennyi mutációra van szükség egy fajnál, mennyi szelekcióra, hogy megváltozzon és 'új' legyen? 100? 1000? 1000000? Erre kéne választ adni! Csináljunk szelekciós kényszert, válogassunk, sugarazzunk, manipuláljuk a géneket, reprodukáljuk az egyedeket, de meddig? Valaha is megváltozik? Igen? Ha csak ezen múlna már rengeteg valódi új faj lenne!
Mint végül kiderült nem steril egyik sem. Attól, hogy a dán dog nagy és a csivava kicsi és nem bírnak kettyinteni még egy fajhoz tartoznak. Márpedig dronkZero szerint már külön fajok. Ezért írtam, hogy Cruise és Kidman hiába csinálták nem lett gyerkõc, mástól meg mégis. dronkZero elmélete szerint õk már nem azonos emberfaj.
Pares, NEXUS6: A szektátoknak nincs fóruma? Legyetek szívesek oda szemeteljetek áltudományos szarsággal. Ez itt TUDOMÁNY-nyal foglalkozó magazin fóruma.