Valaki tudja, hogy milyen magasságban és mekkora sebességnél történik a leválás?
A SpaceShuttle esetén eredetileg az olcsóság volt az egyik elsõdleges szempont. Innentõl kezdve nem meglepõ, hogy alacsony költségû rendszereket próbáltak használni. Végül persze ebbõl az olcsóságból semmi sem lett, lényegében csak a boosterek feleltek meg az elvárásoknak.
Szilárd hajtóanyagú rakéta tolóereje is szabályozható a kiömlõ keresztmetszet változtatásával (ennek egyik legegyszerûbb módja a Sidewinder esetén alkalmazott leolvadó fúvóka, de ez is csak egy bizonyos célra jó). Leállítani tényleg nem lehet, de egy boostert vészhelyzetben inkább le kell választani.
Attól függ, hogy mit tekintünk konstrukciós hibának.
Szabályozhatatlan/kikapcsolhatatlan, hibás mûködés esetén az egész jármûre veszélyes gyorsító rakétákat alkalmazni, minden jelentõsebb mentõrendszer nélkül szerintem konstrukciós hibának tekinthetõ. Nem lehet minden kezdeti feltételt úgy megválasztani, hogy tudható, hogy abból 100%, hogy nem lesz baj. Ha a felszállás közben kell beavatkozni, pl asszimetrikus tolóerõ miatt, akkor a szilárd hajtóanyagú gyorsító fokozatnál nem sok lehetõség van. Egyedül a viszonylagos olcsóság indokolta a szilárd boosterek alkalmazását. (Jó vicc, amikor az egész ürrepülõ rendszer üzemeltetése, amúgy is kiba drága)
Ha jól tudom a kerozinos rakéta még mindig hatékonyabb, mint általában a szilárd hatóanyagúak. A hajtóanyag kezelése sokkal kevésbé igényes, mint pl a hidrogéné, és nem is mérgezõ, vagy korrodeáló, mint pl a Proton hordozó rakétánál alkalmazott dimetil-hidrazin.
Az említett RD-170 hajtómû elvileg újra felhasználható 10-20 alkalommal, vagy 20 éve létezik.
A Challenger katasztrófáját nem a boosterek konstrukciós hibája okozta, hanem a nem megfelelõ ellenõrzésük az újratöltés után.
Lehet jobb lett volna kerozinos rakétahajtómûvel, csak újrafelhasználható folyékony hajtóanyagú rakétahajtómûvet nem éppen egyszerû építeni. (Egyáltalán van ilyen a SpaceShuttle fõhajtómûvein kívül? És normális teljesítménnyel.)
Az oroszok esetén a kerozin használata nem meglepõ. Van elég komoly olajkészletük. Õk sem a hatékonysága miatt használják, hanem az olcsó mivolta miatt.
Az Energia óriásrakéta gyorsító fokozataiban levõ RD-170 is kerozinos (volt), gyak ezt használják a Zenit nevû rakétákban, sõt ennek modifikációját az Amcsik az Atlas V-ben. Szintén erre a hajtómû családra épülnek az oroszok Angara rakétái.
Szal a kerozint nem kell elfelejteni!
Amúgy az amcsi ûrrepülõgép rendszer, azzal hogy a hidrogénes fõ hajtómûvek mellé annak idején odabiggyesztettek 2 szilárd hajtóanyagú (kevésbé szabályozható) gyorsítót, összességében olyan jóságú lett mintha az egészet mondjuk kerozinos hajtómûvekkel csinálják. (Ráadásul azok valszeg biztonságosabbak lehettek volna, és a Challenger katasztrófa így nagy valószínûséggel megúszható lehetett volna).
Az se ma volt. Nem mondtam, hogy soha nem is használták. Csak éppen vannak helyette sokkal jobbak. Ha messzire akarsz eljutni, akkor biztosan nem azt fogod használni. Ha hosszú ideig akarsz készenlétben tartani egy rakétát, akkor megint nem.
Ha az összes rakétahajtóanyag-felhasználást nézzük, akkor a kerozin eléggé a sor végén lesz. És egyre jobban háttérbe fog szorulni.
Vannak olyan urban legendák, hogy a TR-3B jelû gép, gyakorlatilag azonos a háromszögletû ufo észlelések nagy részével, és ez egy atommeghajtású, antigravitációs, ionhajtómûves repülõgépet takar.
De szerintem egyelõre maradjunk a kereskedelmi ürrepülés talján, ott egyelõre ilyen technológiákról még nincs szó;DDD
Az ötvenes években az amerikaiak kísérleteztek repülõgép-fedélzeti atomreaktorral, de csak beépítették egy B-36 -osba, és a sugárvédelmet tesztelték. A gép az eredeti hajtómûvekkel repült. Tovább nem léptek, a kísérletet megszakították.
Az R-7/Szojuz család Kerozin üzemanyagot használ például. Továbbá ahogy Teddybear is írja, az LH2 jelenleg még mindig szénhidrogénekbõl állítóható elõ legolcsóbban.
A B747 SCA tetejérõl nem lehet indítani a Space Shuttle-t. Az Enterprise is csak siklórepülésre indult onnan.
Egyébként meg sokkal bonyolultabb rádaruzni az orbitert, minthogy a SpaceShip(x)-et egy árokba állítod, felégurulsz a WhiteKnightTwo-val, és felcsörlõzöd. Utóbbi messze kisebb és olcsóbb infrastruktúrát igényel. Emellett nem kell a gép tetejét komoly hõvédelemmel ellátni, mivel a SpaceShip(x) leoldás után indítja be a hajtómûveit. Ha a gép tetejérõl akarnád indítani, akkor már ott be kellene indítani a hajtómûvet.
Bár nem érint a dolog nincsenek ilyen "gondjaim",hogy melyikkel menjek,de én inkább összespórolnám a Szojuz-ra azt a 25 millát.Kiforrottabb rendszer,hosszabb út,feljutok az úúúúúúúááállomásra is vele,szóval az nekem jobban bejön.
Azt árulja már el valaki hogy miért két törzsû a gép? Nagyon kevés kép készült ilyen konstrukcióban, jellemzõen azért mert így volt a legolcsóbb egy közel 2x teljesítményû gépet létrehozni rövid idõ alatt. Itt csak arra tudnék tippelni hogy stabilabban tudja hordozni az ûrrepülõt. Vélemények?
Variable Specific Impulse Magnetoplasma Rocket :) Ezekkel az ionhajtásokkal mindig az a baj, hogy nagyon jó fajlagos impulzust lehet velük elérni, de az energiaigény hihetetlenül gyorsan nõ. Szerintem ami a jelenlegi ismereteinkkel elméletileg megvalósítható, azok közül ez a legjobb:.
Amúgy a NASA már jó pár éve használ ionhajtómûves meghajtást. Amit mostanában olvasni, hogy egy új generációs úgynevezett VASIMR (jó kis betûszó, de lusta vagyok kikeresni a vikiben a feloldását;))) hajtómûveket pár éven belül valszeg a nemzetközi ûrállomáson fognak tesztelni, annak pályamódosító hajtómûveként használni.
Ez a rádióhullámokkal fûtött plazma hajtómû több üzemmóddal is rendelkezik. A rövid idejû nagyobb impulzust létrehozó üzemmód gyors pályakorrekciók végrehajtására, gyorsításra/fékezésre alkalmas. A hosszú ideig alacsony impulzust produkáló meghajtás pedig a bolygók közötti utazás lerövidítését teszi lehetõvé.
Szerintem az nagyjából már körvonalazódik, hogy legalább is amíg jobb meghajtási/energiatárolási módokat nem találunk, addig 2 fajta eltérõ követelményeknek eleget tevõ szállító eszközre van szükségünk.
Az egyik rendszer a Föld felszínérõl szállítja földkörüli pályára/illetve onnan a felszínre az anyagokat, személyeket. Itt célszerû a légkör felhasználása, egyrészt annak oxigénjét, másrészt annak aerodinamikai felhajtóerejét, fékezését. Itt egyrészt biztonsági szempontokból, másrészt mert nem tudunk elég nagy tömeg/tolóerõ viszonyú elektromos meghajtást megvalósítani továbbra is célszerû a kémiai meghajtást használó rakéták alkalmazása.
A nagy távolságú repüléseknél viszont már célszerû az elektromos/nukleáris meghajtás. Az ilyen eszközök élettartama jelentõsen nagyobb lehet, mint a nagy fizikai igénybevételnek kitett rövid nagy impulzusokkal mûködõ kémiai rakétáké. És a folyamatos mûködésre képes elektromos meghajtás a hosszútávú repülések alatt már lényegesen nagyobb sebességre is képes. A Földtõl távolabb a nukleáris technológia jelentette biztonsági kérdés is másodlagossá válik.
"A magánûrrepülés úttörõje, a Scaled Composites" Én vagyok lemaradva, vagy átkeresztelték? Nem a Virgin Galactic az úttörõ?
NEXUS6: "ûrrepüléshez még jó sokáig elegendõ fosszilis üzemanyagunk lenne" Ez nem mûxik, ugyanis az alapötlettel van a baj. Annyi üzemanyagot kellene szállítani, ami meghaladja a rakéták hajtóerejét. Ûrben emiatt hosszútávon használhatatlanok a fosszílis üzemanyagok. Nem véletlen, hogy az USA most a radioaktív üzemanyagokra gyúr, és hogy a NASA tesztelni akarja az ionhajtómûvét.
20 ezret én is simán kiperkálnék érte!;DDD Szerintem abból már milliós nagyságrendû potenciális kuncsaft lenne.
Aztán van aki biztos extrém sportot is csinálna belõle. Pl volt a múltkor, hogy fel mennének egy ûrruhában 100 km magasra, majd onnan ki a jármûbõl és ejtõernyõvel le.
Nem vagyok egy extrém sportmen, de ezt én is megcsinálnám marhára!;DDD
Ami nekem még nagyon érdekes, hogy van a világon már most 65 ezer ember, aki hajlandó leperkálni a 200 vagy 100 ezer dollárt. "More than 65,000 would-be space tourists have applied for the first batch of 100 tickets to be available. The price will initially be $200,000.[20] However, after the first 100 tickets are sold the deposit would be dropped to around $100,000. Then deposits after the first year will drop to around $20,000. The deposit for the near future is expected to remain at $20,000 per person per flight. The duration of the flight will be approximately 2.5 hours, and weekly launches are planned.
In December 2007 Virgin Galactic had 200 paid-up applicants on its books for the early flights, and 95% were passing the necessary 6-8 g centrifuge tests.[2"
Ha valaki itt közületek feljut, tegye már meg, hogy beszámol nekünk róla.
Különben, ha elkészül a SpaceShip Two (amely állítólag 60%-ban kész), akkor így fog kinézni a felvivõ repcsikkel:
Off Belegondolok, hogy 30 éve épp valami nagy olajválság közepén voltunk és a köolaj ára az egekbe szökött, ami születése elõtt kinyírta a szuperszonikus személyszállító repülõgépek korszakát és valszeg a magán cégek által finanszírozott polgári ûrrepülésnek, az egész ûriparnak is ez tett be.
Szal eltelt 30 év, kiderült, hogy olajunk még mindíg van még vagy 30 évnyire elegendõ a jelenlegi szinten, de közben mindenki nekiállt komolyan gondolkozni azon, hogy a közlekedést más alapokra helyezzék át.
A városi közlekedést mondjuk 30 évvel ezelött is át lehetett volna elektromos alapkora helyezni. Az ingázásokhoz ugye nem mennek az emberek pár 10 kilométereknél messzebb, azt meg az akkori aksik is bírták volna. Na mindegy.
Ez csak azért fontos, mert ha az autók nagy része elektromos hajtással megy, akkor a repüléshez, ûrrepüléshez még jó sokáig elegendõ fosszilis üzemanyagunk lenne. És ezért nem kéne az olaj áránaknak az egekben tartózkodnia a repülõk és rakéták helyett. Mert a kerónál még jó sokáig nem lesz nagy energiájú, kis térfogatú, biztonságosan kezelhetõ üzemanyagunk.
Jelenleg egy nagy pénzügyi válság közepén ülünk kb fél évvel a rekord magasságú olajárak után, amikor mindenki azt mondta, hogy szokni kell a gondolatot, mert soha az életben nem lesz már olcsó az olaj.
Én bizakodok, kellemes kis karácsonyi ajándék ez a szûzfelszállás a repülés kedvelõ embereknek.:)))
Ki mit képzel el a köv 30 évrõl?
Tényleg jó hír. Kíváncsian várom a fejleményeket.
Gratula!
Nagy lépés ez az emberiségnek, amit 30 éve meg kellett volna már tennie.
Informatika és tudomány
