"bankrendszer egésze annyi pénzt állít elõ, amennyit csak akar" SZVSZ ez nem igaz.
Igen, mert mikor elmagyaráztam hogy mit jelent az, hogy "amennyit csak akar", akkor azt nem értetted. Elmagyarázom újra. Tegyük fel hogy van egy csíntalan kisfiú, aki annyi tortát eszik, amennyit csak akar. Mennyi tortát fog enni ez a kisfiú? Mennyit jelent az "amennyit csak akar"? Végtelen mennyiséget? Nem. Nyilvánvalóan nem! Akkor mennyit? Pontosan annyit, amennyi torta megevésével még biztosítani tudja azt, hogy a jövõben is annyi tortát ehessen meg, amennyit csak akar.
Seneca: Felettébb frappáns konklúzió. A másik kérdés beugrató: A pénz, vagy fegyver a fontosabb? Néró: Kapásból vágom rá a választ: A fegyver az, hiszen hatalmat ad. Seneca: Egy nagy-nagy túrót, kisfiam! A pénz az elsõ, te oktalan! Elmondom újból, hogy megjegyezd: Ameddig érték lesz a pénzed A széltõl is megóv a hadsereg!
Kiemelem a lényeget ide még egyszer: "Ameddig érték lesz a pénzed". Tehát nem akármennyit, bármennyit avagy végtelen mennyiségû pénzt hozhatnak létre. Nem, ezt csak te hiheted, hogy én ezt gondolom. Én azt gondolom valójában, hogy pontosan annyi pénzt hozhatnak létre kedvük és akaratuk szerint, amennyivel még fenn tudják tartani a saját maguk üzemeltette pénzrendszer mûködését, azaz amíg az embereket van mivel rávenni arra, hogy az õ pénzüket használják. Hisz amíg érték a pénzük, az emberek bármire hajlandóak, akár arra is, hogy még a széltõl is megóvják a pénzgyárosokat.
De nem ez a lényeg az eladósítás és hitelbedõlés esetén. Nem folyhatok bele a vitátokba sajnos, mert csak olyasmit tudnék leírni, ami ebbe a topikba nem való.
Ezen húzom fel magam. Nem igaz, hogy nem fogod fel , hogy nem a pénz az érték, hanem amit veszel rajta. Ezt magyarázza sal is. A Pénz csak értékmérõ. Hívhatnánk akárminek. ha sok van akkor infláció van ha kevés akkor meg defláció.
Megint úgy értelmezed a leírtakat, hogy még véletlenül se jöjjön ki semmi értelmes belõle. Ha lefordítom az "ameddig érték lesz a pénzed" mondatot arra, hogy "amíg képes betölteni értékmérõ szerepét a pénz", akkor már érted mirõl beszélek?
És azt érted, hogy miért nem mindegy, hogy kinek a pénze tölti be az értékmérõ szerepét? Érted mirõl beszél Seneca? Érted mi az amit tudnak az (ezek szerint csak egyes) emberek már évezredek óta?
Nem igaz, hogy nem érted, hogy a pénz csak mérõje a gazdasági teljesítménynek. HA mindenhol elfogadják akkor is tök mindegy hogy ki állítja elõ. Gazdasági teljesítmény kell, hogy legyen mögötte, különben annyit sem ér mint a papír amire nyomtatják. Lásd bizonyos afrikai országok ahol 1000%-os infláció van....
Ha a pénzmennyiség nincs összhangban azzal a gazdasági teljesítménnyel ami az elfogadó országok, népek, emberek összteljesítménye akkor elkerülhetetlenül értéktelenedni fog.
Még mindig nem a pénz a hatalom eszköze hanem a hadsereg ami mögötte van a hadsereg meg nem tud háttérgazdaság nélkül mûködni és így szép sorban az egész visszafolyik az emberi egyéni teljesítményre. (Szerinted Kína és india véletlenül fegyverkezik? Szerinted az USA véletelnül tart fent ilyen hatalmas hadsereget, szerinted az oroszok véletlenül kívánnak megint hatalmas haderõt birtokolni? A gazdasági hatalom mértékét reprezentálhatja a haderõ mérete is nem csak a világban lévõ pénz mennyisége.)
Úgy érzem te mindig úgy beszélsz a pénrõl mintha annak saját értéke lenne és saját értékébõl kifolyólag hatalommal rendelkezik és végig sem gondolod, hogy nem a pénzbõl folyik a hatalom a gazdasági szereplõk kezébe, hanem a gazdasági szereplõk hatalmának eredõje a pénz.
Szeretnék rámutatni, hogy végül senki se reagált a felvetéseimre (pl. erre, amire most én reagálok). Bucser pl. hirtelen fontosnak találta visszatekerni az órát és arról elkezdeni beszélgetni, amit már több éve nem tudunk megtárgyalni. Ilyen az, amikor az ember tényeket hoz: hallgatás vagy terelés a reakció.
Tény az, hogy ha a bankban van 100 egységnyi high powered money (pl. készpénz, vagy a "sal" videókban az aranyérme), akkor a bank képes egy összegben ennél nagyobb hitelt is kiadni. 10%-os tartalékráta mellett pl. kiadhat 1000-nyi hitelt is egy összegben! 1%-os mellett 10.000-nyi hitelt!
Még egyszer: a bank több pénzt adhat ki hitelbe, mint amennyi a bankban van.
Azert szeretnem ha ezt levezetned, mert akkor feltalaltad a perpetum mobilet... ja es ha lehet ne gyere megint a merleg 2 oldalanak duzzasztasaval, mert az nem mukodik.
Én meg azt szeretném, ha elárulnád végre, hogy miért mondja "sal" hogy ki lehet adni 300 tartalék mellett 900 egységnyi hitelt? És miért "duzzasztja fel" a szemünk láttára a mérleget? Mi erre a tipped? Csak nem akar minket "sal" átverni?
"..Nem igaz, hogy nem érted, hogy a pénz csak mérõje a gazdasági teljesítménynek. HA mindenhol elfogadják akkor is tök mindegy hogy ki állítja elõ. Gazdasági teljesítmény kell, hogy legyen mögötte, különben annyit sem ér mint a papír amire nyomtatják. Lásd bizonyos afrikai országok ahol 1000%-os infláció van....
Ha a pénzmennyiség nincs összhangban azzal a gazdasági teljesítménnyel ami az elfogadó országok, népek, emberek összteljesítménye akkor elkerülhetetlenül értéktelenedni fog..."
Erthetetlen amit irsz..mero ellentmondas(lehet h csak a terjedelem korlatai miatt) Az hogy a meroje a "gazdasagi teljesitmenynek" ez mit jelent..?(nem vilagos h milyen ertelemben hasznalod.GDP.? vagy mi..?) Eleg szarul merheti, a "gazdasagi teljesitmenyt",hogyha pl. az elmult X evtizedben a gazdasagok altal kibocsajtott GDP novekedest mutat(a vilag GDP-je messze negyobb ma, mint pl. 20 eve), ugyanakkor az altalad emlitett "ertekmero" a torodeket eri realerteken(ertsd= 100 egyseg barmilyen penzert, ma sokkal kevesebb barmilyen arut kapsz,de legjobban a nyersanyagarakon merheto).. Akkor itt forditott aranyossag all fenn..?
"nincs összhangban azzal a gazdasági teljesítménnyel.."
Ezen mit ertesz..? Mit jelent,milyen amikor osszhangban van..?
"hanem a gazdasági szereplõk hatalmának eredõje a pénz..."
Igen..ez valoban igy lenne egeszseges, de a valosag epp azt mutatja, hogy nem igy van..Nem lehet, hogy ezert mukodokepes csak korlatozottan a ma alkalmazott penzugyi rendszer..? (egyes szakemberek az egesz "kozgazdasagtan" ujrairasat szorgalmazzak..lehet h helyesen..?)
Megnézted te a videot? Õ nem duzzasztja a mérleget, hanem mûködik. Létezõ projektre ad kölcsönt ami munkásokat fizet. a munkások pedig hozzá nyomják vissza a pénzt ugyanis õ az egyetlen bank.
De a hitel kiadásának mindig feltétele a betét elsõdleges megléte. A hitelkiadás nem elõzheti meg a betétgyûjtést.
Még mindig nem értem mi a különbség aközött, mikor a bank pénzt állít elõ és ezzel a mérlege mindkét oldalát megnöveli, valamit aközött, amit te mérlegduzzasztásnak nevezel. Mert "sal" a videójában a hitel kihelyezésekor, a mérleg mindkét oldalát megnöveli. Ha nálad ez kimeríti a mérlegduzzasztást, akkor "sal" mérleget duzzaszt.
A hitelkiadás persze hogy nem elõzheti meg a betétgyûjtést, na de errõl soha nem is volt szó. Azt mondtam, hogy a betétnél nagyobb összegû hitelt adhat ki a bank. A betétnél! Tehát ha nincs betétje, akkor nem is tud hitelt kiadni! De ennek semmi köze ahhoz a tényhez, hogy a meglévõ betétnél nagyobb összeget adhat ki hitelként, amibõl az is következik, hogy nem a betétet adja ki hitelbe, mert ha a kiadott hitel nagyobb a betétnél, az logikus hogy az nem származhat a betétbõl. Hanem az új pénz, amit a bank a hitel kihelyezésekor teremtett.
Az európai pénzügyi stabilitást biztosító nemzetek feletti szervezet létrehozásáról szóló szerzõdés tervezete: ESM
Össze lehet vetni azzal amit itt írtam: #842 "A deeper European integration, especially in the Economic and Monetary Union (the eurozone) is being discussed more and more often in terms of being the only solution to the debt crisis." A pénzügyminisztérium létrehozása nyilvánvalóan egy lépés az egységes EU azaz az Európai Egyesült Államok létrehozása felé. Ez nem konteó, hisz a pénzügyminisztérium már politikai "szerv", azaz egy egységes európai pénzügyi politikáért lenne felelõs.
Olvasd el, és értelmezd, az, hogy közeli kapcsolatban dolgozhat majd az ESM és az IMF annyit jelent, hogy összehangolják azt, hogyan segítsék ki adott esetben az eladósott országokat. Az ESM-re nem is lenne szükség, ha a Euro-tagországok a pénzügyi gazdálkodásukat az elõírtnak megfelelõen és felelõsséggel végezték volna.
BTW ezmég mindig sokkal, de sokkal enyhébb dolog, amit például én is szívesen látnék: az eurózónában egy egységes, központi bank, és nagyon szigorú fiskális szabályzatra lenne szükség. Aki meg nem tartja be, az repüljön az euroövezetbõl.
IMF-re más okból hívtam fel a figyelmet. Az se véletlen, hogy a másik topikban tettem meg mindezt.
Az ESM-re nem is lenne szükség, ha a Euro-tagországok a pénzügyi gazdálkodásukat az elõírtnak megfelelõen és felelõsséggel végezték volna.
Az lehet, de attól még a tény tény marad, miszerint akinek érdeke az egységesítés, az pont hogy generálni fogja a problémákat, hisz ahogy látod, ez kell ahhoz, hogy egy-egy lépest tegyünk az Európai Egyesült Államok felé (ha most "nagyon" messzire elõre tekintek).
BTW ezmég mindig sokkal, de sokkal enyhébb dolog, amit például én is szívesen látnék
Ezt is értem. De szeretném kiemelni a lényeget, azaz hogy miért jöttem elõ egyáltalán a hírrel: azt láthatod most élõ adásban, hogy hogyan fosztják meg a nemzeteket lépésrõl lépésre a jogaiktól. Egységes Európát nem lehet egyik napról a másikra létrehozni, csak lépésenként, hisz a közvélemény egyelõre ellene van az egységnek. És a krízis mindig jó ürügy.
Eddig azt mondtad, hogy ez összeesküvés-elmélet. Most itt van egy csokorban minden a szemed elõtt: -itt a krízis -a krízis kapcsán a totális csõdrõl és az egységesítésrõl beszélnek a "nagy nevek" -kijött egy szerzõdéstervezet ami pontosan egy újabb nemzetek feletti szervezet létrehozását célozza meg
A többit meg mindenki rakja össze maga. De ezek tények maradnak. És ha azt nézed, hogy a tények kinek az elméleteihez állnak közelebb, akkor azt kapod, hogy az ún. összeesküvés-elméletekhez a tények nagyon-nagyon közel állnak...
Félreérted amit állítok, biztos azért, mert félreérthetõ vagyok.
A hitel kihelyezés feltétele a bankban lévõ betét, például készpénz. A bank ennek a betétnek az összegénél nagyobb összeget is kihelyezhet hitelként. Ekkor a mérleg egyik oldalán a hitel mint eszköz jelenik meg, a mérleg másik oldalán meg ügyfélbetét jön létre (nem készpénz). A videóban ez egy jóváírás az ügyfél checking account-ján. ("Sal" úgy mondja szó szerint, hogy létrehozok az ügyfélnek egy checking account-ot. De nyilvánvalóan nem nulla egyenleggel, hanem ez azt jelenti, hogy a hitelnek megfelelõ összeget jóváír ezen a számlán az ügyfélnek.)
Nem tudom látható-e, hogy kétféle betétrõl, magyarán kétféle pénzrõl van itt szó. Az egyiket (készpénz) meg lehet többszörözni, a másikat (checking account) nem lehet. Amelyiket meg lehet többszörözni, az az ún. "high powered money", ez származik a központi bankból, és ez van - "sal" videója alapján - a banki mérleg bal oldalán. Ez lehet készpénz, de számlapénz is, a lényeg hogy ezt nem a kereskedelmi bank állította elõ. (Mert ha ezt a kereskedelmi bank állítaná elõ, akkor a pénzgyártást a kereskedelmi bank a végtelenségig folytathatná, amit ugyebár nem tud jelenleg megtenni.)
De ha slamposan mindent csak betétnek nevezünk (a banki mérleg jobb oldalát nézzük csak), akkor az igaz, hogy a betét összesen mindig több marad, mint a hitel. De ez csak azért van így, mert a bank hitel kihelyezésekor azonnal "ügyfélbetétet" is gyárt. Hiszen 2 dolgot könyvel, egyrészt felírja hogy neki keletkezett - mondjuk 100 egységnyi hitel kihelyezése esetén - 100 egységnyi eszköze, de ezzel egy idõben keletkezett 100 egységnyi kötelezettsége is az ügyfele felé, ami nem más mint az ügyfél számláján megjelenõ 100 egységnyi betét (vagy más szóval: az ott megjelenõ pénz).
Sal a videón elõbb beszerzi a betétet KÜLSõ FORRÁSBÓL, majd félreteszi a tartalékot és kiadja a hitelt.
Ez nem így van. Cifu is ezt reagálta, de ez nem így van. Mutasd meg légy szíves, hogy melyik videóban mondja ezt! Én is megmutattam, hogy melyik videóban mondja ennek pontosan az ellenkezõjét!
"Sal" a videóban - 10%-os tartalékráta mellett - konkrétan a mérleg bal oldalán megjelenõ pénzeszköz nagyságát (300) hasonlítja a mérleg jobb oldalán megjelenõ pénzeszköz nagyságához (3000). És azt mondja, hogy a tartalékráta követelménynek megfelelõen a mérleg jobb oldalán lévõ pénz a bal oldali pénz maximum tízszerese lehet. Így lehet az, hogy az egyik oldalon csak 300 egységnyi pénzt tart nyilván a bank, míg a másik oldalon 3000 egységnyi pénzt.
A Vatikán múlthét szerdán bejelentette, hogy egy egész sor javaslaton dolgozik a globális pénzügyi rendszer megreformálására, amelynek része egy „egyetemleges fennhatósággal rendelkezõ állami hatóság felállítása” is.
The Vatican on Wednesday said it was preparing a series of proposals for reforming the global financial system that would include the creation of a “public authority with universal competence.”
Még egy kis magyarázat: Így lehet az, hogy az egyik oldalon csak 300 egységnyi pénzt tart nyilván a bank, míg a másik oldalon 3000 egységnyi pénzt.
Csak míg a 300 egységnyi pénz, az készpénz (vagy más fajtája a "high powered money"-nak [van erre magyar kifejezés?]), addig a 3000 egységnyi pénz az kereskedelmi bank által elõállított pénz, vagy egyszerûen csak "számlapénz".
A kereskedelmi banknak pedig pontosan ez a jogköre, sõt - újra kihangsúlyoznám - a FELADATA, hogy a központi bank által létrehozott pénzt megtöbbszörözze, és ezen tevékenysége során a gazdaságot pénzzel lássa el. Ami a példa számait nézve úgy néz ki, hogy a központi bank által létrehozott 300 egységnyi pénzt (a példában: aranyérme) a kereskedelmi bank a betétgyûjtõ és hitelkihelyezõ tevékenysége során 3000 egységnyi pénzre konvertálja (példában: számlapénzre és bankjegyre - régen még adtak ki a bankok ilyet - ma a bankjegynek a csekk-könyv a megfelelõje, de ez Magyarországon nem terjedt el).
A példában szereplõ idejétmúlt banki termékeket mai banki termékekre cserélve azt mondhatjuk, hogy a bank a 300 egységnyi bankjegyet 3000 egységnyi számlapénzre konvertálja.
Tehát a kereskedelmi bank saját hatáskörében a központi bank által elõállított és a pénz szerepét betölteni képes termékét átkonvertálja saját maga által elõállított, a pénz szerepét betölteni képes kereskedelmi banki termékre. A gyakorlatban ez történik minden egyes alkalommal, mikor készpénzt fizetünk be a bankba, és amikor ennek a befizetett pénznek a többszörösét aztán a bank kihelyezi hitelként a többi banki ügyfélnek.
Ezt a folyamatot mutatja be "sal" a videóban: Elõször bemutatja azt, amikor az aranyérme befizetést a bank banki termékre konvertálja: az aranyérme befizetést lekönyveli a bal oldalon, majd létrehoz a befizetésnek megfelelõ összegû kereskedelmi banki terméket, azaz számlapénzt, amit nyilvántart a jobb oldalon. Ez az, amirõl az ügyfél aztán számlakivonatot kap minden hónapban. Másodszor bemutatja azt, hogy az így 300-ra emelkedett (a banknak volt kezdetben 200-a) aranyérme tartalék terhére a bank további 2900 egységnyi számlapénzt hozhat létre, amit a bank az õ általa kiválasztott ügyfelek számláján ír jóvá. Azért csak 2900 és nem 3000, mert 100 egységnyi általa létrehozott számlapénzt már jóváírt annak a számláján, aki a 100 aranypénzt befizette.
De a kétféle pénz a bank nyilvántartásaiban nem keveredik. A bank az aranypénzt a bal oldalon tartja nyilván, a csekk-könyvhöz tartozó számlákat (folyószámlákat) viszont a jobb oldalon. Ez a megkülönböztetés a hétköznapokban nem jelentkezik, mert a kereskedelmi bank által létrehozott és a központi bank által létrehozott "pénz" az emberek számára egy és ugyanaz, hisz a törvény arra kötelezi a gazdasági szereplõket, hogy a bankrendszer két szintje által létrehozott pénzeszközöket egymással egyenrangúnak tekintse.
A pénz létrehozásának módját ismerve van-e, aki tudja, hogy miért jó a banknak, ha az emberek nem használják a központi bank által kiadott pénzt, hanem helyette a kereskedelmi bankok által kiadott pénzt használják?
Emlékszik még valaki a 90-es években Magyarországon meghirdetett "térjünk át a készpénzkímélõ eszközökre!" mozgalomra?
Ugyanazt mondod amit eddig. Tehát megint csak fogod a rögödet és üldögélsz rajta. Attól még ezt senki nem állította ami te mondasz...
"sal" elmondja, hogy mivel én vagyok az egyetlen bank a környéken és munkások a kifizetett pénzüket biztonsgban akarják tudni beteszik a bankba a pénzt és ekkor nyitnak nekik egy checking accountot.
Ha a munkások betennék a vánkosba a pénzt. (mert ez a munkások döntése megint) akkor lenne tartalék+hitel az egyik és a betét a másik oldalon.
Mit olyan nehéz ezen megérteni? A pénz körbejár minden esetben. Ha a munkások ugy döntenek, hogy köszönik õk megtartjáká a pénzt a vánkosban akkor nem banknote-t kapnak, hanem goldot.
"Hiszen 2 dolgot könyvel, egyrészt felírja hogy neki keletkezett - mondjuk 100 egységnyi hitel kihelyezése esetén - 100 egységnyi eszköze, de ezzel egy idõben keletkezett 100 egységnyi kötelezettsége is az ügyfele felé, ami nem más mint az ügyfél számláján megjelenõ 100 egységnyi betét (vagy más szóval: az ott megjelenõ pénz)"
Bank ilyet nem könyvelhet, mert mint "sal" is elmondja ha betét érkezik és a betéten új hitelt létesítesz akkor FÉLRE KELL TENNI A TARTALÉKOT tehát ha van 100 betéted akkor 100 betétre mindig csak 90 hiteled jut. Így hogyan duzzasztasz mérleget?
"sal" elmondja, hogy mivel én vagyok az egyetlen bank a környéken és munkások a kifizetett pénzüket biztonsgban akarják tudni beteszik a bankba a pénzt és ekkor nyitnak nekik egy checking accountot.
Még egyszer megkérdezem: hol mondja ezt "sal"? Én megmutattam, hogy hol mondja ennek az ellenkezõjét. Te miért nem írod meg, hogy az elõadás melyik részérõl beszélsz? Gondolod végignéztem az összes videót, és fejbõl tudom, hogy mire hivatkozol?
Bank ilyet nem könyvelhet, mert mint "sal" is elmondja ha betét érkezik és a betéten új hitelt létesítesz akkor FÉLRE KELL TENNI A TARTALÉKOT tehát ha van 100 betéted akkor 100 betétre mindig csak 90 hiteled jut. Így hogyan duzzasztasz mérleget?
Nem ezt mondja. Hol mondja ezt? Én megmutattam, hogy hol mondja ennek az ellenkezõjét: Egy másik fontos tétel, amit Bucser nem fogadott el, az az volt, hogy a bank több pénzt is kiadhat mint amennyi tartaléka van. Ennek menetét szintén ismeretterjesztõ formában a következõ videó mutatja be: Banking 9: More on Reserve Ratios 4:11-töl látható, ahogy 300 GP tartalék mellett a bank kiad az ügyfélnek 900 hitelt. Tehát nem úgy számol a bank, hogy a maximum kiadható hitel az 300-10%=270, hanem úgy, hogy 300 tartalék és 10%-os tartalékráta mellett a maximum liability az 3000 lehet, tehát ha jelenleg 100 a liability, akkor maximum 2900-nyi hitelt adhat ki. (Ha ezt megtennék, akkor 100+2900 állna szemben a 300 aranytartalékával, azaz teljesülne a 10%-os tartalékkövetelmény.) Na most a 270 és a 2900 az még csak nem is egy nagyságrend.
Ott van 4:11-töl, hogy összesen 300 aranypénz van a bankban, de ennyi aranypénz mellett kielégíthetõ a 900-at, majd a 2000-t igénylõ ügyfél! (Természetesen nem aranypénzben elégíthetõ ki, de ez gondolom érthetõ most már.)
Ezt mondja szó szerint! Amit te állítasz, azt hol mondja? Adj forrást, ne csak állíts valamit!
Te kizárólag a készpénzes hitelezést vagy hajlandó megtárgyalni, és úgy tekintesz a bankra, mintha az csak készpénzben hitelezne. DE EZ NEM ÍGY VAN! Ez a videó a címében is leszögezi (Giving out loans without giving out gold), hogy hitel kiadható kp. (aranypénz) kiadása nélkül is! És ebben az esetben (csak ebben az esetben) a bank több pénzt is kiadhat, mint amennyije kp-ben a széfben van!
Rájöttem, hogy mit nem értesz. Bucsernak igaza vagyon! :)
A kutya ott van elásva, hogy te abból indulsz ki, hogy csak egy kereskedelmi bank van a gazdaságban. Sokkal könnyebben megérthetõ az egész folyamat, ha több bankot feltételezel (lehetõleg minél többet).
Kezdõdik azzal a folyamat, h az "elsõ" banknál letétbe kerül pl. 100 egység pénz (ez "high powered money"). Bankunk betartja a szabályokat, így a kötelezõ pl. 20%-os tartalékrátának megfelelõen 20 egységet küld tartalékba. Marad neki 80, ennyit kihelyezi hitelként (nem többet). Ezután jön képbe a "második" bank, akinél késõbb letétbe helyezik a 80-at. Ez is betartja a szabályokat, a 80-nak a 20%-a, vagyis 16 egység megy tartalékba, a maradék 64-et folyósítja hitelként (és nem többet). Jön a "harmadik" bank, amely beveszi a 64 egység betétet, õ is levonja a 20%-ot, a többi megy hitelbe. Majd a "negyedik" bank... és így tovább.
Ha már sok bankon keresztülment a pénz, és összegezzük az egyes bankokban elhelyezett betéteket, akkor azt kapjuk, hogy a kezdeti 100 egység pénz megötszörözõdött, vagyis lett belõle 500 egység. A pénzmultiplikátor tehát egyenlõ 5-tel. Ez a tartalékráta reciproka (1/0,2). Ha a központi bank nem növeli a jegybankpénz-állományt, vagyis a "high powered money"-t, akkor a gazdaság pénzkínálata max 500 egység lehet. És ezt nem a hitelintézetek, hanem a kp-i bank állította be a tartalékrátával.
Persze a példa egyszerûsített, nincs kamat, nincs pénz a vánkosban, nem tartalékolnak többet a bankok a kötelezõnél stb., de attól még jól átlátható a folyamat.
Nem indulok abból ki, hogy egy bank létezik csak. A "sal"-féle videóban bemutatott példa beszél egyetlen bankról és egyetlen hitelkihelyezési tranzakcióról. Ezt vitatjuk mi most meg, ezért beszéltem most itt én is csak egyetlen tranzakcióról.
A wikipédiás levezetést köszönöm, de ezt már kiveséztük. (Tavaly?) Arra azt mondta Bucser, hogy hitel kihelyezésekor a bankszámlán lévõ összeg zárolásra kerül, tehát az amount deposited olszlopban szereplõ összegek mozdíthatatlanná válnak azután hogy a bank hitelt adott ki ezen betétek "terhére". De ez nem igaz. (Ilyet a wikipédia sem említ meg!)
Most csak azt mutatom meg, hogy miért adhat ki a bank 100 egységnyi kp. megléte esetén ennél a 100-nál nagyobb összeget is számlapénz (!!!) formájában:
Tehát mikor az elsõ 100 egység bekerül a bankba, akkor van egyszer a 100 egységnyi pénz a trezorban és van a 100 egységnyi számlapénz a befizetõ számláján. Jön valaki, azt mondja, hogy neki kell 80 egységnyi kp. hitelbe. A bank odaadja neki, és a hitelt felvevõ a kp.-vel a zsebében elmegy. Semmi probléma. De a betétes számláján a 100 egységnyi számlapénz ott marad, az nem lesz zárolva. (A te számládról se zárol soha a bank semmit arra hivatkozva, hogy bocs, de kiadtuk hitelbe valakinek a pénzedet.) Ekkor a 20 egységnyi kp. tartalékkal teljesül a tartalék követelmény úgy, hogy 20 egységnyi kp. mellett van 100 egységnyi számlapénz a bankban. (És a hitelt felvevõ zsebében 80 egységnyi kp.)
Ezt a 80 egységnyi pénzt most a példa kedvéért aki felvette, vagy akinek az odaadta (pl. mert fizetett neki valamiért), visszafizeti ugyanabba a bankba (befizethetné máshova, és semmi se lenne máshogy, csak nem akarom feleslegesen bonyolítani, ráadásul valami fontos dologra akarok ezzel rámutatni). A bankban így újra 100 egységnyi kp. lesz, de már 180 egységnyi számlapénz...
Ha a wikipédiás táblázatot vesszük alapul, akkor a következõ hitel az 64 egység nagyságú lesz. Miután a bank ezt is kiadta, bal oldalon nyilvántart 100-64=36 nagyságú kp.-t, 80+64=144 nagyságú hitelt (összesen 36+144=180) és 100+80 egységnyi számlapénzt. A 180-nak a 20%-a az pont 36, tehát a tartalékráta épp hogy teljesül. Tehát látható, hogy valóban: kp-ben a maximálisan kiadható második hitel az valóban csak 64!
Na de fontoljunk meg most valamit. Mi lenne akkor, ha az elsõ és a második hitelt ugyanaz az ember veszi fel? Bejön egyszer, kap 80-at, számlára teszi (mert utalgatni akarja), majd bejön még egyszer, és kér 64-et, és azt is számlára teszi. Vajon muszáj-e neki 2x bejönnie a hitelért? NEM! "Sal" videója pontosan ezt az esetet magyarázza el, hogy a bank csak kp. kiadás esetén számol úgy, ahogy ti, de számlapénz hitel kiadása esetén NEM! Ekkor visszafele számol, megnézi, hogy mekkora az a legnagyobb összeg, amivel megnövelheti a mérlegének a jobb oldalát anélkül, hogy a tartalékráta szabályokat megszegné?
Menjünk vissza arra a pillanatra, mikor még csak 100 egységnyi kp. volt a bankban. Most bejön egy ügyfél, és nem kp.-t akar hitelként felvenni, hanem számlapénzt. A bank hogyan számol? Hát úgy ahogy "sal". 20% a tartalékráta, és van 100 egységnyi kp.-je a banknak, tehát kiadhat 100:0.2-100-at, azaz 400-at hitelnek! Ekkor bal oldalon (banki mérlegrõl beszélek) nyilván lesz tartva a 100 egységnyi kp. és a 400 egységnyi hitel, a jobb oldalon pedig a 100+400=500 egységnyi számlapénz. Mérleg egyezik. Tartalékráta pedig 100/500=0.2, azaz rendben vagyunk. (A 100 a kp. összege, az 500 pedig a számlapénz összege, azaz a hitelkiadással megteremtett 400 és a betétet befizetõ embernek jóváírt 100 egységnyi számlapénz összege.)
A wikipédia azért félrevezetõ, mert összemossa a pénzt a pénzzel, azaz a létrehozott pénzt (ami számlapénz, lásd. az expanziós görbét) a kp.-vel. Ezért volt jó a "sal" féle videó, mert választ adott egy halom kérdésemre, és így már könyvelési tételekkel és mérlegadatokkal is be tudom mutatni, hogy pontosan úgy dolgozik a bank, ahogy mondom.
Ezekkel egyetértek. Ugyanazt mondtad el, mint én, annyi különbséggel, hogy nálad csak egy bank van. Vedd észre, hogy a monetáris bázis nálad és nálam is ugyanannyi (100). Ebbõl kifolyólag a teremtett pénzmennyiség is ugyanannyi (500). Ha két bank lenne, és mindkettõnek lenne 50-50 egységnyi high powered money-je, akkor egyenként teremthetnének 250 számlapénzt, amelyek összege ugyancsak 500. Tehát a hpm eloszlástól függ, h melyik bank mennyi pénzt hozhat létre, de az összeget a központi bank határozza meg indirekt módon.
A számlák meg azért nincsenek zárolva, mert a bank statisztikai alapon tudja, hogy az összes számlapénznek egyidejûleg csak töredékét veszik ki a betétesek készpénz formájában, ahhoz meg elég likvid.
Ha azt írom mint te akkor mi az, amiben nem értünk egyet?
Amit állítok: A bank több számlapénzt is létrehozhat hitelként mint amennyi kp-je van a "trezorban", akár egyetlen lépésben is. Ennek a maximális összegét nyilvánvalóan a tartalékráta szabja meg. A monetáris bázis meghatározásával a bankrendszer egésze által elõállítható maximális pénzmennyiséget a központi bank határozza meg.
Az eddigiekben levezetetteket figyelembe véve érdemes elolvasni egy "konteós" írást: A pénz fogságában
A bank, amit kihitelez, az kérem NEM a betéteseinek a pénze! Van persze némi kapcsolat, de ez napjainkban már szinte elhanyagolható. Egy banknak a kihelyezett hitelek cirka 8 százalékára kell felmutathasson valamiféle fedezetet, és még ezzel is lehet játszani. A hitel, amit felveszel, a mögött nincsen fedezet!* Már úgy értem, az nem valaki másnak a megtakarítása, ha az lenne, akkor a bankok tevékenysége még akár hasznos is lehetne, összekapcsolná azokat akiknek megtakarításai vannak, azokkal, akiknek forrásokra van szüksége. Persze úgy állítják be, mintha a bank pontosan ezt csinálná... Csakhogy már rég óta nem ez a helyzet!
Amikor bemész a fiókba, és igényelsz 10 millió forint hitelt, akkor ott annyi történik, hogy az alkalmazott az arany kis kezével bepötyögi a számítógépébe, hogy 10 millió forint, és voálá, ott van a számládon. Elõtte az a pénz nem létezett!
Levezettem most már konkrétumok felhasználásával azt, hogy ami a fentiekben "pongyola" módon megfogalmazásra került, az pontosan így van, ahogy ez a "pongyola" megfogalmazás sugallja.
Konteó-e a konteó?
A banking 9-es videóját most néztem meg.
Pontosan arról beszél amit én is mondok. Nem lehet több hiteled mint betéted mert akkor inszolvens leszel. Illikvid lehetsz, mert a likviditásodat pótolhatod kívülrõl.
Felfújta a mérleget (expand balance sheet) és ha pénzre van szüksége akkor a folyószámlák terhére kérhet jegybanki pénzt máshonnan. (másik bankból)
De te egy bankos meg több bankos rendszert keverted össze vissza naná, hog nem jutottunk sehova. Azzal, hogy felfújod a balance sheetet azzal csak tõkeáttétet hozol a rendszerbe, de a tartalékráta megakadályoz, hogy végtelen mennyiségû pénzt kreálj az meg pláne lehetetlen, hogy többet kreálj mint amennyi az ÖSSZESBETÉTED.
Tehát elismerem, hogy tudsz két oldalra írni, a balance sheeten de minnél nagyobb a tõkeáttéted annál nagyobb a valószínûsége, hogy illikviddé vagy inszolvensé válsz hosszú távon. Asszem mikor a vitánk kezdõdött már akkor is ezt próbáltam veled megértetni, hogy nem lehet végtelenségig növelni a mérleget.
"A bank, amit kihitelez, az kérem NEM a betéteseinek a pénze! Van persze némi kapcsolat, de ez napjainkban már szinte elhanyagolható. Egy banknak a kihelyezett hitelek cirka 8 százalékára kell felmutathasson valamiféle fedezetet, és még ezzel is lehet játszani. A hitel, amit felveszel, a mögött nincsen fedezet!* Már úgy értem, az nem valaki másnak a megtakarítása, ha az lenne, akkor a bankok tevékenysége még akár hasznos is lehetne, összekapcsolná azokat akiknek megtakarításai vannak, azokkal, akiknek forrásokra van szüksége. Persze úgy állítják be, mintha a bank pontosan ezt csinálná... Csakhogy már rég óta nem ez a helyzet!
Amikor bemész a fiókba, és igényelsz 10 millió forint hitelt, akkor ott annyi történik, hogy az alkalmazott az arany kis kezével bepötyögi a számítógépébe, hogy 10 millió forint, és voálá, ott van a számládon. Elõtte az a pénz nem létezett!"
Látom most sem érted:) Az általad linkelt 9-es videoban 7:00-tól beszél illikviditás és inszolvencia különbségérõl. Elmondja, ha több pénzt akarnak kivenni mint amennyi a reserved akkor vagy el kell adnod az assetjeidet vagy kölcsön kell venned máshonnan.
Arra gondoltam, hogy mindkettõtöknek igaza van, csak más részeit fogjátok meg a dolognak, más szemszögbõl nézitek, de tk. ugyanazt mondjátok, látszólagos véleménykülönbséggel. De ezt már nem állítom.
"Elmondja, ha több pénzt akarnak kivenni mint amennyi a reserved akkor vagy el kell adnod az assetjeidet vagy kölcsön kell venned máshonnan."
De ennyi kockázatot simán bevállalnak a bankok a kihelyezett hitelek által elérhetõ profit érdekében, nem? Statisztikai alapon tudják, hogy a legrosszabb eset bekövetkeztének valószínûsége elég alacsony, ráadásul nem is vágná õket tönkre, mert ha nehezen is, de ki lehet mászni belõle. Tévedek?
HA egy bank inszolvenssé válik azt 2 entitás tudja kimenteni. A tulajdonos (tõkeinjekcióval) vagy az állam. Általában a tulajdonos eddigre már padlón van úgyhogy az állam segítségére van szükség.
Amikor a postabank run volt akkor pl nem inszolvens volt a bank, hanem illikvid. csakhogy a folyamatos run következtében kiadta az összes tõkéjét ergó fel kellett újra tõkésíteni.
Azon töprengtünk a múltkor egy ismerõssel, hogy lehet majd most a bankoknak pénzt szerezniük (ugye most az Eurózónán belül meg kell emelni a tõketartalékaikat).
A bankok fõ bevételi forrása eddig a hitelezés volt. Ugye adott a hitelkérelmezõnek 100 pénzt, és idõvel visszakapott mondjuk 130 pénzt. Most a hitelezés ugye elég rendesen befagyott, tehát az egyik fõ bevételi forrásuk elapadt (ez nem igaz ugye, mivel a kint lévõ hiteleket azért még fizetik vissza - kivéve persze a bedõlt hiteleket).
Ugye az sem túl járható út, hogy hitelt vegyenek fel, hiszen hosszú távon nem tudni, hogyan fizetnék vissza (ezen vitatkoztunk, hogy ilyenkor elviekben ha máshonnan nem is, a központi banktól kellene, hogy tudjanak hitelt felvenni). A másik megoldás, hogy valahogy pénzt vegyenek be, befektetési jeggyel, vagy más, hasonló módon. Ám ez esetben nekik kell késõbb több pénzt kiadni azoknak, akik a pénzüket a banknak adták -> kérdés, hogy mibõl?
Én arra jutottam, hogy az egyetlen mód, hogy pénzt "termeljenek" ha nem adnak hitelt - de ekkor is maguk alatt vágják a fát, hiszen a saját késõbbi bevételi forrásukat zárják el.
Egyszóval úgy tûnik nekem, mint laikusnak, hogy a bankokra nagyon cudar idõ vár...
El kell különítened a likviditás és a szolvencia kérdését.
A likviditást betétekbõl tõkébõl és kölcsönbõl lehet biztosítani. Ez tulajdonképpen azt érinti, hogy a bank mennyit hitelezhet. Miután jegybanki pénzkibocsátás által ez korlátlanul állhat igény esetén rendelkezésre (kölcsönként 1 napos 1 hetes kölcsönök mennyire van éppen szüksége a bankoknak), amennyiben a jegybank úgy dönt, hogy szükséges megemelni az összhitel mennyiségét.
A szolvencia a másik oldal mivel a megemelt tartalékrátát nagyon sokszor a saját tõkébõl és eredménytartalékokból finanszírozzák. kérdés hogy megfelelõ-e a bank tõkehelyzete.. Ezt kölcsöntõke bevonással lehet bõvíteni (állami bailout valaki?:)) vagy összeolvadásokkal (ami zajlik éppen) vagy éppen magánbefektetõk elsõbbségi részvény vásárlásával (Warren Buffet vs Bank of America ML).
A szûkülõ portfólió nem olyan hatalmas probléma, amennyiben a portfólió állaga maga nem romlik jelentõsen. (azaz nincs tele szemétértékû kölcsönökkel). Egyszerûen annyira alacsonyra veszik le a betéti kamatot, hogy ne legyen több új betétes, a meglévõ betéteseket pedig a megnövekedett kamatkülönbözetbõl fizetik ki (vagy tartalékokból ha nagyon nagy lenne a veszteség).
Na de fontoljunk meg most valamit. Mi lenne akkor, ha az elsõ és a második hitelt ugyanaz az ember veszi fel? Bejön egyszer, kap 80-at, számlára teszi (mert utalgatni akarja), majd bejön még egyszer, és kér 64-et, és azt is számlára teszi. Vajon muszáj-e neki 2x bejönnie a hitelért? NEM! "Sal" videója pontosan ezt az esetet magyarázza el, hogy a bank csak kp. kiadás esetén számol úgy, ahogy ti, de számlapénz hitel kiadása esetén NEM! Ekkor visszafele számol, megnézi, hogy mekkora az a legnagyobb összeg, amivel megnövelheti a mérlegének a jobb oldalát anélkül, hogy a tartalékráta szabályokat megszegné
De a maximális teremtett pénzmennyiség így is pont ugyanannyi lehet, mint akkor, amikor csak készpénzkiadás van. Máshogy vizsgálod a dolgot, de a végeredmény ugyanaz, mint amit a wiki is állít (Fractional reserve banking). Feltételezem, h emögött te még mindig valami rosszindulatú összeesküvést sejtesz, csak azt nem tudom, h miért.
Az Argentina-i államcsõdröl tud valaki jó magyarnyelvû videot ? Hogy zajlott le ?
De a maximális teremtett pénzmennyiség így is pont ugyanannyi lehet, mint akkor, amikor csak készpénzkiadás van.
Ha a kp-ben kiadott hitelt nem fizeti be az ügyfél a bankba, akkor a pénzteremtés megáll. Tehát nem tudja a bank a maximálisan létrehozható számlapénzt létrehozni. (Ez van a wikiben is.)
Ha viszont a kp-ben kiadott hitelt az ügyfél azonnal visszafizeti, akkor létrehozható a maximális összeg szépen apránként. (Ez még mindig az, ami a wikiben van.)
Amit én mondok ezen felül, az az, hogy ha a kiadott hitelt a kiadás pillanatában azonnal be is fizeti az ügyfél, azaz gyakorlatilag nem is kéri a pénzt kp.-ben, hanem elég neki a számlapénz, akkor a wikipédiában látható hitelkiadási tételek összevonhatóak egyetlen tétellé!
Tehát a bank által elõállítható pénz maximális összege ígyis úgyis ugyanannyi. Ez igaz.
De az egy tranzakcióval elõállítható pénz összege nem ugyanakkora! Ha egybõl számlapénzt kér az ügyfél, akkor a bankban lévõ kp. többszöröse is kiadható számlapénzként, ha viszont kp-t kér az ügyfél, akkor a bankban lévõ kp. csak egy töredéke adható ki. Ez a "trükk".
Értem ezt a "trükköt", de azt nem, hogy hova akarsz kilyukadni ezzel. Tehát, hogy miért rossz az, hogy a bankok így "trükközhetnek".
Az a gond, h a bank így hatalmas hitelt tud kihelyezni, biztosíték gyanánt pedig egy értékes zálogtárgy zálogjogosultja lesz, amit bedõlõ hitel esetén megkap, viszont ha nem dõl be a hitel, akkor pedig beszedi a szép nagy kamatokat, tehát nem vállalt nagy kockázatot, mégis nagyot kereshet az üzleten, ellenben a zálogkötelezett könnyen elvesztheti mindenét?
Az, hogy ez jó-e vagy sem, az nem képezi részét a mostani vitának. Most szimplán arról van szó, hogy a bank adhat-e a nála lévõ készpénz (monetáris bázis) nagyságánál NAGYOBB hitelt egy összegben.
Az általános vélekedés az, hogy ilyet nem tehet.
A valóság pedig az, hogy de, ilyet megtehet.
Ennyi.
Ha legalább ez tiszta lenne minden fejben, akkor sokaknak beindulna a fantáziája, hogy mindennek pontosan mi a gyakorlati következménye a társadalmunkat nézve.
Bucser is folyamatosan úgy érvel, hogy a bank a nála lévõ betéteket helyezi ki hitelként. Ami nyilvánvalóan nem igaz. És õ egy "szakember".
A probléma még mindig az remark, hogy az egy és több bankos példa közötti különbséget nem érted.
Akkor adhat ki több hitelt mint a nála lévõ készpénzállomány amennyiben nem egyedül van a rendszerben ergó vagy van kapcsolata egy központi bankkal aki szükség esetén végtelen mennyiségû KP-val tudja ellátni vagy gond nélkül képes a készpénzpiacról kp-t bevonni ha esetleg többet kívánnak kivenni mint amennyi a KP állomány.
Mert mint tudjuk a folyószámládon lévõ összeget is bármikor kiveheted, csak akkor mi történik a folyószámla duplázással létrehozott hitelpénzzel??? Az nem áll meg a mérleg egyik lábán. amellé megint forrást kell rendelni.
Akkor adhat ki több hitelt mint a nála lévõ készpénzállomány amennyiben nem egyedül van a rendszerben
A bank egyedül van a rendszerben? Nem. A kp.-t az emberek normál esetben ki szokták venni a bankból? Nem. Akkor meg nem látom hol van itt a probléma. A fentieket a bankok is pontosan tudják, és kb. azt is tudják, hogy pontosan mekkora az az összeg amit létrehozhatnak úgy, hogy ne üssék meg a bokájukat (ne maradjanak kp. nélkül). Egyébként meg a rendszer stabilitásáért a központi bank a felelõs, és a központi bank mondja meg a többi banknak hogy mennyi az a kp. amivel még biztonsággal el lehet lavírozni... ezt hívják tartalékrátának.
Egyébként meg akkor most adhat ki a bank a betéteknél (annál a kp. összegnél, melyet a betétesek a bankra bíztak) nagyobb összeget, vagy a bank a betétekbõl ad ki hiteleket? Egyik, vagy másik? Mert a kettõ egymást kizárja, és te már mindkettõt állítottad.
Ahhoz hogy egy bank hitelt adjon ki felesleges forrással kell rendelkeznie. ergó a forrás oldalad (a betétek azaz a saját tõke betét és kapott kölcsönök összege) nagyobb kell hogy legyen mint a kiadott hitelek + tartalék összege. MIt nem tudsz ezen felfogni?
Ugrálsz itt a készpénzen tök feleslegesen mikor az is csak a pénz egy definíciója. Már az elsõ beszélgetéskor is megkérdeztem mit tekintünk pénznek. M1 M0 vagy M2 M3? Azóta sem döntötted el.
De tudod mit? Cipelgesd csak a rögödet meg a váltogatós mindenedet a többféle rendszered jellemzõit összemosva... Azt hittem ,hogy a világos példák alapján egyértelmû lesz számodra, hogy mit jelent a mérleg 2 oldalára könyvelni, de te még mindig ugyanazt a tamtamot ütögeted.
Van egy régi mondás: Aki nem akar tanulni azt nem lehet tanítani.
Arra a tényre mutattam rá, hogy a retorikáddal próbálsz meg eredmény elérni ahelyett, hogy a témát realista szemszögbõl közelítenéd meg. Pedig ki van írva a topik fejlécébe nagy piros betûkkel.
Realista szemszögbõl csak azzal lehet tárgyalni aki nem keveri a szezont a fazonnal...
Te meg nyílvánvalóan ezt csinálod és amikor erre rámutatok akkor megsértõdve elvonulsz vagy témát váltassz vagy engem próbálsz megbélyegezni azzal, hogy nem értek hozzá.
Tudod a probléma az, hogy a vita kereteirõl nem vagy hajlandó megállapodni és ahogy haladunk a vitában úgy keversz bele újabb és újabb dolgokat és nem hagyod a peremfeltételeket érintetlenül. így eléggé parttalanná és értelmetlenné válik amihez nem kívánok asszisztálni.
Sziasztok, épp egy olyan topicot kerestem, ahol a pénzteremtés folyamatáról van szó, látom egész jól elbeszélgettek itt róla. Lenne pár kérdésem....
A véleményem azt hiszem remark-éhoz van közel.
Úgy tudom ugyanis, hogy a bankok nem a saját tõkéjüket, valamit a betéteseik pénzét helyezik hitelbe, valamint "forgatják" a nemzetközi ügyletek során, hanem egy bizonyos tartalék mennyiséget kell csak képezniük(résztartalék) a náluk elhelyezett betétbõl és ennek jogán elõállíthatják a betétbõl letétbe helyezett összegen felül a hiányzó részt a betét nagyságáig, mint a folyósítható hitelek alapját. Szóval, hogy érthetõbb legyen: 5%-résztartalék ráta esetén(asszem ma mo-on kb ennyi) Kap a bank 100 millió Ft tõkeinjekciót. Jön az ügyfél, kéne neki10 millió Ft. A bank kötelezõ rész-tartalékként, ahogy a központi bank elõírja neki, leköti a 1000 millió 5%-át, azaz 5.000.000 ft-ot. Most azt gondolná az ember, hogy 95 millió Ft van a banknál, amibõl hiteleket adhat és majd szépen megkapja az ügyfél a 10.000.000-ját, ami után már csak 85 millió van nála és erre a saját tulajdonú kölcsönbe kihelyezett 10.000.000-ra szedi a kamatot, hogy nehogy veszteség érje.
A valóság úgy tudom az, hogy a banknál marad a 95.000.000 Ft, ebbõl nem ad semmit, viszont ez az a folyósítható hitelkeret, amibõl felírhatja az ügyfél által igényelt hitelmennyiséget annak elektronikus folyószámlájára, azaz ez egy nem létezõ, virtuális pénz( csak egy számítógépes jel, mert azt elõ lehet a kvázi semmibõl is teremteni mint pénzt, de valós pénzt nem), amelybõl kap az ügyfél és ez után szedik a kamatot, valamint veszik el a házad, ha nem tudod fizetni. A kockázati felár is mint olyan teljesen erkölcstelen, mert egy bank nem kockáztat semmit, mivel nem volt a tulajdonában a folyósított vagyon. Vissza a számokhoz, most a rendszerben valójában 195.000.000 Ft van, amibõl nem létezõ pénz 95.000.000, 5 millió a központi letétben, 10.000.000 meg.... na, ezt nem tudom, hogy hol, többek közt ezt is akartam kérdezni, a következõk mellett:
1. Ha semmibõl teremtenek pénzt, akkor mi van, ha kézpénzben kérek 1 millió forint hitelt? Mit kapok? Mert akkor elvileg semmit nem tudnának adni. 2. Magyarországon egy jelzálogba helyezett ingatlan bank általi birtokba vételekor megtámadható-e úgy szerzõdés, mint a filmben(Zeitgeist:addendum) mondták annak érdekében, h a hitelfelvevõ bírtokában maradjon az ingatlan? azaz mi lenne a kimenetele egy olyan pernek, mint a filmben? (a fickó visszakapta a házát, mert bebizonyosodott, h a bank nem rendelkezett a kölcsön-pénzzel, mint tulajdonnal) 3. A fizetésem amit a munkámért kapok, képvisel-e valós megteremtett értéket? Azaz létezhet-e értékteremtõ tevékenység egy olyan rendszerben, amiben a kizsákmányolás nem a rendszeren kívülrõl támad, hanem annak része? Azaz ha a fizetésem valaki tartozása, akkor hol a munkám valós értékének ellenértéke?! 4. Megváltozhat-e ez az egész valaha? Kinek, mit kellene tennie hozzá?
Köszi a válaszokat!
Ugylátszik magyarországot és az Orbán Kormányt betörték ?!
Csak kérdés hogy mikor küldi a nemzetközi pénzkartel a " tartományi helytartót " Orbán helyett ?? Ugylátszik ez a hitel olyan mint a libatömés ha akarjuk ha nem lenyomják a torkunkon . Lehet hogy az IMF is ugy van vele mint a TESCO a gagyi termékeivel hogy mindenképpen el kell adni a teméket mert különben semmi szükség a TESCO-ra !
Röviden csak az véleményem, hogy gõzöd nincs mirõl beszélsz.
Az Orbán kormányról meg annyi, hogy nem igazán tudják mit csinálnak.
Horthy barátunk nagyon is jól látja a dolgokat. Mindig csak akkora csutkát tolnak le a torkunkon, amibe még bele nem fulladunk.. Mit kezdene a gazda a döglött libával ? Nem gondolod, hogy neked kellene már végre utánanézned, hogy nem a ló farkánál fogod-e a gyeplôt ?
A világgazdasági válság egyik legfontosabb alapvetõ oka amit a " Mainstream " fövonalú tömgegtájékoztató sajtó mélyen ellhalgat ( nem kis bankár és pénzügyi lobby háttértrámogatással ) a kamatmechanizmussal müködtetett magánpénzrendszer . Nem kell hozzá közgazdasági egyetemet vagy középiskolát végezni hogy tudja az ember hogyha kamatmechanizmussal müködtetenek egy pénzrendszert ohatatlanul folyamatosan pénzt kell nyomtatni a jegybankoknak hogy folyamatos legyen a pénzellátás mert a kamat mindent elsziv olyan mint egy porszivó . Namárpedig ha folyamatosan kell pénztnyomtatni az a pénz elértéktelenedését szakinyelven fogalmazva inflációt okoz ( magyarul több pénz van a rendszerben mint amennyi fedezet van mögötte ). Ráadásul a gazdaságot is folyamatosan növekedésre kényszeriti hogy lehessen fizetni a kamatot egyszoval ez ilyen ördögi fogaskerék . Az az igazság hogy leszoktaták az embereket a józan paraszti gondolkodásról ( pont ez a célja a pénzoligarcháknak ) mert ha tudnák mi az igazság az emberek már rég segberugták volna az összes " Bankszter " nevû gavalléros bünözõt .
Már a " Zsiráfok " is tudták Mózes idejében hova vezet a kamatmechanizmus ezért tiltják törvényeik Zsidó a Zsidónak nem adhat kamatra semmit ! Na persze azért machináltak is vele de az õsi törvény az õsi törvény :
Elöször is én nem vagyok közgazdász meg nem is akarok az lenni csak megnéztem a témával kapcsolatban egy pár , Drábik János , Varga István , Róna Péter , Boros Imre , Bogár László , Vezér Szörényi László videot meg olvasgattam egy kicsit . Én már lassan a fõvonalu médiának akkor se hiszek ha igazat mond pláne az ugynevezet " elvárás közgazdászoknak " ( mindig meg tudják magyarázmi miért szivunk ) . Lényeg ami lényeg hogy valamit magyaráz a sok okos a kisember meg továbra is szivja a " bögyöröt " . Ezért vagyok a hive annak hogy az ember probáljon meg egyszerû paraszt ésszel gondolkodni amirõl igyekeznek ami mai világban leszoktatni az embereket a tömegmédia által ( való világ stb gagyi müsorokkal ) , hiszen pont az a lényeg hogyha az ember képtelen a saját fejével gondolkodni akkor minden hülyeséget le lehet nyomni a torkán elfogadja a saját nyomoruságos sorsát nem gondolkodik el róla kik és miért csinálják ezt vele . A pénz és értékpapir kartell-nek pont ez a célja amihez a tömegmédia aszisztál . A nagy világvallások ( Zsidó , Muzulmán , Katolikus ) mégha öncéluan is de tudták hogy hova vezet az esztelen kamatmechanizmus amit még a tõzsdei brokerek " bohockodása " kapzsisága is fokoz a mai világban szerintem ehhez tényleg nem kel közgazdaságtant tanulni hogy az ember érezze a bõrén a hülyeséget . Ezt direkt nem a New World Order-ba irtam !
A felsoroltak közül csak Drábikot ismerem, de õt nagyon messzire kerüld el, mert nem közgazdász (hiába próbálják annak beállítani), és elég furcsa tévképzetei vannak.
Nos, én épp az ellenkezôjét javaslom. Aki még nem ismeri, az gyorsan fogjon hozzá, hogy megismerje ! Drábik nem "elvárás" közgazdász, hanem egy tisztán gondolkodó igaz magyar ember, akinek a világrabló pénzoligarchia megbukása után (ha lesz ilyen) szobrot fognak emelni, mint legelsô magyarnak, aki felismerte - és volt mersze hangoztatni - a bitangok cselszövését...
Mint írtam a többieket nem ismerem. Drábikot azért nem szeretem mert nem közgazdász, hanem újságíró. Igaz, hogy dolgozott egy gazdasági lapnál, de szerintem ott jobban kamatoztatta az újságírói tudását. Elismerem, hogy sok mindent letett az asztalra, de nem közgazdász, még csak nem is ezen az irányvonalon tevékenykedett. Emellett nwo-s nézeteket vall, és a számomra a fogalmazásmódja sem szimpatikus.
Igen, nwo-nézetei vannak, de mindennek logikusan alátámasztja a "miért?" és "hogyaln"-ját. A könyveit nem olvastam, de láttam a videóit és az említett uraknak is láttam szerepléseit és egyikük sem mond mást, csupán Drábik meri vállalni a következményeit annak, hogy kimondja: a zsiráfok felelõsek mindezért. A többiek csak utalásokat tesznek különbözõ háttérhatalmakra leginkább azzal, hogy midnenkit le antiszemitáznak, ha ezeket a dolgokat pedzegetjük, hogy nemzeti erõforrások állami kézbe vétele, vagy a bankjegy feletti szuverinitás. Ha már szóba került a kormány is( lehet, h nem épp Te mondtad), annyit hozzáfûznék, hogy eddig nekem sincs olyan sok jó szavam rájuk, gazdasági intézkedések tekintetében pláne nincs, de most ez, hogy nem tetszik az eu-nak és az imf-nek, hogy nincs garantálva a jegybanki függetlenség, nekem annál inkább.... :) Kicsit mintha most zsarolni próbálná a kormány ezekt szervezeteket, amelyek révén eddig csak szívtunk és gyarmatosodtunk. Amúgy is agyrémnek tartom, hogy nem az állam ellenõrzi a pénz kibocsátásának mennyiségét, hanem privát bankok. Mit ad Isten, kiderül, hogy osztrák bankok leányvállalatai vannak az országban....a drága sógoraink nagyon szeretnek minket, ha uralkodni kell ide jönniük! Akkor fegyverrel küzdöttünk ellenük, most meg gazdasági harcot kell vívnunk velük!