Egyébként az ITER költségvetését is folyton nyirbálják, illetve nem fizetik meg a plusz költséget, ami a hosszas építkezés miatt felmerül. Pedig a terveket is folyton lejjebb faragják.
1. A fúziós technológia bonyolult. Jelenleg nincs szabályozott, energiatermelésre huzamosabb ideig használható fúziós reaktorunk. Az ITER kb 10 év múlva készül el, de elõreláthatólag az is csak kutatásra lesz jó. 2. Az általad említett fosszilis energiahordozókból, és az uránból van még gazdaságosan kitermelhetõ mennyiség. 3. Ahhoz hogy te (vagy én, vagy más fórumozó), tudjunk netezni áram kell. Az áramot meg kell termelni. Az infrastruktúra fenntartása, az energiahordozók kibányászása (és az utána okozott környezeti károk helyreállítása), a kutatás-fejlesztési költségek pénzbe kerülnek.
Ezt: "Hát igen. Lehet már vki meg is fogalmazta ezt a hipotézist. De ugye még nem találtak rá bizonyítékot/jelenséget, amit megfigyeltek?" Erre szántam válasznak: "Az érdekes elgondolás az, hogy elvileg ennek fordítva is mûködnie kellene, tehát tisztán gamma sugárzásból lehetne elõállítani egy elektron/pozitron (anyag/antianyag) párt."
De már az elsõ linkedben volt rá utalás: "Nagy energiájú gammasugárzás létrehozhat elektron-pozitron párt atommag jelenlétében, ha energiája nagyobb, mint az elektron nyugalmi energiájának duplája: 1,022 MeV (két részecske keletkezik). Ez a párkeltés."
Igen, az anyag-antianyag reakcióra is érvényes az E=mc2. Vagyis a reakcióban részt vevõ anyag és az antianyag egyaránt megsemmisül, és energia (gamma sugárzás) jön létre belõle. Az érdekes elgondolás az, hogy elvileg ennek fordítva is mûködnie kellene, tehát tisztán gamma sugárzásból lehetne elõállítani egy elektron/pozitron (anyag/antianyag) párt.
A stabil ^1H és ^4He fúziónál olyan magas hõmérséklet és/vagy nyomásra van szükség, amit mesterségesen még nem nagyon sikerült elõállítani fúziós reakciót velük. A fõbb szóba jöhetõ mesterséges fúziós kísérleteknél éppen ezért a Deutérium (a Hidrogén második izotópja, ^2H) és a Trícium (a Hidrogén harmadik izotópja, ^3H) a két legalapvetõbb üzemanyag. A Hélium harmadik izotópja a ^3He még szóba jöhetõ, de ez a Föld felszínén szinte egyáltalán nem létezik természetes formában, a Hold felszínén és a Jupiter légkörébõl nyerhetnénk ki komolyabb mennyiséget.
A legáltalánosabb fúziós reakciók mesterséges reakciónál:
D+T -> 4^He + neutron (a 4^He tovább bomlásához szükséges hõmérséklet nem jön létre a reakcióból)
D+D -> T + proton (a Trícium tovább egyesülhet a D+T-nek megfelelõen) a D+D reakció másik lefolyása: D+D -> ^3He + neutron (a hélium izotóp a ^3He+D reakcióban tovább egyesülhet 4^He+proton végtermékké)
T+T -> 4^He + 2 neutron (a 4^He ismét stabil az adott hõmérsékleten, nem fuzionál semmivel)
A probléma tehát nem ott van, hogy a reakció maga elszabadulna, hanem ott, hogy nehéz stabilan fenntartani a reakció számára a szükséges feltételeket.
Nem úgy volt h ezt nem igazán lehet kontrollálni ? Ha egyszer a H átalakul akkor egyre magasabb lesz a hõmérséklet -> He atommagnál is magfúzió lesz, megint nõ a hõm. Vagy ez más ? :D
E=mc^2 Fúzió során a kezdeti 2 atommag tömegének az összege nagyobb, mint a keletkezõ hélium tömege. Ebbõl a tömegkülönbségbõl termelõdik energia. Ugye?
Két dolog van, egyfelõl létezik az a tétel, miszerint a befektet energiánál többet nem lehet kinyerni, tehát nincs örökmozgó. Fúziós reaktoroknál a pozitív energiamérleg azt jelenti, hogy a mûködéséhez szükséges energiánál többet termel. A mûködéséhez szükséges energia az elektromágnesek energiaigénye elsõdlegesen, illetve adott esetben a begyújtáshoz használt technológia (lézer vagy más) energiaigénye.
Azonban a reaktorban az üzemanyagból energia szabadul fel, tehát ez az energia az, amit kiszedünk belõle. Másképpen fogalmazva vegyük úgy, hogy a reaktor egy belsõ égésû motor. Ahhoz, hogy a motor mûködjön, szükség van elektromos energiára, hogy a gyertyák be tudják gyújtani a levegõ-üzemanyag keveréket, és mondjuk legyen elektromos AC pumpánk, ami szintén igényel áramot, hogy az üzemanyagot a motorhoz juttassa. Ha a motorhoz szerelt generátor visszatermeli ezt az energiát, akkor pozitív energiamérlegrõl beszélünk, hiszen a befektetett energiánál, ami az akkumulátorból jön, többet termelünk, hiszen nemcsak az akkumulátort töltjük fel a generátor által, de a fõtengelybõl mechanikus forgómozgás is rendelkezésünkre áll.
A jelenlegi fúziós kísérleteknél az a probléma, hogy ez a motor több energiabefektetést igényel, mint amekkora energia felszabadul a mûködése folyamán, vagyis negatív az energiamérlege.
Én egyelõre nem láttam magyar oldalon (nem is töröm rajta magam), de hamarosan bizonyára több helyen is kihírezik. Addig is itt találtam egy kis összefoglalót.