amúgy ki írja a magyar wikipédiát? csak pár mondat a cikkbõl:
"Egyes vélemények szerint a Föld légkörébe kis mennyiségû antianyag jutott, ez a normál anyaggal érintkezve annihilációs robbanás folyamán energiává alakult, így nem meglepõ, hogy nem találtak hátrahagyott anyagmaradványt. Más elméletek szerint a Föld légkörébe kis méretû fekete lyuk lépett be, bár ez esetben a bolygó átellenes oldalán a kilépésnek is hasonlóan heves jelenségeket kellett volna okoznia."
vagy:
"Valószínûleg a két jelenséget - az elektromágneses térenergiát és a Föld töltésrezgéseit, - kombinálta Tesla azzal a feltételezéssel, hogy a mindenütt jelenlévõ éter belsõ energiájának a rovására egy viszonylag kis gerjesztésnek, mint egy „szikrának” a segítségével óriási robbanást lehet elõidézni."
wtf? ez mi az a töltésrezgés? omg
a kedvencem:
"Az állami finanszírozású expedíció vezetõje, Jurij Lavbin szerint a Földünk felé közeledõ hatalmas meteort minden bizonnyal földönkívüliek robbantották szét, s ezzel megmentették a kipusztulástól az emberiséget."
Több cikk is megjelent már, hogy a közeli mocsár lehet a fölrobbant "akármi" becsapódási krátere. Bár tudtommal azóta még nem lett bizonyítva.
Az extrém magyarázatokhoz hozzáadva: Olvastam, hogy állítólagos szemtanuk szerint az a valami irányt váltott, hogy ne a közeli kisvárosba csapódjon be...
Látom nehéz abbahagyni a trollkodást...
Nincs gyakorlati funkciója a rajzoknak. A Hoover gát nagy, látványos is és okkal épült. Használható valamire.
És ugyan ezt most te honnan tudod így megmondani, hogy nincs gyakorlati funkciójuk azoknak a rajzoknak? Helyesebb volna úgy a mondat, h most nem ismert a funkciójuk. Vagy te valahonnan tudod, h nem is volt soha? Csak úgy elhordták a hegyeket, levágták a hegytetõket, h tudjanak oda rajzolni unalmukban?
Akkor mondj egyet. Mire lehet használni? Mert bármely pilóta a megmondhatója, hogy nem ilyen szarok alapján tájokózdik a pilóta.
Az meg kölönösen vicces, hogy idegeneknek kell leszállópályaként, vagy irányjelzésként. Aki képes legyõzni a fénysebesség korlátait annak nem navigációs prbolémái vannak szerintem...
ha nem tudunk egy gyakorlati hasznát se mondani, az azt jelenti, hogy: nem ismerjük, fogalmunk sincs róla. Nem pedig azt, hogy: soha nem is volt semmi haszna, poénból csinálták. Feltételezgetni lehet, csak semmi értelme.
Rendben, akkor maradjunk annyiban, hogy MINDEN BIZONNYAL nem volt gyakorlati haszna ezeknek a rajzoknak, ha szerinted mégis volt, akkor mondj, nekem nem jut eszembe olyan ötlet amibe ne lehetne belekötni számtalan oldalról.
Aha. Szóval a modern ember annyira hülye és fantáziátlan, hogy képelen rájönni egy ilyen dolog gyakorlati hasznára. Talán mert nincs neki, ahogy a Mona Lisának sincs...
Itt az a kérdés, hogy a _vonalak_ mit jelentenek, minek csinálták õket. Persze az állatábrázolásokat elintézhetjük azzal, hogy "mûvészi" alkotások, de a vonalak is? Szerinted képesek voltak 10 kilométert gyalogolni keresztól minden hegyen-völgyön, csak úgy, hogy két kolibri rajzolása között ne unatkozzon?
Abban az idõben amikor készültek nem volt. A megrendelõ fizetett érte, de gyakorlati haszna nem volt. Nem szolgáltak semmilyen célt, nem élt jobban senki attól, hogy festmény lógott a falán. Nem tûnik fel, hogy a mûvészet annál szerteágazóbb, minél magasabb a technikai szint és a jólét nagyobb? Akkor a túlélésen túl van mit csinálod.
Figyelemre méltó a kövek megmunkálásának és összeillesztésének módszere, amit mind a három helyen megfigyelhetünk (bár meg kell hagyni, a Húsvét-szigetiek közel sem voltak olyan pontosak, viszont széles környéken ez az egyetlen hely, ahol ilyen fajta építésmódot fel lehet fedezni). A megalitikus építészet meg kb. az egész Földön elterjedt, mert ugyebár ez volt a ""legkönnyebb"" építésmód, azon kívül hogy földrengésbiztos...
Húsvét szigetek:
Ollantaytambo (Erõdítmény és templom)
Sacsayhuaman (Inca erõdítmény)
Megjegyzés: Némelyik kõ majdnem 2x nehezebb mint egy M1 Abrams.
Valamelyik nap volt írországi ilyen építményekrõl mûsor a TV-ben érdekes volt. Volt egy épület, ami szintén kövekbõl kötõanyag nélkül épült és ma is áll ráadásul egy csepp víz sem csepeg be a belsejébe...
wow, elég jók :D kár, hogy ilyenekrõl nem tanultunk se töriórán se mûvtörin, max Stonhange meg ilyen "híresebbekrõl" csak...
Nem mondok semmit, mert felesleges találgatni. Már nagyon sokan sokfélét találgattak. Mindenesetre a kilométeres párhuzamos, vagy egymást rendszertelenül metszõ egyenesekben semmilyen rendszert nem lehet találni, (#864) mégis ott vannak, azokat valakik létrehozták. És pont ott hozták létre, ahol elõreláthatóan nagyon sokáig megmarad, lévén lakatlan sivatag az egész. Fel kell tenni a kérdést, hol volt, mi volt az a szervezõ erõ, ami 100 kilométerekre minden életre alkalmas területrõl odavitte a sivatagba dolgozni, a 100X belinkelt ábrákat, egyeneseket megcsinálni? Tessék belegondolni, milyen meló az állandó tûzõ napon köveket rakosgatni egész nap szigorú rendbe.... Talán valami ókori büntetõtábor volt? (tessék mégis egy elmélet) Bár akkor tudni kellene kik voltak ott megbüntetve és miért. Mert a Gulagon is állandóan nagy gödröket ástak (ha nem volt más feladat) és utána meg betemették, hogy a rabok elfáradjanak, ne legyen erejük szökni.
Csak egy kérdés: Megpróbálták ezeket az ábrákat "összevetni" az adott helyekrõl látható csillagok "térképével"? (Bár tudom nem egyszerû, hiszen ez változik, no meg a méretarány sem mindegy...) Vagy egyáltalán bármilyen csillagtérképpel? Márcsak azért, mert mind "magasról" nézve látszik rendesen, hátha "magasra kell tekinteni" hogy értelme legyen...
Holnaptól kezdve 5 napot nem leszek gépközelben, addig is kellemes elmélkedést kívánok (személyeskedés nélkül).
Én meg holnap indulok Bösztörpusztába a Magyarok Országos Gyûlésére. Jövõre lesz pénz, energia legalább a magyarországi emlékek feltárására, konzerválására, esetleg újjáépítésére. :D :D
Márint akkor csak nem tekintenek semmi új felfedezést relevásnak vagy meg is akarják tiltani a kutatást a helyszínen? Hogyhogy nem vettek észre eddig egy ekkora barlangot?
"Hogyhogy nem vettek észre eddig egy ekkora barlangot?"
Alattunk is van egy kiterjedt barlangrendszer (a Vértes lábánál), ami az öregek szerint átvezet szovákiába. Az oroszok használták "valamire", ezért ezt a barlangot sem vették észre évtizedekig. :-)
Hol van az a barlang? Mert természetes barlang soha nem olyan sima, hogy kiépítetlenül jó legyen bármire. Az átalakításhoz szükséges tevékenység olyan léptékû, hogy nem rejthetõ el.
Mellesleg két VSZ tagállam között mi értelme ilyen útvonalat igénybevenni?
Másik fele, hogy elég népes barlangász közösség mûködik hazánkban (Bükkben kirándultam múlt héten, és pont beleszaladtunk egy olyan 30fõs barlangász dzsemboriba), _kizárt_, hogy ne tudnának ilyenrõl, _ha_ létezik. Esetleg nem ártana megkérdezni õket...?
Baj községben volt anno egy orosz laktanya. A helyi öregek tudni vélik, hogy õk alakították átt a föld alatti világot olyanná, hogy egyész teherkonvojok mehettek benn. Betonfalak, álcázott szellõzõk, stb. Mikor elmentek, hetekig hordták a betonkeverõ teherautók a betont. Senki sem tudja hová, mert már a kapu elõtt átvették a vezetést a katonák. Akkor titkos volt, ma meg nem érdekel senkit sem.
Vértesszõlõsön néhány éve volt egy beszakadás. Oda is rengeteg követ, betont hordatott a polgármesteri hivatal, mire sikerült betömni.
Nincsen ebben semmi rendkívüli. Valamikor itt õstenger hukllámzott. Aztán le, aztán fel. Korallzátonyok emelkedtek ki hegyként. Változatos errefelé a táj. Samut, az elõember is láthatod, ha egyszer kirándulsz errefelé. Sõt, jelenleg is folynak ásatások. Érdekes látvány az útról, ahogyan hatalmas területeken dolgoznak a régészek.
Tata mellett, Baj. A régi orosz laktanya azthiszem az önkormányzat tulajdonában van, de lehet tévedek. Helyben nem érdekel ez senkit, de ha odamész, biztosan találsz olyan öreget aki elmond neked ezt-azt. Szerintem arra ne számíts, hogy barlantúrát csinálhatsz. A régi orosz katonai területeken most a Tatai laktanya hivatásos katonái lõtereznek. Szóval nem mindenhová fogsz tudni bemenni. Meg ott van a http://earth.google.com/ is. Elõször nézz körül fentrõl.
Hosszú idõ után...itt van egy újabb nagyon érdekes téma, amirõl még nem volt szó: A kínai piramisok.
Számuk meghaladja a 100-at. A legnagyobb piramis naggyából 2x nagyobb, mint a Gízában található Nagy Piramis. 1912-ben egy amerikai kereskedõ, Fred Meyer Schroder, megkérdezett egy Buddhista szerzetest, aki a környéken vezette õt, hogy mit tud róluk. Nos azt mondta neki, hogy az 5000 éves kolostori iratok nemcsak hogy megemlítik a kínai piramisok létét, de azt is írják, hogy már 5000 évvel ezelõtt is õsöregnek számítottak.
"A kínai piramisról készült elsõ fotó 1945-ben készült, a II. Világháború végén. Ez a Nagy Fehér Piramis, a Qin Ling Shan hegyekben áll, kb 60 mérföldre délkeletre Xi'an városától. A fényképet 45 éven keresztül a Amerikai Hadsereg õrizte, mielõtt a nyilvánosság tudomására jutott. ... Aztán a Graham Hancock féle ötlet, a Mennyei tükör, és a Eredet örzõi c. könyvekben, és Robert G. Bauval Orion - Giza elképzelése a Az Orion misztérium c. frissítette fel a memóriánkat. Csillagtérképeket kezdtünk tanulmányozni, figyelve a legmeghatározóbb konstellációkat. Nem volt nehéz rájönni, hogy az a feltételezésünk, hogy a piramisok állásának helyzete megegyezik az Ikrek csillagképpel, hozzáadva a szomszédos Orion csillagkép Betelgeuse nevû csillagát is. A fotó alapján úgy tûnt, mintha azt egy másik piramis tetejérõl készítették volna. Amennyiben ezt is hozzászámítjuk az eddigi feltételezéseinkhez, megkapjuk a Taurus (Bika) csillagkép legfényesebb csillagát, az Aldebarant. Ezen információk birtokában számítógépen modelleztük a csillagos eget, hogy megvizsgáljuk az égbolt eme részét az idõben visszafelé menve, különösen kiemelve egy idõpontot, i.e. 10 500-at. Graham Hancock feltevései alapján ez az idõpont fontossággal bír a múlt felderítésében. Megállapítottuk, hogy ebben az idõpontban az Ikrek csillagképben kelt fel a nap a tavaszi napéjegyenlõség idején. A piramisok helyzetével tehát megegyezett az égbolt, ekkor a napfelkelte idején. Mindezt egy számítógép segítségével és néhány technikai rajzzal értük el. Ezt úgy kellene kezelni, mint jelen teóriát. Egyetlen útja, hogy megerõsítsük feltevéseinket, a terület professzionális feltárása. Azért tettük közzé, hogy mások véleményét is megkapjuk róla, melyekkel esetleg Graham Hancock elméletét is összekomponáljuk. "
A kínai kormány sokáig tagadta létezésüket, ám a mûhold képek, turisztika miatt végülis kénytelenek voltak elismerni, hogy léteznek. Ám megfigyelhetõ, hogy számtalan piramison már fákat ültettek, hogy csak egyszerû domboknak látszódjanak, ne keltsenek akkora feltûnést. Az ilyesfajta eltusolás úgy látszik eddig sikerrel jár, mert a nyugati világ nem nagyon hallott még róla.
Pár dolog, ami az én érdeklõdésemet legjobban felkeltette: -A hasonlóság az egyiptomi piramisok és a tehotihuacani lapostetejû piramisokkal. -A Kr.e. 10500-as dátum, amirõl fentebb idéztem a linkelt oldalról (nemtudom mennyire lehet hiteles), és ami az állítólagos Atlantiszi civilizáció és annak eltünésének körülbelüli idõponja a feltételezések szerint. Ugyan ezt az idõpontot állapították meg a gízai piramisok Orion-övét ábrázoló együtállásának pontos dátumával kapcsolatban...
Megint piramisok. Leprimitívezhettek, hogy csak én nem értem, de akkor is valószinûtlen, hogy a Földön egy idõtájt minden jelentõsebb civilizáció piramisokat kezdett építeni, úgy, hogy egymásról semmit se tudtak (állítólag...). Ráadásul szinte az összes piramis csillagkonstellációkkal, égi istenekkel és egyéb (Sci-Fi?) dolgokkal függ össze.
"According to ancient Chinese legend, over one hundred pyramids discovered in China are the legacy of extraterrestrial visitors.
At the turn of the century, two Australian traders happened upon a vast area on the plains of Qin Chuan, Central China. There they discovered over one hundred pyramids.
When they asked the custodian of a local monastery about them, they were told that, according to records housed in the monastery, the pyramids were said to be "very old". Since the records were themselves over 5,000 years old, one can only guess at the age of the pyramids themselves. The traders were told that the pyramids belonged to an age when the "old emperors" reigned in China, and that the emperors always stressed the fact that they did not originate on Earth. Rather they were the descendants of the "sons of heaven, who roared down to this planet on their fiery metallic dragons". The traders were told that the pyramids had been built by visitors from outer space."
"Õsi uralkodók", akik magukat nem a Földrõl eredeztetik, magukat az "Ég fiainak" mondják, akik "fémes sárkányokban" ereszkedtek alá az égbõl... Hmmm, ez nem új. Hasonló Sci-Fi-t találtak ki az amerikai õslakosok, az afrikaiak, a közel-keletiek és ezek szerint a kínaiak is... Igazatok volt, szkeptikus társaság, ezeket egyszer nagyon elkapta a Sci-Fi mánia, a piramis építés és egyéb dolgok mellett...
ugyan már, azért építették õket, amért az Eiffel-tornyot! Unatkoztak, és megvolt hozzá a technológiájuk, akartak egy impozáns építményt. lál. erre vajon mit mond a sok hobbi civilizáció-szakértõ.
"I understand from Dr. Hurtak's recent comments in Australia (and saw photographs) of part of an ancient city carved out of rock, atop a sheer cliff. He indicated that the straight grooves cut into the cliff face associated with it were so perfect that they appear to have been cut with a laboratory chemical laser. The Chinese are also very protective of the bodies that have been found, which are quite remarkable, well-preserved and resemble a race of ancient celts or Hungarians."
"...én nem értem, de akkor is valószinûtlen, hogy a Földön egy idõtájt minden jelentõsebb civilizáció piramisokat kezdett építeni, úgy, hogy egymásról semmit se tudtak (állítólag...). Ráadásul szinte az összes piramis csillagkonstellációkkal, égi istenekkel és egyéb (Sci-Fi?) dolgokkal függ össze."
Sztem pedig annyira nem valószínûtlen. Mi a legegyszerûbb "építmény" a világon? Ha fogjuk az (építõ)anyagot és egymásra hordjuk (halomsír). Kicsit unalmasak egy idõ után, hiszen a dombok/hegyek többsége is mind így néznek ki. Akkor csináljuk vmi eredetibbet! Legyen vmilyen alakja a halomnak, melyik lehetne a legegyszerûbb? a piramis. Akkor a csillagok. Lövésünk sincs mi a fenék azok ott fenn, de nagyon érdekesek. Vhogyan használjuk fel õket az alkotásunkban! Legegyszerûbb: a helyzetük szerint helyezzük el a piramisokat.
Annyira egyszerû építmények, hogy a mai napig nemtudjuk, pontosan hogyan is építették õket. Ezzel az erõvel akár a kereket is felfedezhették volna egymástól elzártan, azt mégse tették... Ráadásul az eredeti bejáraton se tudtunk bejutni, tehát elvileg mögötte lennie kell még egyéb kamráknak is, ahogy azt egyesek nagy magabiztossággal állítják, és ahogy azt az egyiptológusok még nagyobb magabiztossággal (vagy aroganciával?) tagadják:
A kínai piramisok is valamikor ugyan úgy néztek ki, mint az egyiptomiak, fehér kõvel voltak befedve, és egyes korabeli beszámolók szerint az egyik tetején a II VH. alatt még egy óriási kristályt is lehetett látni. Sajnos ugyan az lett a sorsuk, mint az egyiptomi piramisoknak: az anyagukat felhasználták a környezõ farmerek a házaik és egyéb dolgok építésére, plussz ha ez még nem elég, a kínai kormány fákat ültetett rájuk, tehát pár évtized múlva valóban csak egyszerû hegyeknek fognak kinézni...
"tehát elvileg mögötte lennie kell még egyéb kamráknak is" - van is, elnézést, ezt félreolvastam.
A legérdekesebb ebben a dologban, hogy a legõsibb civilizáció sincs 10500 éves... Így, egy akkori csillagállást alakját rögzíteni, ÉVEZREDEKKEL KÉSÕBB... Na ez az, ami érdekes a dologban. Mondjuk, szerintem, amennyi csillag van az égen, egy egyszerû véletlen ennek magyarázatára bõségesen elég, de a tényeket MINDIG lehet rejtélyesen csoportosítani. Az pedig tény, hogy a piramis, építészeti szempontból a legegyszerûbb forma, és a létrehozása is a legegyszerûbb. Ha egy katedrális állna ott, csipkézett támpillérekkel, na AZ valóban meglepõ volna.
AZ Eiffel torony csak azért épült, mert "unatkoztak"... Már bocs, de ekkora primitív baromságot is rég olvastam már. (NEM #919) Az Eiffel-torony célja sokrétûbb ennél, sokkal. Ajánlom a figyelmetekbe ezt a cikket. Az, hogy azért épült, hogy megmutassák, mit tudnak, is csak RÉSZBEN fedi a valóságot, ugyanis akkor kezdtek el rájönni a vasszerkezetes épületek, építmények használhatóságára, aminek legnagyobb felhasználási területe a hidakban keresendõ. Az itt szerzett tapasztalatok alapján épült többek közt egy Budapesti híd is!(Aki megmondja melyik, cukorkát kap) és a vasszerkezetes épületek építési technikája a mai napig hasznos, amit itt szereztek. De ugyanezen címszó alá kerültek festmények, és egyéb alkotások, pedig, kevés kivétellel, mindnek VAN célja; Megörökíteni egy pillanatot az utókor számára, akárcsak ma a fényképek... (Persze azért akad kivétel) Szóval, az "ellenzék" néha mond orbitális baromságokat, ami sokat nem bizonyít, többek közt azt sem, hogy a piramisokat a Goa'uldok építették, esetleg a kis szürkék, vagy azt, hogy a Nasca- vonalak "unalomból" kerültek oda... Az igazság annyi, a mai tudásunk szerint, hogy lövésünk sincs, (pontosabban csak az van) hogyan, és miért kerültek oda, ahova, és pontosan mikor....
Tipp: Szabadság-Híd? Egyébként mindenben egyet értek, csak egyben nem: Szerintem kizárt, hogy pont az Orion övét vagy az Ikrek csillagképet mutatják véletlenül a 10500-as évi pozíciójukban...
Szerintem a legérdekesebb dolgok a Holdal kapcsolatban, hogy milyen majdnem pontos körpályán kering, szinkronban a Földel, tehát számunkra áll, aztán hogy pontosan olyan távolsága és nagysága van, hogy lehetséges a teljes Napfogyatkozás (sehol máshol a Naprendszerben, tudomásom szerint...). A másik érdekesség a mitológiákkal kapcsolatos. Arisztotelész és más görög és római értelmiségiek is írtak a Proszelénekrõl, akik Arcadiában, Görögországban éltek, és magukról azt állították, hogy az õseik már akkor is ott voltak, amikor "a Hold még nem volt az egekben"... Ennek ellent mond az a teória, ami szerint a Hold még a Földnél is öregebb lehet... nemtudom. Aztán ott az "Üreges" Hold teória, amirõl még nem hallottam, de várom a véleményeteket.
Már Demjén is megénekelte, hogy sajtból van a Hold. :D
"A szomszédos Xi'an ókori császárváros közel fekszik a piramisokhoz. Egyes elképzelések szerint az elõkelõk temetkezési helyéül szolgált a Tang dinasztia korában. Mások véleménye szerint a teotihuacáni és gízai piramisokhoz hasonlóan egyes részei az Orion csillagképet mintáznák, szintén spekuláció egyelõre. Valószínû, hogy már a Shang és Zou periódusban is a helyükön álltak. A kínai kora bronzkor Shang-kora i. e. 18-11. században volt, a Korai Zhou-kornak vagy Nyugati Zhou-kornak i. e. 11. századtól – i. e. 771.-ig tartó idõszak késõ bronzkori Kínáját nevezik. A helyi szerzetesek az építmények korát 4600 évesre becsülik, ennek valóságtartalma nehezen ítélhetõ meg, mindenesetre valószínû, hogy már az ókorban is léteztek. Állítólag egy, a híres agyaghadsereg mellett álló földhalom feltárásakor olyan szövegek kerültek elõ, amelyek szerint a halmok a kínai császárok nyughelyeként szolgáltak volna. A szöveg valódiságát az alapozza meg, hogy említést tesz az agyaghadseregrõl is. Az azonban nem világos, hogy mely halmokról szól, illetve, hogy a legnagyobb, ún. "fehér piramis" is egy idõben készült volna-e a mauzóleumokkal és a többi piramissal. A kínai kormány 2050-ig eláll a helyszín külföldi részvételû régészeti feltárásától."
Wiki-n ennyi van róla (tudom, wikire hivatkozni...).
Pontosabban arról van szó, hogy az elérhetõ információk alapján összeállították a piramisok térképét, ekkor látták, hogy ez nagyban megegyezik az Ikrek csillagképpel plussz a Betelgeuseval, az Orion csillagképbõl. Aztán megvizsgálták az eget visszafelé az idõben, fõképp i.e. 10500 környékére, és:
"We find that the constellation of Gemini is rising on the spring equinox on that date, with the pyramids matching the sky, at sunrise."
"egy egyszerû véletlen ennek magyarázatára bõségesen elég"
Tuti vannak matematikusok a tudósok közt, akik ezzel foglalkoznak, hogy kiszámolják mennyi az esélye ezeknek a véletleneknek. Van egy fogadásom, hogy sokkal közelebb áll a nullához, mint egy eddig ismeretlen akár földönkivüli civilizáció létezése.
A matekosok helyett néhányan a helyszínen próbáltak meg rájönni, hogyan csinálhatták azok a primitív õsemberek:
Davit Hatcher Childress (hasonlóan Danikenhez) is a helyszínen elemez, de nem sok remény van rá, hogy a mainstream media elfogadja a véleményüket, a régész szekta erõs és összetart, itt van mindjárt egy példa is rá: (a havass fejû zahi a legnagyobb akadálya az egyiptomi feltárásoknak)
Az egyiptomiak felfedeztek egy titkos kamrát? PDF Nyomtatás E-mail A nagy piramist Hufu Fáraó (a korábbi görög elnevezés szerint Kheopsz) építtette i.e. 2600 körül. Állítólag azért emeltette, hogy oda temessék el. Csakhogy soha nem találtak a kõtömeg belsejében semmilyen mumifikált testet vagy szarkofágot…
1837: Megdöbbentõ felfedezés 1837-ben Howard Vyse tábornok bezárta magát egy éjszakára a nagy piramisba. A kutató reggelre megdöbbentõ felfedezést tett – az egyik félreesõ kamrában a királyi sírkamra felett néhány kõtömb mögött egy fejjel lefelé fordított, bevésett írás állt, amely szerint az ott dolgozók a fáraó barátai és a piramis, valamint Kheopsz sírkamrája alkotói. A felirat nem tûnt nagyon mûvészinek, és olyan formákat tartalmazott, amelyeket a kutatók szerint csak sokkal késõbb használtak. „Csalás” – mondták azonnal az egyiptológusok. Ez volt azonban az egyedüli teória, így fokozatosan bizonyítékként fogadták el. 1872: Két titokzatos akna A királynõ sírkamrája a piramis tengelyében függõlegesen helyezkedik el. A királyénál kisebb, és mennyezete kupolás. A padlózattól mért legmagasabb pontja hat méter. Soha nem volt benne semmiféle szarkofág. A keleti falban érdekes, gondosan kimélyített kiszögelés található. Metszete hasonló, mint a királyi sírkamrába vezetõ folyosó. Fokozatosan és lépcsõzetesen szûkül a csúcs felé. Minden helyiséget gondosan körbeburkoltak gránitkõlapokkal. Csak 1872-ben fedezték fel alattuk a két alagutat. Az egyik gránitkõlap enyhén repedezett volt, és kongó hangjával árulta el titkát.
1984: Teljesen más kövek Jean Patric Goidin és Gilles Dormion építész, a francia régészeti expedíció két tagja a horizontális átjáró architektonikus elemzését végezte a királynõ kamrájánál. Megállapításuk figyelemre méltó: „A horizontális válaszfalak szerkezetének vizsgálatakor megállapítottuk, hogy a falai mögött nagy valószínûséggel egy vagy több üreg található.” Észrevették, hogy a válaszfal helyén másfajta követ használtak. A folyosónak ezen a részén lépcsõzetes kialakítás található, beleértve a folyosót körülölelõ köveket, amelyek a folyosó többi részétõl teljesen eltérõ megmunkálású és nagyságú kövekbõl állnak.
1986: Az ígéretes furat A francia csoport mikrogravitációs mérései 1986 májusában megcáfolhatatlan bizonyítékkal szolgáltak: „A megállapított adatok arra engednek következtetni, hogy kifejezetten nagy méretû üreggel van dolgunk…”A francia elektrotechnikai bizottság jelenlétében augusztusban fúrásokat végeztek, amelyek során vékony fehérhomok rétegbe ütköztek. „Semmi kétség afelõl, hogy a horizontális válaszfal mögött egy vagy több üreg létezik.”
1987: Az új labirintus A tokiói Waseda Egyetem szakembereibõl álló csoport a nagy piramist elektromos készülékekkel vizsgálta. A vizsgálattal a japánoknak sikerült felfedezni egy addig ismeretlen folyosókból és kamrákból álló labirintust. Az egyiptológusok azonban ezeket a méréseket sem vették komolyan.
1993: Robot az ajtók elõtt A német mérnök, Rudolf Gantenbrink egy kis robotot szerkesztett – kisméretû jármû, felszerelve számos elektronikus mûszerrel és lézersugarakat kibocsátó készülékkel, valamint beépített videokamerákkal. A robot feladata, hogy feltárja az 1872-ben felfedezett aknákat, melyekhez Kheopsz fáraó királyi sírkamrájából ferdén felfelé vezetõ folyosókon át lehet eljutni. Az aknák négyszögletes keresztmetszetûek, oldalfaluk 20 centiméter széles. A 60 méter hosszú menet, és a különbözõ terepakadályok leküzdése után (váratlan terepviszony-váltások, építõkõváltások és aknaszûkületek) az UPUAUT II. robot egy rézbõl készült tárgyat fedezett fel. Majd röviddel ezután valamiféle elhúzható ajtót talált, mely nyilvánvalóan felülrõl vezet lefelé, és valószínûleg innen tolták az aknába. Az ajtó közepén rézbõl készült elemek találhatók, melyrõl az említett darabka is letörhetett. Gantenbrink az ajtóhoz irányítja a robotot, majd a lézersugarat az ajtó alsó széléhez, és a sugár eltûnik alatta – nincs rögzítve a padlózathoz.
Botrány: elmondta a médiának is Az ajtó letört része sejteti a mögötte lévõ teret, de a robot nem képes továbbhaladni. Az ajtó felfedezésével összeomlik az a teória is, hogy az aknák egykoron szellõzésre szolgáltak. A titokzatos ajtókat 1993. március 22-én fedezték fel, pontosan 11.05-kor. A bejelentés szenzációs volt, és a Német Régészeti Intézet kairói fiókintézetének szakemberei, valamint az egyiptomi hivatalok illetékes munkatársai szintén értesültek a felfedezésrõl. De hallgattak. A nyilvánosságot nem tájékoztatták. A nyilvánosság talán mindmáig nem tudott volna meg semmit, ha nem lett volna Rudolf Gantenbrink. A felfedezésrõl készült videofelvételt megmutatta néhány szakembernek. Az angol sajtó csak két héttel a nagy felfedezés után, árpilis 7-én szerzett róla tudomást – és ekkor is csak egy rövid hírt közölt róla.
Kínos hivatalos magyarázatok Hogyan reagált a Német Régészeti Intézet, amely a kutatáson maga is részt vett? A szervezet így kommentálta a történteket: „Ez egyszerûen értelmetlen!” – mondta Chirstel Egor, az intézet szóvivõje a Reuters hírügynökségnek. „A felfedezett aknák kizárólag szellõzõaknák lehetnek, és az alkalmazott robot azért volt, hogy megmérje a belsõ páratartalmat. Hiszen közismert tény, hogy a piramisnak nincsenek további kamrái.” Dr. Rainer Stadelmann, a kiváló egyiptológus, a Német Régészeti Intézet kairói igazgatója kijelentette: „Általánosan ismert tény, hogy a piramis belsejében lévõ minden kincset elraboltak! Az említett ajtó mögött semmilyen kamra nincs! Erich von Däniken: „Az ember becsapottnak érzi magát, félrevezetnek benünket!” Hiszen a gép nem rendelkezett semmilyen mérõmûszerrel, tehát az a kijelentés, hogy a páratartalmat kellett mérnie, teljes egészében hazugság.
Nem létezõ kutatási tilalom De mi van az ajtó mögött? A fekete por, melyet a letörött sarkakon át lehetett látni, brit kutatók szerint szerves anyag jelenlétét bizonyítja, például halottak csontjaiét. A királyi sírkamra és a lehetséges új kamra közötti magasságkülönbség azonos a király és a királynõ kamrája közötti különbséggel, ezért egy újabb kamra léte feltételezhetõ. Rudolf Gantenbrinkkel, aki a felfedezést magáénak tudhatja, közli, hogy a kutatást nem folytathatja. Az SCA (Ókori Emlékek Legfelsõbb Tanácsa) által nyilvánosságra hozott indok szerint ugyanis Gantenbrink 1993 áprilisában feltárta felfedezését az angol sajtónak, megsértve ezzel az archeológia szabályait. Hogyan viselkedett az SCA elnöke, Muhamad Ibrahim Bakr? Õ egészen addig elment, hogy azt állította, mindez puszta fantáziálás. „Az akna a robot számára túl kicsi ahhoz, hogy áthaladjon rajta” – mondta, és megvádolta a „német kutatót”, hogy nem rendelkezett az SCA-tól megfelelõ kutatási engedéllyel. Az üggyel kapcsolatban tudni kell, hogy a bürokrácia Egyiptomban több ezer éves hagyományokra tekint vissza… Egyiptomban kutatási engedélyt kapni rendkívül nehéz.
Félnek felelõst keresni Azt, hogy az egyiptomi egyiptológiai intézet hivatalában sorozatosan lecserélték a tisztviselõket, s ahogy egymásnak ellentmondóan értékelték a helyzetet, csak az X-Akták sorozathoz lehet hasonlítani… Bakr megfosztotta dr. Zahí Havast a gízai komplexum fõfelügyelõi posztjától. Okként egy értékes ókori szobor eltulajdonítását hozta fel, amely Havas felügyelete alá tartozott. A gízai piramisok kincsével kapcsolatban folytatott feketeüzletelés nagyon elterjedt, és azt beszélik, hogy gyakorlatilag mindenki részt vesz benne. Három hónappal késõbb Bakrt is elbocsátják az SCA-tól és dr. Abdul Nur El-Din lép a helyére. Ennek köszönhetõen Bakr elkezd mesélni a piramisok körül folytatott piszkos praktikákról, csalásokról és a hivatalos körök maffiájáról, az elmúlt húsz évre visszamenõleg. Ezek célja a régészeti munka hátráltatása, megakadályozása, önös céljaik érdekében. A gízai fennsíkon tehát számos csalás történt, és pénzügyi botrány volt kialakulóban. „Azt szerettem volna, hogy az egész ügyet bírósági úton vizsgálják ki, de kérésemet elutasították” – mondja, de a bûnösöket félt megnevezni. Dr. Zahí Havas hatékonyabb taktikát választott. Amerikába utazott, hogy fontos bejelentést tegyen a titkos ajtók felfedezésérõl.
1994: Elutasított ajánlat Az akció sikerült. Havas doktor újra visszakerült eredeti posztjára. Ekkor Gantenbrink felajánlotta, hogy saját költségére új berendezést fejleszt, amely egy jelentéktelen méretû nyíláson át jutna be a zárt térbe, és lefotózza az ajtó mögötti teret. Felajánlotta robotját és azt is, hogy személyesen tanít be egy egyiptomi szakembert, hogyan dolgozzon vele, esetleg hogyan nyissa ki azt a bizonyos ajtót. Ezt a nagyvonalú ajánlatot elõször elfogadták, de egy hónap múlva minden indoklás nélkül elutasították. „Most elég elfoglaltak vagyunk” – válaszolta dr. Nur El-Din. Ekkor Havas doktor a korábban tett kijelentései ellenére, melyeket a fõfelügyelõi tisztségbe történõ visszahelyezése elõtt mondott, kijelentette: „Nem gondolom, hogy e nyílás végén ajtó lenne. Úgy vélem, nincs is ott semmi.”
1996: Havas újabb fordulata 1996 márciusában Havas ismét megváltoztatta véleményét, és kijelentette, hogy Gantenbrink feltárása volt az egyik legérdekesebb felfedezés. Bejelentette, hogy az ajtót 1996. szeptemberében kinyitják, a kanadai AMTEX Corporation kanadai multimédiatársasággal közösen. Természetesen mindezt Gantenbrink és robotja nélkül, viszont személyes jó barátja bevonásával. Az AMTEX Peter Zuuring igazgató közremûködésével azonnal felkínálta a tévétársaságoknak a közvetítés jogait – 10 millió dollárért minden egyenes adást.
1998: Egy lépés vissza Semmi sem történt azonban, és 1998. áprilisában Havas ismét azt állította, hogy a nagy piramisban nincs semmi, amit még fel kellene fedezni, és nem létezik mód az ajtó kinyitására, hogy aztán kamerákat küldjön be és felderítse, mi is van az ajtó mögött. Talán már meg sem lepõdnek, hogy 1998. november 5-én, mint ahogy már számtalanszor, és még mindig nem utoljára, ismét fordulatot vesz véleménye és kijelenti: „Valószínû, hogy a nagy piramis még mindig rejt felfedezetlen sírkamrát. Újabb robotot fejlesztünk ki, hogy folytathassuk Gantenbrink munkáját.” „Egyiptom a 21. századba lépése elsõ napját az ajtó kinyitásával ünnepelhetné” – írta az Al-Ahram napilap.
2002: Egy újabb robot következik A csaknem tíz év halogatás után végre megvalósult a hõn áhított kutatás. A jogokat a National Geographic szerzi meg. A 2002. szeptember 16-ról 17-re virradó éjszaka lezajlott a televíziós show-mûsor, amelnyek fõszereplõje természetesen dr. Zahí Havas volt, akit az év elején kineveztek az SCA elnökének. Ez alkalommal a bostoni iRobot cég kapott engedélyt a kutatásra, egyedi Robot Pyramid Rover (mérete 13 x 13 x 30 cm) elnevezésû felderítõgépével. Az ultrahang-érzékelõvel ellátott gépezetet számos más mûszaki berendezéssel is ellátták, beleértve a radart és az öt fedélzeti kamerát, illetve a fúrógépet.
Televíziós kutatás, élõ adásban Nézzük a tévéközvetítést! Elõször a kamera egy ellentmondásos feliratot mutat, melynek azt kellene bizonyítania, amirõl a tudomány beszél, hogy Kheopsz a piramis tulajdonosa. Figyeljük tovább! Valami nincs rendben. A robot közeledik az ajtóhoz, amelyet át kell fúrnia, hogy a furaton áthúzza a kamerát. Az elkészült furatot azonban már azelõtt látni lehet, hogy a fúró a falhoz ér! Ugyanakkor, míg az 1993-ban készített felvételeken a jobb részfogantyú hosszabb volt, mint a bal, most épp fordítva van. Errõl persze mindenki hallgat, és egyik riporter sem mer rákérdezni, mint ahogy arra sem, miért nem folytathatta Gantenbrink a kutatást, és vajon miért kellett ennyi évet várni rá. A kutatás élõadásban folytatódik, és mindannyian láthatjuk, hogy az elmúlt tíz év során valaki mégiscsak benézett az ajtó mögé. Havas tehát ismét valótlant állított. A pompázatos tévéadás végén a világ annyit azért megtudhat, hogy az ajtó mögött még egy ajtó található – az elõzõvel szinte teljesen megegyezõ, és Havasnak mindezt tudnia kellett.
Mi rejtõzik a következõ ajtó mögött? Vannak, akik szerint a finom homok, amelyet a franciák fedeztek fel 1986-ban a válaszfalból származó aknában, „hidraulikus zárakról” árulkodik. Az aknák éppen a homok elfolyására szolgálnak, amely valahol valamilyen ajtót tartott ahelyett, hogy annak szilárd alapot alkottak volna, és amely a homokórához hasonlóan átfolyik valahová. Ez a módszer a tér lezárására, esetleg gyilkos csapdaként is szolgálhatott.
A fõbejárat megnyitása még mindig várat magára Szinte teljesen ismeretlen az a tény, hogy a piramis fõbejárata még soha nem volt kibontva! Belülrõl egy gigantikus kõtömb zárja el – és senkinek sincs sejtése arról, mi van e mögött a kõtömb mögött! A jelenlegi „bejáratot” piramisrablók alakították ki több száz évvel ezelõtt. Miután megtaláljuk a rejtély kulcsát, a bevehetetlen piramis önmaga kezd el majd feltárulkozni. Valóban idõdoboz lenne a piramis, mely azokra a kutatókra vár, akik képesek lesznek kinyitni?
Vajon a kiszögellésekben álltak a mesés kristályok? Mi van akkor, ha nem az került veszélybe, amit odabent elhelyeztek, hanem mindannyian, akik azzal a titokzatos „valamivel” kapcsolatba kerültek? Errõl tanúskodik Zecharia Sitchin, a mezopotámiai szövegek magyarázója, aki leírja, hogyan gyõzte le az isteni harcos, Nimurta a nagy piramisok õrét, a piramis erejét pedig úgy ártalmatlanította, hogy eltávolított belõle minden színesen csillogó kristályt (ezeknek a Nagy galéria nevû folyosón kellett elhelyezkedniük). A piramisból egyben eltávolították a legfényesebben csillogó kristályt is, amelyet a piramis szívének neveztek. Ennek a királyné sírkamrájában volt a helye már csak azért is, mert a Nagy galéria metszete a kiszögelléssel azonos. Ráadásul a nagy piramisban még egy harmadik, azonos formájú kiszögellésre is bukkantak. Ez a már ismert és kutatott akna ajtaja felett található, a nagy szeptemberi show-ban azonban egy szó nem esett róla! Mi van, ha ebben a fülkében még ott feküdt vagy akár még most is ott fekszik egy további kristály? Ennek feladata valószínûleg az, hogy felerõsítse a királynõ kamrájából érkezõ titokzatos erõt. A két kõajtó pedig nem más, mint két távirányítással mûködtethetõ ajtó.
Mikor vetik be a 3. robotot? Zahí Havas most épp azon tanakodik, vajon Tc Ng hongkongi független kutató robotják válassza-e, vagy a Szingapúri Állami Egyetemét. Eltart majd egy darabig, ha jól át akarja gondolni a számos ajánlatot, amelyek folyamatosan érkeznek. Havas most azon gondolkodik, hogy talán valahol valóban el van rejtve Kheopsz fáraó igazi sírkamrája, mivel a szarkofág üres. Milyen ironikus mindez az idõk során annyit vitatott eredeti elmélettel szemben, amely szerint a piramis tulajdonképpen sírhalom, és a másik elmélettel, miszerint nem rejteget már titkokat. Azt kérdik, mikor folytatódik a kutatás? Hát még mindig nem értik? Türelem. Majd, ha eljön a megfelelõ idõ. Ahogyan a „sarlatán”, Däniken írja: Isten és néhány egyiptológus között abban áll a különbség, hogy Isten már nem változtathatja meg a múltat.”
Az iskolai elméletek szerint az egyiptomi piramisokat réges-rég teljesen feltárták már, és nem rejtenek további titkokat. A valóságban azonban mintha egyre titokzatosabbak lennének. A régészek titkolják felfedezéseiket, az egyiptomi hivatalok ülnek az eredményeken, és furcsán ködösít mindenki. Megtudjuk-e vajon az igazságot még mielõtt mindent széthordanak? A kamra titka még feltárásra vár.
Aki elég kitartó, és egészsége, az talán megéri, hogy majd 2089-ben megtudjuk, mi van az alagútban, nem kell elkapkodni, ha ebbõl ilyen jól meg lehet élni, sokan innen mennek nyugdíjba is. (mármint az ásatásokról, meg az iróasztal mellõli "kutatásokból")
Adott esetben a dolgok egyszerûbbek lehetnek, mint amilyennek látszanak: http://www.youtube.com/watch?v=lRRDzFROMx0 Némi találékonyság, néhány ötlet, plusz deszkák, kavicsok, mérõlécek, meg jókora elszánás, és már épül is a varázsfal.
"azok a primitív õsemberek" - ez az alapvetõ hibája a gondolatmenetnek. Azok a "primitív õsemberek" az az inka birodalom volt. A kontinens legfejlettebb civilizációja. Vagy a régen született emberek szükségszerûen hülyébbek voltak a maiaknál? Szerintem ez beképzeltség.
iszonyat jó vidi
a natgeon/spekrtumon(?) nyáron láttam egy dokumentumfilmet a görögök építész trükkjeirõl, abban durvább dolgok voltak, a mai embernek eszébe se jutna pedig utólag már nem tûnik nagy kunsztnak
Ez is azt bizonyítja, hogy nem kellettek hozzá rabszolgák tízezrei (ami szervezési szempontból is problémás a kõkor közepén). Az megint más dolog, hogy ott síkság van, az viszont már más kérdés, hogy az Andok meredek, út nélküli sziklás hegyoldalain hogyan mozgatták (akár 3500 méteres magasságban) a kétszer-háromszor ekkora köveket (amiket ráadásul hihetetlen precizitással ki is faragtak, úgy, hogy összeillettek, mint a legók).
Az egyiptomi kultúra kõmegmunkálási technikái is nagyon érdekesek. De ami számomra még érdekesebb, az az, hogy a legprecízebb megmunkálások a legõsibb idõkbõl, a kultúra kifejlõdésének elejébõl származnak, utánna meg se közelítik ezt a fajta pontosságot:
Az alábbihoz hasonló kõszerszámot semilyen késõbbi korból nem lehet felfedezni (kristályos palából...):
Az alábbi edény pedig gránitból készült, és tökéletesen ki van egyensúlyozva:
Az ezekhez hasonló kõedényeket nagyobb mennyiségben csak a Dzsószer-piramis környékén találták meg, ami az elsõ egyiptomi piramis:
Ezekre az edényekre a legelsõ, fáraók elõtti uralkodók nevei vannak ráírva.
"Many of them have inscribed (scratched) onto them the symbols of the earliest kings of Egypt - the pre-dynastic era monarchs - from before the pharaohs. Judging by the primitive skill of the inscriptions, it seems unlikely that those signatures were made by the same craftsmen who fashioned the bowls in the first place. Perhaps they were added later by those who had somehow acquired them."
Tehát a primitív írástechnikából ítelve nehezen elképzelhetõ, hogy az edény készítõje írt rá. Valószínûleg egy késõbbi tulajdonosa kaparta belé a jeleket...
Hát persze hogy nem a kínaiak faragták ezeket az alkotásokat! Kik mások tehették, mint az Olmékok, akik Közép-Amerikában éltek! Dehát miket beszélek én itt! Hiszen az olmékok nem tudhattak a kínaiakról! Ez biztos csak véletlen, és a Sci-fi történetek közepette kitalálták azt is, hogyan néznek ki a Kínaiak! Ez aztán a fantázia!
Ami képet nem jelenít meg, azt: Jobb gomb->Kép megjelenítése...
Pontosan. De ez nem jelenti azt, hogy ne tudták volna megcsinálni a saját erejükbõl. Mi manapság -ha többtonnás köveket kell mozgatni- automatikusan targoncára, meg darura gondolunk, pedig fadarabokkal megoldható. Szép az a fal az összecsiszolt kövekkel, de én csak azt látom, hogy az inkák irtózatos mennyiségû pluszmunkát voltak kénytelenek elvégezni, pusztán azért, mert nem ismerték a cementet. Elég valószínû, hogy ha tudnánk a valódi módszert, azt utólag ugyanolyan pofonegyszerûnek és magától értetõdõnek találnánk, mint ahogy Wally Wallington billegteti a köveit. Persze az is magyarázat, hogy "összecsiszolt megalitokból épített fal, akkor az csakis antigravitációs teleportációs lézertechnológia lehet amit fúziós reaktorral hajtottak meg" és kész. Már ha érted mit akarok mondani.
Abban sem lennék olyan biztos, hogy a kínaiak sok ezer éves történelmük során nem juthattak el Közép/Dél-Amerikába (bár õk nyilván nem így nevezték ). Azért kínát sem kellett soha félteni, ha találékonyságról, meg ötletelésrõl volt szó. És õk ötezer éve már a selyemnél tartottak és tudták hogy a Föld gömbölyû. És így tovább. Ami azt illeti, a közép amerikai civilizációk technikai tudása (vagy annak egy része) akár eredhetett az ókori kínából is, és ha ragaszkodunk Occam borotvájához, akkor az "alien" behatás és az óceánt áthajózó kínaiak közül az utóbbit kell választanunk.
"Persze az is magyarázat, hogy "összecsiszolt megalitokból épített fal, akkor az csakis antigravitációs teleportációs lézertechnológia lehet amit fúziós reaktorral hajtottak meg" és kész. Már ha érted mit akarok mondani."
Haha, vicces, csakhogy errõl szó se volt, legalábbis tõlem ilyet biztos nem hallottál.
Egyébként egyetértek majdnem mindennel, amit te itt leírtál. Kivéve az alien behatással, mert 1. annak ehez valymi kevés köze lenne (ha egyáltalán lenne), 2. az alien behatást én HA említettem, akkor többnyire azt egy fejlettebb földi civilizációval együtt említettem, mint másik lehetséges magyarázat (persze szvsz). A másik az, hogy ezeket az olmék szobrokat az egyik vagy másik kultúra behatása nélkül (értsd.: vagy az olmékok utaztak kínába, vagy fordítva) elég nehéz megmagyarázni, persze lehet jönni a véletlenekkel megint (amit már nagyon unok). Ennek a teória alátámasztására ott van egy kínai mítosz is, mely szerint a tengeren túl élt egy "fejlett, virágzó birodalom", hogy ezek az olmékok lettek volna? Vagy még elõttük valakik? Pl.: A maják repülõ kígyója (Kukulkán?), vagy (elmélkedem magamban tovább...) az elsüllyedt Lemúriáról lenne szó (aminek a mondák szerint Óceánia szigetvilága a maradványa...)? Nemtudom, de érdekes, sõt szerintem valószínûbb is, mint a régészek "véletlenezése" vagy egyáltalán nem törõdése a témával...
"egy kínai mítosz is, mely szerint a tengeren túl élt egy "fejlett, virágzó birodalom""
Ha találok róla egy jó írást, akkor belinkelem, mert már nemtudom, hogy hol olvastam...
Itt van két ATS-es topik (ami még nem jelent semmit! kéretik nem ignorálni), amibe szerintem érdemes beleolvasni, érdekes kis összefoglalók az õsi idegenek témából:
Konkrétan ott nem is rád gondoltam, hanem pl. a tuggyukkire, vagy a mars-monolitos cikk hozzászólásai között roliika agymenésére. Az ilyen "a nyilvánvaló és egyszerû magyarázatot eldobjuk a picsába, mert amit kitaláltam az sokkal izgalmasabb" típusú érvelésekre.