Már miért is lenne az? Hiszen az egyedüli magyarázat arra, hogy Matuzsálem korát a kortársai annyinak tartották, s nem túloztak! Más épeszû magyarázat ugyanis nincs rá! Ráadásul, az meg közismert, hogy akkoriban nem Napévben , hanem Holdévben számolták az idõ mulását arrafele!
aha, csakhát Matuzsálem korával egyetlen ki, de fontos bibi van: akkorban nem Nap-évben, hanem Hold-évben számoltak, így aztán légy szives osztd el 13-al a 969-et! mennyit is kapsz? S mitõl is olyan nagy csoda ez? Bár akkoriban tényleg nem sokan érhették el!
Az a baj veletek, akadémiai tudósokkal, hogy egy bizonyos ideig, amíg meg nem törik az ellenállás, foggal-körömmel ragaszkodtok a tankönyveitekhez (akár ti írtátok azokat, akár mások).
Az "örök élet" nem mond ellent a fizika, sõt a biológia törvényeinek sem. Persze, szerencsésebb mondjuk 1000 (ezer) évrõl beszélni, ennyit még a Biblia is megenged. Matuzsálem "dokumentáltan" 969 évet élt. Úgyhogy, nem akarok hallani semmilyen kifogást!
A titok nyitja az, hogy... de ezt már csak titokban írom le. :-)
1. Az emberhal úgy néz ki, hogy képessé vált arra, hogy elhaló sejtjeinek anyagát újból felhasználja, majdnem teljes egészében. Ebbõl az anyagból új sejteket tud építeni. Ez a képesség kis mértékben az emberben is benne van, hisz mi is építünk fel új sejteket, sõt, az õssejtekkel ez a képesség még jobban mûködik, de ez a gyártási folyamat fokozatosan veszít hatékonyságából. Az emberhal állítólag képes 10 évig élelembevitel nélkül élni eme képességnek köszönhetõen. Azért csak 10 évig, mert a folyamat hatékonysága fokozatosan romlik nála is. Ja, és nem szunyókálva, hibernálva tölti el ezt a 10 évet, hanem aktívan! Ez fontos! 2. A folyamathoz nyilván energia kell, mert folyamatos a hõveszteség, bár az oxigén bevitelével - légzés - energiát nyerünk, sõt, a levegõ páratartalmából vizet is fel lehet venni a tüdõkön keresztül. Most emberrõl beszélek. De a levegõben nemcsak oxigén van, hanem nitrogén, széndioxid stb. stb. Emellett, a napfény is energiát adott, így adott esetben hûtenünk kell magunkat, mert hõtöbbletünk van. Az tény, hogy a természetben kevés a matuzsálem, de azért akadnak ilyen állatok (tengeri teknõs), vagy növények (kaliforniai fenyõ stb.) A nanotechnológia talán egy eszközt ad a kezünkbe a sejtszinten zajló folyamatok manipulálásába. Onnantól meg a határ a csillagos ég.
nem kellene a modern kor körülményeit az õskorral összehasonlitani! pár tizezer, százezer, egy-két millió éve az ember rendelkezésérfe álló eszközök jóval szegényesebbek voltak! Empirikus uton kellett- s áldozatok révén- megtanulnia, hogy mi, mikor és hogyan ehetõ! Meg kellett ismerni hogy a gombákat, terméseket, gyümölcsöket, gyökereket, leveleket, ehetõ vagy ehetetlen gerinceseket és gerincteleneket hogyan tudja különböztetni egymástól! A kisérleteinek mindig áldozatai is voltak! Hiszen minap betegedett meg gombapörkölttõl 8 ember K-Mo-on! Senki sem állitotta, hogy az ember felhagyott volna a nyers ételek foygasztásával, hiszen a mai napig megesszük azokat. De az is tény, hogy valamikor rájöttek elõdeink arra, hogy a sült, majd a fõtt étel emészthetõbb, laktatóbb, egészségesebb lehet alkalomadtán! S szerintem pont az erre törekvés hozta létre a tüzzel egyedülállóan kötött kapcsolatunkat! Minden állat fél a tûztõl, egyedül az emberõs merte és tudta "barátjává" tenni, hasznositani! A fogunk méretének semmi köze az édességek fogyasztásához, legfeljebb a gyorsabb tönkremenésüknek. A fogak mérete az állkapocs méretétõl függ, az meg a rátapadó és õt mozgató rágóizmok méretétõl! Nos a kevesebb erõteljes rágási kötelezettség lehetõvé tette az addig kiszelektálódó, eredetileg is kisebb álkapcsu egyedek életben és szaporodásban maradását! Utódaik örökölve ezt a jelleget, eleve a kevesebb rágási feladattal járó sült ételek fogyasztása révén kerültek elõnyös helyzetbe a nagyobb állkapcsúakkkal szemben. Ugyanis kevesebb idõt töltöttek evéssel, jobban emésztettek, több idejük maradt más tevékenységekre. Persze, ehhez sok tizezer generáció kellett.De a folyamat megszakitatlan volt és nem ismerünk olyan õsközösségi/kõkorszakbeli állapotban levõ törzset amely ne használta volta fel a tüzet ételei megsütésére, megfõzésére!
Egy dolog ha valaki eltérõ fizikai tulajdonságokkal rendelkezik, és más, hogy valakinek a természet törvényeivel ellentétes jellegei lehessenek! Az amivel ez a jógi dicsekszik, az nemcsak az ember, de az állatvilág anyagcseréjének szabályaival is ellentétes! Sõt az aynag megmaradásának az elvével is, ugyanis semmibõl energiát nem lehet elõállitani, márpedig õ ezt álltija magáról! vegyi energia nélkül nincs ugyanis élet! Ahoz pedig anyag felhasználása kell, akár kivülrõl, akár belülrõl! Éhezéskor belülrõl, de ez korlátozott. A viz szükségletrõl már nem is beszélve.
Kevés kivétellel, fõzés nélkül is lehet teljes életet élni. Természetesen, minden korban voltak jelentõs változások. Ki tudja, hogy mire lesz képes az ember pár száz éven belül, hiszen gyorsan változik a világ, az eljárás.
Nem gondolom,hogy bármikor is teljesen felhagyott volna az ember a nyers ételek fogyasztásával, hiszen az akkori körülményei ezt nem tették lehetõvé.
Mindenféle tudományos kutatás és bizonyítás nélkül is, józan paraszti ésszel is kikövetkeztetõ, hogy az ember fejlõdése valóban összefügghet a fõtt étellel. Hiszen miután „felfedezte” ezt a módot, „agyalnia” kellett ennek elkészítési feltételeirõl. és ez is magyarázhatja, hogy az emberszabásúak agya igen gyors növekedésen esett át a fenti idõszakban.
Normál életmódját tekintve, jártában, keltében, lehetõsége nyílt az útjába esõ nyers zöldet, bogyót begyûjtötte, megette, vagy „véletlenül beleejtette” az éppen fõvõ ételbe, amit miután megkóstolt, beindította az agyát, gondolkodott, tehát az agy mérete is fejlõdött.
Azon sem lennék meglepõdve, ha már a Jázminpakóca (Stevia)levelét is bedobták volna a forró vízbe, így felfedezve az édes teát, mint ahogyan azt a dél-amerikai indiánok „mézes levél” néven már 1500 éve használják – nem is volt akkor cukorbetegség, inzulin, magas vérnyomás, candida, talán beteg sem volt...
Lehet, hogy a foguk is ettõl lett kisebb, hogy felfedezték - a méz mellett - ezt a természetes édesítõt, nem pedig a sütés-fõzéstõl.
VikGez
Az emberek között is lehetnek mutánsok, rendkívüli képességekkel megáldottak. Futni, számolni, táncolni, énekelni stb. sem egyformán tudunk.
Már miért lenne az? Hiszen õ megteheti,hogy nem eszik hosszú ideig. A szervezete kibirja, ahogy sok más erre berendezkedett állaté is (többek közt pl. a hibernálóké, de általában a kétéltüek és hüllõk esetében, hogy az alacsonyabb rendüekrõl már ne is beszéljünk). Az emberi szervezet viszont nem engedi meg. A kómában fekvõ betegeket is mesterségesen táplálni kell (infuzió révén rendszerint).Enélkül felélik saját tartalékaikat, majd a nélkülözhetõ szerveiket s végül passz! Viz nélkül meg pláne csak igen korlátozott ideig, fõleg meleg éghajlaton, tudunk meglenni. Az emberi szervezet nem erre van beállitva.
már irtam, hogy valszeg forditási hiba lehet a "fõtt" hús, a "sült" hús helyett! Márcsak azért is, mert a fõzéshez vizet át nem eresztõ "edény" kell,mig a sütéshez csak a láng és nyárs, vagy lapos kõ, avagy levélbe csomagolva, parázsba téve is megsül!
a delfinek másképpen okosak mint az ember! A nagy méretû agyuk másféle funkciók betöltése miatt alakult ilyenné(a homogén közegebn s gyakran átlátszatlan vízben, vagy teljes sötétségben kell tudjanak elboldogulni, s közben táplálékukat is megtalálni, ellenségeiktõl megszabadulni, stb), elsõsorban a tájékozódás és a kommunikáció problémáinak megoldására. A szárazföld más környezet, más kihivásokkal és a könnyen s gyorsan emészthetõ tápláléknak nagyon jelentõs szerepe van. A növényevõk a nap jórészét legeléssel vagy kérõdzéssel töltik, a nyers húst trópusi vagy mérsékelt éghajlaton (nyáron) nehéz tárolni s mivel az ember elveszitette/vagy soha nem volt neki olyan képesége mint a ragadozóknak, sõt mint a mindenevõ sertésnek is, hogy a hús bomlásakor megjelenõ mérgeket semlegesiteni tudja a mája, így aztán nem is ehet ilyesmiket. A sült hús jobban meg is áll, mint a nyers, vizzel teli!
háát, a barlangi vakgõte egyrészt egy rendkivül lomha állat, másrészt hidegvérû, ergo nem kell a táplálékából felszabaduló energia jórészét a testhõje fenntartására forditani! A jógi viszont állandó testhõmérsékletû s ennek fenntatására valahonnan vennie kell az energiát, ahogya vérkeringéshez, légzéshez és agymûködéshez, vese mûködéshez is, hogy az elpusztult sejtek pótlásáról már ne is beszéljünk. Ergo, a képességét magyarul úgy hivhatjuk, hogy : szemfényvesztés/csalás!
sztem semmi koze a fott hus es az ertelmes ember parhuzamnak, a delfinek is okosak megsem esznek fott hust:P + a cikkben is irtak h nem hozhato osszefuggesbe mivel nem talaltak a megfelelo korokbol bizonyitekot ra
Ez a barlangi vakgõte teljesen felkavart. Elél több, mint 100 évig is, de úgy, hogy közben akár 10 évig is nem eszik. Vajon ilyen képessége lenne a 60 éve nem evõ (fõtt ételt sem evõ) indiai jóginak?
Édeskeveset sem érdekel, hogy bármely kollega kit és miért buktat meg! A szavak/fogalmak értelmezhetõsége nincs kõbe vésve, a folytonos egyet jelent az egységes mást, mig a homogén megint mást, legalábbis számomra. Minek alapján állitod , hogy pl. a 20%-os kihasználtság kapitális baromság? Érdekes, mintha néhai Szentágotai professzor is baromi marhaságokat állitott. Arról nem is szólva, hogy mivel min.2-2,5x olyan idõs vagyok mint te, pontosan tudom, hogy mennyit tudtam akkor amikor veled egy idõs voltam, és mennyit tudok most! ergo, még mindig abból a +-ból gazdálkodom, ami eddig felhasználatlan volt! S mivel néhai mentorom 99 éves korában is folyamatosan tanult, új könyvet irt és 90 éves kora után ismerkedett meg a Pc-vel, ez csak megerõsit benne! Azok akik kétségbevonják, azok a lexikális ismeretek ellenségeinek a táborába tartoznak. Õk azok, akik rettenetesen féltik agyunkat a túlterheléstõl, s mindent a gugli és a net, vagy a nyomtatott források felhasználásával akarnak boldogulni! Látom besoroltál közéjük. Mitõl lenne pökhendiség az, ha rápiritok egy arcátlankodó/személyeskedõ valakire? Csak egyszerüen helyedre tettelek! Mint láthattad nem érintõlegesen, hanem ténylegesen foglalkoztam/om összehasonlitó anatómiával, ember bonctannal és funkcionális anatómiával, sõt biomechanikával és sportélettannal is! Gondolod, hogy ezen kurzusokra készülve, ezek megirásánál nem kellett elmélyülnöm a neuronok szerkezetében és mûködési jellegzetességeiben? Ami meg a tanáraidhoz való viszonyulásod illeti, másod diplomásként tudhatnád, hogy nem nekik tanulsz, hanem magadnak! A rossz tanártól is lehet tanulni! Minimum annyit, hogy hogyan nem kell oktatni/magyarázni/viselkedni! Ebbõl általánositani nem célravezetõ. Egyrészt mert annál kell levizsgázni, aki adva van, másrészt mert mitõl is lenne másként mint az egyetemeken kivüli életben? Ott is van jó/rosz vezetõ, alkalmazott. Summa summárum, jó lenne végre befejezni a személyeskedéseket és viszatérni a fõtt/sült kaja jelentõségéhez abban, hogy azok vagyunk amik!
Nem kell ferdíteni, ott a #151-es hozzászólás. Egy éve Kristóf Tanár Úr az elõttem vizsgázót kísértetiesen hasonló kijelentésekért (még a szavak is ugyanezek voltak, csak állító mondatokban megfogalmazva) azonnal kizavarta, és megbuktatta. Nem szimplán megbuktatta, hanem azt kérdõjelezte meg, hogy miért egyetemista. (A homogén szó a lexikonokban egynemû, egységes értelemben szerepel. A megszakadások nélkülire a folytonos szó illik.)
Pökhendiség: miután leírtál hatalmas meggyõzõdéssel két-három kapitális baromságot (olyan témakörben amirõl csak erõs jóindulattal mondható, hogy nem képezné részét a szakterületednek; ha csak érintõleges módon is), amibõl egy fel is tûnt 4-5 totál laikusnak (a 20%-os agykihasználtság), a maradékból pedig egy hallgatónak kellett helyrerakni az ismereteidet. Ezután közlöd, hogy milyen pozícióban vagy... Szerintem ez a pökhendiség.
De a korrektség kedvéért hozzá illik tenni, hogy itt mind a négyen, beleértve magamat is agresszív, és pökhendi módon írtunk. Személy szerint engem nagyon fel tud idegesíteni egy-egy olyan hozzászólás, mint például a #12-es. Egy ilyen olvasása után, már megvan bennem egyfajta alaphang...
Szakmai munkád elismerésre méltó, aminek sokkal jobban örülök, mint gondolnád. Egy világ omlott volna össze bennem, ha kiderült volna, hogy a TTK-n sem jobb a helyzet, mint a BTK-n.
A tanárokhoz való hozzáállásom pedig nem valamiféle jellemhiba folyománya, hanem a szomorú tapasztalaté. Társadalomtudományokból diplomáztam, de a PhD képzést önként hagytam abba, mert sajnos az ott lévõknek egyetlen szempontjuk volt, mégpedig a lébecolás. Nem akartam ennek a társaságnak semmilyen szinten tagjává válni, nem azért iratkoztam be anno az egyetembe, hogy egy kvázi ingyenélõt csináljak magamból. Igen, életem legnagyobb hibája volt, hogy nem fiatalon kezdtem el a biológia szakot, hanem harminc fölött. Sokan mondták húsz éves koromban, hogy ne ilyen pályára menjek, mert ennek nincs "jövõje" hazánkban. Ma már értem mire gondoltak pontosan. De ez van, a döntéseinkkel együtt kell tudni élni. Viszont az egyetem "kiválóságába" vetett hitemet egy életre elveszítettem, és biztosan kritikusabban szemlélek mindent, ami vele kapcsolatos, mint ahogy az indokolt lenne.
de még nagyobb probléma, hogy félre viszik a vitát, lám mindkét topic leült. Szó sincs már sem a tyúkról és a tojásról, sem a fõtt (sült!) étel evolúciós jelentõségérõl!
na pont erre irtam, hogy lehet, hogy paranoias vagyok, mivel rögeszmém, hogy a tudást tovább kell adni, mások által is megérthetõ stilusban! Flammiusnál is azt nehezményeztem, hogy tudálékoskodik és rendkivül öntelt! Remélhetõleg kinövi, de ellenérzést kelt a valódi tudomány népszerüsitõkkel szemben!
Szerintem flammius is többet tud mint én biológiából, ez nem vitás. Egyébként a fórumokon megnyilvánuló nagyképûsködést és beszólást nem kell mellre szívni, én is szoktam flémelni, cukkolni másokat stb. ez természetes, ha valaki megszokja - persze bizonyos határokon belül - akkor optimális vérnyomással fog tudni fórumozni éveken át. Mert ugye az ingerszegénység sem jó. Én az amatõr, laikus beszólásokat azért szeretem a saját szakterületeimen, mert olyan szemszögbõl világít rá a témára, amelyet a saját szakmájába belefulladt ember nem vesz észre. Ugye a friss agy esete; ezt még a kriminalisztikában is alkalmazzák. Másrészrõl meg, bármennyire is öngerjesztõ a tudomány, bármennyire is l'art pour l'art sok szellemi foglalkozás, azt azért soha ne felejtsük el, hogy minden, amit csinálunk a többi embernek is szól, nekik is hasznát kell venniük, mint ahogy mi is rengeteg mindent kapunk másoktól. Egy icipicit tehát igazuk van azoknak, akik a nyílt forráskódot, a tudás szabad megosztását hirdetik, mert a szerzõi jog mindig mások termékét is levédi, olyan nincs, hogy valaki valamit nulláról indulva fedez fel, vagy alkot meg. Másrészt, meg ugye ott van az is, hogy valamibõl meg kell élni, tehát azt a kisebb, nagyobb pluszt, amit a kreatív, innovatív emberek hozzátesznek az emberiség közös értéktárához jutalmazni kell. Na, de elkanyarodtam a témától. Vagy annyira nem is, hisz ahhoz, hogy ide eljutottunk, rengeteg fõtt ételt meg kellett enni.
nem homogén te lüke! hanem egységes, vagyis hogy nincs megszakadva sehol sem, nincs eleje sem vége attól mert nyulványokkal rendelkezik! mellesleg, mitõl is ilyen itt és amolyan ott a membrán szerkezet egy sejtesetében? Mellesleg, ha ilyen egóval állsz a tanáraidhoz attól még nem leszel jobb s szakember, csak elviselhetetlen emberke! Mellesleg, ha ellenõrizni akarsz, akkor irhatsz egy mailt az ETR -Caeasar szerveren át, mivel ott is primavis a felhasználó nevem!
nem paranoia, hanem egyszerüen a tények tgudomásul vevése! Utálom, amikor felszines tudással rendelkezõk tudálékoskodnak és kioktatnak olyanokat, akik jóval többet tudnak és tettek már le a témában az asztalra! Nos Flammius biológus növendék ezt tette és nem árt néha az orrukra koppintani, hogy a nickek mögött bárki is lehet s nem kell nagyképüsködni! A vitának/társalgásnak nem az a célja. S ha leállok laikusokkal társalogni tudományos témában, azt azért teszem, hogy a tudásom , minden felvágás nélkül, megosszam másokkal! Minimális elvárásom az, hogy az adományt elfogadják, amit nem értenek visszakérdezzék s nem az, hogy niemandok pofátlankodjanak! Ezért is nem hajlandó a legtöbb kuttaó/tudós ilyen vitákra. Engem legfeljebb az motivál, hogy van ugyebár jó pár évtized mögöttem a katedrán s az osztályban is van bõven minden féle fajtából.
Azért van benned paranoia is. Pl. be szokott ide tévedni bvalek2, aki szintén írt tankönyvet, mégpedig fizikából. Meg azért vannak itt mások is.
Szerénységem ugyan nem írt (még) semmilyen könyvet, de ez nem jelent semmit, mert ugye Jézus Krisztus vagy Buddha, vagy Mohamed sem írt sk. semmilyen könyvet. Eccerûen nem volt rá idejük. :-)
Annál szomorúbb a helyzet, bár Kiss Irén, vagy "Ortmajer" Imre (vagy hogy a fenébe írja a nevét, nem tudom, csak hallottam róla ezt-azt) "tudományos karrierje" után semmin nem kell csodálkozni. Igaz, ezek az emberek a BTK-n vannak, de olyan hírhedt mindkettõ, hogy beültem egy-egy órájukra, hát katasztrófa. Ráadásul az egyikbõl tanszékvezetõ lett, ha jól tudom. Nem véletlen, hogy oda jutott a magyar oktatás, ahova. Már az is katasztrofális, hogy tanársegéd lehet a biológia szakon egy olyan ember, aki közli, hogy a sejtmembrán homogén, ezek szerint többre vitte, mint tanársegéd, bár én nem hiszem el, hogy õ bárki is lenne. Valószínûleg egy középiskolás gyerek. Egyszer volt már itt sg-n hasonló eset, csak az fizikatanárnak adta ki magát. Késõbb privátban bevallotta, hogy 17 éves. Hidd el ez a "faszi" sem az, akinek állítja magát, ha az lenne legalább privátban elküldte volna nekem a wikis cikket, csak mivel tudja, hogy eltés vagyok pillanatok alatt lebuktatnám. Pedig önéletrajzi adatokra, szakmai pályára mutató linkeket még a 17 éves gyerek is küldött, pont azáltal bukott is le. Egyiket kollégáját történetesen elég jól ismertem, csak annyit kérdeztem, milyen testfelépítésû, milyen szemû, milyen hajszínû ....... László. Természetesen csak tippelt, nem is talált el semmit, és ugye, akivel öt éven közösen vezet az ember egy tanegységet arról csak tudja, hogy hányadik x-ben jár, milyen színû a szeme, 50, vagy 100 kiló, stb. Na ezután feladta, és bevallotta, hogy csak kitalálta az egészet, hogy komolyan vegyék a fórumon... Ha fogadhatnék primavis nevû gimnazista barátunkra, nem gondolkoznék az "all in"-en.
Elolvastam, tényleg tekintélyt parancsoló tudományos munkásság van a topiktárs mögött, le a kalappal elõtte.
Nos, én nem vagyok szakember e téren (sem?), de elgondolkodom pár dolgon. Pl. az evolúción, a mémeken, ill. hogyan lehet befolyásolni tudatosan, akár rossz irányban is az evolúciót.
Az elõbb kimentem innen, ahol most irkálok, és belenéztem a tévébe. Mostanában kezd bejönni a 4StoryTV, vannak ott jó kabarék néha. Igen, kabarék, és nem stand-up comedy, a kuytafáját. Mert már a kabaré szó sem jó egyeseknek, akik affektálnak állandóan.
Nos, most épp nem kabaré volt, hanem a Csináljuk a fesztivált c. mûsor, amelyben egy számomra, amatõr számára is roppant tehetségesnek tûnõ elõadómûvész énekelt, Szûcs Gabi. Olyan alakja van, mint egy görög istennõnek, az arca, szõke haja akár Marilyn Monroé, vagy Madonnáé. Csak egy vele a baj: valakik (obskurus emberek) beleverték a fejébe, hogy csak akkor fog érvényesülni, ha angolul énekel. És tényleg lenyûgözõ, hogy milyen jól énekel angolul, mennyire kimunkált a kiejtése, milyen jó a hanglejtése, még Madonnát is kenterbe verné szerintem. Csakhát ugye, ott a légy a levesben: õ nem angol, és én, a magyar nézõ sem vagyok angol. Akkor minek ez a bohóckodás? Valszeg nem cirkuszi bohócnak készül, és akkor minek csinál hülyét mindannyiunkból? Jó, jó, mert valakik (obskurus emberek) már belõle is hülyét csináltak, azért. Nézem kb. 5 percet, majd elkapcsolok, végül kikapcsolom a tévét is. Ma nem jött össze. ma nem sikerült a tévének megpendítenie semmilyen húrt a szívemben, és ez nagy hiba, mondhatnám baj, mert nem angol nyelvleckéért ültem le a tévé elé, hanem szórakozásért, azért, hogy jól érezzem magam. Pech. De kik azok, akik ilyen mûvi, mesterséges, szelekciós nyomást gyakorolnak a tehetséges magyar mûvészekre? Mit akarnak ezek az obskurus emberek, ezek a sötét alakok? Mire megy ki ez a játék? Miért erõszakolják meg az evolúciót, miért szelektálnak természetellenes módon, miért akarnak szarvat növeszteni ártatlan õzikék fejére is? Miért nem elég nekik az, ha a szarvasbika fején van szarv, no meg az ördögén? Azt mondják, hogy megállt az evolúció, mármint az ember esetében, mert a társadalmi környezet felfüggesztette a természetben zajló élet-halál harc törvényeit. Én mégis azt látom, hogy valakik (obskurus emberek) suttyomban eléggé el nem ítélhetõ módon szelektálnak, a saját érdekeik szerint. Nem szeretem ezt.
"Azt, hogy a koncentrációkülönbség magától kiegyenlítõdik, ezt nem érted? Ez általános iskolai fizika. A pumpa pont a c kiegyenlítõdés ellen van, istenem, komolyan mondom, ezt nem hiszem el."
akkor vagy ird le rendesen vagy ne dobalozz a fogalmakkal:)
es ez a koncentraicokiegyenlitodes minden csak eppenseggel nem altalanos fizika
Érdekes a szócsata. Én bioszból alapszinten vagyok, de szívesen elolvasom azt a wikis bejegyzést is. :-)
öcsike, remélem nem az ELTE-n lopod a napot, mert ha igen akkor meghivnálak a kurzusaimra ugyan oda, csak más tanszékre! Szeretnék látni már élõben egy ilyen lényt!
Flammius... ne mondd le maosk konyveit/en nem olvastam nem is ismerem/, de ezzel a fizikai koncentraciokiegyenlitessel te is felzarkoztal az ostobasagokrol valo beszelgeteshez mert egy orbitalis baromsag...:)
És a tankönyvedben a 20%-os agykihasználtságon kívül milyen urban legendek vannak még? Iraki lidokainos ugrópókról küldhetsz egy esszét privátban, nekem az a személyes kedvencem, bármit szívesen olvasok róla, pláne szívesen, ha egy ilyen képzett szerzõ tollából való írásról lenne szó. De jobb híján jöhetnek a wikis szócikkek is.
háát, most nem tudom mirõl beszélsz! ha a tankönyvrõl, akkor az egészet, ha a wiki szócikkrõl, akkor tudhatnád, hogy saját magáról nem irhat senki semmit! A tanitványaim irták.
hja... es a hyperpolarizacio csak siman fizikai kiegyenlitodes miatt lesz meg negativabb mint a kiindulaskor... egyebirant vannak gyors en lassu pumpak, mekkora refrakcios ideje lenne szegeny neuronnak ha a fizikara biznank mindent:S
Most írtam le, hogy a ligandum-kötött receptor blokkolja a pumpa-ATP-áz mûködését. Mégis mit nem értesz? Azt, hogy a koncentrációkülönbség magától kiegyenlítõdik, ezt nem érted? Ez általános iskolai fizika. A pumpa pont a c kiegyenlítõdés ellen van, istenem, komolyan mondom, ezt nem hiszem el.
egyebkent sztem az a problema h te mediatorrol en meg ionokrol beszelunk... :P szal igen igazad van ha mediatorrol beszelsz, viszont en ionokra gondoltam
Csány Vilmos professzor Úr Etológia tankönyvének elsõ pár fejezetében választ találsz minden felmerült félreértésedre az evolúcióval kapcsolatban, én már unom a sok beképzelt, nulla tudásanyaggal rendelkezõ, ál-diplomás embernek ugyanazt századszorra leírni. Ha valóban érdekelnek ezek a kérdések elolvasod a saját magad kedvére, ha pedig csak flémelni jársz ide, olyan mindegy mi van az egyébiránt igencsak üres fejedben.
de ha mar itt tartunk az a marha sok Na hova megy ha nem a sejtbe... es a kiegyenlites sem csak ugy magatol van, szegeny Na/K pumpa kell hozza h 3Na ki 2K meg be jojjon sulyos ATP miatt... de ez amr megint szorszalhasogatas...
Az sem a sejtbe ürül, hanem a ligandum-kötött receptorsejt hatására (vagy amennyiben ioncsatorna-receptorról van szó a ligandum puszta bekötõdése által) megszûnik a pumpa mûködése. Pumpa hiányában pedig megtörténik a koncentrációkiegyenlítõdés, konkrét esetünkben a K+ ion ki, a Na+ pedig beáramlik a sejtbe.
Jujj...bocsi,te tudsz repulni? Akkor visszavonva minden..en sajna nem...es nem, a repules nem az evolucio termeke az embernel (a madaraknal igen...) Termeszetes uton nem tud az ember...illetve nem tudom mennyire foghato az evoluciora,hogy kepesse valtunk a technologiai fejlodesre (marmint ofc megnovekedett agyterfogat,stb okes, de azert nem hiszem hogy az evolucio keltette bennunk a tudasvagyat illetve azokat a dolgokat, amik meg a status quoert rajongtak es a tudatlansagert..) Vagy hogy mast mondjak..evolucios fejlodesnek vagy technologiai fejlodesnek hivod a repules feltalalasat? Vagy a 2 legyen 1 es ugyanaz? Az azert erdekesen hangzik..( a logikat kovetve az, aki nem az en technologiai szintemen van, az fejletlenebb evolucios szempontbol..hmm-hmm...)
kotozkodes miatt igazad van, de tenyleg azert h csak beledkossek... ha konnexon sejt-sejt kozott van es ez az egyetlen egy pelda akkor a sok sejt valojaban homogen de tom h nem az csak meg igy utolso poszt erejeig idegesitselek egy kicsit:p
öcsike, ha nem irtam volna én magam is összehasonlitó anatómiai egyetemi tankönyvet, akkor nem nevetnék ezen a felhiváson! Csakhát én nem szoktam tudalékoskodni egy ismeretterjesztõ topicon! Igyakszem a hozzászólók átlaga számára felfogható/érthetõ stilusban közölni a mondanivalómat! Priviben megkaphatod, ha nagyon kiváncsi vagy rá, a wikis szócikket rólam!
oooh megtalaltam thx primavis:p nos azt a valojaban a sejtbet a natriumra ertettem:D nem a neurotransmitterekre:P a sejt toltese - mig kint minden + a Na bearamlasa a sejtbe inditja el a polarizacios hullamot:D
nem érdekes, hogy mi van a fogadó sejt részérõl, mindig csak az ami az átadóéról!de mint irtam, ez off!
"szerinted nem egységes a sejt membránja? hol van rajta valamiféle kapu, nyilás folytonosság hiány? ha a pórusokra gondoltál, akkor tévedsz, mert nem azokról van szó! Biológus tanonc léttedre, hogy irogathatsz ilyesmiket? "
Ajánlom figyelmedbe az Összehasonlító Anatómiai Elõadások sorozat (szerk,: Sass Miklós, Zboray Géza) elsõ kötetét, a Kovács János írta Sejttan címû könyvet. Sok csuda dolgot tanulhat meg belõle az ember, például rögtön a 28. oldalon, hogy a sejtmembrán inhomogén vertikális és horizontális síkjában is. A 31. oldalon pedig azt is megtudhatod, hogy a pórusoknak nagyon kis része nem kapuzott csak. A 63. oldalon arra a kérdésedre is választ kaphatsz, igaz csak egy példa erejéig, hogy hol vannak nyílások a sejtmembránon. Például a réskapcsolatokban, melyek kb. 100nm átmérõjû folt-szerû képzõdmények, és melyek konnexonokból épülnek fel.
1. mi lenne hogy eme hosszú offolás utáén visszatérnénk az alaptémára: fõtt/sült ételek szerepére az emberé válásban! 2. s mi lenne ha a válaszkor rákattintanátok arra a hozzászólásra, amelxre válaszoltok? másképpen illetéktelen is magáének érezheti azt a bizonyos inget!
@primavis de a szinaptikus ingeratadas csak szinapszisnal mukodik... a res nem mindig szinapszis
egyebkent mas sejteknek mas a nyugalmi potencialjuk
nem ertem mi a szemet a mondatszerkesztesemben... de ha te mondod biztosan igazad van:P egyebirant a felfujt holyag stilusomat seme rtem, bevallom ha igazad van, viszont elvarom h ezt mas is megtegye, egyszeruen nem ekllett volna belekotni abba ahogy osszehasonlitottam a 2 agyat:D
nem ertem mi a gond a nyelvujitassal mikor siman ugyan azt jelenti es megertette midnenki,c sak te akadtal el rajta/de megertetted/ es a kemiai nem feszultsegen alapulo atvitel/ATVITEL ERTED ATMEGY/ tovabbitas, terjedes igen
erre a voljaban a sejtbe urulnekre nem emlexem h irtam volna....
es tudod mi, nem mas a velemeny, lehet h hulye ostoba vagyok, es te mindent jobban tudsz, siman megeshet, viszont ha okos vagy akkor is el kellene ismerned h ha vlmit mashogy irok le nem kell belekotni:p
Az egész evolució egy fasság! Mi mind Chuck Norris-tól vagyunk!
az ingerküszöbb annak a mértéke, hogy mennyire van aktiválódva/inhibálódva egy-egy neuron. A példáid nem bizonyitják azt, hogy ezekben az esetekben nem szinaptikus uton terjedt az inger! Én azt kértem, hogy két neuron közti nem szinaptikus ingerátadásra adj példát!
Miután már bebizonyítottad, hogy logikus gondolkodásra képtelen vagy, látom felbátorodtál, és megvillantottad lexikai ismereteid mély hiányosságait is.
Minden ingerületátvitel depolarizáció-repolarizáció alapú, úgyhogy mind potenciálkülönbségen alapul - igen a "kémiai" is, hogy ilyen szájbarágós legyek. Ez utóbbit, megint csak egy kis nyelvújítással, "vegyi anyagokkal mûködõ kapcsolatnak" hívod, az elõbbit (konnexon alapút) pedig egészen hajmeresztõ módon "feszültségen alapuló ingerületátvitelnek", mintha a másik nem ilyen alapon mûködne...
A gap junction esetén a rés valóban nagyon kicsi, 2-2,5 nm, de nem is ez a lényeg, hanem, hogy a hat darab konnexinmolekula egy teljesen egybefüggõ csatornát alkot a két sejt között, ezzel 1kDa-ig szabad átjárást biztosítva a két sejt citoszoljában található molekulák számára. (Gap junction azonban nem csak az elektromos szinapszisokban található, hanem a szívizom sejtek között is, sõt anyagcsere-folyamatok összehangolása végett sok más sejtben is megtalálhatóak.)
A "/valójában a sejtbe/" szintén helytelen, mivel a sejtmembránon kívülre, egészen pontosan a szinaptikus résbe ürülnek az ingerületátvivõ anyagok, melyeket majd receptorfehérjék juttatnak (aktív transzporttal!) a membrán C-terminális részére. Pont ezen az alapon lehet szabályozni az ingerület átadódását. Ha közvetlenül a citoszolba ürülne az ingerületátvivõ anyag, akkor nem is lenne szükség másra, csak réskapcsolatra, nyilván ingerületátvivõ anyagról ebben az esetben beszélni sem volna értelme.
Felületesség, ostobaság, félmûveltség, a folyamtok meg nem értettsége. Ez ordít minden hozzászólásodról. Ezt tetézed szemét módon való mondatszerkesztéssel, beképzelt, felfújt hólyag stílussal. De gondolom majd megint elõjössz, hogy neked más a véleményed, csakhogy ezek nem véleményfüggõ dolgok, ezek kõ kemény ténykérdések.
de mire adjak peldat? a szegmentalis inhibiciora ha pl megszurod magad es elkezded fujni kevesbe fog fajni ugyanis a borben levo receptorok ugyan abba a szegmensbe vezetik az informaciot mint a szuras fajdalma? es igy szegmentalisan osszeadodnak a jelek?
vagy arra h mikor hallod h zummoga szunyog centralisan aktivalodik a tr. cutaneus a gerincedben es amint vlmi hozzader egybol ugy erzed h mar csip? vagy miylen peldara vagy kivancsi?
figy vlmi kivaltotta az ingerkuszob elereset... aminek vlmi informacionak kellett lenni, ugyanis adekvalt ingert csakis vlmi informacio valthat ki, nem ropkodnek maguknak a feszultsegek...
adjál már rá egy példát, rég várom! de az egy másik neuronból származzon! Nagyon kiváncsi vagok rá, hogy miképpen tud egy neuron ingert átvinni más sejtre másképpen!
en sosem mondtam h nem igy van, azt mondtam h informacio atadasara nem ez az egyetlen lehetoseg:)
magának a különbözõ belsõ/külsõ ingereknek vannak polarizációt befolyásoló hatásai a sejt (neuron) membránra! De ez mig a világ nem kerülhet ki a sejtbõl, nem adódhat át egy másik sejtnek, ha nincs axon, vagy ha pl. a végfácska hólyagocskái a folytonos használat miatt kimerülnek! Ez az ideg fáradtság! Nem így van?
es az nem informacio szerinted?
szerinted ezt a pre- és postszinaptikus inhibiciót/aktivizálást mi hozza létre? azt a bizonyos feszültséget amirõl irsz....
amit leirtal nem igaz, kulonben nem lenne ertelme a terbeli szumacionak, egy inger nem biztos h ingeruletet hoz letre, megvan minden sejtnek a depolarizacios szintje, amit leirsz az teny, de te a kemiai anyagokkal torteno atadast irod, en irtam h van feszultsegen alapulo is, sot atrendezodeses is van/lenyege h meg egy szinapszis no ki igy ugyan arra az ingerre sokkal tobb neurotranszmitter aramlik ki, egyebkent ha myelinizalt neuronrol van szo igazad van, egyebkent nem, mert az axonon lehet indukalni feszultsegvaltozast, de igen, amit irtal az ugy van az axonon keresztul lehet atadni ingeruletet egy masik neuritra/de megint leirom, nem CSAK es kizarolag, de 90%+ban igy tortenik/
tévedsz, csak akkor várom el, amikor már tudományosan bizonyitott tényeket közlök! Amikor saját elképzeléseket, akkor csak átgondolást várhatok el bárkitõl!
de nem szinapszison keresztül történõ! megint egy fogalomzavar! A fizikai/mechanikai/vegyi ingerek a neuron membránjának bármely részén azt ingerelve , ingerületet hozhatnak létre! De a neuronból ez az ingerület-amely a membrán teljes felületén szét áramlik,- csak az axon végén levõ végfácska hólyagocskáinak terméke révén adhatók át egy másik sejtnek(legyen az neuron vagy egy szomatikus sejt). Ha van más elképzelésed, akkor jelzed!
@ primavis a feszultseg nem kzvetito anyag? a feszultsegtol fuggo csatornak a feszultseg valtozasara nyilnak vagy zarodnak... megkerdezhetnem mi a szakmad? amint mondtam embernel
es kepzeld: axon, neurit, dendrit-ha osszeparositod akarmelyik 2ot lesz egy kapcsolat ami tenylegesen letezik is, nem mindig az informacioatvitel a lenyeg, a post es preszinaptikus inhibicio nem irformacioatvitel, megis szukseg van ra
szerinted nem egységes a sejt membránja? hol van rajta valamiféle kapu, nyilás folytonosság hiány? ha a pórusokra gondoltál, akkor tévedsz, mert nem azokról van szó! Biológus tanonc léttedre, hogy irogathatsz ilyesmiket?
@primavis en sosem jelentek ki semmit... a nihilizmus alapja h nincs igaz es hamis, nicnsenek szabalyok, ami egyben az alapveto paradoxon is az egeszben:D
a ... jelet szeretem hasznalni, azt jelenti h gondolkodj el egy kicsit azon amit irtam:P
flammiusnak igaza van ugyanis tenyleg nem egyseges, kulomben a rajta levo kis csatornak nem mukodnenek szamos akvaporin/7 fele/, szint ha ezeket is a membran reszenek veszed akkor egyseges, ugyanis nicnsenek benne lyukak, es a sejt maga szabalyozza a csatornak allapotat/fiziologiai allapotokrol beszelek/
@Flammius mi nem velemenyfuggo? azt hittem ebben a forumban velemenyekrol ebszelunke s nem tudomanyos tenyeket cserelunk... a tudomanyos teny is csak egy altalanossagban elfogadott velemeny... regen az volt a teny h a fold lapos es egy velemeny volt csak h kerek, a mas nem azt jelenti h rossz
nekem ne magyarázd, a szakmámba is vág, de azt elárulhatnád, hogy egy dendrit hogyan ad át egy idegáramot az axonnak, vagy egy másik dendritnek! Kiváncsi vagyok rá! Ehhez közvetitõ anyagra lenne szüksége, ami ingert váltson ki a másik sejt memebránján, depolarizálva azt! Hol is termeli ezt az anyagot (acetilcolint pl.)Tehát?
te bármit mondhatsz, de ne várd el, hogy ezt tudomáényosan bizon yitotnak tekintsül! A tudomány ugyanis nem hit, hanem tények kérdése! Mikor a tények nem bizonyitottak, de feltételezhetõek, akkor hipotézisekrõl beszélünk , ugyebár? Persze, a neuromnok száma az elsõ 2-3 év kivételével a koral folyamatosan csökken, bár újabban már keletkezõ neuronokról is tud a tudomány! DE a csökkenés ellenére (hacsak ez nem kóros vagy sérülés következtében áll fenn) bõven marad aggastyán korunkra is belõlük! No, van keringõ memória is, de nem tart mig a világ! (pl egy név, egy telefonszám nem túl hosszú ideig kering, ha fontos, rögzül, de ha nem fontos, rövidesen nyom nélkül eltünik).
Informatika és tudomány
