Én már leírtam, de úgy látszik nem olvasod az írásaim: Mihelyst kijutunk a zûrbe, az emberi faj diverzifikálódni fog. Nagy pofon lesz ez a globalizáció és az antirasszizmus híveinek!
Ûrbéli utakra a legideálisabb testforma a polipé, így ha ET-k jönnek ide, azok valszeg polipok lesznek. A karok száma persze változhat, de a 8 karnak megvannak a maga elõnyei. Az agy természetesen nagy lesz, olyan 2500 köbcenti körüli; fogak valszeg nem lesznek, elég lesz beszippantani a folyékony vagy zselés löttyöket. De amúgy a polip gerinces élelmet is simán megemészt.
Még rugóznék egy kicsit ezen a nyolc karon: - két karral lehetne mozogni az ûrhajó folyékony közegében - két karral lehetne kezelni a számítógépeket - két karral lehetne ölelkezni - két karral lehetne integetni Megvan a nyolc? Megvan.
Szerintetek tényleg eljön a biológiai zsákutca és az ember egyszer akkora aggyal jönne világra hogy azt már képtelenség lesz természetes úton megszülni? Uh még egy:
Mekkora fogaink lesznek akkor?
erdei biotóp létezik.
Én soha a büdös életben nem jártam biológia szakra, csak a gimnáziumban tanultam biológiát, de a biotóp, biocönózis, bioszisztéma, ökoszisztéma kifejezésekre még emlékszem.
Az ilyen Flammius-szerû manusok lediplomáznak, majd pár év múlva tudományos cikkeket írnak, tanítanak stb. Ez van.
"Egy ilyen étrendû faj agytérfogata elvileg sem indulhatna növekedésnek, mivel a vastag csontburok útját állná." Ezt nem igazán értem. Az agy evolúciós fejlõdését, ebben az esetben a megnagyobbodását, miért akadályozza az hogy vastagabb koponyacsont alakul ki körülötte?
Amúgy meg a natgeo-n olyan ökörségeket hordanak össze. Számomra nagy csalódás volt mind a TV csatorna és mind a magyar NatGeo. újság. Pláne az õstörténeti okoskodásuk. De a prímet még mindig szentpéteri fotómûvész címlapon megjelent 100%-ban bizonyított hamisított fotója viszi.
4 milliárd éves hominida? Meg erdei ökoszisztéma? Valamit nagyon elírtál, de utána meg 5 milliárdról írsz. Jelen tudomány állás szerint 4,5 milliárd éves a Föld bolygó, az emberszabású fajok meg néhány millió évesek. Persze, lehet, hogy lemaradtam valami tudományos áttörésrõl.
"[...] volt egy cikk egy 4 milliárd évvel ezelõtt élt nemrég felfedezett hominidáról. [...] valaha is sikerül majd rekonstruálni ezt az 5 milliárd éves idõszakot" Milliárd helyett inkább millióra gondoltál, nem?
Egyesült Államokban a tesztbábuk is tíz kilóval többet nyomnak, ahhoz pedig nem elég napi fél órát rágni. Tudom, hogy ez UK, de egyre kisebb a különbség a két ország között ilyen szempontból:)
Szakértõ messze nem vagyok, csak egy sima biológia szakos hallgató.
Igazából sok minden lehetett, eléggé bizonytalan az is, hogy milyen képességei lehettek egy Homo erectusnak. Sok a feltételezés, és a kevés a tény. De azért vannak pozitív eredmények is, például pont a NatGeo e havi számában volt egy cikk egy 4 milliárd évvel ezelõtt élt nemrég felfedezett hominidáról. Izotóparányos eljárással sikerült bebizonyítani, hogy ez az élõlény erdei ökoszisztémában élt, a csontjaiból pedig biztosan lehet tudni, hogy tudott két lábon járni, ezzel végleg megdõlt a "szavanna-elmélet". Persze arról, hogy ennek a lénynek miért volt elõnyös a két lábra állás, arról elég vad elméletek vannak, az a tudós, aki a leleteket találta egy szexuális szelekción alapuló magyarázattal állt elõ, de egyre másra születnek az új elméletek. Koránt sem biztos, hogy valaha is sikerül majd rekonstruálni ezt az 5 milliárd éves idõszakot, könnyen lehet mindig meg fog maradni ez a kevés tény, rengeteg hipotézis állapot. A krimiket mindenki szereti, jól el lehet ezzel adni egy újságot, ismeretterjesztõ filmet, az emberek nagy többségét érdekli a téma, szóval mindig lesz az ilyen irányú kutatásokra keret - engem személy szerint nem érdekel annyira ez a téma, nem tartom különösebben érdekes kérdésnek, persze csak ahhoz képest, hogy milyen más érdekes problémák vannak:)
Huh, kösz a regényt. Látszik te mesterfokon értesz hozzá. Nem csak natgeo.
Így eléggé logikus, ahogy mondod. De meglehet, hogy a kisebb állkapocs önmagában nem semleges hanem negatív tulajdonság, ami akkor ha jól értem csak csökkenti az adott tulajdonság arányát a populációban, nem szünteti meg teljesen, vagyis nem biztos. Így a valószínûség, hogy mégis a negatív tulajdonsággal rendelkezõ az egyedek dominálnak egy változás során csekélyebb, de van rá esély.
Itt jön a képbe az fõzés/puhítás lehetõsége, ami kvázi semlegessé tette ha a kisebb állkapocs tulajdonságot, ha negatív is volt. Illetve lehettek olyan étrendû közösségek, ahol eleve nem számított sokat. Pl halászó és/vagy gyûjtögetõ közösségek. Szerintem jóval korábban is megjelenhetett a fõzés/sütés mint gondolják. Szerintem még tûz sem kell hozzá. A forró égövi tájon élõ elõemberek észrevehették, hogy ha egy forró napsütötte sziklán hagyják a húst, akkor az elkezd sülni a saját zsírjában és az finomabb. Persze erre semmilyen bizonyíték nincsen, csak feltételezés.
A kép is tetszik, látom volt honnan örökölni: 1 dolgozik a többi néz... xD
De minek ahhoz midenáron tûz, hogy õseink fõtt ételt egyenek?
@Kornan
kevesebb kalcium kell, kevesebb energiat hasznalsz ha ragsz, es lehetoseget ad arra h nojon az agyad:D de ez egy ordogi kor mert minel kisebb az allkapcsod annal ksiebb energiat tudsz kifejteni, igy ra vagy szorulva a fot etelre ami miatt megint csak csokkenni fog a merete, de meg igy is az ember legerosebb izma a ragoizom:P
Valószínûleg semmilyen elõnnyel nem járt, csak egy alternatív formaként megjelenhetett, és egy kis százalékban elterjedhetett a populációban. A legtöbb változás egyébként semleges, de mint ilyen egy kis százalékban képes felhalmozódni az adott populációban, gyakran fenotípusosan szinte meg sem jelennek ezek a változások. Ha egy környezeti tényezõ azonban megváltozik, és elõnyössé teszi ezt a megváltozott variánst, akkor viszont elég hirtelen (a szelekciós nyomás nagyságának függvényében) felszökik a számuk. Ha egy olyan újabb mutáció jelenik meg, aminek feltétele egy addig semleges változás megléte, akkor azoknak az egyedeknek a száma fog felszökni, amelyek mind a két módosulást hordozzák. Pl. van egy A semleges mutáció, ami 0,5%-ban terjed el a populációban, és ezen az értéken stabil x ideig, majd megjelenik egy olyan B mutáció, ami, ha együtt jár A-val, akkor komoly elõnyt jelent az adott egyed számára, ilyenkor az A+B egyedek száma hirtelen fel fog szökni. A leleteken persze csak az A+B felfutást fogjuk észlelni, mivel addig az A típus csak igen kis mértékben képviselte magát a populációban, fenotípusosan pedig valószínûleg még kisebb arányban, ezért jó eséllyel nem, vagy alig lesz sima A variáns leletünk. A B variáns akár lehet elõnytelen tulajdonság is önmagában - például a nagy agyat fejlesztõ magzatok életképtelenül születnek, vagy elvetélnek a nem A egyedekben. Ilyenkor ez már nem számít, mert az A+B egyedek fognak elterjedni, ezért képes a B génváltozat is terjedni, és a B gén százalékos aránya az A-val együtt felfut.
A 19. században sok biológus gondolta úgy, hogy a semleges változások is eltûnnek, nem csak az elõnytelenek, maga Darwin is. Ez mai napig eléggé így él a köztudatban. Tipikusan sok ezért például a 19. századi magyarázatokban a szexuális szelekcióra való hivatkozás - mivel a madaraknál gyakori ez a jelenség, ezért nyilván kézenfekvõ megoldásnak tûnt, például a kis fogú nõk jobban tetszettek a hímeknek, ez egy tipikusan 19. századi magyarázat lenne. Ma már tudjuk (vagy inkább tudatosítottuk), hogy még a kedvezõtlen, avgy halálos tulajdonságokat kódoló gének sem hullanak ki egy populáció/faj összgenomjából, a semlegesek pedig pláne nem. Ha nem lenne ilyen alternatív változatoknak a tömkelege eleve "betárazva" az adott faj génkészletébe, akkor az alkalmazkodás túl lassú lenne, és gyakorlatilag minden komplexebb faj kihalna, mert alkalmazkodási képesség túlságosan lassú lenne a környezeti paraméterek változásához képest. Gyakorlatilag arra kéne "várni", hogy mutációval létrejöjjön végre egy olyan variáns, ami éppen megfelel a megújult környezetnek, ehelyett az összgenomben már eleve ott lapulnak azok a variánsok, melyek az új környezetet jobban viselõ egyedet kódol, a megszokott környezeti viszonyok között pedig ugyanolyan fitt, vagy alig deficites egyedet. Így, ha megtörténik a változás, mondjuk pár fokot emelkedik az átlaghõmérséklet, akár az adott faj szinte "varázsütésre" alkalmazkodik, ez azért lehetséges, mert már potenciálisan ott vannak ezek az, meleget inkább kedvelõ egyedek, ha nincs ilyen változat, az nagy valószínûséggel vezethet kipusztuláshoz.
És azt lehet tudni, hogy az állkapocs méretének csökkenése, milyen evolúciós elõnyökkel járt rövid távon? Ha az agytérfogat növekedés csak késõbb jött a képbe?
Az elõbb a brit tudósok, most a Harvard. Rendben vagyunk. Vazze, ilyen tanulmányt én írok ezeret hetente, olcsón.
A fõzés-sütés megjelenésének fontosságát akkor tudnák ezek a szellemi fogyatékosok értékelni, ha figyelembe vennék az öregedést, és a fogak romlását illetve kihullását. Ugyanis foghíjas embereknél tényleg elõny a fõtt étel, de másrészt ott van a kórokozók elpusztítása is. Mert az sem mindegy, hogy valamilyen baci vagy baktérium dögleszt meg 23 éves korodban, vagy fõzõcskézéssel nyersz még 3 évet. A 3 év nem tûnik soknak, de addig is véded a porontyaidat, és nyilvánvaló evolúciós elõnyhöz jut a genetikai vonalad ezáltal.
Nem önmagában a rágást kell nézni, idióta harvardosok, hanem a jelenséget a maga komplexitásában kell vizsgálni.
Kedves harvardosok! Tartok tanfolyamokat. Be lehet hozzám jelentkezni. Nem vagyok olcsó, de tényleg megnövelem az agytérfogatotokat!
mert még arra is csökött agyu vagy, hogy alap trükköket taníts neki
Darálójuk nem volt, és a nyers hús azért nyers hús marad, függetlenül attól, hogy felvágják villányi falatokra, vagy sem, iszonyatosan sokáig kell rágni. Próbáld ki, én meglepõdtem milyen más a teljesen nyers hús, és, hogy mennyire sokáig tart megrágni, pedig kis falatokra vágtam 20. századi késsel. (Disznót semmiképpen ne egyél nyersen, inkább marhát.)
Azt már lehet tudni (egyébként nem egy túl régi felfedezés), hogy az állkapocs méretének csökkenése megelõzte az agytérfogat növekedését. Ebbõl pedig messzemenõ következtetéseket lehet levonni. Például egy magvakat fogyasztó homonidának még csonttaraj is fejlõdött a koponyáján, hogy az óriási rágóizmok tudjanak hova tapadni. Egy ilyen étrendû faj agytérfogata elvileg sem indulhatna növekedésnek, mivel a vastag csontburok útját állná. A csökkent állkapocs, fog, rágóizom méret együtt járt az izom tapadási felületének és a csont vastagságának csökkenésével is, így lehetõség nyílt arra, hogy nagyobb agytérfogatú egyedek is létrejöhessenek. Specializálódott tollak is csak tollas élõlényen jelenhetnek meg. A helyzet nem más itt sem, csak a vékony, merevítõelemektõl mentes koponyacsont a toll, és a növekvõ agy a specializálódó tolltípus.
Persze egy ilyen, vagy hasonló cikk alapján nehéz szétválogatni a tudományos tényeket és a hipotéziseket. Ráadásul ebben a témakörben feltûnõen sok a hipotézis, és kevés a tény, de azért mára már jóval több a tényszerû tudás, mint akár 50-60 évvel ezelõtt is volt, így sok régi hipotézis mára meg is dõlt. Ez egy amúgy egy teljesen normális dolog.
Ha az evés egyszerüsödése vezettt az apróbb fogajhoz, akkor lehet, hogy szimplán az eszközhasználat vezett oda. A kezdetleges eszközökkel kisebb darabokat vágtak ki a húsból és nem kellett akkor pofa, hogy megrágjuk a nagy húsdarabokat.
Ha belegondolsz, nem túlzás, fõleg, ha tízórai és uzsonna is van a napirendünkben. A kisebb fogak azért jelentek meg, mert a fõtt étel megrágásához már nem kellettek nagyobbak sztem.
"Egy emberi méretekkel rendelkezõ fõemlõs faj elméletben az ébrenlét 48 százalékát tölti rágással, állapították meg a kutatók. Ezzel szemben az ember mindössze 10 százalékban rágcsál naponta"
Ez egy kicsit túlzó adat. Ember nem hiszem hogy napi kb másfél órát rág. Habár ha a rágógumit is belekalkuláljuk és átlagolunk... Vagy ha vki pattogatott kukoricát eszik csk...
Az nem lehet, hogy a nagyobb agytérfogat és a kis állkapocs méret, ergo kisebb fogak az egy egyszerre megjelent változás? És a nagyobb agynak köszönhetõ pozitívum üti a kisebb fogak negatívumát? Csk egy gondolat.
Mint ahogy olvasni sem fog megtanulni attól, ha újságpapírral béleled ki a kutyaházát...
Ilyen alapon azt is ideírhattad volna, hogy egy M1A2 típusú harckocsi 391km megtételére képes újratankolás nélkül. Mindkettõ tény, és egyiknek sincs köze a cikkhez, témához.
Bazmeg a kutyám már 6 éve fõtt ételt kap, mégse jár kétlában vagy használ eszközt.
Kíváncsi lennék,ha maradtunk volna a nyers húsnál ma mit is árulna az a bizonyos boltíves vagy bármelyik erre szakosodott étteremlánc.De azért jó dolog az otthoni fõtt kaja legalább tudod mit eszel fõleg ha megbízható forrásból van.
Az eszkimók nyers húst esznek... Bár kétségtelen evolúciós elõny a fõzni, sütni tudás. Mivel a tápanyagszegény idõkben nagyobb hatásfokú emésztést, így táplálékhasznosulást lehet elérni. (cserében kevesebb C vitamin viszünk be)