Errõl a forgalomról egy õsi bölcsesség jut eszembe, amely asszem a Karate kölyök 3-ban hangzott el: Karatekid: De hát mester, ha odamegyek megölnek! Miyagi szan: A problémád így is megoldódik!
Érdekes, mióta a Margit híd lezárása óta gyakorlatilag kiesett a nagykörút jelentõs része és ugye ott ezért nincs is dugó, de az emberek még is eljutnak Pestrõl Budára és viszont, anélkül, hogy máshol viszont végzetes dugókat okoznának.
A belvárosba, a Petõfi és az Árpád híd közé én pont ezért nem tennék új hidat, sõt valamelyiket még le is zárnám és gyalogoshidat csinálnék belõle, ebben végül is egyetértünk.:) Takarodjon ki mindenki a belvárosból, aki csak átutazna rajta és nem ott a célállomása, mert csak dugót okoz, ami neki sem érdeke!
Na, általában hétpecsétes titokként õrzöm mostanában a forradalmi ötleteim, és mindenféle szerzõi jogi kikötéssel körülbástyázom õket, de muszáj valamit néha kiszivárogtatnom, mert alapvetõen nem vagyok egy zárt rendszer. :-)
Egyik ilyen titkom most megosztom veletek, tehát érezzétek magatokat kivételezett helyzetben! A titok misztikumát némileg csökkenti, hogy most döbbentem rá a hétvégén, hogy mások is agyalnak hasonló forradalmi dobásokon, tehát ha nem sietek, elhappolják elõlem az elsõbbség jogát. Ez sem vicc!
Szóval, hallgattam a rádiót (már nem emlékszem melyik adót, de mostanában a Kossuthról leszoktam mert elgagyisodott; talán a Lánchíd volt az) a hétvégén, amelyben Finta József az építész beszélt errõl-arról. Szóhoz sem tudtam jutni, amikor elárulta, hogy egy (gyalogos)hídról álmodik a Dunán át, mégpedig a Budapesti Mûszaki Egyetem folyamkilométerénél valahol. Megáll az ész! Én nemrég töprengtem Budapest katasztrofális közlekedési helyzetén, és a fõváros térképe fölé görnyedve, mint Napóleon, próbáltam valamiféle megoldást kigondolni. A szûk keresztmetszet lényegében a Petõfi híd és az Árpád híd közötti zóna, így egyértelmûen logikus, hogy ott újabb hídra, hidakra lesz szükség a közeljövõben. Vagy esetleg alagutat lehet fúrni a Duna alatt az autós forgalom számára. Az alagút drágább, nagyobb a felhajtás is, így a hídépítést tartom jobb választásnak.
Nos, anélkül, hogy diplomás közlekedési szakember lennék hipp-hopp rájöttem, hogy alapvetõen két új hídnak lenne értelme: 1. a Batthyány tér és a Parlament mögötti Duna-part összekötése 2. egy második híd valahol ott, ahol Finta úr is javasolta, lényegében az Erzsébet-híd és a Petõfi-híd között félúton.
A Batthyány tér - Parlament esetében persze tovább kell vezetni a forgalmat, mert ha kizárólag a Moszkva tér felé kanalizáljuk vissza, akkor nem csináltunk semmit.
A hidaknál olyan technológiát kellene választani, amely gyors, olcsó kivitelezést tesz lehetõvé, de külsõ megjelenésben illeszkedni kellene a környezethez. Ez fõleg a Parlament elé tervezett hídnál lenne fontos, a Parlament látványát ugyanis nem szabad elcsúfítani semmilyen magas építménnyel, tehát alapvetõen olyan hídra gondolok, mint pl. a Petõfi-híd vagy a Margit-híd, szépen megmunkált korlátokkal, de semmi magasra emelkedõvel.
offocska A következõ 4 évben majd kiderül, hogy mennyire élhetõ bolygó Budapest a lakóinak. Tény, hogy a lakható zónán belül van, de a világegyetem olyan, hogy minden állandó mozgásban van; itt ha nem vagy észnél, akkor hamar a padlón találod magad, mert pl. a szomszédos naprendszerek/országok fõvárosai leköröznek, kitúrnak gazdasági, kulturális, politikai stb. helyedbõl. Ez nem vicc! Tarlós nem tudom mennyire tud itt újat mutatni (nem ujjat!), villantani, de félek tõle, hogy hozzám hasonló koponyák nélkül ez nem fog menni. Az öreguras modor nekem speciel tetszik, de az nem elég a boldogsághoz. Jól mondom, agytankok?
Szuper, ha hozzávesszük a 4-es metró kiépítési sebességét, akkor jó eséllyel oda is telepíthetik a végállomást egy wormholeon keresztül.
Gyerekek!
Ha nem egyéb, elõbb-utóbb sikerül terraformálni Budapestet is. :-))))
nincs igazad, mert a dns mukodik , csak vissza kell fejteni ugyanugy ahogy mas termeszeti jelenseget is lemasoltak, megfejtettek, pl a szembol lett a fenykepezo
rgy olyan kodot ami nem mukodik es nem tudod hogy mit csinal , iszonyat nehez visszafejteni vagy lehetetlen, de a dns kozel sem ilyen
"Hawking és társai" azt állítják, hogy MINDEN természeti törvény lehetséges. Egymás mellett létezik csilliónyi Univerzum, csak mi épp egy olyanban vagyunk, ami így sikerült. Ez se tetszik?
Csak a népszerûsítõ sajtó szokta isteníteni a DNS-t, hogy "ha azt megértjük, akkor hû meg ha", azért a tudományos életben dolgozók ezen csak mosolyognak. De bárki belegondolhat fél perc alatt, hogy annak se lenne semmi értelme, hogy az idegeneknek felsugárzunk egy C++ kódot, mert az azt értelmezõ számítógép nélkül semmi teteje.
Akkor innentõl fogva mindegy, hogy az örökké létezõt törvényeknek nevezzük, vagy istennek. Hiszen a kettõ egyenlõ lesz.
És akkor már inkább a törvényeket választom: 1. Mert látom és érzem õket. 2. Nem valami szeszélyes dolog, hogy ha akar majd leesik az alma 10 m/s^2 gyorsulással, ha nem akar, akkor nem.
"egyedul az EPR jelensegnel van fenysebessegnel gyorsabb informacio atadas" Az EPR kísérletekben mindig van egy hagyományos módon történõ információátvitel, amellyel az elvégzendõ mérés paramétereit küldik át az egyik helyrõl a másikra. Maga az információ addig értelmezhetetlen amíg ezt nem teszed meg. Bár az állapot változása azonnal megtörténik, ezzel nem tudsz mit kezdeni amíg nem tudod hogyan kell megmérni (a pontos mérési paraméterek a küldõ oldalán keletkeznek). Információ abban az értelemben ahogy mi használjuk nem tud fénynél gyorsabban terjedni EPR kísérletben sem. Az említett elméletek pedig innentõl kezdve nem labilisak. Nem lép fel paradoxon a relativitás elméletben, stb ...
Az isten elméletek szerint Isten öröktõl fogva van, nem keletkezett. Ha meg akarod érteni ezt, akkor ne materialista módon próbáld... Amúgy meg ha a természeti törvények öröktõl fogva vannak, akkor Isten miért ne lehetne? És most ne gyere azzal a baromsággal, hogy a Nagy Bumm alakította ki a természeti törvényekek - ahogy ezt pl. Hawking és társai állítják - mert ott is kellett hogy legyenek valami alap törvények amik nem a semmibõl lettek és nem is kialakultak hanem öröktõl fogva voltak. És azzal se gyere amit szintén õk állítanak, hogy akkor még idõ se volt, ezért nincs értelme idõrõl beszélni, mert ez is egy hatalmas nagy baromság. :) Ha nem is idõ, de valami hasonló kellett hogy legyen.
Valójában tényleg furcsa, hogy csak ilyen kód van a Földön. Ha jól tudom az evolúcióelmélet szerint ez volt a legjobb és ezért szorította ki a többit (ha egyáltalán volt több). Viszont szerintem ez hülyeség. Simán megférne többféle kód/kódolás is, ahogy az elefánt se szorította ki az egysejtûeket pl.
"Itt a Földön ugyanabból a 20 aminosavból épülnek fel az élõ szervezetek" 20 db fehérjeépítõ L-aminossav, de ezek csak a legfontosabbak. De nem csak ezek az aminosavak léteznek és találhatók meg a szervezetekben. A magyar wiki idevágó része ("Az élõ szervezetekben 25-féle α-aminosav található, ezek közül 20 fehérjeépítõ.") hülyeség!
", és minden sejtnek ugyanaz a genetikai kódja. Egyetlen piciny sejt sincs a Föld felszínén, amelynek ettõl eltérõ lenne, ennek az okaira csak tippelgetni tudunk." Hát ez meg egyértelmûen LOL:)?
Azért is szólnék, hogy a DNS önmagában marhára nem elég. A kód nagy része a mama fehérjéiben van, valódi többsége pedig a fizikai környezetben.
Képzelj el egy gigantikus zajgenerátort, ami minden lépésben módosítható pár inputtal, ezután lényegében random produkál eredményt, de lefolyása közel determinisztikus, ha az inputok ugyanazok voltak. A DNS egy ilyen inputlista, ami fehérjetriggereket tartalmaz a test fizikai környezetének.
Extrém tömörített információ, amelynek semmi értelme a kialakított környezet 100%-os ismerete nélkül. Azt meg lényegében képtelenség próbálkozás nélkül kideríteni. Ezért is aligha fogunk DNS-t programozni, legfeljebb a meglévõ géneket cserélgetni.
Engem csak az érdekelne, hogy a Tervezõ hogyan keletkezett?
Mert legyen igazad, megterveztek minket. (Bár ezt semmi sem bizonyítja, csak te mondod! Viszont az Evolúciós Elméletet annál több bizonyíték támasztja alá!) De, a Tervezõnek is létre kellett jönnie valahogy! És ne mond, hogy saját magát hozta létre, mert az logikai paradoxon.
Az USA gazdaságában nem az az elvont, hogy magánkézben van, hanem hogy pénzügyi szempontból nem igazán szabályozott. Amilyen pénzügyi lufikat tudnak létrehozni az pont ezt bizonyítja. Valamelyik bank, vagy holding cég, vagy mifene, amelyik telesírta a médiát, hogy most aztán õ is össze fog omlani, ha nem segítenek rajta nemtom hány milliárd dollárral, amikor megmondta neki a kormányzat, hogy akkor szigorúbb ellenérzést stb-t, kell bevezetnie a pénzügyi tevékenységét illetõen, erre azt válaszolta, ja akkor mégsem kell az a pénz! Röhej.
Másrészt a Kínai is elég szabályozatlan tulajdonviszonyok szerint. Azonban szerintem nem igazán gondolkodnak olyan hülyeségekben, hogy a stratégiai szektorok, energia, közmû, akármi állami kontrollját gyengítsék. Pl az USA is elkövette azt a hibát, hogy az energia szektorban csökkentette az állami befolyást. Eredmény pl. a pár évvel ezelõtti nagy áramszünetek, meg olajfinomító kapacitás hiány, kvázi benzin hiány. Az állami szektor lehet, hogy nem költséghatékony, de nem is ezek szerint épül fel, hanem hogy bizonyos a társadalom számára nélkülözhetetlen funkciókat biztosítson, nagyjából bármilyen áron. Csak mert a funkció nem mûködése beláthatatlan következményekkel járna.
Amúgy csak körül kell nézni Magyarországon, hogy milyen pusztítást képes csinálni a magánszektor, hogy kótyavetyélte el azt a hatalmas tõkét, amit puszira megkapott az privatizációkor. Mert itt nem az volt a gond, hogy és ahogy lezajlott a privatizáció, hanem az ami utána a privatizált vállalatokkal történt. Aztán amikor a magyarországi magántõke már nem számíthat az ilyen ingyen forrásra, amit a privatizáció jelent, akkor megtalálja a következõ lépcsõt, az állami megrendeléseket, az outsourcingot, amivel tovább fejheti azt az államot, amit szinte kizárólag a bérbõl és fizetésbõl élõk adója tart fenn.
A modern világban mindenkinek annyi követelése lehet, amennyit nem szégyell és ha jó ügyvédei vannak, vagy jó politikai háttere van ezeket a követeléseket nyakló nélkül érvényesítheti is. Lásd a parkoló társaságok, közmûvek irreális és hamisított követelései, bankok kockázatáthárítása az ügyfélre, a dzsipók nyaklónélküli támogatása csak mert szaporodnak és szegények, de akár az állam elvonási rendszere is, vagy a politikához közel álló vállalkozók hihetetlen összegû állami megrendelései, támogatásai. A piac, mint olyan, a versenyre épülõ gazdaság nagyjából halott, max a Józsefvárosi szintjén mûködik. Egyetlen dologban lehet bízni, hogy a politikai vezetés milyen prioritásokat tûz ki célul. Ha a prioritások a saját és a támogatók követeléseinek realizálása, akkor az történik, ami Amerikában is van, vagy nálunk volt az utóbbi 20 évben, és ami a világválságot okozta. Ha a reálgazdaság fejlesztése a cél, akkor meg az lesz ami Kínában van, vagy máshol. Nem kell nekünk Kínát lemodellezni, ott van Svédország, Ausztria stb. pl.
az emberisegnek meg tudasra van szuksege, a dns felepitese, a tudat , es az agy mukodesenek megertese hozhat csak uj elmeleteket, addig csak talalgatni lehet
igazabol jelenlegi szinten teljsen mindegy hogy evolucio, isten, programozott evolucio, vagy a tervezesben hisz valaki
Mondtam már, hogy valszeg nincs Isten? Nem? Akkor most mondom.
Tessék bebizonyítani. biblia nem ér, mert ilyen-olyan hamisított, ember által írt könyv semmit nem ér. Az hogy meg valaminek nagyon-nagyon pici az esélye, az nem egyenlõ a lehetetlennel. Vili?
Na de nem egy sejtrõl van szó. Hanem öszetett organizmusról. De éppen a kisebb dolgok mutálódnak leggyorsabban. Vedd alapúl a vírusokat. Éppen a fejlõdésük miatt nem lehet ellenük tökéletesen védekezni. Az is egyfajta evolúció. Ha az nincs akkor egy valakinek kellett alkotni mindent, ami nem valószínû. Nem hiszem hogy eleve el volt tervezve hogy egy bizonyos ember feltalálja a penicilint, és a vírusok alkalmazkodni fognak hozzá. Nem tudjuk hány fajta élet létezik, és hogy hol. Még az élet se egy fix definíció. Azt csak a mi eddigi ismereteinkre alapozzuk. Beszélgetni lehet róla, de vitatni nem érdemes, mert úgy sem tudjuk kinek van igaza. Lehet hogy egyik tézis sem állja meg a helyét és egy egész más dologról van szó.
ja hat logikabol eleg gyatra vagy :D , ha a homokban megvaltoznak a atomok helyzete akkor meg ugyanugy homok marad, viszont ha a dns-ben valtozik meg valami mar nem ember lesz belole
A merevlemezem bitjeinek 2^8790000000000 féle variációja létezhet (ez iszonyatosan sokkal nagyobb szám, mint amit te említettél).
Egy homokszemben kb. 7800000000000000000 szilíciumatom található. Mivel bármelyik atom bármelyik helyen elhelyezkedhet, ezért ekkora homokszemekbõl 7800000000000000000! különbözõ létezhet. Ahányszor ez a szám nagyobb az én merevlemezem jellemzõjénél, az egy olyan szám, hogy leírod, hogy 1 és utána írsz még nagyságrendileg 100000000000000000000 nullát.
Akárki is tervezte a homokszemet, sokkal okosabb volt, mint aki az életet alkotta meg.
De az is lehet, hogy egy kurvanagy szám semmit sem bizonyít.
pont ez a variacio szam az ami bizonyitja hogy az evolucio nem letezik 4^3000000000 fele dns letezhez , ugy ha a 3milliard hossz rogzitve van, ha nem akkor meg meg sokkal tobb, ez akkora szam, hogy keptelenseg veletlenszeru mutalodassal kialakitani, mindenkeppen inteligenciara utal
nem beszelve arrol hogy a ha a dns mutalodik , eloszor megprobalja kijavitani sajat magat, ha nem sikerul beinditja a halal programot, ha ez sem sikerul az immunrendszer lep kozbe, es pusztitja el a sejtet, ha az sem akkor hivjuk raknak es az egyed pusztul el a sejt viselkedese mutacio ellenes, tehat ellehetetleniti magat az evoluciot is, ami a variacio szamok fenyeben amugy sem mukodhet
Kis számolás és az eredmény 357.627868652344 MB. +-10% De ez nem minden, mert ennek a 3 milliárdnak a variációit számold ki. Ok ne vegyünk annyit, csak mondjuk a felét, vagy akár a negyedét. Csak gondolj bele hogy hány ember él a földön. Ezek közt nincs két egyforma DNS. Sõt az eddig élt embermennyiség közt sem volt. Na annak aki ezt megtervezte benyalok. Amúgy ma is képessek vagyunk már élet létrehozására, persze csak kezdetlegesére. De már hoztak létre osztódó/szaporodó szerves anyagot. Vagy valami ilyesmit.
Sztem az is fontos szerepet játszik az egészben, hogy olyan, mint amarikai gazdaság elég elvont. Az USA gazdaság nagy része magánkézben van. Persze, elvileg be lehetne vonni állami irányítás alá, de az sose szokott mûködni.
És nem fogjátok kitalálni,a világ legnagyobb kapitalizmusa kína. Mit ad isten, 40 éve még a kapitalizmus volt a világ rákfenéje, most meg...
egyedul az EPR jelensegnel van fenysebessegnel gyorsabb informacio atadas ha van, mert eleg labilis az elmelet, vagy az einsteini relativitaselmeletet cafolja, vagy a heisenberg fele hatarozatlansagi elvet valamelyik elmelet bugos:D
Az is eléggé fura elképzelés, hogy a fény a leggyorsabb "valami" a világon... az, hogy nem ismerünk annál gyorsabbat jelenleg, nem cáfolja meg a létezését.
Nem azt mondom, hogy építs egy ilyen ûrhajót, de azért valami kisérletet nem ártana elvégezni, ami arra utal, hogy van a fénysebességnél nagyobb. Jelenleg ugyanis nincs olyan adat (tudomásom szerint) a tudósok birtokában, ami erre utalna.
Szerinted milyen kisérletet kellene megpróbálni, hogy ez igazolást nyerjen?
Persze létezik virtuálisan nagyobb sebesség: ha pl. egy lézerrel egy kis fénypontot lõsz egy távoli objektumra, és a lézert kellõ szögsebességgel mozgatod, akkor a fénypont (képe) nagyobb sebességgel is mozoghat mint a fény. De ez nem igazi tárgyi sebesség.
Az, hogy a másik bolygó ugyanazokból a kémiai elemekbõl épül fel (csak épp jelentõsen eltérõ elõfordulási gyakorisággal) semmit sem jelent az élet bonyolult molekuláinak azonosságára. Itt a Földön ugyanabból a 20 aminosavból épülnek fel az élõ szervezetek, és minden sejtnek ugyanaz a genetikai kódja. Egyetlen piciny sejt sincs a Föld felszínén, amelynek ettõl eltérõ lenne, ennek az okaira csak tippelgetni tudunk.
Egy másik bolygón valószínûleg más aminosavakból épül fel az élet, ha egyáltalán aminosavakból áll és nem valami másból. Más elemi összetétele lehet a talajnak és az óceánnak, más katalizátorok segítik az élet kifejlõdését, és lehetnek véletlen effektusok is. Más légkö és hõmérséklet valószínû az élet kialakulásakor, mint a Földön.
Ha mégis azonos felépítésû életet találnak ott a kutatók, akkor asszem a pánspermia elmélet hívei örömtáncot fognak járni Akár így, akár úgy, lesz mit kutatni.
Egy-két keringés erejéig (vagy néhányon keresztül) elképzelhetõ egy PONTOSAN az átellenes helyzetben levõ láthatatlan bolygó.
De az a gond, hogy nincs olyan, hogy pontosan. Ha csak 1 másodperccel különbözik a két égitest keringési ideje, akkor 15 millió év múlva az egyik utoléri a másikat. (egy év ugyanis kb. 30 millió másodperc, és ezalatt teljes körpályát tesz meg a Föld.)
Ez a pontosan átellenes oldal, meg a pontosan azonos keringési idõ csak elméletben létezik! Egy példával megvilágítva: egy ceruzát elméletileg a hegyére állíthatsz, hogy végtelen ideig ott álljon, ha abszolút pontosan kiegyensúlyozod. A valóságban viszont semeddig sem fog állva maradni.
Ha a Naprendszer többi bolygóira és holdjaira nézünk, az sokmindent elárul a természet törvényeirõl. Sehol nincs ilyen ikerbolygó vagy hold, sõt a keringési pályályuk (sugaruk) sem lehet túl közel egymáshoz. Ez a tapasztalat.
jelenleg eleg bonyolultnak tunik a dns, de ez csak azert van mert nem ismerjuk, szerintem hamarosan pofon egyszerunek fog tunni, az emberi dns 3 milliard bit, az egesz program elfer 500 megabyteba ennel meg egy kurva film is tobb helyet igenyel
Van olyan dolog, ami akár 12x gyorsabb lehet a fénynél. Akit érdekel nézzen utána.
Nem azt mondom, hogy Versnek igaza van, de már megint csak azt tudom mondani: "Amit az Ember nem ismer, az nem létezik".
Milyen programnyelven?
Én tudok C-ül, PHP-ul is, meg még párul, de nem überprofi szinten. De mekkora baró ötlet: kifejleszteni egy spéci programnyelvet a DNS alkalmazásokra!
Ez egy objektumorientált nyelv lenne, amely támogatná a mátrixmûveleteket, meg még sok mindent. ˆ Kara kán, 2010, Minden jog fenntartva! (De tényleg!!!!)
ha ugy kepzelitek el a teret mint apro reszecskek sokasaga, ezek a reszecskek informaciokat adhatnak at egymasnak , ezek a reszecskek a terszamitogep alapelemei(processzorai), a fenysebesseg a terszamitogep maximalis informacioatadasi sebessege, ezert nem fogtok soha fenysebessegnel gyorsabban utazni, se teret ugrani max akkor ha valahogy overclockolni lehet a teret,
ebbol is latszik hogy a tervezok nem minden tudoak, vannak korlataik , nem tudtak , vagy nem akartak ennel gyorsabb szamitogepet epiteni
azt nem tudom, de 100 ev mulva mar mi is teremthetunk uj fajokat a dns csak egy program , olyanra irhatjuk amilyenre akarjuk az biztos hogy akik terveztek ezt az eletet ,azok fejlettebbek voltak, de annyira nem hogy tokeleteset alkothattak volna
"Mert nem tudják a kozmikus sugárzást kivédeni, továbbá nem tudnak olyan ûrjármûvet a jelenlegi technika mellett tervezni, amiben megvalósítható lenne még oly csekélyke gravitáció is, mint mondjuk a Holdé."
De ki lehet védeni, aki szerint nem az hülye, vagy megint arra gondol, hogy az apollo 2.0-ra nem lehet ilyet építeni... ja arra nem lehet, de nem is apollo 2.0val kéne repkedni, az max a holdra való, meg arra hogy a háborúk miatt megvont költségvetés miatt összetákoljanak valamit, amibe semmi újdonság nincs, mert arra már nincs támogatás.
Gondolod hogy amúgy nem lehet építeni egy forgó hordót? Ne röhögtess már...
"Szerinted egy dupla fal közé szorított extra víznek mekkora súlya (tömege) van, he? Azt is fel kell lõni, és egy bizonyos súly fölött nem megy."
Csekély tömeg, a fém szerkezeti elemekhez képest... amúgy gondoltad emberi expedíció víz nélkül fog menni, és közben port eszik? (segítek, azt a vizet viszik magukkal amit amúgy is vinnének, mert kell)
"Az orbitális pályán történõ ûrhajó összeszerelésnél ismét beleütközünk az egyes számú problémába. A kozmikus sugárzás. Hány embernek és mennyi ideig tartana megépíteni egy olyan ûrhajót, ami megfelel a célnak?"
"Az orbitális pályán történõ ûrhajó összeszerelésnél ismét beleütközünk az egyes számú problémába."
Alacsony földkörüli pályán még jócskán benne vagyunk a föld mágnesese terében. ISS mond valamit? tudod az az izé ami alacsony földkörüli pályán kering, és elég jól el vannak rajta az emberek az év 365 napjában, évek óta úgy hogy van aki több száz napot fentvan...
messze nem biztos hogy mashol is van elet, mindenki abbol indul ki hogy letezik evolucio, csakhat az egy altudomanyos faszsag , nincs evolucio az elet tervezett
Ezt is nézd meg:
http://en.wikipedia.org/wiki/Lagrangian_point
Az L2 pont elvileg erõmentes, de sajnos nem stabil, a gradiens befelé mutat. Egy ilyen pontban levõ bolygó évmilliók alatt egyre nagyobb kilengéseket mutatna, és elõbb-utóbb beleütközne a Földbe. A jelenleg elfogadott elméletek szerint pontosan ez történt egy, a Föld pályáján mozgó másik bolygóval, így keletkezett a Holdunk:
A tudomány jelen állása szerint, és valójában errõl szól az exobolygó kutatás is, matematikailag jelentõs esélyel találhatunk hozzánk hasonló földszerû bolygókat. Így tehát a mi földünk létezése sem annyira véletlen vagy lehetetetlen.
Köszönöm a kielégítõ válaszokat! Megértettem! És örülök, hogy nem hülyéztetek le kapásból :-)
Tinman, ha érdekel a téma akkor nézz dokumentumfilmeket, én is csak innen tudom, hogy a csillagrendszerek kialakulásakkor az ilyen esetek kialakulása igencsak kedvezõtlen. Amikor egy csillag körül elkezdenek kialakulni a bolygók, és egyik vagy másik közel kerül egymáshoz akkor vagy :
összeütköznek eltéritik egymás pályáját ( az egyik bolygó kívül kerül, vagy a napba zuhan )
Még ha lenne másik bolygó is mellettünk kicsi a valószínûsége hogy lenne rajta élet de ha nagyon nyersen akarnák fogalmazni akkor azt kellene mondanom matematikailag nagyon kicsi az esély rá hogy ilyen kialakuljon, köznyelven ez annyit tesz hogy lehetetlen.
És arról nem is beszélve hogy így a két bolygó állandó gravitációs hatással lenne egymásra. Bár ebben nem vagyok teljesen biztos.
"nos ezek valószínûleg teljesen eltérnek az idegen élet anyagaitól. Várhatóan olyanok leszünk nekik, mint a homok: közömbös."
Tévedés. A világegyetem izotróp. Mindenütt ugyanazok a vegyi elemek vannak. Lehet, hogy egy ET parazita a te fehérjéid, zsírod stb. nem tudja hasznosítani, de ezeket molekulákra bontva már jó lehet neki. A dolgok nem olyan egyszerûek, mint ahogy Móricka elképzeli, egyik oldalról sem.
Tinman #120: Érdekes felvetés, de nincs realitása. fade2black is írt ellenérvet, én csak annyit tennék hozzá, hogy másik Föld létezése gravitációs perturbációkat okozna a Naprendszer többi égitestjeinél. Ezt már rég kiszúrták volna. Az Oort-felhõben kóválygó nagyobb méretû égitest ("Nibiru") létezését viszont nem lehet kizárni, mert az pl. magyarázná azt, hogy miért indulnak meg üstökösök nagy hirtelen a naprendszer belseje felé, de ebben nem vagyok biztos.
A hatvanas években készült egy film ebbõl az ötletbõl. Ráadásul a sztori szerint a Föld2 pontosan a tükörképe volt a Földnek. A szereplõknek a hasonmásai is expedíciót indítottak a másik bolygóra, illetve a földi jobbkezesek ott balkezesek voltak, hozzánk képest fordított irányba írtak, stb.
A valóságban már több bolygóközi szonda repült el az adott pozíció mellett, illetve a Pioneer 5, 6, 7, 8, és 9 a Föld pályának különbözõ pontjairól figyelte a Nap felszínét. Észrevettük volna, ha van ott valami.
Értsd már meg az amik a FED annyi $ nyomtat amennyit akar. Ha pedig összeomlik a világkereskedelem abban a Kínaiak legalább akkorát szívnak mint mindenki más. A gyárakat újra lehet építeni ha tetszik Indiában/Mexikóban.... (De nem két darab Magyar vállalkozó gyárt ma is "zoknit", "gatyát" sírnak folyton, hogy alig bírják a versenyt Kínával hát onnan nem lenne problémájuk.) De onnan azok a gyárak ott vannak, Kínában meg 200milliómunkanélküli az utcákon.
"pedig még talán mindig egy agrár szektor alapú gazdaságunk van" Nem ez sem így van. MagyarO ipari ország. Még csak nem is ipar-agrár. a gdp ~7%át állítja elõ a mezõgazdaság. Az más kérdés még az idei idõjárás szempontból elég rossz évben is gabona/kukorica exportõrök vagyunk/leszünk. US pedig a világ legnagyob élelmiszer exportõre. (Márha nem vesszük az EUt egynek.) A raktárkészletek itt vannak és dugig vannak. Na most akkor mért is USben meg itt lesz éhséglázadás és nem ott ahol tényleg nincs?
Adott a Föld, mely ugye a Nap körül kering. Bõszen vizsgáljuk a sok fényévre levõ galaxisokat, ez is rendben van.
De mi van akkor, ha egyszerûen nem látjuk, nem érzékeljük a velünk tökéletesen szemben levõ Föld 2-t? Egyszerûen azért, mert állandóan köztük van a Nap.
Ez a Föld 2 teljesen szemben helyezkedik el velünk, ugyan akkora mérete és tömege révén keringési sebessége, a saját tengelye és a Nap körül is pontosan megegyezik a mi Földünkével. Ezért pontosan ugyan azon az eliptikus pályán rója a "köröket" a Nap körül, mint a mi bolygónk.
Lehetséges ez? Komolyan nem értek hozzá, teljesen naivan kérdezem, ne tessék nagyon durván leugatni.
Megjegyzem, hogy én is nagyon szarul érzem magam a helyemen... ha meghirdetnék, hogy lehet jelentkezni a világûrbe, bizony mennék! Akkor is, ha tudnám (tudom!) hogy visszaút nincs, ott fogok utolsókat szuszogni.
Hadd ne soroljam fel, hogy miféle problémák (és emberek) itthagyásának vágya motivál ennyire
Ha egy másik naprendszerbeli bolygóra eljutunk valaha, akkor ott nagyon más körülményeket is találhatunk, mint itt a Földön. Van ugyanis a Földnek (Naprendszernek) néhány, valószínûleg egyedi tulajdonsága.
1.) Nehézfémek, uránium tórium nagy mennyisége, és az emiatt létezõ tektonikus jelenségek. A Naprendszer keletkezése -- ismereteim alapján -- nem általános. KÉT szupernova robbant fel egymáshoz térben és idõben közel. Az elsõ kb. 4,6 milliárd évvel ezelõtt, ez volt a nagyobb, és ez hozta létre a nehéz elemeket. A gömbhéj-szerûen táguló robbanási felhõ tartalmazta ezeket, és -- szerencsénkre -- nem volt ideje teljesen szétoszlani. A második szupernova kb. 100 millió évvel késõbb robbant, ez jóval kisebb volt, ezért nehéz elemeket (vason túl) nem hozott létre, viszont az elõzõ szupernova gázbuborékának egy részét összesûrítette.
A két szupernova robbanási gömbhéjának a találkozásánál alakult ki a Naprendszer. Ennek köszönhetjük a nagymennyiségû nehéz elemet (pl. wolfram, arany, platina, higany, ólom, urán, tórium), ennek köszönhetjük tehát az atomenergiát és amirõl nem sok szó esik, pedig talán a legfontosabb: a tektonikus mozgást és vulkanizmust, amely évmilliárdokon keresztül alakította a Föld felszínét, és amely nélkül a Föld nagyon máshogyan nézne ki!
Azt persze tudom, hogy nem 100%-osan biztos, hogy így alakult ki a Naprendszer, de ez a legvalószínûbb.
A tektonikus jelenségek nélkül a Föld felszíne valószínûleg összefüggõ, 1-5 km mély óceán lenne. Mindannyian kitalálhatjuk, hogy ez mivel járna.
2.) A Holdat is létrehozó Nagy Ütközés. Ez nagyon véletlen esemény, amely -- információim szerint -- megfosztotta a Földet víz- és gázburkának nagyobb részétõl.
Enélkül lehet hogy jobban hasonlítana a Föld a Vénuszra! Talán 100 km vastag, CO2-bõl álló, az alján 200 C fokos "levegõ", 100 bar nyomással a 100 km mély óceán fölött... ijesztõ.
3.) Ha egy idegen bolygón találnánk életet, érdekes lenne egy sor tulajdonsága. Csak egyet említenék: a jobbraforgató-balraforgató molekulák (az ún. kiralitás) (a Földön valamennyi szervezetben jobbraforgató a szõlõcukor, és asszem balra tekeredik a DNS) Esetleg eldõlne a kérdés, hogy ez szükségszerû-e vagy véletlenszerû.
Attól nem tartok, hogy az idegen organizmusok megfertõzik az embert, ugyanis a fertõzéshez az kell, hogy a kórokozó életképes legyen a gazdaszervezetben. Valószínû (bár ez érdekes kérdés is lehet), hogy a földi élet alkotóeleme, az a 20 féle aminosav, és a kódolásukat végzõ genetikai kód (3 bázispár szab meg egy aminosavat, ha csak 16 aminosav lenne, akkor 2 bázispár is elég lenne) nos ezek valószínûleg teljesen eltérnek az idegen élet anyagaitól. Várhatóan olyanok leszünk nekik, mint a homok: közömbös.
Ez a cikk nemcsak a SG-n, hanem valamennyi hírközlõ eszközön megjelent Asszem kevés olyan hír van, amelyet többen olvastak el, mint ezt.
És beindult a fantáziánk. Ez két, teljesen különbözõ irányban gondolatébresztõ:
-- Úgy tûnik, tömeges elvágyódás van az emberekben. Ennek pedig nyomós oka van. Az emberek egyre szarabbul érzik magukat (OKKAL) és egyre igazságtalanabbnak, egyre kevésbé élhetõnek, egyre hazugabbnak az õket körülvevõ világot. (Sajnos, nem ok nélkül érzik így)
-- Amin a korábbi évtizedekben csak töprengtek és fantáziáltak a tudósok (is), az kiderült: léteznek Föld-szerû, lakható bolygók, és valószínûnek tûnik, hogy sok. A bolygók keletkezáse úgy látszik, általános jelenség.
Az, hogy oda tudunk-e menni valaha? Szerintem igen. A kérdés "csak" az, hogy mikor és hogyan. Az ûrbeli közlekedés jelenlegi módszere (rakéta) roppant mennyiségû energiát igényel. Ha egy 100ezer tonnás tárgyat felgyorsítunk 100ezer km/s-re (a fénysebesség harmadára), akkor annak mozgási energiája 5*10^23 Joule, ami megfelel 1,25*10^13 tonna olaj elégetésébõl nyerhetõ energiának (100% hatásfok mellett!) Az emberiség évente bõ 3 milliárd tonna olajat termel most (3*10^9 t) Vagyis a fenti mennyiség 4000 év alatt jönne össze.
Ezzel csak érzékeltetni szerettem volna, hogy a Nagy Expedíció nem úgy fog történni, hogy itt a Föld felszínén elkészítünk egy baaazinagy és baaazigyors ûrhajót, amely aztán nagy zászlólengetés, ovációk, kamerák, sajtó, meg micsoda jelenlétében elindul. Nem.
A jelenlegi energiatermelési technikáink és a megtermelt energiamennyiség is, erre alkalmatlan, és -- SAJNOS -- most éppen olyan idõk járnak, amikor az emberiség óriási válság elõtt áll. ("Hála" az atomellenes tömeggyilkosoknak)
Mivel jelenleg csak a rakétát ismerjük, és nagyon úgy tûnik, hogy nem is lesz más meghajtás, ezért sok idõ kell a Nagy Expedició megvalósításához. Elõször a Naprendszerben valahol -- ahol sok energia van -- létre kell hozni egy komoly ûrváros félét. Ahol aztán majd meg lehet építeni ezt a csodagépet. Ez szerintem nem várható 100 évnél hamarabb, de az lehet, hogy sokkal több lesz.
Egy szomorú paradoxon: a várható válság és totális átrendezõdés -- attól félek -- hosszú idõre lehetetlenné teszi majd, hogy ilyesmit megpróbálhasson az emberiség. Ugyanakkor ezt az expediciót pont a várható válság tenné nagyon fontossá.
"Kezdjük ott, hogy ilyen globális konfliktus esetén vicces volna, ha a tõzsde az elsõ durva lépéseknél zuhanna be..." Nem figyelsz. Egy kis pitiáner protekcionista valamivel kezdtem, amibõl ezret megvalósítva lehet megcsinálni a te általad elképzelt elzárkózást. Ez még nem globális konfliktus, csak a Kína-USA viszonyt érinti, a hatása viszont tényleg globális lenne. Erre válaszul a kínaiak eladnák az államkötvény állományukat, nem azért mert annyira pénzt akarnának, annyi van nekik mint a pelyva. A világon sehol nincs annyi pénz, mint a kínai valuta tartalék, az amcsiknak pláne nincs annyi dollárjuk. És ha már itt tartunk valszeg ettõl is megfognak szabadulni, ami a dollárból egy nem túl jó minõségû toalettpapírt csinál, de a kínaiak még ezt is megtehetik, ha ezt a pénzt erre szánják, anélkül, hogy jelentõsen sérülne a gazdaságuk. Erre ugye az államkötvény és a dollár árfolyama a tõzsdén összeomlana. Ha a tõzsdén összeomlana valami papír értéke az sajna a mai világban azt jelenti, hogy attól kezdve max sorminta az a szám ami rá van írva. Azok a követelések is, amik az amcsik felé állnak fenn az államkötvények miatt, meg azok is amiket áttételesen az amcsik hiteleztek a Világnak az IMF-en, meg a Világbankon keresztül.
És itt még elvileg mindig nincs globális fegyveres konfliktus, amire hivatkozva állami kontroll alá tudná vonni a gazdaságát az USA. Ennek híján viszont nemes egyszerûséggel szétesne az adott helyzetben.
Az éhinséget nem úgy kell elképzelni hogy senki nem eszik. Természetesen a felsõbb rétegeknek akkor is fog kaja jutni. Azonban a szegényebbeknek már nem, hiába az USA a világ legnagyobb kaja exportõre. Magyarországon is 10 000 számra gond a kaja pedig még talán mindig egy agrár szektor alapú gazdaságunk van. Amcsiban meg azért van pár 10 millió szegényebb ember. És bizony ettõl kezdve lehet számítani éhséglázadásokra.
Az államok elszakadását pedig a jelentõs különbségek indokolják. Ha van egy állam, ami lehetõséget lát arra, hogy az adott helyzetet túlélje és nem kell beletörõdnie abba, hogy a még szarabb helyzetben levõ államok a mélybe húzzák, akkor el fog szakadni.
"Az az ország kétszáz éve egyben van, egy nyelvet beszél, kultúrája homogén." A kultúrális különbségekrõl már szóltak elõttem, azok elsõ kézbõl való infók. A kétszáz éves egységes létezést nem tudom honnan vetted, valszeg hiányoztál 1-2 töri órán. Kis segítség. Az USA területének kialakulása Szóval a területek nagy részét a már létezõ USA az angoloktól és a franciáktól szerezte, illetve a Mexikóval és Spanyolországgal vívott háborúból. Aztán ugye ott volt a polgárháború is. Nekem nem egy békés kulturálisan egységes európai értelemben vett nemzet állam képét mutatja, sokkal inkább a gazdasági és demográfiai expanzió miatt politikai/katonai erõvel kialakított mesterséges államalakulatét, amilyen a SZU-is volt.
"És ezt nem azért teszi, mert majmolja vagy rákényszerítik, hanem mert az USA cuccai tényleg jók, pénztõl függetlenül: az amerikai fegyverek pl. a legjobbak a világon. Vagy nézd már meg, hogy hány gigacégnek van amcsi központja: pl. tudsz olyan számítástechnikában domináns céget, amely NEM amerikai? Hány kínai Apple-rõl, IBM-rõl, Google-ról, Microsoftról tudsz?" Fegyverekre addig van szükség, amíg konfliktus van. Épp ezért az USA-nak érdeke a konfliktusok keltése. Irak, Irán, Korea errõl szól, teremts keresletet majd elégítsd ki. A legnagyobb piac itt is Kína, azonban értelemszerûen nem fognak nekik fegyvert eladni. Azonban máshol jelentõsen 20-30%-kal visszafogják a védelmi kiadásokat, mert a "terrorizmus elleni háborúnak" nevezett média kampány kifújt! Lehet, hogy ebben is újat mondok de számtek tekintetében domináns kínai cég pl a Lenovo a mobil gépek piacán, és ha utánanéznél látnád, hogy nagyon sok nagy cégben jelentõs kínai tõke van már manapság! Link
Amúgy Kínát nem szeretem, csak próbálom megfejteni, hogy miért megy nekik olyan jól, inkább egy amcsi fehérrel vagyok együtt, mint egy kis izgága, egyszerû, de kiszámíthatatlan kínaival. Ha a kínai birodalom elveszti a képességét a fejlõdésre, akkor majd ugyan úgy szétesik, mint a Római, az Arab, a Török, az Angol, a SzU, vagy mint ...
"20 fényévre van" - hát igen, csak oda 120ezer év az út és akkor még mindig semmi garnacia hogy az a bolygó valóban lakható... annyi idõ alatt a Vénuszt viszont BIZTOSAN terraformálni fogjuk, legalábbis jóval nagyobb valószínûséggel, mint hogy a szóban forgó égitestet elfoglaljuk.
Te most kóstolgatsz engem, kispajtás? Vagy csak szimplán unatkozol?
Pont arról pofáztam, ha nem vetted volna észre, hogy valamilyen fedezet nélkül a világ összes pénze értéktelen! Az érték, mint olyan ugyanis – ha nem tudnád – önmagában nem létezik. Minden csak annyit ér, amennyit adnak érte. Ha a sivatagban épp szomjan halni készülsz, egy kulacs víznek számodra nagyobb értéke van, mint egy zsák aranynak, nemde?
A cikkhez: Olvasgassál már néhány korábbi cikket is ebben a témában itt az SG-n, továbbá a hozzájuk tartozó topicokat is, amelyekben pont azt fejtegetik sokan (nem én egyedül), hogy miért okoz problémát akár egy marsi expedíció is. Mert nem tudják a kozmikus sugárzást kivédeni, továbbá nem tudnak olyan ûrjármûvet a jelenlegi technika mellett tervezni, amiben megvalósítható lenne még oly csekélyke gravitáció is, mint mondjuk a Holdé.
Szerinted egy dupla fal közé szorított extra víznek mekkora súlya (tömege) van, he? Azt is fel kell lõni, és egy bizonyos súly fölött nem megy. A karusszel sem megvalósítható, mert az meg a fellõhetõ méreteket haladná meg. Az orbitális pályán történõ ûrhajó összeszerelésnél ismét beleütközünk az egyes számú problémába. A kozmikus sugárzás. Hány embernek és mennyi ideig tartana megépíteni egy olyan ûrhajót, ami megfelel a célnak?
Használd már egy cseppet a fejet is, de ne csak öklelésre, hanem nézzél széjjel itt egy cseppet, ha már beesel ide, oszt rögvest nekiállsz flémelni.
Amúgy nem te vagy az a Sanyix nevezetû trollmajom, aki minden létezõ IT-fórumot szétflémel? Elmehetsz kézen fogva a hottold nevû hibbant kollégáddal együtt homokvárat építeni, ha van hozzá agykapacitásod. És nehogy azt hidd, hogy továbbra is fogom alád adni a lovat! Képzeld el, ki fogom bírni, hogy egy szót se szóljak, akármit is válaszolsz erre. Úgyhogy ettõl kezdve beszélgethetsz a fákkal, kedvesem! Akár oldalba is hugyozhatod õket! Elhiheted, ha megemberelem magam, tudok én is olyan troll lenni, mint te. Úgyhogy most rossz célpontot választottál magadnak.
kozmikus sugárzás kirekesztése megoldott... a vízkészlet belsõ és külsõ fal közé szorítása, ez felfogja a legtöbb sugárzó részecskét/lelassítja. Gravitáció hiánya nem létezõ dolog, mert egy centrifugális lakómodullal teljesen helyettesíthetõ. Megtaláltad a 2 kõkorszaki módszerrel is lazán kivédhetõ dolgot, de azt a 2 nem kivédhetõ dolgot már nem ami miatt lehetetlen a fénysebesség közeli repülés: a lokális idõ lassulása, és a tömeg növekedése a végtelen felé.