miután a bal nagylábujjadon a tészta megállásáig keletkezõ d deformációs mélységet is megbecsülted, akkor az átlagos súlyt is megbecsülheted itten. ha pontosabban érdekel, akkor tapassz 1 nyomásérzékelõt a lábujjadra és ejtegesd rá még néhányszor de a kislábujjadra vigyázz, mert az jobban fáj
Ha egy 500 grammos fagyasztott leveles tészta, a fagyasztó legfelsõ polcáról (kb.175 cm magasságból) a bal lábam nagylábujjára zuhan. Mekkora volt a súlya, mikor a lábammal érintkezett? Mennyi ideig esett?
kicsit lazább téma itt egymás gyilkolása közepette:
Lovejoy üstökös videóját kommentálja az ISS kapitánya:
"most azonban kiderült, hogy a tömegtranszfer módja jelentõsen különbözik a modellek által elõrejelzettõl: a vámpírcsillag harapása, bár hatékony, de GYENGÉD. ... Emiatt viszont sokkal nehezebben magyarázható a vörös óriásról a kísérõ irányába történõ anyagvesztés az akkréciós koronggal számoló modell segítségével."
Az árapály hatásvizsgálata nélkül az akréciós modell semmit sem ér! Ugyanis mindkét csillag forgássebességétõl függ az USP távolságuk, vagyis hogy milyen távolságon belül vonzzák, vagy taszítják egymást, és hogy mi azok eredõje? A vörös óriás forgássebessége valószínûleg kicsi, ezért az vonzó hatású. A kékcsillag kollapszust szenvedve gyorsan foroghat, az tehát az USP-jén túl taszító hatású. Ha tudom a tömegeiket,és a forgássebességüket, amelyenek a vörös csillag nagyobb része kivül van még! Ezért nem nyelheti el nagy sebességgel a kék vámpircsillag, csak a közeledõ foszlányait.
Az árapállyal kapcsolatos megjegyzéseim tehát kimagasló értékû, és jelentõs tudományos felfedezések, amelyek itteni kifejtése megtisztelõ e hálátlan fórum számára! Mert az igazamat jól bizonyítja a fórum tántoríthatatlan negatív hozzáállása is, ami viszont jelentõsen növeli az önbizalmam, és fokozza a jó kedvem :-)
A helyzet az, hogy én Petõfihez tartozom. Meg a haladóval is.
off rádióban azt fejtegették a nagyfejûek, hogy Petõfi vajon hova is tartozik, hogy megérdemli-e azt, amit érzünk iránta on
A szárazra vetett hal sajna akkor se nõ ki, ha gyakrabban öntözik... A szárazra vetett hal neve: kihal! A kihal pedig szinte azonnal kihal! Ezért is a halat inkább a vízbe szokták vetni! A Petõfivel mi a baj?
Már Petõfit is babrálják, hogy hova is tartozik:((((
De elfelejtettem, itt ki nem állhatják, ha valóban érdekes, és aktuális dolgokról merek írni, mint pl. az árapály.
"Szerény állat itt a lélek, nem kér szénát abrakot. Mint szamár a gazt, zabálja a kalendáriumot"
Ez egy szép Petõfi idézet, csak nem tiltanak ki miatta!
A mi univerzumunk fénybázisát a tömeg és az elektromos (tudati) töltések oszcillációjából képzõdõ fényatomok képezik. A GI-EM fény (gravinerciális, elektromágneses) sebessége ezek sûrûségétõl függ. De vannak parányi más fényatom tartalmai is az univerzumnak, amelyeknek tudati töltései eltérõek. Ezek a neutrinók hordozói, amelyekbõl többféle is van. A neutrino sugárzások ezekhez a fényatomokhoz kapcsolódnak, amelyek parciális nyomása, kompressziómodulusa az univerzumunkban eltérõ, s így a sebességük is nagyobb lehet. Számomra ez természetes, és hamarosan számotokra is az lesz. Csak persze, majd ha nem magyarul halljátok, hanem angolul, ami számotokra szintén nem érthetõ, Akkor majd úgy tesztek, mint aki érti. Én meg megbegedek az una-lomtól, hogy õrülhessetek...
Számomra már rég borult bili. (Meg a csernobili is.) A neutrinok nem e világra jellemzõ részecskék. Más a fénybázisuk. Majd egyszer valaki megírja a "Töltés Fizikát". Én már megírtam az enyémet.
Néha frankó, ha valaki egy kis vidámságot is nyom ebbe katalisztikus viágba.:))))
Én szeretek örömet okozni, a szórakozás pedig bizonyára az. Tudnod kell- nagy munka az ilyesmi! Utána rengeteg az eszem - iszom, hogy pótoljam az izzadást. Ja, és te is meg vagy dicsérve! Az mindenkinek kijár, aki olvassa.
én is néha elolvasgatom az írásaidat, ha van egy kis fölös idõm, és szórakozásra vágyom.... olyan ez, mint a gálvölygi só. csak tudományosan.
Nohát, ez aztán igazán szellemes volt (persze, én találtam ezt is ki...) De honnan jöttél rá, hogy megróttalak? Csak nem olvasod a topikot? Derék dolog, meg vagy érte dicsérve!
Örülök a hozzászólásodnak, és meg is válaszolom. Habár az árapály olyan hatalmas téma, hogy ha meg akarok bármit magyarázni, az összes kapcsolatát alig tudnám bemutatni. Mert tényleg rengeteg munkába telik, ami a fórumokon megkérdõjelezhetõ. Pl. Comissioner hetekkel ezelõtt feltett két kérdést, amelyekre vagy húsz hozzászólásom volt. Idõt szántam reá, õ meg azt se írta eddig, hogy bick- mack? Legalább annyit írna: "nincs igazad". Ez csak két szó, én meg órákat dolgoztam, válaszolva a kérdéseire. De én sose bánom, csak remélem, hogy ezt legalább elolvasod, és azt röviden megemlíted. Tehát: 1. "Ha van gravitációs kölcsönhatás akkor nem lesz egyenes a pálya (Newton I.)" Pont ezért irtam mindjárt a legelején, hogy "megvezetem" a pályát. Ami egy csõvezeték- tervezési mûszó: "megvezetett csúszó megfogás", ami nem engedi a csövet kitérni se jobbra, se balra. Mintha sinen menne. Hogy pedig a sebességét is tartani tudja, képzelj el egy rakétát mögötte és elõtte. Mindezt szerintem eléggé érthetõen leírtam. Azt is, hogy azért választottam ezt a nem teljesen természetes feltételt, hogy a diffegyenletet könnyebben megoldhassam. Remélem, ezt nem veted a szememre: a diffegyenleteket ugyanis szokás felírni, de nem megoldani, hanem hasra ütni. Én viszont olyat irtam fel, ami elégséges, és számomra is megoldható.
2. " Az elméleted szerint a Föld forgási sebességének növekednie kéne napközelben. Vagyis így akár tetszõleges nagy lehetne a forgási energiája. Ez jobb helyeken sérti az energiamegmaradást." Elõször is kétféle megmaradási elv van: - Az impulzus megmaradás - Energia megmaradás. Az árapály elsõdlegesen két égitest között vizsgálható. Ha a Föld energiát, keringési vagy forgási impulzust kap a Naptól, akkor az ugyanannyit veszít. Vagyis minda két megmaradás megmarad. Eleve nincs szó örökmozgóról.
Másodszor pedig ilyen forgatónyomaték pontos körpályán egyszerûen nem keletkezhetne akkor, ha a Föld a Naphoz kötött forgású lenne! Azonban a Föld nem kötött forgású, így ilyen hatás fel is lép. Mégpedig, ha a Föld forgásperiódusa nagyobb lenne, mint a keringési, akkor fékezõdne, ha kisebb, akkor növekedne, míg be nem áll a kötött forgási állapot. Amikor is a keringési és a forgási sebességek pontosan azonosak lesznek. Akkor az árapály energiacsere is a Nappal szünetelne.
Jelenleg a Föld 365,2-ször gyorsabban forog, mint kering. Ezért a forgását a Nap tendenciózusan fékezi. Ugyanezt teszi vele a Hold is. Légyszi, értékeld a válaszom, és tégy fel új kérdéseket is. Nekem élvezetet okoz megválaszolni, ha tudom.
uwu, bocsi, de meg ne sértõdj, nem gondolom komolyan, amit írok, nincs szándékomban megbántani, csak szellemeskedek... Vagyis én is próbálok trollkodni, mert tényleg van benne valami! Azonban még nem tudok, így balul sülhet el: megtaníthatnál! Nyithatnánk például egy topikot is, pl. úgy, ahogy R. Feynman: "Hat majdnem könnyû elõadás", csak mi a trollkodásról társalognánk. Amit ma már, komoly, sõt talán szükséges internetes jelenségnek gondolok. Esetleg kitárgyalhatnánk?
Olyan ez, mint amikor egy mocsárban ketten egymás fejét nyomják lefelé, ahelyett hogy húznák kifelé! (Az eredmény persze ugyanaz, de mégis sokkal felemelõbb lenne.)
De azért kösz, hogy idelátogatsz. Beszélgethetnénk is. Te nem olvasod el, amit én irok, én meg nem írom le, amit te nem olvasol.
"Már ezerszer le lett írva, hogy félreértéseken alapulnak a megállapításaid."
Kérlek szépen, én ezt az állításod nagyon is elfogadom! Sõt, továbbmegyek: nem csak félreértésen, hanem fantáziátlanságon, a kreativitás hiányán, a szervilizmuson, a szellemi tehetetlenségen: mindezek eklatáns példája vagy te is. De te legalább szellemes is tudsz lenni, a fizika még az sem.
Már ezerszer le lett írva, hogy félreértéseken alapulnak a megállapításaid. Kimeríted az áltudomány minden kritériumát. Szerinted miért bannolnak téged a valóban tudományos fórumokról? Vitaképtelen vagy, nem fogadod el a tényeket. Rögeszméd vanank, amikhez ragaszkodsz, és a körülményektõl függetlenül csak fújod és fújod a magadét.
Ha van gravitációs kölcsönhatás akkor nem lesz egyenes a pálya (Newton I.) Az elméleted szerint a Föld forgási sebességének növekednie kéne napközelben. Vagyis így akár tetszõleges nagy lehetne a forgási energiája. Ez jobb helyeken sérti az energiamegmaradást.
Egyébként csak néhány hozzászólással korábban irtam le az általános árapály lényegét, ami szerintem a fizikában alapvetõ kérdés, és ma a legaktuálisabb. Érdekes módon ahhoz sem te, sem más nem szólt semmit hozzá! Egyiketek a havasi jetít, másikotok a Nóbel díjas befutókat ajánlja helyette. Hát nem érthetõ, ha én meg verseket írok, és malackodok, magvasabb hozzászólásokra várva?
Szívesebben válaszolok neked, mint bohóckodok. Még nem olvastam végig a linket, persze, hogy érdekes. Azonban eleve agályaim vannak, hogy mi jót tud felmutatni egy alapjaiban megalapozatlan fizika. A Nóbel díjat pedig mindig is kiosztották, és fogják is osztani, azért, meg az ellenkezõért is, mert van, és mert ki kell osztani. Kiosztották a Fermat tételért is a Wolfskehl díjat, pedig messze nem az lett megoldva.
Valami oka mégis csak lehet annak, hogy Perellman nem szándékozik még akadémia tag sem lenni, pedig az igazán nem jelentene neki sok pénzt, és csak kevéssé szégyenletes.
"Én tudós, én, emigy füstölög magában! Hát ki vóna a tudós, széles e határban? Ha nem uwu80, a róka lelkü troll, aki elõl hátul, mindennek letol!"
Egyébként én is jártam Tastagolban, és sokáig keresgéltem a tajgában egy 220V-os dugaszaljat, mert gyorsan nõ a szakállam, de nem volt. Mindössze csak egy amuri tigrist láttam, aki rémületében levetette magát a fáról, nekem hagyva a zsákmányát is: egy zsák még friss, génmódosított kukorica csutkát! Viszont járt ott valami expedició is, állati izgalomba jöttek tõlem, még fényképeket is csináltak rólam.Kiváncsi vagyok, kik lehettek?
Valóban, elméleteket mindenki gyárt, ahogy én is. És nyilván pont azért, mert érzõdik egy jó elmélet hiánya. Én azért vállalkozok rá szívesen, mert télre alig van tervezési feladatom, és havat se kell lapátolni az utóbbi idõben. (bár idén talán lesz már végre?) Szóval, akkor mit fedezzek fel? Mikorra? És mennyi a zsuga hozzá?
Nagyon nagy tévedésben vagy. Éppen hogy elméletekkel van tele a padlás. Sok olyan van amirõl megfigyelések hiányában nem tudni igaz vagy sem.
Mondjuk szerintem a leglátványosabb éppen folyamatban van. A szperszimmetria elméletet készülnek cáfolni részecskegyorsítókkal. igaz hogy nem csillagászat, de kozmológiai vonatkozása azért van. Elég sokat kellett rá várni, hogy érdemlegesen lehessen vizsgálni a felvetéseket mért eredmények alapján. És még rengeteg ehhez hasonló elmélet várat magára.
Nagyon köszönöm a linket, amit betettél. És ez alkalom arra is, hogy kifejezzem, hogy milyen tisztelettel, és csodálattal gondolok az általam "alkalmazott" tudománynak gondolt fizika, az észlelõ csillagászat, és ûrhajózás eredményeire. Amelyek persze nem kis mértékben mérnöki tudományok is. Az adott esetben egyébként azt sem értem, hogy abban az 5000 m magasságban kik dolgozhatnak ilyen pirospozsgásan? És én még azt gondoltam, hogy ott mindenki szkafanderben van, amelyen belül külön ventilátor lobogtatja a hajukat, hogy néha a természetben érezhessék magukat!
Szóval ez ér annyit, mint mondjuk a Hubble teleszkóp? Gondolom csak addig, amíg egy vendéglõ is nem épül ott, a hamarosan elkészülõ turista parkoló mellé, azután egy szálloda is, játékteremmel, majd egy egész kaszinóváros, villogó reklámokkal... Habár most már van esély rá, hogy azok inkább az ûrbe települnek... Csak akkor legalább el ne árnyékolják az antennarendszert. Mert nagy blamázs lenne, ha egy újszülött csillagról kiderülne, hogy félig kiivott kólásüveg...
Én a nagy kontrasztot és lemaradást az elméleti fizika és csillagászat irányában látom.
Nem tudom még elképzelni se, hogy az elõzõ, "pökhendi" hozzászólásaimra valaki, akinek némi affinitása, és képzettsége is van ehhez a témához, most vagy késõbb, érdeklõdõen, vagy ellenvéleménnyel, de hogy senki ne reagáljon!
Akkor vége mindennek! Akkor nincs jövõnk! Akkor legalább zárjatok ki! Hiszen lesujtottam a tudomány szent tehenére! Csak azt kérem, hogy a hozzászólásaim légyszi, ne törüljétek ki! Azok pont így jók, ahogyan gonoszkodók!
A határozott integrált egyébként sikerült megkeresnem, a két testre együtt a közelponti sebességre viszonyított körsebesség egy fordulathoz tartozó árapály- energiacseréjének nagyságrendjében adódott, ami természetesen rendkivül csekély.
Mindez azonban megrendítette a bizalmam egy trehánynak, és fantáziátlannak, ám ugyanakkor nagyon is önteltnek bizonyuló tudomány irányában. Ami arra sarkal engemet, hogy ezt tükörként, kendõzetlenül el is mondjam neki, bármely rossz szinben tüntetne fel ez a tevékenység engem. Mert hátha végre észreveszi magát? Köszönetet meg ezért nem várok, és azt legalább biztos meg is kapom...
Télen (sajna) több idõm van, így többet irogatok majd ide is az árapályról. Bizva abban, hogy netán valakit érdekel, és akkor is, ha senki nem szól hozzá.
Most pedig egy kicsit arról, mi történik akkor, ha két tömeg valamely pályán közelíti egymást! Leggyakrabban kör, vagy ellipszis pályáról. a flyby és a Pioneer anomáliák esetén hiperbolikus pályákról esik említés. Én viszont az általam legáltalánosabb, kvázi- egyenes pályákról is végeztem vizsgálatot. Egyfelõl azért, hogy bizonyítsam: az árapály jelenség bármely pályákra nézve létezik, és hogy a világmindenség egyik legáltalánosabb jelensége, amelyet a kozmológia furcsa módon ignorál. Hogy mindenütt, ahol tömeg van- az is jelen van: a Föld felszinén guruló gépkocsik kerekein, magának az autónak tömegén, a Holdon, a Napon, a galaxison, galaxishalmazokon, az univerzumokon (elfogadva a multiuniverzális elméletek egy változatát). Ehhez a legkézenfekvõbb modellként két, egymáshoz képest "megvezetett" kitérõ egyenes pályán haladó, azonos tömegü test közelítésének és távolodásának feltételeit választottam, A pályák megvezetésére azért volt szükség, hogy a bizonyítást egyszerûsíthessem: akkor ugyanis nem kellett figyelembe vegyem az óhatatlanul bekövetkezõ pálya és sebesség változásokat. Olyan ez, mintha mindkettõ valamely sinen haladt volna, amelyen a kialakuló sebességváltozásokat valamely külsõ forrás kompenzálja. Amelyet kiszámítva megismerhetõk az árapály energetikai paraméterek.
További fontos paraméter volt, hogy a kiindulásnál a két test egyike sem forgott a saját tengelye körül. Ugyanakkor mind a két test gömb alakú, azonos méretû, és struktúrájú, valós tömeget képviselt.
Ezekre a viszonylag egyszerû, világosan megfogalmazható feltételekre azért volt szükség, mert ez esetben nem a nunerikus, hanem a bonyolultabb analitikai (diff. egyenlet) megoldást kerestem és találtam is meg. (lásd. honlapom- amit ezért is féltek...).
Maga a bizonyítás nem illik ide, azonban az eredményei elmondhatók!
Ha a relatív egymáshoz közeledõ -távolodó testek közül az egyiket feltételesen "központinak", a másikat "távolinak" tekintjük (árapály vizsgálatoknál ez szinte általános megközelítés), akkor a folyamat során a következõ dolgok történnének, amelyek a kettõ közelpontjában csúcsosodnak ki. (megjegyzendõ, hogy a testek azonossága miatt mind a kettõvel ugyanaz történik majd. Kezdjük a feltételes központi tömeggel, amelyben a közeledõ távoli árapálya fokozódó, majd a közelpont után újra csökkenõ árapály hatásokat kelt. Amelyek kihatnak a folyadék, és a szilárd részeire az egész tömegében, rugalmatlan, disszipációs folyamatokat indítva benne el. Ezek a távoli gravitációjának növekedésével egyre fokozódva az addig mozdulatlan közeli tömegre forgató nyomatékot képeznek, amelyre az lassú, kezdetben növekvõ forgással válaszol. Amelynek iránya hozzáigazodik a távoli közeledésének irányához. A közelpont után is ez addig folytatódik, amíg a távoli pillanatnyi forgási periódusa (amely kiszámítható) nem válik kisebbé, mint a központi által elért forgási periódus (ez a lokális USP pálya). Ettõl kezdve a távoli már fékezi a központi égitest forgását, míg el nem éri a végtelent. Azonban soha többé nem jöhet létre a kinduló állapot: egyfelõl a központi égitestnek valamely maradvány forgásperiódusa jön létre, míg a távoli kezdeti energiájának egy részét elveszítené: és a külsõ energia forrás nélkül nem érhetné el a végtelent!
Mindez egyenes pályán: ám bármely görbe pályán a két test hosszabb ideig tartózkodik egymás közelében, így a hatás nagyobb. Körpályán az ismétlõdés miatt a legnagyobb.
Most pedig képzeljétek el ezt egy fazék vízben, virslivel, a Naprendszerben, az univerzumban is, vagy pl. a flyby effektusnál. Hogy képet kapjatok arról, mi az, amit a fizika és a csillagászat szerintem "ignorál"? Hogy megértsétek a tehetetlen dühöt, ami néha elfog itt. Mert ekkora figyelmetlenségük már szinte érthetetlen, és meg sem bocsátható. Még szerencse, hogy gyorsan felejtek.
Köszönöm, hogy megnézted, és szõlsz rõla. Közben éán is megtudtam, hogy egy félreértés miatt kapcsolták ki egy napra. De örülnék, ha továbbra is legalább figyelemmel kisérnéd ezt a topikot, akkor is, ha nem irsz be, vagy nem értesz egyet vele. (Természetesen jobb, ha irsz- normális hangnemre ugyanúgy válaszolok.)
Az éjjel szabad szemmel látható csillagok mindegyike messzebb van 4,2 fényévnél?
A tudomány dolgain elmélyülten meditálva (miközben hiába próbáltam mindkét lábam a fenekem alá gyömöszölni, mert azonnal elzsibbadtak) rájöttem, hogy : - a Hubble effektus = ÁRAPÁLY törvény - a flyby anomália = ÁRAPÁLY törvény - Pioneere anomália = ÁRAPÁLY törvény. - és még sok minden szintén az.
Majd a továbbiakban megtapasztaltam, hogy ezekre a jelenségekre a fizika a sötét tömegek és a vákuum ezotérikus világában keresi a választ, remélhetõleg még jó sokáig. Holott a megoldás századok óta ott van az óra (orra?) elõtt- olyan régen, hogy már rég el is feledte!
Tovább próbálkoztam tehát abban a lehetetlen pózban meditálni, még a fórumba is beléptem (az még zsibbasztóbb), amíg rájöttem: hoppá- a probléma nem a tudósokban, és nem a tudományban van!
Egyszerûen mi ilyenek vagyunk, nekünk ez a fajta tudomány a jó! És ha valaki változtatni akarna, többen vannak azok,akik aktívan akadályozni próbálják, mint akik aktivan segíteni!
"Hát ezért van ez így?", tünõdtem már tovább, elõbb csak a körmömet, majd még a szellemes qetuol észrevételeit is megrágva, majd kiköpve: hát ezért nem jutunk ötröl -ötre se?
Így azután sajna, tovább kell, hogy meditáljak. de azért javasolhatnátok valami más testhelyzetet, mert ez nem nagyon megy. Például békaként már próbáltam brekegni, ami idõvel egész jól ment, csakhogy rámszólt a csõsz.
szervusz, nem fogsz senkinek hiányozni. és valóban, visszavonulásról beszélni azért is hülyeség, mert semmi közöd nem volt a tudományos élethez.
Kedves CIFU. Most néztem meg, 2 év óta mûködõ honlapom jelenleg elérhetetlen!
Szeretném jelezni, hogy kizárva engem a kommunikációból, ahogyan néha itt is megtörténik, nem én, hanem mindenki más is idõvel ellehetetlenedik. Mert például a menetrendszerinti kõgolóbist az árapály figyelembe vétele nélkül méretezik. Vagy addig végeznek energiatakarékos és környezetvédõ beruházásokat, amíg mindenki belegebed. Mivel nem kivánom, hogy másnak is problémája legyen miattam, inkább visszavonulok.
De hogy micsoda hülyeség ez is? (Még meggondolhatom.)
"A bolygóközi szondáknál van. Tehát a jelenség nem köthetõ a Földhöz." Nem várt, kedves vendég CIFU, akinek valóban örülök.
A választ elõbb megadtam, mint te az állitásod megtetted.
Ha megnézed Comissionér linkjét a WIKI-ben, ott egyértelmûen látható, hogy azokról a jelenségekrõl van szó, amelyeket a távoli ûrszondák éppen a Föld közelében szenvednek el.
A Föld körül keringõek közül pedig hetente egy szakad a nyakunkba. Az nem segítség, ha másképpen magyarázzuk, mint a valóság. Napszél, légellenállás stb. Az árapály méretezhetõen km-t süllyeszt, pont azt a bejegyzésem törölte a moderáció, amit számítottam? Nem, ebbõl elegem van! Nem tûröm, hogy éppen a tudomány, amit nagyra becsülök, packázzon a valósággal!
Ennek: VÉGE!
Felmondok neki! Menjen ahhoz, akiknek szüksége van bárgyú mesékre!
Hogy pedig mindez nemcsak kitaláció, hát idézek a táblázatból:
1. A Galilleo elsõ közelítése 956 km, sebességnövekedése 2,65 mm/s. Elég közeli, és emiatt volt nagy a zuhanás miatti sebességnövekedés.
2. A Galilleo második közelítése 303 km, sebességnövekedése 7,61 mm/s. Ez a legnagyobb közelítés, így illik hozzá a legnagyobb zuhanás is.
3. A NEAR közelítése 532 km, sebességnövekedése 0,67 mm/s. Ez is nagyon közeli, még nagy a zuhanása. Azonban a forgássíkra nagyobb szögû, mint a Galileo I-é, arra csaknem merõleges. Ezzel is magyarázható a kisebb sebességnövekedése.
4. A Cassini közelítése 1172 km, sebességnövekedése -1,7 mm/s (távolodik?). Passz, ez külön vizsgálatot igényel!
5. A Rosette elsõ közelítése 1954 km, sebességnövekedése 0,008 mm/s. Jóval távolabbi az elõzõeknél, nem csoda a kisebb zuhanás.
6. A Messenger közelítése 2336 km, sebességnövekedése ? mm/s.
7. A Rosetta második közelítése 5322 km, sebességnövekedése -0,004 mm/s. Ez azonban bõven befér a mérési hibába, ami nagyobb, mint maga az érték! (0,044) Így lehetséges az is, hogy valójában zuhant, vagy hogy semmi nem történt.
8. A Rosette harmadik közelítése 2483 km, sebességnövekedése - mm/s. Ez is jó messze van.
Hogy mit jelent 1000 km magasságban, ha egy ûrhajó 1 m-t zuhan? Nézzük nagyságrendileg: 1000 km magasság, körsebességbõl kivonva (1000km-1 m) magasságú körsebesség= +0,5 mm/s. Ami éppen egyenlõ a NEAR mûholdéval.
És mit jelent ugyanez 300 km magasságban, 12 m zuhanás esetén? 7,0 mm/s -ot, ami éppen egyezik a Galileo második közelítésével.
Ami azt jelenti: 1. a flyby anomália egyértelmûen árapály jelenség! 2. A fizikának és az elméleti csillagászatnak errõl fogalma sincs! 3. EZ ÍGY NEM MEHET TOVÁBB! VALAHOL VALAMI NINCS RENDBEN! 4. Üdvözlöm az uwu, és a Zéro tanult barátaimat.
Egy apró gigkszer van ebben a gondolatmenetben: a Föld körül keringõ mûholdaknál, ûrhajóknál, ûrállomásoknál nincs jele megmagyarázhatattlan anomáliáknak a pályákban.
A bolygóközi szondáknál van. Tehát a jelenség nem köthetõ a Földhöz.
A problémám, hogy eddig csak körpályákkal foglalkoztam (a forgássikon), ami az árapály legegyszerûbb esete. Hasonló térbeli görbéket nem számoltam még, és bizonyára nem is fogok. Rajta ifjú tanult Barátaim, elõttetek a jövõ! Amihez én adok új feladatot is. Nem kis ajándék...becsüljétek meg! (Ezeket a hozzászólásaimat kimásolom, hátha valaki kitörülné, nagyzolási, és ironizálási próbálkozásaimra gondolva. Megteheti, bár most az egyszer jobb, ha meghagyja. Mert most ez szükséges).
Comissioner által adott feladatok (mert annak fogom fel) roppant érdekesek. Ám számomra- bár már korábban is felületesen ismertem õket- újak is. Így sajnos legalább egy nap gondolkodás + egy mély alvás kellett hozzá, hogy megtaláljam a helyes választ rájuk. Sajnos azonban az ûrhajózás 10000 alvás után sem tudná megtalálni (pedig mérnöki tudomány is), amíg a fizika és az elméleti csillagászat továbbra ugyanúgy ignorálja az árapályt, ahogyan engemet is, pontosabban: mit se tud rólunk...
Egyszóval: úgy a Pioneer, mint a flyby anomáliák: ÁRAPÁLY jelenségek. Az általam USP-nek nevezett pályakritérium a Földnél: 42000 km, a Napnál: 25 Mkm, a Naprendszernél-ez jóval bonyolultabb kérdés, korábbi becslésem szerint valahol a Jupiter után van.
Mindenesetre ami egy ilyen USP-n belül halad, az ahhoz képest zuhan (vagyis radiálisan közeledik, a sebessége pedig növekedik. Ez figyelhetjük meg a Flyby effektusnál, hiszen azok szinte a Föld felszinén játszódnak le. Ami viszont túl van rajta, az pl. távolodik a Naprendszertõl, és ennek megfelelõen lassul. Ez látható a Pioneereknél.
Ez a folyamat minõségi jellemzése.
Most számszerûen vizsgálom.
A Földi Flyby effektusnál pl az ûrhajó ~100000-150000 km-t tesz meg az USP-n belül, ami annál a sebességnél 3-5 óra (0,0005 év). Ez alatt a "rövid" idõ alatt azonban fajlagosan vagy ötven-százezerszer nagyobb árapálynak van kitéve, mint pl. a Hold! Korábbi becslésem szerint egy, a Földhöz közel, az USP-n belül kerengõ ûrhajó az árapály miatt több km-t zuhanhat egy év alatt. Ebbõl visszaszámolva a távoli ûrhajó e rövid idõ alatt is méter nagyságrendû közeledést, és annak megfelelõ sebesség növekedést élhet át. Nincs ezen mit csodálkozni, legfeljebb a "felkészültek" felkészületlenségén. (Nem engedhetem meg magamnak azt a luxust, hogy ezt a sajnálatos tényezõt ne emeljem ki. Különben semmit se ér, amit csinálok, és a trollok diadalt ülnek).
A Pioneerekkel más a helyzet.Õk a Szaturnusz után már bizonyára kikerültek nemcsak a Nap, de a Naprendszer USP-jén is! Így azután radiálisan távolodnak tõle, ami virtuálisan a körsebességi tényezõ nagyobb csökkenését okozza.
TEHÁT AZ ÉGIMECHANIKÁBÓL SEM HIÁNYOZHAT AZ ÁRAPÁLY!!! (Sem én)
Elemezve a WIKI flyby táblázatot, jol látható, hogy a legszignifikánsabb tényezõ nem a megközelitési szög, amit gondolnak, hanem a távolság. Ahogyan az árapály esetén lenni is szokott! A megközelitési szögnek persze szintén van szerepe. Ám a Föld sugarának a számláloban, és a fénysebességnek a nevezöben nem sok... A gravállandonak viszont igen. Az egész bizonyára visszavezethetõ az árapály egy speciális felirásához. Érthetetlen, hogy erre miért nem gondolnak, hiszen az üstökösök zuhanása is e miatt van. Olyan közel az árapály nagyon erös. Nem állithatom bizonyosan, de nagy valoszinûséggel fogom tudni számitani!
(Az elõzõ hozzászólásomat töröltetném). Helyette: A flyby hatást az ûrszondák gyorsítására használják. Ennek során pl. a Földet is közelítik, amikor pontosabb mérések végezhetõk. Azonban ekkor parányi, ám tendenciózus eltéréseket tapasztalnak a számítottól. Mindez hihetetlen, és csodálatra méltó pontosságukra utal.
Átirtam a WIKI táblázatot excelbe, és próbálom értelmezni. Természetesen sokféle magyarázata, napszél, stb lehet. Az árapály hatása azonban szükségszerû, elkerülhetetlen, és az említett tényezõkkel méretezhetõ is, pl. szerintem a keringési idõvel is arányos. Csakhogy én azt is számítottam, hogy a Földpálya is távolodik a Naptól, mégpedig 2 m/év nagyságrendben. Ha a szondák is a Föld pályáján keringenének, nagyjából ugyanazt tennék. A pályájuk azonban hol távolodik a Naptól, hol csökken, és ennek megfelelõen változhat a növekmény. Ezért most egy metodikán kezdhetnék dolgozni, hogy találjak szignifikáns tényezõket. (A keringési idõvel kezdeném, azután pályaelemzéssel)
Az elõbbi hozzászólásnál én még csak a Földre visszazuhanó ûrhajókra gondoltam, amelyek árapály süllyedés számítási metodikáját már most is alkalmazni tudom.
Ami pedig a Pioneerek anomáliáját illeti, hogy lassulnak, az nem biztos, hogy árapály miatt van. Lehet, hogy azt tényleg valamely sötét tömegek okozzák, amelyeket pedig oly hévvel, szinte inkvizítorként ostorozok. Csakhogy nem a "Big- Bang univerzumunkon" belüliek, hanem annak határán kivüliek, amelyek méltán nem láthatók az eseményhorizontunkon túl! De lehet az oka a mi univerzumunk látható tömegeinek gravitációs térerrõsség- eloszlása is, amelyet még nem ismerünk. És még sok mindenféle oka lehet a Pioneerek anomáliájának, napszél, csillagközi szél stb.
Érdekes lenne vizsgálnom ezeket.
Ne essél kétségbe, agályaid valósak. A Big- Bang elmélet szerintem csupán a részecskefizika vadhajtása- robbanásszerû expanziójának a tünete, és rövid idõn belül eltûnik, ahogyan egy szétrobbant lufiból a töltelék.
A Big Bang egyébként is még rengeteg mindent nem vesz észre, pl. a Schwarzschild sugarat sem, (szerintem csak a neve miatt nem lett híresebb, alig lehet leírni), amelynél nem lehetne kisebb sugarú. Imádja még a szingularitást is: a vákuum dicsõitése ma nagyon divatos. (Mi a fenének találták fel a vákuum-- cleanert?).
Azért megjegyzem, hogy egyetemen, vagy kutatóintézeti helyeden ne nagyon hangoztass ilyen véleményt.
A Hubble törvény - árapály kapcsolat bizonyítási modellje valamely kvázi- homogén "központi" gömbi tömeg (univerzum, Föld) felszínéhez közel keringõ "távoli" tömeg viszonylatában a következõ:
1. A távolodó tömeg energiájának növekménye közelítõleg a dr sugárral arányos. ET= (G*m/r^2)*M*Δr
2. Az árapály távolító hatása viszont az idõvel arányos. (dT. r~R) EÁ= k*(G*m*R^2/r^3)*M*Φ*Δω*Δτ
Ahol m,M tömegek, R a központi égitest sugara, r a távolságuk.
Φ: árapály csatolási tényezõ (saját paraméter), ami a központi égitestre jellemzõ energia disszipációs tényezõ, 0...1,0 közötti értékû. (elõzetes becslés alapján univerzumokra, fekete lyukakra 1-hez közeli, csillagokra, gázbolygókra 1E-5...1E-6; Földszerû szilárd-folyékony bolygók 1E-7-9; merev pl. jégbolygókra <1E-9)
Δω forgásperiódus különbség (központi-távoli)
sinβ^2 =(R/r)^2 a távoli égitestbõl a központi felé indított szög szinuszának négyzete.
k: formatényezõ, a tömeg és a sebességelosztástól függ, homogén, szilárd gömböknél ~2/5, Hold- Föld viszonylatban <0,1
A helyzeti és az árapály energiák egyenlõségébõl adódik a Hubble távolodási sebesség képlete:
Behelyettesítve ezeket a tényezõket, a sugár- távolodási sebesség függvény bármely változása érthetõvé válik. A távoli cefeidák nagyobb távolodási sebessége ugyanúgy, mint a Hold 40 mm/év, és a Föld a Naptól, ami számításom szerint 2m/év, a Plutóé ~70 m/év, és amelyekrõl tudomásunk sincs. A galaxiskarok távolodása, szétnyílása, sõt visszazáródása is szintén árapály jelenség. Galaxisra még csak becsléseket végeztem. Hiszen a felvett tényezõk sokoldalú kisérleti ellenõrzést igényelnek, ami el sem kezdõdött még. A galaxis formatényezõje (K) sokkal bonyolultabb, és a távolsággal minden paraméter másképpen változik, mint a gömb esetén. Hiszen amig a csillag még a galaxisban van, külsõ és belsõ tömegek árapálya ellentétesen hat rá. Ahogyan a Jupiter holdak árapálya nemcsak a Jupiterre, de a többi holdra is hat. Minderrõl vagy 200 oldalt irtam, szeretném rendezgetni, és ellenõriztetni. Valóban alapjaiban irja át a fizika ezen részét. A honlapomon ott van a tartalom jegyzéke, és a fõbb eredmények, amelyek magamat is megleptek. Például a súlyponti tömegközéppont viszonylagossága más tömeg jelenléte esetén. (Hát már a tömegközéppontban sem hihetek?).
Pedig a gravitáció alapjait nem is érintik, azt egy másik tervezett (soha el nem készülõ?) kötet: a Töltés- Fizika tartalmazná. (Ahol nem fizikai, hanem "tudati töltések" a fõszereplõk...)
A galaxis magnál gyors távolodás látható
Itt: http://www.trivent.hu/2011/tavho2011
Mindig örülök a hozzászólásidnak, ez is jó kérdés, a sötét tömegek egyik inditéka. Most el kell menjek, de részletesen is válaszolhatok. Egyébként a honlapomon van a Hubble törvény levezetése, közeli objektumokra is. Esetleg belekukkanthatnál. (www.megismerhetetlen.com) Az ottani levezetés homogén gömbi térre vonatkozik, annak a peremén lévõ objektum távolodására (zuhanására),. Teljesen egyértelmû, ahogyan az esetben a távolsággal a sebesség növekszik! A galaxis esetében persze más a forma tényezõ,hiszen az lapos. Nagyon örülnék, ha itt beszélgetnénk a témáról. Nagyon kedvelem, és nincs senki, akit picit is érdekelne. De ha téged érdekel, akár az árapály energetika levezetését is leírom itt neked... Egyébként az elõadás röviditett anyaga itt található. A végére bekerült egy rajz, amit tt kihagytam, de abból megértheted az agályaim egy részét.
Forrai! Az árapály elméleted ezekre a megoldatlan problémákra mit tud válaszolni?
Sziasztok. Most irok eloszor ebbe a forumba, nem vagyok se fizikus, se csillagasz, csak egy atlag ember vagyok aki szeretni nezni a csillagaszatrol, fizikarol szolo dokumentum filmeket es kicsit elmelkedni rajta.
Azert irok most, mert honapok ota nem ertek valamit. Mar tobb embertol is kerdeztem, de senki sem tudta megmondani a valaszt, remelem kozuletek valaki meg tudja nekem magyarazni a kerdesemet.
Eloszor akkor tettem fel magamnak ezt a kerdest mikor hallottam a Hubble Ultra Deep Field felvetelerol. Itt egy kep a wikipediaral hogy pontosan mirol is van szo ha valaki nem ismerne:
Szal mondjuk hogy mi (Fold) vagyunk kozepen, ez a leheto legegyszerubb eset. A galaxis kezdemeny amit a HUDF kepen latunk kozel 13 milliard evvel ezelott nezett igy ki ugy mint ahogy most kinez. Ergo a feny 13 milliard evet utazott, mire elerte a Hubble erzekloit. Ez feltetelezi hogy a galaxis kezdemeny 13 milliard fenyevnyire van tolunk.
Ugyebar a Big Bang elmelet alapjan minden egy pontbol indult ki. A galaxis is, amit a Hubble most lat, es maga a Hubble is. Ahhoz, hogy a feny 13 milliard evet utazzon a galaxis kezdemenytol a Hubble-ig, azt kell hogy jelentse, hogy a Big Bang utan minimum 700 millio evvel a galaxis kezdemeny mar fizikailag azon a ponton volt a terben ahonnan a feny elindult es meg 13 millard evet utazott a Hubble (Fold) fele.
A nagy kerdesem az lenne, hogy ugyebar Einstein szerint semmilyen anyag nem utazhat gyorsabban a feny sebessegnel, akkor hogy a fenebe lehetett a galaxis kezdemeny 700 millio evvel a Big Bang azutan azon a ponton, ahonnan meg 13 milliard evet kellett utaznia a fenynek hogy ide erjen? Ez nem feltetelezi azt hogy a galaxis kezdemeny az elso 700 millio evben a feny sebessegenel gyorsabban mozgott hogy eljusson arra a poziciora a terben ahol a mai formaban latjuk? Ha vesszuk a legjobb esetet is, es mi pont a masik iranyba mozgunk, mint amerre a galaxis kezdemeny, akkor is boven a fenysebesseg felett kellene hogy legyen a sebesseg koztunk es a galaxis kezdemny kozott.
Szerintem tuti en vagyok a hulye, es valamit nagyon felre ertelmezek, de ha a fene fenet eszik sem ertem ezt.
Felhomalyositana valaki ha nagyon szepen megkerem?
Elore is koszi!
Jó hogy nem õket, de azért ezt másoknak is tudnia kell.
Aki értelmezve olvas, az tudja. Aki meg nem, annak hiába is mesélném...
Nagyon megtetszett, amit az Occam borotvájáról írtál. Van egy sor hasonló bölcsesség, pl. a gordiusi csomó. Vágjuk ketté a fúziót is. Vagy Carducci: "Aki húsz szóval mond el olyasmit, amire tíz is elég, az egyéb hitványságokra is képes". (Ez pl. 15 szó, pedig ennyi is elég lenne: "mindenki hitvány").
És ezt pont egy költõ mondta, akinek a leghosszabb verse nyilván: "Imádlak!" volt. Ami csak egy szóból áll, és mindent elmondhatott a szive hölgyének.
Jó hogy nem õket, de azért ezt másoknak is tudnia kell. A tudomány: intézmény. Van egy "normál" szintje, amely csak felhasználja a meglévõ ismereteket. Ennek a felszínén, párhuzamosan új elméletek is születnek, és bekövetkezik egy paradigma- váltás, a tudomány új, remélhetõleg magasabb szintjén. És kezdõdik elõrõl. (Thomas Kuhn)
A tudomány normál szintjén pedig az akkori ismereteket oktatják, ami érthetõ.
Legfeljebb hozzá lehetne (kellene) irni: "A tankönnyv a mai tudomány állása szerinti, jelenleg leginkább elfogadott ismeretek egy részét tartalmazza." És a könyvekben meg utalni más irányzatokra. Ezt talán meglehetne tenni az iskolás könyvekben is. A feleléskor, és a vizsgán a tanuló beszélhetne másról is, a tanítónak pedig azt is értékelnie kellene, sõt -pozitívan! De a normál ismereteket mindenképpen el kellene, hogy sajátítsa, mert a környezet is azokat használja, és õ sem élhet eltérõen...
De ennél több (kevesebb) nemigen tehetõ. Te mit javasolnál? Hogyan oktassák a kisiskolásokat, a gimnázistákat? Régi vita ez, és nem merülnék bele.
Valaki azt mondta: Ez a világok legjobbika. Más meg vitatta. Én se dönthetem el- ebbe nem tudom a tutit. Viszont én kedvem lelem a normál tudomány hibáiban- azokból szemezgethetek. Láthatólag van elég belõlük, jutna mindenkinek.
Egy dologra felhívom a figyelmedet. Én nem a kutatást végzõ, valóban okos-intelligens mai megélhetési-tudósokról beszéltem. Nem! Én azokról, akiknek a mai tankönyv-ismereteket köszönhetjük. Hiába mondod el háromszor, hogy "nem baj", belül te is érzed, hogy de, igen is baj.
A mai tudomány, buta, nemlétezõ dolgokat állít, ahelyett, hogy tiszta vizet öntene a pohárba, és csak a biztosan tudott dolgokat oktatná. A valóságban ez óriási baj!
Már csillaghajó-flottáink lehetnének, ezer és ezer ugróhajóval. Már régen.
Már nem kellene éhen-halniuk gyerekeknek. Már régen.
Már ... Ugye érted mirõl beszélek. A tudomány nem a fejlõdést, a haladást szolgálja, hanem visszafog, eldugítja a csatornákat. Hogy még jobban lásd amit mondok, íme egy mesterpéldája a butításnak, az elvakításnak:
Idézem:
"Hát hogyan jöhetnének ide az ufonauták olyan messzirõl. Még ha fénysebességgel jönnének is évezredekig tartana! A természeti törvények nem engedik meg, hogy itt legyenek."
Odáig mentek hát, hogy már nem a valóság az elsõdleges, hanem a törvényeik. A hamis törvényeik. Megfordították az értelmeset, tettek helyébe vakhitet és e vakhit diktálta véleményt tették kötelezõvé ezen a bolygón. Mindenki más, te vagy én, aki merünk gondolkodni és látjuk, hogy ez bolond-dolog, ki vagyunk kiáltva tudományellenesnek, mi-több, akár hülyének. Mi és nem õk. Ez itt a lényeg. Az õrültek hatalma ez az értelmesek felett...
Nem örülök, hogy tudósókról így írsz! Én a tudományt, csak mint intézményt "értékelem", persze a nevetséges békaperspektivámból. A tudósok túlnyomó többsége magasan képzett, elhivatott, tiszteséges, tehetséges, kreatív, és a helyén van (ahogyan én is, sajna). Bizonyára nem minden feladat tetszik egyformán nekik, és próbálnak támogatást szerezni "jobb ügyeikhez". Amihez nem elég jó tudósnak lenni, de egyéb "megyõzõ" képességekkel is rendelkezni kell.
Így hát ne írj róluk elmarasztalót! Mert az egyébként is inkább a kivülállókat illethetné, akik szívesebben adják a pénzt akkor, ha gyakorlatiasabb, hasznot hozó, vagy legalább is érdekes dolgokat igérnek nekik. Amire természeten az elméleti, és az alkalmazott tudományoknak is egyaránt törekedni kell, és amelyben a mérnökökkel együtt nagyon nagy sikereket értek el... Amíg azonban az alkalmazott tudományok csak kevés hibát követnek el, amelyek gyorsan felfedve hamar ki is javíthatók, addig az elméletiben századokon keresztül megbúhatnak súlyos hibák: én azokról beszélek. Megbúhatnak, mert elméletiek. Mert akkor is föl lehet fedezni Amerikát, ha nem oda indulunk, vagy az általános relativitást, ha nem tudjuk, hogy mitõl van, és élvezni lehet mindezek gyakorlati hasznát.
De az elméleti tudományoknak van más szerepe is, amelyrõl a legnagyobb tudósok azt írják: arra törekedtem, hogy munkám bármely haszon nélkül is "szép" legyen!
Pontosan azért szólalok meg, mert akármelyik tudományágba outsiderként bekukkantottam, számomra feltûnõen "csúnya" elvi hiányosságokra leltem bennük. Amelyek lépésrõl- lépésre továbbadódnak, felkapja õket a szél, és viszi az idõkön át, soha meg nem szünõen.
Azonban láthatólag semmi probléma, hiszen így is minden jól megy!
Persze engem is elbizonytalanít, ha azt mondják, hogy 2x2=5, de az nem baj. Ha mondják, akkor hadd mondják, a verkli megy tovább. De azért bizonytalan vagyok a tekintetben is, hogy ez mindig így maradhat?
az általad említett elméletek bocsi, de egyszerûen: együgyûek...
A legtöbb tudós azért lett tudós, mert kitûnõ tanuló volt elõéletében. Mivel az iskolák a megtanult anyag visszaadását honorálták, a legtöbb jó-tanuló -szorgalmas diák-, a beteg emberek közül került ki. Fél-autista társaság, akik nagyrészt képtelenek ismeretlen dolgokra következtetés a meglévõ ismeretek alapján (extrapolálás). Jellemzõ, hogy mi is egy vezetõ tudós fixa-ideája? Occam borotvája. Pedig az egy 14. században élt angol filozófus, ferencesrendi szerzetes volt csupán. Vagyis elég régi butaság, ahhoz, hogy mai irányelv legyen. Mégis aszerint gondolkodnak. Occam borotvája egy autista filozófiai elv, amely szerint két, az adott jelenséget egyformán leíró magyarázat közül azt kell választani, amelyik egyszerûbb. Egy jelenség magyarázatának minél kevesebb feltételezést kell magában foglalnia, kizárva azokat, melyek nem változtatnak a magyarázó elmélet valószínûsíthetõ végkimenetelén. Tehát már eleve a kigondolt eredmény prekoncepciójától áthatva kell gondolkodni ma is? Baromság! Így nem a valóságot találják meg, hanem a saját ostoba kivetülésüket. Az õ egyszerûre való törekvésük jegyében fogalmazódott meg az összes alap-természettudományos elmélet. Nem lehet csodálkozni, hogy ennyi baromságot hordanak össze a tankönyvfejû nickek itt, ezekben a fórumokban is. Képtelenek a saját fejükkel gondolkodni. Csak visszhangozzák a tankönyvek szövegeit. Szánalmas az egész, de tényleg.
Valóságos felüdülést jelent, amikor jön egy Forrai és saját elképzelést tár elénk. Nem baj, ha nem tökéletes, de saját. Nem baj, mert kiforrhatja magát a forradalmi feltételezés. Még az is lehet, hogy végre megtaláljuk a kiutat a sötét középkorból, ami lám ma is csak egyre folytatódna, ha nem lennének valódi gondolkodó elmék. Csak azt tudom mondani, hogy hajrá! Én figyelemmel kísérem az utadat!
Kár, hogy elbúcsuzol, mert sok érdekeset, tanulságosat irtál, és nem vagy troll, akikbõl bõven van itt. Lehetne azokról is beszélgetni, amit irtál, és nem csak arról, amit én. Dehát új gondolatok nélkül nem unalmas a társalgás?
Kár, hogy nincs saját elképzelésed, mert arról is beszélhetnénk. Hiszen magad is irod: te csak elfogadod a teoriákat, amelyek szintúgy nem bizonyítottak.
Én meg arra kértelek, hogy képzeld el, de igazán részletesen- hogyan, miként indult el a fúzió, szinte láncreakciószerûen, egy nagy nyomású, de még nem elég forró térben. Mi történt akkor és ott? Képzeld, hogy ott vagy bent. Mit látsz elõtte, utána? Hiszen bizonyára tudod, hogy a fény a Nap magjából csak százezer évek alatt juthat ki! Úgy szeretném valakinek végre elmesélni, hogy a gravitációs térerõség messze nem a Nap felszínén a legnagyobb, hanem valahol a sugara ötöde alatt. És hogy ott sokkal nagyobb! Így ha valami onnan távozik, az a Naprendszerbõl is elmehet! Most képzeld, nincs még folytonos fuzió, talán csak spontán lokális, azonnal megszûnõ fellobbanások, mert hiányzik még valami! És most megérkezik, eljut a magba, és ezek a felvillanások egyszerre több helyen jelennek meg, megindul láncreakciószerûen a fúzió. A hõmérséklet nem húszmillió, hanem tízszer, százszor nagyobb, amit csak a vas képes kiállni úgy,hogy nem indul el benne egy endoterm folyamat. Azon a hõmérsékletben még nehéz elemek is létrejöhetnek talán.
Mert a mag pillanatnyilag olyan, mint egy nagy vastagfalu, szigetelt tartály. A keletkezõ hõ nem tud belõle távozni, csak igen lassan. Emiatt gyorsan nõ benne a nyomás is, miközben a mag ionizált anyaga vad körtáncot jár, hatalmas elektromágneses erõket produkálva! Amelyek egyébként a forgás sík fölé, tengelyirányba mutatnak, miközben persze a gázfelhõ is 2-3 óra periódussal forog! Nincs mese! El kell jönnie a pillanatnak, amikor a magburok megnyilik, valahol jóval az ekliptika fölött, és fényes csóvaként kiszabadul a mag anyagának egy része! Megszületett az elsõ óriás gázbolygó, amit Anonymus-1-nek neveztem. Ami azonban nyilván akkora sebességgel szakad ki, hogy még a Napot is kilökte a galaxis karból, tengelyét elferdítette, és egy csomó másod és harmadlagos kondenzátumot (Szedna, üstökösök) hátrahagyva távozott a galaxis halóba. Most a "nyílás" összezáródhatott, de csak rövid idõre, csak amíg megérett a Nap "méhében" a második parányi fióka, pl. az Anonymus-2 (ami talán az X bolygó, hosszú periódusú), majd a Neptunus, és a többi gázbolygó is- mind ugyanígy. Késõbb a Nap is megnyugodott (viszonylag), már csak Napszél jön (fuj!) belõle.
De azért még most is szül gyermekeket, amelyek már szerencsére "elvetélnek". Számos fotón látszanak ugyanis közvetlenül a Nap mentén földméretû gázbuborékok: felvillannak, majd eltünnek: sokan UFO-nak gondolják õket. Ezeket is milliószámra szülte a Nap, de rögtön szétoszlanak, visszahullnak.
Sajnos, a Te általad leírt folyamatban ez a nagyon fontos kezdeti periódus igen elnagyolt, sematikus.
Mert elképzelhetetlen, hogy a fúzió elindulása nem járt együtt gázbolygók születésével, amelyekbõl azután minden más is kikondenzálódott, a Föld is.
E nélkül az általad említett elméletek bocsi, de egyszerûen: együgyûek... Jól illeszkednek az ugyanolyan együgyü bolygó "porbacsomósodás" elméletéhez, vagy a Hold ütközéses meséjéhez. (Csak azt magyarázd meg, hogy csomósodott pl. egy fél kilós meteorit?) Tudománytalan elméletek azok, pont azért hihetsz bennük. De nem kellene inkább a tudásra törekedj? Hiszen a csillagászat állitólag: TUDOMÁNY?
Hali! Elõre bocsájtom hogy nem Én találom ki az amit leírok csak egyet értek vele. Tehát a tudomány a mi álláspontja a Nap és a Naprendszer keletkezésével kapcsolatban: Csak azért ezt linkeltem mert ezt találtam a leg rövidebnek. „ A Nap keletkezése
A Nap 4,6 milliárd évvel ezelõtt született, 3. generációs csillag. Sajnos megfigyeléseken alapuló, kísérletileg bizonyított keletkezési modellel még nem rendelkezik a csillagászat – bár a Barnard 335 csillag megfigyelésével a bizonyíték megszerzésének küszöbére érkezett–, így csak elméletek állnak rendelkezésre. A ma legelfogadottabbnak tekintett keletkezési modell szerint Napunk születési helye egy molekulafelhõ volt, egy gázzal és kozmikus porral teli, instabil térség, amelyben valamilyen okból – a legvalószínûbb forgatókönyv szerint egy közeli szupernóva robbanásának hatására– felborult az egyensúly és egy Naprendszer méretû anyagcsomó a saját tömegétõl összeomlott, és az anyag elkezdett összehúzódni egész addig, míg létre nem jött belõle a proto-Nap. A csillagkezdemény anyaga még tovább sûrûsödött, és néhány millió év alatt beindult a belsejében a magfúzió, megszületett a Nap. A beinduló magfúzió hatására a napszél is elkezdte áramlását és kifújta a maradék gázt a Nap környezetébõl. „Teljes cikk
Ez az álláspont nem egyezik Dr. Oliver Manuel 2002-ben megjelent álláspontjával és azzal amit Te is képviselsz ,miszerint:
„Úgy véljük, a Naprendszer egyetlen csillagból eredeztethetõ, és a Nap egy összeomlott szupernóva magjából alakult ki" - magyarázta Manuel. "A belsõ bolygók többsége a csillag belsõ részébõl alakult ki, a külsõ bolygókat pedig a csillag külsõ burkának anyagai építik fel." Manuel tanulmánya arra utal, hogy a Nap mágneses mezõinek kialakulásáról alkotott hagyományos nézet hibás. "A napfizikus társadalomban uralkodó nézet szerint a Nap külsõ részein uralkodó plazmafolyamoknak köszönhetõen Nap-dinamók generálják a mágneses mezõket. A hidrogénnel töltött Nap modellje kevés más egyéb lehetõséget kínál, mitöbb a Nap-dinamók mûködését is rengeteg talány övezi " –„ Teljes cikk
Azóta, 2006-ban egy Galaxy nevre halgató honlap (gondolom az volt mert ma már nem található meg a szerverük csak a tárolt változat címe,amit az idézet alján megadok.)
„Azok az elképzelések, amelyek szerint a bolygók anyaga jóval a Nap keletkezése után a Napból vagy egy másik csillagból szakadt ki, a megfigyelések tükrében nem állják meg a helyüket. A bolygók anyaga feltehetõen 4,6 milliárd évvel ezelõtt szilárdult meg. Ezt a Naprendszer különbözõ pontjairól származó kõzetek izotópos vizsgálatával állapították meg. A kõzetek megszilárdulása elõtt nagyságrendileg 100 millió évvel valami olyan folyamat ment végbe, ami radioaktívvá tette az anyagot. Reeves a következõ magyarázatot javasolta erre az érdekes megfigyelési tényre: a Tejútrendszer minden egyes tartományán kb. 100 millió évenként egy gravitációs jellegû sûrûséghullám söpör végig. Ez a hullám összenyomja az útjába kerülõ csillagközi gáz- és poranyagot, és így megteremti a feltételeket a csillagok keletkezéséhez. Reeves feltételezése szerint 4 és fél milliárd évvel ezelõtt egy ilyen sûrûséghullám összenyomta a gáz- és porfelhõt, és többek között keletkezett egy nagy tömegû csillag. Ez a csillag a csillagfejlõdési elméletek értelmében (minél nehezebb, annál hamarabb "merül ki") igen gyorsan emésztette fel energiakészletét és néhány millió vagy tízmillió év alatt befutotta fejlõdési útját, amit látványos szupernóvarobbanás kíséretében fejezett be. Mint köztudott, szupernóva csillagok belsejében keletkeznek a nehezebb kémiai elemek és köztük a radioaktív izotópok is. A robbanás alkalmával ez az erõsen radioaktív anyag szétszóródott a környezõ térbe, 100 millió év elteltével, a sûrûséghullám következõ áthaladásakor ebbõl az erõsen radioaktív anyagból indult meg a Naprendszer kialakulása. Az észlelési tények a Nap és a bolygók egyidejû keletkezése mellett szólnak, de végleges bizonyítékról korai lenne beszélni.” Ez is egy álláspont. http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:W58TkRfdVJ4J:www.virtus.hu/%3Fid%3Ddetailed_article%26aid%3D2517+a+nap+keletkez%C3%A9se&hl=hu&client=firefox-a&gl=hu&strip=1
http://www.scienceinschool.org/2006/issue3/fusion/hungarian Itt egy hosszabb cikk ami szintén a mai álláspontot tükrözi.
Természetesen tiszteletben tartom a Te nézeteidet de nem fogadom el. Ez nem baj ,nem lehetünk egyformák. Az hogy kinek lesz (van )igaza ,a jövõ titka.
1saját-nak szerintem is igaza van, amikor a hamis tudományos megállapítások kiszûrésére bíztat.
Köszönöm! Szerintem semmi másra nem lenne szükség, csak arra, hogy a tudomány mûködésének az írott szabályait betartsák. A legfontosabb, hogy falszifikáció nélküli elméletet még szóba sem lehessen hozni, nemhogy tanítani! Tudományosnak pedig csak akkor nevezzünk elméletet, ha az igazolt, és egyetlen cáfolata sincs! És még persze sorolhatnám a fontos dolgokat, de minek? Végeredményben a tudomány mûködésére létrehozott összes leírt szabály és módszer kötelezõen betartandó lenne. Nincs más hátra, mint betartatni velük. De hol van az a szervezet, aki ezt megtenné?
Újra kellene definiálni a tudomány fogalmát is. Nem írom le az enyémet, mert a múltkor CIFU-moderátor pont ezért tett hûvösre 3 hétig. Ugyan miért is szabadna magáról a tudományról beszélni egy tudományos fórumban? beszéljünk másról. Mondjuk a kurvákról? A divatról? A teknõsbékák csontrendszerérõl? Vagy mirõl, ha pont a tudományról nem lehet...
A fizika részérõl szerénytelenségnek tartom a "bozont" hajkúrászni, amikor még a Newtoni gravitációt sem dolgozta fel normálisan, nem rakta a helyére a tömegvonzás és a tehetetlenség viszonyát, nem dolgozta ki a valóságos testek gravitációját= az árapályt. Gyakorlatilag egy csõdtömeg, aki ezt nem látja, vagy titkolja azzal, hogy kapaszkodni próbál, ahol tud. (Ez is kis túlzással, de szükséges).
Így azután nem csoda, hogy az emberek megérzik a bizonytalanságát, és hát maguk is gondolkodni kezdenek- ami jó! De rossz, ha rossz irányba.
A természetben rend (is) van, az törekszik lenni. Te ezt a rendet tagadod, ha nem feltételezel valamely rendezõ tényezõt, ami leginkább a vas lehet. (Egyébként a részecskefizikára gondoltam...)
Valamiben egyetértünk, de van sok nézetkülönbség is.
A Nap jelenleg is rengeteg vasat tartalmaz. Nem vagyok ügyes képek felrakásában, de a NASA felvételein zöld szinben jól látható az ionizált vas jelenléte a Napban. Talán nem csak kivül, de a magjában is, és nemcsak azért, hogy tönkretegye azt. Hanem azért, mert nagyon stabil, nem alakul át. Így ott, ahol van, irányítja, fenntartja a folyamatot! Ami a te képleteidben sehol nem szerepel.
Mindez engem arra emlékeztet, hogy a lassan növekvõ fizika megunva régi játékait, amelyek pedig jól fejleszthetnék a kreativitását- az új felé: a magfizika felé fordult, és mindent, még a paprikáscsirkét is csak azzal törekszik magyarázni. Létrehozva a tudományban is azt a misztikumot, amelynek fanyar izére az emberek inkább vevõk.
Nem véletlenül állitom, hogy a "tudomány= a gyõztes ezotéria". Ami természetesen általánosan nem igaz, és sok túlzás is van benne. Ám azért szükséges, hogy legalább egy picit odafigyeljenek, hogy pl. te is szóbaereszkedj velem...
Mert a tudomány fejõdése szempontjából a jelenlegi hozzáállása szerintem maga a dögvész (ez is túlzás, persze).
A magfizika lett az alapja a Big Bang világnak, a Naprendszer keletkezésének... Nem túl sok ez egyedül neki? Hiszen hamarosan olyan lesz, mint egy roggyant lábú Atlasz hérosz, pedig jobb sorsra érdemes!
Elfogadom, hogy jó dolog a magfizika, de nem az egyedüli. A Hubble törvény például nem magyarázható semmilyen láthatatlan, sötét tömeggel, hanem csak a jó öreg árapállyal. Valódi példa ez a mai modern fizika túl-vállalásaira, amelynek bizonyítását (az említett képpel együtt) megláthatod a honlapomon. (www.megismerhetetlen.com)
1saját-nak szerintem is igaza van, amikor a hamis tudományos megállapítások kiszûrésére bíztat. A jelenlegi "normál" tudomány igazán megérett egy paradigma- váltásra, de nem a még nagyobb sötétség felé! És semmi jele annak, hogy az nem úgy fog megtörténni?
Ellenvetéseid nagyon gyengék a gáztömegek kiszakadásáról. Azon alapulnak, hogy talán soha sem gondoltad végig azt a folyamatot rendesen, amikor a fúzió elindult, kivéve a magfizikai képleteidet. Írd le tehát, hogyan képzeled azt te el, és azután arról beszélgessünk. Addig pedig semmit ne minõsíts álltudománynak, vagy pedig azt is, amit te tudománynak vélsz, és ami beláthatóan sok területén az!