Ti mind a ketten más értelemben használjátok a káosz szót, mint amit a káoszelmélet mond.
A káosz jelentése a Biblia szerint, szerintem: megismerhetetlen, rossz, sõt gonosz.. És én azt sokra tartom. A káosznak van más jelentése is, amirõl te beszélsz, tudom. Így elmegyünk egymás mellett...
Nem akarom az A Biblia értelmezése topikot szétoffolni, úgyhogy ezt itt folytatom:
Pár sorral késõbb még konkrétabban kimondja azt, amit te is fejtegettél: ...each particle of creation has its individual integrity, and every atom has its divine awareness. Seth says that the bedrock of our reality, its most elementary component, is a unit of consciousness, which is far, far smaller than an atom or any subatomic particle that has been identified.
Tehát azt mondja ki lényegében, hogy minden atom saját tudattal rendelkezik. Valamint azt mondja ki, hogy a valóság legkisebb építõeleme az egységnyi tudat, ami nagyságrendekkel kisebb mint bármelyik szubatomi részecske amit már felfedeztek.
Hallottál már errõl a "Seth" dologról? Mert talán érdekelni fog, hogy nem vagy egyedül a "teóriáddal"...
"De csak miután meggyõzõdtem róla, hogy sok mindent jobban látok, mint legtöbben a világon." Persze, te vagy a látó. Ezt még a preszókratikusok idején be is vették a komoly emberek.
"Kétségkivül, minden ismeretet- régit és újat megpróbálok felhasználni." :D "Azt, hogy te errõl nem tudsz, és soha észre se vennéd, az téged jellemez. Mert nem ismered sem az adott kort, sem az elõzményeket, és nem érted a következményeket." Mély szégyenérzetemben csak megjegyzem, h aki valaha is foglalkozott kicsit tudománytörténettel és természetfilozófiával az az eddigi "érveléseidbõl", megfogalmazásaidból azonnal kiszúrja, h az elmúlt évezredek jelentõs gondolatainak ismerete nélkül hiszed, h feltaláltad a spanyol viaszt. Csak az a sajnálatos, h ezzel a teljesen laikusokat meg tudod vezetni.
Na, tessék! Nagyon köszönöm. És bizonyos vagyok benne, hogy sokan gondolták még így, elõttünk is! Most csak belekukkantottam, de megpróbálom majd lefordítani.Kíváncsi vagyok, hogy, csak a valós dologi (fizikai) világra, vagy a szellemire is érti? Ám ettõl még nem teljes a filozófia. Mindenesetre arra jó, hogy az itt fórumozók belássák- érdemes errõl gondolkodni talána fizikában is. És azt mondani: minden a fizikában létezõnek is: tudati töltése van! Ami meghatározza tulajdonságait, rendeltetését. Amelyet (szerintem) Istentõl, késõbb embertõl, emberközösségtõl kaphatott. Amelyek teremtõ, alkotó tudattal rendelkeznek.
Sajnos, itt nincsenek teljesen laikusok, akiket meg lehet vezetni. Pedig õk szellemileg tiszták, lelki és tudati szemeik nyitottak. Talán gyermekek õk? Még a bölcsõde elõtt?
Te bizonyára nem vagy laikus. Mélyen belédrögzõdött, megingadhatatlan tévhiteid vannak. Egyébként tekintsd meg a honlapomon a mûvészettörténeti részt. Soha, senki nem vette még észre azokat a dolgokat amelyeket én igen. Hogy Leonardo 24 órára osztotta a refektórium termét, továbbá szellemi és valós világokra is osztva azt, amelyben egy idõlovas száguld körbe (Nagypéntek kezdetén látható...). Hogy Vermeer van Delft ARS PICTORIA mûvén a térképén egy rémséges , kísértetszerû alakot ábrázol, amely dél felõl Hollandiára támad! És még sok mindent irtam ott olyant, amit senki nem lát, mert szellemi szürkevakságban szenved. (Vélem én). Így hát joggal mondtam azt, amit mondtam- cseppet se túloztam, csak tárgyilagos voltam magammal szemben. Te pedig megalapozatlanul értékelsz.
polárka- tekintsd dícséretnek: te vagy most leginkább az, aki miatt fontosnak tartom, hogy mindezekrõl írjak.
Bocsi: polarka...
Miattam igazán nem kell fáradj, lehet nem fogalmaztam elég világosan vagy csak nehéz belátnod: - A megközelítésed nem új. - A megközelítésed nem fizikai hanem természetfilozófiai ezért kár is amiatt sírni, h legyen "Töltés-fizika"(a te megközelítéseden alapulva). Ez sértés a fizika fogalmára nézve. - Még mindig nem tudtál egy példát sem levezetni, ahol vmi más, ellenõrizhetõen helyesebb eredményt hoztál volna össze. - A konkrétumoknál már többször is hibáztál.
De azért csak nyugodtan folytasd, hátha még van vki, akit meggyõzhetnél.
Jól van, maradjunk ennyiben. De keresshetsz más csatornát is például, ahol bizonyíthatod megrendíthetetlen tudásod, és elhivatotságod, hogy védelmezd az elavult fizikai nézeteid.
A lélekrõl ezt írja: The package of consciousness that concerns humans is commonly called the soul...
Tehát lélekként (=szellemként*) az embereket érintõ, azokra vonatkozó tudatcsomagot (tudatrészekbõl álló csomagot) azonosítja be.
Én mondjuk Wade oldalára csak egyfajta könyvajánlóként tekintenék, mert õ többfajta elméletre is hivatkozik, kiemelve, hogy az elméletek többsége nem üti egymást, hanem szépen kiegészíti, így nagy valószínûséggel mindegyik elmélet ugyanazt a dolgot írja körül, csak más szimbolikát, más fogalomrendszert használva. Tehát a részletekért érdemes lenne azon mûvek eredetijét végigolvasni, amire õ hivatkozik.
Szóval ez a topik (a sértõdött nyavajgásokon túl) fõképpen arról (is) szólna, hogy a fizika a 19. századtól kezdve a vákuumnak egy teljesen új,addig ismeretlen értelmezést adott!
A korábbit, a megszokottat, ahol a vákuumot legfeljebb nyomásként mérték, és annak nulla értéke (a "Vákuum") egy fizikai tulajdonságok nélküli, tisztán geometriai teret jelentett, felváltotta egy olyan jelentése, amelynek legfõbb tulajdonsága, hogy általa bármiféle, ma még ismeretlen jelenségcsoport megmagyarázható.
Megjelentek tehát olyan fizikai paraméterei, mint a "vákuum dielektromos állandó", "...permeabilitás", stb. és sok minden más is. Amelyekkel a fény terjedését magyarázták, és egyes részjelenségeit sikeresen számították is. Mindez a "szakmát" végtelen önbizalommal és önelégültséggel töltötte be (ami polarka hozzászólásaiból is lemérhetõ). Hiszen a vákuum kellõképpen titokzatos, s így mint egy sötét szönyegnél, minden érthetetlent alá lehet seperni, beleértve a kvantum fizikát is). Ez persze nagyon kényelmes, mert nem kell örökké a vákuum cleaner után futkosni, azonban egy idõ után a különféle "szellemi" élõsködök búvóhelyévé válhat, nem beszélve arról, hogy a szállóngó por minden mást is beszennyez. Végül is olyan kifinomult porhintés ez, hogy az egyszerû embercsak csak kapkodja a fejét. Porhintés, mert általa nem magyarázható meg jóformán semmi, legfeljebb csak egy- két dolog számítható (ami önmagában is persze jelentõs, tiszteletre méltó elõrelépés...). Nem magyarázható meg sem a fény terjedése (ma is keresik az étert), sem a kvantumfizikai jelenségek, sem a világmindenség keletkezése és jövõje(a Big Bang az emberi gondolkodás mélypontja), sem a gravitáció (tehetetlenség, antigravitáció).
Ez a topik kísérlet arra, hogy a vákuumnak visszadjuk a régi, megérdemelt jelentõségét, és hogy a fontos számítások is értelmet kapjanak. A javasolt töltés-fizika beismerem, hogy csupán egy laikus kényszerû kísérlete, hogy ne a szönyeg alól, békaperspektivában szemlélje a világot, ahogyan szeretnék megszoktatni. És hogy jelezze a nagyrabecsült tudós barátoknak, hogy valami nincs rendben körülöttük- hiába a sok konferencia szünetben elfogyasztott kávé. Hogy nem mindenki vezethetõ meg a süket, vákuumnál is üresebb dumával.
Kedves remark Teljesen biztos vagyok benne, hogy veled jól megértenénk egymást, akkor is, ha nem is mindenben értenénk egyet. Azonos gondolaton megyünk, te segíteni próbálsz, és sokat segítesz is nekem. Igen- ma még csak elvétve akadnak olyanok, akik így gondolkodnak, és õk sem is túl egyformán. De ez máris nagyon jó, Az én magam elé tûzött célom az, hogy bemutassam, hogy ezek a filozófiai gondolatok valójában mennyire befolyásolják a tudományt? Számtalan példát hoztam fel már eddig is, de hát nem akarják észre venni még a nyilvánvaló hiányosságokat se. Hogy nincs a gravitációnak, a fénynek nincs egységes elmélete, pontosabban, hogy miért nincsen? A kötõfékrõl szabadult, elvadult logika elkeseredett rugkapálódzása ez, hogy mindent feldönthessen, mert túl sok az energiája? Azonban az energia lehet munka, és veszteség is.
Én úgy látom, hogy azon dolgoknál melyeket te feszegetsz, jóval egyszerûbb és kézenfekvõbb dolgoknak sincs egységes elmélete. A kérdés nagyon jó: miért nincs?
Szerintem hasonló motiváció hajt minket, és hasonló problémákkal találkozunk, ami az embereket illeti. És itt most saját magamra is gondolok. Mert látom nagyjából, hogy mik azok a hiányosságaim, amik részben okai annak, hogy emberekkel kapcsolatos problémákba ütközök. Többet nem tudok tenni, hogy megteszem a tõlem telhetõt. Ha ez kevés, akkor ez kevés.
Talán mindketten érteni szeretnénk a valóságot, amit eltorzítani látunk? Én még hozzátenném- hogy megismerni azt is - hogy vajon mi Isten szándéka- hogy "Jól"- hogy annak megfelelõen cselekedjünk, alkossunk. Ami alatt nem a köznapi értelembe vett "jó" értendõ. Hogyan keletkezhetett bennem a szándék, hogy olyan "tudományos" közegben, amely még a gondolatát is kitiltaná, ilyesmirõl komolyan írjak?
És hogyan keletkezett Leonardóban a szándék, bizonyíthatóan még szinte ifjúként (1480 körül), hogy megfesse az "Utolsó Vacsorát", amelyben éppen ezt a problémát- a Jó és a Gonosz közötti döntés nehézségeit festse meg? Amelyet Michelangelo sokkal hatékonyabban gordiusi csomóként oldott meg... És mi is- többnyire ezt tesszük most a döntéseinkkel. A vákuum- az jó döntés. Minden belé dönthetõ, anélkül hogy kicsomózgatnánk. Leonardo probléma felvetését meg zaftos fantazmagóriává egyszerûsítjük, hogy ne kelljen rajta gondolkodnunk.
Talán mindketten érteni szeretnénk a valóságot, amit eltorzítani látunk? Én még hozzátenném- hogy megismerni azt is - hogy vajon mi Isten szándéka- hogy "Jól"- hogy annak megfelelõen cselekedjünk, alkossunk. Ami alatt nem a köznapi értelembe vett "jó" értendõ.
Igen, ez jó leírása a helyzetnek!
Hogyan keletkezhetett bennem a szándék, hogy olyan "tudományos" közegben, amely még a gondolatát is kitiltaná, ilyesmirõl komolyan írjak?
Tényleg, hogyan? Én fel tudnék sorolni pár eseményt, ami idáig juttatott, de azt is el tudom képzelni, hogy még születésem elõtt történt valami, ami megindított a lejtõn... De most biztos megint hajmeresztõ dolgokat állítok.
Ad hoc vers: "Ha állitani mernéd, ám mégsem mered, Legjobb hogyha rá a hideg vizet mered"
Tetszett a kritika Neked nem tûnt még úgy mintha két különálló tudomány lenne ? Egy a birkáknak, egy a pásztoroknak. A birkák kutatásának eredményei mindig elôre megrendelhetôk, de a pásztorok szintjét soha nem érheti el. A pásztorok pásztorainak a szintjérôl pedig a birkáknak fogalmuk sem lehet. Ha a birkák kezébe kerülne valami, amit a pásztorok már rég hasznának, azt azonnal likvidálják a birkák ôrei.
Biztosan emlékszel még gyerekkorukban mennyit forgott szóban a bermudai "csoda" ami pontosabban a Philadelphia experiment volt. A hadihajók radar elôl való elrejtésrére lett létrehozva, Tesla TACHION Vortex energiájára alapozva. A kisérlet olyan jól sikerült, hogy a hajók nem csak a radar elôl, de "errôl a világról" is eltûntek... és ez 1943 ban..
Nade holvá juthattak akkor ennek a kisérletnek a folytatásában a Montauk projektban, (1983 tól 17 évig) ahol a cél az volt, hogy elôkészítsék az emberiséget arra az idôre, amikor már nem fizikális formában léteznek tovább ?
Én nem gondolom, hogy a fizika valamit titkol azon kívül, hogy valamihez nem ért. Azt viszon jól titkolja, mert a vákuum alá minden bedughat, még azt is ami nem mered. A "Töltés Fizika" viszont olyant tud, amit még elképzelni se tudunk. Talán jobb is.
A versikém se tetszik senkinek? Ez a vég...
Ezeket a projekteket mindenhol legendaként emlegetik. De egy részlet: "A II. Világháború utolsó éveiben az Egyesült Államok katonai erõi, fõként Tesla korábbi társa, Neumann János, segítségével figyelmüket a radarok számára láthatatlanságot biztosító technika kifejlesztésére koncentrálták. Tesla 1942. márciusában elfordult a kutatásoktól, miután nem hitt az egész elképzelés sikeres kivitelezhetõségében, azonban felhívta a figyelmet Neumannra, aki át is vette a munkálatok irányítását. A kutatási eredmény a Philadelphia Kísérlet néven vonult be a köztudatba, a végrehajtási helyszín nevének köszönhetõen. A Haditengerészet Philadelphiai Fõhadiszállásán az SS Eldridge nevû hajót nagyfrekvencián üzemelõ transzformátorokkal szerelték fel, majd ezeket feltöltötték, álcázó erõtér létrehozása céljából. 1943. augusztus 12-én az Eldridge eltûnt, majd négy órával késõbb ismét felbukkant, azonban súlyos problémák mutatkoztak vele. Mind a hajó, mind a személyzet molekuláris szerkezete nyilvánvalóan szétesett majd újrarendezõdött, minek köszönhetõen a személyzet egyes tagjai a hajó fémburkolatában bukkantak fel, míg mások egyszerûen eltûntek."
"A címben szereplõ kísérlet lefolyását a legélethûbben egy testvérpár írta le, akik kiugrottak a hajóból, miközben az a hipertérben mozgott, õk pedig tér- és idõugráson estek át.
"A hajó a hipertér felé sodródott. Mi a hajó belsejében voltunk, és tudtuk, valami fatális hiba történt a teszt végrehajtása során. Megpróbáltuk ezt az egészet félbeszakítani, de nem lehetett. Végigrohantunk a fedélzeten, és átvetettük magunkat a hajó korlátján. Kiugrottunk a hajóból, azonban idõfolyosóba kerültünk, melynek végén Montaukban, Long Islandon kötöttünk ki 1983. augusztus 12-én éjszaka.
Nagyon gyorsan ránk találtak, sietve levittek minket a lépcsõkön, ahol von Neumann üdvözölt bennünket. Hatalmas megrázkódtatás volt mindez számunkra. Az egyik pillanatban 1943-ban voltunk, és most 1983 volt, Neumann idõs emberként tekintett ránk. Elmondta, zárlat keletkezett a hipertérben, ezért vissza kellett menniük az idõben és kikapcsolni a generátorokat a hajón, egyébként a hipertér további örvényeket vetett volna, ereje egyre növekedett volna, és esetleg az egész bolygót is elnyelhette volna. 40 éve várt érkezésünkre."
Hát ezek nagyon hiteles forrásból származhatnak... Nekem is mindenem eltünik, de a feleségem ezt másnak minõsíti. Innentõl kezdve érdekes a dolog...
Ennek a kisérletnek az egyik résztvevôjének Al Bielek-nek van egy kb 20 részes videója a joutube-on, aki késôbb egy idôutazásban is részt vett 2749 tôl 2 évig...
Ejj de kár, hogy fingom sincs errôl a "Töltés Fizikáról". én még olyat is eltudok képzelni, hogy amit látok, csak egy holografikus illúzió. Nem azt tartom fontosnak, hogy mi van a Hold túloldalán, meg hogy miköze az apályhoz, hanem azon filózok, hogy ha már egy távoli világból idehozták talán csak az lehet az oka, hogy megerôsítsen a holografikus illúzió világhitemben... Képzelhetnék-e el még bizárabbat, ha értenék a töltés fizikához ?
Egy perc alatt folytathanám a verset, mert rengeteg rém jut az eszembe. De megtartóztatom maga, mert szilárd az akaratom. A Holdat azonban nem hozták ide egy távoli világból, és nem is ütközött, hanem valszeg az egyik, a Napból kiszakadó gázóriás gyorsan hülõ légkörében kondenzálódott ki, a Földdel együtt, és ált pályára a Nap körül, ahhoz sokkal közelebb. Majd az árapály ide távolította.
Hogy mégis sokan úgy gondolják, hogy távoli világból hozták ide, vagy hogy ide jövet onnan a Földdel ütközött- azt tartom a mai fizika és a csillagászat legnagyobb bûnének! Nyilvánvalóan érdekük, hogy az embereket tévhitekben tartsák. Ez más tevékenységeknél is megfigyelhetõ. A tévhitek ugyanis a leghasznosabb dolgok, nagy üzletek kötõdnek mindkét oldalán.
Ez nem a megrendíthetetlenségrõl szól, hanem arról, h a nézeteid és hiten alapuló leírásod édeskevés a megrendítéshez. Védelemre pedig nincsen szüksége, aki érdemben foglalkozik vele (és történetével) az belátja a szükségszerû változásokat. Csak szomorú látni ennyi hiányos ismerettel rendelkezõ embert, akik azt hiszik, h olyat mondanak, ami még nem volt. Amivel önmagában nem lenne baj (mindig is így volt), de amikor még azt is hiszik, h "...meggyõzõdtem róla, hogy sok mindent jobban látok, mint legtöbben a világon.", nah az már gáz.
Dehát elmondtam, miben láttam többet. Persze csak kis részét mondtam el, de leellenõrizhetõ. Igaz, te akkor se látnád meg, ha megmondanám mit, és hol kell nézni. Hiszen már számtalanszor elmondtam. A mûvészettörténelmet csak azért említettem, mert egy képen igazán rajta van, ami van. És ha azt nem veszi más észre, csak én, akkor az mégis csak azt jelenti, hogy én valahogy másképpen, nyitottabban nézem! Nem lehet e így ez a fizikában, matematikában is? Nem dicsekvésbõl, hanem tárgyilagosan írom. Sõt, magam is dühös vagyok magamra emiatt.
A mai fizika az oka annak, hogy az emberek nem látnak jól dolgokat. Ezért hiedelmeket találnak. Ez mégis csak olyasmi, ami igazolja a kritikámat. Ha a tudomány messze elszakad egy irányba, és a többit elhanyagolja, elõfordulhatnak gikszerek. Én csak jóindulatúan figyelmeztetem a tudományt: ne szeleskedj mán- hiszen nekiszaladsz a bikának, az pedig rosszabb, mintha a szakadékba esnél...
Megjelennek majd eltünnek a Nap körül földméretû korongok. Nosza idõ és térkapu, UFO megszállás. A törvényhozás gyorsan megszavaz kétmilliárdot influenza elleni vakcinára, meg lézerálgyúra. Senki nem tiltakozik, sõt, még kettõt összegyûjt. Holott csak a Nap kieresztett egy törpe gázóriást. Idõs korban már csak erre telik neki. Nem nagy durranás, és szaga sincs.
polarka: ezt a tudományt isteníted, és védelmezed? Nem más az, mint szuper ezotéria.
"Dehát elmondtam, miben láttam többet. Persze csak kis részét mondtam el, de leellenõrizhetõ. Igaz, te akkor se látnád meg, ha megmondanám mit, és hol kell nézni. Hiszen már számtalanszor elmondtam." Az a helyzet, h nem mondtál el 1szer sem ellenõrizhetõ dolgokat. Azzal kezdted az egészet, h 1 megismerhetetlen vmi van mindennek a hátterében.
"A mûvészettörténelmet csak azért említettem, mert egy képen igazán rajta van, ami van. És ha azt nem veszi más észre, csak én, akkor az mégis csak azt jelenti, hogy én valahogy másképpen, nyitottabban nézem!" Nah látod a mûvészettörténetnek nincsen sok köze a tud. törihez.
"Nem lehet e így ez a fizikában, matematikában is? Nem dicsekvésbõl, hanem tárgyilagosan írom. Sõt, magam is dühös vagyok magamra emiatt." Joggal lehetsz dühös. Ez egy naív feltételezés, ami még pár évszázaddal korábban még esélyes lehetett volna. De mára már akkora háttértudás gyülemlett fel, h ezek megértése nélkül az ismeretterjesztõkön beáramló tudásból lehülyézni a fizikát és bemutatni, h akkor is nekem van igazam esélytelen (Mondjuk arra is utal, h mennyire érti az illetõ, h mirõl szól a fizika). Ráadásul érdekes is lenne a matek mindenki által elfogadható axiómákból épül fel. A matekot felhasználva pedig jelenségek szabályosságait tárja fel a fizika. Ergo a fizikát cáfolható: -a matek egyes bizonyításainak cáfolatával -a jelenségek közül olyat találva, ami a törvények érvényességi határain belül van és nem teljesíti azokat (ekkor csak az adott jelenséget leíró törvény érvényessége merül fel) Te pedig egyiket sem próbálod. Ez is érv amellett, h te természetfilozófiáról és nem fizikáról beszélsz. Vmi olyat említesz folyton, h a fizika foglalkozzon az elvont megismerhetetlen tudati töltéssel, meg hasonlók. Az ilyen dolgok nem a fizika tárgya és kész, nem is akar róluk bármit mondani, soha nem is volt szándékában, hasonló dolog még a term. filozófiai alapozásnál felmerült, de eldobták, ugyanis logikailag látható, h nem segítene a dolgok szabályosságainak feltárásában, csak nehezítené.
Megj.: pl. vannak sokan, akik ismereta. hiányában próbálnak újat adni matekhoz, ezek az MTA-hoz beérkezett anyagok alapján nagy részük alapvetõ hülyeség, de volt 1 aki értelmes dolgokat hozott létre csak az volt a baj, h a matek azon területén már nem igazán volt mit újat találni és a beküldõ eredményei 1 része már rég bizonyított volt 2. része pedig cáfolható.
"A mai fizika az oka annak, hogy az emberek nem látnak jól dolgokat. Ezért hiedelmeket találnak. Ez mégis csak olyasmi, ami igazolja a kritikámat." A mai fizikát az emberek többsége nem ismeri, lusták tanulni. Tõl régen voltál suliban, akkor láthatnád. Ráadásul a többség azt mondja, h nehéz a matek, sztem(tapasztalatok alapján) csak lusták gondolkodni. Tudod az emberek is a kisebb ellenállás irányába mennek, a hiedelmekhez nem kell matek. Tehát a kritikádat az igazolná, h az emberek, akik nem veszik vminek a megismerésére a fáradságot abból következne, h az a vmi téves? Tehát a tömeg adja a helyes irányt? A szofista világban bölcs lehettél volna.
"Ha a tudomány messze elszakad egy irányba, és a többit elhanyagolja, elõfordulhatnak gikszerek. Én csak jóindulatúan figyelmeztetem a tudományt: ne szeleskedj mán- hiszen nekiszaladsz a bikának, az pedig rosszabb, mintha a szakadékba esnél..." A tudomány az, amit a közösség annak aposztrofál. Hosszú ideig az asztrológia is annak számított.
"Megjelennek majd eltünnek a Nap körül földméretû korongok. Nosza idõ és térkapu, UFO megszállás. A törvényhozás gyorsan megszavaz kétmilliárdot influenza elleni vakcinára, meg lézerálgyúra. Senki nem tiltakozik, sõt, még kettõt összegyûjt. Holott csak a Nap kieresztett egy törpe gázóriást. Idõs korban már csak erre telik neki. Nem nagy durranás, és szaga sincs."
"polarka: ezt a tudományt isteníted, és védelmezed? Nem más az, mint szuper ezotéria. " Sztem semmi köze sincsen a tudományhoz az elõbb általad leírt dolgoknak, esetleg egyet-egyet kifejthetnél, mert nem tudhatom te milyen kapcsolatot látsz.
Nem istenítem (a fizikát), csak tudom, h mi várható tõle (semmi köze az istenihez) és eddig mindig azt nyújtotta. Háttérben meghúzódó összefüggéseket a világban rendszeresen tapasztalható jelenségekre. E révén a tapasztalható világ pontosabban megismerhetõ. A tud.-nak van egy alapvetõ eszköze (a logika; ezt még az elsõ filozófusok is elismerték, persze a szofisták még a pátoszi és étoszi érvelést is, de utánuk már csak a logosz maradt). Ennek segítségével összefüggéseket tár fel. Ha szeretnéd a logikai gondolkodásod edzeni, arra a matek a legkiválóbb (nem a legtöbb ált és közép isk.-ban kötelezõen leadott mélyen butított tananyagra kell gondolni).
"És ha azt nem veszi más észre, csak én, akkor az mégis csak azt jelenti, hogy én valahogy másképpen, nyitottabban nézem! ...magam is dühös vagyok magamra emiatt."
Mennyivel kényelmesebb lenne "nem látni" bizonyos dolgokat, igaz?
De sajnos még annak a kérdésnek sincs értelme, hogy "Miért is nem a kék kapszulát választottam?" (tudod, Mátrix-féle piros/kék kapszulák), mert sok esetben nem a választásunkon múlnak dolgok, hanem szimplán megtörténnek velünk. És ilyenkor jobb nem kapálódzni, mert minél jobban kapálódzunk, annál rosszabb lesz a helyzet.
"A mai fizika az oka annak, hogy az emberek nem látnak jól dolgokat. Ezért hiedelmeket találnak."
Ebben van valami amit írsz, de azért ha te tudod magadról, hogy bizonyos dolgokat jobban látsz mint mások, akkor bizonyára azt is el tudod képzelni, hogy bizonyos más dolgokat meg mások látnak jobban, mint te. Nem?
Ezt most nem a konkrét kérdéshez kapcsolódóan írom, hanem általánosságban. Mindannyian csak egy részét látjuk a valóságnak, ezért meg kellene tanulnunk összedugni a fejünket, és átadni egymásnak ezeket a darabokat...
"Én csak jóindulatúan figyelmeztetem a tudományt: ne szeleskedj mán- hiszen nekiszaladsz a bikának, az pedig rosszabb, mintha a szakadékba esnél..."
Igen, teljesen érthetõ az amirõl beszélsz, de én úgy gondolom hogy a tudomány "igazmondása" csak egy puzzledarab, ami egy adott formát felvéve egy adott nagyobb képnek képezheti a részét. Lehet ezt a nagyobb képet is meg kellene vizsgálnod, pl. azt a kérdést, hogy ha valamit "elcsal" a tudomány, akkor azt miért teszi? Mert biztos vagy te abban, hogy ez az "elcsalás" ez valami véletlen folyamat eredménye? Nem lehet, hogy ez egy jól kitalált rendszer részét képezi? És ha igen, akkor mi ez a rendszer?
"Nem istenítem (a fizikát), csak tudom, h mi várható tõle (semmi köze az istenihez) és eddig mindig azt nyújtotta. Háttérben meghúzódó összefüggéseket a világban rendszeresen tapasztalható jelenségekre. E révén a tapasztalható világ pontosabban megismerhetõ."
Egy kis tudománytörténeti kutakodás után szerintem belátható, hogy a tudomány egy része mindig is politika volt, vagy kicsit keményebben megfogalmazva: az aktuális hitrendszer fenntartása a feladata.
Egyébként mit akarsz bizonyítani? Kb. azt, hogy a tudománynak nem nagyon lehet újat mondani. Ezt mondod, de nem így érted, mert ha felteszem a kérdést, hogy ezt gondolod-e, hogy nem lehet újat mondani, akkor erre azt mondod, hogy dehogynem lehet, csak ahhoz elõször taggá kell válni. Én kitartok azon álláspontom mellett, hogy nem kell tagnak lenni, sõt, aki tag, annak csõlátása alakul ki, mert a tudományokkal foglalkozik a valóság helyett.
És ezt nem "kitalálom", hanem ezt tapasztalom. A megtapasztalással pedig elég nehéz vitába szállni.
Azt mondod-e, hogy ha én is azt tudom amit a tudósok, és én is úgy gondolkodom ahogy a tudósok, akkor ugyanarra az eredményre fogok jutni, mint a tudósok? Ez nem nagy újdonság.
Forrai úrral kapcsolatban megfogalmazott észrevételeid szerintem egyedül ott ülnek, hogy ha forrai úr a tudósok játékát szeretné játszani, akkor be kellene tartania a játékszabályokat. Ebben egyetértünk.
De mindebbõl messze nem lehet levonni semmi olyan következtetést, hogy akkor forrai úrnak igaza van-e vagy sem. Attól, hogy nem hajlandó elfogadni a játékszabályokat, még igaza lehet.
Egy élvezet veled levelezgetnem! Kár, hogy semmit sem tudsz arról, mit tudok, pedig százszor utaltam rá, hiszen semmit nem titkolok, azt se, amit nem tudok, mert megismerhetetlen. Írod: "Ergo a fizikát cáfolható: -a matek egyes bizonyításainak cáfolatával -a jelenségek közül olyat találva, ami a törvények érvényességi határain belül van és nem teljesíti azokat (ekkor csak az adott jelenséget leíró törvény érvényessége merül fel)"
A honlapomon és az elektronikus könyvtárban is található Hatványösszeg elmélet >1 MB terjedelmü, 25 évig készült, tartalmazza a Fermat sejtés megoldását, A. Wiles megoldásának kritikáját, többszáz képletet, egyebek között egy, bármely hatványú, valós gyökökkel bíró algebrai egyenletek iteráció nélküli, megadott hibahatárral való megoldását, és felsorolni se tudom, mi mindent még. Ja: egyet igen- a "Számvektor Algebra" indítását, ami egy teljesen új matematikai irányzat- a számok filizófiai meghatározásán alapul, és egyebek között hivatkozik egy "Egyediségi törvényre" amirõl a matematika nem is hallott, de más sem. Muszáj ilyesmirõl írjak, és ha ezek az ismeretek valahogy megadattak nekem, muszáj veled is vitatkoznom. Pedig jobban szeretnék verseket írni, gyakorolnom kéne, meg a harmonikázni is kellene.
Vagy ezer hozzászólásban leirtam, hogyan mûködik a Naprendszer szerintem. Legutoljára éppen tegnap invitáltalak titeket egy szellemi játékra a "Szélsõséges világegyetemben". Gyere oda, ismerkedj meg vele, vegyél részt benne- ilyesmirõl szól.
Egyetlen tudós se mérné kimondani, amit én. Kisgyerek óta úgy tanultam, hogy "tudós" lehessek. Valahogy mindig kiturtak. Most ennek örülök már. Mert így függetlenül, szabadon gondolkodhatom. És az internet is pont jókor, pont nekem született.
Mégegyszer ismétlem- nézd meg a "Hatványösszegek elméletét". Amit sokan vizsgáltak (Newton- Girard képletek, Turán Pál) de én elejétõl újrateremtettem- saját gyengeségembõl süllyedtem odáig. 25 évig tartott, de egyedi gondolatokat eredményezett. Nem bánom már.
Sokan úgy gondolják: a tudomány titkol valamit elõttünk. Lehet persze, miért ne, de jellemzõen azt próbálja csak titkolni, hogy valamit nem, vagy nem jól tud. - Nem gondolom, hogy bárki idõ utazáson vett részt, stb. Ugyanakkor vannak fura elképzeléseim a világokról. - Nem hiszem hogy létezik örökmozgó. Viszont szeretnék írni "önfenntartó áramlási folyamatokról, amilyen pld. a tornádó is szerintem. - Nem hiszem, hogy jártak itt ufók- én az emberben hiszek! Ugyanakkor bizonyos vagyok benne, hogy végtelen sokféle élõvilág létezhet. - Nem, tudom, mi az élõvilág. De mégis arról is írtam. Vagyis tele vagyok ellentmondásokkal.
A matematika a logika tudománya- mondják.
Igen, de a logika olyan univerzális, hogy bármely alapon képes épitkezni. Ezért filozófiai alapról kell induljon. Az axiomáktól. Márpedig a mai matematikának nincs filozófiai alapja. A Peáno féle axiommák nem azok. Maguknak a számoknak sincs definiciója. Vagyis a mai matematika a levegõbe épül. Pedig a számok definiciója szerintem nagyon egyszerû (az is kell, hogy legyen)! "A számok a tudatos létezés megismerhetõ (megismerhetetlen) egyedei" Ennyi a számok definiciója! A többi minden más ebbõl kell következzen! Persze így is tudni kell definiálni egy sor más dolgot is, ami ebben szerepel. Csak sajnos- a filozófia, akinek ezt tennie kéne- nincs sehol! El lett söpörve, mint felesleges! Így azután nem tudjuk mi a megismerhetõség definiciója (pedig a Biblia is azzal kezdi,...). Nem tudunk az Egyediség törvényérõl, ami a Számvektor Algebra egyik alap törvénye, és ami miatt a köbgyök 1 a három egységgyök szorzata, és nem 1*1*1 Valójában nem tudjuk, hogy milyen ("piaci") feltételek között érvényes maga az "egyszer egy" is? A matematika a felhõben levegõ önálló csipkézett légvárakhoz hasonlít, amelyeket a matematikusok elkeseredetten próbálnak közös alapra tenni! Ebbõl azt már sikerült A. Wilesnek bizonyítania, hogy egyes elliptikus egyenletek, és a moduláris formák között milyen kapcsolat van. Azonban azt soha nem tudná a mai matematika megmutatni hogy az egyszerû, és a vektor algebra között milyen a kapcsolat? Nem is fogja soha, mert nincs hozzá alapja. És még milliárd évig is így létezhet, további csipkés tornyokat eregetve, amelyeknek nincs alapja. Míg egy kisgyerek meg nem szólal majd: jé- milyen fura léggömb?
"Õk is galyra mennek vele, ha polárka úgy figyel rájuk, ahogy rám. Pontosabban úgy nem érti."
Ebben is egyetértünk. Ezért írtam azt, hogy meg kellene tanulnunk összedugni a fejünket, és átadni egymásnak ezeket a darabokat.
És ezt is ugyanezért írtam: Forrai úrral kapcsolatban megfogalmazott észrevételeid szerintem egyedül ott ülnek, hogy ha forrai úr a tudósok játékát szeretné játszani, akkor be kellene tartania a játékszabályokat. Ebben egyetértünk.
(Ezt leírom egyszerûbben: ha egy kínainak akarod elmagyarázni az elméleteidet, akkor meg kell tanulnod kínaiul.)
Szóval mindenkinek meg kellene próbálnia közeledni a másik felé. Itt nincs olyan, hogy én vagyok a hibás vagy te vagy a hibás. Szerintem.
A. Wiles egy nehéz problémát, a Taniyama Shimura sejtést bizonyított be, amellyel a matematika jelzett két távoli ágát kötötte össze. Ezért méltán jár neki az elismerés.
Azonban ennek csak közvetett kapcsolata lehetne a Fermat sejtés bizonyításához (annak csak egy segédtétele). Viszont még olyan sincs, mert magának a bizonyításnak az elve (amit nem õ talált ki), sõt magának a sejtésnek a felírása és értelmezése sem felel meg annak, amit Fermat jegyzett le. Így az egész bizonyítás eleve nem arról szól, amit Fermat a sejtésében (tételében, mert meg is oldotta) írt le, sõt még azon is túlmenõen: eleve rossz. A kitalált, hibás bizonyítás a matematikát is félrevezeti- igazolva Karinthy gondolatmenetét, amelyben azt irja le, hogy többszörös fordítás után hogyan lesz a "Schönhertz"-bõl "Hertz szalámi". Errõl a honlapomon irtam (IV. kötet)
Most csak ezt tudom tenni. Remélem, így is "rákattanhat" valaki.
"Sokan úgy gondolják: a tudomány titkol valamit elôttünk" Én pl. nem úgy gondolom, hogy a tudomány titkol valamit elôttünk, hanem úgy, hogy él itt a Földön (is) egy fejlettebb faj, amely nem csak eltitkol, de el is zár egy magasabb tudást elôlünk.
"Nem gondolom, hogy bárki idôutazáson vett részt.." Szived joga hogy mit gondolsz, de ezt remélem jobban megalapozod magadnak, mint amikor a üreges Föld létét azzal utasítottad el, hogy valaki már írt róla könyvet és lebukott.. Neked nem tûnt fel, hogy a '60 as években miért forgattak annyi filmet az idôutazásról ?
"Nem hiszem, hogy jártak itt ufok- én az emberekben hiszek !" Az egyik nem zárja ki a másikat. Nem vicceltem, amikor azt mondtam, hogy mi vagyunk az ufok. Ezt úgy értem, hogy amiket sokan látni vélnek, azok a mi utánzataink. Igen ! A mi tudatosságunknak van egy jármûve, az un. Mer-Ka-Ba, ami a szellemünk tudatos aktiválására hasonló káppen mûködik, mint azoké, akiknek ez nem adatott meg, és anyagból készítik el ennek az utánzatát...
"Vagyis tele vagyok ellentmondásokkal" Nekem is ez a benyomásom. Pedig idelye lenne, hogy nyugodtan leülj, és tisztába tedd magaddal ezeket...
Nem azzal indokoltam, hogy nem sikerült valakinek, az csak egy történet volt. Hanem hazzal, hogy ott súlytalanság lenne, ami elég kényelmetlen. Nézem szegény cápákat, hogy kûszködnek a vízben súlytalanul, hogy szaporodhassanak, miközben arra is vigyázniuk kell, nehogy a párjuk tápláléknak nézze õket... A földön sok féle faj él, és az lenne jó, ha egyik fejlettebb lenne, mint a másik. De néha úgy tûnik, hogy csupán az egyik fejletlenebb a másiknál.
Az nem zárható ki, hogy különbözõen felkészült, eltérõ kultúrájú emberek vannak. De azt nehezen képzelem el, hogy bármit is sokáig eltitkolhatnának. Ellenkezõleg, úgy tûnik, a tudati kiegyenlítõdés korszaka ez, éppen az internet révén. Mondhatnám: ma van internetezõ, és nem internetezõ emberfaj. Az utóbbiak lehetnek nagy tudásúak, de nehezen férnek hozzá az információkhoz. Egyébként azonban nem csak az információ hozzáférés fontos, hanem annak válogatása, és feldolgozása. It a fórumon is millió érdekes információ kering. De legtöbben a laposat olvassák, és azt is félre értelmezik.
Nem mondhatod, hogy a CIA örült annak, hogy a háborús ügyeit szellõzteztik. Mégis kijutottak az információk. Pedig bizonyára felsõ szinten voltak biztosítva. Én azt gondolom, hogy azért készült olyan sok sci- fi film, hogy legyen egy kis háborus hisztéria. Ja, meg a nyiló rózsaszálról nem lehet 2 órás filmet készíteni, ami érdekelne bárkit.
Hát persze. Ha összeforgatod, akkor kész is. Dehát neked nem kellett
Vajon miért vágták így ketté, és fordították meg az egyik felét? Jelentheti e azt, hogy egybõl kettõt kell csinálni, hogy mindenkinek jusson, akinek kell? Kezdek fantáziálni, és az messze vezethet...
Holnap v holnapután írok, sok dolog merült fel. Remélem addig nem lesz újabb 100hsz. ráadásul az elõzõekre épülve.
Várlak...köszi.
A honlapodon a "Számvektor-algebra" könyvedet csak regisztráció után lehet megtekinteni? Mert, most azt írja, nincs elég jogosultságom hozzá.
Nem szívesen regisztrálnék be, mert az mégis hogy nézne má' ki...
Ja, most ugrott be, h miért "megismerhetetlen.com" a webcím...
A honlapomat siettemben (valamiért) irtam. És olyasmit is beleirtam, (hogy jelezzem), ami még nincs kész (talán nem is lesz kész általam, de mások által- miért ne?). Ide is azért járok, hogy veletek beszélhessek róla, hogy jobban megirhassam. De sajnos, nincs párbeszéd. A, Wilesnek rengetegen segítettek. Én meg a ledorongolásért is könyörgök. De nem baj.
Vagyis a számvektor algebrának még csak a legelején tartok, vagyis hogy megértettem, hogy miért kell. Mert a számok nem csak mennyiségek, hanem minõségek is. Pontosabban azok szorzatai. Ezen belül, ahogyan Püthagorász gondolta, valszeg a természetes számok (egészek) a "mennyiségek". Az összes többi pedig tulajdonság- vektor. Amelyek vagy csak egy szám tulajdonságai, vagy pedig annak részeként, egy másik egyednek tekinthetõk. De soha se mennyiségek. Még a gyök kettõ se.
És az "Egyediség törvénye" szerint (ami ma nem létezik) egyazon mûveletben ugyanazon szám nem szerepelhetne, ahogyan ugyanazon ember sem. Ez a közös mindkettõben. Így nemcsak az x^3-1=0 egyenlet megoldása nem lehet 1x1x1, hanem csak az egységgyökök szorzata, hanem azt már nem illene felírni sem, mint szorzat, hogy 1x1x1.
Csak bizonyos esetekben, amit én piaci matematikának nevezek és a számvektorok skalár szorzásának felel meg. Ezekre maga az algebra figyelmeztet minket, de mert ordítani nem tud, hát ugyanúgy nem veszik figyelembe, mint az én halk elméleti suttogásaimat.
Kerülöm, hogy írjanak oda. Mert annyi furcsaság van benne, hogy durva hangnem alakulna ki. Itt viszont bármirõl szívesen beszélek, és bármilyen hangnemben.
Véletlenül lett "megismerhetetlen" (nincs benne ékezetes betü), de azután rájöttem, hogy nagyon találó.