Pánikot valahogy el kell kerülni. Amit mondanak, mindig szorozd meg vagy oszd el kettõvel - attól függõen, hogy politikus, vállalkozó, orvos...stb mondja - és meg is van az "igazság". :)
Ja, mai hír hogy nekiláttak a gerinchálózat javításának, röpke 16 nap és újra lesz energia, kérdés, hogy addigra mit kezdenek vele? Ahogy elnézem, nem nagyon maradt mibe vezetni az áramot...
Amúgy nehezen tudom elképzelni hogy egy távvezeték annyira károsodjon hogy tetszõleges kényszerszülte megoldásokkal néhány nap alatt a szükséges relatíve alacsony teljesítmény átvitelére ne lehessen alkalmassá tenni. Még elõzetes felkészülés, tervek nélkül is megoldhatták volna, helikopterrel, kötélen lógó alpinistákkal, rögtönzött kötõelemekkel - na persze ha elõre ismerték volna a következményeket (bár abból hogy egy komplett atomerõmû minden létezõ hûtése leállt, nem olyan nehéz rájönni..) és nem vonja el a figyelmet a természeti katasztrófa, biztosan nem tökörésznek ennyit. Ha a nagymamának kereke lett volna..
Tengervizet pumpálnak a reaktorokba a rendelkezésre álló (elégtelen) kapacitással napok óta, ezért olvadozik folyamatosan valamelyik, szvsz. nem sok maradt már az eredeti konfigból, csak izzó göbök a tartály alján.. Ha elfogy a bórsav akkor harangoztak. Ráadásul a tengervíz a reaktor acélötvözet anyagát megeszi (oxigén + klór + nyomás + hõ, http://www.tpub.com/content/doe/h1015v1/css/h1015v1_134.htm) - elvileg napok alatt megreped/kilyukad az összes, ha minden igaz 2 már szelel.
A legnagyobb gubanc a pihentetõmedencékkel van (amit ugyan praktikusan, de utólag belegondolva nem túl okosan a reaktorok fölött helyeztek el), ott is elment a hûtés, olvadnak, viszont ott nincs tizencentis acélötvözet ami meggátolná az okosság azonnali kiszökését (felmerült hogy ezek felelnek a robbanásokért is, a hidrogén nem a reaktorokból jött), a 4-es blokk medencéjében ráadásul az elhasználton kívül ott egy teljes garnitúra friss fûtõelem, jópár tonna összesen..
Földrengésre terveztek, bár nem ekkorára de nem az volt a gond, 6m-es hullámra is, ez most 10 lett, valahol olvastam h pánikszerûen magasítják a többi erõmû hullámtörõit - talán ésszerûbb és gyorsabb lenne néhány generátort/hozzá gázolajat elhelyezni magasabb pontokon, reaktorépület tetején, mert mi van ha lesz még pár nagy lökés 20 méteres hullámokkal?
Remélem Halgatyónak igaza van és az igazi gané dolgok nem jutnak ki a levegõbe, akkor "csak" a lefelé távozó drága energiaforrás további sorsa miatt kell aggódni, mert vagy a talajvíz, vagy a partmenti tengeri élõvilág odalesz.
Ocsmány egy dolog ez a maghasadás ha elszabadul :( Ugyanakkor továbbra is az a szomorú helyzet hogy szükségünk van rá..
Most éppen helikopterekkel hordják a vizet a reaktorokra, már amelyik megközelíthetõ.
Mert elõször nem is volt. Aztán a cunami hazavágta a hûtést, meg a dízelgenerátorokat. A reaktorok meg melegednek. Hûteni meg nincs mivel. Ez van. Amit meglehet tenni az az, hogy szépen, lassan szétszedik a fûtõelemeket a reaktorból, aztán a fûtõelemeket a fürdetõmedencében hagyják lehûlni. Közben meg rendbe hozzák a meghibásodott részeket.
Nem is neked szólt "viasz" nevû kommentelõ hozzászólása... Érdemes megnézni hogy kinek melyik hozzászólására válaszol valaki, mielõtt magadra vennéd és árnyékra vetõdnél( viasz doktor kotorász 88-as üzenetére válaszolt)
Azoknak meg, akik azt írják, hogy más energiaforrással ne is foglalkozzunk, mert csak az atom a tuti, annak csak annyit, hogy eléggé együgyûek.
Akkor élek a te hozzászólásoddal. Ki a tököm állított ilyet? Én biztos nem. Én megam szokatm idézni Aszódit, hogy az energetika nem törekszik monokultúrára. ---> BTW akkor a fúziós miért is lenne áldás? Mert az bizony akkor erõsen monokultúra felé vinné el az energetikát, ha mindent azzal váltasz ki...
Bizonyára az atomerõmûvek sem voltak mindig ilyen hatékonyak, és olcsók, és igen sok pénzzel kellett megtámogatni a kifejlesztésüket.
Tudommal nem igazán. Ellenben az összes "zöld" erõmû támogatással és kötelezõ átvétellel megy. Eh...
A technikai fejlõdés vitte az atomot elõre, ahogy a sima fosszilis erõmûveket is. A Mátra Erõmû 29%-os hatásfokkal megy. Az új blokkja 42-43%-kal fog a vacak lignittel. Normális szénnel 50% is elérhetõ. Anny a difi, hogy katonai alkalmazásokból nõtt ki. Eleinte csa Pu termelésre építettek reaktort hõt ami keletkezett szimplán elvitték vízzel. Emlékeim szerint az elsõ nagy reaktoron pl. szimplán keresztül vezették a folyó vízhozamának nagy részét. Aztán leesett, hogy ezzel áramot is lehet termeni.
itt egy link egy nem ITER féle fúziós erõmûrõl (LIFE - laser internal fusion energy). érdemes megnézni, hogy enyhén sugárzó, elhasznált fûtõelemekkel is mûködne. valamint képtelen lenne magában akár leolvadni, akár bármi más károsat csinálni, mert olyan gyér fûtõanyagot használ, hogy amint nem pótolják a neutronokat, a fissziós része azonnal leáll, és elkezd kihûlni.
Én azzal nem vitatkozom, hogy kinek miért van tele a mije a zöldekkel. Ha a tévében látsz valamit, akkor egybõl jössz ide hõbörögni? Akkor is, ha sem a cikk sem a beszélgetés nem arról a témáról szól? Csak mert itt ment az elmélkedés a kínai atomerõmû állapotáról, erre meg jön valaki, aki meg elkezdi leugatni a zöldeket, úgy, mint ha itt zöldek beszélnének az atomenergia ellen, pedig szó nem volt ilyenrõl, még csak meg sem lett említve. 27-es hozzászólás: "Akkor mondjon a sok ellenzõ VALÓS alternatívát és ne sötétzöld handabandát..."
Azt azért megsúgom, hogy nem tegnap kezdett el emelkedni az élelmiszerek ára, és nem hinném, hogy a zöldek rikácsolása miatt lenne ez. Lehet tévedek, akkor viszont tépjük ki a hangszálaikat, és meg van oldva a benzin, és az étel ára...
Azoknak meg, akik azt írják, hogy más energiaforrással ne is foglalkozzunk, mert csak az atom a tuti, annak csak annyit, hogy eléggé együgyûek. Igen, jelen állapotban az atomenergiát kell használni, de fejleszteni kell az ezt kiváltó, kevésbé veszélyes energiaforrást. Ja, hogy egyesek értsék: ezt kiváltó= hasonló vagy jobb hatékonyságú, hasonló, vagy olcsóbb árú. Bizonyára az atomerõmûvek sem voltak mindig ilyen hatékonyak, és olcsók, és igen sok pénzzel kellett megtámogatni a kifejlesztésüket.
Egyébként elárulom, hogy nem tartom magam zöldnek, csak próbálok ésszerûen gondolkodni.
A bármi megtörténhet elvben jelenthetne akkor 10-es erõsségû rengést is? Felhívom figyelmedet, hogy ez volt minden idõk legerõsebb rengése arrafele.
Mintha minden idõk legmagasabb vízállásához méreteznéd a dunai gátakat, csak éppen még annál is erõsebb jön.
A rengést kibírta az épület Más helyen egy 9-es rengés után ország nem maradna. Ott meg megy tovább az élet. Van áram, van net, van víz az ország nagy részén.
A gond a cunami. Azzel nem lehet mit csinálni. Nem veheted körbe gáttal az egész országot.
"Amikor a földrengés bekövetkezett, az automatika a Fukushima-Daiichi 1. reaktort is leállította: a (6) fıgızszelep bezárt, a (7) turbina leállt. A keletkezı hıt ilyenkor úgy lehet elszállítani a reaktorból, hogy a névleges üzeminél jóval kisebb mennyiségõ gızt a (22) üzemzavari ıcserélıkön keresztül kondenzálják, majd a kondenzátumot a (23) üzemzavari tápszivattyú juttatja vissza a reaktorba. Mivel a telephely leszakadt a villamos hálózatról, a biztonsági rendszerek mõködtetéséhez rendben elindultak a dízelgenerátorok, a fenti hõtési funkció megindult. A telephelyet elérı extrém cunami azonban egy óra elteltével tönkretette az üzemzavari dízelgenerátorokat.
A te skálád nem a földrengés energiáját mutatja, hanem azt, hogy egy adott ponton a takajon keresztül milyen erõhatások fejtõdnek ki. Szóval a te skáládnál nagyobb érték is kijöhet a földrengéstül távolabbi ponton, mint a közelében. Azt hiszem mexikóban volt olyan, hogy egy masszív épület összedõlt a város közepén, míg a város többi része érintetlen maradt. Az ok az volt, hogy a rezgések hullámai visszaverõdtek egy közetlemezrõl, és pont egy pontban összegzõdtek a jövõ, meg a visszatérõ hullámok. Egy földrengésbiztos épület úgy dõlt össze egy kisebb földrengéstõl, hogy a centrumhoz közelebbi tákolmány épületeknek semmi baja nem lett. A z általad favorizált skála semmit nem mond a földrengés erejérõl.
Számomra néhány dolog nem tiszta. Ott van az egész erõmû a tengerparton/vízparton, de ahogy elnézem a képeket nem hiszem hogy több km-s vonzáskörzetbõl kellene intézni a hûtõvizet. Rendben hogy földrengés volt, de nem maradt Japánban sehol egy mûködõképes szivattyú? amit egy-két napon belül oda lehet helikopterrel, vagy hajón vagy mittomén mivel szállítani? Meg kicsit úgy tûnik nekem hogy az atomerõmûvek tervezésénél bevett " BÁRMI MEGTÖRTÉNHET" címszóba nem vették be a földrengést... pedig Japánban, ill. abban a térségen korántsem olyan ritkák és gyöngék a földrengések mint mondjuk a Kárpát-medencében. Továbbá nem kéne egy "gravitációs" hûtõrendszernek lennie legalább 2 blokkonként? (= víztorony...) Mindezekre nem tudom a választ, akik jártasabbak ezen a téren megosztanák, mit tudnak ezekrõl?
"Még mindig nem értem azokat, akik itt rinyálnak a zöldek ellen, mikor senki nem szólt mellettük. Magatokat gerjesztitek ilyenkor? :D"
Mert bekapcsolod a tévét, és az jön belõle, hogy úristen, globális felmelegedés lesz, termeljünk biodízelt. Felmegy az élelmiszer ára, a biodízel meg tök felesleges közben. Megvétóznak minden autópályát, elkerülõutat, körgyûrû szakazt, és helyette mindenki pöfög a belvárosi dugóban. Baszzák meg az anyjukat. Jómódú hülyegyerekek hobbiból öntudatoskodnak, de a csoró prolik életét korlátozzák a kiharcolt baromságaikkal. Az lenne a dolguk, hogy egy környezetpusztító vegyiüzemet szûrõk használatára kényszerítsenek, de helyette betiltatják a wolframszálas villanykörtét, én meg lehúzom a szart a vécén, mire látok is valamit, mert az energiatakarékos lassan indul be.
Na ezért van tele a töke az embernek ezekkel a buzeránsokkal.
Itt van egy olyan adat, amit sajnos másutt nem közölnek: VÉGRE VALAHÁRA NORMÁLIS SKÁLÁVAL ADJÁK MEG A FÖLDRENGÉS ERÕSSÉGÉT
Én már sokat szitkozódtam különféle fórumokon a teljesen használhatatlan, agyalágyult Richter-skála állandó erõszakolása és az ehhez képest rendkívül informatív és a gyakorlatban hasznos Sieberg-Mercalli skála teljes mellõzése miatt.
A Richter-skála használhatatlanságának ecstelése helyett most hiánypótlóként leírnám az 1975-ben kiadott Technika Kisenciklopédia Sieberg-Mercalli skáláját. Elõrebocsátásul annyit, hogy ez a skála az emberek (és mûszaki létesítményeink) számára érzékelhetõ földfelszíni gyorsulás értékeket adja meg. A skála 12 fokozatú, a fokozatok között körülbelül 2-2,5-szeres növekmény van.
1.fokozat. Gyorsulás 0,25 cm/s2 Csak mûszerekkel érzékelhetõ.
2.fokozat. Gyorsulás 0,25 - 0,5 cm/s2 Csak egyesek érzik a házon belül, fõleg a felsõ emeleteken.
3.fokozat. 0,5 - 1 cm/s2 A házon belül levõknek csak kisebb része érzékeli.Legtöbbször tocahaladó jármû hatásához hasonló.
4.fokozat. 1 - 2,5 cm/s2 Nappal házon belül sokan, házon kívül kevesen észlelik. Éjszaka egyesek felébrednek rá. Ablakok, ajtók zörögnek, falak recsegnek. Nehezebb teherautók épületrázó hatásához hasonló.
5.fokozat. 2,5 - 5 cm/s2 Csaknem mindenki észreveszi, sokan felébrednek rá. ablak és ajtó üvegek összetörhetnek. Egyes tárgyak felborulnak, függõ tárgyak lengésbe jönnek.
6.fokozat. 5 - 10 cm/s2 Erõs, mindenki észreveszi. Nehéz bútorok is elcsúszhatnak, kémények ledõlhetnek.
7.fokozat. 10 - 25 cm/s2 (Áttérünk a m/s2 gyorsulásegységre: 0,1 - 0,25 m/s2) A kevésbé jól megépített épületekben komolyabb károk is keletkezhetnek. Sok kémény ledõl. Autóvezetés közben is érzékelhetõ.
8.fokozat. 0,25 -0,5 m/s2 Ez már eléggé pusztító. A házak 25%-a súlyos károkat szenved (gondolom, nem Japánban, hanem itthon), sok lakhatatlanná válik. A kémények ledõlnek, a nedves földbõl iszapos víz nyomódik ki. Az autóvezetést zavarja.
9.fokozat. 0,5 - 1 m/s2 A lakóházak 50%-a súlyosan megsérül(gondolom, nem Japánban, hanem itthon), sok lakhatatlanná válik. Tekintélyes repedések keletkezhetnek a földben. A földalatti kábelek elszakadhatnak.
10.fokozat. 1 - 2,5 m/s2 Az épületek 75%-ában súlyos károk keletkeznek, sok összeomlik. Földcsuszamlások, nagy repedések keletkeznek.
11.fokozat. 2,5 - 5 m/s2 (azaz fél "g"-ig, ahol g a nehézségi gyorsulás. Ez tényleg tekintélyes) Minden kõépület összeomlik, hidak leszakadnak, távvezetékek használhatatlanná válnak, sínek elgörbülnek.
12.fokozat. 5 - 10 m/s2 Ez katasztrofális. Minden emberi létesítmény tönkremegy. A rezgéshullámok a felszínen láthatóak. Egyes tárgyak a földrõl felrepülhetnek.
A fent idézett Wikipédiás cikkbeli adatot az elõbbi fokozatokkal összevetve az látható, hogy ez a rengés a 10-es fokozatú lehetett a Sieberg-Mercalli skálán ott, Fukusimában.
Érdekes kérdés, hogy egy épület kb. mekkora gyorsulásokat bír ki? Erre egy kis saccolást csinálhatunk. Képzeljünk el egy 10mx10m alapterületû, egyszintes épületet, 30 cm vastag téglafalakkal. A födém + tetõ legyen 40cm vastag tömör betonnal egyenértékû. (Ennek a födémnek a tömege ekkor 100m2 * 0,4m * 2,5 tonna/m3 = 100tonna.)
A 10m oldalú négyzetnek az oldalai legyenek ablak és ajtó nélküli téglafalak. Tegyük fel, hogy a felszíni gyorsulás vízszintes irányú. Egy téglafal a hosszirányú (elcsúsztató) erõt jól bírja, viszont a síkjára merõleges (eldöntõ irányú) erõvel szemben nulla ellenállást tételezünk fel. (ez nem jár messze az igazságtól)
A négyzet alaprajzú épületnek tehát két fala fog az erõnek ellenállni: az a kettõ (egymással szemközti), amely a gyorsulás erõvel párhuzamos. Ekkor a téglák közötti malter nyírószilárdságát 1 kp/cm2 (100ezer N/m2)-ben tételezzük fel. A valóságban a malter ennél szilárdabb, de a földrengés nem egyszeri, hanem sokszori (rezgés) igénybevételt okoz, ezért tételezzük fel ezt az értéket.
A könnyebb magunk elé képzelhetõség érdekében nem ragaszkodnék a szigorú fizikai egységekhez, a 100 ezer N erõt nemes egyszreûséggel mostantól 10 tonnának fogom nevezni. A két fal alapterülete tehát 2 * 10m * 0,3m = 6m2. Tehát ez a két fal 60 tonna vízszintes irányú erõt bír el. Mivel a födém (ld fentebb) 100 tonna, ez azt jelenti, hogy az épület 0,6g-t azaz 6m/s gyorsulást tud elviselni.
Természetesen az ajtók és ablakok megjelenése a falakban ezt az adatok jelentõsen gyengíteni fogja, fõleg az ismétlõdõ igénybevétel (fárasztás) miatt.
Ami miatt ezt leírtam (egyebek mellett): sok házat terveznek úgy, hogy a világosság és egyéb belsõépítészeti okokból NEM 4 db egymásra meõleges falból áll a ház, hanem van kettõ, egymással párhuzamos fal, a rájuk merõleges falak helyett pedig hatalmas ajtóablakok a kert felé. Egy ilyen ház -- ezt hiába magyaráztam egyszer egy tervezõnek -- már egészen gyenge földrengés hatására is bizonyatlan sorsú, mondhatni félelmetes.
Egy vasbeton falú épület (mint pl. a paksi reaktorépület) károsodás nélkül elviseli a Wikinél említett kb. 1,25m/s2 gyorsulást. Ugyanakkor egy acélvázra ráerõsített betonlapokból épített fal (pl. a paksi turbinacsarnok) hát, aziránt lennének kétségek. Bár Fukusimában -- ha jól értelmeztem a híreket -- egy ilyen betonlapokból vasvázra szerelt falat csak a hidrogén vetett szét, és nem a földrengés.
"Mindnek vannak elõnyei és hátrányai." És a mûszaki tanáraim szerint ha valaki bármi megoldást kínál, és azt állítja, hogy NINCS hátránya, akkor HAZUDIK. Ja és ez nem csak mûszaki dolgokra igaz ...
Hmm, nem vagyok a téma avatott szakértõje, de az új generációs atomerõmûvek is csak a tervezõasztalon léteznek nem? Több jelenlegi típusú atomerõmû építése szerintem rossz irány. Még régebben valahol olvastam, hogy a jelenlegi uránfelhasználás mellet, ebbõl is kifogyunk az évszázad vége felé vagy valahogy így. Tehát elengedhetetlenek hatékonyabb üzemanyag felhasználású erõmûvek. Szóval amíg ezek nincsenek érdemes mindennel próbálkozni, pl fúzióval. Mert nem amíg nincsenek megépítve nem 100% hogy megoldják majd az energiaproblémánkat.
"Hogyan tudtak egy ilyen eseménnyel SZINTE EGYIDEJÛLEG 40-60 EZER(!!!) embert megmozgatni?"
Én valahol azt olvastam, hogy már jóval elõtte elkezdték megszervezni és csak véletlen egybeesés, hogy ez a katasztrófa is ekkor volt. Természetesen ennek hatására többen is elmentek.
Kiinduló adatok, példaképpen: hõmérsékleti gradiens legyen 1 Cfok/20méter, a föld (kõzet) hõvezetési együtthatója 1 W/m/Cfok (ennyi kb. az üvegé)
Házi feladat: kiszámolni, hogy ez mekkora hõteljesítményt jelent négyzetkilométerenként. (Arról nem is beszélve, hogy ez a hõ igen alacsony hõmérsékletû, elektromosság elõállítására nem túl jó)
Továbbra is probléma a blokkok hûtése. A használt fûtõelemek radioaktivitása ugyanis igen nagymennyiségû hõt termel. Emlékezetem szerint pár konkrét adat, egy kissé más tipusú erõnûbõl. A paksi blokkok HÕteljesítménye kb. 1400MW (ebbõl lesz azután a 450MW-elektromos a kb. 31% hatásfokkal)
Amikor egy blokkot leállítanak, vagyis a láncreakció megszûnik, a radioaktív bomláshõ teljesítménye kb. 25MW. Amikor a reaktort (kb. 1 hét mûlva) kinyitják, akkor kb. 4 MW hõtermelés van. Ezt kell a hûtõrendszernek eltávolítania.
Az üzem közben (amikor magy a láncreakció) folyamatosan keletkezõ és elbomló radioaktív anyagok menntisége ARÁNYOS a zóna hõteljesítményével. Vagyis egy 1000MW-elektromos teljesítményû blokk esetében (a hatásfokuk eléggé egyforma, 30% fölött kicsivel) a radioaktív bomláshõ kb. arányosan nagyobb, úgy 50-60 MW, közvetlenül a láncreakció leállása után.
A probléma az, hogy itt a hõmérsékletnek nincs lyan felsõ határa, mint egy vegyi tûz esetében. Ha pl. olaj ég, az soha, semmilyen körülmények között nem tud magasabb hõmérsékletet létrehozni, mint maga a láng. A radioaktív bomláhõ viszont addig emeli a hõmérsékletet, ameddig a keletkezõ és a távozõ hõteljesítmény egyensúlyba nem kerül. Ez igen veszélyes lehet, mert az az acéltartály bizony nincs teljesen biztonságban. Egyetlen megoldás van: hûteni vízzel, hûtei és hûteni! Amíg a fûtõelemrudak egyben vannak, nagy baj nem történhet. Ha viszont szétesnek, az nagyobb kibocsátást is eredményezhet, ráadásul egy tisztázatlan geometriájú fûtõelem-halmazra vizet (=moderátor) önteni, az eléggé rizikós, ha a láncreakció foltokban beindul, akkor a lötty bizony kiforr (=nagy radioaktív pöffök). De még ez is kisebb baj, mintha a tartály alja átolvadna.
A környeztebe kijutott radioaktív anyag belemosódhat az óceánba (ez viszonylag elhanyagolható rizikó) és kipuffoghat a levegõbe is. Ez utóbbi a kellemetlenebb. Van azonban két lényeges különbség Csernobil és Fukusioma között: -- A kiszabaduló radioaktivitás mennyisége és fõleg a minõsége messze elmarad a csernobilitól. (Szerencsére általában a legkevésbé veszélyes izotópok (H3, jódok) a legillékonyabbak, és a legveszélyesebbek (Sr90, és még sokkal inkább a transzuránok) pedig a legkevésbé illékonyak.) Csernobilban valamennyi izotóp nagy mennyiségben távozott a szétesett blokból, itt a kevésbé illékony, ifgen veszélyes izotópok elszökése nem várható) -- A most kiszabaduló gázok nem rendelkeznek azzal a hatalmas hõenergiával, amit Csernobilban a több ezer tonna égõ grafit okozott. Emiatt ezek a gázok csak nagyon lassan, gyakorlatilag elhanyagolható mértékben szivárognak keresztül az ún. inverziós rétegen, ami a meteorológiai viszonyoktól függõen 60-1500 m magasságban (általában valahol középtájt) van. Emiatt a csernobili balesetre jellemzõ gyors globális terjedés itt nem lép fel.
Azonknál a tüntetõ marháknál és lekapcsolnám az áramot. Csak hogy szembesüljenek a hatással...
Úgy látom, hogy itt 3 különféle téma keveredik: -- A Fukusima blokkok sorsa, -- A hasadási atomerõmûvek jövõje a világban -- az emberiség energiaellátása és egyben jövõje.
A fukusimai blokkokról nagyon hiányos és sok esetben egészen blõd infók keringtek eddig a sajtóban. Közben a témáról szinte semmit sem tudó tömegek a -- sajnos szintén majdnem semmit sem tudó -- sajtótól várják a magyarázatokat.
A ma esti TVhíradóban már elhangzott egy-két dózis (mSv, azaz milli-Sievert) adat, de teljesen bizonytalanul és hibásan. Összekeverték a dózis (mSv) és a dózis teljesítmény (mSv/óra) adatokat.
Egyelõre nem tudjuk a legfontosabbakat: -- miért állt le a hûtés (ja, olvastam, hogy a dieselgenerátorok... node ez nem túl meggyõzõ magarázat, azt sem tudjuk, hogy mikor álltak le, van aki azt mondja, hogy kezdetben mûködtek...) -- Nem világos egészen, hogy MOST honnan veszik az energiát a szivattyúk mûködtetéséhez, és a kezdetektõk fogva miért nem volt energia -- Nem világos, hogy a szivattyúk egyáltalán múködnek-e, vagy valami ideiglenes csõvezetéket építettek-e ki? -- Nem világos, hogyan, honnan került ANNYI hidrogéngáz a csarnok légterébe! A reaktortartály ugyanis ZÁRT. Ha a túlhevült cirkóniumrudak fejlesztették a hidrogént, akkor annak az acéltartályban kellett volna maradnia, illetve a nyomás növekedése miatt KÖZVETLENÜL A SZABADBA kellett volna engedni. -- Nem világos, hogy az erõmû személyzete mennyire RÖGTÖNZÖTT, vagy mennyire az elõre elkészített üzemzavari-baleseti eljárásrendet követte? Azzal ugyanis egy elõzetes tervezéskor -- amikor van idõ latolgatni az esélyeket -- nyilván számoltak, hogy az üzemcsarnokot megtöltõ hidrogén-levegõ keverék SOKKAL veszélyesebb, mint a szabadba kiengedett kisebb mennyiségû radioaktivitás. Ugyanis a szétrobbantott csarnok csak a látvány! De nem szóltak arról, hogy mi lett a sorsuk a csarnokban elhelyezkedõ, nélkülözhetetlen gépeknek!
Lehetne még sorolni, hogy mi mindent nem tudunk, és ilyen, majdnem nulla infók hatására örjöngenek a sötétzöldek Németországban. csak egy link: Németországban beindultak az ökörszarok Felhívnám a figyelmet a dátumokra! A cikk márc. 12.-ei, azaz szombati! A robbanás szintén szombaton következett be. Hogyan tudtak egy ilyen eseménnyel SZINTE EGYIDEJÛLEG 40-60 EZER(!!!) embert megmozgatni? Hogy lehet, HA -- ismétlem -- HA nem tudtak az eseményrõl elõre?!?!?! HA nem készültek rá már jóval elõre? Én tapasztalatból tudom (tagja vagyok egy civil szervezetnek) hogy NEM LEHET ilyen gyorsan ekkora tömeget megmozgatni!
A sajtó marghaságait hadd ne részletezzem, csak egypár adalék: "a környezeti sugárzás 10ezerszeresét mérték ... (benn az erõmû épületében)" A környezeti háttérsugárzás kb. 100 nSv/h (nanoSievert-per-óra). Ennek a 10ezerszerese 1 milliSv/h. Ebben folyamatosan tartózkodni vészhelyzet esetén, néhány mûszak erejéig símán lehet.
Az atomreaktornál is van egy legkisebb mûködõképes méret. Amíg ekkorát nem csinálunk, addig lesz. Ha csinálunk ekkorát, akkor lesz. Ennyi. Ha a politikai akarat hiányzik, hogy csináljunk ekkorát, azzal a fizika és a technológia nem tud mit kezdeni.
Csak ne találkozzon vizzel, mert elemeire bomolva kész a hidrogén bomba.
Bocs, de ez nem érv. Igény van. Pénz nincs rá.
A biomassza erõmû sokszor szép fedõnév a szemétégetésre, mert az egyik ellen tiltakozik a lakosság a másik ellen nem. A biomassza nagyon sok helyen egyébként 100% fa és mezõgazdasági hulladék.
1. Megcsinálták. 2. Beindították és valóban szabályozhatóan energiát ad de többet, mint amit a folyamat eszik. 3. Ezt tetszõlegesen meg tudják ismételni. 4. Legyen gazdaságos és versenyképes alternatíva.
szerintem afrikában lenne rá igény ha nagyon olcsón kapnának, európában meg csökkenne a munkanélküliség ezzel indokolják sokszor a biomassza erõmûveket is, és ez hasznosabb lenne mint az energia, ami jóval olcsóbb lenne atomból, a sötétzöldeket meg beiratnám valami képzésre.
A fúzió igenis megvalósítható, csak a tokamak irány egy zsákutca. A nyolcvanas évek elején az amcsik elkezdték építeni az MFTF-et, ami egy tandem tükör berendezés volt, és kb. az ITER-t lehet neki megfeleltetni tokamakokból. Akkoriban a világ legnagyobb szupravezetõ tekercseit használta (6m volt az átmérõje, és mivel tükörrõl beszélünk, a hossza természetesen ennél sokkal nagyobb). Ezt össze is rakták 1986-ra, elvégezték a kezdeti teszteket, és mielõtt létrehozták volna az elsõ plazmát, úgy gondolták szétszedik. Az MFTF-et már egy erõmû követte volna. Most nem állok neki bizonygatni, hogy mennyivel jobb egy tükör, mint egy tórusz, de kb. az összes problémát, amivel ma a tokamakokban szívnak, azok vagy nincsenek tükörben, vagy sikerült eltüntetni, holott századannyi forrást sem kapnak a mágneses tükrök, mint a tokamakok. Jelentõsnek mondható berendezés csak Japánban és Oroszországban van. Ami japánban van, annak a hossza 6 méter... szemben az MFTF-el.
Az, hogy a termõföldnek is van megújulási ideje, amit már a "sötét" középkorban is ismertek (ezt a jelzõt persze a mai sötétek aggatták rá). A mûtrágyázással el lehet érni nagy hozamot, de aztán szép lassan terméketlenné válik, ez az intenzív mezõgazdaság átka.
Lehetne napenergiával ellátni az egész népességet, csak mocskosul drága lenne.
Kétségeim vannak. Tükrös erõmûvel még talán, de fotoelektrikus elven nem. Eddig 30 év alatt nem gyártottak a világon összesen annyi ilyet, ami Magyaroszág csúcsfogyasztásnak felét is fedezné. A termelést 4-5 nagyságrenddel kellene megnövelni. Aha... Holnap meg magyar ember sétál a Marson. Kb. ennyi realitása van. Érdmes megnézni, hogy a II. Vh óta hányszoroságra nõtt az autógyártás. Kb. 1 nagyságrend. Elég nehéz lenne valamiben 4-5 nagyságrendet váltani.
Mondjuk a félvezetõk terén talán volt ekkora fejlõdés, de ott nem a "tömegrõl" szól a dolog. Itt fizikailag megfogható töménytelen mennyiségû anyagról beszélek, amihez rikta földfémek is kellenek és tudtommal nem éppen környezetbarát a gyártás sem. Az élettartam cirka 20-25 év, de ezalatt a teljesenímény 1/3-a vagy fele is elvész az öregedés miatt. Puff neki..
De ilyen sajnos nincs, és nem is valószínû hogy lesz.
A gigantikus vízierõmûvek ilyenek. Apró gond, hogy már alig van kiaknázható kapacitás az igényekhez képest és erõsen átformálják a tájat és még talán a mikroklímát is. (Szeizmikus hatás?)
Márint a gõzmozdony gyártókra gondoltam. Nem, õk is alkalmazkodtak az új idõk szavához. Pl. aki régen gõzmozdony szelepeket és alkatrészeket gyártott, az am autó fékrendszereket gyárt.
Konteó hívõ balfaszokkal tele van a tököm. Akkor ennyi erõvel nem létezne sem dízelmozdony sem villamos Shinkanzen és TGV, mert a mozdonygyártók kinyírtak volna minden tudóst? Hogyhogy létezik repülõ és nem léghajók?
Ismered a mondást, hogy a kõkorszak sem azért ért véget, mert elfogyott a kõ? A technológiai haladás nem kézivezérelhetõ. Inkább amiatt aggódj, hogy ezek a vállalatok az új technológiából is extraprofitot akarnak. Mi értelme kinyíratni - egyébként hogyan tünteszt el évente több ezer mérnököt tudóst...? - ha fillérekért lefizetve õket elõállítják az új terméket, amivel a versenytársat lenyomod...?
Egyébként azért remélem egyetértünk abban, hogy ha sikerülne jó hatásfokkal zöld energiát elõállítani, akkor örömmel zárnánk be az atomerõmûveket.
És, ha a nagymamámnak kereke volna...
A zöldek meg gondolom azért sírnak, hogy ez irányba történjenek komoly lépések, ne az atomipart fejlesszék. Ez pedig alapvetõen jó gondolatmenet.
Alapvetõen balfasz gondolatmenet. Perpillanat egyedül az atomenergia az egyetlen olyan technológia ami az ismert hasadóanyag készletekkel és szaporító reaktorokkal százer vagy millió éves nagyságrendben elég üzemanyggal bír, ami magában az erõmûben már 0 emissziós. Ehhez képest minden zöldnek titlált erõmû valójában kurvára nem az, mert könnyû úgy üzemeltetni, hogy a fosszilis erõmûveket rángatják és a többi erõmû olcsóságából fizetik azokat. Bullshit.
Mielõtt a fúzióval jönnél. Nem bizonyított, hogy technológiailag megvalósítható a tartós üzemvitel úgy, hogy termeljen is és az meg végképp nem, hogy ez olcsó is lesz...
Ez pontosan így van! Szerencsére léteznek erre statisztikai adatok is:
Energy Source Death Rate (deaths per TWh)
Coal – world average 161 (26% of world energy, 50% of electricity) Coal – China 278 Coal – USA 15 Oil 36 (36% of world energy) Natural Gas 4 (21% of world energy) Biofuel/Biomass 12 Peat 12 Solar (rooftop) 0.44 (less than 0.1% of world energy) Wind 0.15 (less than 1% of world energy) Hydro 0.10 (europe death rate, 2.2% of world energy) Hydro - world including Banqiao) 1.4 (about 2500 TWh/yr and 171,000 Banqiao dead) Nuclear 0.04 (5.9% of world energy)
Nem. Csak pusztán a már most is siralmas helyzetet siratjuk. Már most kellene ott lenni, hogy a világ áramtermelésének cirka 25%-a atomenergia legyen. Ettõl messze vagyunk. Nem tudunk olyan gyorsan annyi atomerõmûvet építeni, ami kellene ahhoz, hogy a globális felmelegedést picit fékezzük.
Mi a baj? Az, hogy ma minden beruházó gázerõmûvet épít. Miért? Mert teljes életciklusra nézve 80-85% az üzemanyag, a többi a beruházás. Ha mégsem kell áram, akkor pici a veszetés, ha csökkentet üzemen megy vagy áll az erõmû. Az atomnál 90% körüli is lehet a beruházás. Senki nem tol be annyi pénz egy olyan üzletbe, ami kockázatos. Egy példa. Itthon lényegében minden évben új/módosított energetikai (alap)törvény van. Hogyan tervezel egy ilyen balfasz környezetben?
(A lázárfaszom is akkora állatságot nyilatkozott, hogy kedvem lett volna belelépni annak a balfasznak az arcába.)
Németországban az energetikai törvény még Hitler idejébõl származik. Erre varrjon gombot az ember.
Nem lesz 3x-os az ára, mert "hála" az EU-s energiapolitikának, a zöldenergia agyontámogatott.
Tehát hármoszoros. Engem nem a maszkírozott ár érdekel, hogy mennyiért veszik át kötelezõen...
Valószínûleg abból a pénzbõl, amit már beleöltek a zöld energiaforrásokba az EU-ban, az egész uniót függetleníteni lehetett volna a külsõ energiahordozóktól.
Ezt kérlek fejtsd ki, mert ez így legfeljebb szájkarate. Ha nem szél, víz és egyéb megújúlókba fektetsz, akkor hogyan függetleníted magad? Persze nem ezeknek kell lenni a gernicnek, de ezeknek igenis van létjogosultsága.
Az EU tagországainak összesen rohadtul nincs annyi gáza, olaja, szene és uránja, ami ehhez elég lenne nemhogy erõmû építési kapacitása...
Jelenleg az a nagy gebasz, hogy a válság miatt 2008 óta szinte leállt a nagyerõmûvi beruházás. A bibi az, hogy a '80-as évek óta nem volt nagyerõmûépítési hullán. Kicsit fejleszteggétk õket és passz. Ha majd újra megindul a gazdaság, pont akkor lesz egy elöregedési hullám. Mindenkinek erõmûvet kellene építeni. A kérdés a hogyan, mikor se tervezõi se kivitelezési kapacitás sem lesz. 2008 elején pl. olyan leterheltésg volt, hogy a kazán gyáraknak elõre kellett a beruházás X százalékát csengetni, hogy egyáltalán 1 éves várólistára tegyenek. Ekkora volt a lendület. 2009 elején meg közölték, hogy azonnal szállítanak. Elég hullámzó.
Most akkor tessék elképzelni mi lesz, ha megy a gazdaság 2013/14 táján és mindenki megint egyszerre akar lépni. Hát nem sokak kapnak majd rétest...
A probléma, hogy az egész világ annyira áramfüggõ, hogy ez lényegében a legdurvább kábítószer. Sajnos sok országban az hosszútávú energetikai tervezés nem létezik. Nyugaton sem! Jóformán alig van valami kontroll.
A nyugato országok többségében megfelelõ mennyiségû erdõ van.
Lehetne élelmet termelni. És ki venné meg? Tessék már felébredni, nem tervgazdálkodásban élünk. A két szém szemedért ingyért senki nem csinál semmit, legalábbis nagyon ritkán.
Az atomenergia egy technológia, mint bármely másik is. Mindnek vannak elõnyei és hátrányai. Azt, hogy végül milyen arányban használjuk õket, azt determinálja az ár, a biztonság, a rendelkezésre állás, a szabályozhatóság, stb. Ezek közül a zöld energiák (a geotermikus energia kivételével) egyenlõre CSAK a biztonságban jók. De szinte mindig léteznek olyan területek, ahova egyik bizosan a legalkalmasabb. Pl. lehetne napenergiával mûködtetett tengeralattjárót építeni? Lehetne, de nagyon nem lenne praktikus (és egy harci helyzetben elég hamar halott is lenne). Lehetne napenergiával ellátni az egész népességet, csak mocskosul drága lenne. És egy olyan helyzetben, amiben ma is vagyunk, ahol -egyébként sajnos- mindenben csak az ár dönt, nem engedheted meg magadnak, hogy lemaradj olyan országokkal szemben, akik magasról tesznek a környezetvédelemre, de olcsó energiájuk van. Szóval igazából nem a hatásfok a kérdés, hanem a Ft/kW. Ha létezne olyen zöld energia, ami ebben jó, valószínûleg mindenki ezt használná, és az atom maradna az anyahajóknak, tengeralattjáróknak, stb. De ilyen sajnos nincs, és nem is valószínû hogy lesz.
Annyira örülnék neki ha a tényleg élelmes energiaválság megoldó tudósokat nem gyilkolnák és szabadalmaikat nem tüntetnék el a föld színérõl az olajipari cégek... Talán jobb lenne a világ.
Még mindig nem értem azokat, akik itt rinyálnak a zöldek ellen, mikor senki nem szólt mellettük. Magatokat gerjesztitek ilyenkor? :D
Egyébként azért remélem egyetértünk abban, hogy ha sikerülne jó hatásfokkal zöld energiát elõállítani, akkor örömmel zárnánk be az atomerõmûveket.
A zöldek meg gondolom azért sírnak, hogy ez irányba történjenek komoly lépések, ne az atomipart fejlesszék. Ez pedig alapvetõen jó gondolatmenet.
Inquisitor: Indexen olvastam: - "A tûz hatására a radioaktív szennyezõdés egyenesen az atmoszférába jut" - idézi az AFP hírügynökség a nemzetközi atomenergia-ügynökség egyik illetékesét a kigyulladt, majd eloltott négyes reaktor körüli helyzetrõl. - Az ABC News értesülései szerint gondok lehetnek a fukusimai erõmû ötös és hatos reaktorával is, ahol ugyan a hûtõrendszer nem sérült meg, a hõmérséklet mégis emelkedik. A probléma a használt fûtõelemek tárolásánál léphet fel.
Nem lesz 3x-os az ára, mert "hála" az EU-s energiapolitikának, a zöldenergia agyontámogatott. Többek közt a te meg az én adómból is. Nem szabadpiacon vagyunk. Valószínûleg abból a pénzbõl, amit már beleöltek a zöld energiaforrásokba az EU-ban, az egész uniót függetleníteni lehetett volna a külsõ energiahordozóktól. Persze ehhez nem az a buta és rövidlátó politika lett volna szükséges, amit pl. itthon is elõszeretettel folytattak, lásd. autópályaépítés minden áron. Most itt tartunk a 400-at súroló, de ki tudja meddig kúszó üzemanyagárakkal. Ha 500 lesz a benzin literje, ki fogja használni az autópályákat? Ha hiány lesz energiahordozókból, minden ország elõször a saját lakosságát fogja ellátni, a maradék mehet csak exportra. Mivel Európa nem túl gazdag fosszilis energiahordozókban, nem nehéz kitalálni, hogy ki nem kapni. A Hirsh-jeletés szerint kb. 20 év alatt lehet felkészülni egy peak oil-ra. Nem tudni, milyen messz van (vagy tán már volt?), de 20 év már biztosan nincsen.
Ez a legostobább lépés, amit csak tehetnek. Sajnálatos a baleset, de erre az a helyes válasz, hogy megnézzük mi történt, tanulunk a hibákból, és módosítunk úgy a konstrukción, hogy ilyen többé ne fordulhasson elõ. Szerencsére a modernebb harmadik generációs erõmûveket már felkészítik ilyen eseményekre, elõre gondolkodtak a tervezéskor. Pontosan tudták, hogy a 2. generációban mik a gyengék, és azokat igyekeztek kiküszöbölni. Az egyik ilyen gyengeség az aktív betáplálást igénylõ hûtõrendszer... ha 3. gen vészhelyzeti hûtése lett volna a reaktornak, ez nem fordul elõ. Az is mutatja ezt, hogy a még mindig bõven második generációs, de 10 évvel fiatalabb Fukushima II-ben megszûnt a vészhelyzet, pedig ugyanakkorát "kapott", mint az I-es. Sajnos a politika ismét gyõzni fog a szakmai érvek felett. Kíváncsi vagyok, hogy a hazai bõvítéssel mi lesz ezután?
Bizony. Nem is értem miért nem lehet a sötétzöldeket+áltudósokat+okkultistákat+akik hisznek nekik kitenni egy szigetre, hogy tartsák fenn a társadalmukat, úgy ahogy nekik tetszik. A természettudományos oktatás jelenlegi állapotát nézve, sajnos könnyen lehet hogy hamarosan õk lesznek többségben, és a maradéknak kell mennie.
"A nyugati világban meg tudtommal elég rendesen van parlagon terület."
naésakkormivan, azon is lehetne élelmiszert termelni, vagy erdõt telepíteni ami a CO2t O2vé alakítja vissza, és kellene két atomerõmû helyette (a biodízel helyett meg elektromos autó városi közlekedésre). Ezen kívül jó lehet a szélerõmû és a vizierõmû, de az csak pár helyen, ha jól tudjuk majd tárolni az energiát akkor a naperõmû is, meg persze geotermikus erõmû is.
Azért nem csak az áramszolgáltató.. Sokkal olcsóbb az atomenergia mint a többi, de egyébként is az atomenergia a legzöldebb, persze leszámítva az ilyen eseteket, de ezeknek elenyészõ a száma és az ilyen esetek után valószínûleg még elenyészõbb lesz.
"Úgy egyébként már a 4-5-6-os reaktorokkal is gebasz van." Az infó honnan van, mert az utolsó a témában ez volt, még hajnalban:
"A F I 2-es blokkra vonatkozóan azt írja, a konténment sérült, a szárazakna (D/W) nyomása nem ismert, a nedvesakna (S/P) légköri nyomáson van (tehát felnyílt). A 4-es, 5-ös é s 6-os blokk, valamint az F II blokkjainak állapota kielégítõ."
Nem számítanak az észérvek, Merkelék már bejelentették, hogy NEM fogják meghosszabbítani egyetlen atomerõmûvük életciklusát sem, az eset hatására. Mert gondolom elég valószínû feléjük egy 8.9-9.0 földrengés plusz cunami kombó.
Erdekes kerdes hogy inkabb aram nelkul probalsz tulelni es nem roviditi az atlageletkort a radioaktivitas vagy arammal elunk es nem rovidit az atlageletkort a szolgaltatasok hianya. A mostani atlageletkor nem veletlenul magas, nincs ehezes, nincsenek betegsegek, kozbiztonsag van, stb. A sotetzoldek valoszinu egy ido utan letagadnak hogy valaha is koveteltek a nuklearis eromuvek lezarasat ha kozepkori szintre sullyednenk mert nincs energia fenntartani a modern tarsadalmat.
Vagy épp most állítják le, és ahhoz kellene a hûtés? Na elolvasom azt az Aszódi Attila sajtóközleményt:)
A biomassza erõmû félelmetesen tág fogalom. Jelenthet pl. teljes fatüzelést is. Az erõk aránya sok helyen amúgy is messze van attól, ami szükséges. Viszont még az ilyen erõmûvek elvbe nem az, hogy tarra vágnak mindent. A nyugati világban meg tudtommal elég rendesen van parlagon terület.
Az atomerõmûvet nem lehet csak úgy leállítani, mert a hõforrás a radioaktív bomblásból jön. Az viszont nem olyan, hogy csettintesz egyet és leáll. A linkelt pdf nagyon rövid magyarázatot ad arra, hogy miért kell hûteni a reaktort akkor is, ha már egy gramm áramot sem ad az erõmû és minden áll. A hasadás attól még zajlik, de egyre csökkenõ teljesítménnyel.
Egyáltalán nem értek hozzá, de... De ha megvan még a sugárzás további egészségkárosító növekedésének lehetõsége, akkor nem lehetne azt az erõmûvet teljesen kikapcsolni??? Hogy mûködik ez? Úgyis annyi itt a professzor a válaszadásra.
míg a 20 és 30 kilométer közötti területen élõket arra kérte, hogy ne menjenek ki a szabadba | illetve figyelmeztettek az élelmiszerek kerülésére is
Akkor mi a f.szomat egyenek??? "Valaki" jópézé házhoz viszi nekik a tasakos levest?
Én alapvetõen úgy vagyok vele, hogy az atomenergiának vannak kisebb veszélyei (mint pl ami most van), de szerintem közel sem olyan rossz egy atomerõmû mint 20 másik hûerõmû amit kivált, és a világ egyik legrosszabb megoldása szerintem a biomassza erõmû, merthát 7milliárd embernek ennie is kell valamit...
Egyébként annyira röhejes. Évente több ezer ember hal bele szén és olaj bányászatba és a hagyományos erõmûvek építése és üzemeltetése során is vannak balesetek. Szolgáltatott MW-ra vetítve az atom lehet, hogy még Csernobillal is kevesebb kárt okoz. Anélkül meg szerintem majdnem biztos...
Te meg lehet eltévesztetted a fórumot. :D Úgy írsz itt, mint ha valami zöld fórum lenne, ahol mindenki az atomenergia ellen lenne, pedig ilyet senki nem írt. :))
Azért az a minimális számú halott is lesz simán pár 10.000, nyugodj meg.
Na, a jani megszólalt... Szerintem gondolkodj, mielõtt leírsz valamit.
HöfEE: Cyrrus szerintem arra célzott, hogy tegnap még a hidrogénrobbanást is szinte kizártnak tartották a kettesben, mint ahogy a nukleáris robbanást, erre ma robbant a hidrogén. Úgy egyébként már a 4-5-6-os reaktorokkal is gebasz van. Ettõl persze nem mondom, hogy márpedig lesz nukleáris robbanás, mer az okosok már elmondták, hogy az itt kb. lehetetlen. Abban viszont biztos vagyok, hogy a jelenleginél még jóval nagyobb baj lesz ott.
Akármekkora demokrácia van, a sajtóval sosem tudatják, valójában mekkora a baj. Ez abból is látszik, hogy már mindenkitõl segítséget kérnek a japánok atom ügyben.