volt a két extra ûrszonda, azok adták az extra üzemanyagot. és az induláskor 8829 egyég üzemanyag volt. a Jumbo-64 és az egyik X200-32 tartály valójában a fellövõ és pályára állító egységhez tartozott, de ha már ott volt, szárazra szívtam
és az induló értékeket Truckernél a maximumra vettem, míg magamnál a valós indulónak
Megnéztem és szerintem ez így már jó. Egy dologban tévedtem, kell még egy meghajtás, ami kivezet Kerbin gravitációs erejébõl, egy olyan ami nem baj, ha gyorsan kifogy még akkor sem ha kell a fõ hajtómûbõl egy kicsit rásegíteni. A hat nukleáris hajtómûvet lecsökkenteném 4-re, ez nem olyan nagy különbség, akár maradhat is. Viszont mindehhez nem árt ha meg tudod tervezni az ideális pályát, azaz így spórolni az üzemanyaggal, más esetben ez is kevés lesz.
Ha ezeket az adatokat vesszük figyelembe, akkor az én ûrhajóm, amivel Kerbin összes bolygóját és holdját bejártam, mindössze 3060L-es tartállyal rendelkezik. Igaz van egy 2880-as, ami csak Kerbin elhagyását szolgálja. Le is szálltam pár helyre, többek között Dunára, Ike-ra, Eeloo-ra, Gilly-re, Jool összes holdja köré álltam, szóval eléggé hatásos. Igaz csak egy Kerbin utaztatására alkalmas, de õt minden esetben visszajuttattam.
Nem értem igazából a felvetésed, messze nem 60%-al több üzemanyagot visz a te transzfer hajód.
Akár hogy is számolom, nálam így jön ki:
Carrier Thunderchief:
(Fuel-el számolva):
6x X200-32 = 6x 1440 = 8640 L 4x FL-T400 = 4x 180 = 720 L Szumma = 9360 L
A Mun-Minmus kör után a Kerbal körül kering, hogy a Carrier Excelsior-ból újra feltankoljon
Lyobag's ship:
A képen lehet látni, hogy a max. Fuel 11931, amibe elviekben minden, már a leszálló hajód is beletartozik.
A képed alapján:
1x X200-8 = 360 L 4x X200-32 = 4x 1440 L 1x Jumbo-64 = 2880 L 1x X200-32 = 1440 L 2x FL-T400 = 2x 180 L
Szumma: 10800
(A leszálló egységen 1x X200-16-ost (720 L)és két FL-T 400-ast (2x 180 L) látok, ezekkel együtt jön 11880 jön ki, hogy az 11931-hez hol van a többi tartály, azt nem tudom).
Szóval valójában maga a transzfer hajód csak ~10%-al visz több üzemanyagot, már ha teljesen feltöltve vesszük.
hmm amikor elindultam a Mohora, a Kerbin körüli stabil orbiton hozzád képest 60%-kal több üzemanyagom volt induláskor két ûrszondával (ebbõl az egyik elrontva) hozzád képest. vagy csak nézd meg a hajómat. különben megjegyezném, hogy a skipper hajtómû és a jumbo tartály csak a Munhoz vezetõ negyedútig volt velem, utána üresen ledobtam
A legfontosabbat nem iratod ki, a jármû Delta-V-jét. Nézd meg a #875 -ösben az én hajómat. A bal oldali a leszálló modul, a jobb oldali a transzfer modul. Háromszor nehezebb, miközben 6 Nukleáris hajtómûvel rendelkezik, amibõl 2 a leszálló, 4 pedig a transzfer modulon van elhelyezve, és az összesített Delta-V 9000m/s feletti, pedig egyáltalán nem egy optimalizált valami (tele raktam monopropelant tartályokkal pl. mindkettõt).
már ha akar visszavinni. sajnos a rádiós megoldás nagy veszteséggel jár itt-ott, de lényegesen több infót lehet vele visszajuttatni, mint 10x elzarándokolni oda és vissza. meg kb. a Mun, a Minmus és a Duna meglátogatásával maxolni lehet a techfát. vagy ha valaki bizonytalan vagy egy Duna úthoz, akkor érdemes a mintákat szállítania, de azt is csak a Kerbin rendszerben
különben szerintem is nehéz :D fõleg a nukleáris hajtómû rész. 6 hajtómû sok, 2 bõven elég (tehát 10 tonna extra súly). ha jól kiegyensúlyozod, pláne, max annyi baja lesz, hogy 1 órán át kell égetned vele az üzemanyagot pályára álláshoz,
Ez így egyszerûen túl sok és nehéz. A féregmozgásos anomália nálam is elõfordult és lehet a mechjeb miatt, bár nem biztos, hogy ezért.
Mi a célod? Eljutni valahova, leszállni és visszajönni? Esetleg üzemanyagot valamelyik bolygó körül hagyva? A meghajtó rendszered és egy plusz üzemanyag bõven elegendõ, hogy eljuss bárhova és vissza. Nem értem miért kell 3 leszállóegység, csak felesleges súly. Elég lenne egy is. Gondolom az emelõrendszer miatt mondod a súly korlátozást és mindenképpen ki akartad használni. Szóval én kisebbre tervezném, kevesebb súlyt rá és úgy tervezném, hogy az égész magja a leszállóegység, csak az térne vissza Kerbinre, fõleg mert az tartalmazza a tudományos modulokat, lehetne egy mintát vissza is hozni.
Esetleg arra tud valaki valami megoldást, hogy ha több féle dolog van össze szerelve, kevésbé szaggasson a játék? Elég diavetítés más így a dolog, pedig nem is régi a gépem.
Mai napi (mû-)alkotásom. Sajnos nem mûködik. Túl nagy lett és fordulás közben szétszakad. A már kialakított emelõ rendszert kihasználva (50 t), átalakítottam a modul rendszerû, nagy távolságra szánt ûrjármûvemet.
A meghajtó rendszer elõre raktam, nukleáris meghajtással. Majd következtek az üzemanyagos modulok, majd végül a leszálló egységek.
A meghajtó rendszer kapott 6db rakéta meghajtást, meg egy több személyes modult. Némi napelemet meg irányító eszközöket.
Az üzem anyag modulok egyformák. Mindegyiken 3db kis hajtómû, amibõl kicsit késõbb, teszteléskor született a nagy ötlet, hogy dokkolás után ne dobjam le õket, hanem eleve két funkciósak legyenek. Elsõ funkciója megközelítése a meghajtó egységnek dokkolási távolságban (dokkolás után úgy terveztem, hogy ledobásra kerülnek). Második funkciója (ez az ötlet egyenlõre nagyon tetszik) felszereltem irányitó és tudományos berendezésekkel, kapott egy MechJeb távirányitót és leválasztás után, szondaként üzemel. Ezzel a módszerrel egy üzemanyag modul 3-3 db szatelitet is szállíthat. Persze mind kapott ejtõernyõt is.
A harmadik rész a leszálló egységek. Azért egységek, mert a meglévõ súly korlátozásba két, teljesen egyforma leszálló egység is belefért. Mindegyiken egy fõ személyzettel, tudományos mûszerekkel, meg ami kell még hozzá. Mindhárom modul stabilan 100 km-s magasságba juttatható és összekapcsolható. A szateliteket kipróbáltam a földi légkörben, azok szépen mûködnek.
Az egész modul összekapcsolása után válik a dolog irányíthatatlanná. Jellegzetes féregmozgással reagál mindenre és idõvel szét is szakad.
Gondolom sokkal rövidebbre kellene készítenem, hátha akkor mûködni.
Ötleteket javaslatokat szivesen elfogadok.
Leszálló modulok egyben kerülnek emelésre:
Leszálló modulok dokkolás elõtt:
Üzemanyag/szatelit modul indítása:
Ugyan ez pályára állítva:
Egyben a "kolbász". Bal szélen a meghajtó modul.
Szatelit modul visszatérõben:
tudnátok egy linket dobni, hogy melyik mechjebet használjátok ami mûködik karrier módban? arra gondolok, ami nem a command pod-ba épített, hanem a külön modulos. ez egyébként mûködni fog karrier módban?
Nekem bob uját élet meg a másik Végre sikerült hold körüli pályára állnom a le szálás lesz még kemény
friss és ropogós: Jebediah, minden kerbal hõse most lépett a Dres felszínére :D
Most lett meg a nukleáris hajtómû. Kicsit át kell dolgoznom a dolgokat, de majd csak este felé. A jó tanácsokat meg köszönöm. Szintén estefelé majd jobban ráérek átolvasgatni.
MechJeb-l kapcsolatban. Ismét újra telepítettem a játékot, mert a MechJeb dokkoló része nem igazán akart mûködni. A másik súlyos hiba számomra, hogy a Command pod-ba integrált MechJeb verzió elõtt már jó néhány eszközt legyártottam. Persze ezeket hiába mentettem el és késõbb másoltam vissza, nem volt hajlandó betölteni a KSP. Ma az újra telepítés után, az eszközökre felszerelhetõ, távirányítós MechJeb-t telepítettem újra. A mentéseket ismét visszamásoltam és a régi (távirányítós) és az újabb (command podos) mentéseket is simán betölti a KSP. A másik nagyszerü dolog, hogy a dokkoló autopilot meggyógyult és szépen teszi a dolgát. Most úgy tûnik számomra, hogy a távirányítós MechJeb jobban mûködik. Vagyis ez utóbbinál maradok.
ne ess az üzemanyag csapdájába. amikor túl sokat viszel és tényleg el se használod a meghajtó modulod szép, bár tudnék pár problémát mondani rá, ami engem zavarna :D dokkoló portokat használsz. és ehhez képest túl nagy lett az eszköz. kell neki egy minimális aksi és pár legkissebb napelem. nem kéne a hajtómûveket olyan messze elhelyezni az üzemanyagtartálytól, túl nagy így a pluszsúly. nem tudom, hogy a hajó alján van-e dokkoló port, de nem árt - a dokkolt eszközök utálják, ha tolják õket :D továbbá a megható modulnak érdemes lenne a Kerbin landolásra (ejtõernyõ) és utas szállításra. így a leszállóegységet egy bolygóközi expedíciónál nyugodt szívvel hajíthatod a kukába, kiszívva belõle az üzemanyagot, végtére is minek cipelnéd haza a kétmillió fölös eszközt? (leszállótalpak, üres üzemanyagtartályok, tudományos felszerelés, hatalmas napelemek a kutatásokhoz, rengeteg aksi, minimum 6-8 tonna, amit fel kellene gyorsítani) egy stabil orbit pályára állítva a célbolygó körül még a jövõben is felhasználhatóvá teszi, így a jövõbéli expedícióknak nem kell csak üzemanyagot cipelnie nekik :P
tapasztalataim szerint a Kerbin alacsony orbitról a Munig és a Minmusig leszállással bõven elég egy x200-32 tartály. sõt, talán sok is.
most nézem, az általános célú leszállóegységem roverral együtt 20 tonna. ebbõl kb 12 tonna üzemanyag :P #833-ban linkeltem a kinézetét :D
Persze hogy sok. A cél az volt, hogy a jelenleg meglévõ alkatrészekbõl maximálisan kihasználjam a hasznos terhelést. Egyenlõre a Mun és a Minmus-n kívül máshová ezekbõl nem tudok eljutni. Épp az elõbb fejeztem be ezzel a rendszerrel egy sikeres Mun repülést. Most már építhetek egy kisebb leszálló egységet. Maga a rendszer már mûködik. Holdak mellett mindig marad körpályán egy részben kifogyott tankoló modul. Ha jól gondolom, így a Minmus mellé is tudok könnyen gyorsan telepíteni 1-2 tankoló egységet, megkönnyitve a vissza utat.
nem nehéz a rendszer? egy 50 tonnás leszállóegység kicsit sok, bár a Tylora talán nem árt. az Eve-re meg kevés :D nekem a hasznos teherkapacitásom 40 tonna körül van
Én is építettem egy - nevezzük rendszernek. Elõször egy rakétát építettem, aminek a hasznos teher emelése 50 tonna, 100 km magasra. Amikor ez stabilan mûködni kezdett, csak a rendelkezésre álló teret kellett megtölteni. Ezután építettem egy üzemanyag és egyben meghajtó modult (49 t), ami teljesen szabványos, elül hátul csatlakoztatható, másik ugyanilyen modulhoz, vagy egy leszálló egységhez. Majd végül építettem - kísérlet - egy nagy méretû (48t) leszálló modult. Egyenlõre csak a Mun-n tesztelem. A folyamat pedig a következõ: Indítok egy leszálló modult, majd két hajtómû modult. 100 km-n összecsatlakoztatom õket, a leghátsó modulból feltöltöm az elsõ kettõt, majd hagyom körpályán. Az esõ két modult (összes hajtómûvet használva) Mun körpálya, lecsatlakoztatás, leszállás, mérése, mintavétel. Felszállás, dokkolás. Hajtóanyag átpumpálása a leszálló (és visszatérõ) modulba a hajtómû modulból. Szétválasztás, leszálló modul vissza a Kerbal-ra, lassítás és leszállás (egyenlõre ejtõernyõvel). Sajnos még nincs kifejlesztve a nukleáris hajtás, de majd egyszercsak.
én 100 km-en építkezek mindig. az alap kilövõ jármûvem így néz ki, konkrétan az összes eszközömet ezzel a rakétával lövöm ki. csak a szállítmány változik. cserébe a kilövõegyég utolsó saját felhasználású tankja a legnehezebb szállítmánynál - ami Jumbo méretû tartály tele üzemanyaggal - mindig marad belõle utántöltésre, illetve a légkörbe való visszatérésre. bár ehez a designhoz már maxolt tech fa se árt :D és nem érdemes 10 km magasságonként lerakni a cuccokat. akkora magasságváltáshoz alig használsz el üzemanyagot. ha már egy bolygóközi üzemanyagdepót akarsz létrehozni, akkor a Mun körül csináld magas orbiton, oda könnyû eljutni - 6-700 m/s gyorsulás a Kerbinhez képest, és viszonylag kicsi gyorsulás az elszakadáshoz
Elõször úgy is a landoló egységet kell megterveznem, ennek a tömegéhez fogom megtervezni majd a szállító modult.
Kell majd külön terveznem egy olyan rakétát ami csak az üzemanyagtankokat viszi fel, ez sem lesz egyszerû.
Amúgy milyen magasságban érdemes elszórni a részeket? Én arra gondoltam, hogy felvinném 150km-es keringési pályára, utána pedig 10km-enként kifelé raknám le a többit, így talán nem zavarja be a normál elszakadási pályát Kerbin-rõl.
vigyázz a moduláris felépítéssel. seperc alatt plusz tonnákat teszel fel rá hasznosnak tûnõ felszereléssel - a mit nem is használsz. ilyen pl. a legnagyobb rcs tank. rengeteg a súlya, de egy a Jool rendszer minden holdját érintõ expedíción se használod el a felét. plusz a dokkolóportok egy Mainsail hajtómû max erejétõl hajlamosak szétesni. további tapasztalatom, hogy a hosszú dokkolt szerelvények nem szeretik, ha tolják õket, sokkal stabilabb a rendszer a húzásra plusz a nukleáris hajtómûnél nincs jobb (bocsi, csak az ionhajtómû, de azzal egy élet lenne elmozgatni egy normális jármûvet).
Arra figyelj, hogy a dokkoló portok nem szeretik az oldalirányú terhelést.
Nekem is ez volt az utolsó ilyen hajóm, az alapoktól kezdve kell újraterveznem, egészen a landoló modulig.
Ki akarok kísérletezni egy moduláris hajót Rockomax hajtómûvekkel, aminek elsõ lépésben Kerbin körüli pályára szállítanék teli üzemanyagtankokat, majd a landoló modul ezekhez dokkolna hozzá és úgy indulni küldetésre. A célbolygó keringési pályáján áttöltene magának annyi üzemanyagot amennyivel megjárja aztán lecsatlakozna. Amikor pedig készen van visszajön a pályára és összecsatlakozik. Így elég sok dolgot meg tudnék spórolni, hogy nem kell a teljes rakétaszekciót felvinnem mindig, csak részeit. Az ûrben pedig majd össze lego-zom.
Konkrétan, a landoló egység hajtómûve lerobbant a helyérõl és csak akkor konstatáltam szomorúan amikor próbáltam volna visszaszállni. Ráadásul ez a csúfság pont a program rangidõs kerbonautájával, Jebediah Kerman-nal esett meg.
De sebaj, jön a segítség az ifjú titán, Eldrin Kerman személyében, aki egy módosított Event Horizon MkIV-el indult a küldetésre:
A segítség meg is érkezett egy kitûnõ landolással:
Jebediah miután elhagyta a sérült kompját átkelt Eldrin lakómoduljába:
Hõseink szinte porzó tankkal értek vissza a Kerbin pályájára:
A légkörben már minden maradék üzemanyagot elégettek a lassítás érdekében:
A modulok sikeres szétválás után belobbantak az ernyõk...
...majd szó szerint úsztak a boldogságban :)
The end.
elhatároztam: megyek a Dresre. a Moho jármûvét újrahasznosítom, picit több üzemanyagot aggatok rá, hátha marad elég az Elooig és vissza :D az új leszállóegységem (ami a régi, csak javítottam az üzemanyag problémáját) fellövésekor meg történt egy kis baleset: letört a skipper hajtómû és az üzemanyagtartály negyede, így a komp hajtómûvével kellett pályára állnom :P de attól még használható maradt a tartály - eltekintve, hogy a hajtómûnél lévõ RCS portok is elvesztek. pöppet nehéz volt dokkolni :D
A minap be volt linkelve a MechJeb egy módosított változata. Abban bele van integrálva a command podba. Nem kell hozzá külön alkatrész. Cifu majd akkor fog cifrát káromkodni ha esetleg egy frissítés után nem mûködik majd a plugin és a játék törli a meglévõ hajóit.
Hiteltelen fickó lehetek, ha mindent képpel kell bizonyítanom, hogy elhiggye valaki... :)
Leraktam egy szem kapszulát, és ott van a MechJeb menü jobb oldalt. A kurzor alatt felhívom a figyelmet az infolap alsó harmadán lévõ feliratot: "Attitude control by MechJeb TM".
Érdekes, mert a mechjeb lényege, hogy egy vezérlõegységet szerelsz az ûrhajóra, ami elvégzi a kívánt számításokat. Ha egy hajón nincs rajta a mechjeb vezérlõ, akkor azon a mechjeb sem lesz elérhetõ.
Ha nem beszélsz angolul érdemes megnézni googli fordítóval. Esetleg akkor mi is tudnánk segíteni. Egyébként két esetben szokot hibát dobni. 1 nincs célpont kijelõlve (nem tudja hova akarsz menni) 2 nem körpályán kerinvesz. Úgy meg a pontatlan tervezés miatt panaszkodik.
A "valami sárga üzenet" roppant hasznos info...
Nálam mûködik, és semmi külön kütyüt nem rakok a gépre. Telepítsd esetleg újra az egész MechJeb-et.
Nekem is kellett az eszköz hozzá, de mint kiderült, az egy kicsit régebbi megoldás volt a MechJeb-re. Ma telepítettem újra, mert éjszaka néhány jelenetet le lehetett volna nálam forgatni a Gravitáció c. filmhez. A MechJeb dokkoló modulja megbolondult és beleszáguldott egy 40 tonnás elem a kész ûrállomásomba. A végeredmény sejthetõ volt.
Az újratelepítés után (a #798-s hsz alapján telepítettem) már nem kellett alkatrészt felhelyezni pluszban és a dokkoló rész is meggyógyulni látszik.
igen megjelenik a manõver panel de hiába állítom be és nyomom meg a create node gombot, valami sárga üzenetet ír és nem jelenik meg a tervezett útvonal. Egyébként arra gondoltam hogy a sandbox módban van egy kis kütyü amit a gépre kell rakni hogy menjen a MechJeb de karrier módban nincs ilyen kis kütyüm, lehet az a baj.
nagy nehezen rávettem magam, hogy szakdolgozat helyett belenézzek, de meg is bántam mer ráment az egész napom és semmit nem haladtam szakdogával (eddig elég sok részével játszottam de ez a karrier igencsak jó dolog benne)
viszont sajna találtam 1 idegesítõ hibát: amikor kihasználom valamelyik bolygó gravitációját a kijutásra vagy épp oda megyek és úgy jön ki az utam hogy telibe kapnám akkor nem tudok útvonalat tervezni miután elérem a gravitációs mezejét és beadja a rendes útvonalamat. és nem egyszer volt hogy vakon kellet gyorsítgatnom, hogy kikerüljem az ojjjektumot. mer csak azon a részen tudok tervezni ahol leszek azután hogy elhagytam a legközelebbi pontját (ami meg valahogy nagyon is késõ)
Ezt nem teljesen értem.
Jobb oldalt kiválasztod a Maneuver plannert, új ablakban megjelenik (a fenti képen bal oldalon), ott vannak a lehetõségek, Ap, Pr állítástól kezdve a körpályán át a Hohman-pály a célhozig minden....
Az mitõl van hogy oldalt megjelenik a MechJeb de az összerakó részek között meg nincs ott control panelje karrier módban. már feltettem a 2.0.9 meg amit még ajánlottak. Csak az oldalsó panel jelent meg. már annyit másoltam hogy lassan kiégek :)
én meg rádöbbentem: most már kell egy ûrállomás. Jebediah és Bill fent keringenek, mert tervezési hiba miatt landolásképtelen a hajójuk :D
és egy új bolygóközi hajódesign jutott az eszembe. a dokkolási képességek miatt nálam csakis a pilonos hajtómûvek jöhetnek szóba, ezért is nem használtam a Moho alatt az Mk1-2 Command Pod-et, hanem egy MK2 Lander Can-t. de ha már pilonjaim vannak, mi lenne, ha mindkét pilonra ráraknék 1-1 Mk1 Lander Can-t? spórolnék 1.3 tonnát, és a hatalmas jármûméretek miatt úgyis kell SAS modul. bár az egyik SAS-t áttehetném az utolsó lecsatolható tartályra, és megint nyernék súlyt és sebességet :D
Tessék Cifu. Az elsõ képen én terveztem a pályát:
Itt a MechJeb volt a ludas:
Mindkettõ ugyanaz a hajó 100km-es orbitról.
Kerbinen belül véleményem szerint nem spórolsz vele sokat, max az égitestekrõl való leszálláskor. Ha már másik bolygóra akarsz, akkor már számít, bár aerobrakingel nem tud tervezni, szóval végeredményül manuálisan spórolsz. :) Viszont nagyon sok idõt megtakarít pl. randevúk során.
Van valami mod amivel könnyeben eltudok jutni más bolygokra ???
Szerintem is sok minden be lesz építve az alapba, mert pl az Enchanced Navball-t már a 0.18-ba is tervezték, csak idõ hiányában még nem került be. A KSPX mod készítõje pedig már hivatalosan is alkatrészeket gyárt KSP-hez, van ami már be is épült az alapjátékba.
Lehet modok nélkül is játszani, igazából nem is annyira nehéz, abban jobb, hogy rá vagy kényszerülve, hogy a landolást/pályatervezést stb megértsd. Én is sokáig használtam a mechjebet landoláshoz, mert egyszerûen nem ment. Még mindig elõfordul, hogy becsapódok a felszínbe vagy kilométerekkel arrébb landolok. Ne hidd azt, hogy a mechjeb feleannyiból kihozta volna, csupán azt tudja, hogy az adott pillanatban mi a legideálisabb, viszont tervezgetéssel sokkal többet lehet spórolni. Azért sem használom, mert kilövésnél és leszállásnál is több üzemanyagot használ el, mint én manuálisan (kivéve ha elb@szom).
jelentõsen sokat :P a Moho expedícióm alatt: - a Kerbin elhagyása kb 800 m/s - az Eve megözelítése kb 1000 m/s - az Moho megközelítése kb 1000 m/s - pályára állás a Moho körül 2000 m/s - Kerbin inklanációjának felvétele 1500 - Kerbin megközelítése kb 1500 m/s
és ezeket emlékezetbõl mondom, lehet több és kevesebb...
a Mun és a Minmus orbit megtervezése bármikor pár másodperc alatt letudható :P csak az a kérdés, mennyire takarékosan akarod megtenni az utat, mert akkor lesz több, mint egy-két perc :D mindenesetre majd kipróbálom a mechjebet - miután nélküle bejárom a Kerbol rendszert :D - de eddig elvoltam nélküle.
Benne lesz ne aggódj: "Mission control room: Create flight plans and take on missions and challenges" A manõverezést meg sztem túlbonyolítod. Egy általad említett pálya megtervezése nem tart tovább 30 másodpercnél. Abban teljesen igazad van, hogy jelenleg 2 SOI áttûnést követõen, már nem átlátható a pálya, de jelen pillanatban sajnos ez van.
Pont ez a problémám. A KSP-ben a manõverezés megtervezése egy grafikai próba-szerencse megvalósítás, fogsz egy pozicíiót, és ismerve a saját pályaadataidat, nekiállsz számolgatni (húzomgatom a manõverikonokat), hogy ha ilyen és ilyen manõvert hajtok végre, akkor hova is fogok ezzel kerülni.
Ezzel szemben a valóságban ismerjük a saját (vagy a elõre eltervezett) helyzetünket, és azt, hogy hova szeretnénk eljutni, és erre számolják ki, hogy akkor milyen irányba mekkora erõ kell ahhoz, hogy mi oda jussunk.
Nagyon látványos, és számomra is ideig-óráig szórakoztató a KSP féle megoldás, de rövidesen iszonyú idõpocsékló és körülményes, amikor negyed órát foglalkozok csak azzal, hogy megtervezzem hogy fogok a LKO (Low Kerbal Orbit)-ról eljutni LMuO-ra (Low Mun Orbit)...
megvannak a maga nehézségei. nem megy csak úgy A pontból B pontba a dolog. a repülési pályagörbét nekem kell kitalálni. és menet közben a pályaelhajlást is meg kell szüntetnem, utána kezdem csak a megközelítés tervezését. több üzemanyag, több idõ, több kihívás... és meg kell tippelni, hogy mennyi üzemanyagot tudok még felhasználni :P
Elismerés érte, de számomra ez a próba-szerencse manõverezés, és az erõsen körülményes warp rendszer nem nyújt komolyabb játékélményt, az építés és a végrehajtás magában igen, ezért játszom vele.
De még az Orbiter-ben is rendelkezésre állnak olyan alapadatok, mint a rendelkezésre állló Delta-V...
én így jártam be a Mohot az Eve érintésével és az egész Jool rendszert...
Szvsz MechJeb és modok nélkül mazochizmus a játék. Én is úgy jutottam el a Minmus-ra és robotszondával a Mun-ra, de a Warp kezelése, az adott fokozat/ûrhajó Delta-V kijelzése, és hasonló információk annyira alapok lennének, hogy csak na...