Ha a tudomány alapjainak akarsz nekimenni akkor ne használd fel a tudomány eredményeit. Elõször bizonyítsd be hogy létezik részecske, antirészecske, valamint feketelyuk. Utána lehet majd arról beszélni hogy melyik azonos melyikkel.
szerintem meg véges az univerzum,és nagy reccs helyett nagy PUKKAL fog magábaroskadni, majd újra nagy bummal egy új szerkezettel reinkarnálódik a folyamat, természetesen a folyamat végtelenszer..szóval, lehet másformában, de még végtelenszer fogjuk arrakistor agymenéseit és csavarodólilaelefántjait olvasni..
Az elemi részecskék sem stabilak. A protonnak is van felezési ideje. A szabad neutronnak például 7-8 perc. Az elméletek szerint, ha jól tudom, az atommagban azért nem bomlanak le a neutronok, mert egyiknek sem hosszabb az élettartama a másodperc tört részénél. A gluonok röpködnek a protonok és neutronok között, és kvantumtulajdonságokat szállítanak. Tehát ami most proton, abból neutron lesz az atommagban úgy, hogy egy neutronból csinál helyette protont a gluon, és ez megy oda-vissza, így marad egyben az atommag és a neutronok.
Szerintem a probléma az, hogy sem relativitás elmélet, sem a többi nem magyarázza meg kb.-ra sem amit az égbolton látunk. Olyan nevetséges dolgokkal dobálódznak mint sötét anyag, miért nem Jézuska, vagy Télapó anyag, vagy Zeusz Bármi.... Jó maradjon a sötét anyag ez is jól jelzi milyen sötét találgatósdi ez az egész tudományosnak mondott valami. Még egy vacak bolygókeletkezést sem tudnak kielégítõen megmagyarázni, hiszen ezek a rendszerek ránézésre metastabilak, viszont a megmagyarázásukra szolgáló egyenletekben ennek nyoma sincs. Fizikai elméleteink nyomán, arra az esély hogy itt pötyögjek az interneten konkrétan 0,0000...0000% az esély. Miért ne lehetne a világegyetem is metastabil, és nem egy ócska tûzijáték gyorsan halványuló viszfénye??? Persze ahogy az atomok sem örökéletûek, úgy a világegyetem sem az. De meglehetõs stabilitást mutatnak. Persze akkor kukázni lehetne modern elméleteink nagy részét, mondjuk Newtonig visszamenõleg. Addig is inkább beleépítenek kutyát macskát, sötét matériát (Ez olyan alkimistás:) ) evvel próbálva megõrizni az érvényességüket.
És mi van akkor, ha a konyha és a spájz között egy szimpla fal van, ami nem végtelen tömegû, de a beérkezõ fotonok egy részét elnyeli, többi részét pedig visszaveri? Sehol a példában nincs említve, hogy a konyhából egyáltalán be lehet-e látni a spájzba! Mi van, ha a konyha és a spájz a lakás két különbözõ végében van? Akkor azért nem jut el a foton a spájzba, mert a közfalak mind-mind végtelen tömegûek? Ennyi zagyvaságot régen olvastam együtt. A totális összefüggéstelenség netovábbja.
:-) :-) :-) Nem érted Pakula zseniális elméletét. Elmagyarázom: A spájzban azért van sötét, ha a konyhában felkapcsolja a villanyt, mert végtelen tömegõ lila elefántok az ajtófélfában spirálisan felcsavarodott ormányukkal a Pi értékét gyökkettõre módosítják, így a fotonok feketelyukká változnak a spájzban, és elnyelik a fényt. Mit nem értesz ezen? :-)
"A proton elnyeli viszont bizony elnyeli a fényt, lásd a spájzos példát az írásban. Feloltom a lámpát a konyhában de a spájzba már nem jut be a foton, tehát valahol a konyha és a spájz között kell lennie olyan VÉGTELEN TÖMEGGEL rendelkezõ objektumnak amely teljesen eltéríti a spájz fele - egyébként egyenes vonalú , egyenletes mozgással - haladó fotonokat. Ez a pedig nem más mint néhány proton a spázj ajtófélfájában amibe beleütközik."
- Ha a konyha és a spájz között van valami végtelen tömeggel rendelkezõ valami, akkor miért csak a foton érzékeli ez a végtelen tömeget? - Ha a fényelnyelést tényleg a proton végtelen tömege okozza, akkor hogy tudja visszasugározni ugyanezt a fotont? Mert nem csak elnyelést, hanem kisugárzást is észlelünk. Lásd fluoreszkálás foszforeszkálás. - Miért van az, hogy a foton elnyelést az elektronokkal lehet leírni, és nem a protonnal? Talán azért mert a protonnak semmi köze nincs hozzá? - Egyáltalán miért kell, hogy végtelen tömeg vonzza magához a fotont, miért ne ütközhetne úgy mint a hétköznapi dolgok? Mert ez egy kicsit egyszerûbb, kevésbé ellentmondásos és nem utolsósorban mûködõ leírása a dolgoknak. Miért kell egybõl a végtelen tömegeket elõrángatni a spájz(ajtó)ból, amiknek a tömege csak a foton számára végtelen, mert minden más csak a normál tömegét észleli...
"A relativitás, az QED, meg az ilyenek az elején csak elméletek voltak, amiket jóval késõbb sikerült csak bizonyítani." A speciális rel.-nél elõbb volt a mérés. Az általános rel.-nél is ott volt a Merkúr mozgása mint ismeretlen megmagyarázandó jelenség. A fényelhajlás jóslatát is pár éven belül tesztelték. A QED-nál is ott volt a spontán emisszió mint leírandó jelenség. Tehát amikor kidolgozták az elméleteket, már voltak olyan területek ahol használni lehetett õket. Ezek egybõl elméletként kezdték a pályafutásukat.
Ezzel szemben ma a több tíz éves szuperszimmetria semmi megfigyelhetõt nem magyaráz, csak szebbé teszi az egyenleteket. Ezek csak hipotézisek. A szuperszimmetria kb olyan mint annak idején az éter volt. A fizikusok esztétikai kényszerének a megalapozatlan szülötte.
Nyilván, de én nem mondtam magamról hogy tudós vagyok, még elméleti sem.
Viszont ezek után hogy több mint gyanús gondolatokat kergetnek a tudósok szerintem legalábbis érdemes az alapoktól újragondolni a v fizikát és a világot . Én ezt tettem.
A proton elnyeli viszont bizony elnyeli a fényt, lásd a spájzos példát az írásban. Feloltom a lámpát a konyhában de a spájzba már nem jut be a foton, tehát valahol a konyha és a spájz között kell lennie olyan VÉGTELEN TÖMEGGEL rendelkezõ objektumnak amely teljesen eltéríti a spájz fele - egyébként egyenes vonalú , egyenletes mozgással - haladó fotonokat. Ez a pedig nem más mint néhány proton a spázj ajtófélfájában amibe beleütközik.
Honnan tudod hogy milyen a fekete lyuk töltése ? Volt szerencséd már megmérni?
Nem hinném, úgy tudom, a modern tudomány jelen állása szerint a fekete lyukak puszta léte is még csak 99%-osan bizonyított feltételezés. Igaz , bár nagyon valószínû hogy léteznek, BIZONYÍTVA MÉG NINCS a jelenlétük, nem hinném tehát hogy bárki is a töltésüket méricskézné , így tehát el tudom képzelni hogy az antiproton egyezõ töltésû a fekete lyukkal és minden más paraméterében is egyezik kivéve azt hogy az egyik ugyan távolabb van, de nagyobb, és hosszabb élettartamú, a másik pedig közelebb van, kisebb , és rövidebb élettartamú.
Én ezt merészelem itt és most kijelenteni, és majd ha 100-200 év múlva poszthumusz békenóbeldíjat fogok érte kapni , akkor jöhet a pofáraesés azoknak akik ma dollármilliárdokért nem létezõ Higgs Bozontosokat és szuperszimetriát keresgélnek.
"A tudósok pedig a beavatottak, akik állítják, hogy ez bizony így van."
Amennyire én tudom, Einstein, Feynman stb végig állította, hogy nincs így, mert nem lehet, ellentétes a logikával, stb.
Nem tudom, hogy az éltudósok körében divat volt-e, vagy csak úgy spontán; de így hasból azt mondom, hogy az éltudósok többsége fenntartotta a jogot a tévedésre, és azt állították, hogy nagy valószínûséggel van így.
Leírhatod mégegygszer, attól még nem lesz igaz. A 20. század elsõ felében kitaláltak egy rahedli gondolatkisérletet, és megjósolták, hogy mi lesz az eredményük. Tette ezt mondjuk Planck, Einstein, Wheeler, mittodoménki. A relativitás, az QED, meg az ilyenek az elején csak elméletek voltak, amiket jóval késõbb sikerült csak bizonyítani. Esetleg írhatod azt, hogy Newtontól a 19. század végéig elõbb volt a kísérlet, és megpróbáltak modellt gyártani a kísérlet eredményéhez, de ez már a 19. században, kb 100 éve felcserélõdött. Ahogy Newton elõtt is így volt. ( Az elméleti fizikusok nem végeztek kísérletet; vicces is lett volna egy Feynman mittudomén két arany lemezt egymástól 0,00...01 mm-re kalibrálni, vagy beállítani a szerkezetet, hogy csak egyetlen fotont eresszen át. (tényleg, mióta tudnak csak egyetlen fotont átereszteni? ) a kísérleti fizikusok meg maguktól nem jöttek volna rá, hogy mit kísérletezzenek. Persze ha felugrasz a wikire, és megnézed a jelenleg magyarázat nélküli jelenségeket, akkor találsz egy párat, de azok nem kísérletek kimenetelei, hanem spontán jelenségek )
Van sikerélménye. Az elmélete elhozta neki a lelki békét. "Az elmélet tehát adott, mit kapunk cserébe, ha megértjük?
Teljes lelki békét, hiszen aki megérti, hogy az Univerzum végtelen, az tudja, hogy minden elképzelhetõ és el nem képzelhetõ dolog is jelen van benne, éppen most is , mindig is volt és mindig lesz." (szentírás, 3D fraktálos videó fölött)
Ellenvetés? "Hogy is jön képbe akkor pí, meg ez az egész. Valahol összefüggés van a kettõ között, alább láthattunk egy kiforduló gömböt amelynek az egyik pillanatban a belseje már kívülre kerül. Tudjuk hogy a 3D Euklidészi tér meghatározója a kocka és a gömb , a kettõ között a pí a képlet fõszereplõje, a dimenziók száma tehát szoros összefüggésben kell hogy legyen a pí-vel is." Tipikus példa az összefüggés nélküli értelmes mondatokra. Láttunk egy kiforduló gömböt, én meg láttam az elõbb egy madarat! Összefüggés? A kocka és a gömb miért meghatározója az Euklidészi térnek? Miért lenne a dimenziók száma szoros összefüggésben a Pi-vel? Ezek nem bizonyítások. Ezek hasraütés szerû kijelentések! Minden matematikai alapot nélkülöz.
Ráadásul még a gondolatmenet is hibás. Kiindulsz a 3D-s térbõl arról teszel egy kijelentést, abból egy következtetést ami viszont megváltoztatja a dimenziók számát. Pí dimenziós térben ugyan milyen összefüggés van a kocka és a gömb között?
Aha. látom már mi a gond:) Te is az elõzõ hsz-emben emlegetett kategóriából való vagy. Hát taps. Jó sokan vagytok. Csak azt nem értem mi motivál benneteket.
Volt már valamiféle sikerélmény azon kívül hogy te saját magadat meg tudtad gyõzni a hiányos tudásod okán arról, hogy neked kell megváltani a világot? Cseppet se zavar, hogy aki egy picit is jártas a fizikában elkezdi sorolni a tárgyi tévedéseidet?
Új elméletet úgy szokás csinálni, hogy a rendelkezésre álló összes tudásnak megfeleljen, és elõremutató legyen, nem úgy hogy a tiednek megfeleljen. Ez nehéz, és nem is lehet egyedül csinálni, ma már a tudomány nagyon elõrehaladt, te pl. kevés leszel ilyesmihez.
Nézz szét a tudományos topikokban! Mit szólsz a többi önjelölt fizikus hülyeségeihez? Nem szánalmas? Nem zavar, hogy te is egy vagy közülük?
"azt állítom, hogy a fekete lyuk és az antiproton végsõsoron egy és ugyanaz a jelenség, csupán méretbeli eltérés van a kettõ között" Meg más a tömege. Meg más a töltése. Meg úgy minden mérhetõ tulajdonságában különböznek. És te azt kérdezed, hogy miért lenne ez hülyeség? Mert ez a kettõ között semmi hasonlóságot nem lehet találni. Ha egy protonban végtelen világ van és akkora a tömege, hogy a fotont nem engedi el, akkor hogy nem lehet ezt kimérni? Miért nem zuhan bele a világ a protonokba és omlik össze az egész?
Miért nem kapsz pénzt? Mert az állításaid légbõl kapott feltételezések! Köszönõviszonyba sincs a tapasztalattal. Szóban magyaráz mindent. Tudod a szuperszimmetria és társai mögött van egy matematikai háttér amivel meg lehet mutatni, hogy normál körülmények között a világ úgy mûködik ahogy azt ismerjük. Te ezt elintézed egy mondattal. Ez viccnek is szánalmas. Ez elfogadhatatlan.
Valamit félreértesz. Nincs sarokba szorítva senki. A jelenlegi helyzetben ez természetes. Sok elmélet van, és csak egy lehet jó. Ez így megy, ha olyan dolgokról teszünk feltételezéseket amirõl nincs elég adat. Ezzel majdnem mindenki tisztába van:) Csak annyi történt, hogy a legszebbnek tartott elméletnek úgy tûnik hogy lõttek. Semmi szégyenkeznivalójuk nincs az elmélet alkotóinak, az ismert eredményeknek megfelelt mikor született, eddig kellett várni a cáfolatra.
Ezzel ellentétben viszont rengeteg olyan sufnituning elmélet kering fõleg neten, ami még a meglévõ tudásunknak se felel meg. Ez viszont szégyen annak aki erõlteti. Free energi meg egyéb leülök a sarokba és megváltom a világot jellegû faszságok... Az a ciki, hogy ezek léteznek, sõt még tapsikoló közönség is akad hozzá.
Az egésszel csak ott a probléma, hogy bármilyen sebességgel is haladunk, a fény sebessége akkor is 300.000km/s lesz. Tehát, ha egy fényforrás felé haladunk mondjuk 200.000km/s sebességgel, akkor a fény sebessége nem 500.000km/s lesz, hanem ugyanúgy 300.000km/s. Ebbõl következik, hogy a mozgás csak illúzió, tehát a sebesség/téridõ teljesen értelmét veszíti. Ennyi. Nincs mirõl beszélni. Mind a saját és mások gondolatai között élünk. Amelyik "látott gondolat" pedig nem tartozik sem saját magatokhoz, sem máshoz, az a gondolat magáé Istené.
Lehet szapulni, de szerintem akkor is így van. :) A fény sebességével kapcsolatos dolog kísérletileg bizonyított, mielõtt már abba belekötnétek...
Szerintem viszont elég valószínûtlen, hogy a dimenziók száma 4 környékén van. 1*3 dimenzió--> a látható világunk 1*3 dimenzió--> a sötét anyag világa 1*3 dimenzió--> a sötét energia világa (a sötét energia is anyagi világ, Einstein papa már levezette a híres e=m*c2 egyenletével) Amúgy meg a fekete lyuknak semmi köze az antiprotonhoz, hiszen akkor minden kis kavicsnak köze volna az antiprotonhoz. A fekete lyuk ugyanazt a szerepet tölti be, és ugyanúgy jön létre, mint a csillagok, azzal a különbséggel, hogy a méretük "egy cseppet" eltérõ.
Visszatérve mégiscsak a pí-re . Elég valószínû hogy a dimenziók számát tekintve valahol a 4 környékén vagyunk, mert 3-ról tudunk, a negyedik pedig valószínûleg az idõ. Minden fizikai testnek van tehát 3 kiterjedési koordinátája illetve egy idõ koordinátája, hogy az adott pillanatban hol helyezkedik el a képzeletbeli Euklidészi térben. Ezzel idáig szerintem mindenki egyet is ért. Most nem állítom, csak feltételezzük. Hogy is jön képbe akkor pí, meg ez az egész. Valahol összefüggés van a kettõ között, alább láthattunk egy kiforduló gömböt amelynek az egyik pillanatban a belseje már kívülre kerül. Tudjuk hogy a 3D Euklidészi tér meghatározója a kocka és a gömb , a kettõ között a pí a képlet fõszereplõje, a dimenziók száma tehát szoros összefüggésben kell hogy legyen a pí-vel is. Egy képletbe valahogy bele lehet szépen zsúfolni õket. Sõt ! Ide jöhet még nyugodtan a képletbe a fénysebesség is, hiszen a fény maga az idõ, mivel nincs fix pont valamihez viszonyítanunk kell, a viszonyítás pedig nem létezhet a látottak nélkül , a látottakat viszont a fény terjedése határozza meg. Tehát a képletben szerepel a C mint fénysebesség , pí mint a dimenziók száma (feltételesen) ... A képlet szereplõit tehát sikerült leleplezni. Már csak fel kell írni a képletet !
Ellenvetés ?
Tegyük félre most a pí-edik dimenziót most, ez a leglényegtelenebb dolog, amit állítok. Vannak sokkal érdekesebb dolgok is amit állítok, mint például:
azt állítom, hogy a fekete lyuk és az antiproton végsõsoron egy és ugyanaz a jelenség, csupán méretbeli eltérés van a kettõ között. (illetõleg más a térideje, merthogy a kora is elnyúlik a méretével együtt a nagyobb verziónak)
Na ehhez mit szóltok pl. ?
Ez is adja magát szerintem , mitõl lenne nagyobb hülyeség mint beállítani hogy van még egy bozontos aztán dollármilliárdok ráköltése után kiderül hogy mégsincsen ott amaz. És most sarokba van szorítva az egész.
Sõt ! Azt állítom, hogy az antifoton nevû jelenség az amit sötétségnek vagy légüres térek nevezünk egy és ugyanaz a jelenség amit végsõsoron sötét anyagnak neveznek univerzumszerte.
Na ehhez mit szóltok például?
na most kéremszépen a tréfát félretéve ennek a bizonyítása miért lenne nagyobb hülyeség mint Higgs Bozontosokat keresni??? Nekem ez adja a lelki békét nekik meg az. A különbség csak annyi, hogy én nem kapok rá dállörmilliárd állami támogatást a lüke elméleteim bizonyítására.
ja igen és a pí görbíti meg a maradék 3 dimenziót is felpenderíti egy mõbiuszgyûrûre, de nem ám akárhogyan, hanem éppen úgy amilyen , ha 3.14-es az értéke akkor pont úgy néz ki minden mint itt és most, viszont ha lassúl vagy gyorsul (relatív) a cucc ahol vagy, akkor mán nem az a 3.14 lesz, a fény felé már 3.8 lesz az, a fekete lyuksi fele meg 3.1 de csak akkor ha innen nézel oda, mert ha ott vagy akkor ott is persze 3.14 lesz és akkor ha onnan nézel ide akkor itten lesz más. Teccik érteni?
Itt a földön a Pí-t matematikailag függvénysorral lehet definiálni. A függvénysort pedig mindenhol ugyanúgy fogod kiszámolni. A Pí nem fog neked megváltozni sehol se.
Amit te leírsz annak nincs semmi értelme. Pl.: "[...] ha bármerre haladunk bármilyen sebességgel ott csak 0 méretû pontocskákat fogunk nem látni. Viszont ha relatív gyorsabban haladunk másfele akkor ott viszont szépen ki fog terebélyesedni [...]" Ez értelmetlen. És ez csak egy volt a sok közül. A gondolatmeneted teljességgel zavaros. Amit te következtetésnek hiszel, az nem az. Te önkényesen kötöd a Pi-t a dimenziók számához, majd tényeket állapítasz meg. Ez teljesen nonszensz.
Ha éppen valamilyen drog hatása alatt állsz akkor OK. Megértem. De ha ez a normál tudatállapotod akkor nagyon komoly problémáid vannak. Neked szakemberre lenne szükséged! És ez nem baszogatás akar lenni. :(
ja igen és a pí ! hát persze... na a pí az ha csak 3 az értéke akkor ugye minden megáll, megmered mint l*f*sz a lakodalomba, az a szobor ugye, mert nincs idõ dimenzió, nincs ami teljen. marad a 3 "sima" kis décske a fekete szõrõs nagy lyukba namámost viszont ha 4-es az értéke akkor jön el a nagy bumm kéremszépen az maga a fény és ottan mocorog a leggyorsabban az idõ nevû dimenziócska, a kettõ között persze van finom átmenet, hol jobban fénylik hol kevésbé itt a Földön meg olyan amilyen... relatív persze.
Igen. Arra gondoltam, hogy van ez a relatívitás dolog, meg a méretek , na ezek látszólagosak, és 3D-ben ugye a pontot és a komplett univerzumot ugye józan paraszti ésszel gömbnek szokás elképzelni. Namármost van az ábrán
látható Functions 3D nevû okosság, itt ha a z értékét torzítod (irányvektor + sebesség) annak megfelelõen nõ vagy csökken a gömb palástja , ebbõl tételezem fel tehát ha bármerre haladunk bármilyen sebességgel ott csak 0 méretû pontocskákat fogunk nem látni. Viszont ha relatív gyorsabban haladunk másfele akkor ott viszont szépen ki fog terebélyesedni az a gömb palást egy síkká , fõleg ha történetesen átlépjük a fény sebességét (relatív)ha neadjisten át is lépjük a fény sebességét (relatív) akkor viszont "sajnos" a gömb palástja ki is fog fordulni , és akkor már ki-homorodik nem pedig domborodik, utána meg egész eccerûen össze fog zsugorodni egy pici ponttá amit megintcsak nem látunk ..
Nem, erre már én jöttem rá. És szeretném ha a tudósok a szuperszimmetria , meg a Higgs Bozontos helyett, ennek (vagy ennek az ellenkezõjének) a bebizonyításával foglalkoznának.
"...tudod, hogy ezeket a számjegyeket hogyan határozzák meg?"
Sajnos nem. De annyit tudok, hogy jelenleg a néhány milliomodik számjegyét számolja valami szuper-számítógép-hálózat.
És ez is tanultad, hogy "ha kellõen messze tekintünk fel az ûrbe, vagy egy kellõen kis térrészt figyelünk meg mikroszkóp alatt, illetve ha egy száguldó fotont vizsgálunk más és más értéket fogunk kapni a pí-re." ?
Tudni nem lehet. Az értékét kifejezni a 10-es számrendszerben nem lehet, >irracionális szám, számjegyei a tizes számrendszerben kifejezve feltehetõen a végtelenségig pszeudorandom követik egymást. Ha más nem is, már ez pusztán elég lenne a fizikai valóság végtelenségének a bizonyítására.
De ha egyszer elvetetted, akkor ne használd a saját agyszüleményed magyarázatára. "A többi (gravitáció, anyag, protonok, Földi és élet) tulajdonképpen csak járulékos aprólék" Pont ezek a járulékos "aprólékok" érdekelnek minket. Nem az ellenõrizhetetlen állításaid. Ha igaz akkor igaz a földi dolgokra is.
"Az elmélet tehát adott, mit kapunk cserébe, ha megértjük? Teljes lelki békét[...]" És mit veszítettünk? Mindent mást.
A pí értékét a jelen téridõben pontosan a téridõ dimenzió értéke metszi ki, magyarán pontosan azért tûnik itt és most annyinak a pí amennyi, amiért a pí-edik dimenzió környékén próbáljuk megmérni.
Álljunk meg egy szóra. Az írás elején megkértem mindenkit hogy nyissa meg az elméjét. A sebesség valóban értelmét veszíti a végtelen térben, ahogyan a távolság és a méret is. Viszont a tudományos példa szekcióban a tudomány szavaival élve próbáltam példát statuálni "a fekete lyuk szökési sebességével" itt tehát a modern tudomány által definiált fogalmakat kéne irányadónak tartani.
Még egy jellemzõ arról, hogy bánik a "szerzõ" a "gondolatokkal": "Ez a mondat egy kicsit nyers, segítek megrágni példákkal: a pí értéke itt és most az a bizonyos 3,14.. viszont ha kellõen messze tekintünk fel az ûrbe, vagy egy kellõen kis térrészt figyelünk meg mikroszkóp alatt, illetve ha egy száguldó fotont vizsgálunk más és más értéket fogunk kapni a pí-re. Viszont ha a téridõ vizsgált pontján állnánk , onnan nézve, az inerciarendszer szubjektív nézõpontjából a pí értéke megintcsak a jól ismert 3,14 lesz. A lényeg a szubjektívitáson és a perspektíva-eltolodáson van." Vajon alapozza a szerzõ ezen kijelentését. Még sehol se halottam azt, hogy a Pí-re más értéket kaptak volna. Egyáltalán a szerzõ mit nevez Pí-nek? Ha az értékkel definiálja a Pí-t akkor az nem változhat. Ugyan ez a helyzet akkor is ha valamelyik sorfejtéssel próbálkozik. Ha a kör kerületéve, vagy más Pí-hez kötött fizikai jellemzõ mérésével (bár ezeket elvetette a "szakember"), akkor szeretném látni a mérési eredményre való hivatkozást.
Enélkül én is tudok kijelentéseket tenni. A minden a semmi és a semmi a minden. Ebbõl következik hogy minden van és semmi sincsen. A kettõ viszont nem lehet igaz egyszerre, tehát a dolgok létezése/nem létezése bizonytalan. Én is kérek egy prize-t.
Miért kapnál? Visszatérve az írásra. Az elmeállapotát jól mutatja, hogy a sebességet értelmetlen fogalomnak nevezi, majd a nemsokára a "Fekete Lyuk szökési sebessége"-rõl beszél. Teljes egészében elveti a jelenlegi tudományt, újra "definiálja" a dolgokat, a matematikát, aztán egybõl olyan dolgok magyarázatára alkalmazza mint a fekete lyuk. Legyen szíves leszállni a magas lóról és elõször megmagyarázni azt ami a földön közvetlenül megtapasztalható. Hiszen ha egyszer kidobta a tudomány a kukába, akkor ezekre sincs válasz.
Azért Egely Mester kissé másképp látja a dolgokat, mindenesetre az Isten dolog a végén persze már csak ironikus, vicces megvilágítás... viszont a lényege az egésznek elgondolkodtató. Azért örömmel tölt el hogy te legalább elolvastad és így mondasz rá kritikát. Kérdés:
én miért nem kapok dollármilliárdokat arra , hogy bizonyítsam a hipotézisemet, vagy legalább népszerûsítsem, hogy errõl csácsogjanak az összes hírportálon?
Talán azért meg megvan még a foreskin-em és nem járok rendszeresen a zsinatra?
Az nem válasz semmire. Önmagukban értelmes gondolatok teljesen értelmetlen összefüggésben. Ez a skizofrénia egyik jele. A befejezés miszerint "Lehet hogy én vagyok az Isten ?" irreális önbizalomra utal, ami szintén tünet. (Már csak az ingadozó hangulat és a érzéki csalódások hiányoznak.) Az írójának, ha ezt komolyan gondolta, tényleg fel kellene keresnie egy szakembert. De ha te ebben összefüggéseket látsz akkor szerintem neked se árt... , vagy nekünk, de valakivel bajok vannak.
Ácsi ! Tudtommal nem én lettem sarokba szorítva, hanem a modern okostudósok, és az idióta hipotéziseik, amikre a jelek szerint ráadásul dollármilliárdokat elköltöttek, pedig ha egybõl , egyenesen hozzám fordultak volna a sor felmerült kérdés helyett én mindjárt a választ is megadtam volna nekik, lásd alább a 8-as hozzászólásomban !
EZ AZ !! Egy új fizika kezdete, a legjobb ami történhetett !
Nekem ez a sötét energia-anyag dolog a mai napig nagyon cinkes, valami nagyon nem OK vele.
A másik pedig hogy azóta is azon a gödör ásós példán gondolkozok amit Hawking mondott a Curiosity-ben. Mi van ha nincs is semmiféle sötét energia-anyag ? Helyett éppen a gravitáció miatt tágul az univerzum. A tágulás a gravitációs összehúzódása ellenhatása. Úgymond helyet kell csinálni az egyre koncentráltabb gravitációnak, máskülönben az egész univerzum visszazuhanna 1 pontba.
Ez szépen hangzik, de inkább mások szemeirõl és szavairól van szó. Persze ezeket a kísérleteket megismételheted. Elvileg... Ráadásul a kísérletek döntõ többségét már nem saját szemünkkel látjuk, hanem berendezésekkel érzékeljük. Tehát ha igazán kritikus vagy a mûszer mûködését demonstráló kísérleteket is el kell végezned. És rekurzívan tovább az alap szemmel közvetlenül érzékelhetõ kísérletig. Gyorsan beláthatod, hogy egy összetettebb mérésnél ez gyakorlatilag kivitelezhetetlen.
A mai tudományos ismeretanyag a méreténél és összetettségénél fogva is megkövetel egyfajta hitet. Persze ez a hit és a vallásos hit között különbséget lehet tenni.
Egy egyszerû földi halandó szempontjából viszont ugyanolyan hit kérdése az egész mint bármelyik vallás. A tudósok pedig a beavatottak, akik állítják, hogy ez bizony így van. A tudományt tehát nyugodtan lehet új vallásnak tekinteni és a buzgó ateisták jó részét pedig a híveinek nevezni.
Ellenõrizhetetlen ötletekbõl minden korban rengeteg volt, van és lesz is (függetlenül attól, hogy mennyire megalapozottak). Viszont a 20. század közepéig egyértelmûen a kísérletek/megfigyelések diktáltak az elméletnek. Egymás után jöttek a meghökkentõ felfedezések, mi meg csak kapkodtuk a fejünket. Gondolj csak a spektrumvonalak felfedezésére, a Merkúr perihélium-vándorlására, a radioaktivitás felfedezésére, a fotoeffektusra, stb. Na meg csak ültünk és néztük a Napot egész nap, miközben fogalmunk sem volt mitõl világit.
Most a helyzet fordított, nemhogy minden általunk ismert jelenségre van valamilyen mûködõképes elmélet, hanem még túl sok is van belõlük. Mindegyik hibátlanul megmagyarázza az eddigi eredményeket, és kismillió egymásnak ellentmondó jóslatot tartalmaz (gravitációs elméletekbõl több tucat van az általános relativitáselméleten kívül). Ennyi dudás nem fér meg egy csárdában. Amint a kísérlet kicsit behozza a lemaradást, pontosan az történik mint most: az LHC tömegmészárlást végez a dédelgetett vesszõparipák között.
"A fizika eddigi történetében javarészt a kísérletek haladtak elõl a felfedezésben,"
khmm
A fizikában sajnos semmi sincs bizonyítva, csak kísérletekkel alátámasztva bizonyos értelmezési tartományon belül. A fizika eddigi történetében javarészt a kísérletek haladtak elõl a felfedezésben, a tapasztalt jelenségek mögé készült az elméleti háttér. Az elmúlt néhány évtizedben - de jelentõsebb mértékben az utolsó kettõben - az elmélet elõre szaladt, nem tudtak - talán nem is lehetett - olyan kísérleteket kitalálni, ahol a rendelkezésre álló eszközök képességein belül egy elméletet megtámasztó vagy cáfoló eredmények születhettek volna. (Talán Dávid Gyula professzor úrtól hallottam, hogy a húr - és abból kinõtt elméletek - energiatartományában mûködõ gyorsítót talán majd ötszáz év múlva tudunk építeni, ha addig nem jön valamilyen jelentõsebb áttörés.)
Most itt az LHC, amely már képes a valós fizikai tartalmat hordozó elképzeléseket kiválogatni a matematikai délibábok közül, errõl szól ez a cikk is. Épp az általad kívánatosnak tartott folyamat eredménye az LHC, lévén amikor az elméletek megtámasztásán gondolkodtak, arra jutottak, hogy ennek legjobb eszköze egy részecskegyorsító és ütköztetõ berendezés..:-)
"Tudjuk, hogy az univerzumunk zárt rendszer, azaz nem jut ki belõle anyag."
Ebben én nem lennék ennyire biztos. Nekem az LHC-s kisérletekbõl általában az szokott lenni a tanulság, hogy k.rvára nem tudjuk hogy müködnek a dolgok. Olyan ez mint a világegyetem müködése.
Kitágul-összeomlik, ja nem, tágul de nem omlik össze, ja nem, gyorsulva tágul, bakker de akkor hol a hiányzó anyag, passz nevezzük el sötét anyagnak, de ha a gyorsulva tágul és hiányzik egy csomó anyag akkor mi van a képleteinkkel, khm....
Ezzel az egész "elméleti" dologgal az a baj hogy a manapság alkotott elképzelések, egyenletek nagy része olyan elemekre épülnek amelyek szintén csak spekulációk. Lehet hogy igaz az alap amit még nem tudtak bizonyítani, de amikor egy bizonyítatlan elméletre épülõ elméletekre pocsékolnak éveket(és rengeteg pénzt) tudósok, majd egyszer kiderül hogy hibás volt az alapfeltevés.
Inkább azon kellene az összesnek gondolkodni hogy hogyan lehet bizonyítani a jelenlegi elméleteket még mielõtt újabb elméleteket gyártanak.
Nekem tetszik :) Tudjuk, hogy az univerzumunk zárt rendszer, azaz nem jut ki belõle anyag. Azt is, hogy egy foton nem érzékeli az idõt. Tehát lehetséges az, hogy mi mind egy foton belsejében vagyunk, és minden fotonunk egy univerzum, és azokban az univerzumokban is. Ez a fraktalitás választ is adna a legkisebb részecske problémájára, illetve úgy lehetne végtelen az univerzum, hogy tudjuk hogy nem az ( mint írja, borzasztó valószínûtlen dolog, hogy az univerzum véges legyen, és igaza is van ) Kár, hogy nem így van :)
Nemcsak tudomanytorteneti emlekek bovelkednek tudosemberek dogmatikus kinyilatkoztatasaiban, hanem napjainkban is rengeteg ilyet hallani. A tudomanyban is lehet hinni epp oly erosen, fanatikusan es esz nelkul, mint barmely mas vallasban. A mai "modern" vilagban konnyen elragadtatja magat egy egyszeru felfedezo, a mamorito "sok" tudas birtokaban pokhendi, mindenttudo kijelentesekkel. Amit kesobb egy hasonloan pokhendi kijelentes cafol egy ujabb megdonthetetlen ideat vazolva...
Hát ez nagyon súlyos elmezavar. De komolyan. Még azt sem mondanám, hogy szavakkal bûvészkedés. Az egész inkább zagyvaság. Egy álltásodra mindig az a bizonytékod, hogy egy egy tök oda nem illõ dolog igaz, tehát az eredeti álltás is igaz, vagy a tök oda nem illõ nem igaz, tehát akkor más az igazság, tehát az eredeti állítás az igaz, mert az más.
Anyi értelme van, mintha az lenne az állítás, hogy az univerzum egy lila szõrös elefánt ormányának a spirálos feltekeredése. Bizonyítás a.) Az elefántok szûrösek, tehát az állítás igaz. Bizonyítás b.) A csimpánzok szõrösek, de nincs ormányuk, tehát nem lehetséges, hogy szõrös lila csimpánzok spirálosan feltekeredett ormánya az univerzum, tehát az univerzum lila szõrös elefánt spirálisan feltekeredett ormánya. Zagyvaság az egész...
A természettudományos elméletek a konkrét tényeken alapuló feltételezések. Ha valamelyik feltételezést a kísérletek megcáfolják, akkor azt azonnal elvetik. Ennyi. Egy tudományos feltételezés nem vallási dogma, és nem megváltoztathatatlan kinyilatkozás.
Arra már az elején számítani lehetett, hogy az LHC miatt elsõsorban a könnyek fognak potyogni, és nem sok pezsgõbontáshoz fog hozzájárulni. A 20. század elején elmélet és kísérlet még egymást tolták elõre, de az utóbbi 50 évben az elmélet nagyon elõre szaladt, a kísérleti igazolások nem tudtak lépést tartani a szaporodó feltételezésekkel. Most hogy végre vagy egy gyorsítónk, ami egy teljesen új energiatartományban tudja vizsgálni a részecskéket, el lehet kezdeni rostálni azokat az elméleteket, amiknek ebben a tartományban elõrejelzéseik vannak.
A tipikus esete annak, hogy az anyag jobban tudja a fizikát bármely fizikusnál.