Erre írtam azt, hogy analóg rögzítéshez a 192khz már közel van. A stúdiókban azért kell ezt használni, mert ezzel már megfelelõ nagyságú minta áll a rendelkezésre ahhoz, hogy közel legyen az analóg verzióhoz így ezzel (vagy még többel) dolgoznak (ellentétben valami okostojás állításával aki szerint a stúdióban is 16bit 44.1khz a menõ) 24bit 192khz-en már jó minõségben lehet zenét hallgatni csak az a gond, hogy alig jelenik meg így zene. Melyik részét nem érted? [Nem kötözködés lehet, hogy én fogalmaztam valahol homályosan, csak most nem értem, hogy mit nem értesz :D]
Én is azt írtam, hogy digitalizálásnál fontos. Utána viszont lehet rajta csökkenteni úgy, hogy a jelalak nem lesz annyira rossz, mintha eredetileg is ezzel az alacsonyabb mintavétellel digitalizálták volna.Ha valaki látott mar nagy felbontású amiga grafikát az tudja mire gondolok. A jelalaknak azt a reszletességét pedig amit 192kHz-en nem lehet visszaadni, arra a hangszóró se képes.
Az analóg jel elfogadható minõségû rögzítéséhez nem elegendõ a kétszeres mintavételi frekvencia, többszörös kell. A gyakorlatban a CD-nél alkalmazott 44,1kHz mintavétel jelalaktól, hangszertõl függõen kb. 2-4kHz -ig biztosít relatíve alacsony torzítású átvitelt, miközben egyes hangszerek alapharmónikusai elérhetik a 15kHz-et is, ennek a már önállóan nem hallható, de a hang azonosításában segítõ (így kvázi észlelhetõ) elsõ felharmónikausa 30kHz (ezt még legtöbb HiFi magassugárzó néhány dB csillapítással még átvinné... ha megkapná)... Tehát a 15kHz alapharmónikus legalább közel alakhû (plusz az 1. felharmónikus bármilyen) átviteléhez a 96kHz mintavételezés is csak visítva elég... Ebbõl kell kiindulni.
A másik a hangszóró átvitele... A nem megfelelõen digitalizált jel hiányosságai nem azonosak a hangszóró átvitelének hiányosságaival. Azaz a két probléma nem fedi el egymást, hanem összeadódik. Ezért kell törekedni arra, hogy a nem kicsit problémás hangszórókat lehetõség szerint a legjobb jellel tápláljuk.
"Biztos süket vagyok, de érdemi különbséget nem tapasztaltam. "
Nem minden mûfajnál fogod észrevenni. Ha tucituci -ról van szó, az csúcstechnikával letárolva sem lesz jobb, mint az eredeti hangminták. De hallgass meg egy hegedût, vagy zongorát, vagy bármilyen egyéb hangszert, és egybõl rájössz hogy van különbség.
"Gondolom flacról még csak nem is hallott... Pedig"
Nem figyeltél arra amit mond. A CD minõséget is "gagyinak" tartja, és ami azt illeti, az is. A flac -ek pedig jellemzõen cd kiadványokból készülnek, így bár rosszabb nem lesz a minõség, de ettõl még ugyanolyan gagyi lesz. Igaz hogy a "sample alapú" diszkó szutyoknak nem nagyon számít, mert azt sok esetben eleve valami tömörített zajmaradékból csinálják, de azért nem ártana ha lenne lehetõség igazán minõségi zene hallgatásra digitális formában is, tehát ha a studióból eleve olyan anyag jönne ki, amit nem butítottak CD szintre.
Hogyne lenne tárolásnál. Ezért szól rosszul a CD, mert oké, hogy elméletileg nem hallasz többet, de gyakorlatilag igen, mert a zene hallgatásba belejátszanak azok a felharmonikusok is amit meg sem hallasz, de az ember érzi õket. Ezért szól a CD sok embernek karcosan, durván, mert ezek hiányoznak belõle.
Nem digitális hangrögzítésrõl (AD konvertálásról) beszéltek, csak hang adat tárolási formátumokról. Azt elismerem, hogy hangrögzítésnél technikai problémák kiküszöbölése végett van értelme a nagyon magas frekvenciának, de tárolásnál már nincs.
Persze, hogy a nagyobb mintavétel jobban közelíti az eredeti analóg jelet. De mutass már nekem egy olyan hangszórót ami ezeket a részleteket áthozza (linkeld a specifikációját a karakterisztikájával), és megkövetlek. Enélkül értelmetlen az egész, mert nem lesz élethûbb a hangzás. Magas mintavételezésnek csak az AD konvertálásnál óhatatlanul megjelenõ véletlen hiba elkerülésénél van értelme, utána minden probléma nélkül le lehet csökkenteni a frekvenciát 96kHz-re, és ez nem fog az élethûség rovására menni. Nyugodtan olvass utána.
Azért írtam azt is, hogy kétféle módon vagy így (hangkártya) vagy úgy (DAC). Manapság már USB-s DAC-ból is lehet elég jót kapni, a régiek USB-n keresztül nem voltak az igaziak.
Erre írtam korábbi hozzászólásomban az optikai kimenet használatát (mivel a koax digit. is okozhat földhurok problémákat).
Viszont a digitális kimenethez nem kell hangkártya... Az a bizonyos sokat szidott Realtek, aminek chipjei többségében integrált hangkeltõként funkcionálnak, a gyakorlati tapasztalatok szerint sokkal korrektebbül oldja meg a digitális kimenet kezelését (többféle formátum, korrekt idõzítés-kezelés), mint egyes nevesnek tartott hangkártya gyártók...
Na most pont ez a lényeg, hogy nagyon nagyon nagyon kevés ilyen felvétel van :( Populár zenébõl szinte nincs is. És pont ezért használnak még ma is sokan vinylt. Egyszerûbb lenne az én életem is jól maszerelt FLAC-okkal, de hol vannak?
A flac vs. mp3 különbség már egy 20 ezres Creative 2.0-án is hallható, nem kell nagyon jó fülûnek se lenni hozzá.
Azért azt nem árt tudni, hogy egy jól mászterelt 192/24bit-es felvétel azonos rendszeren leveri a vinyl-t. Persze csak akkor, ha kellõen jó A/D konvertert használnak, ez gyáriban kb. 500eFt+ kategória. Egy átlag magyar számára elérhetõ Lupus dac természetesen elvérzik egy nem is olyan drága lemezjátszóval szembeállítva is. (egy Weiss Minerva megveri a világ legjobb sokszázerer dolláros lemezjátszóját is, ha megfelelõ a felvétel) A difi persze annyira nem nagy, egy jó vinyl rip is szólhat fantasztikusan jól, értsd sokkal jobban mint egy cd.
"Aztán a hangszórónak amin hallgatod 192kHz körül hol van a karakterisztikában?"
Ugye vágod, hogy mintavételrõl beszélünk és nem csak "zaj"-ról? Ráadásul a majdnem végtelen analóghoz hasonlítva?Egyébként meg olvass már utána tényleg csak egy icipicikét mielõtt beledumálsz! PLEASE!
"Az az érzésem, hogy fogalmatok sincs arról amit írtok, csak sznobkodtok és dobáljátok a minél nagyobb számokat."
Szerintem inkább mi vagyunk azok akik számok dobálása helyett leüllnek és meghallgatják. Az egyik hifi forum trollja jut eszembe rólad akir az Ohm törvénnyel magyarázta meg, hogy mindenki hülye. Szerencsére benne volt annyi gerinc, hogy leült és meghallgatta mirõl beszélünk majd bocsánatot kért. Benned van ennyi?
"Erre jó példa egy nevesnek tartott, "kreatív" gyártó hangkártyái."
Szerintem aki számítógépen hallgat zenét (mármint aki TÉNYLEG zenét hallgat) az két módon oldja meg. Egyrészt nem olyan fos hangkártyával mint amiket a kreativ cég gyárt hanem normális minõségi hangkártyával ami hát igen kerülhet annyiba is mint az egész gép, de leginkább külsõ DAC-cal oldják meg. A komoly hifinél (értsd akár milliós nagyságrend) is elég sokan használnak PC alapú lejátszást, csak hát akkor egy olyan DAC-ot kell mellé rakni, hogy legyen is értelme.
Hehe. Na most épp magadról beszéltél az utolsó mondatoddal. Nézz már utána, hogy a 192KHz mit is jelent pontosan ebben az aspektusban. LOL, hogy néhányan mekkora baromságokat tudnak beszélni állítom úgy, hogy életükben nem hallgattak high-end/audiofil cuccon CD-t/bakelitet/MP3-at/16bit-et/24bi-et/44.1KHz-et/192KHz-et.
24bit 192khz csak közel van. Persze... A denevér nagyanyám is szóvá tette már, hogy mi az a szar amit hallgatok. Aztán a hangszórónak amin hallgatod 192kHz körül hol van a karakterisztikában? Csinál ott még valami értelmeset, vagy abban a sávban már csak random mintára torzított jel jön ki a hangszóróból? Esetleg piezo ultrahang generátort használsz? Azt elfogadom, hogy a bitmélység meg veszteséges tömörítésnél a bitsûrûség sokszor nem elég nem elég és ki lehet hallani. Azt is elfogadom, hogy a hallásküszöb frekvenciájának 2-4x-énél lévõ felhangok hiánya is még hallható. De afölött? Az az érzésem, hogy fogalmatok sincs arról amit írtok, csak sznobkodtok és dobáljátok a minél nagyobb számokat.
"A cikkhez hozzászólva a jóember azt szeretné, hogy teszem azt Monkey-t vagy FLAC-ot ne csak minden ezredik lejátszó támogassa, hanem összes."
Ennek olyan lejátszóknál lenne igazi értelme, amiket valamilyen HiFi (vagy akár audiofil) rendszerben használnak jelforrásként. Persze ehhez a zenéket is ki kellene adni pl. 96kHz/24bit (ez legtöbb célra elég) felbontásban...
A másik dolog a legtöbb lejátszó és hangkártya problémái... Erre jó példa egy nevesnek tartott, "kreatív" gyártó hangkártyái. Mind a specifikációkban, mind a nagyrészt szintetikus (azok a bizonyos hangkártya tesztelõ programok, amik egy átkötõ kábelt használnak) tesztekben nulla egész soknulla valamennyi százalékos torzításokat produkálnak szinusz jelen. De valahogy mégsem igazi a hangja... Aztán elég egy oszcilloszkóppal megnézni a kimenetén a (program által generált) jelalakokat: a szinuszon kívül mást helyesen átvinni nem képes... Az integráltaknál még rosszabb a helyzet: ami a bizonyos nagyon elterjedt tesztprogram szerint század százalékos tartományban torzít szinusz jelen, a attól eltérõ jelalakokon az alapjel 10%-át is meghaladó csipkéket generál, ezek egy része bõven a hallható tartományba esik... Ezek a zajok a D/A konverzió velejárói, amit eltávolítani (legalábbis mérsékelni) egy passzív szûrõhálózattal lehet a D/A kimenetén. Ez a szûrõ megtalálható legtöbb asztali CD lejátszóban, a komolyabb DVD lejátszókban és a szintén komolyabb házimozi erõsítõk DAC-jai után. Szinte minden másból kispórolják!!!
Van egy újkorában kemény 8000 forintos hangfalam, aminél már a 128 vs 192, 192 vs 256 és 256 vs 320 Kbit-es cuccok különbsége is jól hallható. Egy ennél nem drágább vagy nem sokkal drágább fülessel már a CD/MP3 közötti difik is. Szóval értem én, hogy "8 millió forintért már akár jó minõségû THX rendszert is vehetünk", ahogy írták 10-12 éve egy házimozi újságban, de nem kell érte elmenni. Fenti cuccomon már a 256Kbit Mp3 vs OGG/WMA-t is szépen ki lehet hallani.
A cikkhez hozzászólva a jóember azt szeretné, hogy teszem azt Monkey-t vagy FLAC-ot ne csak minden ezredik lejátszó támogassa, hanem összes. Bár lehet ki kéne dolgozni még azoknál is jobbat, de azoknál már tényleg milliós rendszerek kellenének a tényleges különbségtételhez.
"Itt nem akarom leszolni a kortars amcsi meg angol popzenet, de szubjektiv velemenyem szerint biza ezen stilusokban nem oszt, nem szoroz a rossz keveres. ;)"
Ó hát ha csak ezzel lenne gond. Amit én észrevettem pl az elõbb töröltem le egy Pink Floyd FLAC-ot mert hallgatom hát mondom ez nem szól jól. Belenézek, hát kivezérelve minden a pecsába. Elõkapom az eredeti hetvenvalahányas cdt, betúrom wav-ba megnyitom, érdekes módon normálisan maszterelve normális dinamikával van csinálva, de sajnos ilyen a Depeche Mode remasterelt CD sorozata, a Red Hot Chilli Peppers új albuma, hogy csak néhányat említsek. Mondjuk már hidegen hagy mert ezek mindegyikét megvettem végül bakeliten azok meg normálisan szólnak.
A loudness war az nem a CD hibaja, hanem a hangmernokoke. Ma mar csokkent ez a jelenseg, legalabbis azokban a stilusokban, amit en hallgatok. A jazz-ben mindig is kevesbe hasznaltak, de van kivetel sajnos. Tobbnyire a popularisabb zenek eseten kevernek igy. (Egy John Cage-t SOHA nem kevernek ilyen hatasvadasz modon, mert a kozonsege nem vevo ra.) Sajnos a loudness war azert alakult ki, mert a nagy atlag jobban vette a "hangosabb" lemezeket, mert a gyengebb v nagyon gyenge hangrendszeren "jobban" szol. :S Ez van. Ma mar a szakmai es egy igenyes hallgatoi csoport tiltakozoasara visszavettek ebbol, tobb hires studioban is. Itt nem akarom leszolni a kortars amcsi meg angol popzenet, de szubjektiv velemenyem szerint biza ezen stilusokban nem oszt, nem szoroz a rossz keveres. ;)
Sajnos tényleg az van hogy a nagy átlag nem is igényel a jelenleg kaphatónál lényegesen jobb hangminõségû zenét. Sokunk a konzumer kazettásmagnókon nõtt fel, és ahhoz képest komoly mínõségi és kényelmi ugrás a cd és a tömörített zene is. Komoly minõségi bakelites audiorendszere annak idején is a tehetõsebbeknek volt, épp úgy mint ma. Az átlagember számára elérhetõ árú konzumer kategóriás hangrendszerek meg annyira pocsék hangzásúak, hogy esetükben nincs sok értelme a formátumokról beszélni, hiszen csak arra vannak méretezve, hogy a cd-hangzás valamennyire élvezhetõen kijöjjön rajta.
Mint írtam is a CDnek a legnagyobb baja nem a formátum, hanem a loudness war, ami ezeknek a paramétereknek a nagy részét megöli. Dinamikában papíron pl többet tud a CD de ha már megnézed a valóságot. Mondjuk nézd meg ezt (ez megvan nekem CD-n is és bakeliten is), és rögtön látszik, hogy az elbaszott keveréssel a CD fele akkora dinamikát hordoz:
A bakelit vs CD hangminoseg versenyet nalam is a bakelit nyeri, de... az vitathatatlan, hogy a CD linearisabb frekimenetet biztosit es jobban atviszi a melyeket. A bakelitba eleve nem vaghatnak fazisban komolyabban eltero sztereo melyet, mert fizikai korlatja van. A 18kHz-et is jobban atadja a CD, marmint, ha csak ezt a szaraz parametert vesszuk. A CD jel-zaj viszonya is sokkal jobb, mint barmely vinyl record-é es a mert dinamikaja is.
Bizonyos esetekben a fenti parameterek komoly szempontok.
Masreszt, a RIAA karakterisztika sokat javit a frekimeneten, a 150 Hz alatti hangokat amugy is illik monoban elkesziteni, a 40 Hz alattiakat meg keves hangsugarzo tudja tenyleg leadni es 17 kHz felett a legtobb ember nem hall semmit. A szigoru digitalis processztol elteroen az analog kepes a strukturaban is informaciot raktarozni ugy, hogy az termeszetesebb az emberi fulnek. A CD jittere es kvantalasi zajanak eredoi sok ember szamara borzalmasak, mig a bakelit halk pattogasa, sercegese akar kellemes is lehet. A bakelit zajaban meg siman van jel, vagyis a dinamikaja joval nagyobb, mint a jel-zaj viszonya. (Ezt utanozva a CD jelehez is kevernek zajt.) A CD anyaga nehany evtized alatt elkezd bomlani, mig a bakelit, ha vigyazunk ra (fuggolegesen tarolva, homerseklet/paratart, folyadekban lejatszas stb.), 100 evig siman elall. Az analog eljaras kozelebb all a termeszetesseghez, emiatt erzelmi alapon, hatranyos parameterekkel is inkabb affele hajlik sok ember.
Mindket formatumnak vannak, nagyon komoly szintre fejlesztett lejatszo rendszerei.
"kapcsoljál be valamit elektronikus zene szol, digitális minden, a tv is, az összes analog dolog digitálisan szol. nem? de."
Elektronikus zene nem egyenlõ digitális médiummal. Vagy attól hogy a Guns N Roses CD-rõl szól akkor az már elektronikus zene? Ne legyél már hülye.
"hangzás világról nekem krk vxt6 van meg hozzá egy sub, szoval van fogalmam mi hogy szól."
És? Amikor még csinálgattunk zenéket nekünk meg Genelec volt felrakva a stúdióba. Szigorúan mélynyomó nélkül, hogy ne vigyen el rossz irányba. Most meg egy JMlab Focal 918SE-m van. Megeszi reggelire a KRK-t mélnyomostúl mindenestül és még jól sem lakik. Igaz nem is ugyanabban a ligában játszanak.
"16 bit 44 khz ban adják ki a zenéket. nem?"
Nem. Csak a CD-t adják ki ennyin. Ennek megfelelõen a stúdióban továbbra sem ebben dolgoznak, csak a CD verzióhoz butítanak.
"rossz minõségû lemezeket kapni gyengén vannak javarészt masterelve, és a barázdák sem olyanok mint régen, igen silány a minõség manapság."
Akkor rossz helyen rossz lemezeket vásárolsz. Elég jó lemezeket kapni manapság, a CD-nél mindenképpen jobbat. Hidd el van egy pár zeném ami CD-n is és bakeliten is megvan. A süket is hallja a különbséget.
"és tû és tû között semi különbség nincsen?"
De kurvanagy különbségek vannak, de attól még nem lesz speciális. Veszel egy egyszerû lejátszót egy kis ortofonnal majd ha van pénzed raksz bele nagyobbat. Ez nem speciális. Az meg szinte biztos, hogy már az alap tûvel is legyilkolja a CD-t már csak a formátum minõségi különbségébõl adódóan is.
kapcsoljál be valamit elektronikus zene szol, digitális minden, a tv is, az összes analog dolog digitálisan szol. nem? de.
hangzás világról nekem krk vxt6 van meg hozzá egy sub, szoval van fogalmam mi hogy szól.
16 bit 44 khz ban adják ki a zenéket. nem?
hogy támadjam a bakelitedet rossz minõségû lemezeket kapni gyengén vannak javarészt masterelve, és a barázdák sem olyanok mint régen, igen silány a minõség manapság.
"ha lehet maradjuk most az elektronikus zenénél mert mást ugysem tudsz halhatni"
Jah ezt meg nem is bírtam értelmezni. Mi az, hogy nem tudok mást hallgatni? Te szívtál valamit? Azért a zenei piac nagyobb része még mindig hangszeres zenébõl áll és nem elektronikusból (még ha imádom is az elektronikus zenét)
"A CD-t lehet a bakelithez hasonlitani, de... Egyik digitalis, a masik analog, emiatt TELJESEN MAS a pro es kontra mindket oldalon. Nincs abszolut jobb, mert valamiben bizony a hanglemez jobb, vmiben a CD."
Attól függ melyik felérõl nézed. Most itt a hangzásról beszélünk és ott nincs mit hasonlítani azt a bakelit nyeri. Valószínûleg a tartósságot is, a hozzáadott élményt is. A CD egy helyen nyer. Egyszerû kezelni és könnyû cipelni. Egyszeri pistának legjobb.
"A kanadai foszer pont arrol beszelt, hogy a sokszorositas soran mar olyan szar formatumra preselik a zenet (tobbsegeben CD-re) ill. az ujabb ertekesitesek mp3 formaban, hogy az nem adja vissza a jatszott anyagot."
Igen ezt mondom én is. Erre írtam viszont, hogy szerencsére egyelõre a vinylekre más master kerül. Ezért fordulhat az elõ, hogy veszel most egy új CD-t xy-tól majd ugyanazt a bakelitet és ég és föld a különbség hangzásban. Általában még a keverést végzõ személy és stúdió neve is más a bakeliten. Persze nincs kétségem afelõl hogy itt is kurvulás van, tehát el tudom képzelni hogy sok lemezre rábasszák ugyanazt a mastert a parasztnak jó dumával. Szerencsére azért ilyen kevés van és neten sok helyen utána lehet nézni egy-egy vásárlás elõtt.
"Megsem teszik sokan. Azert, mert a legtobb embernek nincs ra igenye. A legtobb ember igenytelen a zenehallgatas minosege teren."
Igen hát ezt az mp3 példátlan sikere is bizonyítja.
"Es van egy olyan halmaz, akinek messze nincs penze es lehetosege, de igenye van... na azoknak a legszarabb. :)"
Hát igen :)
"Hozzateve meg azt, hogy ha Te esetleg nem veszel eszre azonnali kulonbseget, attol meg lehet, hogy az egyiktol hosszutavon megfajdul a fejed, rossz lesz a kozerzeted, mig a masik hangrendszertol nem."
És ez a legfontosabb szintén a bakelit javára. Azt folyamatosan tudod hallgatni órákon át anélkül, hogy idegesítene, CD-nél ez meg nem nagyon állja meg a helyét. Egyszerûen nem tudom jobban mondani a CD nagyon keményen és ridegen szól, a loudness war még erre rátesz egy lapáttal ami miatt elvesznek a hangszerek a zenében. (érdemes meghallgatni ugyanazt a lemezt egy loudness CD-n majd normálisan masterelt bakelit lemezen és észreveszed, hogy jé mennyi minden történik a bakeliten a CD-n meg csak dob van gitár meg valami magas hang, a többi hangszer valahol a fûben)
"Tokeletes berendezes nincs. Egy bizonyos szint felett mar erosen szubjektiv dolgok jonnek elo, amit merni sem lehet ill. sokszaz parameter halmazait osszehasonlitva nem lehet egyertelmuen kijelenteni, hogy A jobb mint B, hiszen mindegyik jobb es rosszabb valamiben, amit mar szubjektiven sulyozunk."
Erre azt szoktam mondani, hogy a hifi pont olyan mint a bor, az 500 Ft-os meg az 1500 forintos között a nyelvetlen is megmondja a különbséget, de az 1500 Ft-os meg az 5000 Ft-os közötti különbséghez már érteni is kell hozzá.
"mint pl. a fenykepezogepek szenzorainal a megapixelekkel."
Na ez a másik amitõl hányok, amikor a képérzékelõ méretének növelése nélkül növelik a Mpixel számot. Egyértelmûen paraszt vakítás ráadásul szarabb minõség.
"A minosegre valo igeny a profi gyartas mellett csak egy szuk reteg igenye egyre inkabb."
"A 2000+ CD-kkel sok tapasztalatom nincsen... Ugyanis a inkább az ezen korszak elõtti zenék tudnak érdekelni..."
Igen csak akkor meg kell venni az eredeti kiadást, mert remastered címen kiadják ezeket ismét hallgathatatlan verzióban a neten meg tele van emberekkel akik irkálnak be a forumba, hogy megvette a remasteredet de eltünt belõle fele hangszer. Jah kérem.
"Amúgy a durva komprimálásra azért is van szükség, mert egy nagy dinamikájú zene éppen az olcsóbb hangcuccokon (minihifi - 20-50-100e Ft-os "házimozi") lenne élvezhetetlen."
Ez az. Ez miatt a normális cuccal rendelkezõk meg szívnak. Mondjuk valószínûleg ezen utóbbiaknak van több pénzük CD-re nem véletlen hogy a CD eladások meredeken zuhannak az lp eladások meg meredeken nõnek.
"A vinyl-lel csak az az aprócska probléma, hogy minõségi lemez eleve kevés helyen (és drágán) kapható (ill. neten rendelhetõ)"
Netrõl azért gond nélkül beszerezhetõ bármi, igaz néha zsebbenyúlós. Bár ha azt nézem, hogy egy CD is 4-5e forint, akkor a 5-7e forint a bakelitért nem is sok.
"no és egy jó hangszedõ + tû ára (amivel kellõképpen túlléphetõ a CD minõsége)"
Egy egyszerû és olcsó lemezjátszóval (mondjuk egy Pro-ject Debut III), már símán túlléphetõ egy ugyanennyibe, esetleg még többe kerülõ CD játszó minõsége.
"Egy normális HiFi hangfalhoz valóban nem kell mályláda. Igaz méretben és súlyban is több, mint amit manapság mélyládának neveznek :)"
Hát ez vele jár. Pozdorjából nem lehet hangfalat építeni....
"És pont errõl beszélünk, hogy a 16bit 44.1khz nem elég normális zenéhez. A stúdióban nem is ennyivel dolgoznak. de 16 bit 44.1 khz -n dolgoznak felvételnél nem max 24bit"
Mivaan? Jártál már stúdióban? Melyik stúdióban dolgoznak 16bit 44.1-el? Még az otthoni stúdiókban sem, nemhogy normális helyen.
"nem. a bakelit lemez nemjobb minõségû mint egy jó mp3 vagy akármi."
Akkor állj neki meghallgatni párat és ne beszélj sületlenségeket.
"mig tiszta digitálisban kapod a leghasonlóbb zenét az eredetihez viszonyitva,"
No ezt azért te sem gondoltad komolyan. A zene mint olyan analóg azaz kvázi digitálisan leírhatatlan, max közelíteni lehet hozzá az iszonyatosan nagy mintavétellel. Digitálisan kaphatsz nagyon közeli hangzást aminek 80% el is veszik a CD-re rögzítéskor, a bakelitrõl viszont nem.
"de nemjóbb mint egy mp3 söt még rosszabb is a hibaforások miatt oda is speciális tû kell stb, a dj tük nemjók de nemis rosszak."
Milyen hibaforrások? Mirõl beszélsz egyáltalán? Láttál te már lemezjátszót közelrõl? És milyen speciális tûrõl beszélsz. Elmész a boltba veszel egy lemezjátszót és amennyi pénzed van annak megfelelõ tû lesz benne, annak megfelelõ hangkarral, tányérral, stb. A DJ-ket meg felejtsük el azok nem zenét hallgatnak hanem discoban bulit csinálnak teljesen más felhasználás.
"több utas hangszórós rendszerek tudják csak azokat a hangtartományokat leadni mit mi hude szeretnénk, egy magas hangszóró meg egy közép leadja neked a "
Nekem egy Focalom van 3 utas, semmi baja a hangzásának mélyláda nélkül sem.
"ha lehet maradjuk most az elektronikus zenénél mert mást ugysem tudsz halhatni igazán szoval a kb 25-150 hz közöttit nam kapsz semmilyen közép hangszóróból az tuti"
No innen fúj a szél, akkor minden írásodat értem te most gyak. Trance vagy egyéb tüctüc zenérõl beszélsz. A "valódi" zenében ugyanis nincs dübörgõ mély ugyanis nincs olyan hangszer ami azt kiadná. A szarrá torzított elektronikus zenében lehet, de az igényesebbekben itt sincs. És nem a hülyegyerek kocsijában amelyiben rezeg az ablak nem szól jól a zene csak õ azt hiszi. Abban általában csak mély van meg magas. zene meg sehol. (És félre értés ne essék imádom az elektronikus zenét, de otthon nem discozni kell mert az minden zenehallgatást nagyon rossz irányba visz el)
tökéletesen elég a legtöbb mai zenéhez az mp3, mert a rohadt clippingelõs dinamikakompresszált fost rakják az cd-re... na most erre az mp3 is elég.
Borzalmas, hogy 90-es évekbeli kiadásokból származó cd-ripek 1000x szebben szólnak mint a maiak, mert akkor még nem harapódzott annyia el a loudness war, és a 16 bitbõl 12 nem konstans 1, hanem ki van használva a teljes tartomány. A halk hangok tényleg halkak, a basszus tényleg dübörög, és nem zörög a clipping miatt.
Szóval a cd minõséget is egyre kevésbé használják ki, mert a retard közönség azt hallja jobbnak aminek az átlag hangereje nagyobb, és ezt a kívánságot teljesítik is a kiadók.
Hm.
A CD-t lehet a bakelithez hasonlitani, de... Egyik digitalis, a masik analog, emiatt TELJESEN MAS a pro es kontra mindket oldalon. Nincs abszolut jobb, mert valamiben bizony a hanglemez jobb, vmiben a CD.
A kanadai foszer pont arrol beszelt, hogy a sokszorositas soran mar olyan szar formatumra preselik a zenet (tobbsegeben CD-re) ill. az ujabb ertekesitesek mp3 formaban, hogy az nem adja vissza a jatszott anyagot. Vannak ujabb lehetosegek, de nem terjednek, sajnos, raadasul az otikai rogzites nem vmi tartos egy hanglemezhez kepest. A felhoben tarolas elvileg lehetne tartosabb, de valojaban az sem az.
Termeszetesen az emberek tobbsege meg egy par hangsugarzo dobozt sem engedhet meg maganak. Magyarorszag a vilag fejlettebb felehez tartozik. A komolyabb minoseget kepviselo berendezesek bizony nagyon dragak. Sajnos ez van. Viszont meg igy is sokan vannak, akik megengedhetnék maguknak a jobb minosegu lehallgatast.
Megsem teszik sokan. Azert, mert a legtobb embernek nincs ra igenye. A legtobb ember igenytelen a zenehallgatas minosege teren. Es van egy olyan halmaz, akinek messze nincs penze es lehetosege, de igenye van... na azoknak a legszarabb. :)
Hozzateve meg azt, hogy ha Te esetleg nem veszel eszre azonnali kulonbseget, attol meg lehet, hogy az egyiktol hosszutavon megfajdul a fejed, rossz lesz a kozerzeted, mig a masik hangrendszertol nem.
A studioban uzemelo hangsugarzo dobozok (v. nevezzuk monitor-hangfalnak) NEM hi-fi hangsugarzok. Nem arra talatak ki, hogy kellemesen hallgassa az ember, kikapcsolodaskent, hanem munkara. Bar van atfedes a ketto terulet kozott, megis mas-mas szempontok es celok alapjan valasztjak ki oket az adott akusztikahoz illoen.
Tokeletes berendezes nincs. Egy bizonyos szint felett mar erosen szubjektiv dolgok jonnek elo, amit merni sem lehet ill. sokszaz parameter halmazait osszehasonlitva nem lehet egyertelmuen kijelenteni, hogy A jobb mint B, hiszen mindegyik jobb es rosszabb valamiben, amit mar szubjektiven sulyozunk.
A legtobb ember bizony botfulu es fontosabb neki, hogy trendi legyen a "cucc", amit megvasarolt, mint inkabb jo minosegu. A marketingesek ezt ki is hasznaljak, hihetetlen szamokkal, adatokkal dobalozva, mint pl. a fenykepezogepek szenzorainal a megapixelekkel. A kulcsin, sokszor a csomagolas (v marka) fontosabb, mint a belbecs, dehat ez mar igy van az elet minden teruleten. A minosegre valo igeny a profi gyartas mellett csak egy szuk reteg igenye egyre inkabb.
A 2000+ CD-kkel sok tapasztalatom nincsen... Ugyanis a inkább az ezen korszak elõtti zenék tudnak érdekelni...
Amúgy a durva komprimálásra azért is van szükség, mert egy nagy dinamikájú zene éppen az olcsóbb hangcuccokon (minihifi - 20-50-100e Ft-os "házimozi") lenne élvezhetetlen.
A vinyl-lel csak az az aprócska probléma, hogy minõségi lemez eleve kevés helyen (és drágán) kapható (ill. neten rendelhetõ), no és egy jó hangszedõ + tû ára (amivel kellõképpen túlléphetõ a CD minõsége) abban a tartományban van, amiért az átlagember "jobbféle házimozit" vásárol.
"otthonra egy jó hangfal kell mélyláda nélkül."
Egy normális HiFi hangfalhoz valóban nem kell mályláda. Igaz méretben és súlyban is több, mint amit manapság mélyládának neveznek :)
ez egy összetett baromság. "1 nincs olyan hangszóró ami leadná a hangot rendesen, csak a studiokban"
Amit a stúdióban használnak hangszórókat azokat te is megveheted otthonra, bár általában nem szerencsés.
az lenne a jó ha mindenki studion halhatná , mert akkor pont ugyan azt halnád vissza mint amit a "producer létrehozott" nem pedig mást amit épp kitud adni a hangszóród.
"2 a hangok amivel létrehozzák a zenéket sem olyan hudejó hangzásuak ( szarból nemlehet várat épiteni)"
??? Egy gitár szar hangzású? Vagy egy hegedû? Vagy mire érted ezt?
nem nemszar, csak az esetek 90% kapot anyagból dolgoznak , nempedig süketszobában profi mikrofonokkal, hogy tényleg legyen minõség
"3 a zenék kodolása is 16 bit 44.1 khz a te 24 bites 196 khz es király hangkártyád is azon fog szolni ha meg ráerõlteted azt a sok khzt, akor nekikell állnia konvrtálni ami adatromláshoz vezet ergo vagy "olyan" lesz mint az eredeti vagy szarabb"
És pont errõl beszélünk, hogy a 16bit 44.1khz nem elég normális zenéhez. A stúdióban nem is ennyivel dolgoznak. de 16 bit 44.1 khz -n dolgoznak felvételnél nem max 24bit
"4 a legjobb hangminta a wav vagy aif (apple) ami nincs tömöritve kb 130 mega egy 7 perces zene ha szuper minõség kell vegyél wavban."
És errõl beszéltünk hogy nem nagyon kapsz ilyet. Másik forumban már leírtam egyébként, ma a legjobb minõség még mindig Vinylen szerezhetõ be.
nem. a bakelit lemez nemjobb minõségû mint egy jó mp3 vagy akármi. mértnem? azért mert bár mily meglepõ arra az adathordozóra masterelik a zenét. cd re is más meg bakelitre is más lesz a hangzása maga a hanghordozó mivolta miatt. mig tiszta digitálisban kapod a leghasonlóbb zenét az eredetihez viszonyitva, posztán a mi megszókásunk istenitése a bakelit, szeretjük a hangzását , lényét de nemjóbb mint egy mp3 söt még rosszabb is a hibaforások miatt oda is speciális tû kell stb, a dj tük nemjók de nemis rosszak.
"ha jó hangzás kell vegyél hangszórót rendeset mélyládával"
Hát mélyláda szerintem csak elektronikus zenéhez kell, meg bulihoz, otthonra egy jó hangfal kell mélyláda nélkül.
több utas hangszórós rendszerek tudják csak azokat a hangtartományokat leadni mit mi hude szeretnénk, egy magas hangszóró meg egy közép leadja neked a halgható hangokat , de az igazi mélyeket nem, azokat csak "érezni lehet" az is hozzá tartozik egy zenéhez ha lehet maradjuk most az elektronikus zenénél mert mást ugysem tudsz halhatni igazán szoval a kb 25-150 hz közöttit nam kapsz semmilyen közép hangszóróból az tuti
"3. A 44.1khz/16bit annyira azért nem rossz, emberi hanghoz (ének) és elektronikus zenéhez bõven elég, akusztikus hangszerekhez is még éppen elviselhetõ (ha a hangrendszer mindent visszaad relatíve alacsony torzítással, ami ebbe a felbontásba belefér), persze audiofil igényekhez édeskevés. Olyan felszereléssel is kevés ember rendelkezik, amely mindent visszaadna, ami egy gyári audio-CD 44.1khz/16bit korlátaiba belefér (az adatlapokat felejtsük el, pontosabban komolyan venni csak komoly eszközöknél szabad)."
No a fõ gond szerintem a marketing bullshit, ami azt sulykolja, hogy ami hangos az szól jól. Ennek megfelelõen 2000+ évektõl elindult egy folyamat ami a CD-ket teljesen tönkre vágta, ez pedig "a mindent hangosra" masterelés, ángolosan loudness war. Ennek megfelelõen manapság alig kapni CD-t ami jól szól, az összes ki van vezérelve a fenébe, a halk hangok ugyanúgy fel vannak húzva mint a hangosak. Egy kompresszált zagyvaz az egész, normál füllel, normális hangcuccon hallgathatatlan mert mp3 szinten szól. (és akkor elhiszem, hogy nem hallják egyesek a különbséget amikor a szart veti össze a szarral.) Szerencsére a bakelit (vinyl) lemezeknél még nem indult el ez a tendencia, meglepõ de ugyanazt a lemezt vinylen beszerezve teljesen normálisan van keverve a zene. Azt nem tudom, hogy egy magára valmit is adó zenész, hogy engedheti meg magának, hogy szar menjen ki a "kezei közül" de hát a marketing nagy úr....
ez egy összetett baromság. "1 nincs olyan hangszóró ami leadná a hangot rendesen, csak a studiokban"
Amit a stúdióban használnak hangszórókat azokat te is megveheted otthonra, bár általában nem szerencsés.
"2 a hangok amivel létrehozzák a zenéket sem olyan hudejó hangzásuak ( szarból nemlehet várat épiteni)"
??? Egy gitár szar hangzású? Vagy egy hegedû? Vagy mire érted ezt?
"3 a zenék kodolása is 16 bit 44.1 khz a te 24 bites 196 khz es király hangkártyád is azon fog szolni ha meg ráerõlteted azt a sok khzt, akor nekikell állnia konvrtálni ami adatromláshoz vezet ergo vagy "olyan" lesz mint az eredeti vagy szarabb"
És pont errõl beszélünk, hogy a 16bit 44.1khz nem elég normális zenéhez. A stúdióban nem is ennyivel dolgoznak.
"4 a legjobb hangminta a wav vagy aif (apple) ami nincs tömöritve kb 130 mega egy 7 perces zene ha szuper minõség kell vegyél wavban."
És errõl beszéltünk hogy nem nagyon kapsz ilyet. Másik forumban már leírtam egyébként, ma a legjobb minõség még mindig Vinylen szerezhetõ be.
"ha jó hangzás kell vegyél hangszórót rendeset mélyládával"
Hát mélyláda szerintem csak elektronikus zenéhez kell, meg bulihoz, otthonra egy jó hangfal kell mélyláda nélkül.
"Oké, csak mindenki úgy néz az mp3-ra mint valami véres rongyra. Szerintem igenis vállalható a minõsége, ha csak otthoni átlagfelhasználásról beszélünk."
Nem nem úgy nézünk. Hordozható eszközökre tökéletes. Arra lett kitalálva nincs is vele gond. Sõt én még a kocsiban is szoktam mp3-at hallgatni fõleg ha az valami elektronikus zene.
"Csak annyit mondtam, hogy egy átlagos magyar háztartási hangcuccal nem nagyon veszed észre a különbséget."
Szerintem "minimális" pénz ráfordítással már észrevehetõ bõven. Az én általam általánosnak tapasztalt hangcuccon (figyelem! Olyanoknál akit azért érdekel a zene!), mindenképpen!
1. A stúdiókban sincs, mi több egyáltalán nincs, két dolgot lehet tenni; egy: keverésnél a stúdióban az anyagot a (minõségibb) hangrendszerek korlátait figyelembe véve létrehozni, kettõ: lejátszásnál a rendelkezésre álló technikából kihozni a legtöbbet - tökéletes visszaadás csak élõzenénél - a helyszínen, kihangosítás nélkül (kivéve: elektronikus hangszerek) hallgatva létezik
2. Ez csak az elektronikus hangszerekre igaz, de azoknak a visszaadása is egyszerûbb.
3. A 44.1khz/16bit annyira azért nem rossz, emberi hanghoz (ének) és elektronikus zenéhez bõven elég, akusztikus hangszerekhez is még éppen elviselhetõ (ha a hangrendszer mindent visszaad relatíve alacsony torzítással, ami ebbe a felbontásba belefér), persze audiofil igényekhez édeskevés. Olyan felszereléssel is kevés ember rendelkezik, amely mindent visszaadna, ami egy gyári audio-CD 44.1khz/16bit korlátaiba belefér (az adatlapokat felejtsük el, pontosabban komolyan venni csak komoly eszközöknél szabad).
4. a tömörítés egészen addig semmit nem számít amíg veszteségmentes, ill. kellõen nagy felbontásnál még csekélyebb veszteség is belefér.
ez egy összetett baromság. 1 nincs olyan hangszóró ami leadná a hangot rendesen, csak a studiokban 2 a hangok amivel létrehozzák a zenéket sem olyan hudejó hangzásuak ( szarból nemlehet várat épiteni) 3 a zenék kodolása is 16 bit 44.1 khz a te 24 bites 196 khz es király hangkártyád is azon fog szolni ha meg ráerõlteted azt a sok khzt, akor nekikell állnia konvrtálni ami adatromláshoz vezet ergo vagy "olyan" lesz mint az eredeti vagy szarabb 4 a legjobb hangminta a wav vagy aif (apple) ami nincs tömöritve kb 130 mega egy 7 perces zene ha szuper minõség kell vegyél wavban.
ha jó hangzás kell vegyél hangszórót rendeset mélyládával
Az emlegetett 100-ból használtan (de jó állapotban) már ki lehet hozni egy hallgatható sztereo rendszert... A nevesebb gyártók alacsonyabb teljesítményû de minõségileg jobb (de még közel sem audiofil) szériáiból belefér egy erõsítõ + CD lejátszó + hangfalpár szett.
Aki minimum egy ilyenre beruház és tényleg szereti a zenét, az nagyon hamar elfelejti a PC-t, mint jelforrást (vagy alkalmas erõsítõ mellett az optikai digitális kapcsolaton küldhet ki jelet).
Oké, csak mindenki úgy néz az mp3-ra mint valami véres rongyra. Szerintem igenis vállalható a minõsége, ha csak otthoni átlagfelhasználásról beszélünk.
Juteszembe, 1 hete hozzájutottam egy ilyenhez (nyertem), de eladtam mert úgysem használnám ki a minõségét (rohadtul nincs kedvem minden kedvenc zenémet lossless formátumban keresgélni, új hangkártyát venni a gépbe stb):BOSE QuietComfort 15
Mindenki annyit áldoz rá, amennyit szán rá. Ha valakinek ez nem lényegi szempont, az nem fog sokat költeni rá. Akinek meg mégis, az mélyebben nyúl a zsebébe. Az is igaz viszont, hogy egy bizonyos szint fölött már nincs értelme többet költeni rá, hacsak nincs valakinek nagyzolási mániája. Milliós nagyságrendben én sem áldoznék rá, mert nekem nem ér annyit.
Egy szóval sem mondtam, hogy ellene vagyok. Csak annyit mondtam, hogy egy átlagos magyar háztartási hangcuccal nem nagyon veszed észre a különbséget. Mert mindenki itt fikázza az mp3-t, de hiába lenne jobb formátum, ha az embereknek nincs pénze jobb hardverre. A kettõnek együtt kéne fejlõdnie. Szerintetek hány év múlva engedheti meg magának egy átlagember, hogy fizetésének hétszereséért vegyen hangfalat/erõsítõt/hangkártyát? (Árat tényleg lebecsültem, azt hittem annyiért már lehet kapni egy normálisabb minõségû szettet. Nem vagyok járatos a témában.)
nauromon, willcox: Sajnálom, hogy nincs 30 ezer forintnál több pénzem erre, ne haragudjatok! Remélem megbocsájtjátok gyarló mivoltom.
Ha van két kinövés a fejed két oldalán akkor igen.
"Ha a 20-30 ezres hangcuccomon nem lesz különösebb eltérés,"
Jah akkor nem! 20-30e forintért nem hogy hangcuccot nem adnak, de egy normális PC csipogó kerül ennyibe nem egy hangcucc.
"Ugyanis kinek van pénze profi hangcuccra (80-100 ezer Ft) itthon? Rétegigény."
80-100e forintért sem adnak profi hangcuccot. Amúgy nyugodj meg 80-100e forintos hangcucca még magyarországon is rengeteg embernek van, 500-600e forintos is. Ami Magyarországon igazán réteg az az 1 millió fölötti kategória, olyan már tényleg csak néhány ezer embernek van az országban (de még mindig több ezerrõl beszélünk). És akkor ez a világban több millió ember, akik meg azért ne hallgassanak jobb minõségû zenét mert te a 20-30e forintos csipogón nem hallod a különbséget? : /
"Azért, mert nem vagyok elégedett az mp3 minõségével, még még nem fogok egy vagyont kiadni csúcsminõségû hangrendszerre, mert nincs mibõl, ahogy az emberek többségének, sincs mibõl."
És így az a néhány millió ember akinek meg van mibõl, és még pénzt is adnak a zenéért, elégedjen meg a CD-vel, mert sok embernek az mp3 is elég? No ez elég hülye hozzáállás. Ráadásul a CD-t is tönkre tették a fos loudness warral, meg az impotens keverésekkel. Zeneileg sokkal rosszabb a helyzet mint akár a 80-as években volt. A marketingnek hála sikerült visszafele fejlõdnünk minõségileg... szomorú.
Így van nem a FLAC-al van baj, hanem hogy FLAC-ban az esetek nagyon nagy részében CD-k érhetõek el amik viszont szarok. A FLAC képes 24bit 192khz-re is ami már elég közel van a jó minõséghez, gondolom Neil Young is inkább arra gondolt, hogy ebben a formátumban viszont nagyon kevés zene jelenik meg. Gyak. 1-2 kiadó ad csak ki ilyen minõségben zenét.
Neil Young már az életkora miatt is erõsen halláskárosodott, nem kéne osztania az észt. Amúgy meg nyilvánvaló, hogy igagyiék reklámszövegét ugafonozta.
Biztos süket vagyok, de érdemi különbséget nem tapasztaltam. Pedig egy 5.1/88.2khz/24bit/5836kbps flac-ot hallgattam.
Sosem hallgattam még lossless formátumot. Na most leszedek egy überjó minõségû flac albumot és összevetem egy mp3-al. Az én kis itthoni házimozi rendszeremen. Kíváncsi leszek észreveszem-e a különbséget. Ha a 20-30 ezres hangcuccomon nem lesz különösebb eltérés, mert profibb hangcucc kell hozzá, akkor hazánk még jó hosszú évekig megragad az mp3 szinten. Ugyanis kinek van pénze profi hangcuccra (80-100 ezer Ft) itthon? Rétegigény.
Nem értitek? Ott ugatérozza Neil Young, még a CD is csak a 15 %-át képes visszaadni a stúdió technikának. A flac meg általában CD-rõl készül, így az sem lehet mint a CD. Jó, persze vannak 24 bites 192 KHz-es 5.1 csatornás flacok is, amelyek audio dvd-rõl készülnek, de az ritka mint a fehér holló. Egyébként én is nem egyszer elgondolkodtam azon, hogy egy sz@r 44.1 KHz-es 16 bites CD hogyan is szólhat jól. Az mp3 meg egyrészt egy 15 éves technika, vannak ennél sokkal jobb méret/minõség arányú veszteséges tömörítések, másrészt tényleg az mp3 csak kopog, zörög, csattog, az minden csak nem zene.
"... a rajongóknak nem lenne szabadna megelégedniük az olyan gyenge minõségû audioformátumokkal, mint az MP3 vagy a CD...". Azért, mert nem vagyok elégedett az mp3 minõségével, még még nem fogok egy vagyont kiadni csúcsminõségû hangrendszerre, mert nincs mibõl, ahogy az emberek többségének, sincs mibõl.
Én marha sokat hallgatok Neil Young-ot, nekem jó az mp3 is. :)
Részben cikkíró hülyesége, mivel az eredetiben nem egy új formátum kifejlesztését szorgalmazza, hanem csak egy lejátszó platformét. "So what’s the solution? New hardware capable of playing audio files that preserve more of the data present in original recordings, said Young." Gondolom itt nem egy PC-re gondol, hanem egy olyan Ipod-ra, vagy egyéb lejátszóra, amikre a tartalomszolgáltatók révén (apple) van elérhetõ hd tartalom.
Gondolom flacról még csak nem is hallott... Pedig az 655khz-es nyolccsatornás 32bites minõséget is támogat, tehát a formátum része szerintem megoldott a dolognak. Talán át kéne állni a dobozhangú laptop hangszórók helyett a tisztességesen megépített hangrendszerekre...
Ez van, ha valaki olyan okoskodik aki nem ért a technikához. A formátumokkal semmi baj, a legtöbb esetben nem olyan felszerelésen hallgatják az emberek a zenét, ami visszaadná a minõséget, ha mégis, azoknak meg ott van a flac és a többi lossless formátum. Már csak meg kellene tölteni tartalommal.