Az ember a differenciáltabb agy kialakulása által válhatott emberré>> tökéletesedését és tovább fejlődését tette lehetővé.
Az anyag= Különböző minőségű, tulajdonságú neutronok aktivá válása által keletkeznek az elemek, azoknak tömörülés>anyag
Két foton összekoccan, és két ellentétes fázisú állóhullám keletkezik, amely már egyszerû anyagi rendszer. Az egyiket elektronnak, a másikat pozitronnak nevezzük, mert kifelé ezek az új tulajdonságok jelennek meg. Szerintem a foton az alapanyag. Mivel nem rendszer nem tud lebomlani létezése örök és ez a természetes állapot. Ez adja a teret és az idõt. Mivel nem rendszer, nincs belsõ energiatartalma, tehát nincs tehetetlensége azaz tömege. Én úgy gondolom, egyetlen alapanyag különbözõ rezgésformáiból fölépíthetõ az egész Világ. Mindenhol ez az alapanyag van, vagyis mindenhol foton van. A fotontól fölfelé tehát minden rendszere az alapanyagnak és ezeket a rendszereket frekvenciájuk vagy másképp energiatartalmuk illetve ennek megfeleltethetõ tehetetlenségük azaz tömegük, kvantumállapotaik különbözteti meg egymástól. A rendszerek bonyolódásával rendre új tulajdonságok jelennek meg, a rendszerek lebomlásával rendre tulajdonságok szûnnek meg. Én így gondolom.
Nem csak azt írtam anyagnak aminek nyugalmi tömege van, hanem azon felül aminek van relativisztikus tömege vagy impulzusa. Legyetek szívesek definiáljátok ti mit hívtok anyagnak és engergiának. Nem kizárt, hogy egyet értünk, csak máshogy gondolunk az anyagra és az energiára. Azt viszont továbbra sem gondolom igaznak, hogy az anyag kis helyre sûrített energia.
Az anyag rendszerei, a szubatomi részecskék és az ezekbõl fölépülõ atomos anyagi rendszerek valóban kis térrészbe szorított energia (valójában mozgási-rezgési energia), de ennek az energiának az eredete anyag. Mivel csak valami rezeghet, tehát csak valaminek lehet energiája. Az energia ugyanis tulajdonság.
Ha az anyagot nem a hétköznapi értelemben vett anyagnak tekintjük, akkor a nap és az atombomba valóban nem volt a legjobb példa. Az anyag nem egyenlõ az engergiával, csak kapcsolatban állnak és kifejezhetõek egymással. Ha azt nevezzük anyagnak aminek van relativisztikus vagy nyugalmi tömege esetleg impulzusa, még akkor sem mondhajtuk, hogy az anyag az univerzum minden részét kitölti.
Az anyag csak sûrített energia, semmi más. Nem az anyag a fontos, hanem az energia.
Az én tudomásom, vagy talán a hitem alapján van olyan hely a belátható térrészben amiben nincs anyag. Hacsak az antianyag, vagy a elekromágneses hullámok létezését veszem alapul már akkor sem helytálló a megállapítás. Az anyag keletkezhet és meg is semmisülhet. Így mûködik az atombomba, vagy a nap. Az ezeknél felszabaduló engergia az anyag megsemmisülésébõl keletkezik. Vagy, ha a belátható térrészen belül csak egy a Planck távolságnál kisebb szeletet figyelünk, akkor nagy valószínûséggel szintén nem találunk anyagot.
A "nagy bumm" egy matematikai modell szélsõértéke. A Világmindenség nem jöhetett létre, az mindig volt, hiszen a Világmindenség=anyag. A Világmindenségnek van egy tartománya, amelyben mi a hubble-állandó értéke miatt 13,7 milliárd fényév távolságig láthatunk. Semmivel nem lehet bizonyítani, hogy a Világegyetemünk, vagy akár a Világmindenség akkora ameddig ellátunk, hiszen ha sokkal nagyobbat tételezünk föl, akkor is mindent ugyanígy látunk.
A Világegyetemünk, és a Világmindenség anyag. A belátható térrészben nincs olyan hely ahol ne lenne anyag annak valamilyen megjelenési formájában. Ez a "van" a természetes állapot.
Anyag tehát nem keletkezik és nem semmisül meg, csak az anyag alkotta rendszerek épülnek föl és bomlanak el. Egyébként e megfigyelést mint törvényt meg is fogalmaztuk az anyag és energiamegmaradás törvényében.
Ez igaz. A nagy bumm elméletre gondolnak sokan úgy, mint a semmibõl valami lett! De én szerintem a nagy bumm elõtt is volt valami amibõl a világmindenség létrejött, csak azt mi semmilyen módon nem tudjuk ellenõrizni. Csak az tudná aki a rendszeren kívül helyezkedik el, talán. Na most õt nevezhetjük istennek is. Mondjuk részemrõl nem az istenhit ami zavar, hanem a köré épülõ dogmák, hülyítések, stb.
Nincs semmiféle keletkezés. Az anyag léte a természetes állapot. Csak az anyag rendszerei épülnek föl illetve bomlanak le. Teremtést, teremtõdést -vagyis a semmibõl anyag(i) keletkezést soha senki nem figyelt meg és nem is fog. A teremtésben való hit mítosz, és teljesen mindegy, hogy e mítosz jellege vallási vagy tudományos.
Nos valóban nem kell. De akkor át fogalmazom kicsit. Én szeretnék valamiféle keletkezést elképzelni magamnak és a jelenleg ismert/feltételezett/kitalált változatok közül jobban bejön a felsõbbrendû intelligencia által létrehozott világ, mint a semmibõl véletlenül verzió. Úgy gondolom minden kétséget kizáró bizonyíték semelyikre nincs, mindenki eldöntheti õ hogy akarja elképzelni, beleértve azt is ha nem érdekli és sehogy sem képzeli el. Így kijelenteni, hogy mindkettõ mítosz viszont épphogy az ellenkezõje. Úgy hangzik mintha megszabnád ki mit kell higgyen azzal szemben, hogy mindenki szabadon döntheti el.
A vallásnak nem okozna problémát a földönkívüli élet. http://www.independent.co.uk/news/world/europe/popes-astronomer-insists-alien-life-would-be-part-of-gods-creation-828303.html Aki nem tudna angolul, a lényeg: egyáltalán nem tartják kizártnak, hogy Isten nem csak a Földre teremtett életet hanem más bolygókra is és ennek értelmében úgy kéne tekintenünk egy másik intelligens fajra mint a testvéreinkre. Még egy fontos dolog amit említenek, hogy a Biblia nem egy tudományos könyv, hanem egy "szerelmes levél" amit Isten írt a 2-3 ezer évvel ezelõtti emberek nyelvén. Szóval ne is várjunk semmiféle tudományos magyarázatot belõle bármire is. Egy sor a Mátrixból: "Azt mondta, amit akkor hallanod kellett". Kb így jellemezném a Bibliát. A papok hittanórán úgy szokták az egyes részeket emlegetni, hogy példázatok. Tehát ezek kb mesék amibõl tanulságot kéne tudjon levonni aki elolvassa és hasonló helyzetbe kerül, de semmiképp sem tudományos tényként kezelni. Nem mondanám, hogy "vallásbuzi" vagyok. De inkább hiszek valamiféle Istenben, mint abban, hogy a világ a semmibõl magától keletkezett és minden véletlenszerûen jött létre. De akinek az tetszik jobban, én nem erõltetek rá senkire semmit. Részemrõl én az evolúciót is bele tudom képzelni. Ha tudományos szemmel néznénk a Bibliát akkor az kb azt jelentené, hogy az elsõ ember egy férfi volt akit egy altatásos mûtét során megszabadítottak az egyik bordájától amibõl egy nõt készítettek valahogy... Ha nem tudományos alapon képzeljük el akkor a 6 nap se feltétlenül 6x24 óra és nem vágták ki senkinek a bordáját. De biológiai folyamatokat mégiscsak fölösleges lett volna 3000 évvel ezelõtti embereknek mesélni.
De szerintem pont ezért létezhet, legalább is ha alkalmazzuk a lenti definíciót. Ahogy mondtad, a hangyáknak mi vagyunk az isten, az õ nézõpontjukból. Képzeljük l hopva fejlõdhetünk mondjuk egymillió év múlva, természetesen feltételezve a megismerés folyamatosságát. Lehet nem is lesz anyagi testünk, hanem csak a személyiségünket és emlékeinket leíró információ. Halhatatlanok leszünk és akár mindenhatóak, mi a szart kezdünk az örökkévalósággal? Teremtünk magunknak egy világot, ahol lesz kihívás, cél és véges élethossz. Ott maj elkezdünk fejlõdni és évmilliárdok múlva... Szóval ki tudja nem e magunk vagyunk saját világunk teremtõi?
Na jó,megyek beveszem a gyógyszerem!
A vallásbuziknak az lenne a legnagyobb fail ha kiderülne 100%-san hogy van földönkívüli élet.
Mellesleg, egy terráriumban tartasz hangyákat, na azoknak te vagy az isten. Õk nem tudják hogy van más is a terráriumon kívül, te döntöd el kapnak-e vizet vagy sem. Te döntöd el hogy nappal van nekik vagy sem. stb...
Kicsit olyan mint a mindig van egy nagyobb hal effektus nem? Pont ezért nem létezhet isten.
Bár ez nem az amit a vallásosok hallani szeretnének, nekik elvont, megfoghatatlan, megérthetetlen, misztikus valami kell, egy ET ben nem tudnak hinni, az eretnekség. Távol álljon tõlem a flém keltés, csak nekem ez a véleményem, egyszer eljuthatunk olyan szintre ahol mi is befolyásolhatjuk az univerzum történéseit.
Ugyan úgy, ahogy ma sem tudunk önerõnkbõl egy hegyet eltüntetni, de ismerjük a módját, hogy kis energia befektetéssel hihetetlen nagy rombolást végezzünk.
Simán! "Az isten fogalma azon természetfeletti lényt vagy lényeket jelenti, aki vagy akik a világot teremtették, és/vagy annak mûködését, történéseit irányítják vagy ellenõrzik."
Tehát elõbb vagy utóbb mi is istenekké válunk majd, ha elõbb ki nem irtjuk magunkat. A civilizációnk menyi idõs lehet max 10 000 éves? Egy 1 millió éves civilizáció mire lehet képes?
"Az egyénnek lehet célja és annak lehetõség szerint a fejlõdésnek kell lennie"
Ok, értem a darwinista filozófiát. Most már csak azt kell tisztázni miben, merre felé és milyen áron kell "fejlõdni"... Ennek megválaszolása megint csak filozófiai alapon történhet.
Felesleges aggódnod bárkiért. Ha együttérzel velük az sokkal jobb mint az aggódás. Ha tudsz segíts, ha nem tudsz mert erõdön felül áll, akkor pedig hiába aggódsz nem fog változni semmi. Véleményem szerint a létezésnek nincs célja és nem is kell, hogy legyen. Az egyénnek lehet célja és annak lehetõség szerint a fejlõdésnek kell lennie, mert aki nem vesz részt a fejlõdésben az csak meghalni született. Persze ennek nem sok köze van a cikkhez, hacsak nem az, hogy a sok "egyedi kifejezõdési minta" jobban hozzásegít fejlõdéshez, mint a kevés. :)
"A létezésnek egyértelmûen nincsen semmiféle célja"
Így viszont hülyeség aggódnom a feleségemért, a gyerekemért, a hazámért az éhezõkért, az utcán megfagyókért, a betegekért, az önmagukról gondoskodni nem tudókért, az öngyilkosokért. Egyszerûen le kell sz.rni mindent, mert a lényeg hogy elég sör legyen a hûtõben.
Hitler ha élne, meg még pár népirtó diktátor most megveregetné a vállad!
Nem a létezés céljáról beszéltem. A létezésnek egyértelmûen nincsen semmiféle célja. Minden szimplán csak azért van, mert van rá lehetõség, hogy legyen (pl. a fizika lehetõvé teszi... :)) Viszont az ember adhat a saját életének célt, azonfelül, hogy vigyáz magára és szaporodik (ön- és fajfenntartás, az élõlények "hajtóereje"). Ilyen cél lehet például 20 publikációt írni a Nature-be, megszerezni a Nobel-díjat, megtalálni a rák ellenszerét, segíteni az éhezõkön stb. Mindenkinek más.
Talán megfigyelésbõl? Az állati kommunikáció MINDIG egy adott szituációra fellépõ válaszreakció, a jelenben folyik le az egész, ez annyira alap mint hogy a Föld forog a Nap körül.
Ilyen szintû szervezés az állatvilágban se ritka. Például az utód gondozást sokszor az anya lepasszolja egy fiatal rokon nõsténynek, miközben õ élelmet keres, a hímek meg védik a csapatot.
A DNS-nek egy része blokkolva van, hozzákapcsolódnak molekulák amelyek gátolják az átíródást, és így nem tud róla RNS másolat készülni. Azok a gének amelyek ilyen blokkolt területhez tartoznak inaktívak. Aztán vannak lyan reszek ahova olyan molekula, transzkripciós faktor, kapcsolódik amely elõsegíti az RNS szintézist. A DNS-t bizonyos ertelembe könnyû olvasni. A kódoló szakaszok kezdetét (promoter) és végét megfelelõ minta jelzi. Ezek között vannak a fehérjét kódoló részek. Ezt is viszonylag könnyûvisszafejteni. Ezután vissza lehet következtetni a szerkezetére, meg lehet mondani, hogy mely rész a potenciális aktívcentrum, ahol a lényegi dolgok történnek. Ezután ezt az aktív centrumot megváltoztatják, és figyelik, hogy mi történik. Vagy egyszerûen kicserélik egy fluoreszcens fehérjét kódoló génre, és figyelik, hogy milyen hatásra kezd világítani. :) Vagy megnézik, hogy a hasonló aktív centrumú fehérjék mit csinálnak, esetleg különbözõ próba molekulákat próbálgatnak bele. Beépítik baktériumba, és termeltetnek vele fehérjét, majd azt izolálják, és megnézik, hogy mit csinál az eredeti szervezetben. És még biztos van egy rakás trükk.
Erdekes gondolat, de nem igaz. Minden eloleny "akar" fejlodni. A tanulas es a tanultak hasznositasa az egyed fejlodese. Primitiv szinten ez csupan ingerek gyujtese a kulvilagbol es genetikailag van kodolva; magasabb szinten, nalunk, ez mar kepzettarsitasokkal, idoben es terbeni gondolkodassal tamogatott, definiciok alapjan meghatarozott celok egyedi es ami a legfobb, generaciokon ativelo tervezettseggel. Vegso soron tehat mi is a kulonbseg? Az idobeni gondolkodas, akar generaciokon atnyulva. Ezt pedig a beszed kommunikacioja tette lehetove, azutan az iras konnyitette es melyitette. Ha a gegefonk nem ugy modosul, hogy konnyen formaljunk vele kulonbozo hangokat, akkor valoszinuleg nem jutottunk volna soha egy varosepito szintre (kb. Kr. e. 6000), mondjak az evolucionistak.
Az emberi, tervezett fejlodes pedig egyaltalan nem jelentkezik mindenkinel...
Köszi a választ. Szóval akkor nem tudják pontosan megmondani mi mire való. De hosszú idõn át egyenként össze gyûjtik az észrevételeket és így áll össze nekik a kép.
Az is egyedi szerintem az embereknél, hogy van egyfajta fejlõdésre való igény. Az állatok leélik egész életüket pont úgy, ahogy a szüleik tették és azoknak a szüleik. Akár minden napjuk egyforma lehet és nem látszik rajtuk, hogy ez bántaná õket. Ez mehet így ki tudja hány száz/ezer generáción át. Az emberek viszont normál esetben nem elégszenek meg azzal ami éppen van. Újat akarnak létrehozni. Olyan dolgokat is amihez a saját erejük/eszük/ügyességük kell és olyat is ami nagyobb mint több száz másik ember és csak közösen hozható létre. Egy kis ok okozati összefüggéssel akármit nevezhetnénk alapnak. Például ha azt mondjuk, hogy a nyelv vagy a szervezõ képesség tesz minket ezzé akkor ennyi erõvel azt is mondhatnánk, hogy azok csak eszközök amik valójában nem szolgálnak más célt mint a fejlõdésre való igényünk kielégítését. Nézõpont kérdése. De akárhonnan is nézzük több tulajdonság együtt tesz minket akármivé.
Az teszi az embert emberré, hogy van egy példátlanul fejlett telencephalonja, ami lehetõvé teszi, hogy az ösztöneivel együttmûködve és ne az ösztöneitõl vezérelve élje az életét. Ezáltal célt adhat a létezésének, és áttörheti az ösztönök minimalista programozási elve által szabott gátat (tehát röviden azt az elvet, hogy mindent csak akkor csinálok, ha nagyon muszáj... csak a saját túlélésem és - részben ezen keresztül - a fajom túlélése számít).
És lehet ezt még tovább ragozni, hogy nem elég a szellemi képesség, fizikai képességek is szükségesek hozzá (pl. igen kifinomult, fogásra alkalmas szerv, az ember esetében kéz) stb-stb.
Persze e meghatározás szerint elég kevés ember ember, de ez valóban így van, nem a meghatározással van a probléma... :) Szóval nem elég ezekkel a képességekkel rendelkezni, tudatában is kell lennünk azzal, hogy ilyen képességekkel rendelkezünk... de sajnos ott még messze nem tartunk.
Ez teljesen igy van. Csanyi Vilmos is kb. 30 eve ezt szajkozza. ;)
A géneket azonosítani, azaz megmondani, hogy mi az a DNS-szakasz, ami egy fehérjét kódol, viszonylag egyszerû. Azt megmondani viszont, hogy mit csinál egy gén, pontosabban az általa kódolt fehérje, valóban nagyon nehéz. De a cikkben szóban forgó kutatáshoz erre nem volt szükség.
A legegyszerûbb módja olyan példányokat keresni, akikben a szóban forgó gén sérült, és megnézni, miben különböznek a többitõl. Ez persze gyakorlatban inkább fordítva mûködik: ha egy probléma tipikus sok emberben, és gyanítják, hogy genetikai alapja van, akkor megnézik, hogy van-e valamilyen közös hiba a DNS-ükben. Ezzel azonosítani lehet, hogy egy gén feltehetõleg milyen problémát okoz.
Aztán ki lehet ütni célirányosan is a gént, nyilván nem emberben, hanem mondjuk ha az a gén más állatokban is elõfordul. Tehát szándékos sérülést okoznak a DNS-ben, és megnézik, mi lesz az állattal. Vagy be lehet illeszteni, és megnézik, milyen változás történik.
Az aprólékos nyomozómunka végén még azt se lehet mondani, hogy valóban értjük, "mit csinál" egy gén, hanem legfeljebb ötleteink vannak arra nézve, hogy a neki megfelelõ fehérje melyik sejtekben kritikus. De a sok részletet összerakva elég jó tippeket lehet adni, és ahogy egyre több gént ismerünk, a még ismeretlenekre is egyre jobb sejtéseink vannak.
Én az ép elmét emelem ki. Ebben találtam magyarázatot, hogy az ember miért magasodik ki. (És ehhez hozzátartozi, hogy hiába embernek születik valaki, attól még nem lesz az.)
"Szerintem a kettõ szorosan összetartozik,hiszen bonyolultabb szervezéshez bonyolultabb nyelv szükséges."
Én is ezt mondom.
"De a szervezés volt elõbb,aztán a nyelv."
Ennek olyan "Mi volt elõbb, a tyúk vagy a tojás?" érzete van. Nyilván szervezés valamilyen szinten megvalósulhat egyszerû nyelvhasználattal. De bonyolultabb szervezés csak bonyolultabb nyelvhasználattal, és ezt a válaszvonal az, amit az állatok nem képesek átlépni, jobb kommunikáció hiányában.
Szerintem a kettõ szorosan összetartozik,hiszen bonyolultabb szervezéshez bonyolultabb nyelv szükséges. De a szervezés volt elõbb,aztán a nyelv. Mondjuk ebben az esetben "isten" nem azt mondta:Legyen világosság,hanem ezt: A nõk vigyáznak a kölkökre az öregek õrzik a tüzet a férfiak meg takarodjonak vadászni!
Bátorkodom megjegyezni: Azon senki nem gondolkodott még el,hogy egész egyszerûen a szervezési készség teszi az embert emberré? Hiszen a civilizáció lapja a szervezés,akkor léptünk ki az állati sorból amikor valaki elkezdte elosztani az erõforrásokat,és megszervezte a "horda" életét.
Mitõl ember az ember ... mitõl primitív a primitív ... érdekes kérdés.
Nyelvészpalántaként én nyelvészeti szempontból közelíteném meg a dolgot, azonban eléggé általános érvû dolgokat lehet kijelenteni ettõl függetlenül.
Elõször is mi az hogy "primitív".
Vegyük alapnak a kommunikációt, az emberi beszédet, illetve a nyelvet. Nyelvészeti szempontból, egyetlen nyelv sem számít primitívnek, ha a beszélõközösség igényét teljes mértékben kielégíti. Ez felveti a szükség fogalmát. Ha elfogadjuk azt, hogy amire nincs szükség, azt nem is róhatjuk fel negatívumnak, akkor egy csomó magyarázatot elvethetünk arra vonatkozólag, hogy mitõl ember az ember. A modern szerszámhasználat miatt? Állatnak erre nincs szüksége. Azért mert menedéket (házat) építünk magunknak? Állatoknak erre sincs szüksége. Akkor mitõl is ember az ember, mi az amit az ember tud, állat nem, és szükség van rá ahhoz, hogy egy faj kilépjen az állatvilágból, és onnantól társadalomnak hívjuk? Én a nyelvészetben találtam kielégítõ választ erre a kérdésre. A(z emberi) beszéd. Az ember tud olyat, amit egyik állat sem. Az állati "beszéd", az állatok közötti kommunikáció szituációfüggõ, mindig az adott helyzetre való reakcióként nyilvánul meg. Nincs jövõ, és múltideje, így emlékezetfelidézõ szerepe sincs, vágyaikat sem tudják kifejezni, így hiányzik egy jelentõs tényezõ. Szerintem ettõl ember az ember, nem attól hogy reggel ébresztõórára kelünk tetõvel a fejünk fölött, aztán meg megnézzük a mailt meg a faszbúkot mielõtt beülnénk az autóba elmenni dolgozni.
"Ember és állat között bonyolultsági különbség van. Persze az ugrás hatalmas a legokosabb állat és az ember között."
Nem az ember és az állat között, hanem amit megalkot (akár a társadalmat) és bármely állat között van a különbség. Az ember az õt körülvevõ dolgokat tárgyaknak kezeli, ami névvel ellátott olyan valami, amikbõl közös erõfeszítéssel bonyolult konstrukciókat lehet létrehozni. Ilyet az állatok nem csinálnak, vagy legalább is nagyon alacsony szinten.
Egy ember önmagában alig különbözik pl. a csimpánztól. Az ember azonban olyan, mint egy hálózat egyetlen láncszeme. Az ember, habár minõségileg nem más, mint bármely állat, de az állatoktól eltérõen egy másik, nála bonyolultabb rendszer részévé tud válni.
Intelligencia=megtalálni a rendszerbe a belépõ kódot, ilyen értelemben "alkalmazkodóképesség".
Valaki el tudná nekem magyarázni, vagy tudna egy olvasni valót ajánlani ami arról szól, hogyan tudják megmondani melyik gén mit csinál? Ez nekem úgy hangzik mintha több ezer egyes és nulla közül ránézésre meg akarnák mondani melyik bit mire való. Tök egyformák. Honnan tudják, hogy az adott gén épp mit kapcsol. Másik ebbõl következõ kérdésem, hogy mi az, hogy aktív és inaktív gén?? Annyit tudok, hogy adenin, citozin, timin és guanin nevû részek összekapcsolódásából áll ez az egész és azok a T---T és hasonló részek a képen ezeket ábrázolják.
Hogy a cikkhez is hozzá szóljak. Szerintem az, hogy ember nem írható le egy egyedi génnel. Nagyon sok egyedi vonás együtt véve. Egy állatot a másiktól nem az agya alapján szoktunk elsõsorban megkülönböztetni, hanem ránézésre meg tudjuk mondani, hogy milyen testfelépítésbeli, színbeli, viselkedésbeli különbségeket látunk. Ha azt akarják megmondani mi az, hogy ember, akkor szerintem ebben fontos szerepet játszanak más tulajdonságaink is, nem csak az agyunk egy-két funkciója. Habár az a legfontosabb, de ha pl találkoznánk egy másik intelligens életformával aki szintén beszél valamilyen nyelven és gépeket épít, szociális életet él, akkor az elsõ dolog ahol a különbséget keresnénk az a kinézete lenne. Akkor az állatokhoz hasonlítva is figyelembe kell venni ezt. Egy nagyon okos halat se hívnának embernek hiába tud beszélni. Azért gondolom, hogy fontosak más testi tulajdonságok is mert ezek közvetetten befolyásolják az agyunkat is. Az érzékszerveink meghatározzák, hogyan látjuk a világot, stb. Pl egy légy ami 2 hétig él, nem fog óriási intelligenciát fejleszteni, hogy életének azt a rövid idejét matek tanulással töltse. Akár még az élethosszunkat is vehetjük ez alapján nagyon fontos emberi tulajdonságnak. Ez megszabja mennyi idõnk van tanulni és tovább adni amire rájöttünk.
Kiváncsi vagyok mikor csap le valamelyik nagyvállalat a neander-völgyi génállományra. Ugyanis emberi génekkel nem lehet kisérletezni, viszont a neander-völgyi nem ember (jogilag). Azaz a géneinek darabjait át lehetne ültetni csimpánz, vagy más majomtörzsekbe, akár új fajt is létre lehetne hozni. Valószínûleg a neander-völgyi génállomány elég volna egy olyan faj tervezéséhez, amit betanított munkára jól lehetne alkalmazni, akár gyorsabban növeszthetõ (3-8 év alatt), és csak 20-25 évig élne... Viszont nem kell neki nyugdíj, munka elvégzése után egyszerûen megsemmisíthetõ, modern rabszolga, robot.
Ez elég vitatható hogy önként cselekedsz-e nem csak a nevelés és a környezeti hatás.
Pl egy katona feláldozza magát, az nekem nem azt jelenti hogy önként tette hanem bele nevelték. (Nem itt most nem az ilyen felborult a kocsi aztán hõsi halott emberekre gondolok, hanem mondjuk igazi harcos nemzetekre mint a vikingek, gallok ami már nincs ugye)
Ember és állat között bonyolultsági különbség van. Persze az ugrás hatalmas a legokosabb állat és az ember között.
Meg a méhekre is ... kivéve, hogy az általunk felsorolt esetekben az egyén nem önként teszi, hanem kényszer (biokémiai-ösztön, nevelési-kulturális) hatásra ugyebár, nem pedig saját akaratából. Ezek a rendszerek igen könnyen azonosíthatóak. A "vezetõ(k)" kiiktatásával a rendet felváltja a káosz, megszûnik a kritériumra megfelelés is.
Az értelmes élet harmadik kritériuma: az önfeláldozás képessége ... egy célért, egy eszméért, egy személyért. Babylon 5
A képlékenység, mint alkalmazkodóképesség, mint magasabb intelligencia szerintem nagyjáéból tévút.
Az ember igen is be van drótozva 5-6 olyan képességgel rendelkezik, amivel így együtt nem jellemzõ semmilyen más állatra, csak az embernél található meg mind együtt, de akkor is ezek a képességek behatároltak. A gond ugye az, hogy nem egyetlen dologról van szó, így egyetlen tulajdonság, hogy na ez az ember, na ez nem mûködik. Sokáig a tárgykészítés képessége volt a kiszemelt különlegesség, de sok állat használ, vagy készít tárgyat. Aztán jött az intelligencia, csakhogy ez meg valójában egy elég megfoghatatlan valami.
A nyelv viszont elég érdekes dolog. A cikk szerint az jön mondjuk le, hogy a gyerek agya azért szippantja be az anyanyelvet, mert képlékeny. Egy szinten igaz, ha ezt persze úgy értelmezzük, hogy az elõre bedrótozott képesség, mert az anyanyelv megtanulása az, véglegesedéséhez szükséges idõszak tovább tart. Az anyanyelv megtanulása bizony ösztönös és csak bizonyos formákat követhet, (ha ösztönös akkor sokkal inkább valami biológiai, nem kreativ, intelligens dolog ugye), mert ugyanakkor felnõtt korban, amikor az ember mentális képességei bizony sokkal fejlettebbek, évekbe telik az intelligens úton egy nyelvet megtanulni.
Érdemes elolvasni Csányi Könyveit az emberrõl, mint állatról, õ humánetológus. Az emberi viselkedési mintákat, mint etológus nézi, és rengeteg párhuzam van más állatokkal. De az emberi viselkedés-komplex egyedi, de csak mint ahogy más állatoknál is az.
Informatika és tudomány
