Igen, ugynis búvárkodásnál is számításba kell venni, hogy mit viszel le és hogyan. Tudod, régen a nehézbúvárok ballassztal merültek és úgy jöttek fel, hogy leoldották. Csak LEO pályára felmenni egészen más mutatvány, mint 100 méter mélyre lemerülni...
Kösz az okos válaszokat, tehát ha arról érdeklõdik valaki, hogy pl: búvárkodásnál hogy kell felmerülni, milyen szabályok és törvények vannak a feljövetelkor...... akkor arról írtok, hogy hogy kell lemerülni, világos :) és persze az a hülye, aki nem érti a válaszokat:) pffffffff... nyilván van összefüggés...de nem errõl volt szó :)
teddy: melyik felvetésemrõl? semmit nem vetettem fel, csak kérdeztem, lehetett persze a kérdés hülyeség, de sok kérdés az eleinte :) te beszélsz emberi értetlenségrõl?? hehe... sosem írtam hogy a hõpajzsos+ejtõernyõs az nem fizikai..én a meghajtásról írtam ezt...(értõ olvasás, ugye)a rakéta az kémiai... antigravról egy szót sem írtam, sõt kiemeltem, hogy fantaszta dolgokban nem hiszek..ez se tûnt fel neked... olyan dolgok írását tulajdonítod nekem, amit sosem írtam, és leszólsz érte..most abba már bele se megyek, mért is személyeskedsz?? mi ad neked erre jogot?? de hogy olvasni se tudsz...pff :)
Csak annyi volt a lényege amit írtam: mért gyorsan jönnek be a légkörbe, kockáztatva az elégést, és meglehetõsen szûkre szabva a visszatérési lehetõségeket? (belépési ablak) erre jöttek értelmes válaszok is...(nem a tied) :) de, kösz.
Az ûrlift minden további nélkül mûködne mindkét irányban. Épp úgy alkalmas körpályára emelni embereket és egyéb holmikat, mint ahogy visszahozni.
Ami pedig a magleb-ágyút illeti, elvileg az is alkalmas fordított üzemmódban mûködni, azaz ahelyett, hogy felgyorsítaná az ûrhajót, lelassítja leszálláskor. Csakhogy pontosan el kéne találni a szerkezet felsõ pályarendszerének nyílását az ûrhajóval, ami nem lenne egyszerû. Ráadásul ha hibáznak, akkor egy több tonnás tömeg fog a közelben becsapódni, több kilométeres másodpercenkénti sebességgel, ami jókora krátert ütne a felszínbe.
A felvetésedrõl jópáran elmondták már, hogy hülyeség. Kár hogy még mindig nem fogtad fel. Én nem fogom még egyszer elmondani, annyira nem bírom az emberi értetlenséget, nem fogok veled kínlódni.
Fizikai elven mûködõ módszer a hõpajzsos+ejtõernyõs leszállás is, csak nem fogtad fel eddig.
Az antigravitációs hajtómû meg nem létezik, legfeljebb egy-két elborult elméjû ufóhívõ hisz benne.
Szóval, ezek után ne csodálkozz, ha lehülyéznek. Megdolgoztál érte.
Perpillanat egyedül a kémiai rakéták tudnak akkora tolóerõt produkálni, amely elegendõ a földkörüli pálya eléréséhez. Persze ezt lehet kombinálni hagyományos repülõgéppel is, amikor az elsõ fokozat rakétáját magával a repülõgéppel helyettesítjük. Így, ha mondjuk veszünk egy MIG-31-est, és rápakolunk egy 2-3 tonnás rakétát, fel tudunk juttatni LEO pályára úgy 80-120 kilót.
Voltak tervek ennél sokkal nagyobb kapacitású hordozó-repülõgépekre is, de aztán abbamaradt még a tervezési fázisban az egész.
Más módszerek:
Ûrlift. Arthur C. Clarke ötlete, hogy ha egy nagyobb tömeget helyezünk el geostacionárius pályára, arról kötelet bocsáthatunk le a felszínre. Ezzel aztán egy ûrliftet hozhatunk létre, amellyel embert és felszerelést juttathatunk földkörüli pályára. Ennek az ötletnek a továbbfejlesztése a Clarke-öv, amely tulajdonképp egy, a geostacionárius pályán keringõ egyfajta abroncs, amely ûrliftekkel van a felszínhez horgonyozva.
Magleb-ágyú. Egy olyan kilövõszerkezet, amely mágneses erõvel gyorsítaná fel a felbocsájtandó tömeget egészen a szökési sebesség fölé. A gond az vele, hogy az elviselhetõ mértékû gyorsulás betartásához, hatalmas méretekkel kell hogy rendelkezzen. Néhányszor tíz kilométeres magasságig kellene felnyúlnia. ez, a mostani építészet szerint kivitelezhetetlen.
"érdemben nem változtat az általam leírt alapképességein."
Persze ez attól függ mit értesz alapképesség alatt, igazi semmit mondó szó. Köszi, de nem a wcére gondoltam. Az eddig felvázolt számtalan "orion" típus neked mind egyforma? Értem.
"egyébként mért nem visznek fel apránként üzemanyagot, és tárolják az ûrállomáson? lenne a visszaútra"
Mint ahogy azt Kamov megírta, 5 tonnás cucc visszahozására kb. 250 tonnás rakéta kellene, aminek döntõ többsége üzemanyag. Ennek a felvitele alsó hangon is 10 indítás a mai legerõsebb rakétákkal. Az mennyi is? Milliárd dollár? Mindez azért, hogy 5 tonnát visszahozzunk. Nem beszélve arról, hogy ennek a hatalmas üzemanyagmennyiségnek a fogadására ki kellene építeni egy hatalmas ûrbéli benzinkutat. Lásd be, ez nem járható út.
Tehát nem tudod, hogy mi a mai technológia, de azért elvult meg bóhóckodás szavakkal dobálózól. Nem semmi öcsém...
Nem értem a kérdést sem. Most leszállni akarsz vagy keringeni? A Mars légköre olyan ritka, hogy ottan az aerodinamikai elven (szárny) repülõ eszköz ötten nem mûködik a jelenlegi technológiánkkal, tehát egy ûrsikló szerû szerkezet sem tudna landolni.
AZ hogy az Orion a 2010 októberi kongresszusi döntés nyomán MPCV néven fut tovább, érdemben nem változtat az általam leírt alapképességein. Arról meg hogy visszakerült a fedélzeti WC, nekem sincs kedvem oldalakat írogatni.
Mindemellett az Orion név használatban maradt, a gyártó Lockheed Martin továbbra is hivatkozik ezen a néven az MPCV-re pl itt
Nagyon le vagy maradva. MPCV néven fut a drága, ami nem csak névváltoztatást jelent. Nem írom le mi miniden változtattak az Orionhoz képest, de az egyik a szavatosság.
nem tudom..honnan tudnám?? világelsõ feltaláló fizikus vagyok? nem :) Nyilván akkor nem kérdezném :) csak akkor lehet ilyet kérdezni ha fizikaprofesszori a végzettség??:) Gondoltam, hátha valaki bemutat valami elvi lehetõséget, vagy bármit, és beszélgetés lesz róla..de van pár nagyokos (nem te) aki a beszólogatáson kivül, okoskodni meg személyeskedni tud csak.
Csak annyit jegyeztem meg, hogy a kémiai motorok, pont a hatalmas üzemanyag mennyiség miatt rég elavultak (egyébként mért nem visznek fel apránként üzemanyagot, és tárolják az ûrállomáson? lenne a visszaútra :))..és nem alkalmasak ûrrepülésre.... valami más kéne.. Ionhajtómû, jó..de csak kint, és hosszabb távú utazásoknál..atommeghajtás még rendesen gyerekcipõben..nyilván az ilyen fantaszta térhajtómûvek nem játszanak..:) Nem tudom, de valamit ki kéne találni, mert így semmi haladás, már vagy 40 éve :)
A Marsra esélyes lenne leszállni vízszintesen, mint egy repcsi a talpára, ha lenne ott reptér? Felhajtóerõ nélkül milyen gyorsan kéne a felszí felett menni, hogy körpályán maradjon?
Kérdeznék tõled valamit. Méghozzá azt, hogy milyen fizikai motort szeretnél alkalmazni az ûrhajókon? Merthogy én speciel most csak az ionhajtómûvet tudom elképzelni, de a mostani verziói nem elég erõsek ahhoz, hogy felemeljenek, vagy lehozzanak egy komplett ûrhajót. Más meg nincs, én nem tudok róla.
Persze a fizika adott, csak épp nem használjuk ki,pont ez a baj... elavult kémiai motorokat használunk, mikor már rég fizikai motorokat kellene, sokkal fejlettebbeket (magánvéleményem) troll kifejezést kikérem magamnak, csak kérdeztem, és kételkedtem...kissé könnyedén szórjátok a troll kifejezést, annak, aki mást mer írni mint itt néhány nagyokos...pff
Én, a NASA meg USA ûrhajózási technikáját, és CSAK azt véleményeztem..amihez, lehetõségem, és jogom van (véleményszabadság, ugye?) De te, meg engem szóltál le, és személyeskedtél...én a témához szóltam hozzá, arról írtam véleményt (sajátomat!) és arról tettem fel kérdéseket
De te meg rólam... Túl primitiv vagy hogy felfogd a különbséget??? ki akkor a bunkó???
Kaptam válaszokat, értelmeseket, és meg is köszöntem...látom ez se jutott el borsónyi agyadig...kár rád vesztegetni az idõmet...
Kisfiacskám úgy kezdted, hogy "bohóckodás", meg hogy "elavult". Elmagyarázta más, továbbra is folytattad. Banned újra leírta hosszabban, amit más is. Ezek után meg itt játszod a sértett jófiút. Eszemfaszom megáll..
Rajtam múlna, repülnél innen, mint a gyõzelmi zászló...
Javallom mindenkinek megcsinálni saját kútfõbõl Mun megkerülést és visszatérést a Kerbal Space Program-ban, és mindjárt teljesen nyilvánvaló, kézzelfogható, és alapvetõ zsigeri és gyakorlati tudást fog szerezni fizikából, rakétatechnológiából, navigációból, meg ami kell.
Azért 7.8 km/sec. mert alacsony pályán kb. ennyi a keringési sebesség. Persze a pontos adat a pályamagasságtól függ, magasabb pályán ennél kisebb. Ehhez képest a visszatéréshez, mint már írtam, kb. 120 m/sec sebességváltozás elegendõ. A kb, 7-8 tonnás Szojuz 900 kg üzemanyagot visz magával, ezzel 300 m/sec sebességváltozást lehet elérni, mint ahogy Kamov is írta, néhány száz kg elég a fékezéshez. Az itt használt hõpajzsot meg nem szabad keverni a Shuttle használta megoldással, teljesen más a felépítése, annál sokkal megbízhatóbb. Elavultnak se nevezném, mint ahogy Te nevezted, hiszen valami akkor számít elavultnak, ha kiváltható egy (sokkal) jobb eszközzel. Na, ez jelenleg nem lehetséges, a hõpajzs a létezõ legjobb, sõt, nem is a legjobb, hanem jelenleg az egyetlen szóba jöhetõ megoldás.
Te körülbelül vagy tíz alapvetõ fizikai ténnyel nem vagy tisztában, ami a kérdésed megértéséhez szükséges volna. Egyébként föld körüli pályán megy az ûrhajó vagy 30 Machal. Ha elkezded lassítani, már azonnal nem lesz föld körüli pályán, hanem beesik a légkörbe. Ugyanis majdnem akkora gravitáció hat rá a keringési pályán, mint itt a felszínen. Itt most kell egy kis kitérõ, hogy akkor mi a súlytalanság. Hát annyi, hogy az ûrkabin együtt zuhan az ûrhajóssal, és az ûrhajós nem tud gyorsabban esni, mint az ûrhajó, ezért lebeg, mintha nem hatna rá a gravitáció. Pedig hat. Mintha egy befõtesüvegben lenne egy béka, amit kiejtesz az ablakon. Nem, ez túl bonyolult. Mint amikor elindul a lift, és könnyebbnek érzed magad. Ha nem elindulna, hanem zuhanna, akkor lebegnél abban is. Na, akkor vissza az ûrhajóhoz. Ha folyamatosan zuhan keringés közben, akkor miért nem esik le? Azért, mert a Föld nem lapos. Tehát, mondjuk repülne az ûrhajó érintõvel azonos irányban a felszín felett, és alatta görbül a felszín, tehát magasabban lenne, mint korábban. Mert ugye a felszín elgörbül alatta. Na de õ közben esik. A keringéshez pont akkora sebesség kell, hogy annyit emelkedjen, amennyit esik. Gyakorlatilag körbe zuhanja a Földet. Szemléletes példa erre a rulett golyó. AZ körbe-körbe gurul, mert amennyit emelkedne a folyó azzal, hogy õ kirepülne a pályáról, annyit esik is. Na most képzeld el, hogy a rulett görgetõ pályája az alján egy vastag sávban be van kenve ragasztóval. Na ez a Föld légköre. Ha te lassítod a golyót, akkor azonnal elérné a ragasztót. Nem lassan, hanem elég gyorsan. Tehát repülsz körbe az ûrhajóval 30 Machal, és fékezel, de már 25 Machal így belezuhansz a légkör felsõ rétegeibe. De tegyük fel, hogy lenne olyan eszközöd, ami Hirtelen lefékezné a körmozgást. Hát akkor 200 km magasan megállnál egy helyben. Mi történne ekkor? 1 G-vel kezdenél zuhanni. A végén gyorsabban esnél le, mint amennyivel föntrõl indulnál. Ugyanis 200 km-en keresztül egyfolytában úgy gyorsulnál, mint egy F1 autó. Mennyi idõ alatt akarnál leereszkedni? Fél óra? Na akkor ahhoz folyamatosan fél óráig kellene üzemeltetni egy hajtómûvet. Több üzemanyag kellene hozzá, mint amennyivel feljutnál, de ez nem minden, ahogyan a tévéshopban mondják, ahhoz hogy oda felvidd, még több üzemanyag kellene, mert úgy nem csak az ûrhajónak kellene felszállni, hanem annak az üzemanyagnak is, ami a leszálláshoz kell, tehát nem csak az lenne a többlet, amit felviszel, hanem ehhez még nagyobb többlet kellene, ami felviszi. Gyakorlatilag ez olyan nehéz úrhajót igényelne, ami nem is tudna felszállni, mert olyan nehéz. De, ha nem tudsz felszállni sem, akkor van értelme arról beszélni, hogyan akarsz a felszállni sem tudó ûrhajóval leszállni?
Na most már tudhatod, hogy miért kellett volna odafigyelned fizika órán. A NASA-s fõkonstruktõrök odafigyeltek. Ezért rakják õk össze meg lövik fel a rakétákat, és azért olyanok a rakéták, amilyeneket õk választanak, és azért nem olyanok, mint amilyeneket a fotelbõl összeálmodozol. Most komolyan gondolod, hogy azért, mert ötvenszer megnézted az összes star wars filmet, és kened vágod, a lézerkardokat meg a jediket, még nem vagy okosabb egy rakétamérnöknél.
Mert a lassításhoz és a leszálláshoz ugyanakkora rakéta kellene mint amivel elindul.
Egy 5 tonnás ûrhajó Föld körüli pályára állításához egy 250 tonnás rakéta kell.
Ha légköri fékezés nélkül akarsz ugyanerrõl a pályáról lefékezni és leszállni, akkor ehhez ugyanúgy egy 250 tonnás rakéta kellene amit 20000 dollár/kg áron elõtte egy 6000 tonnás rakétával kellene felvinni.
Ezzel szemben légköri fékezéssel egy 5 tonnás ûrkabint egy 400kg tömegû hõpajzs és 250kg üzemanyag és egy 100kg-os ejtõernyõ felhasználásával vissza lehet hozni.
Á, bazdmeg feldom. Teljesen hülye vagy. Mintha a falnak beszélnénk...
Közbe beugrott, hogy te is az sg egyik balfasz fõtrollja vagy, csak most jöttél vissza eltávról...
Amig nem lesz valami nagysagrenddel komolyabb vagy teljesen mas elven mukodo hajtomu, addig marad ez az "agyugolyo" stilus;) Igazabol az ursiklo sem volt sokkal jobb ezeknel, azt is felfele toltak, lefele pedig zuhant (csak szepen es elegansan):D
Jaa..az adataid: belépõ sebesség: 7.8km/sec?? mért ennyi a visszatérõ sebesség? ezt kellene lelassítani...és akkor nincs gond...mielõtt belépne a légkörbe, lassítani :) szépen szabadeséssel..akkor nem izzik fel, nem kell bazinehéz hõpajzs.. :)
Te kis mûvelt, értelmes válaszod....kösz..értékelted magad, kb nullára.
Molnibalage: látom az értõ olvasás nem erõsséged, meg más se...bugriskám..menj ki az udvarra éheznek a malacok...azzal foglalkozz. mért nekem kéne megoldást adnom?? ha már nem ért4ek egyet, akkor rögtön legyek atomfizika, ûrrakéta szakértõ?? normális vagy?
Trhawn: értem amit írsz, csak továbbra is elavultnak találom ezt a behasítok, és majd a légkör lelassít,közben majd elégek ha nincs szerencsém :) mindegy, kösz a választ.
Az Oriont Holdutazásra tervezték, ezen belül a kabint négy fõ maximum három hetes tartózkodására, a mûszaki egységet a Holdtól való visszatérésre.
A Dragont Föld-körüli pályára és Mars programban való használatra tervezték, ezen belül a kabint négy-hét fõ maximum pár napos utazására, az integrált, újrafelhasználható hajtómûegységet orbitális manõverekre és kisebb pályakorrekciókra.
Mindkettõ jármû tervezésénél az elsõdlegesen fél éves szavatosság mellett a késõbbi két éves szavatosság volt követelmény. Mindkét jármû hõpajzsánál a marsi visszatérés volt a követelmény.
Ezek megadják hogy mire alkalmasak. Föld körüli pályán végrehajtott feladatokhoz, marsi vagy mélyûri ûrhajó visszatérõegységéhez, marsi felszállóegységhez a könnyebb, egyszerûbb Dragon alkalmasabb.
Az Orion funkcionálisan ott rúghat labdába, ahol pár hetes Hold környéki missziókat kell végrehajtani. Itt a nagyobb kabin és a nagyobb mûszaki egység miatt nem kell hozzá plusz lakómodul és visszatérõ fokozat.
Minden más feladatra keményen túlsúlyos még a kiherélt képességû 607-es változat is.
Akkor még egyszer: kitûnõ péld a fékezésre a holdkomp leszállómanõvere. Légkötr nuku, önerõbõl kell megoldani a problémát. Ha megnézed a holdkomp adatait, a leszálló egység tömegének jó háromnegyede a leszálláshoz szükséges üzemanyag. Pedig kb. 1.6 km/sec sebességet kellett eliminálni. Na most földkörüli pályáról való visszatéréskor ez a sebesség kb. 7.8 km/s. Súlyosbítja a helyzetet, hogy az üzemanyagszükséglet a szükséges sebességváltozás növekedésével nem lineárisan, hanem exponenciálisan nõ, nézz utána, a google rakétaegyenlet címszó alatt tálalni fogja a megoldást. A légköri fékezés tehát nagyon is áldásos dolog, üzemanyagfelhasználás szempontjából gyakorlatilag ingyen van. A fékezõ manõver mindössze 120-150m/sec sebességcsökkentést jelent, a többit elintézi a súrlódás.
Az Orion tervezése több fázisban történt, és többször állt a tervezés/építés pénzhiány miatt, így elég nehezen készült volna el határidõre.
Mint mindenek, az ûrhajóknak is van szavatossági ideje, a Soyuzoknak 6 hónap! Bolygóközi ûrhajónk tervezték, vagyis arra, hogy éveket kibírjon az ûrben. Illetve képes lesz lassítás nélkül, második kozmikus sebsebégnél is belépni a Föld légkörébe, ami nagyon hasznos dolog... Természetesen nem Orionban összezárva tesznek meg nagy távolságokat. Bolygóközi repülés alatt az Orion "lesz" a parancsnoki modul, illetve mentõûrhajó (persze ez távolság és felszereltség függõ). Nos erre egyenlõre egyetlen magánûrhajó sem képes (persze tudom, most mindenki a Dragon hozná fel, de elõbb nézze meg a jelenlegi paramétereit, és utána szóljon).
És megint. Mi az, hogy elavult és ócska te szerencsétlen. Mutass jobbat te nagyokos..
De hat hogy lepjenek be lassan? :) A gravitacio mar csak ilyen, hogy lehuzza oket eleg gyorsan..
Már hogy hol is pontosan? szerintem te voltál meglehetõsen tuskó, és bunkó..meg nagyképû is. ennyit rólad.
értelmes válaszokat köszönöm kvp!
omerta, meg te hát..okoskodni rendesen tudtatok, de értelmesen válaszolni...pfff az már nem erõsségetek.
Tehát a hiba, nem az én elgondolásomban van, hanem az elavult ócska technikában..mikor bazisok üzemanyagot kéne felvinni, az elavult rakéta hajtõmûvekhez. Tehát jobb lenne, lassan és izzás nélkül belépni a légkörbe, csak erre nem vagyunk képesek....ahelyett hogy ezt a problémát (meg sok egyebet) megoldanának, inkább vissza a 60-as 70-es évek "komoly" technikáihoz. super..elõre az univerzum meghódításához. egy nagyobb kuka méretû tákolmánnyal. klassz :)
Egyébként meg azért nem jönnek lassan, mert az fizikailag nem leheséges. Mivel aerodinamikailag nem tudják irányítani a gépet, azért hajtmûvel kellene ennyire lassítani és órákig kellene brutális tolóerõ. Hajtóanyagot ehhez honnan lopsz? Mert fel kellene vinni...
Igen, te vagy nagyon tudatlan. Valahol mindig röhejesnek tartom, hogy magadfajta észkombájnok mérnökök és tudosók ezreid nézik hülyének. Láttál te már olyan diffegyeneleteket, amit pályamódosítások kiszámítására használnak? Én egyszer. Elég is volt...
"Mért nem jönnek be lassan? nagyon lassan? és akkor nem izzana..ilyen egyszerü..mért kell bazigyorsan behasítani?? nem lenne egyszerübb szép lassan leereszkedni?"
Foldkoruli palyan tartani egy hajot eleg nagy sebesseg kell. Ezt a sebesseget valahogy le kell csokkenteni. Lehet szepen lassan, ezt hivjak heat soaking-nak, amikor a legkor felso retegen kacsazik a hajo, amig lelassul. Viszont ahogy lassul, ugy kerul egyre lejjebb, aminek hatasara megno a surlodas, tehat egyre gyorsabban lassul, amitol egy ido utan felizzik a hopajzs vagy barmi ami elol van.
A hajot palyan lefekezni es ugy fuggolegesen visszajonni nem igazan lehet, mivel mar relative kis fekezes hatasara is egyszeruen belezuhan a legkorbe a jarmu ha kozben nem emeli fuggolegesen egy jo eros raketa. Tehat egyszer kellene akkora toloero ami a felloveshez kellett a vizszintes sebesseg elvesztesehez, masreszt kellene annyi amennyi fuggolegesen megtartja a jarmu sulyat, hogy szepen lassan ereszkedjenek le. Itt fekezett egy kicsit az ursiklo, aztan hirtelen elkezdett zuhanni. Persze a zuhanas nem fuggolegesen tortenik, hanem az orbitalis sebesseghez merhetoen, csak mivel az iss is mozgott, ezert tunik fuggolegesnek. Szoval a sikloval egyszeruen nagy sebesseggel beestek a legkorbe, kb. mintha egy tegla lenne.
Szövegértésbõl újabb 1-es! Nem tudnak felvinni nagy mennyiségû üzemanyagot, amit lassításra használhatnának, mert ahhoz még több üzemanyagot kellene elhasználni a fellövésnél. Sokkal drágább és nehezebb lenne megcsinálni.
Tök hülyeség akkor ez, azért jönnek gyorsan mert jól eléghessenek? az a lényeg hogy jöhessenek gyorsan???? mikor ha lassan jönnének, akkor az egész biztosnsági hokamoka elkerülhetõ? és senki nem halt volna bele??? :)
Sajna az a helyzet, hogy a központi kormányzatok által megrendelt emberes ûrutazások gyakorlatilag zászlókitûzéses PR események voltak. Egyetlen szerencse, hogy azért ki kellett hozzájuk fejleszteni a technológiát, amit a mai napig hasznosítunk. Új ötvözetek, számítástechnika, akármi formájában, vagy most a kis magáncégek által épített ûreszközökként.
Sajna soha nem volt konkrét célja az emberi ûrrepüléseknek, ha a politikusok nem mondták meg, hogy mit és mikorra (a köv Nov7-re, vagy Júli 4-re kell megtenni) akkor ment a tökölõdés. Kennedy is megmondta, hogy a Holdra kell menni, és azt is hogy miért: "Nem azért mert könnyû, hanem mert nehéz!" Ja az más!
Az utóbbi 10 év nagy eredménye pont ez, hogy ezek a kis vállakozások megerõsödni látszanak (igaz még mindig fõleg állami támogatásból) és az állami szférától is részben független üzleti tevékenységbe kezdtek.
Jelen körülmények között kezd kissé nevetséges lenni az a cirkusz, amit a NASA továbbra is a saját fejlesztésekkel csinál.
Azért nem jönnek be szép lassan, mert az az egész belépés lényege, hogy irtózatos mennyiségû hajtóanyag helyett - amit még irtózatosabb mennyiségû hajtóanyaggal kellene az ûrhajóval együtt felbocsátani - a légkör közegellenállását használják fékezésre.
Biztos én vagyok a nagy tudatlan, de szerintem nagyon gáz az egész ürkutatás, bohóckodás. szégyen hogy még csak itt tartunk. Amugy meg nem értem ezt a hõpajzs problémát...mért jönnek be a légkörbe 7-8x hangsebességgel?..persze hogy felizzik, meg nagy pajzs kell. Mért nem jönnek be lassan? nagyon lassan? és akkor nem izzana..ilyen egyszerü..mért kell bazigyorsan behasítani?? nem lenne egyszerübb szép lassan leereszkedni?
feleekkora hõpajzs is elég lenne akár a marsról visszatérni :) csak a légkörbelépés módszerén kéne változtatni, de hát a názánál biztosra mennek, mert a tetves férgek(politikusok) vonják a pénzt ha egy kis hibát is elkövetnek.
Mire ez eljut LEO-ra, addigra rutinos vén rókának számít majd a Falcon Heavy, meg tán a még izmosabb útódai is. A Mars utazáshoz meg teljesen felesleges ez az izé. A Mars ûrhajóra a Dragon is eljuttatja a legénységet, meg kell egy kapszula, amit magukkal kell vinni a Mars körül keringõ, onnan visszainduló visszatérõ egységhez kapcsolva, mert valamivel majd le is kell szállni a Földre. Azt épeszû ember nem gondolhatja, hogy csak és kizárólag ezzel jutnak el a Marsig, meg vissza.
Hát az lehet, hogy ez a hivatalos álláspont, de a Dragonon is olyan hõpajzs van ami bírja a távolabbról történõ visszatérést.
A kereskedelmi cégek a földközeli pályákat töltik be, míg az orion ennél messzebbi célok elérésére készült. Ez hivatalos álláspont. És így logikus is, a NASA-nak ott kell kezdõdnie, ahol a kereskedelmi cégeknek a vége van.
2021?? Még néhány évet rá kell tenni, mert szokás szerint csúsznak az ûrprojektek. Mi a francnak kell annyi idõ? Ez nem egy új koncepció, hanem bejáratott tehnika, konkrét tervekkel és megvalósitásokkal. Az apollo és a saturn terveit lehúzták a wc-n? Értem én, hogy 0-ból kezdenek, meg mindent újraterveznek, de van mibõl épitkezni
Miért éreztem azt, hogy mintha õk sem vennék komolyan ezt az új fejlesztést? A mimikai, nonverbális kommunikációból...
Szerintem a sikló volt visszalépés, az Orion ott folytatná ahol az Apollo abbahagyta. A sikló nem a felfedezést szolgálta, hanem elvileg az ürrepülést akarta olcsó, rutinszerû dologgá tenni. 30 évvel, 100 milliárd dollárral és 14 halálos áldozattal késõbb a NASA rájött, hogy erre a feladatra vannak sokkal jobb megoldások is (Dragon).
Az Orion célja a visszatérés a Holdra, vagy ami ennél is inkább elõtérbe került, a földközeli aszteroida missziók végrehajtása. Ez az eredeti Kennedy -féle felfedezõ küldetés, és nem az eddigi sártaposás, hogy meddig él egy patkány az ISS-en...
Na most az Orion teljesen másra lett kitalálva, mint a sikló, vagy hogy fogsz ez után a búgócsiga után egy 30t-ás ûrállomásmodult aggatni?:)
Az ûrrepülõgép, az az a légkört indításnál, visszatérésnél jelentõsen kihasználó ûrjármû koncepciója nem hulladék. Az elsõgenerációs, gyak prototípus kategóriájú jelentõs kompromisszumokkal terhelt jármûvön gyorsan túl kellett volna lépni. Az, hogy a NASA szinte belerokkant az STS-be annak tudható be, hogy a költségek lefaragása, az ellentmondásos politikai döntések miatt soha nem sikerült ezt megtennie. Ahol most tart, az gyak tényleg egy reboot, újraindítás egy jelentõsen alacsonyabb sebességi fokozaton. Az az visszalépés.
Valójában az ûrrel kapcsolatos stratégia az mindíg is meglehetõsen píár szagú volt a nagyhatalmak részérõl. A politikai jellegû néhány darab emberes küldetés, illetve a néhány kutató szonda fellövése nem igényel nagy szállítási kapacitást. Ezt csak az ûrt gazdasági szférának feltételezõ koncepció követeli meg. Ezt az államok nem igazán támogatják.
Az STS végsõ kialkaítását a hadsereg követelményei és az alacsony megépítési (és nem üzemeltetési!) követelmények határozták meg végül. Ez a gép pontosan olyan is lett, mint amennyi pénzt szántak rá. Egy olcsó üzemeltetésû rendzser még drágábban kifejleszthetõ, megépíthetõ lett volna, amire akkor perpillanat az aktuális háború/gazdasági válság miatt nem volt pénz.
Az Orion meg mégolcsóbb, még kevesebb képességgel rendelkezik, mert jelenleg is van aktuális nemzetközi helyzet és gazdasági válság.
Miert erzem ugy, hogy ezt a nasa sem gondolja komolyan. Amire az elso teszt repules megtortenhet, addigra az uj kereskedelmi cegek nagyjabol betoltik a teljes piacot, toredek aron. Meg a nasa is toluk akar urhajokat berelni. Innentol nagyjabol csak annyi haszna van a cikkben emlitett programnak, hogy a regi nagy beszallitok is kapjanak egy kis penzt, mert egyebkent csodbe mennek.
Egyebkent a bolygokozi urhajok jelen technikai szinten inkabb neznenek ki hajtomuvekkel felszerelt urallomasnak, mint barmifele kapszulanak. Az, hogy milyen jarmuvel teszik meg a fel es leszallast nem jelent sokat a tenyleges, ket bolygo koruli palya kozti utazas alatt.
Nem csak kockázatminimalizálás, de költségcsökkentés is. Az ûrsiklók üzemeltetése aránytalanul sokba került, miközben eredetileg pont azért tervezték õket, hogy csökkentsék a költségeket. Sajnos a költségcsökkentés nem jött össze, nagyon nem...
Szerintem az lett volna visszafejlõdés, ha tovább erõltetik a zsákutcának bizonyuló ûrsikló vonalat. Igazából semmi elõnye nem volt az ûrsiklónak, azt leszámítva, hogy egy tudatlan embernek látványosabb volt.
Informatika és tudomány
