100% széndioxidban épp úgy megfulladnak, akár mink. Éjszaka a sötétben nincs fotoszintézis, a növényeknek ilyenkor oxigén kell. Persze kevesebb is elég mint az állatoknak, de akkor is kell.
Van arról valami info, hogy ezeket a jármûveket mennyire stabilizálják? Mert tippre bacik és fotoszintetizáló egysejtûek tömkelege üldögél egy meglehetõsen sterilizált felületen is. Még néhány kísérlet, és nem kell aggódni, hogy mit fognak enni az elsõ telepesek.
Egyszer beszélgettem errõl a Biotechnológián az egyik kutatóval. A növényeknek ideális gázkeverék mindet emlõsöket megfojtana. 30-40% széndioxid, 10% oxigén, a többi nitrogén, mert az is kell nekik, fõleg a pillangósoknak. Meg persze napfény, amivel gondok lehetnek. A Marson ugyanis kevésbé intenzív, és az ultraibolya sugárzás viszont sokkal erõsebb benne. Az viszont a növényeknek is árt. Szvsz leginkább a moszatok, algák lennének a legalkalmasabbak, mert ezeknek a fotoszintetizálási hatékonysága messze jobb, mint például a búzának, illetve mivel víz alatt tenyésznek, az UV sem árt nekik annyira.
Nem vagyok kertész, de gondolom mohák, páfrányok bírnák.
Továbbra sem értem. A Mars légkörében található gázt temperálva és nyomás alá helyezve hogyan képes életben maradni földi növény? A majdnem 100% CO2 az jó...? Pára nem is kell? Hát talaj honnan jön? Kétlem, hogy a marsi talaj megfelelne a növényeknek.
Jah, abból a "stábból" kinézem, hogy siratófalra küldik a rovert. :D Tényleg voltak ott vicces dolgok. Még valami papírfigura is elõkerült, és azzal játszottak. Aztán meg ott nevettek/zokogtak egymás vállán, össze vissza rohangálva. Mondom, Jézusom, még valaki leborít ott valamit, ráesik ott egy billentyûre, és megjelenik a kivetítõn a "Self Destruct System Activated" felirat. :D
"A Mars elég messze van már a Naptól, kevés ott már a kemény sugárzás intenzitása is, nem tíz perc alatt tesz tönkre egy embert. Az ûrállomáson is azért hónapokig vannak fenn emberek egyhuzamban..."
Az ûrállomás még bõven a Föld mágneses védõmezejében van.
Ha nagyon kötekedünk, akkor ez sem igaz, mert az égitestek egymás pályáját is befolyásolják, és nem az a helyzet, hogy van a Nap, meg a Föld, és a két testen kívül egyetlen kósza hidrogénatom sincs az Univerzumban. Itt van például a Hold.
"Csak nehogy kideruljon, hogy ezt is muteremben fotozzak, mint az allitolagos holdra szallasokat."
Azokról sem deült ki, csak az Atany Lacika-féle idiótáknak az a hobbija, hogy ezt gondolják.
Egyetlen olyan indoklással sem találkoztam, ami meg nem történtséget támasztana alá, csak olyanokat, amikre a hajam égnek állt, hogy miként sikerült ezeknek elvégezni az általános iskolát.
Egyébként a Hold nagybetû, ha a Föld holdjáról beszélünk, mert tulajdonnév.
Honnan is tudhatnam? Szerencsére nem tapasztaltam meg. Ez nem hit kérdése, legalább is nem a templomban mesélték. Nyilvan nem vagyok urkutato se asztronauta, azt mondom amit hallok nationelen meg discoverin meg amirol olvasok. Inkább írd le a te véleményed is én komolyan kiváncsi vagyok, mert ennek igy nincs sok értelme. Nem gondolom h alaptalan lenne amiket itt felvetettem de cáfolj meg. Annyira gaz, hogy nem lehet egy jot vitazni/esztmecserelni mert rogton lehurrogjak az embert. Te is beirsz ennyit, kb h "te hülyegyerek nem tucc semmit" de egyébre mar nem futja, hogy esetleg valami tanulsag is legyen.
A Marson a meteoritok miatt kell a védelem, mert nincs elég vastag a légköre ahhoz, hogy elégjenek még földet érés elõtt. A MER roverekkel találtak is meteoritot, ami nálunk azért elég ritka. Ezért van olyan koncepció, hogy a bázist be is temetnék földdel, akárcsak a Holdon.
A Marsnak is van mágneses mezeje, ami ugyan gyengébb mint a Földdé, de a felszín nagy részét megvédi a napszéltõl. Kivéve a Nappal szembeni egyenlítõi területet, ahol a napszél annyira behorpasztja a marsi Van-Allen övet, hogy a töltött részecskék elérik a felszínt. Akkor meg az egyenlítõre nem raknak Mars-bázist, na bumm.
A bolygóközi sugárzás azért nem elviselhetetlen, az Apolló program ûrhajósai több napot is tartózkodtak benne, a Hold körül keringõ ûrhajó kívül volt a Föld mágneses mezején. De hosszútávon azért káros, szóval nem árt a megfelelõ védelem a Marsra tartó ûrhajóra, mondjuk néhány cm könnyû elemeket tartalmazó réteg ami visszaveri a napszélben lévõ nehézionokat, már leárnyékolja a legrosszabbat. A nagyenergiájú kozmikus sugarakból viszonylag kevés van, nem elsõsorban az emberre veszélyesek hanem az elektronikára.
Ahogy pedig fentebb írtam, a Marsnak már a saját mágneses mezeje is megvédi az egyenlítõtõl távolabb lévõ Mars-bázisokat, nem kell ólompajzs meg földalatti bunker.
Igen arra nem elég, hogy mûködtessenek vele, de arra igen, hogy megzavarja a mukodeset. Az egyik voyageren is bekavart pl vmit.
Galactic cosmic rays are one of the most important barriers standing in the way of plans for interplanetary travel by crewed spacecraft. Cosmic Rays also pose a threat to electronics placed aboard outgoing probes. In 2010, a malfunction aboard the Voyager 2 space probe was credited to a single flipped bit, probably caused by a cosmic ray.
Ezzel sajnos igen is számolni kell...és nem kis gondot okoz.
ettol fuggetlenul a marson megdoglik az ember vedelem nelkul az biztos... es sztem a naprednszer szinte bármely pontjan is. Kicsi vagy nagy sugarzas, lenyegtelen..káros, roncsolja a szövetet...virágot szedni nem fogunk a marson valszeg ugy mint a Foldon. Tudtommal nincs vasmagja, tehat ha lesz légkör akkor se lehet majd csak ugy flangalni a felszinen jelen allas szerint.
A Holdat nem védi számottevõ mértékben a Föld mágneses mezeje. A Föld mágneses mezeje hatásos védelmet csak a Van Allen övön belül nyújt. Azaz az egyenlítõ síkjában 2000km-nél közelebb kell lenned a Földhöz, a sarkoknál ennél lényegesen közelebb. De ezek a számok is csak akkor élnek, ha nincs erõteljes napfolt tevékenység.
A Napból jövõ sugárzás - és itt az dominál - a Naptól távolodva csökken. Nem kell semminek megfognia ehhez, egyszerûen egységnyi sugárzás nagyobb távolságban nagyobb felületen oszlik el.
Nem elnyelõdik, hanem egy középpontból sugárzik ki minden irányban, ezért a távolság négyzetével fordított arányban csökken az intenzitása. A kozmikus sugárzás energiája nem elegendõ hogy mûszereket mûködtessenek vele.
messze? a sugarzas nem gyengul...hisz nincs ami elnyelje. Urallomas kozel van a Foldhoz annak a magneses mezeje védi vmennyire. A holdon is ezert tudtak megmaradni de mar naluk is kimutattak, hogy kaptak dozist rendesen.
Hát igen bázist kell létesiteni ez a nagy feladat nem embert oda kuldeni. Amugy sztem nem kell, hogy susson a nap siman a kozmikus sugarzas is elviszi az embert hosszabb tavon sztem. Mindenkepp kell valami speci konnyu urruha ami megved mert annelkul nem hogy epitkezni még mozogni se tudnak az urutazok. Elmeletben meglehet csinalni, de sztem ezen nehezsegek miatt ebben a szazadban erre nem fog sor kerulni.
A Mars elég messze van már a Naptól, kevés ott már a kemény sugárzás intenzitása is, nem tíz perc alatt tesz tönkre egy embert. Az ûrállomáson is azért hónapokig vannak fenn emberek egyhuzamban...
Tényleg vicces volt, pláne, hogy nekem úgy tûnt, az egyik csóka monitorjának hátulján egy "FUK U" feliratot lehetett olvasni. Sajna nem vettem fel az adást, az operatõr meg elég hamar elkapta a képet. :) Végül is csak kicsit volt jobban bonyolítva a leszállás, mint a Holdra szállás... Bár onnan vissza is kellett jönni. Remélhetõleg jól müxik majd a diffizár, terepváltó stb. a gépben, oszt csinál egy rendes hegyi felfutást, onboard kamerával :)
"Szal, hogy akarnak oda kuldeni akarkit is? Kiszall csorikam az urkkompbol, aztan 10perc alatt megmerel. Nem tudom hogy fog a marson ember koszalni valaha is. Olompancelban?"
A fold alatt vedettek, tehat a bazist oda kell epiteni. A jarmu ujfajta konnyu sugarvedelmet kapott, azt most teszteltek az odauton, ez urruhaba is beepitheto. A lenyeg, hogy a szemelyzet lehetoleg olyankor legyen kint amikor nem sut rajuk a tuzo nap (tehat ejjel vagy napkelte/napnyugta kornyeken) es lehetoleg csak vedett urruhaban vagy vedett jarmuben. A tobbi idot meg eltolthetik par meter talaj alatt, vagy ha egy kanyon oldalaba epitenek akkor tobb szaz meter szikla alatt, az ved. A lenyeg, hogy ha a hasonloan kevesse vedett Holdon tudnak koloniat epiteni, akkor a Marson is menne.
Lerakta magat a jarmu, ez jo hir! Lefotozta az egyik muhold, ez is jo hir. Mukodik a fedelzeti rendszer, kuldott is kepeket kozvetlenul. Amit odaert a kommunikacios muhold, kertek egy nagyobb kepet, azota ez is megjott, szepek a felhok. Egyebkent ket dolog miatt nem lehet kapkodni, az egyik a magas ping, a masik az, hogy a roboton nincs nagy teljesitmenyu Mars-Fold radio, csak egy lassu, kis sebessegu. A nagysebessegu radio csak a Mars korul keringo muholdakig er, viszont azokbol keves van a 24 oras lefedettseghez, tehat nemcsak sokaig tart a jel utja, de a csak bizonyos idokozonkent tudnak forgalmazni.
Mindenesetre most lesz egy nagyellenorzes, megnezik a telemetriat, aztan kicsomagoljak a robot fejet es akkor vegre lesz szines kep. Van egy filmes optika, ez sima digitalis mozi minoseget tud, van egy teleobjektives filmes optika, ez sem rossz. Es van meg 12 kis fekete feher navigacios kamera. Meg van ugyebar a szinkepelemzo kamera es a mikroszkop, meg a muszeres karban levo navigacios kamera. Ehhez kepest a rajzfilmes vizipok felszemu volt...
Drukkoljunk a robotnak, valojaban fo kuldeteskent nem eletet keres, hanem egy bazishoz megfelelo alapanyagot es idealis terepet. A leszallasi profil is egy kesobbi kuldetes tesztelese volt. Ez eloszor egy minta visszahozas lesz, hogy teszteljek a visszajutasi kepessegeket, aztan johetnek az emberek. Remelhetoleg az iss mintajara valtasban, tehat folyamatos jelenlet mellett.
ps: Ugy nez ki, hogy tobb viz van a Marson mint gondoltak, csak a talj porretege alatt. A legkorben is tobb vizjeg van mint eredetileg szamoltak, csak egyenlotlen eloszlasban es sajnos a kis nyomas miatt csak jeg es vizgoz allapot kozott tud valtani. Viszont egy tulnyomasos es futott satorban a foldi novenyek mar ellennenek a marsi talajon es legkoron is.
De amugy nem ugy van, hogy a Marson nincs ami megvédjen a gamma sugárzástól?Sõt a naprendszerben a Földön kivul egyik szilard egitest se rendelkezik olyan magneses mezovel ami megvedene egy embert(max jupiter kozeli holdjai, meg a mienk) Szal, hogy akarnak oda kuldeni akarkit is? Kiszall csorikam az urkkompbol, aztan 10perc alatt megmerel. Nem tudom hogy fog a marson ember koszalni valaha is. Olompancelban?
A leszállás, és az azt követõ mûveletek elõre "scripteltek", nem kell senkinek megnyomni semmit, hiszen ekkora késésnél rengeteg idõbe tellne mindent eggyesével elindítani.
További részletek angolul a leszállás koncepciójáról Lacalaca 2012.08.01. 16:12:15 idõpontú posztjába linkelve:
#56: napokig rendszerellenõrzések lesznek, szóval valószínûleg azért annyira nem egyszerû a helyzet, hogy világít-e a nagy zõõd (TM) lámpa..:-)
Gondolod, hogy manuálisan ellenõrzik a telemetriai adatokat? Mindenre program van... kiírja, hogy OK, és lehet örülni. Majd ha azt írja, hogy nem OK, akkor lehet fejet vakarni.
Különben meg egy kérdés-válasz 30 percbe telik, mivel olyan messze van a Mars, úgyhogy kapkodni sem érdemes nagyon.
A fõ cél most az volt, hogy épségben, a kerekeire érkezve elérje a felszínt. Ezt a szenzorok adatainak megérkezése pillanatában már tudták, hogy sikerült. Az odaút során a "standby" diagnosztika említésre méltó hibát nem jelzett, most ott áll a kerekein és kommunikál: lehet ünnepelni.
Az oké, hogy járatlan vagy a Curiosity témakörében, de hogy ezzel az alacsony IQ-s tajparaszt beállítottságoddal még a személyeskedést is ilyen alacsony szinten nyomod, az már igazán égõ.
#41: Én is néztem, és furcsának találtam, hogy a leszállást követõen senkinek semmi más dolga nem volt, mint tíz percig örülni. Gondolom, minden pult mögött volt egy képernyõn kívüli háttércsapat, aki mondta, hogy akkor most lehet tapsolni mert minden zõõd, de összességében meglehetõsen színpadias hatást keltett az egész. Részlegfelelõsként engem valószínûleg kicsit jobban érdekelnének a leszállás részletei és a rover rám bízott részének az állapota, az ünneplést meg kb. akkorra hagynám, amikorra minden rendszer ellenõrzése befejezõdött, a mûszerek flottul mûködve meghozzák az elsõ eredményeket. A NASA TV mukatársai pedig valószínûleg dráma szakra jártak, legalábbis én jobban örültem volna sokkal több telemetriának és sokkal kevesebb ideges rángatózásnak, rémült pillantásnak, tapsolásnak és önfeledtkedésnek.
Ne értsen félre senki, nagyon örülök, hogy lent van a rover, a leszállási eljárással kapcsolatban én is aggódtam, négykor felkeltem, hogy módom legyen megnézni a közvetítést, aki ismer, az tudja, ez milyen nagy szó nálam.
#45: Ha jól emlékszem, a mûholdon keresztül 2 Mbit/s sávszélességük van, az általad említett eset akkor áll fenn, ha a rover közvetlenül kommunikézik a Deep Space Networkon keresztül, és még nem a nagy nyereségû antennáján keresztül.
"Sikeres leszállást produkált a Curiosity..."
" Továbbá baromi sok mûhold kering körülötte. Mi olyat tudnak még ott találni ami új lenne? :o"
Szerintem sem volna tul erdekes oda kuldeni egy embert. A szkafanderben setalgatva ugysem tudna semmi erdemlegeset felfedezni, amit ne tudna egy robot. Ennel sokkal erdekesebb volna a Venuszra kuldeni egy hasonlo robotot. Szerintem legalabb akkora kihivas lenne olyan robotot epiteni, ami kepes volna hoszu ideig kibirni az ottani viszonyokat,(460 C fok es 90 szeres foldi nyomast), mint a marsra embert kuldeni. Es a Venusz sokkal valtozatosabb erdekesebb celpont lenne, mint a Mars.
És neked mire fel van ekkora arcod, annak ellenére hogy igazad van felháboritó és szánalmas a modorod, két három ilyen paraszt ellehetetleniti az sg.t gratulálok...
:) az egyik ipm-ben volt, hogy az új kutatások egyre inkább azt támasztják alá, hogy nem a fáról másztunk le.
Egyébként meg most komolyan: mibõl állna már oda kûldeni egy humán csapatot? A végén már nem fognak tudni leszálni, mert mindenhol lesz a) egy leszálló egység maradvány b) maga a robot :D
Ha már szõrszálat hasogatunk, akkor az ellipszis is erõs túlzás, mert a többi bolygó is hatással van a pályára. Tehát gyakorlatilag egy ellipszisre hasonlító szabálytalan térgörbe, ami minden évben egy kicsit eltér az elõzõekben megtett pályától.
Reggel élõben követtem az eseményeket. Vicces volt az irányítóterem összképe. Volt ott hobó, Elvis hasonmás, punk, meg cicababák, akik csak bambán nézegettek, meg sétálgattak. Na igen, végsõ soron csak szemtanúi voltak az eseményeknek, mert beavatkozni úgy sem tudtak volna. Végig ezen vigyorogtam: "Kik ezek? Jézusom! Ezek teszik le a rovert?"
És letették! Ezek a kurafik megcsinálták! - Szóvar respect a NASA-nak és az irányító személyzetnek. Nagy érdeklõdéssel várom én is az el következendõ két évben, hogy milyen izgalmas eredményeket fog majd szolgáltatni. A fedélzeten lévõ mûszeregyüttes nem kis pálya. Bízunk benne, hogy csütörtökig sikerül mindent beüzemelni 100%-osan. És akkor "ablakot le, könyököt ki, kettesbe be". :)
"Ma a Mars bolygón az Amerikai Egyesült Államok történelmet írt" már miért is? Ezek a jenkik mindíg írnak valami. Ebben most mi a töri írás? Úgy sem lesz ember a Marson belátható idpn belûl. Ezt szajkozzák a jenkik kb. a 80-as évek óta. A NASA szerint már 2010-ben embernek kellett volna ott mászkálnia, erre ez a 4. szonda ami leszál ott. Továbbá baromi sok mûhold kering körülötte. Mi olyat tudnak még ott találni ami új lenne? :o
Ha meg ennyire nem vagy képben, akkor mire fel van ekkora arcod...?
"Tudod, vannak olyanok, akik csak azért írkálnak be, hogy felbaszhassák valakinek az agyát és rabolhassák az idejét. Sovány vigasz ez a szánalmas kis életükben, de ez minden amit össze tudnak hozni. Értsd: pontosan tudja hogy baromságot írt, épp az volt a célja, hogy találjon valakit, akit húzhat vele."
Tudod senki nem kényszerít téged vagy a másik csíra kölyköt ezt a Molnibalage hogy válaszoljanak egy hozászolásra ennyit arról hogy ki kinek az idejét rabolja. A másik hogy felbassza az agyad egy hozzászólás én a helyedben azért ezen el gondolkoznák talán a te életed egy kicsit szánalmas.
Ami az elõzõ hozászolásomat illeti tévedtem és? Én betudom ismerni kit érdekel ennyi befejeztem így is több idõt szántam rátok mint amit megérdemeltek csirák.
Egyébként erre a hírre vártam reménykedve, nagyon nagy gratula mindenkinek akinek része volt a sikerért hozott erõfeszitésekben! Hálistennek megint jönnek majd a hírek a marsjáró kutatásairól, lesz mit olvasni!:)
Ha igy haladunk valóban vége lesz, vagy azért mert visszaküldjük magunkat vagy 100, 200 évvel egy világméretü konfliktussal vagy az fog beteljesedni mint az idiocracy cimü filmben.:) Már manapság is a léhütés meg a mások átverése a sléger pálya, nem a termelés vagy érték elõállítás.
Tényleg ki fog dolgozni amikor a kissebbség lesz a többség? És szégyen lesz nem szinesnek lenni meg nem káromkodni?
becsüljétek meg az ilyen eseményeket, pár évtized és véget ér a technikai civilizáció és vele együtt a tudományos fejlõdés és az ûrkutatás is
Tudod, vannak olyanok, akik csak azért írkálnak be, hogy felbaszhassák valakinek az agyát és rabolhassák az idejét. Sovány vigasz ez a szánalmas kis életükben, de ez minden amit össze tudnak hozni. Értsd: pontosan tudja hogy baromságot írt, épp az volt a célja, hogy találjon valakit, akit húzhat vele.
1. A nagyfelbontású kamera ki sincs csomagolva. 2. Ez a navigáláshoz használt kisfelbontású cucc. Ezzel kerülik el majd a zizis helyeket, ennek nem az a funkciója, hogy szép HD panoráma felvételeket készítsen.
En is azt hittem, hogy mostanra lesznek mar jo minosegu nagyfelbontasu kepek. De csak ezek a tiz eves mobiltelefon minosegu fekete feher kepek vannak, es azok sem tul erdekesek. Egy kep van, ami talan bizakodasra add okot.
Kamu az egész, jól látni, hogy stúdióban vették fel.
(kheh heh heh)
Jó, hogy 200MHz-es processzora van, de mit kell ennyit baszakodni a felvételek készitésével meg az antenna kinyitásával? Lenn vagyunk? Lenn. Akkor antenna kidug, tegyék be egyesbe, aztán dzsanázz :) Bezzeg a dártvéder kutasz-droidjai tudták a dolgukat maguktól is... :)
Persze ez a 14 perc a mostani bolygó álláshoz tartozik ennél lehet nagyobb és kisebb is attól függõen, hogy a Föld és a Mars a körpályájuk melyik részén vannak egymáshoz képest.
Mars-ról az adás 14 perc míg ideér. Az adás neked élõnek hatna, de az már 14 perce történt. Egy oda-vissza párbeszéd 30 perc elég unalmas mûsor lenne...