Jó lenne ha ebben rend lenne a fejekben, mert megzavarja a gondolkodást.
Lehet több dimenzió, csak az nem térdimenzió lesz. Lehet tömeg, szín, mágnesesség, stb.
Térdimenzióból elég három, és errõl neveztük el a Világot 3D-nek.
Tehát a lényeg az, hogy nem a Világ 3D-s, hanem a tájékozódási rendszerünk. A világ végtelen D-s, hiszen egy pontból végtelen sok kiterjedés -azaz dimenzió húzható.
hát ennyit a tuti biztosról.. az még nem.. más már igen, de nem baj van másik, újabb.. a régi tuti biztos helyett :) nem baj a tévedhetetlenség, de ne ringassuk magunkat egy olyan tévhitbe hogy mindenhatóak vagyunk
a szükségtelent csak arra írtam hogy attól hogy mi nem látjuk értelmét (mert mondjuk nem érzékeljük vagy nem tudjuk felfogni a mibenlétét), még nem biztos hogy szükségtelen.. nyilván az egyszerû matematikai trigonometriához, vagy mozgásegyenletekhez elég a 3D meg az idõ.. de hogy a többi D úgy általában szükségtelen, azt nem tudom.. erre írtam
Az anyag, illetve energiamegmaradás törvénye még soha sehol nem sérült. Ha valahol valamikor ez megtörténik akár egyszer is akkor az egész ki lesz dobva.
Szerintem nem értetted meg azt amit írtam. Pedig kitértem az idõre is és hogy mikor van szükség az idõkoordinátára. Ha csak helyet határozol meg akkor a hely azaz térkoordinátákról beszélünk, az pedig három szükséges és elégséges adat a valós Világban. (A matematika az egy másik dolog).
sok olyan állítás, feltevés van amit aztán késõbb bizonyítanak hoyg mégsem, vagy nem egészen úgy.. pl.. aztán majd megint lehet hogy másképp igaz.. szóval ez nem feltétlenül arról szól hogy ami már egyszer úgy volt az tutibiztos.. különben még mindig igaz lenne valamelyik törvényünkben hoyg a Föld lapos
Hozzátehetjük, de a jelenlegi állásnak mindig el kell fogadnia a már föltárt törvényeket egészen addig amíg egyetlen dolog nem cáfolja valamelyiket. Éppen azért tudunk elõre haladni a tudományban mert nem tételezzük föl, hogy bármi lehetséges.
Az anyag bármely pontjából végtelen sok irány húzható, tehát az anyag végtelen dimenziójú mert a dimenzió kiterjedést jelent.
Az anyagban való tájékozódáshoz viszont három téradat szükséges és elégséges. Errõl tájékozódási rendszerünkrõl neveztük el Világunkat három dimenziósnak. Kevesebb kevés, több szükségtelen.
Ha eseményt határozunk meg akkor szükség van egy negyedik, idõ adatra is.
A tudás nem az, hogy mindenben kételkedsz. Amit megismertél, amit megértettél abban biztosnak kell lenned. El kell tudnod választani a lehetségest a lehetetlentõl. Ezért keressük a törvényeket. A törvényeket idõnként fölülvizsgáljuk, és ha csak egyetlen esetben nem érvényes eldobjuk és új összefüggést, törvényt keresünk. A törvények nyilván adott környezeti feltételek esetén érvényesek.
Az anyag és energiamegmaradás törvényei például az általunk áttekinthetõ tér és idõintervallumban mindig érvényesek voltak.
csak még egy példa akkor.. a tudományunk is ismeri a dimenziók fogalmát.. 0. pont 1. vonal (pontok halmaza) 2. sík (vonalak halmaza) 3. tér (síkok halmaza) 4. idõ (?) (terek halmaza) 5. 6.
namost.. az is tézis ha jól tudom hogy a síkok lefelé átjárhatóak.. mi értjük, látjuk mi történik egy nálunk kisebb "verziójú" dimenzióban.. egy papírlapon élõ 2D lény, sosem lenne képes felfogni hogy mi zajlik egy térbeli világban.. vagy hogy hogyan néz ki..
ezek alapján, mibõl gondoljuk azt hogy a mi 3.D világunk fölött nincs más, vgay ha van, akkor azt képesek vagyunk valóban felfogni?
Azt valóban nem, de a Világ megismerhetõsége nem is ezt jelenti, hanem azt, hogy új megfigyelések, új mérések összefüggéseit megérthetjük. Az agyunk alkalmas rá.
A fizikus mondhatja, hogy a világa itt véget ér mert a fizikus számára az a létezõ amit mérni tud. De a Világ nagyobb mint amit mérni tudunk, ez a történelem folyamán számtalanszor beigazolódott.
na mindegy.. never ending story.. szerintem mivel nem tudhatjuk meg hogy mire nincs rálátásunk, mi esik ki az érzékelési tartományunkból, amit (esetlegesen) sosem foghatunk fel, vagy hogy egyáltalán van-e ilyen, így azt gondolom sosem jelenthetjük ki hogy tuti biztosan mindent tudunk..
max azt hogy a felfogóképességünk határainn belül, a tudományunk jelenlegi állása szerint..
Nem az értékek végtelenek, hanem az anyag, és annak változatossága.
"A gyarló ember azt hiszi, hogy a Világ véges ,mert egyszerûsített modelljének matematikája ezt hozza ki. Csakhogy a modell egyszerûsítés, csak pár tényezõt vesz figyelembe.
A Világegyetemünk bizonyosan nem volt egy tûhegynyi térfogatban, mert már kisebb sûrûségnél valami mást csinál. Hiába adja ki a modell szélsõértéke a végtelen nagy sûrûséget végtelen kis térfogaton."
Aha, és te lennél a nem gyarlóember, aki persze szigorúan tudományos alapon elfogadja a végtelenbe futó értékek realitását.
Most nem volt kedvem végigolvasni az ateista vs vallás vitákat, de nekem egyértelmû, hogy az anyag evolúciója az élet, és mindenféle képen így alakultak volna a dolgok, mert így fejlõdik az univerzum.
A törvények tuti biztosak.
Egyéb módon, a színképelemzés segítségével azt is tudjuk, hogy tízmilliárd fényév távolságban, azaz ennyi idõ mélységében is tuti biztosak.
azért mert van felvételünk pár bolygóról, már mindent tudunk? a gravitációra is vannak képleteink, elméleteink, de mégsem tudjuk hoygan mûködik pontosan
A fizika, a csillagászat és a többi csak az anyag bizonyos megjelenési formáit tudja vizsgálni" Ezt honnan vetted? A csillagászok szerint kb 10 a 11-en galaxis van ez 3 x 10 a 23-on csillagot jelet. Ez bazi nagy szám, de nem végtelen. Sötét anyagból a becslések szerint ennek kb 5X öse van, ez sem végtelen.
"Az anyag nem lehet véges. Tulajdonságai kimeríthetetlenek. Még az elektronnak vagy a protonnak is sokkal több tulajdonsága van mint amivel leírjuk õket." Hát a tudomány jelenlegi állása szerint a részecskék kvantummechanikai leírása nem teszi szükségessé un. rejtett paraméterek létét, ergo az elektron kvantummechanikai leírása teljes. Mellesleg matematikailag az egyik legpontosabban modellezett valami az univerzumban.
Nagyra becsülöm a lelkesedésed a tudomány iránt, de javaslok egy kicsit több tiszteletet az általunk még nem ismert dolgok irányában.
hátöö.. a régi tudományban is voltak azért módosult alapelvek.. pl hogy a Föld "banán" alakú stb.. miért gondoljuk hogy most már valóban mindent helyesen érzékelünk?
A gyarló ember azt hiszi, hogy a Világ véges ,mert egyszerûsített modelljének matematikája ezt hozza ki. Csakhogy a modell egyszerûsítés, csak pár tényezõt vesz figyelembe.
A Világegyetemünk bizonyosan nem volt egy tûhegynyi térfogatban, mert már kisebb sûrûségnél valami mást csinál. Hiába adja ki a modell szélsõértéke a végtelen nagy sûrûséget végtelen kis térfogaton.
tudom, ndem is ez volt a lényeg.. hanem hogy attól hogy valamely élõlény (pl az ember) azt hiszi hogy mindenre van rálátása (ergo mindent képes felfogni), attól még nem biztos.. hiszen amire nincs rálátása azt sosem fogja megtudni.. így persze abban a tudatban pusztul ki hogy mindent megismert.. pedig..
Másrészt pedig azért "RNS-eznek" a tudósok, mert a bonyolultabb (ma létezõ) sejtekben lezajló kémiai folyamatokhoz katalizáló fehérjék szükségesek, amelyeket enzimeknek hívunk. A fehérjéket DNS kódolja, a kettõ közötti közvetítõ szerepét pedig RNS molekulák játsszák. Ez a DNS-RNS-fehérje rendszer egy igen bonyolult rendszer, és joggal feltételezhetjük, hogy egy RNS világon alapul...
És itt jön a képbe az "RNS-ezés"... Léteznek RNS alapú katalizáló molekulák, amelyeket ribozimeknek nevezünk. Tehát az RNS-nek eredetileg nem kellett információtároló funkciójának lennie, egyszerûen katalizálhatott csak simán kémiai folyamatokat, ebbe beleértve önmaga reprodukcióját is. A fehérje és DNS-mentes, csupán kettõs lipidmembránból és különbözõ funkciójú RNS molekulákból álló sejt az általunk elképzelhetõ legegyszerûbb életforma. Viszont az élet itt nem állt meg, és nyilván minél bonyolultabb egy élõlény, annál többféle, annál hatékonyabb, specifikusabb katalizáló molekulákra van szüksége. Erre a ribozimek nem alkalmasak, tehát így nem alakulhat ki bonyolultabb sejt, bonyolultabb biológiai rendszer... Viszont a környezetben rendelkezésre álltak aminosavak, különbözõ szerkezetû peptidek, amelyek alkalmasak a feladat ellátására. Ezenfelül enzimfehérjék kialakulásához mindenképpen szükségesek RNS alapú biokatalizátor rendszerek (aminosav polimerizáció, peptid ligálás stb.) Az enzimek (összehangolt) szabályozásához viszont a biológiai rendszer fokozatos bonyolódásával idõvel információtároló rendszer is szükséges lesz, valószínûleg így alakult ki az RNS közvetítésével egy új szervezõdés, a DNS-RNS-fehérje rendszer... (Persze a sejtben nem minden fehérje enzim, vannak struktúrfehérjék és egyéb funkciójú fehérjemolekulák is, de ebbõl a szempontból ez most nem volt lényeges.)
Hogy a DNS hogyan került képbe, azt nem igazán tudtuk eddig, de információtárolásra lényegesen alkalmasabb, mint az RNS, ezért válthatta fel azt. Mint ahogy a fehérjék is alkalmasabbak biokatalízisre, ezért váltották fel az RNS-t, legalábbis nagyrészt, mert ribozimek még mindig vannak a legfejlettebb sejtekben is.
Érdekes ez az új elképzelés, és a DNS-RNS hibrid elképzelés is... Lehetséges, hogy valahol a kettõ között van az igazság, mert mindkettõ sok tudományos tényt vet fel, amelyeket nem lehet csak úgy kidobálni.
én se ezt nem állítom, se azt.. csak azt mondom, hogy minden a világegyetem és az anyag törvényszerûségeire tett EGZAKT kijelentés, a biztosan úgy van, szerintem elhamarkodott.. hiszen bõven nem ismerjük még a saját bolygónkat sem teljesen, nemhogy a világegyetem olyan részeit ahová el sem látunk
"A természeti törvények leírják az állapotot amelynek a természet minden esetben megfelel, ..."
Na ilyen nincs. Vannak ugyan olyan axióma szerû törvények, amelyek elfogadunk, (pl energia megmaradás, entrópia növekedés stb). De, hogy ezek mindig igazak lennének arrlól lehet vitatkozni. EDDIG még nem találtunk rájuk olyan perdöntõ bizonyítékot, ami miatt ezeket az általános axiómákat korlátozni kéne.
"... a modell egyszerûsíti az állapotot és a természet nem minden esetben teljesíti." Nem feltétlenül egyszerûsíti, hanem arra jó, hogy mûködtetve konkrét matematikailag is kifejezhetõ elõrejelzéseket kapunk, az adott rendszerre vonatkozóan.
Mérni csak végest lehet. A végtelen végesekben van jelen, de a végesben is benne van a végtelen. Egy bizonyos, mi az anyagnak csak egy tartományát látjuk be. Azt kijelenteni, hogy akkora a világ ameddig ellátunk, és a semmibõl keletkezett éppolyan súlyos tévedés mint a középkori tudósoké.
érdekes, tanulságos könyv, csak ajánlani tudom mindenkinek..
a medúzás résznek a tanulsága csak annyi, hogy a világon bármely élõlény ugyanúgy azt hiheti magáról, hogy õ áll a világ középpontjában, a világ teremtésének õ a végállomása.. például egy medúza is.. ezt továbbgondolva, szernttem egyszerûen levezethetõ, hogy attól hogy mi azt gondoljuk magunkról hogy okosak vagyunk, és tuti mindent megérthetünk ami a világegyetemben van, az még attól nem biztos hogy igaz is
A materialisták könnyelmûen dobálóznak a véletlennel, az nekik az Istenük. Pedig... na de ez tabu téma, nem szabad róla beszélni, és nincs is már esély arra hogy megértsék mi baj vele.
Mert nincs idõ. Elfogy az olaj, véget ér a jólét, a civilizált világ összedõl, véget ér a tudományos fejlõdés, a doom-on meg a trónok köztön felnevelkedett ateista-materialista bulizósfiatalok pedig koppannak egy jó nagyot a kemény földön.
Az anyag nem lehet véges. Tulajdonságai kimeríthetetlenek. Még az elektronnak vagy a protonnak is sokkal több tulajdonsága van mint amivel leírjuk õket.
A fizika illetve a csillagászat csak az anyag bizonyos megjelenési formáival foglalkozik. A fizika már sejti, hogy léteznie kell más megjelenési formáknak is, egyre többet beszél pl. a "sötét anyagról".
nem mondom hogy véges.. csak azt mondom hogy kicsit könnyelmûnek tûnik ilyen egzakt kijelentéseket tenni
egészen addig míg csak elméleted van egy olyan dologra ahol még sosem jártál, az csak elmélet marad.. akkor állíthatod biztosan ha már láttál mindent.. addig csak elmélet.. ráadásul olyan alapokon nyugszik, melyeket egy, a világûr méretéhez képest elhanyagolható porszemen tapasztalt jelenségekbõl következtetünk..
viszont kérdés.. honnan tudod hogy mindent tudsz? na ez az amit sosem fogsz megtudni :)
Miért lenne véges? A standard paradigma mindössze egy matematikai modell. Az logikailag igazolható, hogy a galaxisok rendszere nem lehet végtelen. Azt föl kell váltania valami másnak.
biztosan tudod hogy végtelen? nekem kicsit viccesen hangzik mikor egy kvázi pici sárgolyón ücsörgõ véglények (nem személyeskedés, kéretik nem félreérteni, magamat is ide sorolom), határozott állításokat tesznek egy olyan helyrõl ami hozzájuk képest felfoghatatlan méretekkel rendelkezik és még sosem látták vagy mérték meg
kivéve azokra a jelenségekre, amiket nem tudunk felfogni.. a hangyák, a medúzák is gondolhatják hogy elõbb utóbb mindent megismernek majd.. de valahogy nem feltételezném hogy képesek lennének rá végtelen idõ alatt sem.. mi miért gondoljuk ezt ilyen biztosan?
Nem. A természeti törvények leírják az állapotot amelynek a természet minden esetben megfelel, a modell egyszerûsíti az állapotot és a természet nem minden esetben teljesíti. Ilyen pl. az annihiláció, az õsrobbanás végtelen kis térfogatú végtelen sûrûség, stb. A modelleknek szélsõértékeik is vannak, az anyag azonban ezeket nem teljesíti.
Elõbb utóbb mindenre van magyarázat. Ezért az én fogalmaim szerint az lenne a csoda ami ellenkezik a természet törvényeivel. Hiszen ha nem ellenkezik vele akkor nem csoda.
"A végtelen nem baromság. Az viszont tény, hogy mérni csak a végest lehet." Persze matematikailag kezelhetõ a végtelen, csak a természetben nem fordul elõ!
"Az ismert természeti törvényekrõl beszéltem nem a modellekrõl." Én is, valamint azok hiányáról, amibõl sajna több van, mint az ismertbõl, sorry.
nyilván ha mindent tudnál, (valószínû) nem lenne többé misztikum.. és csak azért valószínû, mert nem tudható, hogy mit is fed a MINDEN ismerete.. mivel nem tudható, így nem zárható ki, hogy a MINDEN ismeretével együtt is megmarad a misztikum..
számomra ez azonban csak annyit jelent, hogy a tudományos világ alapján is van elméletem egy esetleges istenre, a közös tudatra, az újjászületésre bizonyos formában, viszont nekem jó addig is amíg ezekrõl nem szerzek teljes bizonyosságot.. nem biztos hogy boldogabb lennék ha tévednék, valószínû hogy üresebb lenne az élet (hozzáteszem nem vagyok vallásos)
"-Nem vagyunk messze, máris ott vagyunk. Senki nem tud olyan jelenséget bizonyíthatóan mutatni amely ellenkezik a természet eddig megismert törvényeivel."
Õööö, mik is ezek a törvények pontosak?
Csak mert a jelenlegi modelljeink nem terjeszthetõk ki minden korlát nélkül, mert egy határon túl baromságokat adnak, pl végtelent. Aztán van egy csomó lik az un természeti törvényekben, azokban az elméletekben, amelyek megjósolják a világ állapotát, van egy csomó, anomália, korrekt matematikai modell nélküli jelenség.
Ja és ezenkívül van még egy mégnagyobb része a világnak, amit a tudomány le se xar, vagy mert tagadja már jelenség szinten, vagy egész egyszerûen nincs rá kapacitás, hogy megfelelõ szinten valaki vizsgálja.
A tudomány egy kellemes kis habréteg egy dzskudzi vizében. A vízrõl halványlila gözünk sincs (ez mondjuk legyen a sötét anyag+energia), a buborékok belsejérõl úgy szintén. Azt meg hogy ki építette ezt a dzsakudzit, minek, mi célból és hogy a faxba mûködik egyáltalán, nos errõl meg aztán ne is beszéljünk!
A természet törvényeivel isten sem ellenkezik, ha annak részeként tekintjük, vagy a természetet isten részének. A tudományos elméletekben egy dolog miatt nincs isten: egyáltalán nem is vizsgálják ezt a kérdéskört tudományosan.
Nem okoz ez akkora gondot, különösen gyermekeknél. Jár hozzám most az utcából egy hat éves kisfiú, elképesztõ, ahogyan szívja magába az ismereteket. Elég egy nagyító a kezébe, elõvennem a mikroszkópot, a teleszkópot és az ismeretek amiket átadok neki. A Világ olyan izgalmas, olyan szép, és az anyag olyan végtelen, hogy minden más szegényesebb tartalom nála. Sajnos a gyermekek zöme nem kapja meg a lehetõségeket. Pedig elképesztõ mohón habzsolnák magukba az ismereteket. Az emberi agy gyermekkorban elképesztõen nyitott és kíváncsi. Nem mindegy merre indítjuk el. Nagyon nagy felelõsség.
még gyerekkoromban olvastam Daniken könyveket.. meséltem a szüleimnek is róla, érdekesnek találták .. a nagymamám, aki falun élte az életét, rendszeresen járt templomba, imádkozott, vallásos ember volt.. boldog, hosszú élete volt, de nem mondanám gyengének.. egyszerû ember volt, de nagyon szerethetõ.. volt nálunk egyszer karácsonykor, és elõjött a vallás, jézus, isten téma.. és ezzel a Daniken féle teóriák.. meséltük neki, de õ nem nagyon tudott ezzel mit kezdeni.. azon kaptam magunkat, hogy szinte rémülettel hallgatja amit mondunk és nem tud rá válaszolni.. megijedt.. azóta óvatosan bánok azzal hogy kit nevezek lelkileg gyengének, erõsnek és hogy kitõl milyen kapaszkodót veszek el.. mert mindenkinek van valami amibe kapaszkodik.. még azoknak is akik erõsnek és önállónak hiszik magukat
a korábbi vallás, mese elleni hsz.re: én ugyan nem vagyok vallásos, de túl nyersnek és száraznak gondolnám ezt a világot ha kiirtanánk minden mesét, megmagyarázhatatlant, "csodát" és csak a puszta tények maradnának
"Attól, hogy ezt tudományosan is megerõsítsük még vagy 1000 évre vagyunk,..."
-Nem vagyunk messze, máris ott vagyunk. Senki nem tud olyan jelenséget bizonyíthatóan mutatni amely ellenkezik a természet eddig megismert törvényeivel.