Ismerem az oldalt, köszönöm. A cracked újságírói pont a humoros hatás végett hajlamosak túlozni, ill. egy-egy dolgot kiragadni a környezetükbõl - ezt spec. pont a magyar vonatkozású cikkeknél elég jól látni.
De amúgy természetesen nem vonom kétségbe, hogy voltak olyan hiedelmek, amiket leírt (az Amazonas-menti törzsekben, meg a Tikiwiki szigeteken), viszont ezek egyáltalán nem támasztják alá a te teóriádat, miszerint a középkori Európa alsóbb rétegei számára ne lett volna tökéletesen egyértelmû az összefüggés a szexelés és a gyerek létrejötte közt (pl. hogy egy középkorban különösen népszerû mûvet hozzak, Szûz Mária fogantatását hogy tarthatták volna csodának, ha nem tudták volna, hogy a dugástól lesz terhes az ember?).
De hát ezt nyilván te is tudod, hiszen nem vagy annyira hülye, hogy ezt ne lásd be, csak hát ugye ez a fránya kognitív disszonancia megakadályoz annak leírásában, hogy "ok, tévedtem" :)
A görögök a bort vízzel hígítva itták, amit egy ólombevonatú vödörszerûségben kevertek hozzá a borhoz. Ezt a módszert a rómaiak is átvették, és mivel így a borban lévõ sav kismértékben oldotta a keverõedény falából az ólmot, természetesen meg is itták. Ezért kaptak a gazdagok enyhe, de krónikus ólommérgezést. Késõbb már ez nem volt, mert egyrészt nem keverték a bort vízzel, másrészt a bort inkább fa, vagy cserépedényben tárolták.
A cracked valóban nem tudományos oldal, viszont profi újságírók. Mindenre találsz forrást, ha van türelmed végigklikkelni, akkor száraz, tudományos cikkekben is elolvashatod ugyanazt.
Mert régen csapvízzel töltötték fel a központi fûtés rendszerét, és azzal is pótolták az esetleges veszteségeket is. Így volt olcsóbb, mert a különlegesen kezelt ioncserélt víz( amilyen a kocsik hûtõvizéhez is kell) ekkora mennyiségben drága. A csapvíz meg többnyire tartalmaz kalcitot, vagy hasonló anyagokat. Nemrég kíváncsiságból megnéztem, nálunk itt kb. 40 német keménységi fokú a csapvíz, ami elég sok. Kevésbé kemény víz csak az Alföldön van, de ott sem mindenütt.
Én láttam, fogtam kezemben kb harminc centiméter átmérõjû csõ pár centi hosszú kivágott szakaszát, amin kettõ centiméteres lyuk volt, a többi mészkõ. Mondjuk az egy kb száz éves csõ volt a Gellért-szállóból. Szerintem BME mérnökgeológia tanszékén megmutatják bárkinek szívesen...
Bocs az OFF-ért, de rájöttem az ellentmondás feloldására: Zárt csõben akkor alakul ki, ha ott a víz hõmérséklete CSÖKKEN. Alacsonyabb hõmérsékleten kevesebb oldott anyagot tud felvenni, tehát a felesleg kicsapódik.
Szóval -szerintem- a radiátor vízkövesedik, de a vízvezeték hállózat nem (/nem nagyon). Budapesten 100-éves vezetékek is vannak. Szerintem sose vízkötlenítik. A rozsda miatt szokott gond lenni velük.
A fûtési rendszerekben szó nincs párolgásól, oszt mégis vízkövesednek. A régi sulimban a csõ átmérõjének kb. a fele volt meg 35+ év után, mikr szétszedték...
Engem nem nyugtatna meg a vízkõ: 1. Nem mindenhol kemény a víz, egy hegyi patak esõ/olvadékvize szerintem lágy víz. Ott nem lesz vízkõ. 2. A vízkõ tipikusan ott alakul ki ahol a víz elpárolog/elforr. Zárt csõben nincs különösebb oka kiválni. Ha olyan gyorsan kialakulna rendszeresen vízkõteleníteni kéne a csõvezetéket. Én kb. 15 év után szétszedtem az átfolyós vízmelegítõt, hogy már biztos vízköves. És semmit se találtam.
Mindenesetre ha már odáig süllyedt a társalgás, hogy az emberek véleményük igazolása végett cracked.com cikkekkel jönnek, akkor ezt is el lehet olvasni:
"hiába dug meg más, mindenképp a férjem lesz az apa"... Az apa az, aki fel fogja nevelni. A megdugó meg röhög a markába.
Ezek csak extra hiedelmek, ráadásul a 6-ból 5 ilyen szigeten élõ népecskék meg Amazonas-menti törzsek, 5 esetben tök nyilvánvaló, hogy tudják, hogy szexbõl lesz a gyerek, csak még hozzárakják a maguk hiedelmét vagy rituáléját (pl. "a pasinak elõtte sokat kell gyerekre gondolni", vagy "sokat kell dugni", vagy "hiába dug meg más, mindenképp a férjem lesz az apa"), ebbõl csak az derül ki, hogy a pontos hatásmechanizmust nem értik. Ettõl még jól látják az összefüggést a szex és a gyerek közt.
Ezzel szemben te ezt írtad: "Kb az európai értelmiséget (ókor: görög, római polgárok, középkor: arisztokrácia, papság) leszámítva az embereknek a leghalványabb fogalmuk sem volt arról, hogy mitõl születik a gyerek, sokszor még a szexszel sem sikerült összekötniük a dolgot."
Nyilván ezt te is látod, hogy ez nem pont ugyanaz, csak hát ugye... a kognitív disszonancia nagy úr! :)
http://www.mult-kor.hu/20120229_nem_az_olom_okozhatta_a_romai_birodalom_veget A császárkorben eszerint mégis magas volt az ólomszint a városlakók vérében. Persze lehet, hogy nem pont a vízvezetékektõl, de rengeteg ólmot használtak a gazdagok is. Ha máshol nem, az ólomfehér név mond valamit? (kozmetikum)
Hmm. Mondjuk belegondolva, ha a szexuális felvilágosítást is belevesszük, valszeg az a legerõsebb születésszabályozó tényezõ. Már azok közt, akik egyszerû oksági viszonyt föl tudnak fogni.
Mivel a monogám pár nem volt annyira elterjedt az õsközösségben, inkább az volt a menet szerintem, hogy a kívánós idõszakban összegabalyodott a nõ a kívánatosabb pasikkal (akiknek a génkészlete távolabb állt a sajátjától, tehát idegenekkel vagy legalább nem közelebbi ismerõsökkel), amikor pedig a megtermékenyült, akkor meg a rokonságot kereste, tehát az boldog tudatlanságban leledzõ apát elhajtották a vérrokonok. Ezt az elméletet a fogamzásgátlók egyik mellékhatása is támogatja. Fogamzásgátló alatt a nõk szívesebben veszik az olyan férfiak közelségét, akik genetikailag közelebb állnak hozzájuk, míg a tablettáról lejõve hirtelen a férfiasabb, és genetikailag jobban eltérõ férfiak kezdenek jobban tetszeni nekik.
Amit linkeltem tanulmányt, az szinte teljesen elveti a csõvezetékekbõl beoldódó ólmot, azon egyszerû oknál fogva, hogy a lerakódó vízkõ igen hamar elszigeteli a vizet a csõtõl.
Fogalmam sincs, valószínûleg Hippokrátesz volt, aki le is írta. De milyen szerencse, hogy mi vagyunk a borg, kaptártudattal, és ha valaki valamire rájött egyszer valaha, akkor azt már mindenki tudja!
Állattenyésztés elterjedése elõtt nem nagyon volt mit megfigyelni. :D El tudom képzelni a következõ párbeszédet: -Gyerekünk lesz. -wow, ti meg mit csináltatok?? -hát, nem is tudom, mi történt.
Ha jól tudom, a patriarchális életmód terjedése furcsamód egybeesett az állattenyésztés elterjedésével. Ott a pásztorok jól megfigyelhették, mi történik az anyaállatok, meg a hímek között, majd rövid matek után egyértelmû volt, hogy mi micsoda. Szex + pár hónap = gyerek.
Rómában a házon belüli vízvezetékcsövek voltak ólomból vagy ólombéléssel ("lead (plumbum) was ideal for the production of water pipes"). Meg persze az edények is jó adagot tartalmaztak, a kozmetikumokról nem is beszélve. Az ólom pedig eléggé rossz hatással van a gyereknemzésre. A gyenge fizikai állapot meg nem a nemességre volt jellemzõ, hanem a köznépre. Épp az SG-n volt egy cikk a császárkori (köz)népesség élelmezési állapotáról. Eléggé egyhangú és kevés volt a csontvázak elemzése szerint. Szinte csak növényi, hús és tejtermék alig. Tehát: nemesség jó táplálkozás gyenge szaporulat mellett + mentális zavarok, köznép meg gyenge táplálkozás és járványtûrõ képesség. A szívecskérõl meg: Inkább arra gondolj, mi volt a látvány az akkortájt népszerû kutyapóznál :)
Erre hozhatnál valóban némi linket, mert én semmi ilyesmit nem találtam... De ne olyat, hogy valami északangliai skót faluban vagy egy indián törzsben egyszer valaki azt mondta, hogy nem tudja, hanem egy olyat, hogy általánosan nem volt köztudott, hogy dugásból lesz a gyerek...
Zero jól írta. A massza nagy része semmit nem tesz hozzá a fejlõdéshez, a saját fenntartását biztosítja és kb. ennyi. Ezzel nem azt mondom, hogy irtsuk ki õket, de Zero jól megfogalmazta a lényeget.
Összefoglalva: nagyjából a fructumot is fructummal ették, mindenféle kajához fasza volt. A fructum meg kifejezetten ólomedényekben készült, mert a rézedénytõl szar íze lett.
És emellett tudtak az ólommérgezésrõl, de minden jel arra mutat, hogy leszarták a dolgot.
Egyébként akkor szerinted mitõl volt általánosan gyenge a fizikai állapotuk? Csak úgy?
Igen, el kell forgatni, úgy lesz belõle silphium gyümölcs, felül szára, mint a körtének, lent meg két gömbölyû rész, kicsit jobban kidudorodva, mint mondjuk a baracknál. Nem herezacsi, annak amúgy is erõsen egészségtelen lenne.
Mérget vehetünk rá, hogy a keleti nemzeteké is csökken...
Igaz igaz, bár én ebbõl (majd a válaszod hiányából) azt gondoltam, hogy biztos egyetértesz ezzel, de lehet tévedtem. Mindegy, zero végülis felvette a fonalat, szerintem sikerült kifejteni a gondolataimat, aztán hogy ezzel egyetért-e valaki vagy sem, az már az õ dolga.
Ezt az önmérgezést gondold át. A középkori savas borok szerinted mit oldottak ki azokból a divatos ónkupákból? Valamint a rómaiak bukásában komoly szerepet játszott egyrészt az, hogy az általános fizikai állapot a császárkorban gyenge volt (a csontvázak vizsgálata alultápláltságot jelzett a népesség nagy részében), másrészt a történelemkönyvek javarészt hanyagolják az idõnként brutális járványokat. Róma korában volt az emberiség elsõ olyan világjárványa, ami Kínától az Ibériai félszigetig pusztított. Kínában bele is bukott az emberveszteségbe (30-50% körüli) az aktuális kormányzat. A szívecskérõl meg úgy tudtam, hogy a valós jelentéshez 180 fokot el kell forgatni :).
Vannak persze kirívó esetek, a szívecske szimbólum például a rómaiak által használt és végül _kiirtott_ silphium növény termése. Fogamzásgátlónak használták, teljes sikerrel.
Mondjuk ami azt illeti, a módszeres önmérgezésük ólommal sem tehetett túl sok jót a szaporulatnak...
De ez tényleg a kivételes esetek egyike, fõleg hogy aztán úgy ezer évre majd' minden tudásuk el is veszett.
Aha, akkor olvasgass némi történelmet! Kb az európai értelmiséget (ókor: görög, római polgárok, középkor: arisztokrácia, papság) leszámítva az embereknek a leghalványabb fogalmuk sem volt arról, hogy mitõl születik a gyerek, sokszor még a szexszel sem sikerült összekötniük a dolgot.
Igen, sajnos ez így van! Ezért lehet találó a cikk, mert valóban, a butábbakhoz - akik jobb esetben csak haszontalanok is, rosszabb esetben kártékonyak (bûnözõk)- , csak annyi jutott el a korábbi évek kormányzatai által (elhibázottan) támogatni próbált gyermekvállalásból, hogy sok gyerek, sok támogatás (sok hülye gyerek még több). Ez szép gyorsan meghonosította a "gyerekbõl élést", mint állást...
Nehezebb volt, ebben egyetértek, de nekem egy ilyen kijelentés, hogy "régen össze volt kötve a kettõ" inkább azt sugallja, hogy a modern fogamzásgátlók elõtti embernek nem volt annyi esze, h. kirántsa, mielõtt elmegy, ami azért elég sokat számít. A modern fogamzásgátlás szerintem nem ennyire mérvadó abban, hogy a szex és a gyerekvállalás mennyire válik szét egymástól.
"Értsd: a felsõ 5% meg fog tudni sütni egy kenyeret, ha a péket vesszük, visszafele ez nem mûködik..."
Ez valóban így van, szerintem nem is az a vita tárgya, hogy az emberek felsõ 5%-a képzettebb vagy hasznosabb. Én az eredeti állítást kifogásoltam, ami azt sugallja szerintem, hogy a társadalom 95%-a jobb esetben haszontalan kolonc, rosszabb esetben élõsködõ, aki ezen a fantasztikus 5% vérét szíjja galádul.
Tehát igaz, hogy a felsõ 5% is tud kenyeret sütni, de ameddig kenyeret süt, addig viszont nem ûrhajót tervez. Tehát jó, hogy van kenyérsütõ ember is, mert így a hasznosember a hasznosidejét hasznosdolgokra tudja fordítani, és így a kenyérsütõ ember (tudom, péknek hívják amúgy, csak a szemléletesség végett használom így...) is részt vesz ennek a hasznosságában - õ süti a kenyeret, hogy a hasznosembernek ne kelljen.
Neem, nyilván nem önzetlenül csinálja, hanem pénzt kap érte, de akkor is, egyáltalán nem mondhatjuk rá, hogy fölösleges lenne. Nélkülözhetõbb esetleg, de attól még jó, hogy van.
Hozzáteszem, ha az az 5% nem lenne, akkor is élnénk. Lehet, hogy jóval alacsonyabb életszínvonalon, de az életben maradáshoz nincs szükség tudósokra. Ettõl függetlenül persze szar lenne nélkülük:)
Igen, de ha a felsõ 5%nak kell sütni a kenyerét, és elvégezni az alapvetõ ellátásukhoz szükséges tevékenységeket, akkor vajmi kevés idejük marad felfedezni, létrehozni dolgokat. Hiába halad a ló egyedül is, ha nem viszi a kocsit, akkor nem lesz aki gondját viselje, ellása a szekér tartalmával, hamar elpusztul.
Jaja, csak az alaptétel inkább azt sugallja, hogy a lovon nem múlik, mert megy magától is. Értsd: a felsõ 5% meg fog tudni sütni egy kenyeret, ha a péket vesszük, visszafele ez nem mûködik... A 95% ha le tudja fosni a maradék 5-öt, a kérdés, hogy milyen árat fizet érte.
"Azért nem hiszem, hogy régebben az emberek lényegesen többet szexeltek gyerekvállalás céljából."
Egyáltalán nem. Régen is és ma is sokat szexeltek az emberek, mert szexelni jó. Viszont régen ebbõl gyakran lett gyerek, függetlenül attól, hogy akarták-e. Ma meg csak ha akarják, azaz ritkán.
Ez az utolsó bekezdés, amit írtál, sokszor elgondolkodtat. Azért nem hiszem, hogy régebben az emberek lényegesen többet szexeltek gyerekvállalás céljából. Nagyon sarkos kijelentés ez a "régen a kettõ össze volt kötve".
Ez olyan, mintha egy szekér elé kötött ló esetén arról vitáznánk, hogy a szekér viszi a terhet, vagy a ló húzza. Lehet, hogy a ló húzza, de ha nincs szekér, akkor nincs szállítás sem, és ugyanez fordítva. Hiába találnának ki a tudósok bármit, ha a maradék 95% lefosná, mit bohóckodnak. És mivel a maradék fizet, ezért tud az 5% feltalálósdizni.
És abban én is egyetértek, hogy nagyon sok a társadalom számára haszontalan ember. Viszont õ is költi a kevés pénzét, ami elvileg pörgeti a gazdaságot, ami elvileg generálja a fejlõdést, legalábbis az ehhez szükséges versenyhelyzetet. Kíváncsi lennék, ha bármilyen beláthatatlan esemény folytán a föld népessége hirtelen megfelezõdne, milyen helyzet alakulna ki.
Az alaptétel az volt, hogy az 5% adja a plebznek azt a technikai fejlettséget, amitõl az olyan színvonalon tud élni, amin teszi, mert nem rajtuk múlik.
Pont leszarom, aki nincs itt, és nem tesz azért, hogy ontopik legyen a beszélgetés, az ne ugasson bele abba, hogy aki itt van, az mirõl beszélget.
Továbbá attól, hogy mi itt másról beszélünk, senki nincs megakadályozva benne, hogy ontopik hozzászólást tegyen. Szal ez a "jaj, offolunk" tökéletesen felesleges hozzászólás, még jobban off, mint a másik téma, és plusz hasonlóan totál offtopik hozzászólásokat generál. (lásd ezt, amit most írok)
"Igaz, hogy minden élõlény legelemibb ösztöne a létfenntartás, és szaporodás, ám az embernek a birtoklás talán még ezeknél is fontosabb."
Igen, ez viszont igaz, hiszen jellemzõen a gazdagabbak (akik sokat birtokolnak, és egyébként sok energiát is tesznek abba, hogy sokat birtokoljanak) nem vállalnak annyi gyereket, ami egyértelmûen nem elõnyös evo szempotból.
Ez egy "hiba", ugyanolyan, mint hogy a cukros ételektõl elhízik az ember, ahelyett, hogy valahogy kiadná magából, mint ahogy pl. a túl sok vizet vagy c-vitamint ki tudja adni. Egyszerûen az evo jelentõs részében nem volt lehetõség annyi cukrot zabálni, mint ma, tehát nem volt sose fontos a felsõ korlát, csak most látjuk a hátrányait.
Szintúgy nem volt lehetõség annyit "birtokolni" sem, tehát olyan minõségû szórakozást biztosítani, olyan szinten szabályozni a gyerekvállalást sem, mint ma, ezért itt a "bug", a birtoklás, a "mának élés" fontosabb, mint a gyerekvállalás, ami mára evo hátrány. Régen ugye a sok dolog birtoklása elõny volt, hiszen azt jelentette, hogy sok gyereket tudsz eltartani, ügyes/okos/erõs vagy, stb.
Vagy pl. a születésszabályozás. Az ember dugni jobban szeret, mint gyereket nevelni, de régen ez a kettõ össze volt kötve. Az evo úgy oldotta meg, hogy az emberek szeressenek dugni. Most, hogy a kettõt szét lehet választani, alaposan le is csökkent a gyerekszám.
Igen. Éppen ezért szerintem az intelligencia - csak, hogy valamennyire on legyek - ott kezdõdik, ha képes vagy az öntudatot, és a világ megismerésébõl fakadó felelõsségeddel élve az ösztönös önzést leszorítani egy olyan szintre, ami kevésbé rossz mindenki számára. Ha már az elõre haladás a téma, akkor szerintetek mi az emberiség célja az elõrehaladással? A folyamatos, megújuló fejlõdés?
Az ember élete a legköltségesebb a föld és a természet számára:) Az ,hogy most ki és mit hajt elõre egy társadalomban az már lényegtelen, szükség van a vidékire is aki enni ad és az orvosra is aki gyógyít, a mérnökre aki fejleszt, a lényeg csupán annyi ,hogy dolgozzon.
"Az EGYETLEN faj, amelyik törõdik a környezetével valamilyen szinten." Igen, ebben igazad van, viszont nem azért törõdik, mert a legkevésbé önzõ faj lenne, hanem éppen azért, mert ha szétb.ssza a bolygót, nem lesz hol élnie.
"ember az egyetlen, aki képes felismerni, hogy az erõforrások végesek" Igen, az ember képes erre egyedül, viszont az ember képes egyedül arra is, hogy felesleges dolgok miatt is pazarolja ezeket az erõforrásokat. A növényevõs példádnál maradva egy állat megéhezik, eszik, de csak annyit, amennyi az éhségét kielégíti. Viszont, ha csak az étkezésnél maradunk, az ember nem csak akkor eszik, amikor éhes, hanem amikor unatkozik, vagy mert ízlik neki valami, stb. Tehát nem parazita a szó szoros értelmében, de a bolygó szempontjából egy kellemetlen, veszélyes élõsködõ.
Ez szimplán nem igaz, lásd lejjebb. Az ember minden önzése és harácsolása ellenére a legkevésbé önzõ faj összességében nézve. Az EGYETLEN faj, amelyik törõdik a környezetével valamilyen szinten.
Persze, igazad van, némileg át kell fogalmaznom az állítást. Az ember egy harácsoló faj, akinek a birtoklási vágya szinte minden másnál elõrébb való. Igaz, hogy minden élõlény legelemibb ösztöne a létfenntartás, és szaporodás, ám az embernek a birtoklás talán még ezeknél is fontosabb.
Én viszont kurvára nem értek egyet veled. A parazita teljesen mást jelent. A rendelkezésre álló erõforrások kihasználása és végül kimerítése tökéletesen jellemzõ MINDEN élõ dologra. Tehát végeredményében a homlokegyenest ellenkezõje igaz annak, amit állítottál, az ember az egyetlen, aki képes felismerni, hogy az erõforrások végesek, még akkor is, ha a legtöbb esetben szarik rá. Egy növényevõ gond nélkül felzabálja az utolsó élõ hajtást is, aztán "boldogan" éhen döglik. Ezt hívják egyébként természetes egyensúlynak, az erõforrások kimerítésébõl, tömeges pusztulásból és a regenerálódásból álló körforgást.
A lusta de okos ember valóban elõrébb való, mint a lusta de hülye, viszont még mindig lejjebb van a szorgalmas és okosnál. És szerintem ezen utolsó kategória az, ami a leginkább tolja a szekeret. De egyébként a lustaság szubjektív dolog, azon múlik, ki mit tart fontosnak.
Teljes mértékben egyetértek veled! Az ember, ha jobban megnézitek, egy parazita faj, mert az önfenntartása minden másnál elõrébb való. És mivel a vírusok is képesek mutálódni, ha ez a reflex veszélybe kerül, így az ember is egyre intelligensebb lesz, egyre jobb módszereket talál, hogyan fedezhetné erõforrásigényét mindenáron. Pont ezért kicsit paradox maga a tény, amelyet a cikk állít. Szerintem nem a régi emberek voltak intelligensebbek, hanem a mai emberek lettek jóval lustábbak. És bárki bármit mondd, szerintem a lusta, de okos emberek viszik elõre a világot, akik azon agyalnak, hogyan lehetne valamit minél gyorsabban, felesleges körök nélkül megoldani. A baj ott kezdõdik, ha valaki lusta, de annál hülyébb...
Az bolygó teljes lakosságának egy jelentõs százaléka annyit csinál csak, mint a kutyád, fogyasztja az erõforrásokat, és a munkája csak a saját létfenntartását fedezi, vagy még annyit sem. Rájuk még azt sem mondhatod, hogy lehetõvé teszik a fejlõdést, mert éppen, hogy visszafogják azzal, hogy a munkájuk által termelt, és a megélhetésükhöz szükséges javak közti különbséget máshonnan vonják el.
És ebbe a kategóriába nem csak a harmadik világbeli nyomor tartozik, hanem pl az az ember is, akinek az adója mondjuk csak az egészségügyi ellátására elég, plusz mondjuk annak az infrastruktúrának a felújítására, amit aztán le is rohaszt a használattal. Tehát a nettó önfenntartás, vagy az alatt.
"Lehetõvé teszik a fejlõdést, de pont semmit nem tesznek hozzá."
Ez nem egy passzív "lehetõvé tevés", hanem nagyon is aktív cselekvés. A kutyámnak tökmindegy, vannak-e tudósok, arra mégsem mondom, hogy "lehetõvé teszi", hogy legyenek.
Azáltal, hogy aktívan lehetõvé teszik, közvetetten hozzátesznek. Nehéz elfogadnom, hogy egy szülõ, aki megfelelõen neveli és iskoláztatja a gyerekét, egy egyetemi tanár, aki tanítja és inspirálja a jövõ tudósát, a mecénás, aki fizeti a labort meg a kísérletek költségeit, ezek semmit nem tettek hozzá a tudomány fejlõdéséhez, csak és kizárólag az az ember tett hozzá a tudományhoz, aki konkrétan elvégezte magát a kísérletet.
A különféle tudományágakba pedig nem csak az adón keresztül jut pénz. Ha megveszik a ps4-et, õssejtet fagyasztatnak, autót vesznek vagy bármi ilyesmit, abból a pénzbõl valamennyi az adott cégek fejlesztés részlegéhez kerül.
Erre inkább azt mondanám, hogy ahhoz, hogy az a felsõ 5% valódi elõrelépést biztosíthasson az egész civilizáció számára, és haladjon elõre a faj, ahhoz kell a maradék, hogy kiszolgálja, "tegye alá" a dolgokat, pl az említett mezõgazdasági, szállítási, szórakoztatási dolgokat. Nyilván ehhez nincs szükség az emberek maradék 95%-ra, és a meglévõ technológiából adódóan az emberiség 10-20%-ka bõven eltudná végezni ezeket a feladatokat a jelenleginél sokkal magasabb szinten, hatékonyabban ahhoz, hogy az az 5% tényleg végezhesse a megfelelõ kutatási,fejlesztési munkát. Arról nem is beszélve, hogy az így összeadódó 25% sokkal magasabb életszinvonalon élhetne és több pénz maradna kutatásokra és kb BÁRMIRE, mert nem az életképtelen, degenerált maradék 75%-ot kéne eltartani a 25% által megtermelt javakból, de ez csak az én véleményem. De mivel már megszülettek, élnek, így az élethez joguk van, így civilizáált országokban olyan megoldások jöhetnek csak szóba, hogy õket is felkéne emelni a felsõ 25%-hoz. Csak jelentõs részük nem akarja, nem hajlandó elfogadni a változásokat, integrálódást és mások akik meg segíthetnének nekik, nem teszik, így zsákutcába jutott a dolog.
Jaj, a szokásos butthurt dolgozó középosztály. Kár, hogy ez jellemzõen funkcionális írástudatlansággal is jár... Azt senki nem mondta, hogy a mai társadalom fenntartásához nincs rájuk/ránk szükség, hanem azt, hogy semmit nem tesznek hozzá a tudomány fejlõdéséhez. Lehetõvé teszik a fejlõdést, de pont semmit nem tesznek hozzá.
Továbbá az adó egy szép elképzelés, de annak töredéke megy K+F-be. Ha valamit az adóddal támogatsz, az elsõsorban a politikusok megélhetése, másodsorban a saját kényelmed az állami szolgáltatásokon keresztül, és valahol a lista vége felé van a K+F. Persze országfüggõ, USA-ban kissé jobb a helyzet, mint mondjuk Magyarországon, de még itt is jobb, mint Kenyában.
Haha, ezt a technokrata hozzáállást :) Gondolj bele, mondjuk egy pillanat alatt minden nemtudós ember eltûnik. Mi történik a tudósokkal? Nekik kell nekiállni földet mûvelni, csirkét bontani, csatornát tisztítani, kereskedelemmel foglalkozni, szórakozást biztosítani, stb. Tehát egy ilyen "csaktudós' társadalomnak is 5%-a tudna konkrétan kutatásokkal foglalkozni...
Ennek mintájára beláthatjuk, hogy egy "átlag" dolgozó ember is hozzájárul a tudomány fejlõdéséhez: adójával, az általa kínát szolgáltatásokkal, stb lesz a társadalom olyan, hogy lehet benne "tudóskodni". Attól, hogy konkrétan nem õ végzi a kutatásokat, attól nélküle még ezek lehetetlenek lennének.
A sport mondjuk éppen öncélú. A sporthoz kapcsolódó orvosi és biológiai eredmények már mondjuk beleférnek a fejlõdés kategóriába, de ezek egy része meg szándékosan ki van tiltva a sportból, szal kissé kontraproduktív a dolog. Igazából engedélyezni kéne a dopping minden formáját, aztán hajrá. Aki önként, pénzért vállalja a kisérleti nyúl szerepét, az tehesse már meg! Esetleg lehetne profi és amatõr közt úgy tenni különbséget, hogy az amatõr nem használhat doppingot, a profi meg azt csinál amit akar...
Az meg nyilvánvaló, hogy nem jósolható meg, hogy melyik 5%, de kábé 60%-ot csuklóból ki lehet zárni.
Az 5% egy "ökölszabály". Azt mondják ennyi deviancia szükségszerû. Ennek megfelelõen magas szintû tudományos munkát valószínû az emberiség ekkora hányada képes csak végezni. De ez az arány rögtön nem lesz valós ha megnézzük egy civilizáció milyen sokrétû. Sportolók, mûvészek ugyanúgy hozzájárulnak a magasabb színvonalhoz, fejlõdéshez és egyikhez sem kell feltétlenül magas intelligencia. Elõfordul, hogy a civilizációt olyan segíti elõre aki egyébként deviáns. Ezért hiába tudod, hogy majd 5% segíti elõre a civilizációt, soha sem tudhatod, hogy melyik 5% az.
Nem elég komoly ez a kutatás ahhoz, hogy érdemben megkritizáljuk. Egyébként is tökmindegy az átlag intelligencia, a fejlõdés szempontjából felsõ 5% számít csak úgyis. A többi csak sallang, mindegy, mennyire húzza le az átlagot.
Nem vagyok vallásos, de a széljegyzetek miatt szoktam olvasni a családi bibliát. Aki írta a jegyzetet annak 8 gyermeke született az 1850-1860 években. Hárman nem élték meg az 1 éves kort sem. Egy szegény gyereknek 5-6 éves korától dolgoznia kellett, és ebbe jó eséllyel 14 éves kora elõtt belehalt. Így a szegény (alacsony iskolázottságú) embereknek hiába volt sok gyereke, nagy részük meghalt mire tovább adhatta volna a DNS-ét. Ma aki életben tartható azt életben tartják. Szükségszerûen az _átlag_ intelligencia csökken. A párválasztás is megváltozott. Régen az apa adta a lányát, és ha tehette olyanhoz aki el tudta tartani. Volt elég esze, vagy legalább annyi, hogy dolgozzon. Ma elsõsorban külsõ alapján választanak az emberek. A "legyen intelligens és humoros" maximum a "a világbékét szeretnék" szintjén fordul elõ.
"evolucios zsakutca a tul magas IQ? :-) Ez csak vicc, senki ne vegye komolyan!"
Pedig... abból ítélve, hogy a földön összesen 1x fejlõdött ki ilyen szinten intelligens faj, mint az ember, ez korántsem egyértelmû. Úgy értem hogy szárnyak, szemek, különféle vadászati, mozgási vagy érzékelési technikák stb kifejlõdtek sokszor, különféle utakon, van belõlük rosszabb is, mint az emberé, jobb is, mindenféle. Viszont intelligenciában egyértelmûen és magasan az ember a nyerõ.
Az intelligencia talán olyan, hogy "egy kevés" nem igazán elég semmire, sõt talán hátrány a megnövekedett agy megnövekedett energiaszükséglete és sérülékenysége miatt. Bármilyen okos a majom vagy a patkány, azért a buta kígyók meg a krokodilok megeszik õket hamar. Egybõl "nagyon sok" intelligencia kell, hogy hatékony legyen, "kevés" intelligencia nem jelent evo elõnyt. Az embernél ez lehetséges, hogy csak egy elképesztõ véletlen eredménye.
Ez egyébként a Fermi-paradoxon egyik feloldása. Azért nem találkoztunk még idegenekkel, mert az élet bár gyakran létrejöhet, az (emberi, vagy ember számára értelmezhetõ) intelligencia szinte sosem.
Érdekesnek tartom, hogy itt még senki nem kérdõjelezte meg a viktoriánus korabeli tesztek hitelességét és a minta reprezentatívságát. Hogyan mérték azt a reakcióidõt, és mi alapján választották ki az embereket? Voltak egyáltalán ilyen nagy átfogó tesztek akkoriban, vagy csak egyszerûen néhány kíváncsi ember összegyûjtötte pár rokonát meg ismerõsét, és elvégezte rajtuk a tesztet? Sajnos az itteni cikk ezekre nem ad választ, pedig a végeredmény szempontjából nagyon nem mindegy. Meg a másik... ezek szerint az intelligencia öröklõdne? Vagy csak arról van szó, hogy a kevésbé intelligens szülõk (vagy inkább nevelõk) gyerekei a környezetük miatt kevésbé intelligensebbek kortársaiknál?
Nem csodálom, hogy irigykedsz az intelligenciára, ha már neked ilyen szûken mérve jutott.