Már nem azért de az IQ állandó. Pont ugyan ennyi IQ-ja volt egy ókori Görögnek is mint egy átlagos mai embernek, csak annyi a különbség, hogy a hülyék gyorsabban szaporodnak (pl cigányok) és ezért lehúzzák az átlagot.
Amúgy csak szétspammelted az egész cikket. Offtopic faszságokkal árasztottad el. Erre csak annyit kaptál, hogy ez baromság ezért meg azért. Ha ekkor tahózol, akkor mit is vársz? Cizellált kedveskedést?
Amúgy a cikkhez két értelmes gondolat kapcsolódott. Szociális, azaz az alacsonyabb intelligenciájú emberek magasabb gyermekvállalása (vagy gyakoribb becsusszanó balesetei), illetve a kémiai szennyezés. Az ólomszennyezés miatt eleve 5 pont feletti csökkenést mutattak ki az érintettebb területeken.
És ezt nem lehetett eddig ehhez hasonló, viszonylag normális hangnemben leírni? Elismerem, hogy igazad van, tényleg egy nem létezõ világról beszéltem, viszont nem igazán értem az arrogáns stílust, mivel sosem találkoztunk, nem kötöttem semmivel beléd, ellenben te már az elsõ hszben provokáltál alaptalanul.
A természetben minden önmagáért él. Az élet a légöncélûbb jelenség.
"A folyók nem isszák a saját vizüket."
Értelmezhetetlen, mert a folyó nem egy személy. A magasabban lévõ víz a mederben a gravitációnak engedelmeskedve lecsordogál az alacsonyabb terület felé. Nem akar õ folyni se erre meg se arra, csak mûködik a fizika.
"A fák nem eszik a saját gyümölcsüket."
Én sem eszem meg a saját faszom vagy a gecim, és a nõk sem esznek pinát vagy petesejtet. Mondjuk, ha egy nõ bekapja a faszom, és lenyeli a gecim, az jó. Ne akarja ezt senki betiltani.
"A Nap nem önmagát melegíti."
Konkrétan de. És eközben saját magát zabálja képletesen.
"A virágok nem maguknak illatoznak."
Meg nem is azért, hogy kellemes szaguk legyen. Konkrétan a méhecskéket csalogatják. Amelyik a legyekkel poroztatja magát az büdös. Sõt, olyan is akad, amelyik azért ereget szagokat, mert fel akarja falni azt a szegény legyet. AZ a húsevõ.
"Másokért élni, ez a Természet Szabálya."
Hát nem. A természet szabálya saját magunkért élni. Meg telenyomni utóddal a természetet. Meg megzabálni a másikat.
És amikor sokadjára nyomatja a hülyeséget, és elõjön egy másikkal, akkor csodálkozik, hogy azt mondja az ember, hogy öcsém, baromságokat hordasz össze. :-)
"Fajtárs alatt pedig nem ragadozó vs növényevõrõl beszéltem,"
Csimpánzok konkrétan a családon kívüli csimpánzokat levadásszák. Konkrétan háborúznak. Nem elkergetik, hanem, ha leválasztva észreveszik egy másik családtól, bekerítik, agyonverik, a teteme felett õrjöngenek, és ezt összehangoltan, szisztematikusan teszik. A hím oroszlán más oroszlán kölykeit megöli. Egyszerûen eszméletlen, hogy mennyi baromságot összehordasz. Az emberek így, az emberek úgy, az élõvilág bezzeg csak mosolygós WWF emblémáról lepottyant pandamaci. Hát nem. A falkában élõ ragadozók háborúznak a más falkában élõ fajtársaikkal.
De nem is errõl szólt a téma, csak ide terelted. Egy idealizált kommuna élõvilágról beszéltél, ahol mindenki kedves Miki egér meg Donald kacsa, és csak az ember megy az erõforrásai határáig. Többen jelezték, hogy nem. Erre jöttél, hogy na de az emberek háborúznak csak. Most mondom, hogy hát nem. A ragadozóknál természetes a háborúzás, a fajtárs legyilkolása. Kapaszkodj meg, a növényevõknél is elõfordul. És mindegyik faj a lehetõ legtöbb erõforrást akarja maga alá vonni. AZ élõvilág nem a nyuszikoma, mackó pajtás lakta idilli világ. Vigyázat, ezek egymást eszik. A növényevõk meg lezabálnák az összes növényt, ha tudnák.
"A Természetben semmi nem él önmagáért." A természetben MINDEN önmagáért él. Táplálkozni és szaporodni akar minden egyes élõlény, és nagyjából semmi mást. A legtöbb esetben ezt más élõlény kárára teszi.
"A folyók nem isszák a saját vizüket." A folyók mûködése tisztán fizika, az óceánokat érõ napsugárzás párologtatja a vizet, ami aztán a szárazföld fölött kicsapódik, és lefolyik a felszínen, vissza az óceánba. A megszemélyesítése, hogy bármit is inna teljesen szükségtelen, és retardált gondolat.
"A fák nem eszik a saját gyümölcsüket." A fák, meg úgy általában a gyümölcsök ARRA VALÓK, hogy az állatok megegyék õket. De ez sem "önzetlenség", hanem homlokegyenest az ellenkezõje, pont, hogy "önzés", mert egyetlen célja az egésznek a magok szétszórása az állatok segítségével.
"A Nap nem önmagát melegíti." Hasonló a folyóhoz, ez fizika. Megszemélyesíteni a folyamatot szükségtelen és ostobaság, a Nap nem azért meleg, mert az bárkinek is jó, hanem mert nem tud máshogy mûködni a világ. És egyébként de, önmagát is melegíti.
"A virágok nem maguknak illatoznak." Ugyanaz, mint az elõbb a gyümölcsöknél, de maguknak illatoznak, hogy magukhoz vonzzák a rovarokat, hogy azok beporozzák õket. Színtiszta "önzés", mások saját célra kihasználása.
"Másokért élni, ez a Természet Szabálya." Fentiek alapján: NEM.
Asszem ezt a hozzászólást be is másolom faszbúkra az illetõnek, ha már így megírtam...
"A Természetben semmi nem él önmagáért. A folyók nem isszák a saját vizüket."
Csak a beleömlõ folyókét
"A fák nem eszik a saját gyümölcsüket." Nem sok állatfaj zabálja a saját kicsinyét
"A Nap nem önmagát melegíti." A saját maga által termelt hõ és fénynyomás akadályozza meg hogy magába omoljon
"A virágok nem maguknak illatoznak." Csak így vonzzák magukhoz a megtermékenyítõ rovarokat, ami nélkül nem szaporodnak.
"Másokért élni, ez a Természet Szabálya." Magadért és génjeid továbbadásáért élni, ez a természet szabálya.
Jól begombázott, aki ezt írta, vagy épp egy lányt akart levenni a lábáról a csöpögéssel, tehát õ sem önzetlenségbõl írt.
Dehogynem. Ha kivágsz egy nagyobb adagot, akkor szélvédelem híján nem nõtt semmi a helyén. Ráadásul volt egy olyan kedves építési technikájuk, amit úgy hívtak: "a föld megnyúzása". Az épületeik csak adott magasságig épület kõbõl, fölötte fa, vagy kivágott gyeptégla volt. Szerinted egy lassú regenerálódási sebességû környezet mennyire tolerálja, ha eltávolítod a szélfogókat és ráadásul nagy darabokban kivágod a vékony termõföldet rögzítõ gyepet is? Az ottani szélviszonyok pillanatok alatt kifújták a földet a tengerre... Elég volt pár generáció farm, ami a kimerült területrõl költözött folyamatosan és hamar leirtották az erdõket.
Az egész tökéletesen beleillik a természetbe amit az ember csinál!
Minden élõlény használja az elérhetõ erõforrásokat, amikor elhasználja akkor a populáció drasztikusan csökken, majd ismét erõforrás többlet lesz amire ismét a populáció növekedés lesz a válasz, vagy egy másik élõlény tölti be az elõzõ szerepét és végül kipusztul. Mindíg a természet a végsõ korlát, mi kicsit jobban kihasználjuk mint az élõlények általában, de amint nem lesz elég erõforrás mi is lecsökkenünk létszámilag.
Majd kezdõdik elõröl, nem kell ide semmi ideologia, azt képzeljök külömbek vagyunk az állatoknál, de ez a nagy tömegekre nem igaz, ugyan olyan állatok vagyunk.
A külömbség csak anyi, hogy mi dönthetünk másképp mint egy ösztönök vezérelte élõlény, ennek ellenére mégsem tesszük.
Izlandon ki vágott ki volna annyi fát? Annyi hajót még a Vikingek sem építettek. Az adriai kopasz sziklákhoz is évszázados pusztítás kellett, csak éppen arrafelé "picit" több hajó készült.
Ezzel kapcsolatban. Tegnap osztották meg faszbúkon (remélem bejön a kép):
(Ha nem sikerülne a link, ez a szöveg, helyesírási hibákkal együtt: "A Természetben semmi nem él önmagáért. A folyók nem isszák a saját vizüket. A fák nem eszik a saját gyümölcsüket. A Nap nem önmagát melegíti. A virágok nem maguknak illatoznak. Másokért élni, ez a Természet Szabálya."
Azon túl, hogy hányingert kapok az ilyen giccses fostól, külön röhej, hogy egyetlen állítása sem igaz, illetve értelmezhetetlen. Ritka az ilyen, általában egy-két igaz állítás azért be van tûzve... És basszus ilyenekkel hülyítik egymást az emberek. Szánalom...
Ebben teljesen igazad van, de én nem azt írtam, hogy az emberek mindig tudták, - igen, pontosíthattam volna - hogy milyen következményekkel jár, hanem arról beszéltem, hogy jelenleg az ember az egyetlen olyan faj, aki tudja, hogy milyen negatív hatással van a környezetére (már azért jópár éve tudja), és ennek ellenére mégis baromi lassan tesznek lépéseket ezen cselekedetének korlátozására. Az állatokénál jóval nagyobb intelligencia szerintem nagyobb felelõsséggel is jár(na).
Fogalmuk sem volt a cselekedeteik hatásáról, csak terjeszkedtek. Egyre több élelmet termeltek/gyûjtöttek, ami a természetes környezetük összeomlásához és a populáció gyors csökkenéséhez vezetett. Ez ahhoz volt hasonló, amikor a kedvezõ idõjárású években a sáskák olyan mértékben elszporodnak, hogy kiirtják a növényzetet, majd tovább kell állni, különben éhenhalnak. Azt akartam kifejteni, hogy sokáig az emberek sem tudatosan csinálták a maximális kihasználást. A tudatos kihasználás csak azután használható, ha a kitermelõk megértik, hogy a cselekedetük milyen hosszú távú hatásokkal jár, csak éppen nagy ívben tesznek rá. Pl A kínai nagy gát építése, a kanadai olajhomok kitermelés a tajga kiirtásával vagy a brazil erdõirtás kerül ide. Esetleg a orvvadászok tevékenysége.
Ezt a hozzászólásodat nem igazán értem, mert úgy tûnik, itt pont azt támasztod alá, amire rákérdeztél, hiszen tudatosan tették ezt, nem? Esetleg kifejtenéd, mire gondoltál konkrétan?
A hangyák nem igazán emlõsök, bár állatok, de nem ez a lényeg. Amikrõl te írsz, jól kiemelted, pár ezer évvel ezelõtti események, amikor az ember még kevésbé tért el az állatoktól, mint most.(persze itt lehet jönni a pár száz évvel ezelõtti bennszülött törzsek emberevõ magatartásával Amerikában, viszont az rituális jellegû volt, nem éhség által vezérelt.) A territoriális harcok pedig, ahogy azt leírtad, az élelemért, és a nõstényekért zajlik, de az emberiségnek ezekért a dolgokért már régen nem kell harcolnia. Ha jó pár évig képesek egymás mellett élni, és aztán látszólag ok nélkül megtámadnak más népeket, az már nem az élelem, illetve a nõstények miatt zajlik, hanem vagy belsõ problémákról való figyelemelterelésbõl, vagy erõforrás birtoklása miatt, stb. Ha megvan a békés alternatívája az emberi "törzsek" közötti árucserének, akkor mégis miért kell háborút indítani? Az állatoknál nincs ilyen alternatíva. Hiába közhelyes, akkor is igaz, hogy az ember birtokolni akar, még akkor is, ha nincs rá létfenntartás miatt szüksége.
Erõforrások maximális kihasználását tudatosan csak az emberek teszik meg? Szerinted a Húsvét szigetek letarolása tudatos volt? Vagy az indiai szubkontinensen tudatosan irtotta ki magát az a civilizáció, ami a termés növelése érdekében a dombokról is kiirtotta a fákat, hogy aztán oda is kiterjessze völgyben jól mûködõ öntözéses kultúráját? Az esõk lemosták a földet a dombokról, eltömték a csatornákat és 1-2 évszázadon belül összeomlott a civilizációjuk. És még számtalan hasonló eset volt a megfigyelt történelemben, a legközelebbi izlandon. Ugyanis ha hiszed ha nem, Izland nem ritkás fûvel nõtt puszta volt, hanem egy erdõs sziget, csak kellett a fa a vikingeknek. Utána meg csodálkoztak hogy nem nõtt vissza a tarvágás, mint Norvégiában szokott. Ausztália dettó.
"A ragadozók azért ölnek más állatokat, hogy egyenek, az ember nem azért öl embert (többségében), hogy megegye". Itt hiba van. Az állatoknál ott vannak a territoriális harcok, amik nem az élelemért mennek. A fajon bellüli agresszió a területért illetve a nõstényekért folyik. Az egyik nagy állatkertben egyszer elkövették azt a hibát, hogy kb 100 páviánt raktak be egy hatalmas kifutóba, és ebbõl 10 körüli volt a nõstény. A következmény: mindennapos véres harcok, a születõ kölykök közül egy sem érte meg a felnõttkort, a meglevõ nõstényeket agyonverték az értük folyó harcokban. Az emberek meg az utolsó pár ezer év kivételével igenis táplálékforrásnak tekintették a más törzsekhez tartozókat. Azokon a szigeteken, ahol nem voltak nagytestû állatok a fehérjebevitel más törzsek tagjaival oldották meg. A ragadozók közti háborúk meg azért nem léteznek csak, mert rengeteg élelem kell, hogy egy háborúhoz elegendõ számú falka megéljen. De pl a hangyák rendszeresen háborúznak, sõt hadifoglyokat is ejtenek pár fajnál, akik aztán rabszolgaként dolgoznak a gyõztes bolyban. Sõt néha fel is lázadnak. Vol Jin modott okos dolgokat, csak a stílusával van gond. Esetleg még nem itt ameg a mai kávéját :)
Az ökológiai önmarcangolásra visszatérve, hiába jellemzõ szerinted az összes állatra is az erõforrások maximális kihasználása, ezt egyedül, tudatosan csak az emberek teszi, még úgy is, hogy látják, milyen negatív következményei lesznek, csak azért hogy neked okostelefonod legyen, amin hobbitudósként acsarkodhatsz itt a fórumon a kisköntösödben a töködet vakarva.
Undorító, primitív, személyeskedõ a stílusod, és ahogy láttam pár cikknél a hozzászólásaidat, olyan arroganciával fröcsögsz, mintha te lennél a világ feltalálója. Nem én írtam, hogy minden rossz tulajdonság, amit az embernek tulajdonítok, az az állatokra is igaz, hanem te. Itt nem arról volt szó, hogy a kutyák miért nem ölik meg egymást, hanem arról, hogy egyetlen állat sem élvezkedik azon, hogy más szenved. Fajtárs alatt pedig nem ragadozó vs növényevõrõl beszéltem, hanem specifikusan pl a kutyák nem gyilkolnak le más kutyákat tömegesen, fõleg nem akkor ha semmi jelentõsebb okuk nincs rá (nem éheznek stb). A ragadozók azért ölnek más állatokat, hogy egyenek, az ember nem azért öl embert (többségében), hogy megegye. És a kommunistázásodra visszatérve, attól még hogy megcáfolja valaki egy hülye állításodat, miszerint a birtoklási vágy pazarlásellenes, még nem kommunista.
Ez nyílvánvaló. Mert aki elég intelligens az tudja, hogy erre a bolygóra nem érdemes kölyköt csinálni.
Ez tényleg ostoba fasz...
" akkor a kutyák miért nem kínozzák egymást önmaguk szórakoztatására?"
Te szerencsétlen vadmarha barom, az ökológiai önmarcangolásodról volt szó baszod, hogy csak az emberiség megy az erõforrás felhasználásban a végsõ határig.
Te most tényleg akkora ostoba fasz vagy, hogy nem vagy képes agyban külön választani dolgokat, vagy kínodban, hogy az értelmesebbek felvilágosítottak, hogy hülyeségeket beszéltél, próbálsz valamiféle degenerált csúsztatással más mederbe terelni, hogy ott bekompenzáljad a szellemei nyomorod?
Na akkor térjünk vissza a kutyákhoz. Falkában szoktak embereket is ölni. Meglepõdtél? Egymást simán kinyírják, ha kikerülnek a szociális hálónkból, és a hierarhiát kell eldönteni, vagy az élelemért küzdeni.
"Vagy mutass olyan élõlényt, akik tömeges számban legyilkolják a fajtársaikat háború címszó alatt."
A ragadozók ezt csinálják. Komolyan mondom, hogy olyan ostoba tájékozatlan marha vagy, aki azt hiszi magáról, hogy mûvelt. Ez például a leggyakoribb viselkedési modell a közösségben élõ ragadozók területi vitájakor. A legkegyetlenebbek a csimpánzok, mert õk nem csak az eltérõ fajokkal mûvelik ezt, hanem a szomszédos csimpánz közösségekkel is. Ezernyi példát tudnék felsorolni.
Egyébként meg egy idióta kommunista vagy, már amit a magántulajdonról összehordtál.
Nagyon nem érdekel a cizelláltság, ha ostoba emberek nyomatják a fogalmuk sincs mirõl a baromságaikat. Ilyenkor közölni kell velük, hogy ez baromság. A konstruktív vitát az arra érdemesekkel kell gyakorolni, nem az okoskodó ostobákkal.
Amúgy meg tájékozódjál, mert egy elefánt tényleg napi 20 órát zabál. Ha ez nem jön össze neki, akkor nincs mit, és vándorol, hátha talál helyet, ahol megint zabálhat egész nap.
Hogy egy korábbi hozzászólásodat idézzem: "Nem leszel okosabb, illetve nem nézel ki okosabbnak, ha üres frázis-szerû hamis hippi közhelyeket puffogtatsz. Minden rossz tulajdonság, amit az embernek tulajdonítasz, az összes élõlény jellemvonása. Ráadásul a birtoklás, amit annyira stilizálsz, az kibaszottul hasznos, és az erõforrások hatékonyabb felhasználását ösztönzi, azaz pazarlásellenes." Attól te sem leszel, illetve nem nézel ki okosabbnak, hogy szerinted minden élõlény ugyanolyan kártékony jellemvonásokkal rendelkezik, mint az ember. Benyögsz egy provokatív stílusú hozzászólást, közben te sem vagy éppen lángész. Ha az összes állatra jellemzõ az, ami az emberre, akkor a kutyák miért nem kínozzák egymást önmaguk szórakoztatására? Vagy mutass olyan élõlényt, akik tömeges számban legyilkolják a fajtársaikat háború címszó alatt. Önmaga a kegyetlenség, mint tulajdonság is csak az emberre jellemzõ. És ez nem mindig magyarázható az agresszív ösztönökkel, mert a többség képes ezt elnyomni magában. Az érved pedig, amiben a birtoklási vágyat a pazarlásellenességgel állítod párhuzamba, nem éppen átgondolt hozzászólás. Ha a birtoklási vágy annyira pazarlásellenes lenne, akkor nem lenne a gazdag embereknek annyi tulajdona, amibõl több száz, vagy ezer embertársát el tudná látni, így amivel õ rendelkezik, de kurvára nincs rá szüksége, azt ha továbbadná másnak, akkor lenne pazarlásellenes. De nem így van.
Bocs, nem tudtam, hogy neked el szokták faxolni. Azért bátorkodtam megjegyzést tenni mert te is ugyanúgy marhaságot írtál mint õ, csak sokkal agresszívabb tahóbb módon.
" Egyrészt ez sem igaz, másrészt ez nem stratégia." Akkor valakinek szólnia kéne ennek a sok hülye ökológusnak meg populációgenetikusnak, hogy a pár évtizednyi munka amit eddig végeztek mehet a kukába.
"Minden élõlény eszik amennyit tud, és szaporodik amennyit csak képes" Nem. Az evolúciós siker abban rejlik, hogy egy adott élõlény a lehetõ legtöbb SZAPORODÓKÉPES UTÓDOT hozza létre. Erre vannak különbözõ stratégiák. Ezek közül az egyik az, hogy annyit szaporodik az élõlény amennyire csak képes. Mondjuk a holdhal az egymillió ikrájával amit vígan kiszór a tengerbe amerre jár. De ha egy élõlény az utódairól gondoskodik, akkor máris nem fog annyit szaporodni, mint amennyire képes, sok fajnál akár több szaporodási ciklus is kieshet amiatt, mert az anya az utódait gondozza. Sõt, sok faj EGYÁLTALÁN NEM SZAPORODIK, ha nincsenek meg a körülmények amik az utódoknak ideálisak, még akkor sem, ha a szaporodás maga semmiféle akadályba nem ütközne.
"Nem értem miért nem világos számodra, hogy ez minden élõlényre igaz? " Bocsánat a sok egyetemi kurzus amit a témában hallgattam kiölte belõlem az igazság megértésének a képességét.
"mi is csak annyit szaporodunk amennyit tudunk (nem láttam még ikrákat milliószámra lerakó embert, te igen?)" Ha annyit szaporodnánk amennyit tudnánk akkor minden nõnek 13-18 éves korától kétévente minimum születne egy gyereke. Nem tudom nálatok hogy van, de errefelé még annál a bizonyos sokat emlegetett népcsoportnál sincs így. Sõt, már az õsembernél sem volt így.
" felélik a rendelkezésre álló élelmet, és részben emiatt, részben a megjelenõ betegségek miatt tömegesen elpusztulnak."
Egyrészt ez sem igaz, másrészt ez nem stratégia. Minden élõlény eszik amennyit tud, és szaporodik amennyit csak képes, és elpusztul a halálos betegségekben. Nem értem miért nem világos számodra, hogy ez minden élõlényre igaz? Az ember sem kivétel, ha nincs elég élelem akkor éhen döglik, és nem kevés az ember halálos és gyógyíthatatlan kórságainak száma sem, és mi is csak annyit szaporodunk amennyit tudunk (nem láttam még ikrákat milliószámra lerakó embert, te igen?).
A mi kutyánknak meg elég volt halkan, szinte suttogva annyit mondani, hogy "elvesssziiiíí!" "a cigány elvesssziiiíí...!" És ezek után még a vasedényt is bekarmolta (bármenyire is volt már jóllakva), miközben vérben forgó szemével és hátán meredezõ szõrrel, barna bõrû, rosszszagú és ordibálós emberek után keresgélt... egy Rottweiler volt. Nem volt harapós (senkit nem harapott meg), bárki odamehetett hozzá, de nagyon jól tudott ember és ember(féle) között különbséget tenni.
azok az IQ térképek tulképpen mit mutatnak? Az egyiken Ausztrália 60 pont környéki a másikon meg 106 körüli...? Az elõbbit nem nagyon tudom elhinni, mivel Ausztráliában jellemzõ módon nem a mélysötétség a jellemzõ... legalábbis ha az eddigi ismerõseimbõl indulok ki.
A másik dolog, hogy a 50-60 pont közötti IQ sem lehet túl valós átlagnak... 70 alatt már állítólag orvosi eset, ezek szerint afrikában csupan szellemi defektes élne? Nem hinném... Azt értem, hogy esetleg több az írástudatlan arrafele, de manapság már ez sem jellemzõ. Ott is meglepõ módon sokan interneteznek, és pl a legtöbb pénzkicsalós spam levél is onnan indul ki, amelyet jó sok "mûveltebb" nyugati ember beszívott...
Én meg Mensa HungarIQ-ásként úgy tudom, hogy az a teszt, amit kitöltettetnek a belépés feltételéül, azt 10 évente újra kalibrálják, azaz sokezres (értsd min 20ezer) mintán újra számolják/mérik a statisztikai "kalap" görbéjét, hogy belõjék hol van a 100-as pont (a kalapgörbe csúcsa, az átlag) és hol van a felsõ 2%-os határ (ez szükséges a tagsághoz). És ez elég költséges mulatság, ezért a teszt végén nem adják azt meg neked, hogy mennyi jó válaszod volt és melyeket hibáztad el, mivel próbálják a feladatokat minnél tovább titkosan kezelni.
Amikor elmentem ezt a tesztet megírni, elõtte volt egy poénos, stressz-levezetõ elõadás, amelyben szóba került az is, hogy az átlagos IQ folyamatosan emelkedik, minden kalibrálásnál 1-2ponttal (vagy %-al) mindig feljebb és feljebb kell emelniük a pontozási mércét, azaz az emberiség átlagos IQ-ja folyamatosan emelkedik. Persze ebben az is benne van, hogy ez a teszt nem tesz különbséget a nigger az ázsiai és a fehér emberek között, sem pedig lakhely szerint nincs különbség téve. Az egész világon ugyanez a teszt megy - ez egy olyan teszt, amihez nem iskolai vagy lexikális tudás kell, hanem értelmezési készség és pusztán logika. Meg némi memorizálási képesség is, azaz mûveleti memória, nem pedig emlékezõtehetség.
Persze ettõl még a nyugati világ "fehér" emberei közt az átlagos IQ szint az csökkenõ tendeciát mutat, és más országok más népeinél meg fejlõdést...
Egy elefántnak a konkrét napirendje. 20 órát zabálok, 4 órát alszok. Úgyhogy, ha valaki benyögi a szokásos ostoba baromságait, hogy az élõvilág bezzeg milyen zenbudhista, ellenben az emberiség meg ejnye-bejnye, akkor a továbbiakban is szimpla baromságnak fogom minõsíteni a kommentjét.
Egy tipikus népszokás, hogy nulla iq-val, nulla ismerettel benyögi az ostobája a zenbudhista köntösbe bújtatott hippidumát, és elégedetten hátrabassza magát a skyfotelben, hogy milyen bölcsességeket osztott meg a nagyérdemûvel. Hadd kapja már szeme közé, hogy baromság, amit felböfögött a hiányos fogsorai mögül. Ha meg konteósba nyomja, azt még jól el is kell küldenie a faszba, meg körberöhögni.
Bocs az OFF-ért, de megint nem bírom megállni, érdekes hasonlóságot találtam:
"Alkalmanként, ha a körülmények szerencsés összejátszása miatt "jó év" van, akkor rettenetesen elszaporodnak"
Ezt én már hallottam, csak ott kínai hadvezér írta a mongolokról. Egész pontosan Dzsingisz kán hódításáról: "Elõször azt hittük ez is csak a szokásos barbár támadás: Van néhány jól termõ év, a barbárok elszaporodnak, majd a szûkösebb években ránk támadnak és mi leverjük õket." Akkor másképp alakult: elbukott Kína, majd a fél világ.
Te mirõl beszélsz? Mondtam én egy szóval is, hogy a lemmingek tömegesen öngyilkosok lesznek? A lemmingek azért kerültek szóba, mert (mint sok más kisrágcsáló) õk is a lentebb leírt "r" stratégiát követik. Alkalmanként, ha a körülmények szerencsés összejátszása miatt "jó év" van, akkor rettenetesen elszaporodnak, és mivel ezt a szaporulatot a lassabban változó populációju ragadozók (akik többnyire a lenti eloszlásban a második "K" kategóriába tartoznak) nem tudják követni. Ennek a vége az, hogy a lemmingek (vagy nálunk alkalmanként pl. a mezei pocok) felélik a rendelkezésre álló élelmet, és részben emiatt, részben a megjelenõ betegségek miatt tömegesen elpusztulnak. A megmaradó néhány egyed töbnyire azoknak az utódai közül kerül majd ki akik a legtöbbet szabporodtak a bõség idején, fenntartva ezt a túlélési stratégiát a populációban.
Mások hozzászólásainak figyelmes elolvasásával többet is megtudhatsz arról, hogy mit akartak mondani...
Szegény srácnak már agyára mentek a konteósok. Teljesen megszállott, mindenhova õket vizionálja. Mondhatni õ itt a helyi Don Quijote, aki bátran és rettenthetetlenül küzd a konteóhívõkkel.
Jaj, már megint az öngyilkos lemmingek legendája. Unalmas. A lemmingek (speciel itt a norvég lemmingrõl van szó) jó úszók, és nyaranta vízi állatokká válnak - és élelmet keresnek a vízben, pont. A legendás szirtugrásaik ijesztõek ugyan, de kis állatok lévén, nagy magasából vízbe pottyanva sem lesz bajuk. Anno (cirka 150 éve) ezt gondolták öngyilkosságnak... Õ, ha nem igaz akkor ugye ugrott az elméleted?
Itt egy link, Geo , de egy perc gugliva többet is megtudhatsz róluk.
De pont, hogy nem a fiziológiájuk akadályozza meg õket, hanem a viselkedés. A lemmingnél a helyzet: "Te is szaporodsz, én is szaporodok és versenyzünk, hogy ki tudja a fennálló összes erõforrás nagyobb részét a saját utódaiba juttatni amíg el nem fogy mind. Akkor majd az utódaink legnagyobb része meghal, de azok akiknek e legtöbb utódjuk lett több túlélõt is hagynak maguk után." Az elefántnál viszont: "Én elfogalalom az erõforrást magamnak, és én szaporodok, te viszont nem fogsz, mert nem engedem, hogy hozzáférj. Ha az utódaim túl sokan lesznek akkor õk is majd versenyeznek egymás között, és közülük is csak a legjobbak fogják kisajátítani magunknak az erõforrást és csak õk fognak szaporodni. A populációnk nagyjából állandó szinten marad minden külsõ behatás nélkül is, mert mi magunk megakadályozzuk a túlszaporodást."
Ezt régen r és K stratégiának nevezték a populációgenetikában/viselkedési ökológiában
Igen, szándékosan nem akartam említeni bizonyos társadalmi rétegeket, ahol az utódok nemzése (nem a felnevelése) jelenti a "munkát", mert még itt rám fognák, hogy terrorista vagyok.
Az a két példa amit említesz a teljes populáció kb. 0,001%, nem ettõl száll el az emberi populáció mérete. Erõforrásokat visz el az õ életben tartásuk, de azért lássad már be, hogy nem õk fogyasztanak mértéktelenül és ezen csoport egy része nem is reprodukálja magát...
Éppen az a probléma az emberiségnél, hogy a természetes szelekciót képes volt látványosan kiküszöbölni. Ha nem lenne ilyen intelligens, akkor kíváncsi lennék, ma hány ember élne a földön. Mutass már még egy olyan emlõs fajt, ahol több, mint 7 milliárdan vannak. Pont ezért fog lassan telítõdni a bolygó, mert az emberek képtelenek arra, hogy egy adott esetben életképtelen utódot kiszelektáljanak. Lehet, hogy ez kissé morbid, de például milyen életre számíthat egy 800 grammos koraszülött, akit nagy nehezen lehet csak életben tartani? Vagy a súlyos bûncselekményt elkövetõket például miért kell mindenáron életben tartani? Itt látszik legjobban az egyensúly hiánya, ami az állatoknál jobbára megvan.
Na, de az miféle egyensúly, hogy a populáció komoly része megurdel? Ha az emberi civilázició ilyen "egyensúly" alapján mûködne, akkor ma nem lenne civilizáció...
Mint mondtam egyes fajokat a saját fizológiájuk akadályoz meg abban, hogy ennyire gyorsan szaporodjanak. Ha kellõen kis életterük lenne, akkor az elefánt is lehet, hogy így viselkedne. A saját élettér felélése a gyorsan szaporodó fajoknál lehetséges, ahol a populációnak hatalmas kilengései vannak.
De bizony hogy egyensúly, csak éppen hosszú távon az. Ha megnézed akkor a lemmingek populációmérete ezer év alatt viszonylag állandó lesz. (legalábbis a jelenlegi adatainkból jósolva) Ha tíz év alatt nézed akkor lesznek extrém kilengések. De egyensúly mindig van, ha az egyensúly megszûnik akkor annak mindig kihalás a vége.
És igen, ahol ilyen kilengések sincsenek ott pedig nagyon sok esetben az állat viselkedése a gát. Sok állat egyáltalán nem szaporodik akkor sem ha elméletileg tehetné, ha nincsenek megfelelõ körülmények az utódok neveléséhez. (például kevés az élelem, a fészkelõhely, a terület). Egyáltalán nem csak az van, hogy eszünk, szaporodunk aztán ha valami ki nem irt minket akkor mindent elhasználunk és megdöglünk. Ilyen "mentalitás" azoknál az állatoknál van, ahol ez a veszély nem merül fel külsõ tényezõk miatt. (mint mondjuk az említett lemmingek)
érdekes h pl. azoknál akik egérrel és billentyûzettel játszanak rendszeresen FPS-eket nagy mértékben javul a reakció idõ btw... a régi kolis idõkben (a counter-strike idõszakban) tesztelgettem magam egy reakcióidõmérõ progival és 0,18-as volt, ma már sztem örülnék ha meglenne 0,24-0,25 sec (fõleg hétfõ reggel)
szóval a lényeg h a reakcióidõ is javítható gyakorlással, koncentrálással
"Szóval de. A természetnek nincs semmiféle hippik és zöldbalfaszok által vízinoált egyensúlya. Az állatok addig terjeszkednek, ameddig tudnak és akkor a populáció összeomlik és kezõdik elölrõl..."
Ez sem igaz. Bizonyos állatok valóban így tesznek, mások viszont nem. Különbözõ fajok különbözõ stratégiákat alkalmaznak ennek a problémának a kezelésére. Különösen a csoportban élõ intelligens állatok (de sok másik is) nagyon is hatékonyan szabályozzák azt, hogy hogyan osszák be a forrásokat. A "felesleges" egyedeket elûzik, sõt ha erre nincs lehetõség meg is ölik a fajtársaik, és még bõven nem azon a ponton amikor éheznek, hanem már amikor elér a létszám egy bizonyos küszöböt. (Ez az alapja minden territoriális viselkedésnek) Ha beteszel 10 pockot egy lezárt gabonamagtárba akkor megtörténik amit mondtál, de ha beteszel 10 elefántot egy lakatlan szigetre akkor nem. Ha igaz lenne amit írtál akkor az elefántok már régen felzabáltak volna mindent afrikában aztán kihalnak. (Az ember elõtt gyakorlatilag nem volt lényeges természetes ellenségük)
Vagy a lemmingek kilengése egy már kipusztult (jégkorszaki?) ragadozó, esetleg gyakori ínséges idõket követõ táplálékbõ periódusokra adott válasz. Sok faj viselkedésének okairól egyszerûen nem tudunk eleget. Ha meg a sáskára gondolsz, egy sáskajáráshoz olyan idõjárási körülményekre van szükség a szaporodóterületen, ami évtizedenként vagy ritkábban fordul elõ.
Csak itt nem egyensúlyról van szó. Irgalmatlan nagy kilengésekrõl. Lásd pl. lemmingeket. Persze ez nem általnos jelenség, de nem azért, mert az állat viselkedése a gát, hanem a környezet és az állat szaporodásának együttesen nem teszi lehetõvé.
Ez inkább olyan állatok esetében van így, amelyeknél a táplálékbõség szezonális. Ezeknek tartalékokat kell felhalmozni, hogy átvészeljék az ínséges idõket, hát persze hogy esznek, amikor tudnak, mivel a zsírréteg vastagsága határozza meg, hogy túlélik-e a telet/aszályos idõszakot. Amúgy meg ha tényleg addig hajlamosak terjeszkedni, amíg valami korlátot nem szab nekik, de ezt nem egyéni étkezéssel, hanem létszámnöveléssel oldják meg. De inden faj arra törekszik, hogy az ökológiai fülkéjét betöltse. A létszám a szaporulat és az elhullás hányadosa. Ha olyan környezetbe kerül, ahol van elég táplálék, de nincs ragadozó, akkor addig terjeszkedik, míg az éhezés egyensúlyba nem hozza a populációt.
Pedig így van. Számtalan állat az egyik évszakban degeszre tömi magát, aztán adott estben fél évig éhezik. Bár a krill nem növény, de jellegében ahhoz közel áll egy bálnát nézve. Nézd meg, hogy mennyi ideig zabál, aztán mennyi ideig koplal.
Szóval de. A természetnek nincs semmiféle hippik és zöldbalfaszok által vízinoált egyensúlya. Az állatok addig terjeszkednek, ameddig tudnak és akkor a populáció összeomlik és kezõdik elölrõl...
Bizony volt jó pár, bár kutya csak másnál a családban, de ilyent annál sem tapasztaltam. Személyes tapasztalatok: - Ragadozó ízeltlábúak: (Madárpókok, skorpiók, ostorlábúak, scolopendra): Csak akkor esznek, ha éhesek. Ha nem azok, akkor nem törõdnek a közelükben lévõ táplálékkal sem, esetleg ha nagyon zavarja õket akkor megölik, de nem fogyasztják el. - Kígyók: Csak akkor esznek ha éhesek. Ha nem, akkor semmiféle reakciót nem vált ki belõlük akár a rajtuk átmászó táplálékállat sem. - Gekkók: Ha éhesek vadásznak, ahogy jóllaknak, egyre kevésbé hajlandóak megmozdulni a táplálékért. Ha teljesen jóllaktak, akkor nem érdekli õket. - Hörcsög: Õ az itteniek közül a kivétel, mindig elfogadta a kaját, bár õ is inkább "harácsolt" és csak a pofáját/búvóhelyét tömte vele degeszre, nem magát. - Patkányok: Ez érdekes, nekik már egyértelmûen van fogalmuk arról, hogy mi "finom" Nálam folyamatosan elõttük volt a kaja, de a "sima" tápból csak annyit ettek amennyi kellett. Sajtból, tejfölbõl, fõtt húsból, joghurtból viszont ettek volna amennyi beléjük fér.
A tehén felfúvódása rendszerint nem attól van, hogy túl sokat evett, hanem hogy nem megfelelõen van összeállítva az amivel etetik. Ráadásul a háziállatok ahogy más is írta nem igazán mérvadóak a kérdésben. A legtöbb haszonállatot arra tenyésztették, hogy minél hamarabb minél nagyobbra nõjön, természetes, hogy azokat válogatták ki amelyek minél többet esznek.
Én nem azt írtam, hogy a többi élõlény jobb, mint az ember. Arra akartam kilyukadni, hogy egyedül az ember képes tudatosan szabályozni a környezet folyamatait, de csak arra használja ezt a szabályozási lehetõsséget, hogy minél többet birtokoljon. A cipõs példáddal élve egy cipõ birtoklása úgymond szükséges az életed fenntartásához (ne fázz fel, stb.), viszont 5 cipõ birtoklása már nem létfontosságú, de átlagban sokaknak még ennél is több van.
Nem tudom, milyen kutyád van, de az én kutyám, ha nem éhes, akkor egész nap ott lehet elõtte a kaja, kb leszarja. Egyébként a "fogságban" tartott állatoknál szerintem nem annyira példa értékû, hogy mennyit esznek, mivel itt általában akkor kapnak enni, amikor te enni adsz nekik, nem akkor, amikor õk enni akarnak. Ebbõl pont, hogy következik az állítás, hogy annyit eszik, amennyit bír, mert nem õ szabályozza, mikor, mennyit ehet.
Neked volt mar allatod? A kutyam ele barmennyi kajat teszek, megeszi, akkor is, ha 10 perc mulva kihanyja, mert mar nem fer bele. Sot, ha kihanyta, ujra fog enni, ha van meg mit. De mar nyullal is jartam ugy, hogy tul sokat adtam neki es beteg lett a sok kajatol. Jah, tehenrol hallottad mar, hogy ha nagyon telezabalja magat, akkor felfujodik es megdoglik, ha nem lekelik meg a gyomrat?
Kicsit csiszolhatnál a stílusodon... Ráadásul amit írsz az nem igaz. A növényevõ állatok, fõleg ha van elég élelem nem addig esznek amíg van, hanem amíg éhesek. Az már más kérdés, hogy jóval többet esznek, mint a ragadozók vagy a mindenevõk, mivel a növényi táplálék tápértéke jóval kisebb, és nehezebben is emészthetõ. Teljesen értelmetlen lenne az, hogy egy állat annyit egyen amennyi elõtte van, sokkal hasznosabb (evolúciósan) ha annyit eszik amennyi kell neki, és aztán a fennmaradó idejét energiáját más dolgokra fordítja. Például megpróbál elõbbre jutni a rangsorban, megjelöli a területét, hogy másokat távolt tartson, vagy csak szimplán figyeli a környezetét, hogy nincs-e veszélyben. (Ne feledjük, hogy a legtöbb növényevõ evés közben folyamatosan nagy veszélynek teszi ki magát)
A ragadozókra már inkább áll az állítás, õk tényleg annyit esznek amennyi beléjük fér, mivel nem lehetnek biztosak benne, hogy mikor lesz rá lehetõségük legközelebb. De itt is állata válogatja, a kisragadozók (mondjuk egy menyét vagy egy cickány) sokszor inkább kevesebbet esznek-vadásznak, hogy kevesebb veszélynek tegyék ki magukat, a csúcsragadozók (mondjuk az oroszlán) pedig inkább õrzik a zsákmányukat ha már jóllaktak.
Azok az állatok "harácsolnak" amelyek tartalékokat halmoznak fel- és közéjük tartozunk mi is.
Nem értek egyet. Igen is a fogamzásgátlás az ami számít, azon belül is elsõsorban a gyógyszeres. http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Hungary_vital_stat.png
A fenti képen Magyarország születési statisztikáit láthatjuk. Magyarországon 1975-ben kezdett csökkenni a születésszám, miután bevezették a fogamzásgátló szereket 1973-ban.
"A növényevõs példádnál maradva egy állat megéhezik, eszik, de csak annyit, amennyi az éhségét kielégíti. "
Ismét egy baromság.
Egy növényevõ bazd meg egyfolytában eszik. Addig zabál, amíg csak tud. Egy elefánt például egy nap 20 órát zabál. Az élõvilágban nincs olyan, hogy eszünk, és már nem vagyunk éhesek. Nem baszod, addig zabálnak, amíg beléjük fér. Nincs olyan, hogy azt mondja a nyuszi, hogy megeszem ennek a répának a negyedét meg majd holnap is, meg így négy napra elég. Fogja azt a kurva répát, és addig zabálja, amíg ki nem dülled a szeme.
Igen fontos és érdekes a cikk, de nem azért, amit leír. Azt ugyanis már régóta tudjuk. Az érdekes és fontos az, hogy ez a cikk -- nemcsak itt -- megjelenhetett. Gondoljunk csak bele, hogy ez mekkora tabutéma, a belõle levont nyilvánvaló következtetések miatt.
Az intelligencia fogalmába és mérésébe persze bele lehet kötni, és a kételyeknek van is alapjuk. A 105-ös és a 95-ös IQ közötti különbség SOKKAL a "mérési" (meghatározási) bizonytalanságon belül van. Vagyis itt nem az az igazi kérdés, hogy a viktoriánus kor emberének esetleg 3 %-kal magasabb volt-e az IQ-ja.
Hanem az a napjainkban igencsak észrevehetõ tendencia és döbbenetes különbség, ami a kb. 10-es IQ-jú, a szomszéd szobába szaró népesség és a dolgozó emberek (pékek, mérnökök, orvosok, buszsofõrök, stb) között akkora, hogy az már IQ méricskélések meg fogalmi viták nélkül is igencsak szembeötlõ. Nomeg a nagyon szembeöltõ IQ különbségek mellett a szaporaságbeli eltérések is szembeötlõek. És ha ezeket a tendenciákat a jövõre extrapoláljuk, akkor még szembeötlõbb következtetéseket vonhatunk le. Ezért nagy csoda, hogy ez a cikk meg merészelt jelenni. A többi csak körítés. A viktoriánus korok emberének a reflexei... nem fontosak.
"Persze, igazad van, némileg át kell fogalmaznom az állítást. Az ember egy harácsoló faj, akinek a birtoklási vágya szinte minden másnál elõrébb való. Igaz, hogy minden élõlény legelemibb ösztöne a létfenntartás, és szaporodás, ám az embernek a birtoklás talán még ezeknél is fontosabb."
Nem leszel okosabb, illetve nem nézel ki okosabbnak, ha üres frázis-szerû hamis hippi közhelyeket puffogtatsz.
Minden rossz tulajdonság, amit az embernek tulajdonítasz, az összes élõlény jellemvonása. Ráadásul a birtoklás, amit annyira stilizálsz, az kibaszottul hasznos, és az erõforrások hatékonyabb felhasználását ösztönzi, azaz pazarlásellenes.
Példa. Ha nem akarnál birtokolni, akkor nem tartanád meg a cipõdet, hanem fognád és kibasznád a véres gecibe, ha egy kicsit is büdös. Hogy birtokolni akarod, ezért ezt nem teszed, hanem kimosod.
Az intelligencia csak részben örökletes jellemzõ. A viktoriánus korban sok tudomány gyerekcipõben járt, viszonylag könnyû volt jelentõs haladást elérni, kis túlzással, amit akkor felfedeztek, azt egy általános iskolás is megérti és alkalmazza. A reakcióidõ és az intelligencia között valóban van több-kevesebb összefüggés, de annak mértéke és jellege függ a mérési módtól. Tanulmány.
Informatika és tudomány
