Szeretnél a gépjárművekben használatos akkumulátorokról beszélni? Vagy megint az értő szövegolvasás nem megy? Ajánlom a topichoz kapcsolódó cikk átolvasását a témában, sok érdekességet megtudsz majd a telefonokban használatos akkumulátorokról, telepített akkumulátorokról meg a járművekben használatos akkumulátorokról.
Fizika általános iskolai szint: sűrűséget térfogatra számolunk, ez a definiciója szegénynek. Energiasűrűség esetén szintén. Kérlek a saját butaságod miatt a jövőben ne nálam reklamálj!
Továbbra sem fogod fel, hogy a nyersanyag lesz a kocsiknál a szűk km. Kurvára nem érdekel senkit, hogy ezt milyen térfogat konfigba építed meg. A térfogat és más anyaggal párosítás az X tömegből kihozható optimalizáció. Tehát ez kb. a kis hazugság kategóriája.
Ez kb. akkora marhaság, hogy lehűtöd 0 fokra a benzint 20 fokhoz képest és a hőtágulás miatt azt mondod, hogy akkor nőtt a benzin energiasűrűsége. Jó reggelt, a tömege számít elégetéskor, nem a térfogata.
2. Mobiltelefonoknál nem véletlenül számolnak az energiasűrűséggel, ugyanis adott térfogatú helyre kell a lehető legnagyobb kapacitású aksit elhelyezni. Az aksi tömegének pár tíz százalékos változása meg lényegtelen, akár a készülékház anyaga is többet elvisz (műanyag->alu->acél).
3. A berakott aksijaid is igazolják a táblázati számokat, csak nem hazudva, nem ferdítve, hanem az iparági standard szerint kellene számolnod. Akkor neked is leesne, hogy a régi centi vastag aksikhoz képest mennyivel kisebbek a mai 3-4000 mAh telefonaksik.
4. Nyilvánvaló tényeket hazudsz el, aminek semmi értelme és hozadéka nincs, önmagad lejáratásán kívül. Ebben neked mi a jó?
Szedj már szét egy mai telefont, könyörgök! Az aksi térfogata nagyjából pont akkora, mint a régi butatelefonos aksik térfogata. Csak nem 400-600, hanem 3000-4000 mAh-t tudnak.
Megint a teljes műszaki idiótaságokat írod. Az eltérő akkutechnológiák maximum 20-30%-os tömegeltérést okoznak az akkumulátorban. Nem pedig a telefon tömegének megduplázódását!
A térfogat azért sokkal fontosabb, mert egy telefonban az a legerősebben korlátozott. A vásárlóknak meg teljesen mindegy, hogy a telefon súlya 180 vagy 210 gramm. Telepített akkufarmoknál szintén nem lényeges a tömeg, a beton alap bármit elbír.
A villanyautó csak akkor lesz életképes, ha üzemanyagcellával táplálják. Akkor le lesz cserélve a belső égésű motor. Amúgy nem.
Például metánból, alkoholból, metanolból vagy akár benzinből (esetleg hidrogén cella, de oda nagy áttörés kell tárolási területen) nyolcvan százalékos hatékonysággal lehet áramot termelni, HA minden klappol, és az már mehet a nagy hatékonyságú elektromotorra, szemben az alacsonyabb hatásfokú belső égésűvel. A benzin energia sűrűségét nem lehet felülmúlni elektromos akkuval.
Annyit lehet változtatni, hogy ugyanaz a benzin mennyiség hatékonyabban alakul át energiává üzemanyagcellával, mint belső égésűvel. Ha képesek megoldani. HA képesek.
Vagy másképpen fogalmazod. Az akksi tömegéért fizetsz, mert a nyeranyagok tömege számít. Tehát az, hogy a akksi esetleges belső kialakításával mennyi a töltés arány nem számít.
BTW semmiféle forrást nem adtál te és más sem a diagramra. Az akksik tömege és térfogata és kapacitása is ismert. Nézzél meg pár akksit és rajzolt fel a diagram őket. Ameddig ezt nem teszed, addig csak röhögök rajtad. A falnak megyek attól, akik mindenféle forráskritika nélkül elhisznek minden szart.
A napelemezésről szakadjnuk már le. Ameddig kötelező átvétel van végfogyasztói áron a termelési egálig, addig meglalol az egész, nem piaci alapú.
A sütöolajos móka a mai dízel autóknál nem nagyon megy, rohadtul érzékenyek a dologra tudtommal. 2% felett már gáz van. Elég nehéz volt pl. olyan biokomponenst találni, ami 10%-nál sem okoz gázt és az ára is megfizethető legyen. A sok okos meg persze odáig van, hogy micsoda környezetvédelem az, hogy 10% biokomp. van már a hajtóanyagban.
Nem, mert az anyagot termeled ki és azt építed be. Ha az akksikhoz kell anyag, akkor a tömegük az, ami a korlát. Szerinted miért tonnában és nem m3-ben mérik a bányászati termékeket? Egy repcsinél pl. a tömeg pont olyan fontos, mint a térfogat.
Vagy neked pl. mindegy, hogy 200g vagy 400 g a telefonod?
Vagy mindegy, ha a kocsi 1200 vagy 1800 kg az akksi tömege miatt..?
Igazi műszaki analfabéta vagy a legrosszabbak közül, mert a hangod és arcod is nagy mellé. Gondolkodni smau, keresőt használni rendesen végképp. Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.10.20. 15:31:01
Nem a kisfogyasztói áramárhoz kell majd mérni az elektromos töltőállomások áramárait. A kisfogyasztó soha nem fog tudni otthonról fél óra vagy még rövidebb idő alatt gyorstölteni. Konnektorról töltve továbbra is egész éjszaka töltőn lesz a kocsi. A napelemes otthoni töltés meg számszerűen nagyon vékony társadalmi réteg számára elérhető a pénztárca és a lakóépületek adottságai miatt.
Az elektromos töltőállomások viszont gyors-, illetve villámtöltést kínálnak majd. Ezt a szolgáltatást kell majd megfizetni, nem pedig a töltőáram árát. Lehet majd választani, hogy kinek melyik opció lesz a kényelmesebb: az otthoni töltés vagy töltés az állomáson. Otthon töltve olcsóbb a játék, de nagyságrendekkel lassabb. Állomáson töltve drágább, de rugalmasabb és gyorsabb.
Ma megteheti bárki (igaz itthon illegális), hogy használt sütőolajjal hajtson egy arra felkészített dízel autót, gyakorlatilag ingyen jutva így üzemanyaghoz. Mégsem állnak neki az emberek az otthonaikban munka után tömegesen pancsolni a "naftát", hanem begurulnak a kútra, a kutas megtankol, ők kényelmesen fizetnek és mennek tovább a dolgukra.
1. Csókolom, tömegre kéne fajlagosítani... Ha nem érted, hogy miért, akkor butább vagy, mint hittem.
2. Nézzük egy 2000 és 2015 körüli telót.
LG Li-ion 1900mAh BL-41ZH 1900 mAh akksi 60 g tömegű. --->31 mAh/g SIEMENS A35/A36/A40 3.6V/700mAh/NiMH 700 mAh akksi és 42 g tömegű ---> 16 mAh/g, csak ez nem is Li akksi volt, hanem Ni-Mh.
Tehát technológia cserével is ez a fene nagy fejlődés.
Hát nem hatszoros, hanem kétszeres fejlődés alig van. Házi feladat egy 2017/18-as modell adatainak utána nézni.
3. Agyatlanul linkelni nem művészet. Keresni és gondolkozni az megint más tészta. Pontosan erről beszélek. Attól, mert valami a Neten van még nem igaz.
Persze, ha lusta és műszaki analfabéta vagy, akkor ilyen diagramokat simán benyelsz. Csak aztán ne csodálkozz, ha egy mérnök teljes joggal ostobának tart. Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.10.20. 00:29:40
Soha nem fogja megérteni. Ez már túl sok neki. Vagy fizetett olajlobbista?
A villamos energiahálózatot is mindig úgy tekinti, mint valami gránit tömböt, amihez nem szabad hozzányúlni, az örökkévalóságig meg kellene tartani a jelenlegi állapotában. Mert hú, mi lesz, ha trafóházat kell építeni? Az már a világvége! Erőmű? Olyant ember még nem épített!
A nyilvánvaló fejlődést meg eltagadja, ha úgy tartja érdeke. Csak a 2005-ös tanulmányok táblázatait nézi meg, aztán reklamál, hogy csak 2005-ig volt fejlődés, biztos csak ezért vannak 2005-ig a táblázatok. Miközben kiverik a szemét a 2017-es táblázatok. Agyhalál az ürge, nincs jobb szó.
Már hogy ne lenne értelme? Eddig pont arról beszéltél, hogy a hálózat megfeküdne, ha sokan töltenének egyszerre:
"ha csak minden harmadik vagy ötödik. lakó töltene úgy, ahogy ő, akkor az éjszakai terhelésnél a társasház sanszosan megfeküdne az egész cellájával együtt"
Így viszont a társasház áramfelvételét időben kiegyenlítheted, nem az van, hogy este mindenki egyszerre akar tölteni. Amúgy sem fog mindenki mindig tölteni, mert felesleges.
Ha meg családi házról van szó, ahol elég a napelem, nem is kell feltétlenül a gridről tölteni. Akkor akárhány autót tölthetsz egy cellán belül.
Azok az elektromos autók lehetnek népautók, amelyeknek hatótávja összemérhető a hagyományos autókéval, de azoknál olcsóbbak. Ez csak akkor lehetséges, ha az akku olcsó lesz, mint a szemét. Csak akkor fognak milliók autókat tölteni ebben az országban, ha nagy energiasűrűségű nagyon olcsó akkuk lesznek. Ha emellé a technológia mellé az áramszolgáltató dinamikus árazást vezet be, akkor a háztartások és cégek anyagilag motiváltak leszenek az otthoni/telephelyi napelem és akkutelepítésre. Olcsó napelem + olcsó akku + dinamikus árazás = rövid megtérülési idő.
Innentől kezdve az autók töltésének jelentős része akkuról fog történni, nem a hálózatról. A hálózat maga pedig a milliónyi akkunak köszönhetően olyan stabil lesz, mint soha azelőtt.
Akkor netán a 160-200 km-es hatótávú, használtan is 3 milliónál kezdődő kisautókat fogják úgy venni, mint a cukrot? Nem értem, hogy mi az, ami megfekteti a gridet, mert se ezek, se a Teslák nem fognak tömegesen elterjedni.
Ha pedig ezek egyike sem népautó, akkor nem tudom mit vered magad? Nyilvánvaló, hogy ezek nem jelentenek veszélyt a gridre.
Nem a Tesla lesz a népautó, bár egyesek ezt vízionálják. Egyébként meg nem én haluzom be azt, hogy gyorsan tömeges lesz, mert pont, hogy nem lesz. Szóval nagyon rossz helyen kopogtatsz...
Nem értem, az optimizmust. Kijelented, hogy kitermeli és kész. Mire alapozva..? Hol vannak ehhez legalább a sarokszámok?
Eleve a benzinkúton az zajlik, hogy veszik, tárolják és eladják neked a benyát. Egy villamos töltőálomáson azért bizonyos költségeket nehéz megindokolni. Ha minden jelenlegi fogyasztó kb. azonos vagy előre fixált áron veszi az áramot, akkor szerinted te mennyiért fogsz tankolni? Mert nem annyiért, amennyiért kisfogyasztóként ma az áram kerül még akkor is, ha előre lekötött keret mellett olcsóbban kapják az áramot.
Sokkal drágább infrastruktúra mellett hol fogja kitermelni a nyereséget a rendszer, hogy még olcsó is legyen...?
Egész egyszerűen azt látom, hogy itt senki nem gondolkodik. Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.10.19. 17:06:01
Csudálatos, hogy azt mutatja, amiről beszélek. Szerinted miért ér véget a többség 2005 táján? Mert azóta kb. egy helyben toporgás van. A többi diagram meg nevetséges extrapoláció. Esetleg vehetnéd a fáradságot és nézd meg a már említett 18 éves A40 és egy mai telefon akksijának paramétereit. Ja, ahhoz ész is kéne.
Majd 15-20-25 millás autókból 500 lesz cellánként, meg az egész falu Teslával, I-Pace-szel meg e-Tronnal fog járni, és akkor oda grid. Te tényleg ilyen ostoba vagy vagy csak bullshitelsz?
Vajon a grafikonokon látható-e a fejlődés, vagy 30 éve csak stagnál a technológia?
5-6 éven belül el fog dőlni, hogy gazdasági értelemben életképes-e a villanyautózás. Akkorra az első generációs villanyautók veszítenek annyit az értékükből, hogy használt autóként alternatívát fognak jelenteni tömegek számára. Továbbá az autógyártók mindegyike jelen lesz a piacon egyszerre több tisztán elektromos típussal is. Lesz választék új és használt villanyautóból egyaránt. Ha lesz kereslet villanyautóra, akkor lesz kínálat a töltőállomások oldaláról is. Nem lesz ingyen az áram tankolása (főleg gyorstöltéssel), de olcsóbb lesz, mint belsőégésű motoros autót tankolni. Ez egy szolgáltatás, ami életképes üzleti modellre épül majd és profitot fog termelni. Szóval ki fogja termelni a 100-200 milliós trafók és gyorstöltők árát. Ma még ez meredeknek tűnik, de egyáltalán nem az. Nem egyik napról a másikra kell megvalósulnia, hanem fokozatosan a kereslethez igazodik majd a kínálat. Ez pedig magával fogja vonni a teljes elektromos hálózat fejlesztését az erőművekig bezárólag, ahogy ez annak idején a vasút villamosításakor is történt.
Ha 5-6 vagy 10 év múlva azt látjuk majd, hogy műszaki és gazdasági értelemben működésképtelen az elektromos töltőállomások és a villanyautózás koncepciója, akkor visszajövök majd ide és elismerem majd, hogy tévedtem, neked pedig igazad volt. Ebben a pillanatban viszont úgy látom, hogy ha lufi lenne a villanyautózás, már ki kellett volna pukkannia. Ahelyett hogy kipukkant volna, inkább teljesen ebbe az irányba indult el az autóipar. A villanyautó már nem hype, már eladja önmagát. Utoljára szerkesztette: bundasjezus, 2018.10.19. 16:31:09
Ne nyeljétek be a sok pesszimista szarságot, amit buta emberek fórumokban összehordanak!
Folyamatos a fejlődés, a napelemek egyre jobbak és egyre olcsóbbak, az akkumulátoroknál is folyamatos a fejlődés energiasűrűség és ár tekintetében is. Nem költene minden piaci szereplő dollár billiókat olyan fejlesztésekbe, ami a buták szerint "fizikailag lehetetlen".
Nem, a buta emberek benyelik azt a sok szarságot, mint ez, mert fogalmatok sincs sem a fizikáról, sem a műszaki tudományokról.
Sokat látom mostanában, hogy lehetséges olyan önfenntartó házat építeni, ami (nyilván) akkor gyűjt energiát Napból, szélből, amikor lehet, azt elraktározza, és beosztja egész évre. Tehát egész család háztartása + egy Tesla is belefér. Egy kanadai céget szoktam főleg látni. Hogy működik-e, azt nem tudom, hogy lehetséges-e, azt se, csak ebből indultam ki. Persze ha lehetséges is lenne, akkor is nyilván rengeteg kérdést vetne fel a tömeges alkalmazása.
Nem fog. Soha. Télen gyakorlatilag nem süt a Nap. Mit akarsz te otthon tölteni, amikor napközben akár otthon sem vagy...? Erről a napelemezésről le kéne már jönni, műszaki és közgazdasági ökörség egyszerre.
A saját napelem rész után nem olvastam tovább.. Na jó mégis... Nem értem miért élnek ilyen nevetséges társítások, amik eleve képtelenségek. Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.10.19. 13:36:21
Majd talán akkor lesz kifizetődő az elektromos közlekedés, amikor a járműveket nem lesz szükség menet közben tankolni, hanem tökig pakolva, tele utassal, hidegben-melegben, ellenszélben, hegynek felfelé képes lesz legalább 500 km-t megtenni 120 km/h átlagsebességgel. Tehát a személyautókat elég lesz otthon indulás előtt feltölteni saját napelemről, és simán kibír egy napot töltés nélkül, vagy nyaralás esetén amíg elér az ember A-ból B-be. A teherszállításnál pedig ugyanez, a cégeknek lenne saját, tiszta energiával működő töltő telephelyük. Infrastruktúrához tartozó köztöltőállomások pedig csak minimálisan lennének, és azok mennének csak atomerőművekről, vagy akármiről, ami kifizetődő és nem környezetszennyező.
Mondjuk a probléma csak ott van, hogy nem lakhat mindenki családi házban, egy társasházra meg nem lehet annyi napelemet pakolni, hogy minden lakásra jusson elég áram. (gondolom)
Ez benzinkút filléres költség egy ilyen töltőállomáshoz. Van egy néhány misibe kerülő atmoszférikus tartály, rb-s műszerezéssel és a töltőkút darabja legfeljebb 1-2 milliós tétel. A szivattyúk kb. a kerti locsoló szivattyúddal azonos dolgok.
Ehhez képest egy 8 töltőfejes állomás forgalmát lebonyolítani képes villanykútnál a trafó kezdődik 100 misinél. Erre jönnek még a töltőhelyek (nem 8, hanem inkább 80), sokkal nagyobb alapterület, több térburkolat, több csapadékvíz elvezetés. Erre jön még rá az, hogy 8-10-szer több ember várakozik töltésnél = hatalmas épület a mai shop kialakításnál.
Embertelenül sokba fog az kerülni, ha itten tömegek kezdenek el majd villámtölteni. "villám" = 1-1,5 óra várakozás.
A melyik olcsóbb rész meg kire vonatkozik? A fogyasztóra? Mert van, ahol már most drágább áramot tankolni a teljes hatásfokot nézve mint benzint vagy gázolajat. Ilyen pl. Németország úgy, hogy az egyiken van jövedéki adó, a másikon meg nincs.
Izé. Cserébe a német áram fajlagos CO2 terhelés a franciának úgy a 8-10-szerese. Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.10.19. 13:19:34
Abban igazad van, hogy a jelenlegi hálózat nem bírná el a jóval nagyobb számú elektromos autó jelentette terhelést. Ergo: fejleszteni kell. Ha gazdasági témában jártas vagy, hagy kérdezzem már meg: mennyibe kerül egy benzinkút telepítése? Karbantartása? Etetése? Mert oda nem dróton megy ám a benya, mint a trafóba az áram. Hosszú távon melyik lenne olcsóbb?
Na igen ez egy gond. elterjed az elektromos járművek és majd 2 millió járművet kell feltölteni naponta 2 naponta. (ráadásul nem csak személy autókat, hanem kisebb nagyobb haszon járműveket is) Egyszerűen a mai infrastruktúra nincsen rá felkészülve. Se erőmű kapacitásban se pedig vezeték rendszerben.
Stop, senki nem használati időt ekézte. Viszont az akksik tömege és kapacitása ismert. Rohadtul nem volt olyan fúdenagy fejlődés 18 év alatt sem és ez a fejlődés kb. 5-6 éve áll, minden további minimális fejlődés jó drága lesz vagy inkább fizikailag lehetetlen, mert az alapvető fizikának mond ellen.
Ez valóban így van sokan szidják a telefonokat(és egyéb eszközöket) csak azt felejtik el, hogy ma már 8 magos 2-3 GHz-es procik vannak benne, sok giga memóriával, sokkal nagyobb felbontású kijelzővel és sokkal gyorsabb adatátviteli kapcsolatokkal. Ezek mind olyan dolgok, amelyek növelik az energia igényt még az eszközök fejlődése mellett is. Csodák nincsenek. nem létezik olyan 8 magos 3 Ghz-es proci, ami ugyan annyit fogyaszt, mint a a 10 évvel ezelőtti 1 magos 150 Mhz-es....... bár javul a fajlagos energia felhasználás és hatékonyság, de olyan gyorsan növekszik a beépített teljesítmény az eszközökben, hogy annak energia igényével nehezen tud lépést tartani az energia tárolás fejlődése. Ezért simán úgy éerezni, hogy nem fejlödik a dolog. pedig ma 1000-szer olyan teljesítményű eszköz van a kezünkben 10-szeres energia igénnyel, mint volt 10-15 éve...
ja már csak látnánk végre a mai aksiknál 3-szor kisebb és háromszor nagyobb kapacitású aksikat, melyet 3 perc alatt lehet feltölteni, de legalább olcsóbb elterjedtebb nem környezetkárosító anyagokból állnak. :) sok mindent megoldana.
Jó a villany autó, de nem akksival. Hanem benzinnel. Ha képesek lesznek olyan üzemanyagcellát kiizzadni ami benzinnel működik, akkor le lesz cserélve a belső égésű motor. Amúgy nem.
Szerk: Vagy metán (biogáz), ugyanígy, vagy alkohol, ugyanígy, stb. Ha a megújuló dolog szempont. Utoljára szerkesztette: ostoros, 2018.10.18. 19:42:59
Vannak itt egyesek, akik szerint trolibusz is bizonyára csak a mesékben létezhet, mert számukra annyi a buktatója, hogy biztos nem érné meg megvalósítani.
"Téves. Minden villanyautó, ami napi 200 km felett megy villámtölteni fog. "
200 km megtétele pesszimista számolással 4 óra, marad napi 20 órája, hogy töltőn lógjon. Tehát 20 óra alatt kell betölteni kb. 40 kWh energiát. Ezt te gyorstöltésnek hívod?
Téves. Minden villanyautó, ami napi 200 km felett megy villámtölteni fog.
Ezen felül melyik része nem világos annak, hogy az otthoni 2-3 kW-os töltésnél is megfekszik a grid...? Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.10.18. 17:09:53
A városiak járjanak gyalog/biciklivel/tömegközlekedve, azok valók városra, nem az autók. Vidéken meg mindenki nagyon ügyesen és élelmesen megoldja majd magának a töltést, mint már sok ezer példa is mutatja.
Eleve a benzinkutas megközelítése a villanyautózásnak egy hatalmas nagy fail. Az elektromos autók töredéke fog csak nyilvános töltőkön lógni.
Eddig az emberek olyan autót használtak, amiről tudták, hogy ha nincs meghibásodás, akkor odaérnek A-ból B-be és nem számít egyik "HA" faktor sem. A villanyautónál meg csak alig párat soroltam fel és bármelyik esetén kedves optimista Andrást vontatni kellett volna vagy 2-3 órával hosszabb az út. És ennél van több is, mert pl. magasabb külső hőmérsékleten a töltés is lassabb meg a kinyerés hatásfoka is romlik. Vagy majd a 4 fős családnál majd ketten kiszállnak vagy ketten otthon maradnak, ha síelni mennek az osztrák Alpokba? Mert ott is már a határ előtt elfogy a kraft a tetőcsomagtartó cuccok és fűtés miatt és ott még fel is kell mászni magasabbra.
A vasút emlegetése vicces, mert tudtommal azok a fő gerincről vannak megtáplálva csomópontokon és nem 1000+ egy helyen, mint a töltők lennének, de bevallom a vasutat nem ismerem, de a trafókat látom. A HÉV-ek is egy vagy max. két helyen vannak a hálózatra kötve tudtommal.
A kiszolgálás nem műszaki, hanem közgazdasági képtelenség. Egy 10 MWe-s 6/0,4 kV-os trafó kb. 100 millió forint. Az András által behaluzott 300 kW-os töltés azt jelenti, hogy 30 autó számára csak a trafó kerülne ennyibe. Mivel a töltés nem 3-5 perc, mint a benzinkúton, hanem 30 perc még 300 kW-tal is, akkor azt jelenti, hogy egy tök átlagos autópálya melletti benzinkúton csak a trafó belekerült 200 misibe alsó hangon, akkor a forgalom. Van, amikor sorba kell állni a kútnál úgy, hogy 6-8 kútfej van. Ha 30 perc a töltés, akkor úgy 60-80 autó parkolna egy ilyen helyzetben. Ha csak picivel több autó jön, akkor meg a várakozási idő lő ki az égbe, lehet kávézgatni 2 órát is egy 6 órás úton.
Azért az 1MW hulladékhő elvezetést is megnézném, hogy arra mit terveznek be és milyen költsége lesz. Tudod a folyadékhűtés az kocsiból kihozza a hőt a folyadék, de aztán azt el is kell disszipáltatni máshol azt a hőmennyiséget. Tudod, mint erőműveknél a kondenzátor külső körén a nedves/szárazhűtők. Az sincs ingyért...
Tehát mondom, a problémám az, hogy ezeket a tényezőket az András féle optimisták, de láthatólag technikai ás fizikai téren analfabéták fel sem mérik. Azt hiszi, hogy az egész annyi lesz, hogy lekúrnak több töltőt és csá. Hát rohadtul nem. Ezért van az hogy az otthoni vízforraló olyan amilyen, de egy atomreaktor, ami vizet forral valahogy mégis máshogy néz ki, több segédrendszere van. Ő meg a vízforralóból indul ki.
Vastaps...
Mondom, ez zavar. Hogy egyesek az hiszik, hogy ez olcsó lesz és csettintésre. Nem. A villanyautózás most azért ilyen trendi (?), mert ennyi autó számára tényleg csak annyi, hogy lebasznak gyorstöltőt, amit kb. vidéken 1 ember használ. A fővárosban meg már néha most is vadászni kell. Mi lesz, ha 10-szer ennyi kocsi lesz és 10 kW-os töltési teljesítmény...? Mert nem tesz le senki zsebből 10-100 misis trafót.
Láttam tanulmányt 3 fővárosi cellára, ahol éjszaka 2-3 kW-os töltési teljesítménnyel már valami 500 db autó a megengedhető határon túl torzította a hálózat paramétereit. Gyorstöltés nem is volt.
András is könnyen jazkarizik a töltőjével a társasházban, de ha csak minden harmadik vagy ötödik. lakó töltene úgy, ahogy ő, akkor az éjszakai terhelésnél a társasház sanszosan megfeküdne az egész cellájával együtt. Gyorstöltés nélkül. Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.10.18. 16:32:32
Azért Te sem tudsz mindent, és a Te ellenérveidnél is volt néhány HA. Ha ellenszél van, ha négyen ülnek benne, ha +50 kg csomag van, ha gyorsabban megy, ha kisebb aksis az autó, ha nem ebédelsz, ha más is töltené a járgányát. Igen, a nagy töltő állomásokra nem 400V-os betáp kell. De érdekes módon a vasutat is ki tudják szolgálni. Én láttam a hatvani alállomáson 10MW körüli fogyasztást, amikor több vonat indult egyszerre. És ez 50+ éves technika. Azt mondani tehát, hogy egy 1MW-os töltő állomást kiszolgálni képtelenség, már megbocsáss, kapitális baromság! A kínaiak terveznek 500kW-os töltő fejeket. És képzeld, folyadékhűtésű a töltőkábel! Hihetetlen, ugye?
Én a 10-20 Ah-s power bankeket bírom. Egy, másfél év után már a felét se bírja a névleges kapacitásának. Olyan, mintha kisebb lenne, mint ami rá van írva, csak túltölti meg túlmeríti magát. Ami magyarázat lenne arra is, hogy miért sz@rik be ilyen hamar...
Éreztem, hogy ezt a komát fogod belinkelni.
Azt a videót miért nem linkelted be tőle, amikor télen Szegedig nem tudott kvázi lemenni egyedül úgy, hogy félúton kecsón megállt emlékeim szerint..?
Az egyik videón szintén vicces volt az "toltam neki száján", amikor 100 km/h-s átlag nem volt meg és az abban levő adatokból extrapolálva az jött ki, hogy télen egy Tatabánya-Bp belváros oda vissza már eléggé megviselne egy kisebb akksis autót.
Az is cuki, hogy ketten autóznak a kocsival vélhetőleg közel 0 cuccal, mert 2 napra semmit nem kell vinni. Azt kéne megnézni, hogy ül benne 4 ember (300 kg) és mondjuk még 50 kilónyi cuccal, mert 1,5 hétre mennek.
A videón meg pont azért is irreális, mert nem ment 130-140 km/h táján, ami brutális sprólást jelentett töltés terén. Az már külön vicc, hogy az elején kifogásokat gyárt. Ja kérem, az autóhasználatba benne van az, hogy MINDIG működik és nem "ha", meg "de." Ja, ha meg forgalmi helyzet van és terelés, akkor meg mi a faszt csinálsz? Izé..
Ha jól látom 16 kWh maradt benne az első töltésnél. Ha ellenszél van és gyorsabban megy, akkor lazán elfogyott volna a kraft. Télen fűtéssel egészen biztosan nem jutott volna el oda.
Az meg külön vicc, hogy egy 15 millás kocsit mérünk egy 1,5 millás használt autó által nyújtott dolgokhoz képest. Egy 15 millás kocsit az ember nem azért vesz, hogy centizgessen.
Ha meg éppen nem ebédelsz, akkor mi a túrót csinálsz? Malmozol majd mindig? Vagy azt, hogy ha éppen beesett volna más tankolni, akkor a seggébe dughatta volna a gyorstöltőt, mert felezi a teljesítményt és akkor bizony két órát állt volna.
Ennek prózai oka az, hogy jelenleg a grid azt bírja el, hogy a teljes töltősziget teljesítménye megy egy kocsira, ha egy van. Több töltés esetén oszlik több felé, mert így nem kell mellé 6 kV-os trafó. Mert két autó gyorstöltése 200 kW táji teljesítményt igényel. 250 kW felett már 6kV betáp van. Tehát nettó hazugság az, hogy 100 kW-tal lehet tölteni. Addig lehet addig tölteni, ameddig EGYETLEN kocsit töltesz.
Kurvára nincsenek meg feltételi annak, hogy ha beáll csak 1 db kocsi és a felvázolt 200-300 kW-tal töltsenek. Ez eleve műszaki képtelenség ma, nemhogy több autóra vízionálni.
3 db autó 300 kWe effektív töltése az már 1 MW villamos teljesítmény, egy kisebb falu teljesítmény igénye ennyi. Arra is kívácsi lennék, hogy a hulladékhő hova lesz elvezetve.
Egész egyszerűen fogom a fejem, hogy mennyire tojnak az emberek a fizikára. Kurvára irritáló. Szóval bocs, de röhögnöm kell. A videón és picit a kommenteden is. El vagytok szállva a karib tengeri ötödikre... A realitásoktól fényévekre vagytok elszakadva.
Egy újabb cikk. Évek óta minden hónapban jön valami új forradalmi akkumulátoros megoldásról cikk. Aztán kinyitom a szemem és mit látok? Olomsavas akkukat és szokásos lítiumos aksikat amiket egy okostelóban naponta kell tölteni. Emlékszem, talán a Panasonic-nak volt valami hidrogén cellás cucca arról sincs már hír. Pedig tényleg kéne már valami: kicsi, tartós, olcsó, alapanyaga van bőven, gyorsan tölthető stb.
???? Úgy érzem, te kevered a kapacitást az energiasűrűséggel..
Ja persze. Ilyenkor szoktam mondani azt, hogy magad előtt látod, ahogy elmegy, leteszi a kocsit a bérlés telephelyén - már, ha lehet - hazamegy és utána újra eljátssza ezt...? Vagy ha ez nincs, akkor tömegközlekedés? Vagy majd a bérbeadó cég hozza viszi?
Bocs, utópia röhögök. A realitás az, hogy akkor nem vesz villanyautót... Eleve mint munkaautó a villanyautó alkalmatlan. Senki nem fog 2 órákat várakozni töltés közbe. Mert az mese habbal, hogy 80-100 kWh-t feltöltesz 1 óra alatt. Van fent videó Tesla töltésről, ahol gyorstöltés a névleges felét, ha tudja...
Az egész villanyautó és akksi témát a hit lengi körül meg a vágyak és nem a műszaki és közgáz realitások. Engem ez meg már kezd kurvára irritálni.
Az ilyen alkalmakra ott az autóbérlés. Olcsóbb, mintha tartanál egy második benzines vagy dízel autót az elektromos mellett.
Nincs olyan, hogy univerzális autó, ezt el kell felejteni. Célszerszámok vannak. A kétajtós sportkupéba nem fér bele a család és a nagybevásárlás. A városi terepjáróval nem lehet normálisan parkolni és terepre alkalmatlan. A családi kombi meg nem csajozógép. Az elektromos autó egy közlekedő edény rövid távokra A-ból B-be.
Nem értek egyet. És, ha egyszer akkor egy nap 2x350 km-et kell autózni? Akkor tartasz másik autót...? Ha nem univerzális megoldású az autó, akkor annak reszeltek és generálisan nem váltja le másikat.
Hétköznapi elektromos eszközeinkbe bőven jók a mai akkumulátorok. Ha hirtelen valami csoda folytán meg lehetne kétszerezni az akkuk energiasűrűségét, akkor egy perccel sem nőne ezeknek a készülékeknek az üzemideje, mert a megnőtt kapacitást arra fordítanák, hogy nagyobb teljesítményű hardvereket hajtsanak meg vele. Magyarul a telefonokat ugyanúgy naponta kellene tölteni, csak sokkal több multimédiás biszbasz zabálná benne az áramot.
Elektromos autó fronton eljutott odáig az akku technológia, hogy hétköznapi életben is jól használható e-autókat lehet gyártani (nyilván bizonyos kompromisszumokkal). Sokáig szkeptikus voltam az elektromos autózással kapcsolatban, de arra, amire az átlagember használja őket, arra tökéletesek. Szerintem semmi értelme a hatótávon rugózni, amikor naponta átlagosan 50 km-t autóznak az emberek. Ha elterjednek a villámtöltők nem lesz lényeges kérdés a hatótáv. A legfontosabb kérdés a töltési idő. A gyártóknak pont a másik irányba kellene elmozdulniuk, a kisebb, olcsóbb, de sokkal gyorsabban tölthető akksik irányába. 15-20 kWh-ás akksival szerelt városi autókra van szükség. Városi tempóban kicsik a menetellenállások, jelentős a visszatáplálás, rövidek a távok, pont ideális egy villanyautónak. Most már csak a vásárlók fejében kéne rendet tenni, hogy nem akkor lesz alternatíva a villanyautó, ha egy seggel 400 km-t lehet vele autózni, hanem akkor, ha az átlagember mindennapos igényeit kielégíti.
Megújuló energia és stabil akkuk esetében viszont szükség lenne új technológiára. Utoljára szerkesztette: bundasjezus, 2018.10.18. 12:35:48
A mobilok teljesítménye nő, de az energiahatékonyságuk is, csak nem a kívánt mértékben. Ami viszont észrevehető, hogy a mai akkuk élettartama rövidebb. Az élettartam azért volt jobb, mert nem engedték túlságosan lemeríteni és feltölteni sem. Manapság kifogytak az ötletekből, ezért inkább nagyobb mozgásteret hagynak az akkuk töltésére, ami kissé növeli az üzemidőt, de rontja az élettartamot. Régebben egy mobilt tudtam használni 3-4 évig, majd kicseréltem, most 2 év után cseréltetni kell (mert saját magad nehezen tudod amióta nem lehet lepattintani a hátukat). De ez nem is probléma, mert több pénzt tudnak levarrni rólunk, jót tesz az üzletnek, éppen ezért nem nagyon hiszek abban, hogy ténylegesen tartós akkut akarnak kifejleszteni. Az a lényeg, hogy olcsóbb legyen előállítani és ugyanúgy keveset tartson, röviden: nagyobb legyen a profit.
Ezzel mi a helyzet? -> https://sg.hu/cikkek/tudomany/115574/remenykelto-az-uj-litium-levego-akku Miért nem esett róla szó ebben az új cikkben? + A Wikipédia azt mondja a mangán a legjobb a katódba a lítium-levegő akksihoz (és nem a kobalt).
Ráadásul a nagyobb kapacitás sokkal nagyobb és nehezebb akksikkal érjük el, tehát úgy könnyű 2500-3500 mAh-nak lenni. Ma az akksik nehezebbek, mint régen vott a teljes A40-esem...
A láthatáron nincs semmi, ami szénhidrogének energiasűrűségét megközelítené. Az elektromos kütyük használatához most is már elég jó, a grid szintű energiatároláshoz és közlekedéshez viszont ez nevetségesen kevés n+1 területen.
Ha meg az akksik elérnék ezt, akkor gondolkozzon el mindenki azon, hogy potenciális bombát cipelni mennyire jó ötlet. Ugyanis az akksik fel tudnak robbani...
Informatika és tudomány
