Nagyon kényelmesnek érzem magam otthon ülni. Majdnem három éve dolgozom forex kereskedőként, így tudom, miről beszélek. Egész nap kereskedhetek és szórakozhatok a családommal. Ha enni akarok, akkor csak online rendelje meg. Úgy döntöttem, hogy elkezdem kereskedni, miután elolvastam róla instaforex review , és mivel inkább otthon akartam lenni a családommal.
Setit futtatom, eddig úgy volt beállítva, hogy max erõforrást használhatja. Aztán egyszercsak észrevettem, hogy amint elindul a Seti, a proci hõmérséklete 65 fölé ugrik, aminek nem kifejezetten örültem.
Most 50%-ot engedtem neki, így 52 fokos, ami már nem bosszant. Van valami megoldás, hogy normálisan futtathassam a progit?
Egyébként a probléma forrása az is lehet, hogy a procim tetejérõl már rég kiszáradt a hûtõ paszta, majd veszek rá.
Megint nem ez volt a lényeg, hanem arra próbáltam rámutatni újból ebben a topikban is, hogy "földi tapasztalataink" bekorlátoznak minket. Rengeteg a magabiztos kijelentés aminek az alapja pusztán annyi, hogy ha körülnézel a spájzban vagy a dolgozószobádban, akkor az alapján amit látsz ez tûnik logikusnak. Na most ha csak nem élién-virsliket keresünk, akkor máshogy kellene gondolkodni.
Persze az elsõdleges dolog, akármennyit viccelõdsz is ezen, az a "látás", avagy érzékelés. Ha fel sem fogod mi ez a világ ami körülvesz, akkor kutatgathatsz akármennyit, maximum a nagypapát fogod felfedezni a spájzban ahogy dézsmálja a lekvárt.
Tudom hogy "szentségtörés", de itt egy ide vonatkozó idézet: "Látni. A dolog magától értelmezõdik." - Hamvas Béla Ez is mit fejez ki? Most már biztos érted. (A fenéket érted.)
Ahhoz, h a jövõre vonatkozólag bármit mondj meg kell állapítani, h alapból milyen feltevésekkel indulsz (önmagában a jövõrõl semmit sem tudunk mondani, kivételek persze a "látók" xD).
Ahhoz, h konkrétan földi élethez nem hasonló életet vagy nyomait keressék szükséges volna tudni, h milyen jelet keressenek? Te esetleg tudod, h 1 ismeretlen létforma milyen jeleket produkál? Erre volt 1ébként az 1ik 5let, h min. a matekot úgy ismerik, ahogy mi és ha jelezni kívánnak vagy mi nekik, akkor mondjuk a prímekkel lehetne kezdeni a kapcsolatfelvételt. "elég pár scifit megnézni"
:o Csak 1 példát említettem, bocsánat, legközelebb meg sem szólalok, amíg min. szakdolgozat szintû hsz-t nem alkotok. Aztán pedig egy könyvet is ki adok csak neked. Még ha nem is közlök benne olyan infót, ami máshol nem volna fellelhetõ. Én már csak ilyen köcsög vagyok, h eltitkolom mások elõl a máshonnan könnyen elérhetõ tudást. Én szégyellem magam QQ
Ez most onnan jött, hogy tudatában vagy rengetegféle lehetõségnek ami nem cáfolható és nem is bizonyítható, de mégis errõl az egy variációról beszélsz.
És ez már a második hsz-ed amiben ezt írod, és ebben már benne van az indoklásod is: "elég pár scifit megnézni".
Módosítanám a kérdést: Azt mibõl lehet valószínûsíteni, hogy elõbb bukkanunk az idegenek nyomaira mint magukra az idegenekre? Csak az a baj erre meg közben rájöttem, hogy mindez azért valószínûsíthetõ, mert földi élethez hasonló élet után kutatunk.
És azt hogyan lehet kitalálni, hogy mennyi az esélye annak, hogy a földihez hasonló élet alakult ki máshol is? Mert ha mondjuk ennek esélye 0.000001%, akkor hatékonyabb lenne, ha nem földi élethez hasonló életet vagy annak nyomait keresnénk. Persze egy ilyen valószínûségi mutató valószínûleg kiszámíthatatlan.
Pont ezért kérdezem, ismervén azt, hogy a "racionálisan" gondolkodó elmék vannak túlsúlyban a "Tudományos eszmecsere" fórumaiban, hogy mibõl lehet azt kitalálni, hogy vajon ideutazhatnak-e az idegenek vagy sem?
Gondolom, a nagy távolság miatt mondta ezt. Persze, jogos a kérdésed, mivel nem tudhatjuk még azt sem - feltéve, hogy léteznek -, hogy mi számít nekik nagy távolságnak, milyen technológiával rendelkeznek az ûrutazáshoz.
"csak nálam nem tölti fel az elkészült cuccokat?" Nálam a 6.2.14-es Linuxos BOINC klienssel a World Community Drid projekt esetén feltölti az elkészült eredményeket.
"nem rossz, bár nekem a legnagyobb haszon az lenne ha kiderülne "nem vagyunk egyedül"" Megnyugodhatsz nagy valószínûséggel "nem vagyunk egyedül", a kérdés csak az, hogy egyrészt õk tudnak-e a mi szintünkön megegyezõ módon kommunikálni, illetve hogy õk hol vannak. Hogy idejönnének annak már kisebb a valószínûsége.
Hello, egyszer próbáltam a seti programját de nem tetszet hogy pár szines vollogó ábrán meg pár adaton kivül semmit nem lehet tudni arról hogy mit is csinál. Kiskoromba szerettem halgatni egy ismerõs rádióamatõr rádióját, tekergettem a a rádiót és mindig örültem ha találtam valamit, jó tudom a seti programja arra van hogy mikor nem csinálunk semmit akkor a gép dolgozzon magába, de azért valami opciót beletehettek volna hogy akit érdeket többet tudjon meg arról hogy mi is folyik, pl meglehessen nézni hogy épp az ég melyik részét kutatjuk, vagy a jeleket meghalgatni hogy mi hallatszik, vagy hasonlók de igy nem érdekes, esetleg nemcsinált valaki hasonló dolgokat a progihoz? ha tudtok ilyenrõl kérlek irjátok meg.
valaki még csinálja? Hungary csapatban 381 az aktív tag, ez elég kevés új gépem lett, gondolkodok rajta hogy újra beszálljak
Aki futtatja a SETI&Home-t otthon, az okhoz lenne egy kérdésem: Mennyire dobja meg a havi adatforgalmat? Szívesen futtatom a gépemen, de ha túllépném vele a havi kvótát, a család meglincsel :D
Egyébként Almár Ivánnal értek egyet. Aktív SETI-nek nem adnék állami támogatást, a SETI-nek viszont alacsony prioritást adnék és némileg támogatnám.
Ezek alapján én még mindig azon a véleményen vagyok, h az egyedüli remény: - h régen már volt olyan civilizáció a közelünkben, amelyik bepróbálkozott hasonlóval és vehetjük a jeleik - h van olyan fejlett civilizáció, mint mi a környéken (sztem max. 50fényéves körzetben), akik figyelnek és válaszolnának - h van még fejlettebb civilizáció is a közelben (100fényév), akik tudnának válaszolni vagy idejönni (csak eddig még nem tudtak rólunk) és valszeg elintéznének minket (csak utóbbi nem túl kellemes)
Ha egyszer sikerül a fénynél gyorsabban üzenni/utazni, akkor valszeg majd az egész fölösleges is volt. Hamarabb érhetnénk el 5250fényév távolságra, minthogy a mostani üzenetünk odaérne.
Tehát én nem támogatom az egészet ezek alapján és nem látok benne elég nagy esélyt. Majd próbálkozzunk, ha vhogyan tudunk a fénynél is gyorsabban.
"A parabola sugárzási iránykarakterisztikája ilyen. Ha ez vehetõ arányos rajznak, akkor a legszélesebb része a hossz harmada, tehát 4,2 fényév esetén, akkor az 1,4 fényév, vagyis elég széles terület." Ezt meg rosszul értelmeztem. Egyrészt a hossz negyede a max. szélesség. Másrészt, ha azt akarjuk, h a legszélesebb résszel találjuk el a célt (minél pontatlanabbak lehessünk), akkor 25%-kal távolabbra kellene 1fW-ra csökkenjen a sugár. Vagyis az elõzõ hsz.-ban (is) számolt távolság 3/4-ét kellene vennünk (5250fényév). És annak a távolságnak az 1/3-a lesz a sugár átmérõje (1750fényév), ahol a szélein már 1fW mérhetõ.
Az eddig említett képletek alapján (megjegyzem, ezeket mûholdas kommunikáció számításainál használják): r - a távolság Pv - kívánt vevõteljesítmény (1fW) η - forgásparaboloid tökéletessége/hatásfoka (80%) Arecibo paraméterei wiki alapján: Pa - adóteljesítmény (20TW, impulzus csúcsa) d - forgásparaboloid átmérõje (305m) f - frekvencia (2,38GHz)
Feltételeztem, h a másik fél kb. ugyanezen a technikai szinten áll, természetesen egy fejlettebb technikával rendelkezõ civilizáció távolabbról is észlelheti, de õk is csak sok-sok év után. Ha nem tévedtem/vétettem sehol, akkor az eredmény (felfelé kerekítve): 7000 fényév. Vagyis max. ilyen messze tudnak vele kommunikálni.
Erre megjegyzem, h a "≈" azért van, mert ez tökéletes forgás-paraboloidra vonatkozik. Ehhez még jön egy η, ami jó esetben is (sztem) 80% körül lehet.
Én a setit nem is futtattam, nem is áll szándékomban, mert nem látok rá túl nagy esélyt. Én régen futtattam a WCG-t.
így már tiszta számomra, h melyik tartományt vizsgálják, de ahogyan elismerik, ezzel lényegesen szûkítették a sávot. Akkor már csak az érdekelne, h mekkora parabola átmérõkkel dolgoznak? És akkor a képletek alapján már mondható lenne vmi.
Mit keressünk, ha az intelligens élet nyomait akarjuk megtalálni? Nem tudjuk, hisz nem tudjuk azt sem, hogy milyenek õk. Nem tudjuk, hogyan kommunikálnak. Nem tudjuk, hogy õk is keresik-e a társaikat a világmindenségben. De ha meg akarjuk õket keresni, valahol mégis csak el kell indulnunk.
Induljunk ki például abból, hogy a rádióhullámokkal történõ kommunikáció annyira kézenfekvõ, és egyszerûen megvalósítható, hogy valószínûleg minden miénkhez hasonló kultúra ismeri. Feltételezzük továbbá, hogy a kommunikációra az idegenek is egy bizonyos frekvenciát használnak, mint mi, és nem mondjuk szórt frekvenciás adást, vagy ki tudja milyen elvetemült rendszert, amirõl nem is álmodtunk.
Tehát az a feladat, hogy a rádiónk csatornaállító gombját addig tekerjük, amig nem fogunk valamit. Milyen jelet keressünk? Bármilyet. A lényeg, hogy az állandóan mindenhonnan érkezõ zajnál erõsebb adást fogjunk egy bizonyos csatornán. A jel értelmezésérõl ráérünk beszélni akkor, ha meglesz.
Ha ezt elhatároztuk, nos, akkor is hatalmas feladat elõtt állunk. Több ezer milliárd csatornán érkezhetnek az adatok. Ennyit figyelni: lehetetlen feladat. Tovább kell szûkíteni a keresést. Megvizsgálva a kozmoszból érkezõ zajokat, háttérsugárzást, azt látjuk, hogy van egy tartomány (1GHz - 10GHz), ahol az ûr halkabb, ott nem zajonganak a csillagok annyira. Az itt sugárzott adást messzebrõl meghalljuk, célszerû tehát itt kutatni. Csakhogy ez a tartomány még mindíg túl széles.
Viszont ebben a tarományban van a hidrogén (H) és egy ion, a hidroxil-ion (OH-) vonala, azaz ezek az anyagok itt sugároznak. Ha a hidrogént és a hidroxilt képzeletben összeillesztjük, a víz képletét kapjuk (H2O). Ha mi akarnánk jeleket küldeni a zöld embereknek és feltételeznénk, hogy a víz jelenti az élet alapját az idegenek világában is, esetleg jó ötletnek tûnik, hogy akkor ezen a frekvencián sugározzunk, ezzel is utalva a küldõ (azaz a magunk) intelligens voltára. Ha ez nekik is eszükbe jutott, akkor világos, hogy nekünk meg ott kell figyelnünk õket!
A hidrogén-hidroxil tartományt water hole-nak nevezték el, én mostantól vizesároknak fogom hívni. A vizesárok 1.42GHz és 1.64GHz között húzodik, és ez sajnos még mindíg túl széles. Más ötlet nem lévén egyszerûen a vizesárok alsó határát fogjuk figyelni, pontosabban az 1420Mhz-es hidrogén vonal 2.5MHz széles környékét. Ez még mindíg több tízmillió csatorna, de ezzel már megbirkózunk.
Most így visszaolvasva lehet én értettem félre,szóval akkor pontosabban a víz hullámhossztartományában keresnek jeleket.
én úgy tudom a seti nem ilyen rádiójeleket keres amire te gondolsz hanem vízre utaló jeleket az univerzumban,mert az is egy bizonyos tartományban sugároz vagy mi
Egyébként nálam most a World Community Grid fut már több mint 1800 pontnál jár.
"...akkor már a #3076 hsz. számolásait lehet 10 nagyságrenddel jobbra venni..." Mivel a #3076-ban 300MHz-en számoltam, akkor a csillapítás is nagyobb lenne a 30GHz-es esetben. Tehát a 10 helyett "csak" 6 nagyságrenddel kellene jobbra venni az eredményeket. De persze így is lehetne üzenni/venni (pl. 600MW-tal félgalaxisnyit).
"Az alapeset, a folyamatos energiakisugárzás és az izotróp antenna volt..." Azt afféle bevezetésnek szántam, h az is hozzászólhasson a dolgokhoz, aki nem tanult róla. Mivel valóságban nyilván nem izotróp antennát használnánk/használunk ezért mondtam, h legyen 50dB nyereségû antennánk.
"Megfelelõ antennarendszerrel meg lehet haladni a 100dB nyereséget..." adja az antennanyereséget (D - parabola átmérõ) Keresgéltem egy kicsit és Arecibo parabolájával jobb esetben, nagyobb frekin 78 dB a nyereség. RATAN-600-zal pedig 30GHz-en 106dB lehetne, de ezt nem használják, csak megfigyelésre és kisebb elemekbõl épül fel. Tehát valóban, ha ekkora nagy parabolákat használnának adásra/vételre, akkor már a #3076 hsz. számolásait lehet 10 nagyságrenddel jobbra venni, vagyis eljuthat a jel nagy távolságokra is.
"...impulzus üzemmel..." Ez annyiban befolyásolja az általam írtakat. Hogy nem állandó fogyasztásról kellene beszélnünk.
"A rádiótartomány favorizálása tisztán antropomorfizmus..." Nagyobb frekvenciákon azért nem próbálkoznak, mert nagyobb lenne a csillapítás.
Viszont most akkor az nem tiszta, h ha célba ér a jel, akkor az mekkora átmérõjû területen lesz fogható, mennyire kellene pontosan célozni? A parabola sugárzási iránykarakterisztikája ilyen. Ha ez vehetõ arányos rajznak, akkor a legszélesebb része a hossz harmada, tehát 4,2 fényév esetén, akkor az 1,4 fényév, vagyis elég széles terület.
Ha az elõzõ igaz, akkor már elég azt megsaccolni, h 4,2 év múlva 1,4 fényév pontosságra hol lesz a "célbolygó".
Tehát én arra jutottam, h a fentebbi nagy parabolákkal lehetséges lehet üzenni bizonyos távolságokra, galaxison belül. Akkor már csak az érdekelne, h hány ilyen antennát használnak a SETI-nél?
Azért én nem vagyok ennyire szkeptikus. Az alapeset, a folyamatos energiakisugárzás és az izotróp antenna volt. Ez így szuper gazdaságtalan, noha minden számításnak ez az alapja. Megfelelõ antennarendszerrel meg lehet haladni a 100dB nyereséget, és impulzus üzemmel a jelteljesítmény is több nagyságrenddel fokozható, adott effektív teljesítmény mellett. Ez statisztikailag növeli a hatékonyságot, azonban valóságosan szinte semmit nem jelent, mert a 10*-12 hatványról felmegy az esély a 10*-9 re, de ez is a reménytelenség kategóriájában van. Valamivel hatékonyabbnak tûnik a lézerekre alapozott technika az IR és az UV közötti tartomány(fény), megfelelõ átlátszóságot adó spektrumaiban, de (korlátozott) ismereteim szerint ebben a tartományban nem kísérleteznek sem információ kereséssel, sem küldéssel. Azonban még ezzel együtt is csak kismértékben lehetne kitolni a kutatás elvi határait, azokat átlápni, vagy meghaladni nem. A rádiótartomány favorizálása tisztán antropomorfizmus, mert még nem jutottunk túl azon a kulturális sokkon, hogy a Hertz féle hullámokkal üzenni lehet. Ezért evidens, hogy azokon üzenjünk. A SETI mindenképp hasznos szerintem, mert noha jelenleg az extraterresztriális kommunikáció esélye a nullához közeli, viszont alkalmas arra, hogy emberek tömegeit késztesse a tudományos gondolkodás igényére.Ha a kis zöld emberkékhez nem is jut el az üzenet, a társadalom jelentõs részéhez azonban igen. A fizikai levezetéseddel igen, a szkepticizmusoddal azonban semmiképpen nem értek egyet. Fõképpen azért, mert a merev szkepticizmus vaskalapossá tehet, és a valódi tudomány kerékkötõjévé válik. ( "Az aeroplán pedig soha nem fog repülni.") Üdv: shakwill
Igen, én is erre gondolok, h most akkor 1. aktív SETI-nek nincs létjogosultsága, 2. SETI-sek meg csak reménykednek, h hátha vkik a közelben szánnak ennyi energiát az EM-es kapcsolatfelvételre. Mert én így nem látom túl sok értelmét az egésznek. De akkor miért is izgulnak ennyire a dologra szakemberek? Miért nyomatják õket annyi ismeretterjesztõben reményt keltve, buzdítóan, meghogy "milyen jó, h figyelünk, mert lehet üzen vki"? Miközben valójában csalfa, gyenge lábakon álló ez a remény. És azt is hallottam, h még több nagyobb vevõre is költenek pénzt, hogy részt vegyenek a programban.
Szia! Eléggé szarügy, hogy igazad van. Az elektromágneses hullámokkal való kommunikáció relativisztikus távolságokon nem mûködik. a hullámok ugyan elvileg végtelen messze terjednek, azonban a a jel gyengülésével arányosan romlik a jel-zaj viszony, ami azt jelenti, hogy az értelmes információt lefedi a zaj, ami a kozmoszban és a vevõkészülékben keletkezik. Egyenlõre itt bezárul a kör. Ha lehetséges csillagközi kommunikáció, az egészen más elven mûködhet csak. Ezen elveket viszont még csak messzirõl ugatjuk, és közeli esélyét nem látom a gyakorlati megvalósításnak. Gondolok itt a kvantumfizikából ismert szinkronicitásnak, de nagy távolságokon ez is paradoxonokba ütközik.
Akkor megpróbálom talán érthetõbben, matematikailag kifejteni a kérdésem:
Ahol: PA - az adónk kisugárzott teljesítménye PV – a vevõnk vett teljesítménye r – az adótól való távolság λ – a hullámhossz c – a fénysebesség f – a frekvencia Az alapképlet megadja, h két r távolságra levõ izotrop antenna esetén mennyi lesz a vett teljesítmény. (A * utáni tag, adja az izotrop antenna hatásos felületét)
Játszunk el a gondolattal, h adni szeretnénk (aktív SETI) és helyettesítsünk be: r = 4,2 fényév (legközelebbi csillag távolsága). Emlékeztetõül, a Tejút átmérõje kb. 100 ezer fényév. A frekvencia 30MHz fölött kell legyen, h egyáltalán kijusson az ûrbe a jel (alacsonyabbat az ionoszféra visszaver), tehát legyen 300MHz (hogy szerencsésebb esetet vegyük), c pedig legyen 3*10^8 m/s. Az eredmény, h a kiküldött jelünk 2,49*10^35-edére csökken. Mivel a képlet izotrop antennákról szól, legyünk reálisabbak (kicsit elfogultan, úgyhogy továbbra is kedvezõen becsüljünk) és fogjuk rá, h nekünk is és a fogadó félnek is 50dB-es nyereségû antennája van. Összesen 100dB, 10^10-szer jobb helyzetben leszünk és már „csak” 2,49*10^25-edére fog csökkeni.
Akkor most nézzük meg ez P-ben mit jelent. Az ablakokban látható parabolák úgy n*100fW (femto watt, 10^-15) nagyságrendû vett jelekkel dolgoznak. Hát legyünk nagylelkûek és mondjuk, h a túloldali profibb berendezés tud aW (atto watt, 10^-18) nagyságrendû jellel is kezdeni valamit, ami így 5 nagyságrendbeli különbség. PV-szer az eddig számolt arány 24,9MW-ot ad. Ekkora P-t kell a tápvonalon eljuttatni az adónkba, h a túloldalon (4,2 fényévre) aW-nyi vett jel legyen.
Ami világviszonylatban nem is olyan sok, hiszen Pakson egy blokk úgy 500MW-ot termel. Na de mi még csak a legközelebbi csillagig üzentünk, miért állnánk meg ott, van még bõven csillag. A 49. legközelebbi csillag úgy 4-szer távolabb van, ami azt jelenti, h már 16-szor több energiát kell belenyomni. De ne kispályázzunk, küldjünk üzenetet negyed galaxis távolságra! Az úgy 6000-szer távolabb van és 3,6*10^7-szer több kakaó kell bele, 900TW. Ennyit a paksiakat alapul véve, 1,8millió reaktor termel. Sztem inkább üljünk a seggünkön és ne üzenjünk.
A SETI-vel kapcsolatban meg: Ennek utánagondoltak és ennek ellenére figyelik az eget, h hátha a fejlettebb idegenek már tudnak ekkora energiákat elõállítani üzengetés céljából? És ugye itt most nem is számoltunk azzal, h a fény útját hogyan befolyásolják a gravitációs mezõk a nagy távolságon. Hány év egy-egy üzenet célbajutásának az ideje és ezen idõ alatt a becélzott bolygó hogyan mozog és hozzánk képest hol lesz, h a jelünket valóban felé szórjuk. Vagy ezek nem is problémák? Miért?
Vagy találunk valamit, vagy nem. Kérdés nincs, futtasd tovább a programot:D
Volna pár kérdésem a SETI-vel kapcsolatban. Kicsit utánanéztem a dolgoknak, de tény, hogy nem vittem túlzásba. És most találtam itt ezt a fórumot, hát gondoltam rákérdezek. Hátha van itt néhány buzgó SETI-s, aki tud válaszolni.
1. Ha valaki nem irányítja felénk az EM sugarait, akkor esélytelen hogy észleljük, hiszen nagyon kis teljesítményû rádióhullám hagyja el a Földet is, mert nem túl sok helyre kommunikálunk a Földön kívül. A sugárzás teljesítménye a távolság négyzetével arányosan csökken, ez pedig azt jelenti, hogy az a kicsi is néhány fényév alatt is már tutira eltûnik.
Akkor most feltesszük, h irányított sugarat küldenek felénk. Nos azt sem lehet 0°-os nyílásszöggel kiküldeni, vagyis megint ott tarunk, h a hatalmas távolságok miatt fikarcnyi sem marad abból, amit esetleg észlelhetnénk. Sõt, a fénynek is idõ kell az utazáshoz, vagyis ha még be is céloznának egy bolygót, ami több fényévre van, az már amikor kibocsájtják a sugarat, akkor sincsen ott, ahol látjuk, nemhogy még azzal kelljen számolni, hogy évek múltán pontosan hol lesz.
Ja igen és ugye jöhetnek egyesek azzal, hogy milyen hú de nagyon érzékeny mûszereink vannak, amikkel érzékelhetünk távoli csillagokat, meg stb. De azok csillagok, azok jónéhány nagyságrenddel nagyobb energiával sugároznak, mint amit egyáltalán a Földrõl képesek lennénk kibocsátani. És a feltételezett bolygóról érkezõ jelet is a saját csillagának a sugárzásának a zavaró hatásai közt kéne észlelni.
Tehát a fentebbi problémákat hogy oldották meg, milyen elképzeléssel?
2. Milyen modulációs eljárások alapján tesztelik a jeleket? Mert ez is egy érdekes dolog lehet, tekintve, hogy az emberek a mai távközlésben is olyan eljárásokat alkalmaznak, amik erõsen zaj jellegûnek tekinthetõk. És ugye a sikeres észlelés érdekében azt is fel kell tételezni, h vki tényleg üzenni akar nekünk és a lehetõleg nem nehezítik az észlelést. Vagy lehetséges összetettebb üzenet elemzéssel nem is foglalkoznak, csak egyszerûbb jeleket keresnek?
nem indul a BOINC automatikusan rendszer indulásakor (régebben ment) Indítópultba is tettem, meg beállítottam hogy rendszergazdaként futtassa (Vista) de így sem akar kapásból betölteni van valami ötletetek?
Berkeley Open Infrastructure for Network Computing
BOINC minek a rövidítése?
Jó lesz leállítani a SZTAKI-t. Nem tudom nekem sehogy se akar 3000 fölé menni. Miért van ez?
Kinek, mennyi kreditje van? Nekem 2929.
Még, hogy egy h*lye egyház hatékonyabb mint mi?!
Láttam, de rengeted light yeart kell leküzdeni annak az anyahajónak:) Ha majd jön, megyek Tomékhoz apokalipszistátvészelni:)
Informatika és tudomány
adja az antennanyereséget (D - parabola átmérõ)
