Webkettő-ezerhét - iWiW, Google, Microsoft

Az 2007-es év egyik húzófogalma volt a webkettő, ami talán az univerzum egyik legtúldefiniáltabb fogalma mind a mai napig. A számítógépet használó ember asztali alkalmazásoktól való elszakadása, online közösségekbe való rendszereződése az egyszerűsödés, a minőség, a változatosság, az új funkciók felé fordult. Rövid áttekintés a tavalyi eseményekről.

Habár még jelenleg is elég zavarosnak tekinthető az online alkalmazásokat támogató üzleti modellek világa, véget nem érő lavinaként zúdulnak az újabbnál újabb megoldások a felhasználókra a klasszikus szoftvergyártók és a frissen megkapaszkodó pionírok felől. 2007-ben az online digitális média terjedése mellett a közösségi szájtok funkciógazdagodása és tematizációja alkotta a fő trendeket.

2006. legnagyobb boomja a Google felvásárlási láza volt, 2007-ben pedig legnagyobb riválisuk, a Yahoo akasztotta be a horgot a Zimbra felvásárlásával, így szerezve 350 millió dollárért egy Ajax alapú webes e-mail és kalendárium alkalmazást. Emellett már az őshonos szoftvergyártók, mint a Microsoft vagy az Adobe is a piacra lépett online területeken, aminek gyümölcsei igazából a közeljövőben érhetnek majd be.

Mozdulnak a régi öregek

Az Adobe februárban nyilatkozott először arról, hogy a leghíresebb termékük, a Photoshop online verziójával készülnek nyitni az online világ felé, ami nem meglepetés, de komolyan felforgatta a netes közösségeket. A Photshop Express-nek keresztelt alkalmazás egy web alapú digitális képszerkesztő, mely a klasszikus asztali párjának alapfunkcióit kívánja elérhetővé tenni a széles közönség számára. A hírértéke ennek a sztorinak főleg az, hogy egy kőkeményen offline szoftvercégnek is meg kellett adnia magát a trendeknek, átgondolni a jövőt és kihajózni a webre.


Eközben a Microsoft sem ült tétlenül és az egyéb Live-os törekvések mellett bejelentette a Google elleni harcban zászlóshajónak szánt Office LiveWorkspace-t, ami egyelőre nem a jól ismert Office online másolata, csupán egy híd az asztali rendszerek között. A Microsoft fél saját húzóterméke alatt vágni a fát, ezért inkább megerősíti azt. Az asztali rendszerek legnagyobb hibája, hogy nem könnyen átjárhatóak, ezen segít az új felület, amin keresztül egyszerűen megoszthatóvá válnak a fájlok, nem lokálisan tárolódnak, így bármely Office-t futtató gépről könnyedén elérhető minden.

A Microsoft továbbá útjára indította a régóta várt/ígérgetett Silverlight projektet, ami az Adobe Flash riválisa kíván lenni. Manapság már egyre ritkább a flash megoldásokat teljesen nélkülöző webszájt, míg a teljesen erre épülő izgő-mozgó oldalak egyre-jobban szaporodnak. A Microsoft plusz funkcionalitást, platform függetlenséget és különböző programozási nyelveket kínál, az eredményre viszont valószínűleg várni kell, mire kinevelődhet egy réteg, aki ismeri és alkalmazza is az új techet.

Emellett pedig a szoftveróriás kijelölt egy sokkal komolyabb ösvényt is maga előtt a Cloud OS projekttel. Ennek lényege, hogy egy univerzális felületet tegyen az online applikációk fejlesztői számára, amivel esetleg megismételhetik az asztali rendszereken bemutatott uralkodásukat. Amennyiben persze a versenytársak ezúttal is elbénázzák, mint a 80-as években (lásd Ballmer híres "developers" beszéde - sokat köszönhet a fejlesztőknek a Microsoft).

Az online offlineosítása

A fő vetélytárs, a Google viszont már korábban felsorakoztatta a harcosait, 2007-ben pedig csak csiszolnia kellett rajtuk. A nép számára eddig is elérhető funkcióknak egy üzleti és egyben fizetős változatát vezette be Google Apps Premier Edition néven. Az ugrással végre komolyabban elindultak a céges szféra felé, miközben ezeket a vállalati alkalmazásokat a jól megszokott felhasználóbarát webkettes funkciókkal látták el.


A két nagy ellenfél mellett viszont az Adobe sem állhatott meg a képszerkesztésnél, ezért meglepetésként szeptemberben bejelentették a Buzzword névre keresztelt online szövegszerkesztőjüket, melyet a kritikusok azon nyomban a szívük csücskére helyeztek. Az alkalmazás nem kínál funkcionalitásban semmi meglepőt, viszont megjelenésében végletekig elegáns, könnyen kezelhető. Ráadásul nem kizárólag böngésző alatti verziója létezik, hanem az offline alkalmazás onlineosításának offlineosítása (sic!) is megtörtént, azaz külön programként futó, de internet kapcsolatot igénylő alkalmazásként is létezik. Mivel az Adobenak eddig nem volt offline szövegszerkesztője, ezért nekik a továbblépés ebben az irányban is nyitott.

Viccesen hangzik, de annyira divat lett az online offlineosítása, hogy még a Google is bejelentette saját webes alkalmazásainak net nélküli használatra teremtett megoldását, mégpedig Google Gears néven, ami valójában egy böngészőbe épülő kiegészítő.

Közösségek itthon és a nagyvilágban

Átevezve a közösségi szájtok vizeire, a 2007-es év legnagyobb durranása világszinten a Facebook nyitás volt. Az eredetileg a harvardi egyetemisták elitklubjából a Facebook világméretű közösségi szájttá avanzsálódott, illetve a fejlesztők látva a szerteágazó igényeket, lehetővé tették külső fejlesztők számára is, hogy kis alkalmazásokat fejlesszenek a rendszerbe. Így ma már millió bohém kiegészítővel színezheti ki bárki profilját, ami a FaceBookot telefonkönyvből élő közösségé varázsolta.


Itthon eközben az iWiW vágta lelassult, a felhasználók száma már nem nőtt exponenciálisan, így alkalmuk nyílt az üzemeltetőknek vállalható sebességűre kovácsolni a gépezetet. Ugyan még mind a mai napig előfordul, hogy nem töltődnek be rendesen a kis képek és komolyabb funkcióbővítés sem történt, ám a mi saját kis közösségi szájtunk beállt egy normál működésre. Bejelentették a közösségek létrehozásának lehetőségét, ami a cégek számára aprópénz, de nagy sarcot jelent a megjelenésért cserébe, illetve kifoltozták a keresés funkciót, ami végre korrekt szűréseket tesz lehetővé.

Átélhettünk egy dizájn ráncfelvarrást, aminek folytán pár gomb új kinézetet kapott és sikerült egy vad CSS fájlban 1024 szélesre fixálniuk a felület szélességét, ami a nagy monitorral rendelkező felhasználók felé volt egy anti-kedves gesztus. Szerencsére ezt a CSS formot letiltva bármekkora felbontáson teljes szélességű lesz az oldal. Bónuszként most decemberben még sikerült egy elképesztően nagyívű paraszt fejlesztést is behúzni: az adatlapokon az email címek a továbbiakban nem szöveges linkek, hanem képek. Rákattintva semmi nem történik, azaz ha valakinek küldenénk egy levelet, akkor át kell pötyögni a címet, és vége az ismerőseik adatait lementve rendszerezni akaró felhasználók könnyű életének is arra hivatkozva, hogy meggátolták a hatékony automatizált adatgyűjtést. Köszi.

A MyVIP a jóslatokkal ellentétben viszont nem halt meg, sőt vidáman elvan egy követő pályán, aminek oka valószínűleg a dinamikusabb funkciófejlesztés. Időközben a baratikor.com is megvillant, főként az ingyen SMS küldési funkciója miatt.

Az iWiW csalódás időről-időre beindít hullámokat a magyar webkettes emberekben, aminek korábban az volt a jele, hogy sokan törölték magukat, a későbbiekben viszont a gyorsan hízó, most éppen 30 ezres magyar FaceBook közösség lehet előszele a továbblépésnek. Itt a boom még nem indult be, és a Last.fm-et is alig 6000 magyar keresi fel, de legalább a videómegosztók használata szocializálódott szinte minden hazai netezőben. Fejlődni mindig van hova, bár egyre többször, egyre komolyabban vetődik fel a kérdés: akarok én ennyire webkettes lenni?