Pont azért írtam, hogy ha a németek propaganda és diplomáciai gépezete jobban ügyelt volna az USA-ra, akkor más is lehetett volna a vélekedés. Ez természetesen fikcionális dolog, de messze nem volt még olyan hisztérikus náci-ellenes amerika a 30-as évek végén...
"Azt azért nem mondanám olyan biztosra. Amerikában is voltak náci szimpatizánsok, illetve olyanok, akiknek tetszett a náci vezetés által képviselt eszmék. Talán a legismertebb ezek közül Henry Ford, az ismert autógyáros, aki még kitüntetést is kapott tõlük..."
Ennyi erõvel Angliában pedig Mosley volt, mégsem sikerült hatékonyan lobbizni. A német barátoknak ezekben az országokban nem volt igazi vezetõ szerepük.(mindenhol elnyomták õket) Esélyük sem volt. Errõl maga Ford ír leghitelesebben...
Marseille: ez egy olyan elképzelés, amirõl rengeteget lehet vitatkozni és már elég sokan megtették. Maradjunk annyiban, hogy nincs rá meggyõzõ bizonyíték. Legalábbis arra, hogy Sztálin meg akarta volna támadni Németországot még 1941-ben. Fõleg pl. az orosz-finn hábórú tapasztalati alapján. Annak hogy az oroszok nem voltak erõs védelemre berendezkedve, több oka is lehet, nem feltétlenül csak az, hogy támadásra készültek.
Én úgy tudom, hogy a legtöbb U-boot parancsnok szart a dologra, és a korlátlan tengeralattjáró hadviselést úgy értelmezt, hogy mindent, ami anglia felé megy.
Az "amcsi konvojokat" azért nem írtották elmebeteg módjára a német tengeralattjárók az USA háborúba való lépése elött, a németekben élt még a Lusitania emléke, ezért a tengeralattjáró parancsnokoknak ki volt adva, hogy a semleges ország zászlaja alatt hajózókat kiméljék meg lehetõség szerint. Persze egy-két 'baleset' becsúszott, de ezeknek messze nem lett akkora visszhangja, hogy rájuk hivatkozva Roosevelt beléphessen a háborúba.
Amerika meg erõs német barát volt a háború kitöréséig, illetve, addig, ameddig a németek nem kezdték elmebeteg módjára írtani az amcsi konvojokat. Ha ez nem következik be, lehet, hogy USA semleges marad, amire nagy esély volt, hiszen erõs elzárkozottsági politikát folytatott a 20-as évektõl.
Azt is tegyük hozzá még, hogy Hitler az év embere volt a Time magazin által 1938-ban, mindössze 1 évvel a háború elött.
Henry Ford könyvet is írt a dologról. Henry Truman, aki ideiglenes miniszterelnök volt, és a Roosevelt era alatt miniszterhelyettes, õ róla úgy tudom, hogy erõsen szélsõséges nézeteket vallott, de lehet rosszul emlékszem.
Az oroszok nyugatra telepítették erejük 80% át. Nem védelemre hanem egy esetleges támadásra rendezkedtek be.
A Szovjetúnió katonai erejének nagy részét mindig is nyugaton tartotta, hiszen egyfelõl ez volt fejlettebb része az országnak, másfelõl errõl számíthatott komolyabb agresszióra. Ugye a Szovjetúnió Japánnal nem nagyon foglalkozott addig, amíg az Európai hadszintéren be nem fejezõdtek a harcok.
Ismered az akkori politikai viszonyokat? Ez elképzelhetetlen lett volna.
Azt azért nem mondanám olyan biztosra. Amerikában is voltak náci szimpatizánsok, illetve olyanok, akiknek tetszett a náci vezetés által képviselt eszmék. Talán a legismertebb ezek közül Henry Ford, az ismert autógyáros, aki még kitüntetést is kapott tõlük...
A dologgal kapcsolatban már lent említettem egy fontos momentumot: az amerikaiak úgy vélték, hogy az I.VH-ba Anglia rángatta bele õket, éppen ezért nem is szívlelte a közvélemény különösebben a briteket. Ha Japán nem támadja meg Pearl Harbour-t 1941-ben, az USA aligha lépett volna be a II.VH-ba még jó hosszú ideig, ami a britek szemszögébõl akár végzetes is lehetett volna...
csak kizárták a népszöv bõl viszont azt is mondták hogy sztálin nem hallgatott churchillre mikozben az mindig mondta neki hogy támadni fognak a németek
Hitler nem akart háborúzni az angolokkal õk üzentek hadat neki. Viszont elég érdekes, hogy az akkori szövetségesének a Szovjeteknek nem üzentek hadat a nyugati hatalmak pedig Szovjetunió is megtámadadta és elfoglalta Lengyelország keleti részét 1939 szeptemberében a németekkel együtt (valamint a balti államokat). Az angolok itt már konspiráltak az oroszokkal egy majdani végsõ német leszámolás reményében. Tehát a németek innen már jól tudhatták, hogy a Szovjetunió kettõs játékot ûz velük és bármikor megtámadhatja õket. Nem véletlen, hogy a Barbarossa hadmûveletben pár nap alatt a Lufwaffe 2500 orosz repülõt semmisített meg 37 elveszett ellenében. Az oroszok nyugatra telepítették erejük 80% át. Nem védelemre hanem egy esetleges támadásra rendezkedtek be.
Azért mert a ruszkik Stalingrad felõl hátba támadták volna õket, és mire megérkezett a hátvéd sereg, addigra már kezdett megfordulni a háború menete.
Akkoriban azért a közel-kelet nem volt annyira nagy olajtermõ terület. A nagy olajmezõket az 50-es, 60-as években fedezték fel. Egyedül Iránnak voltak nagyobb olajterületei, amiket az Anglo-Iráni olajtársaság fedezett fel. Az egész eurázsiai kontinensen Baku (mai Üzbegisztán fõvárosa), és környékén volt a legtöbb olaj. Mára Baku-ban alig termelnek olajat, inkább csak földgáz maradt, és a nagy olajmezõk nyugat-szibériában találhatók, illetve közép-szibáriában is jelentõs készletek vannak, de tõke hiányában nem tudják kitermelni.
Utolsó bekezdéshez még annyit, hogy a franciáknál akasztották fel a legtöbb embert kollaboráció gyanúja miatt, és ezek az emberek fõleg civilek voltak... kiváncsi lettem volna, hogy mit csinálnak egy SS katonával.
csakhogy Hitlert és a német hadvezetést nem érdekelte Afrika ha csak egy kicsit is komolyan vették volna akkor az angoloknak annyi.
Hát ez az. Nem értették meg a Szuezi-csatorna fontosságát. Képzeljük csak el, mi történt volna, ha anno a német és olasz csapatok le tudták vona zárni....
meg a kaukázusi olaj mezõ helyett ott is szerezhetett volna olajat
Rommel manõverezõ taktikát alkalmazta, miért ásta volna be magát azzal idõt nyer a ellenség és addig kiépíti a védelmi vonalat, amit késõbb sokkal nagyobb véráldozattal lehetett volna csak megsemmisíteni. Ez a modern hadviselés.
Rommel így is nekiment a jól beásott 8. Brit expediciós hadseregnek... Amit szvsz Rommel megtehetett volna, hogy fogja magát, kiépít egy erõs védelmi állást mondjuk még Tobruk környékén, és nemes egyszerûséggel kijelenti, hogy amíg nem tudja biztosítani a csapatainak a megfelelõ utánpótlást, addig nem vonul tovább. Rommel valóban jobban szerette a mozgó harcot, ott volt az elemében, talán ezért sem volt hajlandó ilyesmit tenni. Kiváncsi lennék, vajon mondjuk ha Rommel helyett Guderian kapja meg a lehetõséget Észak-Afrikában, akkor is ez lett volna a végeredmény...
csakhogy Hitlert és a német hadvezetést nem érdekelte Afrika ha csak egy kicsit is komolyan vették volna akkor az angoloknak annyi.
Hát ez az. Nem értették meg a Szuezi-csatorna fontosságát. Képzeljük csak el, mi történt volna, ha anno a német és olasz csapatok le tudták vona zárni....
Angliát viszont biztos, hogy nem tudta volna elfoglalni hiszen akkor már az USA is segítette az angol terveket persze nem önzetlenül hanem a majdani Világ uralom reményében, amit késõbb sikerült is megvalósítaniuk.
Itt jön a képbe egy másik érdekes kérdés: miért nem fordítottak figyelmet a német politikusok az USA-ra? Az 1940-es években az általános amerikai szemlélet még az volt, hogy az elsõ világháborúba is az Angolok rángatták bele az Egyesült Államokat, és cseppett sem gondolta senki úgy, hogy nekik bármilyen okból is közük van ahhoz, ami az Atlanti-óceán túlpartján történik. Ha a németek is lobbyztak volna, talán másképpen alakul a dolog. Angliának az USA a hadbalépés elõtt nem sok szivességet tett, az általa szállított hadianyagnak busásan megkérte az árát, erre talán a legjobb és legismertebb példa az, hogy az Amerikaiak Angol tulajdonban lévõ szigeteket és katonai bázisokat kértek cserébe egy pár elavult I.VH-s rombolóért, mikor az angoloknak égetõ problémát okozott, hogy nem tudtak kellõ számú kisérõhajót biztosítani a konvojoknak...
Viszont kelet meghódítását élet céljának tekintette, ezért volt olyan nyugodt, amikor elindította a Barbarossa hadmûveletet.
És nem értette meg az elsõ világháború egyik legfontosabb tanulságát: egyszerre ne harcoljon két fronton!
Kicsit visszás, hogy Berlin utolsó védõi az önkéntes FRANCIA 33.Charlemagne SS hadosztály megmaradt katonái voltak. Akik német bajtársaikkal együtt életüket áldozták a bolsevizmus elleni véres küzdelemben...
Érdekelte is õket a bolsevizmus... Miután csatlakoztak a németekhez, kollaboránsoknak minõsültek honfitársaik szemében, megadhatták volna magukat - de akkor valószinüleg hazaárulás vádjával kerülnek bitófára egytõl-egyig...
Már megbocsáss, de a németek majdnem legyõzték az RAF-et, ha nem álnak a repterek bombázásáról London bombázására át, akkor teljesen megsemmisíthették volna.
Másik ami USA nagy elõnye volt, hogy az erõs gazdaság, és tõke mellé (ami lehetõvé tette a kutatásokat, fejleszteéseket) hihetetlen mennyiségû szellemi tõkéje is volt. Az meg már nem érdekel senkit, hogy honnan szippantották el. A tudósok önszántukból mentek oda, vagy menekültek a németek elöl. De ott van pl. Wherner von Braun esete, aki még párttag is volt az NSDAP-ben, és õ fejlesztette ki a németeknek a V2-t, majd a háború után az USÁba ment, ahol a NASA ûrkutatásiban vett részt. Õ fejlesztette ki az ûrhajók rakétahajtómûvét.
hát ezt nem lehet tudni biztosra.... pl minden történész mást gondol sztem ha nem a 3. Birodalmat de romániát tuti letámadta volna az olaj miatt
Rommel manõverezõ taktikát alkalmazta, miért ásta volna be magát azzal idõt nyer a ellenség és addig kiépíti a védelmi vonalat, amit késõbb sokkal nagyobb véráldozattal lehetett volna csak megsemmisíteni. Ez a modern hadviselés. Ez az egy esélye volt az Afrika Korps-nak a legjobban csinálta, csakhogy Hitlert és a német hadvezetést nem érdekelte Afrika ha csak egy kicsit is komolyan vették volna akkor az angoloknak annyi. Akkor még nem láthatta pontosan, mert mindig ígérgették, hogy jön az utánpótlás.
Kénytelenek voltak otthagyni Angliát hiszen nem tudták kiiktatni a brit flottát és RF-t és nem voltak megfelelõ partraszálló egységeik sem. Viszont volt egy ütõképes szárazföldi hadseregük. Valamint Hitler mindig is kelet- felé akart terjeszkedni. Úgy gondolta, hogy hamar legyõzi az szovjeteket és akkor az angolok elvesztek. Ez nem jött be neki. Angliát viszont biztos, hogy nem tudta volna elfoglalni hiszen akkor már az USA is segítette az angol terveket persze nem önzetlenül hanem a majdani Világ uralom reményében, amit késõbb sikerült is megvalósítaniuk (lásd a háború utáni és a mai helyzetet). Hitler igazából az angolok ellen nem is akart háborút viselni. Minden közeledése kudarcot vallott a német barát brit trónörököst félreállították, Hess-t elintézték stb. Az angolokat valamilyen szinten testvérnépnek tekintette. A nyugatot(fõleg Franciaország) csak meg akarta leckéztetni(I. Világháború miatt), de semmi több. Viszont kelet meghódítását élet céljának tekintette, ezért volt olyan nyugodt, amikor elindította a Barbarossa hadmûveletet. Nem véletlen, hogy annyi európai önkéntes is harcolt a bolsevizmus elleni harcban (francia, holland, wallon, flamand, spanyol, dán, norvég, magyar, román, finn, olasz soroljam még? ). Kicsit visszás, hogy Berlin utolsó védõi az önkéntes FRANCIA 33.Charlemagne SS hadosztály megmaradt katonái voltak. Akik német bajtársaikkal együtt életüket áldozták a bolsevizmus elleni véres küzdelemben...
Az, hogy mindez, hogy sült el az más kérdés sajnos Hitler túl lõtt a célon sokszor hagyta magát megvezetni, túlzott önhittsége és sokszor beteges döntései(ami sajnos a háború elõre haladtával egyre fokozódott) tönkretette a német népet és Európa is elvesztette vezetõ szerepét.
Igazad van, nem volt olyan fejlett, mint a német, de az angol tankoknál sokkal jobb voltak az amcsi tankok költség/képesség alapján. Amcsiknak elég jó repcsieik is voltak ugye. Amint látthattuk a ezt a háborút nem a minõség döntötte el elsõsorban, hanem a mennyiség.
Hát azért nem a nulláról. A haditengerészete az Angoloké és a Japánoké után a legnagyobb volt a világon, a légiereje szintén nagyon erõs szinten volt tartva. Fejlesztések terén is hozták a normát, szóval az izolációs politika ide vagy oda, számolni kellett velük. A "fejlett hadseregen" mondjuk egy-két téren lehetne vitatkozni, hiszen a szovjetekhez hasonlóan arra törekedtek, hogy tömegtermelés szintjén onthassák a fegyvereket, nem az elsõ osztályú minõség és a fejlettség volt a fõ kritérium. Az amerikaiaknak csak 1945-re tudtak felmutatni egy komolyabb nehéz tankot (az M26 Pershing-et), de ez sem ért fel a német Pz.VI.B királytigrissel vagy a szovjet JSz-2-essel. Az viszont tény, hogy a II.VH után õk voltak az elsõk a tengereken és a levegõben...
USA-t, ha megnézitek, a nulláról jött fel! Teljesen leépítették a hadseregét az izolációs politika miatt az I. VH után. Szinte alig maradt hadserege. A háború belépéséig egy nagyon fejlett, nagyon jó vezetõkkel megáldott, ütõképes hadsereget hoztak létre, ami a mai naipg a legerõsebb a világon.
intelligenciában is voltak olyan jók a ruszkik is. Zsukovot a II. VH egyik legjobb vezetõjéne ktartják, megelõzve sok német vezetõt. Teljesen más volt a taktikájuk.
Gondolkozz már légyszíves! Egy hadsereg nem csak tankokból meg emberekbõl áll. Hadsereghez hozzá tartozik a logisztika, szervezés, hadmûveletek hatássosága. Amint már leírtam egy háborút soha nem fog 100%-ban a katonákon múlni. a gazdasági háttér sokkal fontosabb.
Nem az a kérdés, hogy mért volt az amcsiknak a legkevesebb a veszteségük, hisz õk is nagyon sok embert elveszítettek, hanem hogy az oroszoknak mért volt olyan magas! Ha az orosz vezetés nem elvakultan követte volna Sztálin parancsait, akkor az orosz veszteségek a felét-negyedét tették volna ki a ténylegesnek.
Láttad te az Ellenség a kapuknál c. filmet? Mint ahogyan a filmben is mutatják, egy orosz gylogsági roham így zajlott: - A soxor kiképzetlen zöldfülû közlegényeket kivezényelték a frontra. (már soxor ez is nagy veszteségekkel járt, lásd a Volga-i átkelés) - Fegyver és lõszer osztás... 2 ember közül 1 fegyvert, 1 pedig lõszert kapott, a lõszeres követte a puskást, és ha az elhullott, õ már tudott lõni - A roham elõkészülete... A politikai tiszt fél órán át skandálja a hazafias szövegeket, esélyt adva a németeknek a védelmi volnal felfejlõdésére. - A roham... Egy mészárszék, iszonyatos veszteségekkel. - A végeredmény: Akit nem a németek lõnek le, az megpróbál visszavonulni, de õt meg az oroszok lövik le, dezertálásért
Az atombomba....
A németeknek nem voltak meg az eszközeik (pl. a nahézvíz szállítmányok nem juttattak el németországba, hála az angoloknak dolgozó norvég partizánoknak), és fõleg a hagyományos-, vagy nemhagyományos, de kézzel foghatóbb haditechnológiák kötötték le õket... (pl.: V1, V2, V3) Az oroszoknak igaz ott volt Kurcsatov, aki zseniális tudós volt, viszont meg is kapták az amerikai atomkísérlet eredményeket, azok nélkül kb '55-'65 körül lett volna meg nekik minimum.
Hajókra visszatérve...
A Hood csatacirkáló volt, de csatahajóként emlegették, iszonyú vékony volt a hátsó fedélzetén a páncélzat, ami alatt egy nagy lõszerraktár volt, ide talált be a Bismark, egy 6-10 perces ütközet alatt megsemmisítve az angol zászlóshajót.
Huh, 65 új hozzászólás ;)
At 1.: A személyeskedést most fejezd be! Elsõ figyelmeztetés! At 2.: Olvastam Rommel könyvét, többek között, de Rommel pontosan látta, hogy mi hátráltatja az elõrenyomulását, mégsem vette a maga kezébe a megoldást, semmi pénzért nem állt volna meg, noha tökéletesen tisztába volt vele, hogy mik a lehetõségei. Megállhatott volna, beáshatta volna magát, és biztosíthatta volna a hátterét, mielõtt nagyobb baj lett volna. De nem, menni akart, elragadta a gyõzni akarás minden áron. Akkor már hiába sopánkodott, amikor az elõrenyomuló harckocsikból sorra fogyott ki a benzin... At 3.: Olyan sokan azért nem ellenezték a Szovjetek lerohanását, de akik igen, azok többsége is a helyükön maradt, és nekiláttak a terv végrehajtásának. Innentõl kezdve hiába mutogatnak Hitlerre, és hiába védekeznek azzal, hogy parancsot teljesítenek, tisztába voltak a kockázattal, és beválalták. Rajta vesztettek, noha boritékolhatóak voltak az események. At 4.: A Szovjetek még évekre voltak attól 1941-ben, hogy megtámadhassák a németeket, ez a Finnország elleni háborúban bebizonyosodott, ha 1942-43-ban meg is teszik, nyilvánvalóan rajtavesztettek volna. Katonai szempontból az akkori kor legnagyobb katonai hatalmát, a Brit birodalmat úgy "otthagyni" 1941-ben, ahogy otthagyták a németek, gigászi hiba volt, talán a legnagyobb, amit a II.VH-ban elkövettek. Térdre kellett volna kényszeríteniük, fokozni a tengeralattjáró-háborút, átvenni az uralmat a Mediterrán-térségben és Észak-Afrikában. Anglia nélkül az USA valószinüleg 'kiszált' volna az Európai hadszintérrõl, és a németek minden erejüket a szovjetekre öszpontosíthatták volna. Cirka 1943-ra ez a cél szerintem elérhetõ lett volna számukra. Ha nem nyitják meg a keleti frontott 1941-ben....
Már nehezen megy a helyes fogalmazás megyek aludni:))))
Egyszerû a képlet a kiváló német hadsereget, amely korát jóval meghaladta kimerült, mert a Világ ellenében nem lehet gyõzni, fõleg egy viszonylag kis, rossz földrajzi területen fekvõ országnak mindössze kb. 80 millós népnek. Úgy gondolom, hogy így is minden képzeletet felülmúlt katonai helytállásuk.
Hietetlen Te olvastad Rommel könyvét. Végig ígérgettek neki utánpótlást, amit végül el sem indítottak. Vagy nem biztosítottak az olaszok megfelelõ védelmet a konvojoknak. Rommel kiválóságát csak egy dilletáns vagy egy irigy ember kérdõjelezheti meg.
Nagyon sokan ellenezték a Barbarossa-tervet. De Hitler döntött. Hitler az olaszok miatt kénytelen volt másfél hónappal elhalasztani a szovjetek megtámadását, mert az olaszok Görögországban vereséget szenvedtek. És kénytelen volt segíteni. Arról nem beszélve ha németek nem támadnak akkor támadtak volna a szovjetek.
Ez az oroszokról persze nem volt elmondható mi? :))) Ismered a porosz katonai fegyelmet? Ezt használta ki Hitler. Paulus alapvetõen egy jó taktikus volt, csak nem mert Hitler ellenében kitörni. De ezt nem lélektelenül szánt szándékkal csinálta(emberek feláldozását mint például az oroszok) hanem a parancs mindenhatóságának szellemében. Nem volt kezdeményezõ ez okozta a hasdseregének a vesztét.
Az, hogy nincs megfelelõ utánpótlás az nem a hadseregparancsnokok hibája.
Tényleg? Aha. Az viszont az õ felelõsségük, hogy mit cselekednek, ha tisztába vannak vele, hogy nincs megfelelõ utánpótlásuk, akkor nem vágnak bele egy hosszú rohamba. Ez pl. Rommel híres gyõzelmei mellett a vereségének a kulcsa is. Igen, gyõzedelmesen kezdte a harcokat, de nem fordított kellõ figyelmet az utánpótlási vonalaira (hadseregtábornokként ez is az õ feladata!!!), így aztán az történt, hogy fél Észak-Afrikán keresztülautózott az üzemanyag és a lõszer, amíg odaért a frontvonalhoz. Ha jól emlékszem valami olyan volt az arány, hogy egy liter üzemanyag öt liter felhasználása árán jutott el a végén a csapataihoz. Lehet, hogy nagyszerû stratéga volt, de ha a folyamatos elõrenyomulás helyett arra is ügyelt volna, hogy valahogy biztosítani tudja a rövidebb utánpótlási vonalat, akkor talán nem állították volna meg egészen addig, amíg az Ural-hegységhez nem ér...
Ha olyan utánpótlás állt volna a német parancsnokok rendelkezésére mint amilyen a szövetségeseknek, akkor lemostak volna mindenkit a föld felszínérõl.
Yep. Csakhogy ott a hiba, hogy 1941-ben nem sokan álltak Hitler elé azzal a tényszerû megállapítással, hogy egy keleti front megnyitása végzetes lehet, ha nem sikerül a tél beállta elõtt legyõzni a szovjeteket. A nagyság abban is szerepet játszik, hogy tisztába legyenek azzal, hogy mi vár, mi várhat rájuk....
Rommelhez senki sem nõhetett fel. De Guderian, Manstein, Model, Reicheneu stb. is ütött mindenkit csak, hogy a legnagyobbakat mondjam
Rommelt már fent kifejtettem. Ha valóban õ lett volna a legjobb, akkor ügyelt volna arra, hogy megfelelõ utánpótlási tartalék is legyen a háta mögött Észak-Afrikában. Ha a német tábornokok nagyságát nézzük, én Guderiant és Mansteint emelném inkább ki....
Rommel-t is nagy harcmûvésznek tartják, ami jogos is, ám az, hogy nem vette figyelembe az erõsen korlátozott logisztikai hátterét, egyben meg is pecséltelte a sorsát - akkor viszont ez kinek a hibája? õt pont a kritikus pillanatban küldték haza betegszabadságra, teljesen tisztában volt a korlátaival, és a lehetõ legkisebb veszteséggel próbált kijönni a csatákból (pl. 88milis légvédelmi ágyúk alkalmazása), illetve bízott abban, hogy képes kisöpörni a szövetségeseket, mielõtt túlzottan felerõsödnének. Viszont távollétében az átmeneti elvakult vezetõk akkora károkat okoztak az Afrika Korpsnak, hogy azt már õ se tudta helyrehozni.
Akkor összefoglalom ezt: erõsek voltak - csapnivaló felsõ vezetéssel... Szvsz a német vezérkar kontójára lehet azt is írni, hogy nem tudták érvényesíteni 1941/42-ben a katonai ésszerûséget. illetve erre rátett egy lapáttal a tõlük elpártoló hadiszerencse, a német vezetéstõl független események (Montgomery az afrikai fronton, aki végre képes volt kihasználni a szövetségesek mennyiségi fölényét, illetve Zsukov, aki könyörtelenül kihasználta a német stratégia hibáit, és egész hadseregcsoportokat kerített be Sztálingrádnál)
Ne röhögtess a német parancsnokok voltak a legjobbak a Világon. Az, hogy nincs megfelelõ utánpótlás az nem a hadseregparancsnokok hibája. Ha olyan utánpótlás állt volna a német parancsnokok rendelkezésére mint amilyen a szövetségeseknek, akkor lemostak volna mindenkit a föld felszínérõl. Rommelhez senki sem nõhetett fel. De Guderian, Manstein, Model, Reicheneu stb. is ütött mindenkit csak, hogy a legnagyobbakat mondjam
1. nem Mo-on zajlott a keleti hadmûveletek jelentõs része (pillants a kedvenc térképedre) 2. akármi mást mondanék a te tényjeiddel nem tudok vitatkozni, mert azok tények 3. túl fáradt vagyok hozzád 4. azt se értem, hogy egyáltalán miért méltatlak válaszra...
Egyértelmûen a németek voltak a legerõsebbek a hadsereg területén. Ez kérdés sem lehet. A németeket nem a szovjetek állították meg hanem a utánpótlási nehézségek amelyek egyre jobban megnõttek, ahogy haladtak elõre. Így egyre nehzebb volt alkalmazni a Blitzkrieget. Az idõjárásról nem is beszélve. Az útak hiánya stb. (Marseille)
Ha kizárólag a nyers katonai erõrõl beszélünk 1941-ben, még többé-kevésbé egyet is értek. Csakhogy egy hadsereg erejét nem csak a nyers erõ adja meg, de a vezetése és a logisztikai háttere is. A német hadsereg úgy vonult a Szovjetúnió ellen, hogy nem volt megfelelõ az utánpótlása, és egy alapvetõen elbizakodott haditervet próbált véghez vinni. Az, hogy a Szovjetúnióban nem voltak megfelelõek az utak, illetve hogy kõkemény tél jött el, nem lehet mentség, hanem egyszerûen egy állapot, amivel vagy meg tud bírkózni, vagy nem. Rommel-t is nagy harcmûvésznek tartják, ami jogos is, ám az, hogy nem vette figyelembe az erõsen korlátozott logisztikai hátterét, egyben meg is pecséltelte a sorsát - akkor viszont ez kinek a hibája?
Én ezt a térképpel próbáltam meg bizonyítani, hiszen õk haladtak a legtöbbet. Ez tény. (Taibi)
A hadseregek erejénél én kétségbe vonom, hogy az a mérce, hogy mennyit sikerült menetelniük. Akkor az Angoloknál talán bele kéne számítani az Észak-Afrikai és a Norvég, sõt az Ázsiai hadmûveleteket is tán? Ez badarság....
Mindezt úgy, hogy a 3(+francia) nagyhatalom hosszú évek alatt kimerítette a németeket.
VS
A LEGERÕSEBBEK A NÉMETEK VOLTAK! (Marseille)
Akkor összefoglalom ezt: erõsek voltak - csapnivaló felsõ vezetéssel...
Szvsz a német vezérkar kontójára lehet azt is írni, hogy nem tudták érvényesíteni 1941/42-ben a katonai ésszerûséget.
És ha belegondoltok nem is mondott nagy hülyeséget. Bár nem Magyarország seregén múlott a vh kimenetele, de Magyarországon zajlott a német-szovjet háború jelentõs része.
A II. Világháborút az USA az Egyesült Királyság+ gyarmatai(India, Új Zéland, Ausztrália, Dél-Afrika, stb.) Szovjetunió, Franciaország és gyarmatai nyerték meg csak, hogy csak a legnagyobb országokat említsem. 4 kontinens országai és gazdasági erõfölényük.
Na most ezt folytathatnánk egész éjszaka, akkor sem tudnál meggyõzni, és a végén csak anyázás lenne belõle. Szóval hagyjuk ezt. A szovjetek nyerték meg a II.vh-t.
Maximum a gyalogság területén lehettek a háború végén fölényben a tankok számában és erejében a szovjetek, és ennyi.
De intelligenciában, taktikában, minõségben sehol sem voltak. A légierõ és haditengerészetrõl nem is beszélve. De hangsúlyozom ez csak a háború végére igaz. Mindezt úgy, hogy a 3(+francia) nagyhatalom hosszú évek alatt kimerítette a németeket.
A szovjetek csak azért voltak "erõsek", mert sokan voltak és nagy országuk volt. Valamint a nyugati hatalmak feltuningolták. A németek kimerültek és 3-om frontot kellett tartaniuk a háború végén, de jelen voltak északon is. Ennek köszönhetõen tudtak Európába betörni a szovjetek.
Az van, hogy nekem az a véleményem, hogy a szovjet sereg volt a legerõsebb. Én ezt a térképpel próbáltam meg bizonyítani, hiszen õk haladtak a legtöbbet. Ez tény. Ti meg próbáltatok meggyõzni arról hogy hülye vagyok(nem sok sikerrel).
A 2.vh alatt már a németek és a szovjetek is kutatták az atomenergia alkalmazásának lehetõségeit, de jelentõs sikereket csak az amerikaiak értek el a háború alatt. 1945 aug. 6-án dobtak bombát Hirosimára, és rá kb egy évre készült el az elsõ szovjet atombomba.
az a baj, hogy mikor tényekkel cáfoltuk meg a véleményedet, elkezdtél mindenféle idióta kifogást felhozni, hogy "akkorisnekemlegyenigazam" ez olyan mintha én azt mondanám cifunak, hogy biztos romboló a prinz eugen, és azt a hajóbesorolást tuti valami brazil szappanopera hatása miatt hordta össze (amúgy cifu thx a választ a hajókra)