Persze, filozófia de attól még lehet igaz, a relativitás elméletsem tökéletes, te is tudod. Akkor miért kell azzal magyarázni mindíg mindent?
"ha veszel 2 tömeget, megfigyeled h egymás felé mozognak, tehát kvázi vonzák egymást. kész. ez a definícója a vonzásnak nem? ezen nem kell sokat agyalni." Ez elég nagy baromság (és a hozzá állás is rossz), pláne, h aztán meg is cáfolod magad a relativitás elmélettel. Attól még, h két test közelít egymásfelé nem feltétlenül vonzák egymást, elöbb megkéne nézni a közeget.
"2 tömeg mozgása nem a gravitációs erõvel van magyarázva, hanem a téridõ (bármit is jelentsen ez) olyan görbeségével)." Pontosítanék. A gravitáció van a magyarázva a téridõ görbeségével ami a test tömegével van magyarázva, de arra már nem tudják a választ mitõl van a test tömeg.
mert filozofálgatás. ha veszel 2 tömeget, megfigyeled h egymás felé mozognak, tehát kvázi vonzák egymást. kész. ez a definícója a vonzásnak nem? ezen nem kell sokat agyalni. mellesleg 2 tömeg mozgása nem a gravitációs erõvel van magyarázva, hanem a téridõ (bármit is jelentsen ez) olyan görbeségével). ezt nem az én elméletem, hanem Einstein általános relativitáselmélete. amit pedig az atomokról és elektronokról ír, szintén nem állja meg a helyét (tudom, alapsulin azt tanulják h körpályán mozognak), ti. a mozgásuk hullámfüggvénnyel van leírva. tovább már nem is olvastam asszem
Sziasztok! Engem nagyon megfogott drlaj elgondolása annak ellenére, hogy nemnagyon értek hozzá és a 10. es fizikából is csak kettesvagyok, bár az kevésbé is érdekel mint ez a téma...
Már egyszert írtam ötleteket, de most megint eszembe jutott néhány.
A neutron csillagok egy csillagból keletkeznek, miután felrobbannak összezsugorodnak, de ennek ellenére gravitációjuk nem csökken. Anno még a tanárom úgy mondta "Ha egy gombostû hegynyi neutron csillagot letnnék az asztalra olyan nehélenne, hogy átjukasztaná a földet" :) Tehát én arra a következtetésre jutottam, ha drlaj elméletét vizsgálom, akkor nem a tömeg a meghatározó a gravitációban hanem a sûrûség és aztán a térfogat és ezzel velejárója a súly is. Mert drlaj elmélete aztmondja ki, hogy a gravitáció nem vonzás, hanem taszítás elvétele. Ezt a taszítást úgy lehet elvenni "leárnyékolni" hogy a taszító részecskék egy részét nem engedjük át, thehát ahányad részét nem enged át a test annyival nõ a gravitációja. Minnél sûrûbb ez a test annál több részecskét fog fel, mint pl. egy neutron csillag, ami ahogy zsugorodott úgy lett egyre tömörebb és ahogy ezt írom eszembejutott az is, hogy valószínûleg azért zsugorodik végtelenségig, mert mígnem miután már elérte azt a tömörséget hogy szinte egyetlen részecskétsem enged át. Ezek a részecskék nyomják össze és nem tudom, hogy a cikk mit akart azzal kifejezni, hogy egy "fekete lyukba belehullik", de akkor elképzelhetõ, hogy a feketejuk az univerzum legtömörebb dolga, amit nem azért nemlátnak mert láthatatlan, hanem azért mert egy hatalmas dolgot keresnek a vonzásából kifolyólag amibõl következtetnek "biztos hatalmasnak kell lennie". Pedig nem a súly a meghatározó hanem a sûrûség.
Van még valami ami viszont az elmélet cáfolata. Vesszünk egy gömbtestet pl egy bolygót, mondjuk a földet, akkor a mértani közepén súlytalanságvan, mert ott elvileg ugyan annyi a taszítás. Erre még nemsikerült elméletet gyártani, de lehet hogy eleve rossz a feltevésem.
2 kísérletet említ a szöveg: giroszkóp emelõset és giroszkóp lóg a kocsin, ami ettõl halad
Nem látom magam elõtt, h pontosan mire gondoltak (illetve, amit látok, az nem mûködne úgy, mint ahogyan leírja a cikk). Szal konkrétat ennyi alapján én nem tok mit mondani. De így látatlanban azt mondom, h újabb "zseni", aki azt hiszi feltalálta a spanyol viaszt.
mit gondotok errõl a szerkezetrõl ami a cikkben szerepel?
Hali! Xarügy hogy mínusz tudással hozzászólok, de: Filózgattam a témán és szerintem az az egyik alapvetõ baj, hogy a fényebességet sebességnek értelmezzük, pedig az talán a világegyetemünk egy a világegyetem kvantumállapotától meghatározott állandó. Egy kvantumhatár. Ez meghatározza a hatások max terjedési sebességét. Ennek átlépése már kvantumugrást eredményezne. Tömeggel bíró dolog nem érheti el, mert a gyorsításhoz végtelen energia szükséges (E egyenlõ M szer C négyzet). Ha Valami eléri ezt a kvantumhatárt, akkor kilép az univerzumból. Ehhez viszont az univerzum teljes energiája szükséges. Tehát a saját vonatkoztatási rendszerében " megsemmisíti" az univerzumot, vagy magával viszi az összes energiát és egy másik univerzumot hoz létre. A relativitáselmélet a teret nem "dolognak" tekinti, hanem a lehetséges tehetetlenségi mozgáspályák összességének. A három mozgási dimenzió mellé egyenértékûként hozzávette az idõt, és az univerzumot egy négydimenziós koordinátarendszerként kezeli, ami matek szempontból egyszerû és elegáns levezetéseket ad. Primitíven fogalmazva a Thales tétel adaptálásával bármely téridõpontot meg lehet határozni. ( Ne égessetek be.) Mivel Einstein, noha kvantumfizikai jellegû felfedezésért kapott Nobel díjat, a kvantumfizika létjogosultságát haláláig nem volt hajlandó elfogadni. Viszont a relativitáselmélet "szinte tökéletes", ezért megcáfolni nem, csak meghaladni lehet, ahogy a Newtoni értelmezést haladta meg éppen õ. Mindebbõl következik, hogy Einstein mozgásállapotokkal, távolságokkal és sebességekkel dolgozott. Ezzel fel is állította a megismerés újabb korlátait. Nem szükséges a rel. és a specrel elmélet megdöntése, hanem a soron következõ lépés az egyenletek átírása a "kvantumgravitáció" látásmódja szerint.- Ez a fizikusok és a matematikusok nagy kihívása, mert enélkül ott tartunk,mint a tizenkilencedik század végén, amikor a fizikát lezárt fejezetnek tekintették a tudományok között. Nem rizsázok többet, akit érdekel rákereshet a hozzászólásaimra az SG idevágó témáiban.
Jah, ha beválik, bizonyítható és elfogadják a nagyokosok, akkor majd még tuti hallunk róla.
Én hallottam olyat is, hogy a fénysebesség nem állandó. Ezt úgy kell érteni, hogy idõben változik, tehát mikor õsrobbanás volt, akkor még más volt a fénysebesség mint most. Ez az elmélet azonban nem bizonyított, sõt még ki sincs dolgozva teljesen, valami brazil csillagász felvetése volt, vagy 3-4 éve, azóta nem hallottam róla semmit.
ez nem paradox, a fénysebesség mint határsebesség azt jelenti, h információ nem küldhetõ nagyobb sebességgel mint c a vákuumban. az univerzum tényleg nagyobb sebességel tágulhat mint c, sõt közvetlenül a big bang után volt egy ún. iflációs szakasz, amikor az univerzum felvúvódott a fénysebességnél nagyonsoxoros sebességgel.
Az hagyján,hogy a gravitáció fénysebességû, de van ami még gyorsabb is!
"Egy csillagászcsoport megtalálta az univerzum legtávolabbi objektumát, ami a Földtõl 13,1 milliárd fényévre felrobbant csillag. A robbanás 640 millió évvel az õsrobbanás után következett be, a kozmikus õskorban, amikor az elsõ csillagok és galaxisok keletkeztek."
Ez azt jelenti, hogy az õsrobbanás anyaga sokkal gyorsabb! Eltekintve a 640 millió évtõl, kb. egyszerre indultunk(?), és mi már 4,6 milliárd éve itt vagyunk, a fényünk mégis csak most ért utol! Kéne már egy jó kvantumelmélet, ez így paradox. Egy helyes elmélet a vöröseltolódásra is egyértelmû választ adhatna.
Elméletek kontra valóság: Miért hiszik ezt vagy azt valóságosabbnak mint mást?
senki nem állítja h a rel. elmélet tökéletes, tudjuk h nem az, mert nem kvantumelmélet, hanem klasszikus. de pillanatnylilag ez a legjobb elélet. ha pedig valaki arra hivatkozik, h a rel. elméletnek valami ellentmond az nem azért van, mert isteníti azt, hanem azért, mert a rel. elmélet bizonyítottan helyesen magyarázza meg a jelenségeket (a nem kvantumosakat).
Üdv mindenki Bocsi hogy csak így beleszólok de fel kell vetni az ötletet hogy a relativitáselmélet nem feltétlenül tökéletes. Nem szabad csak arra hivatkozni hogy azért mert a relativitás elm. miatt nem lehet. Mindig kreativnak kell leni és el kell fogadni azt is ami nem felfogható a mai tudással. Hisz gondoljunk bele mit gondolt akkor Galilei amikor azt látta atávcsövén hogy a nap körûl forog a fõld. Ez egetrengetö dolog volt számára és nem mellékesen az egész akkori csillagászatot aláásta. Ez persze nem azt jelenti hogy én ifju fejjel kikezdem Einstein képleteit amik beváltak! Csupán egy relativ megoldás lehetöségét hozom fel.
a tömeg nem vonzza a dolgokat, és nincs grav. erõ sem az ált. relativitás elmélet szerint, hanem amit említettél is, a testek azért mozognak egymás felé, mert a téridõt a tömegeik meggörbítik ugy, ahogy, és abban mozognak úgy, ahogy.
Igaz, h nem nekem írtál, de annyiban szeretnélek kijavítani, h az úgynevezett tér valójában nem létezik. Így nem is tud meggörbülni semmi. Drága fizikusaink pontosan azt sem tudják, mi okozza a tömeget. A többi stimmel... :D
Érdekes elmélet Ennek legalább van alapja, mert a standard gravitációs elmélet szerint addig renben van h a tömeg vonza a dolgokat de azt már nem mondják meg h mivel vonza...
De ezt pl. hogy magyarázod: Úgy tudom hogy csillagászatnál úgy mérik a távolságát és a méretét, tömegét, egy csillagnak, hogy mennyire görbíti meg a teret mennyire töri meg a fényt. A gravitációt rengetegszer szokták a térmegtörésével magyarázni, hogy egy egyenesen haladó test azért kanyarodik a tömeg felé mert ott behorbasztja a teret és így "szívja" magafelé. Ha esetleg rosszul tudnék vmit nyugotan javíts ki, én csak próbáltam kérdést kreálni a tézisedre.
Foglakozott már valaki azzal, hogy mi van ha nem a sebesség, hanem az idõ az ami változik? A tárgy, a hullám személyi ideje. Azt gondolom, ez a leginkább helytálló feltevés. Segítségével minden helyrekerül. nem ártana helyretenni a "változó" fogalmát a fizikában.
A világûrben nincs olyan állapot, hogy nyugalom. Valami körül valamihez képest mindig keringõ mozgást végzel.
Ez a "kitakarás"-elmélet azért kérdéses, mert csak megtalálták volna ezeket az elemi részecskéket. Vagy megtalálták, csak valamiért nem beszélnek róla?
Ebben csak az a zavaró, hogy az üvegbe belõtt lézersugár vagy akár egy napsugárnyaláb az üvegben megtartja eredei irányát.
Ha folyton elnyeli egy egy atom a fotont akkor hogyan találja ki a már késésben lévõ újrakibocsátott foton, hogy mi volt az õ eredeti iránya ????? Szét kellene szóródnia.
(Most nem a szórt fotonokról beszélek, hanem arról a részrõl ami átmegy az üvegen, mert az is lassúbb mint c. Gondolom az atom gerjesztésén a külsõ elektronok gerjesztését érted.)
szóval ha a fény mondjuk üvegbe lép, akkor a fény sebessége kisebb lesz. de a foton sebessége nem. ugyanis az történik hogy a fotont elnyeli a közeg atomja, azt gerjeszti (az atomot a foton), majd amikor az atom visszatér alapállapotba, kibocsát egy ugyanolyan fotont, amit majd a szomszédos atom nyel el és így tovább... a foton sebessége az egyes atomok között c-nek marad, hanem csak azért látszik lassabbnak mozogni, mert idõbe telik amíg az atom újra alapállapotba tér és kilök egy foton, ezért lassabb anyagban a foton terjedése, de a sebessége c.
Elõrebocsátom nincs végzettségem a témában, csak érdeklõdõ vagyok, viszont eszembe jutott valami.
Írtátok alant, hogy a fotonnak nincs nyugalmi tömege. Ezt matematikával bizonyítottátok. De tette ezt bárki is kísérleti úton? (már elsõ gondolatra is elég nehéznek tûnik ezt így bizonyítani, és a nehéz még enyhe kiefjezés) Arra gondolok, hogy ha egyszerûen valaminek nem lehet nyugalmi tömege, akkor összetételileg nincs ellentomndás egy nyugalmi és egy mozgó foton között? Egyáltalán létezik (létezhet?) nyugalmi foton? Na ezért majd kapok a fejemre :)
A másik: Ha a graviton a gravitáció közvetítõrészecskéje, attól még lehet tömege (nyugalmi, nem nyugalmi) ?
És ugyebár ha van graviton, és tömeggel rendelkezõ dolgok bocsájtják ki, viszont ezzel magukhoz vonzzák a többi dolgot, akkor a gravitonnak negatív lendületi tömege van? (másik dolog amiért hülyének néztek, vagy elküldötök a legközelebbi egyetemre)
Köszi, hajtómû többféle lehet, közösnek látszik a jármûvek szélén egy bizonyos forgás, pl két hengeres gyûrû forog egymással szemben, esetleg egy csõben Bizmut kering nagy sebességgel, és az sem biztos, hogy az atmoszférában ugyanazt a hajtómûvet használják mint a távoli utazásokhoz. Ráadásul a távoli utazáshoz anyahajókat használnak.
Hja, éter van, ez a DVAG, gravitonokból áll, igen, ez okozza a (nyomó) gravitációt. Kimutatása: mérleggel. Ez a sötét energia.
Stan Deyo is black-projectekben dolgozott, állítólag õt IS Teller Ede szervezte be , és antigravítációs kutatásokra kapott megbízást. Megkapta Townsend teljes anyagát, aki majdnem sikerre vitte már az 50-es években, és innen lépett tovább. Állítása szerint teljes sikerrel, van mûködõ berendezés, már legalább 20éve. (valami örvényt kelt) Annyi a hasonlóság, hogy õ is mindenhol tóruszokat emleget, ahol a felületen kering a töltés, és ezáltal halad a cucc, ezzel nagyon gyors, nagyon takarékos, és nincs felsõ sebességhatár, mert surlódás sincs. Valahogy az az érzésem, hogy (ha igaz) amit Bob Lazar vizsgált, (115-ös elemmel mûködõ antigrav) azt azért adták, mert tudták, hogy nem lehet utángyártani, sem a technológia, sem az alapanyag nincs meg hozzá itt. Érdekes, hogy a BL és a Stan féle cucc is hasonló , de nem egyformma lenyomatuk van a térben. Még az is világos, hogy miért nem látható egy ilyen cucc mûködés közben. Az sem semmi, hogy a fapados modell is jól mutatja az effektet, amikor a füstfelhõn átlõ egy másik füst-tóruszt, az rombolás nélkül tud áthaladni, nincs semmilyen huzat utána, mint egy repülõgép vagy autó után, pedig 80km/h-val ment. Deyo szerint a térben mindenhol egy folyadékszerû anyag van (éter) ami olyan apró részecskékbõl áll, amibõl nagyon sok tesz ki akár 1db atomot is, de ez a valami okozza a gravitációs hatást, mert hullámzik/visszaverõdik, ahogy a nagy tömegek mozognak benne.
Igen. Nektek jó lesz a Higgs bozon, keresgéljétek csak az LHC-ben, hátha lesz belõle az apró picike fekete lyukakban, amik majd vagy elpárolognak vagy nem párolognak el.
A c2 -ben természetesen igazad van, de azért van a zárójel, hogy értsed is mit jelent a jelölés.
OKkultist, merre laksz? Kicsit sok ez a video, ha van valami fontosnak látszó dolog összefoglalhatnád egy két mondatban (fõleg a Deyót, BL -t többé kevésbé ismerem)
Sajnos a BLazar Gravity A és B hullámok nem könnyen egyeztethetõk össze az én graviton A és B részecskéimmel, bár inkább ezek a BL B-nek felelnek meg (hosszútávú).
Érdekes, ezzel valamennyire összhangban van Stan Deyo antigravitációs modellje: (forgás és tórusz)és Bob Lazar is kétféle gravitációs erõrõl beszélt már 1989-ben is. (az egyik gyenge és mindenhol elérhetõ/ott van, a másik erõs, de sokkal ritkább, ill. a sûrûbb elemeken belül van, mint az atomokat összetartó erõ) Tórusz mozgás közben Gravitációs A és B "hullámok"
Ez sem rossz: NOISE LEVEL (zajszint) oktatni kellene, de min. kötelezõ olvasmány kellene, hogy legyen.
Igen a tömeg az a tehetetlenség. Most azt hiszed, ezt te fedezted fel?
A c*c az 300000000c. De csak hogy kötekedjek.
Nem, a 10 000 fénysebességet az teszi lehetõvé, hogy a gravitonok sebessége c2 (kb = 300 000 c)
A tömeget nem egy részecske okozza, hanem az, amikor az elemi részecskék nem egyenesen mennek mint a fény vagy gravitonok, hanem körbe, egymás körül keringve, egy tóruszt alkotva. Ezen tórusz tehetetlensége okozza a tömeg illúzióját, mert az elemi részecskéknek nincs tömegük. 4 elemi részecske van (= 2 féle graviton és 2 elektromos töltés).
A fotonban benne van mind a 4 elemi részecske, párkeltésnél a foton kettéhasad mint egy zippzár, az egyik felébõl lehet proton a másik felébõl meg antiproton. Egy graviton-fél meg egy töltés nem egyenesen halad, de a párjával (másik graviton-fél és a másik töltés) kiegyenlítõdik a kalimpálása, s a foton ettõl megy egyenesen.
Passssz, lehet hogy azoknak a részecskéknak a polaritása fordítva, ami a tömeget okozza? (lehetetlen, persze, de elvileg ez lehetõvé tenné a 10000X-os fénysebességet is?)
Jó, jó, de mi lenne a negatív tömeg. Még azt sem tudjuk mi a tömeg pozitívan. Kb olyan lenne mint egy üresen 100 lóerõs busz, amely mínusz 200 emberrel a fedélzetén egybõl 300 lóerõs lenne ?
Esetleg mínuszban felfér a buszra 2000 ember is, akkor 3000 lóerõ :))
Szóval szerintem nincs negatív tömeg, akkor meg nem lehet elmélete sem..
NEGATÍV tömeggel milyen sebesség lenne elérhetõ? (elméletileg) Ha a befektetett energiát arra fordítod, hogy valamilyen módszerrel a tömeget csökkented, akkor nincs más: a c-nek kell nagyobbnak lenni. 1 nagyságrend már szép teljesítmény lenne, egybõl lerövidülnének a távolságok. (legyen mondjuk WARP 1)
jaj nem úgy értettem, fénysebességre gyorsításra értem, emberi eszközök által.. a részecskegyorsítókban is csak 99.9999 stb százalékig megy de ezt úgyis tudjuk mindannyian, kár ragozni
az anyagról jókat írsz, de én pl. húrelmélet rajongó vagyok, úgyhogy mellé:DD
Hát persze, az összes fogalom az, de van egy, amely fogalom mögött fizikailag létezõ tartalom van: az anyag. A világegyetemben egyetlen dolog létezik, az anyag.
Ezt finomítva, a világegyetemben csak 4 elemi részecske létezik, 2 féle graviton (ez maga az energia) és 2 féle elektromos töltés. Ebbõl épül fel és ebbõl áll a világ. Idõ nincs, sem tér, sem hang, sem hideg, sem útálat, sem árleszállítás, mert ezek fogalmak, emberi találmányok, ezek fizikailag nem léteznek csak a fejünkben. Ha kihal az emberiség megszûnik az árleszállítás.
Még tömeg sem létezik, mert az elemi részecskéknek nincs tömegük, a tömeg akkor ugrik elõ amikor az elemi részecskék kombinálódnak.
Az ember azt gondolhatná, hogy a megtapogatható anyag/tömeg egy biztos pont, de az anyagi világot felépítõ elemi részecskéknek nem tulajdonsága a tömeg.
154: mert a fénysebességgel egyenlõ sebesség tiltott
Dehogy tiltott, a fényen kívül pl a neutrínók is fénysebességûek valamint pl az elektron tóruszban keringõ részecskék (!!!) is fénysebességûek.
Ez a fénysebesség maximum teljesen félre van értve, nincs ott semmiféle határ, eltekintve az érzékelési határtól, mivel fényt használunk a megfigyelésre, igen OKkultist.
Kb. mint az egér, aminek a belsõ fülében CSAK 2 térdimenzió érzékelésére van meg a szerve (ductus semicircularis, canales semicirculares anterior, lateralis et posterior) és KÉPTELEN érzékelni a MAGASSÁGOT, ha az asztalon elé teszel egy gyufásdobozt, csak kikerülni tudja. Na ott mehetnek ilyen viták a tudósaik között, hogy miért NINCS, és nem lehet (mert LEHETETLEN) a 3. térdimenzió, az úgynevezett "magasság".
Igen? És pediglen miért? Mert ahhoz végtelen mennyiségû üzemanyagra lenne szükség (Ha ûrhajóról beszélünk; az ûrhajó minden egyes cm3-re.) - azt hiszem. Nos, ez a fénysebességnél már fenn áll, de ennél feljebb is. Persze ez 'csak' elmélet.
A pszichológusok olyasmit kutatnak, ami a materiális beállítottságú fizikában egyszerûen nincs. Így nem is igazi tudomány szerintük.
Ez hülyeség. Ha valami gyorsabb, mint a mérõeszközöd "reakcióideje", akkor annyi történik, hogy szakaszosan érzékeled a haladását, nem folytonosnak. Ennyi.
Õk azt mondják, hogy van c-nél magasabb, de mi ezt a mûszereinkkel (Vagy legalábbis azokkal a mûszerekkel, amiket eddig bevetettünk) nem tudjuk kimutatni.
" akkor SOHA SEMMIT nem fogsz gyosabbnak mérni. "
persze hogy soha semmit c-nél gyorsabbnak mérni. pont ezért mondjuk c a max sebesség ember! nem világos? a két dolog ugyanaz.
már soxor megnéztem a videót és semmi fantasztikus nincs rajta. a mérleg nem mutat kevesebbet, hanem csak ugrál mivel a súlyok mozognak rajta. ez lenne az érthetetlen? -.-'
Állítólag a tér, amit ÛRnek látunk, folyadék szerû valami, de olyan tulajdonságai vannak, hogy sem mérni, sem látni nem tudjuk, ezért sincs fogalmunk a gravitációról. Legalábbis Stan Deyo szerint, aki Black Projecteken dolgozott. A gravitációnak a tömegek körül forgása van, ez a forgás változtatja meg a folyadékot (teret), hullámokat kelt, és ezt látjuk mi vonzásnak/tszításnak, stb. (ennek a hullámnak is van frekvenciája, és 2 fajtája: gyenge és erõs. A gyenge az amikor a pl. felugrik valaki a Földrõl, az erõs, az olyan , mint az atomokat összekötõ erõ) Itt van Stan Deyo kísérlete, a KOMMENTEKET is érdemes elolvasni
PONT AZ A GOND, hogy ha a mûszereid is fénysebességgel mûködnek, akkor SOHA SEMMIT nem fogsz gyosabbnak mérni. Hogy egy nagyon egyszerû példát modjak: a Föld és a Nap tömege lehet 1 nagyságrendel kisebb is, meg nagyobb is, ugyanúgy fog minden mûködni, csak a mi számításaink nem lesznek pontosak.
Akkor rosszul próbáltad ki, Laithwaite TÉNYLEG megtette, és õ sem értette, pedig õ nem akárki , a mágnesvasút feltalálója, és giroszkópokkal/mágnesekkel foglalkozott évtizedekig. (nyilván te is, ha 1perc alatt helyreteszed:) Itt egy video, hogy egyszerûbb legyen felfogni a problémát.
Egyébként egyetlen tudományos elmélet sem állítja, hogy az biztosan 100% igaz. Olyat állít, hogy nagy (akár 99.99%) valószínûséggel így van. Illetve hogy bizonyos dolgokat figyelembe véve, másokat elhanyagolva ez és ez lesz.
Amíg ebbõl a találgatásból számítógépem van(meg munkám, meg neked munkád, stb.), addig bizony több a semminél.
Mindentudás Egyetemét erõsen félreérted, nem arról van szó, hogy mindent tudnánk, hanem hogy minden tudásunkat megkaphatod ott. (Persze ez is erõs túlzás, de ez a média hibája)
A fizikusok és a pszichológusok közt meg nincs semmilyen ellentét...
van ez a könyvkiadó, asszem az a neve h talentum tudományos k=onyvtár az akkord kiadótól.. egy csomó jó könyvet tartalmaz ,úgymint Az idõ rövid története,, A kicsi a nagy és az emberi elme,, A császár új ruhája,, Hipertér,, és hasonlóak
én úgy olvastam h a kritikus értéknél kissé kisebb a sûrûség, úgyhogy valszeg csak tágulni fog. az idõ még rövidebb történetében pedig hawking pedig arról ír, hogy a tér nemhogy nem lassulva tágul, hanem épphogy még gyorsul is a tágulása!!
a másik 50 pedig az, hogy összezsugorodik és felrobban. A tágulás sebességétõl függ, meghaladja-e az a kritikus értéket. Ezt elõbb-utóbb ki fogják tudni számolni (illetve nem tudom mostanra sikerült-e már!)
Mint írod, az említett tudósok azt mondják, - lehet. Akkor mi az amire azt mondják biztosan így van?
Mennyit ér mégis ez a "találgatás is több a semminél" tudás? Bár, amikor nyilatkozni kell, akkor nagyon bizonyosak a dolgukban. Meg szeretnek ilyen Szkeptikusok Konferenciáját, Mindentudás Egyetemét létrehozni. Ezek eléggé megtévesztõ dolgoknak tûnnek a szememben.
A pszichológusok és a fizikusok közötti vitákról már ne is beszéljünk. Soha sem tudják majd eldönteni melyiküknek is van igaza. Mert egyik sem hajlandó "megalázkodni" a másik elõtt.
"Abban, h Isten ÖRÖKKÉ van, csak a buta, mûveletlen parasztok, õsemberek hisznek..." Hmm
Ez olyan, mint a hydroszatikai nyomás? Fent van a víz, ami nyom, tehát fentrõl lefelé irányul a dolog, aztán a tárgy mégis lentrõl felfelé mozdul el? :D Na mindegy... Szerintem is nagyon keveset tudunk. Illetve mindenki tud mindent, csak mindenki máshogyan. Astrojan máshogyan, mint qetuol, Christiansen máshogyan, mint HUmanEmber41st. Én meg sehogyan sem. :)
na itt egy újabb exy.
az a bizonyos dvag gradiens sem valóságosabb, kevésbé ember által kitalált fogalom, mint mondjuk a tér v az idõ.
" Semekkora tömeg sem vonzza magához az 1 kg-os tömeget. Mert a gravitáció nem vonzóerõ, hanem nyomó. Másrészt pedig nem mondhatod, hogy vonzza, mert még a relativista nézet szerint is csak görbíti vagy mi a szösz. "
na ez inkább no comment. azt állítod, hogy 2 test taszítja egymást, nem pedig vonzza? és még te nevetgélsz a mi tudásunkon? szánalmas.
"ennek magyarázatát csak a barátaimmal beszélem meg"
jah, akkor mit is keresel itt? inkább korlátozd magad a barátaidra és próbáld meg a baromságaidat nem idehányni.thx
Hawking (és Friedmann)szerint lehet, hogy nem zsugorodik össze az Univerzum újra pont méretûre, nincs körforgás.. lehet örökké tágulni fog
Szerintem vannak dolgok amikre nem tudunk választ adni, nem értjük és nem is fogjuk soha, ez az õsrobbanás "elõtti" témakör és az egész örökkévalóság fogalma.. mit gondolsz errõl?
A mai fizika leegyszerûsített tudása szerint a vákuumban nincs semmilyen anyagi részecske. Akkor miért erõltetik mégis ezt a "tér-idõ szerkezet" modellt, ha eleve tudják, h hibás? Ha végigvesszük ezt a modellt, mi jön ki belõle? A SEMMIBEN létezõ, idõnként felfúvódó, utána pontba zsugorodó, majd Õsrobbanó Univerzum. És ez így megy egy VÉGTELEN folyamatban. Belekódolva az egészbe egy alap INFORMÁCIÓ az anyag önszervezõdésétõl az entrópiáig, az Õsrobbanástól a teljes Kollapszusig minden. Az egész folyamat pedig a SEMMIBEN játszódik le. Tehát itt van egy végtelen folyamat, ami "csak úgy" van. Véletlenül sincs benne tudatos tervezés, hiszen a benne levõ INFORMÁCIÓ mindig is létezett. Sajnos ez a modell nem ad választ sem az egész robbanás-kollapszus folyamat, sem az információ keletkezésérõl. Ez ÖRÖKKÉ van. Abban, h Isten ÖRÖKKÉ van, csak a buta, mûveletlen parasztok, õsemberek hisznek...
ezeket te honnan találod ki?... meg hogy 5nagyságrenddel(tehát nem is 5x annyira) gyorsabban terjed a fénynél?
mert igazából az még hagyján, de a stílusod volt még az ami miat..
az idõ is az ember által kitalált fogalom.. de környezetünk megismeréséhez és leírásához igenis szükséges a "létezésük" különben nem jutunk közelebb a valósághoz. ennyi erõvel nézhetnénk Mónikasót is, idõ, tér, mi a fenének úgyse léteznek. közgazdaságtan se kell, az se létezik csak elméletben..
A ti jelenlegi tudásotokon nevetgélnem kell. A gravitáció fogalmatok nincs micsoda és hogyan terjed. Le tudtok írni dolgokat, ez nagyon szép, de fogalmatok nincs mi az.
Sírjál. A tér görbülete nem lehet, mert tér nem létezik, a tér nem anyag hanem egy ember által kitalált fogalom, azt hiába görbíted.
A DVAG gradiens az ami imitálja a térgörbületet, a DVAG gradiens ami térgörbületnek látszik.
qetuol 126: Semekkora tömeg sem vonzza magához az 1 kg-os tömeget. Mert a gravitáció nem vonzóerõ, hanem nyomó. Másrészt pedig nem mondhatod, hogy vonzza, mert még a relativista nézet szerint is csak görbíti vagy mi a szösz.
124: hogyne, értem a jogos kérdésedet, de ennek magyarázatát csak a barátaimmal beszélem meg.. :(
Mekkora az a tömeg, amitõl már reálisan is érzékelni lehet a gravitációt. (Mint tudjuk az alma is vonzza a földet, de vajon a világûrben mekkor tömegû tárgy vonzana magához egy kilós súlyt?)
"A gravitáció (gravitonok) legalább 5 nagyságrenddel gyorsabban terjed mint a fény, ..."
értem az állítást, kérdeztem hogy ezt honnan vetted, hol olvastad?, hol láttad?, hol hallottad?, etc... fogtad a kérdést?
A gravitáció sebességének a mérésére a gravitációs erõt kellene használni, függetlenítve a mérést minden más "közszereplõtõl", mint a fény, elektromágneses sugárzások. Tudni kellene, igazából mi is a gravitáció, mert jól hangzanak ezek a gravitronok, meg grav. hullámok, de mindezek mögött csak találgatások vannak...
Hagyjuk,úgy is mindegy, a lényeg, hogy be kell látnunk hogy ehhez nem kell Einstein relatívitás elmélete, annak ellenére, hogy Einstein az egyik legokosabb ember volt az emberiség létrejötte óta, és hogy a relatívitás elmélet az egyik legtöbbet mondó elmélet.
Csak most már régen lejárt lemez amit mondok. :D Túlcsépeltem, bocsi srácok (: