A szigeten van 100 db rab!a celláikban vannak nem látják egymást, nem beszélnek egymással. Véletlenszerûen minden egyes alkalommal kiválasztanak egy rabot,akit kivisznek sétálni. Amikor kint sétál kapcsolgathatja a lámpát, de azt nem látják a cellában lévõ rabok. Az õrök sosem kapcsolhatják a lámpát, csak a rabok. kérdés: mibõl tudja biztosra egy rab, h már mindenki volt kinn? (megbeszélhetnek a hajón egy stratégiát)
tehát:
szigeten van nem tudni hány darab rab két dobozba rakva a két doboz a "voltam az udvaron" doboz és a "nem voltam az udvaron" doboz a "voltam az udvaron" doboz lakói tudnak mûködtetni egy lámpát, aminek az állapotát nem tudják, csak megváltoztatni tudják (vagy csak a cellából nem látják?, az udvarról igen?) mi a köze ennek a 100 emberhez?
pls, pontosíts!
btw utálom ezeket a feladatokat... (Pl.: van egy hajód és egy 50 eres vezeték azonos színû huzalokkal átfektetve egy folyón, egy fázisceruzád, áramforrásod és egy ragasztós cetlid, amivel meg tudod jelölni a kábelvégeket. Minimum hány átevezés kell, hogy egyértelmûen meg tudd jelölni, melyik kábelvég melyiknek felel meg a túlparton? Személy szerint gyûlöltem, az ilyen szõrszálhasogatós fosokat. Mennyivel jobb az olyan, h a villamosmegállóban eldobált csikkek alapján a.) jelölje meg a villamos ajtók helyét, b.) adjon becslést a balkezes és jobbkezes villamossal utazó dohányzó emberek számának arányára - ez sokkal primitívebb, de életszagú... :DDD )
Sziasztok! Tudjátok erre a megoldást?: Egy hajón 100 rabot szállítanak egy börtönszigetre, ahonnan lehetetlen megszökni. Életfogytiglan szabadságvesztésre ítélték õket, de van egy lehetõségük a szabadulásra. A rabokat a börtönben ki szokták vinni sétálni egy kis udvarba. Véletlenszerûen választják ki, hogy kit visznek sétálni, mindig egyszerre csak egyet. Ha valamikor egy rab biztosan meg tudja mondani, hogy már mindenki volt kint sétálni, akkor mindannyian megszabadulnak. Az udvarban van egy lámpa, amelynek a kapcsolóját csak a rabok kezelhetik, amikor éppen sétálnak. A szigetre tartó hajón a rabok beszélgethetnek, kialakíthatnak valamilyen stratégiát, a szigeten azonban semmi módon nem érintkezhetnek, és nem látják a cellájukból a lámpát. Megszabadulhatnak-e?
-itt tettem volna be, Neked a "képi"-megoldást is, de: (így, 1-2Byte miatt, ismét kekeckedik velem a nagy_"SG.hu"_csapata). -(a kis-)Tököm_is_Tele_Vele_!
Naszóval; Így, má` akkor sokkal jobb ! y1=y2 tehát: X^2 - 1 = 0; ez pedig, a nevezetes_III. -azaz: (x+1)(x-1)=0; amibõl x(1;2) = +1 és -1 Ha jól rajzoltad fel, akkor abból is, ennyinek kellett kijönni.-OK!
-ott szúrtad el a visszahelyettesítésnél, hogy: -(-1)^2= -(+1) = -1
Valaki tudna segíteni hogy a következõ feladatot melyik intervallumon kellene megnéznem? Integrál területszámítás! Ennek a két függvénynek kellene a közrezárt területe: f(x)=3 ; g(x)=-x^2+4
Ezt most a [-1;1]-n kell megnézni? Mert ugye ha megnézem hol egyenlõ a két fv. akkor ezek jönnek ki elvileg, de mégse! Mert ha visszahelyettesítek akkor ugye x a négyzeten -1 v. 1 az mindig +1 és akkor az nem 3, hanem 5 lesz. Viszont felrajzoltam a két fv-t és akkor a metszés pontok azok a -1;1 . A végeredménynek a 44/3 az jó??? Elõre is köszi aki segít ebben!
"Vártalak", éjjel "~ 2"-ig ! -mer`, hisz`; a Nap-Úr is a Horizonton kel, megadni tehát, ( #4163.) a Béta szöget kell (De: csak "piros ablakok" ugráltak föl elõttem, a "174.122. ...) IP-címrõl)!
-3; Rajzolj most egy olyan 3szöget, mint a 30; 60fokos vonalzód. (a rövidebb oldala legyen jobbra, s ez legyen az "É" oldal)
A magassága legyen =x; Az átfogód így akkor =3000m; Jobbra a Béta =45fok (ergó, ekkor felül is 45fok van) Szöggel-Szembeni befogót keresed, és átfogó adott, tehát: sin(45fok)= X/3000m; de tudjuk: sin(45fok)=(Gyök_2)/2 X = magasság = 3000m*(gyök_2)/2
Másodikas vagy? Okvetlen csinálj mindegyikhez ábrát ! -1a; A függõleges vonal magassága=18dm; A vízszintes=12dm. A felsõ szöged kell, jelöljük ezt most alfával. 2befogód ismert, tehát a tangens jöhet szóba. (ctg is, de az, = 1/tg(alfa))
tg(alfa) = 12/18 ; amit egyszerüsítve; tg(alfa)=2/3 De, neked most az alfa-szög kell, tehát visszakeresed alfára. alfa= 33fok_41_szögperc környékén lesz.
-1b; Hasonló ábrával. Függõleges= x; vízszintes=1,5x tg(alfa)=1,5x/x ; (x, itt eleve nem Nulla) tg(alfa)=1,5 ; ezt kell alfára megoldanod. -géppel egyszerûbb, mint nekem. Alfa=56fok_20perc (vagy inkább 19perc).
Sziasztok! Nagyon fontos lenne ha valaki tudna nekem segíteni!Életbe vágó!
1.feladat: 2184. Milyen szögben érkezik a Nap sugara a Föld felszínére , akkor ha vízszintes talajon a, egy 1.8m álló fa árnyékát 1.2 m hosszú:b,egy függöleges bot árnyéka másfélszer akkora mint a bot? 2.feladat:2188.A budapesti Várfok utca a térkép alapján egyenesen fut, amg a moszkva tértõl az ostrom utcát eléri. A térképen 13mm hosszu ez az utszakasz. A léptek 1:30 000.Autóval végigmenve az út hossza 400 m mérjük. mekkore az utca átlagos emelkedése ezen a szakaszon? 3.feladat: 2190: Egy heyg északi lejtõjén 3 km hosszu és 45 fokos szöget zár be az alapsikkal. A déli lejtõ hossza 5km. Milyen magas a hegy , illetve miylen meredek a déli lejtõ? 4.feladat:2191.Vízszintes sik terepen álló megfigyelõtõl 35 m távolságban van egy 27m magas torony, mekkore szögben látja a megfigyelõ ezt a ( függöslöges) helyzetû tornyot ha szem magassága a talaj szinttõl mérve 1,75 m? 5.feladat:2192 Egy 21m magas épület 6fok50perc emelkedési szögben látszik. A mûszer magassáûga 1.6 m miylen messze van tölük az épület
kérlek segítsetek!
Sziasztok !
Ezt a kör-húr problémámat megoldottam. A gömb-ötlet nagyon jó !!! De egyszerûbb számításokkal megoldottam máshogy. A kör helyett egy téglalap alakú mezõbe tettem bele õket (az elején a szimmetriára törekvés miatt vetettem el ezt), egy végtelen síkban. Lényegében 3x3-as mezõn (vagy 5x5, 7x7....) belül csak a középsõ mezõben vannak pozicionálva, a többi mezõ virtuális, csak az erõhatások számítása végett van. Minél nagyobb pl 1001x1001-es mezõt állítanék be, annál pontosabb lenne a számítás, viszont a számjegyábrázolás korlátjai vetette pontotlanság miatt fölösleges 3x3-as mezõnél nagyobbra törekedni. Eddig a modellezés érdekes. Két ellentétes élõlény van most, azonosak vonzzák, ellentétesek taszítják egymást. Az az érdekes hogy mindegy hogy egyenlõ, vagy eltérõ létszámban eresztem õket össze, egy idõ után az egyik csoport )függetlenül attól hogy õ a kisebbség vagy nem) elkezd összehúzódni, egy ponttá zsugorodni, a másik pedig széthúzni, minél jobban kitölteni a teret. Mindeközben folyamatosan mozognak, rendezõdnek, de folyamatosság nem alakult ki..idáig.
Amúgy ha érdekel valakit, kirakhatom a progit, qbasic kell hozzá, meg dosbox, és akkor lehet szórakozni, különbözõképpen paraméterezni. (több száz élõlény esetén lehet fájlba mentést csinálni, majd azt kiolvastatva normális sebességgel visszanézni)
Bocsi "Nonicks" ! -a körnél, a végén tényleg elszámolhattad magad, ezért sem érthette a srác ? Az egyenesed egyenlete még jó! -Saccra( skicc alapján), a metszéspontoknak: (-7; -6) és (4; -8) koordináták körül kéne kijönnie.
-csak azért kontárkodtam most, hogy még a gimisek is tanulhassanak belõle.
Akkor inkább foglald el megad mással! Ha a magad által kreált szabályok nem tetszenek, azzal nem lehet mit kezdeni. Te tanítottad be a lényeidnek hogy kerüljék egymást! Ennek következtében a végtelenbe fognak szétszóródni, ha nem korlátozod õket valahogy.
Akarsz valamit, ami végtelen és két koordináta mégis leírja: Akkor olyan koordináta rendszerben csináld, mint a földrajzi a Föld felszínén (azaz gömbi koordináták). Egy kis Google és meg is lesz a távolság a két pont között.
Mivel mi nem vagyunk hajós nemzet, mi ezt nem tudjuk kapásból, de minden zsebszámológép program könyvtárban benne van: Great-circle navigation
Abban igazad van, hogy az intenzitás számításához elég egyetlen távolság, de az irány is befolyásoló tényezõ, ezért a fal hatása nem lehet egyenletes. A többi irányba is van fal, meg más lények is, nem mindegy mennyire fog eltartani a faltól a következõ lépésével.
Én azt mondom hogy gázrészecskékként kéne modellezni õket. Megadni a sík potenciálját minden pontban ami egy térbeli felülettel is szemléltethetõ, és a lények a minimum belé gurulnának a felületen ami folyton változik.
De nem akarok falat ! :) Azért vagyok kénytelen valami KÖRÉ helyezni ezeket ,mert a monitor képernyõje nem végtelen. Gondold azt mintha ott se lenne a körvonal.
Egyáltalán nem felesleges, ha pontosan ki akarod számolni.
a kör minden pontja nem lenne bonyolult. a kerülete mentén 360-fokban pásztázni, de minek ?? a dolog szempontjából az egy fölösleges elem
öö..:)
rnd-t ismerem :) próbálok dierkt kizárni minden véletlenszámot, minden int-elést hogy minél pontosabb legyen minden, rnd-t csak az elején használok, amikor a kezdeti állapot van.
a körfal taszító ereje semmit nem változtatna, csak annyit hogy nem a kör falába ütköznének, hanem attól picit bentebb. Egyébként pont az lenne a lényeg, hogy semmi fix közeg ne legyen ( a kör fala az egy "beton", egy fix pont). Itt ne legyen semmi, csak az élõlények egy végtelen térben.
Egyébként pont hogy szimmetriát, rendszert keresek. Ismétlõdést ! Szeretém k minél kaotikusabb állapotból minél több ismétlõdõ folyamatot elérni.
Én értem, h hogyan akarod, de valóban bonyolult lenne a teljes körvonal hatását figyelembe venni.
Olyan az, amit javaslok, mintha lenne egy autód és egy kör alakú csarnokban kell vezetned. Nem fog érdekelni a fal a hátad mögött és kicsit jobbra meg balra, hanem csak az, ami az orrod elõtt van: ne lépj a fal felé, ha már közel vagy, mert ha ütközöl, neked annyi - ezért elég azt figyelni, milyen messze vagy a faltól (r/R ezt fejezi ki).
Ha nem akarod hogy rendezõdjenek középre vagy a falra, pontosan ki kell számolni a fal minden pontjának taszítását minden pillanatban. Mintha gáz lenne tartályban. Képtelenség eltalálni az ideális intenzitást, ha közelíted, csak annyit érsz el vele, hogy tovább tart a rendezõdés.
Szerintem rossz úton jársz. Ha nem tökéletesen kiegyenlített lesz a taszítások elõjeles összege, csak valamiféle közelítése annak, mint pl amit most is próbálsz, elõbb utóbb rendezõdni fognak valamilyen formában.
Szerintem nem szükséges teleportálniuk, sõt még tán tilos is, de ebbe nem vagyok biztos. A zárt térben lévõ gázrészecskék is elvannak, ezeknek is olyannak kéne lenniük.
Ha pedig így van, akkor a kör falának is kell taszító tulajdonságot adnod, mégpedig pont annyit mint amennyi az összes lény ráhatásából eredeztethetõ. Ehhez ismerni kell a körfal minden pontjának minden távolságát minden lénytõl. Ezek összegzésével számolható a fal ereje. Analitikusan kell megadni, folytonos függvényekkel. Integrálni kell majd egy csomót. Aztán lehet ám hogy másfele kéne kutakodni, mert ez rohadt bonyolult.
Mindig csodáltam és igazából nem értettem azokat, akiknek a fejében is megvolt ez a "hiperugrás": Leprogramozza a Black-Scholes egyenlet megoldását zsebszámológépre, de egy retkes 1x1-et nem tud kiszámolni...
Amúgy ha ez gondot okoz, csináld olyanra, hogy véges a "tér": A körvonal olyan, mint egy villanypásztor. Ha közel van hozzá a "lényed", akkor egyre kisebb valószínûséggel lépjen felé. Ez viszonylag egyszerûen leírható: ha éppen r sugáron van és R a villanypásztor sugara, akkor a sugárirányú lépés legyen: r=r+sgn(RND(1)-r/R)*dr. Ez a kis okosság ha r~=R biztosan -dr -rel lépteti a kis köcsögöt odébb, azaz pucol elfelé a "faltól", míg ha r~=0, akkor biztosan +dr -rel lépteti. dr a lépés nagysága. Ezzel olyan R/2 tájon fognak imbolyogni, de lesz egy-két köztük, amelyik elmerészkedik a kör közepe felé vagy a szélekre.
Ezt kell általánosítanod az x,y síkra és megcsinálhatod, hogy az r=0 környékét is szeressék (mert ezzel azt se fogják komálni).
RND(1) egy véletlen számot állít elõ 0..1 intervallumban (0 lehet 1 nem, azaz zárt "alul" és "felül" nyitott intervallum)
Szeretnélek megkérni hogy írd fel nekem valahogy mezei módon levezetve, mint általánosiskolában. Egész éjszaka ezt bújtam, de akkor sem tudom felírni a kör és egyenes egyenletébõl azt a képletet, amit levezetve megkapom x1y1x2y2 –õt.
Leírom inkább mihez kellene ez nekem !
Magam szórakoztatására qbasic-ben írtam egy programot, ami modellez valamit. Egy körben elhelyezhetõ több „élõlény”, csoportokban mindegyik más tulajdonságokkal felvértezve, amik egymásra vannak kölcsönhatással. Energiaszint/faj, élelem, kõ-papír-olló elv, ..egyéb túlélési mechanizmust beépítve reagálnak egymás közelségére.A legfontosabb az egymáshoz való távolságuk meghatározása. Az egymásra gyakorolt határuk ugye reciproka egymáshoz való távolságnak. Majd mindenkit megvizsgálva mindenkivel, kijön egy eredõ erõ, és mindenki arra lép egyet.Ez nagyon érdekes, látványos, kaotikus mozgásokat eredményez. De sajnos vannak esetek, amikor a folyamat vége az, hogy a kis „élõlények” a kör falához tapadva tobzódnak, majd egyszercsak leáll az egész folyamat. Ezért szeretném azt, hogy maga a tér korlátlan legyen. Ezt megoldottam úgy, hogy nem korlátozódik le a tér a kör falára, hanem ha kimegy pl a kör bal felsõ sarkánál, akkor a kör jobb alsó sarkánál jön vissza. Ez így eddig jó, és mûködik is. Mivel itt egyénenként kellett ezt a "hiperugrast", így a kör középpontjából kiindulva meg tudtam állapítani. Node !!! Az egymásra ható erõket is szeretném ily módon vizsgáltatni ! És itt jön képbe az ,hogy szûkségem lenne 2 élõlény x1y1 x2y2 pontja között nem csak a körön belüli (pitagorasztételes) távolságára, hanem arra, ami a „hipertérbeni” távolságukra, ami ugye a két élõlény által metszett kör HÚR-jából eredendõen lehet majddan kiszámolni.
De a lényeg nem változott, a feladat adott. Ezt hogy írjam le qbasicben ? Egész este ezen agyaltam : y = mx + b x2 + y2 + r2
Hát hogy jön ki ebbõl az a 2 koordinátapont (x1,y1,x2,y2),amit te már behelyettesítve írtál ??
Két alakzat metszéspontját a koordináta síkban úgy határozzuk meg számítással, hogy megoldjuk a két alakzat egyenletébõl álló egyenletrendszert.
biztos ? a végét akkor sem értem. pont a lényeget palástoltad ki :) a kör, és az egyenlet képlete után hogy következik a húr azaz Cd szakasz x1y1x2y2 pontjai ?? Megveszek hogy megértsem ! De látom foglalkoztál vele rendesen, és köszi az eddigi fáradalmakat is !
dél óta rajzolgatom a köröket, meg háromszögeket, de nem találok egyszerûen kiindulópontot. el tudod mondani laikusabban is ,mert nem értem sajnos
akkor elvileg feltudod írni azt az egyenest amin A és B pont is rajta van, ezután felírod a köregyenletét, majd az egyenes egyenletét, és a két egyenletbõl csinálsz egy egyenletrendszert, és elvégzed, ekkor megkapod a két pontot, ahol az egyenes metszi a kört, majd a két pontból már kitudod számolni a hosszt
Ahogy látom a kép nem ment fel ,így akkor link hozzá: http://kephost.hu/share-FF3E_4F5E0C0C.html
Hali.
Nem tudom mennyire él még a téma, de szerencsét próbálok. Adott egy feladat amit úgy kell megoldani hogy minden lehetséges megoldása meglegyen és ezt az egészet egy prezentációban úgy vissza lehessen adni hogy még a legvisszamaradottabbak is felfogják hogy mirõl van szó.
A feladat: (nagyítással jól látható)
A segítséget elõre is köszi.
Hello, Ha adott 20 szám [1tõl 20ig] és ebbõl 8-at kell kiválasztani,úgy,hogy a számok összege mindig pontosan 87 legyen,akkor hány féle megoldás lehet?
Sziasztok! Szükségem lenne a 2011/2012-es matek OKTV 2.kat 2. fordulós 4-es feladatára....
Elõre is kösz
köszi. Azt hittem a 'másik befogó' jelenti a légvonalat. Bár kicsit gyanús volt.
Hello! Nem egészen matek feladatok, de ahhoz kapcsolódót szeretnék kérdezni :) Pontosabban a légvonal meghatározására lennék kíváncsi. Úgy szólt a feladat (ha jól emlékszem), hogy van egy radar és jön egy meteor. A radar és a meteor légvonalban 30 kilométerre van egymástól és a meteor 22km re van a Földtõl. Eltekintünk a Föld görbületétõl, egyenes síknak vesszük. A légvonal itt, ha felrajzoljuk akkor a Radart és a meteort összekötõ egyenes? ha felrajzoljuk kapunk egy derékszögû háromszöget és ebben az esetben az az átlót jelentené ugye, vagy a légvonal itt a 'másik befogó't jelenti?
Remélem érthetõ :)
1. kitevõ helyettesítése másik ismeretlennel 2. másodfokú egyenlet megoldása, ami révén megvan a komplex halmazbeli megoldás is
Nem ártana. Torrentrõl, meg egyéb helyekrõl leszedhetõ (bár nem olyan könnyen, mint az új filmeket és zenéket). Ez jól mutatja a "tudásalapú" társadalmunk valódi prioritásait.
Egyébként azon módszereket, amiket a sorozat tartalmaz a (en/hu)wikipedián is elolvashatók és néhány szemléltetõ példa is található. Viszont ha jól tudom konkrétan példatár wikibookot nem készítettek még.
Akkor én mondok még két lehetõséget, miután már jól használod a számológépet vagy vmilyen progi függvényét: 1. Mivel sin(π/4)=sin(3π/4)=√2/2 és arcsin() pedig ±π/2 között ad vissza értéket, ezért amikor arcsin(√2/2)-t számolod, akkor π/4-et kapsz, pedig a keresett értéked lehetett a 3π/2. 2. Továbbá sin(π/4+2kπ)=√2/2 kEZ, ezért 2kπ-kel eltolt verziók is lehetségesek.
Részemrõl, az "sg.hu"-n, nem lesz már több; "folyt.köv." !
- Öregem, egykori szavaival élve: "A kettõnk tudása azonos, mert; Amit Te tudsz kisfiam, azt én is. De: Amit én nem tudok, azt sajna még; Te sem ! -by.: dr. Lambert, 1966."
Tudom, hogy Te tudod is ezeket; de a (felsõfokú) nagyközönségnek sem ártana:
-olyan szépen összeraktam egykoron õket, fel is töltötte(byte-számra is láttam !) együtt, de ezt már a 20kB-os határ miatt; Nem engedte ide mégsem beilleszteni. Folyt.köv.
Sztem meg GRAD-ból DEG-be, mert azok hasonló értékek környékén mozognak, azért nem tûnik fel elsõre (a GRAD-nál 400 részre, DEG-nél 360 részre van osztva a teljes kör kerülete).
A "problémám a következõ" - nem inkább az, h olyanokat mondasz, mint: "arcsin függvény gyakorlati alkalmazásakor kapott értékek "torzultak""
;) Ne vedd komolyan, csak viccelek, de amit tanácsoltam, szinte biztos, hogy az a megoldás, ha a torzulást úgy érted, hogy "majdnem annyi, egy kicsit tér el attól, amit vártam..."
Problémám a következõ, arcsin függvény gyakorlati alkalmazásakor kapott értékek "torzultak". Valaki találkozott már ezzel a problémával? Milyen korrekciós lehetõségek lehetenek használhatóak?
Az is egy levezetés, ha leírod formálisan a lépéseket, ahogy fejben eljutottál a megoldásig, hiszen mindvégig logikusan gondolkodtál. De úgy is csinálhatod, hogy veszed mindkét oldal logaritmusát, majd a logaritmus-azonosságokat felhasználva rendezed az egyenletet.
-3db ábrám lett volna, amibõl még jónéhány jel is (a feltöltési hiba (?) miatt is lemaradt: Kérdésem tehát a; Pi. --- azaz, pontosabban; "P.I." ex-nejének, jelenlegi "EU-suskája/hó" ?!?
Tehát te úgy gondolod, hogy az ember tanuljon otthon, és ne legyenek órák, hanem helyette csak konzultációk, ahol megbeszélik a tanulók, azt, amit nem értenek. Viszont ha jársz valamilyen felsõoktatási intézménybe, és már voltál valamilyen konzultáción, akkor te is tudod, hogy ez abból áll, hogy vannak olyanok, akik tényleg kérdeznek valamit (a 2-300 fõs évfolyamból max 2 ilyen ember van), vannak olyanok, akik nem tanultak semmit és a "Mi az anyag?" szintû kérdésekkel jönnek, és vannak azok, akik nem tanultak semmit, de még annyira sincs semmi közük a témához, hogy fel tudjanak egyáltalán tenni kérdéseket és csak azért jöttek be, hátha valaki kérdez valamit, azt lehet belõle tanulni. Tehát én úgy gondolom, hogy a te taktikáddal, hogy kiadnak egy rendes jegyzetet, csak azt érik el, hogy az emberek vizsga elõtti este átnyálazzák, és sikeres (ponthatárral 2-es) vizsga után meg teljesen efelejtik azt, amit néhány nappal azelõtt tanultak. Viszont (sajnos?) a felsõoktatásnak nem ez a célja. Jó, jó, tudjuk, hogy az "ilyen emberekbõl úgyse lesz mérnök."
Jó, nyiss egy topikot, ahol lehet szidni a felsõoktatási rendszert, az oktatókat és a hallgatókat. Lassan már nekem is elegem van abból ami itt az egyetemen folyik. Majd ott rendesen kivesézzük a tárgyat.
Okay; Így kell(kellene mindenkinek) az elõnyöket, és a hátrányokat is figyelembe vennie! -sajna, a nagykutyáknak már nem mindig ez az érdeke.
(Elég cikinek tartom, hogy az egykori; Laricsev traktorost, újabban "agrár-menedzsernek" fordítják, és ezt a hatalmas újítást, már a "legújabb szerzõi jogok is" több évtizedre megvédik!)
-attól meg má' piti gutaütéseket is kapok, amikor: 1 oldalon 2 írott sor (sem) található, de még azt is; megfûszerezték egy bazinagy, semmitmondó képpel. (jah, és mindezt: 15Ft/oldalanként)
És ha ez szerkeszthetõ, elektronikus formában lenne, akkor néhány év alatt annyi olvasó nyálazza át, h nem nagyon maradna benne hiba (gépelési sem) és hibajegyzékre sem lenne szükség. Ehelyett marad az, h pdf-ben áthúzogatom szép pirossal, ami nem stimmel.
Miután letelt amaz néhány év már nyomtathatja is kinek ingere vagyon rá és korrekt vázlat szerkesztésére is lehetõsége nyílna, amelyet szintén kinyomtathat magának, mely által a fontos és még el nem sajátított anyagot gyakran és gyorsan újraolvashatja. S ezt még évszázadok távlatából is könnyen és vírusmentesen. Hisz' ha minden évben használja azt több ezer ember, akkor mivel az infó nem vész el ezért semmi akadálya sem lészen újabb formátumra való áttérésre ill, nem szerkeszthetõ formátumok létrehozására. Sõt még ott vannak a nyomtatott verziók is. A vírust meg biztosan a makrókat használó tanár dugja bele, h a diákokat szívassa. Csak arra nem vigyáznak, mit nem találnak fontosnak.
Így aztán, h amaz offolás végére pontot tegyek: Én azt tartom oktatásnak, ami az autodidakta módszerhez képest gyorsabb tanulást tesz lehetõvé. Emiatt pl. én azt sem tartom oktatásnak - sõt inkább akadálynak - amikor azért kell beülni egy órára, h meglegyen a jegyzet. Ennél még az is többet segítene, ha ideadnának egy tisztességes jegyzetet és aztán az órán azért ülnék be, h megbeszéljük a nem világos részeket és kérdezni lehessen. Így aztán gyorsabban haladnék. Tehát engem (és másokat is) az zavar, h a szememet kiszúrja a sok kihasználatlan lehetõség, amik által hatékonyabban lehetne tanulni. És nem annyit érne az oktatás, h felsorolják mely témaköröknek érdemes utánanézni és foglalkozni velük, mivel a számonkérésen azok lesznek. Ezen véleményemet pedig nem csak a felsõoktatásra értem, hanem a gyakorlatilag gyermekmegõrzési szerepkört ellátó alsóbb szintekre is. Másik topikban esetleg csacsoghatunk még errõl, de nem offolom tovább ezt a topikot.
- vitatkoznék egy picit: 1957-tõl, olyan komolyan vették az alapmûvek szakmai lektorálását, hogy kötelezõen tartalmaztak még egy "Hibajegyzéket", amely ilyeneket is közölt; "a sor elmosódott része" ... -lásd pl.: Obádovics; Matematika, 6.kiadás, 1966. Mûbõr kötésben,62Ft. (A 808.oldalt követõ 4 beragasztott oldal.) Ez a jó gyakorlat, sajna csak a 80-as évek elejéig élt!
Legnagyobb elõnyük pedig az, hogy a; Tényleg ingyenes_"bioEnergia" mellett, még bõ 40év távlatából is könnyen (jah, és vírusmentesen is) olvasható. (-a szemüveg áremelkedésétõl most tekintsünk el! )
Egyébként azoknál az ált és középisk TK-kra jellemzõ leginkább, h ki sem nyitják õket és év végén kidobják a kukába. Akár az állam fizeti ki akár nem. Jah, hát szokott is menni a reklám, h aki teheti az menjen nyugatra tanulni, mert minden tekintetben jobban jár ott. A hazai legjobb tanulók alapból odamennek felsõoktatásban vagy az elsõ 1-2 év után. Itthon meg semmi sem változik.
A rossz hír pedig az, h ezt az utóbbi néhány évben kezdték és nem vitték túlzásba (amit onnan is láthatsz, h nem egy kötelezõ darab nincsen fenn). Vmint megjegyzem a pdf nem egy könnyen szerkeszthetõ formátum.