Igen igazad lehet. Kell nekik egy viszonylagos támpont. Mert elõször ugyebár részletesen feltérképezik a terepviszonyokat a bolygón. Aztán összeülnek a geológusok, stb., hogy eldöntsék melyik részén kell leszállni. Majd pályát módosítani a Cassinivel, és elindítani a leszállást.
Mindez idõbe tellik. Lehet, hogy a végén egy-két napot csúszni fog a program.
Mégegy kérdés. Hogyan tudják a mûholdakat ilyan sebészi pontossággal odairányítani ilyen messzi pontokra? Honnan ez a pontosság, mert ugye menet közben már nem sokat korrigálhatnak, mert az ûrszondák nagyon kevés üzemanyagot visznek magukkal.
Két válaszom is van. Egyfelõl gondolj bele milyen iszonyatos méretû ez a program. A tervszerû végrehajtás alapkövetelmény, hiszen mindenképpen kell egy viszonyítási alap, amihez tartani kell magukat (pályatervek, feladattervek, stb.). Másfelõl viszont az idõpont nem kõbe vésett, és lehetõségük van annak megváltoztatására, pl. ha úgy döntenek, hogy a hold egy bizonyos részén akarják a leszállást, amihez viszont elõször alaposan fel kell térképezni a Titánt. Szóval azért is írtam, hogy elvileg ez az idõpont. Ez a terv, legalábbis egyenlõre.
Amúgy a napokban pont idegen bolygók terraformálásáról gondolkoztam, mert régeben valahol olvastam erre vonatkozó megvalósítási tervekrõl. Például hogy a Marsra olyan algákat(?) telepítenének, amelyek a légköri szédioidot átalakítanák oxigénné és ezzel párhuzamosan fel is dúsítanák a légkört (FeO-->O2). Szépen sorban egyre magasabb rendû élõlényeket telepítenének oda, amíg végül ember számára is lakható lenne a bolygó.
Kettõs a cél. Az egyik dolog, hogy nagyon érzékeny mûszerekbõl és berendezésekrõl van szó. Bizony némi por is okozhat kellemetlenségeket, hiszen egy eléggé kiélezett rendszerrõl van szó, ahol minden gram tömegért megküzdenek, szóval a berendezések olyan törékenyek és érzékenyek, hogy a mûködõképesség határán egyensúlyoznak. Egy kis por, vagy szennyezõdés elég lehet az egész küldetés kudarcáért...
A másik dolog viszont az, hogy nem akarjuk beszennyezni az idegen világokat, még akkor sem, ha konkrétan a jelenlegi tudásunk szerint nincs élet ott. Valamely Apolló leszállásnál visszahozták a fölre egy korábbi holdszonda egyes berendezéseit. A tudósok megdöbbenve látták, hogy a szondán lévõ egyszerû életformák (baktériumok, vírusok) egy része bizony túlélte a holdutazást, noha ki voltak téve légüres térnek, nagy melegnek és dermesztõ hidegnek, sõt, még kozmikus sugárzásnak is. Namost el lehet képzelni, hogy mi történne, ha egy élõ bolygóra eljutattnánk egy, ott addig ismeretlen vírust/baktériumot. Simán képes lehet akár kipusztítani is az ottani életet. Anno a nagy tengeri felfedezõutak esetén (XV.-XVII. sz.) nem egyszer megesett, hogy egész népcsoportok haltak ki, vagy legalábbis tizedelõdtek meg az európai ember által odavitt betegségekben. Az legénység immunrendszere már ismerte ezeket, és tudott ellene tenni, a benszülöttek immunrendszere viszont sose találkozott ilyennel azelõtt, és nem volt képes leküzdeni... Továbbá az is lehetõség, hogy az odavitt baktériumok fejlõdésnek indulnak. Tegyük fel a Titánra a leszálló egység levisz egy adag bacit, amelyek ott szaporodni kezdenek (csak feltételezés!), majd fejlõdni. Mondjuk 100 év múlva odajut az ember, akkor ott lesz egy nagy kérdés: mit tegyenek a Titán életformáival? Iszonyatos etikai kérdések merülhetnek fel...
A fentiek miatt ha jól tudom kötelezõ minden földet elhagyó ûrszondát/ûrjármûvet sterilizálni, és minimalizálni annak esélyét, hogy valami kellemetlen potyautast vigyenek fel...
nem teljesen értem, hogy miért kell olyan tisztaság egy ûrszondához? nehogy por menjen a cuccba?
Na gyerekek megérkezett a Cassini ûrszonda a Szaturnuszhoz, és pályára állt. Ez a legelsõ Szaturnusz mûholdunk. Nemsokára leszáll a leszállóegysége a Titan -ra.
sikerült végig olvasnom. azért még van benne egykét dolog amit nem teljesen értek. hogy most attól hogy kitalálták hogy jajj ez mennyire hasonlít a hologrammhoz, még nem kéne az egész mindenségre ráhúzni hogy akkor az is biztos olyan.
" A világ megfogható képe így csak másodlagos valósággá változik, a tényleges környezet pedig frekvenciák holografikus kavalkádja lesz. "
ezt hogyha részletezné valaki.. vmi hosszabb magyar leírás van errõl az egészrõl?
15 éve a párizsi metróknál már csak azért van vezetõ, mert az utasoknak pszichológiailag kell. az utasszállító gépeken se lenne már szükség igazából emberi beavatkozásra, légiirányítás téren sem. (itt csak a nemzetközi nagy repülésekrõl van szó, a privát forgalom természetesen más tészta) igen, én nyugodtan rábíznám magam egy olyan szoftverre, ami már sok éve viszi ezeket a gépeket, és azért ül ott a pilóta meg mások, hogy "ha valami van".. de nincs. de meg fog maradni a pilóta, mert az emberek nagyobb része - ahogy te is - nem viselné el a dolgot.
Off...
Miért, a biztonság mostmár a 'gépeken' múlik. Az autódba is egyre több elektronika kerül (elektromos motorvezérlés, ABS, ASR, elektronika figyeli az övfeszítõt és a légzsákot, stb.). Amúgy én minden további nélkül rá merném bízni az életem egy kellõen letesztelt rendszerre.
Tudom hogy már vannak ilyen rendszerek, csak te rá mernéd bízni magad egy ilyen rendszerre ?
Kapitány nélküli gépek a jövõ ? Elég félelmetes.
A jelenleg leszállító rendszerek már mûködnek utasszálító gépeknél. Most dolgoznak a repülõgép-hordozók fedélzetérõl üzemelõ repülõgépekhez való teljesen automatikus leszállító rendszeren...
Lehet, hogy a gépek sok mindenben gyorsabbak, jobbak,
de ezek az írányítások szerintem elég gyerekcipõben járnak még, ahhoz a feladathoz, hogy 700 ember -t bármely helyzetben biztonságosan leszállítsanak.
Azonkívül nincsenek még olyan kifinomult érzékelési rendszerek repülõgépekhez, mint például az ember szeme, füle, ember térérzete.
Gondolj csak bele, hogy a számítógépeddel mennyi baj tud lenni, de még sohasem javította meg magát egy számítógép. gondolok itt vírusokra, program lefagyásokra.
sõt, a reakcióidejük bármilyen emberhez képest pár nagyságrenddel jobb tud lenni. (fõleg, hogy az ilyesmi gépeken az ember is leginkább a mûszerekre támaszkodik...)
Lehet leszálláskor, például hirtelen oldalszél, zivatar, hogy a jeges- havas leszállóról már ne is beszéljek.
Mivel a gép helyzetét és állapotát folyamatosan figyelemmel kiséri az automatika, az olyasmiket, mint pl. az oldalszél, simán korrigálni tudja. A zivatar sem okoz problémát, a jeges-havas leszállópálya elég gáz, hiszen az a reptér feladata, és havazáskor/jegesedéskor folyamatosan tisztítják a pályát.
Természetesen ésszerû határok között lehet csak leszálni, tehát tornádóban értelemszerûen nem. De egy átlagos idõjárási helyzettel a mai automatikák már probléma nélkül megbírkóznak.
Az automatikus irányítással nekem csak az a problémám, hogy felszállni még nem nagy ügy lehet, de a leszállás...
Lehet leszálláskor, például hirtelen oldalszél, zivatar, hogy a jeges- havas leszállóról már ne is beszéljek.
Még a legjobb leszállást-irányító számítógépeket is érheti meglepetés, mert a természet kiszámíthatatlan, és a mérnökök nem tudnak mindent a gépbe programozni.
"Amikor elhagytam a légkört egyáltalán nem volt irányítás, és ha mindez hamarabb megtörtént volna, akkor biztosan nem sikerül, és most mindenki szomorú lenne" - mondta Melvill a New Scientistnek.
plusz kém/felderítõgépeket... lécci ezzel menjetek át a haditechnikába
Ez nem igaz. Az F-35-rõl mondják azt, hogy az utolsó amerikai ember vezette vadászgép lehet. De még ez sem olyan biztos. Egyenlõre csak földi célok ellen használható robotrepülõgépeket fejlesztenek, amely elmegy a megadott kordinátákra, ott ledobja a bombáit/indítja rakátáit, és visszatér. Egy légifölény vadászgép kifejlesztése sokkal bonyolultabb.
Távírányításos kémrepülõgép már mai is létezik. Szal ez akár már ma is megoldható lenne. Én olyanról hallottam, hogy a robotrepülõ az elõre betáplált célpontokon kívül képes lesz önállóan új célpontokat keresni és megsemmisíteni.
2020ban, amikor jönne a következõ generáció már ott fog tartani a számítógépes technika és a hálózati kommunikáció, hogy a pilóta amerikában ül a bunkerben (körülötte monitorok, mellette joy), és közben az irak felett járörözõ vadászgépet tudja vezetni
Pont ezért írtam, hogy ha a harcászatban beválnak. Ha mutatnának egy statisztikát, hogy az emberi pilóták 99.9%-os a robotpilóták meg 99.99%-os hatékonysággal dolgoznak, akkor simán felszállnék egy ilyenre. De lehet, a technikával szembeni bizalmatlanság miatt nem lesz soha semmi a robotpilótás utasszállításból.
Én biztos nem szállnék fel olyan repzire amit nem ember vezet,és voltak ilyen felmérések is az emberek 80%-a szintén nem menne vele ugy,ezért sem nagyon valoszinü.
hát még korlátozott a tudásuk, de már ma is vannak ígéretes fejlesztések, pl. az X-45. Ha a harcászatban beválnak a robotrepülõgépek, akkor talán az utasszállításban is meghonosodhatnak.
A világhírû Doom játék megalkotója szintén a tízmillió dolláros X-Prize elnyeréséért verseng. A John Carmack által támogatott Armadillo Aerospace saját fejlesztésû gépével sikeres elsõ próbarepülést hajtott végre a héten, de egyelõre csak negyven méteres magasságban. A hidrogén peroxiddal meghajtott jármû automata leszállórendszere tökéletesen mûködött, finoman rakta le a gép hátsó részét. "Számos algoritmust kipróbáltam a szimulátoron, mielõtt ezt kiválasztottam, és pontosan úgy mûködött a valóságban is, ami igen kellemes meglepetés volt" - mondta Carmack.
Ezek a nagy szavak, igéretek...Vannak ma is robotrepülök de korlátolt a felhasználási területe.
érdekes, hogy a Locheed Martin F22-rõl azt mondják, hogy az utolsó ember vezette vadászgép lehet
Ember nélküli repülés soha nem lesz,hacsak nem lesznek annyira fejlett mesterséges intelligenciák amelyek a váratlan és kiszámithatatlan helyzetekben sem adják be a kulcsot,erre pedig a mai szinten nem sok esélyt látok.
a gyártók a statisztikát tartják mindenekfelett szem elõtt, és ez azt mutatja, hogy mamár a legtöbször az ember a hibás, a gyenge láncszem. A mai utasszállító repülõk mindegyike kiforrott, több évtizedes konstrukció, mûszaki hiba max. a karbantartás elhanyagolása miatt van. Szuperdrága leszállóelektronika (ami ugye a legbonyolultabb mûvelet), robotpilóta meg minden egyéb megvan, tehát elméletben már ma is végrehajtható a teljes repülés teljesen automatikusan
a jövõ ugyis az elektronikáé, szal nembaj ha fejlesztik, de erõltetni nem kéne sztm sem
nem erre gondoltam, mármint hogy ezért utálják a piloták az elektronikát, hanem hogy a repülõgépeknél már odáig jutottak, hogy azt akarják a tervezõk, hogy a gép birálja felül az embert :) pl átesés elkerülése, vagy hogy véletlenül se mehessen hegynek, tehát bizonyos körülmények esetén (dõlésszög, sebesség stb.) MIDNENFÉLE KÉZI BEHATÁS ELLENÉRE az automatika saját maga viszi az általa gondolt biztonságos helyzetbe a gépet, és ezt ki sem lehet majd kapcsolni
Egy modern óriásgépet gazdaságosan és hibátlanul tisztán emberi irányítással nem lehetne vezetni. A számítógép (bár érthetõ, hogy a pilóták miért utálják) egyszerûen nélkülözhetettlen lett. Gondolj egy autóra. Igazán azt a kocsit vezetni élvezet, amelyet tényleg csak te vezetsz és nincs mégcsak motorvezérlõ elektronika sem (pl. Shelby Cobra), de ha a biztonság és gazdaságosság kerül az elsõ helyre, akkor ASR, ABS, és még tucatnyi hárombetüs elektronika felügyel mindent...
A kötöt pályás utasszálításnál a legtöbb esetben csak azért kell ember, hogy egyfelõl az utasok megnyugodjanak (képzeld el a 2-es villamost úgy, hogy nem vezeti senki, és nincs is vezetõfülke rajta), másfelõl ha ne adj isten mégis beüt valami, akkor a vezetõ azt észlelve esetleg felülbírálhatja a gépet...
300 ember is sok, és évente több is lezuhan, ezért fejlesztenek már vagy évtizede teljesen automata, az emberi hibákat teljesen kizáró rendszereket, csak éppen a pilóták RETTENTÕEN utálják, és ugye még 3x biztosítás mellett is lehet számítógéphiba... másrészt gondoljunk csak bele, még a kötött pályás rendszereken (metro, villamos stb.) is van vezetõ, hiába nem kéne elméletben, szal még teljesen tökéletesen ott se sikerült megoldani
De azért dúrva lesz, hogy ha lezuhan, márpedig egyszer biztosan lezuhan, akkor 700 ember vész oda, majdnem annyi, mint a World Trade Center -nél a fele ember.
Egyszer láttam a spektrumon, hogy ilyen utasszállító repülõkhöz fejlesztenek ki valami "vész -leszállító" rendszert. Meg valami ejtõernyõkkel is kísérleteztek, de nem jutottak eddig dokra.
másrészt, ha teljesen át kell építeni a reptereket, ÉS MÉGIS MEGTESZIK az mutatja hogy milyen hatalmas igény van a kétszintes gépekre, még a fogadóállomásokat is hajlandók CSAK AZ A380as MIATT fejleszteni ez nagyon brutkó
Ez igaz abból a szempontból, hogy azokon a leszállópályákon, gurulóutakon el fog férni, amelyeken egy B747-es vagy egy A340-es elfér. De kétszintes utasterminálokra van szükség hozzá...
"...28 new aerobridge gates, of which eight will be able to handle the next generation of large aircraft, the Airbus A380..."
A Virgin Atlantic légitársaság éppen arra hivatkoztatva eltolta az elsõ hat A380-as gépük átvételét 2005 nyaráról 2006 végére, mivel az egyik legfontosabb (az A380-nak szánt) útvonalon, az LAX (Los Angeles Airport) reptéren várhatóan csak 2006 végére, 2007 elejére készülnek el a megfelelõ terminálok...
tekintve hogy 2008ig évente csak néhány darab készül belõle, ez nem akkora probléma :) másrészt meg ilyenek ugyis csak a legnagyobb, legzsufoltabb repterekre mennek (heatrow, washington d.c., frankfurt am main stb.), máshova nem kell ilyen kapacitás
Errõl van szó! Ma csak az életképes, ami gazdaságos. Ezért is szomorú, hogy a Venture Star-t veszni hagyták. Döbbenetes, hogy az STS rendszer egy indítása 500 millió dollárba kerül... Iszonyatos pazarlás, még akkor is, ha jelenleg az STS a legfejlettebb személyzettel ellátott ûreszközünk...
Az A380-al az a baj, hogy iszonyú kevés reptér képes még csak fogadni. Ha jól emlékszem jövõre (amikor az elsõ széria leszállításrea kerül) még csak összesen 7, azaz hét reptér lesz felkészítve a kétszintes gépek fogadására, és olyan nagy repterek, mint az LAX csak 2006-2007 körül lesznek képesek fogadni a szuperjumbókat...
"Azóta a szuperszónikus polgári utasszálítók csak a tervezõasztalokon léteznek... "
Köszönhetöen a költségtakarékos elgondolásoknak,ma már nem elég mint régen h ennyivel vagy annyival tud repülni egy gép(lásd concord),ma már hasznot is kell tudjon termelni különben a kutya sem fogja megvenni!
Vitatkoznék. Technológialag elavult gép, nagyjából a B747-esel egyidõs, de a 747-esek folyamatos fejlesztéseken estek át, jobb avionikát, új (hatékonyabb, csendesebb, erõsebb) hajtómûveket kaptak, javítottak az aerodinamikai jellemzõin, egyszóval továbbfejlesztették. A Concorde-al ilyen nem nagyon történt, apróbb módosítások voltak csupán ehez képest. A hajtómûve elavult, az avionikája szintúgy, és ma már tudjuk, hogy aerodinamikailag is lehetne sokkal jobbra csinálni.
Egyedülálló. Szerintebb ez a helyes szó. Azóta a szuperszónikus polgári utasszálítók csak a tervezõasztalokon léteznek...
Megprobálom másként megvilágitani a dolgot,ügye alapjában véve nagy dolog ha egy ember feljut az ürbe,annyira hogy 20 millio dollárt kell fizetni érte,persze többmilliárdos gépen fogsz utazni...Na most van egy csapat aki ahelyett, hogy befizetett volna egy ilyen utazásra inkább épitett egy gépet amivel fel lehet menni,egy szerkezet amelyik kirepült az ürbe és nem került többmilliárd dollárba ráadásul az alkalmankénti feljutásához sem kell további 20 millio dollár elég annak mondjuk egytizede,szerinted ezt a tettet tul lehet értekelni?Ez önmagában hatalmas szenzácio!Gondolj bele az a rakéta magában éphogy elérte a határt,itt meg egy emberrel a fedélzeten átlépték azt a határt! Szal szerintem nem igazságtalanság ez a figyelem és elismerés!
eleve presztízs volt az egész, ha az európaiak csinálnak egy 2 machost, akkor mi csinálunk egy 3mast, és az oroszok is megcsinálták a sajátjukat (a prototipus lezuhanása a párizsi légibemutatón derékba törte az egész programot) ha lenne létjogosultsága, most csak ilyenek röpködnének a levegõben sokkal inkább van értelme az airbus tervének, az a-380asnak - kétfedélzetes repülõ, ami azért jó, mert az európai repterek iszonyat telítettek, és párpercenként szállnak le fel a gépek. A legnagyobb forgalmu desztinációknál megváltás - és üzemanyagmegtakarítás! - lenne egy 700 személyes repülõ, nemhiába rendeltek már látatlanban vagy 60 darabot belõle. A boeing is akart ilyet csinálni, de 2001ben ugy vélték, hogy nem lesz rá szükség, most meg már több éves hátrányban vannak, és inkább kivárják hogy mi lesz, majd mennek az amcsi kormányhoz pénzt kuncsorogni...
De hát ott van az Orosz - Kinai jószomszédsági viszony, meg a pénztelen Orosz ûrhajózási ipar. igyhát egy kis pénz fejében eladták, a már elavult tecnikát a Kínaiaknak, õk meg tettek bele egy kis mai technológiát, mert 60 -as évek beli cucokkal azért mégis égõ lett volna vele repülni.
Meg volt még egy érdekes észrevétel a Concorde mérnökeitõl, amikor találkoztak a Boing mérnökeivel.
A Concord szerint a Boing olyan nagy és nehéz lett volna, hogy képtelen lett volna átrepülni az óceán felett leszállás nélkül.
A Boing persze cáfolta ezeket a pletykákat, de hát a Boingból nem lett semmi. Lehet ,hogy ezt észrevették az amerikaiak, és lefújták a programot, még idõben. Sosem tudjuk meg.
egyetértek, de nagyon túlbecsülni se szabad én egyébként legalább ennyire örültem, és hasznosnak tartottam a nemrégiben közölt amatõr rakéta hirt, és igazságtalanság, hogy nem irányul rá ugyanekkora médiafigyelem
Természetesen sok igazság van abban amit mondasz,de szvsz ez annál sokkal nagyobb dolog h egy kézlegyintéssel azt mondjuk rá hétköznapi... Nem véletlen erröl beszélt ma az egész világ,az a tény hogy egy csapat feljutott az ürbe állami támogatás nélkül saját eröböl,az olyan ha már a gépes példánál vagyunk,mintha a többgigás játékok mellett kijönne valaki egy fps-el ami belefér 96kb-ba...