"a felvetett kérdésnek semmi de semmi köze az NWO-hoz" Egy ideje már figyelem, a kényes válaszok elõl elbújik eme 3 betû mögé, és azt hiszi hogy ezzel el van intézve, de neem, ezzel nincs elintézve.
Üdvözlet! Csak benéztem ebbe a fórumba, nagyon jól informált hozzászólásokat olvasok, ami nagyon tetszik és egyetértek az steweee véleménye. A mi országunkat sajnos az elmúlt évszázadban folyamatosan kizsigerelték külsõ és belsõ erõk. Nem vagyok járatos ezekbe a dolgokba, csak jobboldali közgazdászok véleményét szoktam hallgatni, sajnos nem vagy nem eléggé tájékozottak az emberek, nem akarnak tudomást venni sokan,hogy miért tartunk itt és miért vagyunk folyamatosan eladósodva. Nem ragozom, nagy tisztelõje vagyok Varga István közgaszdásznak, nagyon jó elénk tálalja a dolgokat. Neki kellene vezetnie az Mnb-t, és nagyban jaavúlnának a kilátásaink.
Nem válaszolsz arra a kérdésre, hogy hogy jön létre a pénz. Ha nem akarsz, akkor ne válaszolj. De ne nézz se hülyének, se ne csinálj úgy, mintha válaszoltál volna a kérdésre. Ja és ne nevezz NWO-snak, a felvetett kérdésnek semmi de semmi köze az NWO-hoz. Ez egy technikai, vagy ha úgy tetszik mérnöki kérdés: hol jön létre a pénz? Nem bonyolult kérdés, az adható válasz se bonyolult.
Te itt most csak annyit csinálsz, hogy megpróbálsz felállítani egy kétes eredetû láncolatot, amelynek az a lényege, hogy ha ebben a láncolatban bárhol is hitel nyomát tudod kimutatni, akkor azt állítod, hogy onnantól kezdve minden hitel. De ez így nem igaz.
Ami a büdzsébe kerül, az nem hitelpénz. A munkáltatóm a bevételeibõl fizeti az én fizetésemet, melybõl levonja az adókat és átutalja a államnak. Ebben semilyen hitel nincs, kamatot pedig max. a bankom fizet nekem, illetve a munkáltatóm bankja a munkáltatómnak.
A gazdasági kormányzás elmélyítésére van szükség, ami a jelenlegi hatásköri szabályokkal nem oldható meg, ezért kellenek intézményi változások az unióban - mutatott rá. A miniszter arra is felhívta a figyelmet, hogy a tagállamoknak be kell látniuk, "a valóságos gazdasági unióhoz politikai unió is kell", ami valóban fordulatot jelenthetne az EU történetében.
Az európai kormányokkal és a CFR-el szoros kapcsolatban álló ECFR (European Council on Foreign Relations) álláspontja mérvadó. Ezen mérvadó álláspont szerint a gazdasági krízisbõl a nemzeti szuverenitás feladásán keresztül vezet ki az út.
Régóta látható, hogy ez a terv. Ez az írás egy újabb bizonyítéka annak, hogy a tervet nagyon is komolyan gondolják.
Dr. Tóth András mondanivalóját azért tartottam érdemesnek megosztani az olvasókkal, mert véleményem szerint nem csak a pénzügyi folyamatok megértéséhez járulnak hozzá a sorai, hanem a jelenlegi világ értelmezéséhez is.. Egy nagy "szerencsejátékot" csináltak a világból, ahol a "nagyok" keményen csalnak. A tõzsdék és a bankok arról szólnak, hogy munka nélkül hogyan lehet vagyonokat keresni mások kárára, és akik igazán nagyban játszanak, azok elérték, hogy teljes országokat lehet megszerezni "fogadással". A "pénzpiacok hangulata", meg a minõsítõ intézetek "értékelése" szabja meg, hogy ezen a héten melyik országból szívjanak el több pénzt. Teljesen beteg ez az egész...
A világ hatalmas marketing ipara mind erre épül: az embereket rávenni olyan döntésekre, amit érzelmi alapon hoznak meg – leginkább például, hogy vegyenek meg valamit. Nézzék meg a reklámokat a TV-ben. Kivétel nélkül az érzelmeinkre kíván hatni. Ezek közül is a két fõ tényezõ a vágy és a félelem.
(...) Mindennek az az oka, hogy a gát annál több energiát tud termelni, minél nagyobb a két oldal közt a vízszint különbség. A spekulációs befektetéseknél is pont ez a lényeg: minél nagyobb bárminek az árfolyam különbsége, annál többet lehet rajta keresni. Ezért aztán a nagybefektetõk érzelmekbõl építenek duzzasztógátakat.
(...) Aztán az igazi nagy befektetõknek, még ez is kevés. Õk szabályos erõmûvet építenek. Ha magasak az árfolyamok, még magasabbra tuszkolják – tele rakják a gazdasági sajtót jó hírekkel, optimista kilátásokkal. De igazán akkor élik ki magukat, ha leesnek az árfolyamok. Ekkor a céljuk a legmélyebbre nyomás. Ilyenkor aztán a vízcsapból is a teljes összeomlás folyik. És felépült a lélektani erõmû: hatalmas csúcsszinttel, és hatalmas mélységgel – ami jó sok pénzt termel, a sok amatõr kárára.
Varga István: Kétféle intézmény van, és akkor mindjárt világosabb. Van a bank és a takarékpénztár. A kettõ nem ugyanaz. A takarékpénztár csak azt a pénzt helyezheti ki, amit vagy hitelként vett fel, vagy nála betétként elhelyeztek. A bank azonban pénzteremtõ. A bank nem a betétestõl érkezõ pénzt helyez ki, mint ahogy oly sokan mondják azok, akik ebben a szakmában dolgoznak…
Riporter: Hát fõleg a bankok.
Varga István: Igen, a bank pénzteremtõ. Neki joga van a tõkéjének függvényében azt a hitelt egyszerûen elõállítani. Ez annyit jelent, hogy semmi köze a betétállományához annak a hitelnek, amit létrehoz. Na most, amikor létrehozza és lekönyveli az eszköz és forrásoldalán egyaránt, akkor õ úgy szerzõdik, hogy na de most svájci frank alapon számolunk el, ettõl kezdõdõen õ csak egy látszatot, egy fiktív devizamûveletet hajt végre.
Be in no doubt what fiscal union means: it is one economic policy, one taxation system, one social security system, one debt, one economy, one finance minister. And all of the above would be German.
Az idõkjelei.hu írásban ott van egy halom külsõ forrás. Ezek szerint nem három blogger olvassa egymást, hanem mindannyian végeredményben brit híroldalakról mazsoláznak... (telegraph, express, guardian, dailymail)
Mit csesztünk el ? Nem adtuk még oda bagoért a vizünket meg a földjeinket ? Hány bõrt akarnak még lehuzni rolunk hogy azt a sok fedezetlen virtuális pénzt amit a semmibõl állitanak elõ valos értékké varázsolják ? Mit fog csinálni a nemzetközi pénzvilág ha már a kamatszivattyu nem tud több vért szivni mert egyszerüen elfogy ?
Amit te mondasz, azt erõsebben úgy szokták megfogalmazni, hogy ma nem tankokkal vívnak háborút, hanem gazdasági eszközökkel. Azaz - mivel a valóságot jól szemlélteti - mondhatjuk akár azt is, hogy a III. VH. folyamatban van jelenleg is, nyakig benne vagyunk, közkatonák vagyunk mindannyian egytõl egyig, és minden napunkat a fronton töltjük a lövészárkokban. Vannak áldozatok is, vannak nyertesek is, vannak jobb napok, mikor a mi hadmûveleteink sikeresebbek, és vannak rosszabb napok, mikor hullunk mint a legyek. Az emberek harcolnak az ellenséggel, de harcolnak a bajtársakkal is, hogy ki kapja meg a jobb felszerelést, a jobb fegyvereket, hogy ki kapja a jobb küldetéseket, ki mennyi kimenõt kapjon, mikor is a családjával együtt úgy tehet egy percre, mintha minden a legnagyobb rendben lenne, és nem éppen egy háború kellõs közepén élnének.
De persze aki ilyet mond mint most én, azzal valami nem stimmel. Igaz? Mármint igaz, hogy ezt szokták a hozzám hasonlókra mondani? Értetlen vagyok, mert nem fogom fel, hogy hülyeséget beszélek. Igaz?
De könyörgöm mi különbség van aközött, hogy leverik rajtunk ha nem fizetünk, és aközött amit én írtam? De most komolyan. Mi a különbség? Mert szerintem semmi. Csak én úgy fogalmazok, hogy ha ez lenne igazságként bemondva a rádióban óránként, akkor ezt az emberek felfognák. Felfognák, hogy mi zajlik velük, és tömegesen hagynák ott a háborút. Ezért nem ezt mondjuk és nem így mondjuk, hanem ködösen fogalmazunk, hogy azért az emberek érezzék, hogy nagy szarban vannak és össze kell szedniük minden erejüket, de azt semmiképp ne fogják fel, hogy mi is az a szar, amibe nyakig merültek.
Továbbá a hitel-visszafizetés nem becsületbeli ügy, hanem inkább, ha nem fizetjük vissza akkor leverik rajtunk. Emellett az állam többször is folyamodott újabb hitelekhez és kölcsönökhöz, nem ugyan azt a hitelt fizetjük már több mint 40 éve.
Ez körülbelül egy olyan jellegû e-mail, hogy nyertél a spanyol királyi lottón 1 milliót és semmi mást sem kell tenned csak megadnod a bankkártyaszámod és a pinkódod.
A hitelek összege valójában nem nõ (hacsak nem veszel fel újabb hitelt). A számok az infláció és a valutaárfolyamok változása miatt nõnek, de valójában az értéke változatlan. Ahogy anno 100ft volt egy átlag fizetés, most meg 90 000. De az e-mailben szereplõ számok enyhén szólva hamisak.
" Egy kiegészítés: A Magyar Nemzeti Banknak semmi köze sajnos a Magyar Államhoz. A Baseli központi jegybank rendelkezik fölötte hatáskörrel, ami érdekes módon magántulajdon a Rotschild családé, akiknek a becsült osztatlan családi vagyona 500 trillio dollár. A többit lent olvassátok el, és szerintem összeáll a kép. Elgondolkodtam: nem vitatéma, gondolatébresztõ. Üdvözlet mindenkinek!
A következõ néhány napban, részletekben leközlök egy írást, amit, a magát "Szabad Európának" nevezõ társaság állított össze. Az írás figyelemreméltó tárgyilagossággal követi a középkortól (nem idõrendi sorrendben) napjainkig azt a vezérlõ elvet, ami Magyarországot és a világot idáig juttatta. A mi kirablásunk különösen vérforraló, ki-ki, döntse el, mit érdemel az a bûnös... .De lássuk az elsõ részt.....
Mi történik ma, Magyarországon:
Egy ország fuldoklik egy érthetetlenül nagy adósság szorításában! Beszéljenek a számok:
~ 1945-ben, a németek után az oroszok (szovjetek) szállták meg Magyarországot.
~ 1956-ban a magyar nép megkísérelte visszaszerezni a hatalmat a megszállóktól és a bábkormánytól.
~ 1957 tavaszára, a "van másik" bábkormány megszilárdította rémuralmát.
~ 1973-1989 között egymilliárd dollár érkezett be Magyarországra.
~ 1973-1989 között kifizetett a bábkormány tizenegy milliárd dollár kamatot az egymilliárd dollár után.
~ 1989-ben: csõdhelyzet, mert összegyûlt húsz milliárd adósság!
Tehát: kölcsön: 1 milliárd dollár! Visszafizetve: 11 milliárd dollár! Maradék adóság: 20 milliárd dollár! Erre, mondta Antal József: "Az adósságot vissza kell fizetni!" "Ez becsületbeli ügy!"
Vajon kinek a "becsülete" múlott azon, hogy ezt a szélhámos pénzügyi mûveletet elismerjék, amit a megszállók és hû kutyáik a magyar nép nyakába varrtak?
~ 1989-2010 között felvettünk 50 milliárd dollárt.
~ 1989-2010 között kifizettünk 150 milliárd dollár kamatot.
~ 2010-ben tartozunk 132 milliárd dollárral, plusz kamataival.
Antall József, Horn Gyula, Orbán Viktor, Medgyessy Péter, Gyurcsány Ferenc is fizette a kamatokat. Mindegyik hazudott errõl a magyaroknak!
Orbán most megpróbál valamit, de mivel nem õszinte a kommunikációja, kevés az esélye. Csak akkor vehetjük fel eséllyel a harcot a saját pénzkibocsátásért, ha nem azzal a porhintéssel foglalkozunk, hogy mennyi a jegybankelnök fizetése, hanem azzal, hogy minden magyar tudja, hogy miért nem nyomtathatunk forintot, miért kell kölcsönt felvenni kamatra.
A rendszerváltás és az államadósság. Ki áll a magyar pártok mögött?
2010-ben hazánk 2321 milliárd forint, azaz 11, 6 milliárd dollárt fog fizetni csak kamatokra. Sok olvasónk szinte nem tudta felfogni ezt a számot. Hihetetlen volt számukra ez a tény. Pedig az adat igaz! Egyetlen egy cáfolat sem érkezett.
Menjünk vissza egy kicsit a rendszerváltás idejére. 1990 elején a magyar államadósság mintegy 22 milliárd dollár. Zárójelben jegyezzük meg, hogy ma 135 milliárd dollár. Szóval 1990-ben Soros György és Andrew Sarlós felajánlja Antall József leendõ miniszterelnöknek, hogy megvásárolják Magyarország adósságállományát.
Soros György 22 milliárd dollárt. Mit kértek cserébe? "Mindössze" a magyar nemzeti vagyon értékesebb darabjait. Itt gondoljon mindenki, amire akar. (A magyar energetikai szektort, az infrastruktúrát, a kommunikációs cégeket, a stratégiai cégeket, közlekedés, pénzügyi szektor, egészségbiztosítók, stb.)
Antall nem vállalta. Elgondolkodott rajta, de nem vállalta. Mint mondta: "...ez kommunikálhatatlan, ezzel õ nem tud kiállni a magyar társadalom színe elé. Nem tudja elmondani, hogy a Nyugat (Soros és Sarlós!), amelytõl a felszabadításunkat vártuk, azzal kezdi a felszabadításunkat, hogy az adósságunk fejében elveszi a nemzeti vagyonunkat." Antall József miniszterelnök
Antallal a nyugati pénzemberek, bankárok tudatosították, hogy mi az, amirõl sem õ és a kormányzati rendszer egy tagja sem beszélhet sohasem. Ez pedig az államadósság kérdése volt! Amennyiben errõl beszéltek volna, azonnali hatállyal "forradalmat" robbantottak volna ki Sorosék (lásd: TAXI-s blokád, és a néppel elsöpörtették volna az Antall-kormányt.) Tilos volt beszélni a fizetési könnyítésrõl és az átütemezésrõl is. Tilos volt, és ma is tilos beszélni az adósságról!
Ez a doktrína még ma is érvényes. Az a politikai erõ, mely errõl beszél, halál fia. Ezért nem beszél errõl a Fidesz sem. Tudni kell, hogy a nyugat a hiteleket a 70-es években arra használta, hogy a szocializmust gyengítse, és adósságcsapdába hajtsa a kommunista rendszert. Ezért joggal elvárható lett volna, hogy egy rendszerváltáskor ezek az adósságok, melyeknek eredeti célja a rendszer összeomlasztása lett volna, eltörlésre kerüljenek, de legalábbis ütemezési könnyítést kapjunk. De az elnyomó bankárok nem tudták megállni az újabb pénzszerzési lehetõségét, és Magyarországot azóta is pénzügyi sarc terepévé tették. Antall Józsefnek azt is megtiltották, hogy a nemzeti vagyon kifejezést használja. A statisztikai évkönyvben, 1989-ben szerepelt utoljára a nemzeti vagyon kifejezés.
Antall halálával és 4 év elteltével, 1994-ben a nép visszaszavazta a volt kádereket. A Kádár rendszer biztonsága sokakat csábított, és Horn Gyula elsöprõ fölénnyel alakíthatott kormányt. A SZABAD EURÓPA véleménye szerint az IMF és Sorosék a háttérbõl megzsarolták Hornt. Vagy privatizál és fizeti a kamatokat, vagy repül, és jön a választás és a Fidesz. Horn is féltette hatalmát és engedett. Surányi fizette a kamatokat, Bokros megszorított, és Suchmann Tamás privatizált. Mindent!
Surányi, Bokros, és Suchmann alatt beindult a nemzeti vagyon kiárusítása. Így az a faramuci helyzet állt elõ, hogy a 22 milliárd dolláradósságunk megháromszorozódott, pedig évente 5-10 milliárd dollár kamatot fizettünk, és ráadásul az a nemzeti vagyon, amit Antall nem adott oda Sorosnak és Sarlósnak, mégis idegen kézbe került.
Miután Hornék elvégezték a piszkos munkát, a nyugati bankárvilág a Fideszt helyezte hatalomba, mert a mezõgazdaságra és a termõföldre is rá akarta tenni a kezét. Ennek érdekében megzsarolták Orbánt, hogy Torgyánnak adjon szabad kezet és pénzt a mezõgazdaságban. Ha nem veszi be a kormányba a Kisgazdákat, akkor a választást megnyerõ és legtöbb mandátummal rendelkezõ MSZP-re sózták volna Torgyánt, és jött volna az MSZP-SZDSZ-FKGP kormány! Így Orbán engedett.
Torgyán alatt megkezdõdött a mezõgazdaság szétverése. A SZABAD EURÓPA újságnál nekünk meggyõzõdésünk, hogy ennek az volt a célja, hogy az addig még úgy-ahogy mûködõ magyar mezõgazdaság a padlóra kerüljön, és fillérekért fel lehessen vásárolni. Ekkor születtek a zsebszerzõdések. Mikor Torgyánnal szétverették a mezõgazdaságot (emlékszünk, mûködésképtelen családi gazdaságokba döntötték a pénzt) megengedték Orbánnak, hogy eltávolítsa. Orbán megzsarolta Torgyánt - akárcsak Antall - az ügynökmúltjával, Torgyán le is mondott. Jött a 2 éves költségvetés és Szabadi futópórázon.
De a nagy fölénnyel vezetõ Fidesz is pofára esett, mert nem lettek újraválasztva. Eddig Antall (Boross), Horn, és Orbán is kiszolgálta a nyugatot és Sorosékat, az IMF-t. De mindegyiket ejtették, és mindig az aktuális ellenzéket segítették helyettük. A 2002 évi választás eredménye fontos volt, mert a Torgyán-féle mezõgazdasági ámokfutás után már meg lehetett engedni a csatlakozást az Európai Unióhoz, és ráengedni a halálos ágyán vergõdõ magyar mezõgazdaságra a nyugati árukat. Medgyessynek adtak kölcsönt, hogy megcsinálhassa a 100 napos programot, és 2004-ben a csatlakozás eufóriájában nem vették észre az emberek, hogy vége lett a magyar mezõgazdaságnak és kereskedelemnek is.
Medgyessy a kölcsönökbõl osztogatott.
A kölcsönökbõl megemelt fizetéseket és nyugdíjakat pár év alatt kiszivattyúzták az országból a multinacionális kereskedelmi egységek segítségével, a PLÁZÁK-kal, és bevásárló központokkal. A pénz elfogyott, az adósság maradt, a nemzeti vagyon elveszett.
A 100 napos programra adott kölcsönöket egybõl visszaszivattyúzták magukhoz.
Az 1990-ben 22 milliárd dolláros adósság idõközben 135 milliárd dollárra nõtt, miközben évi 5-10 milliárd dollár kamatot fizettünk. Miután a baloldalt most engedik lejáratni (van is miért), újra a másik bábot, Orbánt hozzák vissza a hatalomba. De ne legyenek illúzióink, Orbánt ugyanúgy zsarolják és irányítják, mint Gyurcsányt. Míg Gyurcsány, Bokros, és Surányi, ugye, a Rockefellerék és Sorosék által irányított Bildenberg-csoport tagjai, addig ugye Orbán a szintén Rockefeller érdekeltségû Trilateral Commission nevû csoport bábja.
És egy kis ráadás.
"Magyarországon a szocializmusban kilencvennyolc százalék körül volt az állami tulajdon aránya. Felgyülemlett egy hatalmas vagyon, amelyet,ha egy olyan típusú privatizációval értékesítettek volna, amely a bevételeket az államháztartásba vezeti be, az adósságokat ebbõl próbálja meg lefaragni, és senki nem lop el semmit, akkor ma Európa egyik leggazdagabb állama lehetnénk" - mondta Bencze Izabella. A jogász azt mondja, hazánkban a hivatalos kommunikáció szerint a reprivatizációt azért nem lehetett választani, mert annak költségeit a költségvetés és az állam teherbíró képessége nem viselte volna el.
Trianon miatt nálunk tilos volt a reprivatizáció!
Bogár László kijelentette, hogy a reprivatizáció, amelyet Csehországban megvalósítottak, számunkra tiltva(!) volt. "Trianon miatt volt globális parancs a reprivatizáció megtiltása. A környezõ országok könnyen reprivatizáltak abból a rabolt vagyonból, amelyet véres koncként Trianon után kaptak, s a magukénak tekintettek. Ezt a Nyugat, a globális hatalmi rendszer is elismeri. Mi lett volna, ha Magyarországon visszavezetjük a történelmi reprivatizációt? A Nyugatnak kényes kérdésben kellett volna állást foglalni: legitim döntésnek ismeri-e el a trianoni békeszerzõdést. Ezt a Nyugat el akarta kerülni" - mondta Bogár László.
Top Secret! Szigorúan bizalmas anyagok!
A lenti adatokat erõsen õrzik a nyilvánosság elõl. A mi célunk, viszont az hogy minél több ember tudja meg õket. Küldje tovább minden megbízható ismerõsének! Ha egyetért velünk, segítse munkánkat, azzal, hogy terjeszti anyagainkat. Az elmúlt egy évben már 2 honlapunk "fagyott" le "véletlenül". E-mail-kommuniká-ciónkban a Szabad Európa szóösszetétel használata sokszor az e-mail-küldést megakasztja. Nem csoda, az adatok megdöbbentõek, és még megdöbben-tõbb, hogy egyetlen magyar politikus sem beszél róla, még évértékelésben sem.
Olvasson a sorok között!
Íme két hír, amit az emberek 99,9%-a el sem olvas, és nem is ért.
1. hír Az ország államháztartási és külsõ finanszírozási helyzete látványosan javult. ... A Bank of America-Merrill Lynch (BoA-ML) bankcsoport londoni befektetési részlege átfogó összehasonlító elemzést állított össze a magyar és a lengyel költségvetési helyzetrõl. A ház számításai szerint a magyar államháztartás strukturális elsõdleges egyenlege az idén (2010) a hazai össztermék (GDP) 5,3 százalékának megfelelõ többletet mutat majd, ...
2. hír Röntgen alatt Magyarország - elégedett Brüsszel az eredménnyel... Magyarország tartja a gazdasági program megvalósításának irányát, javul külsõ pénzügyi helyzete - állapította meg az Európai Bizottság, hétfõn közzétett, a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) együttmûködésben készített helyzetértékelésében. (.....) Az elfogadott 2010-es költségvetés összhangban van a 3,8 százalékos GDP-arányos hiánycéllal, és jelentõs tartalékok vannak benne.
Tényadat: A vártnál kevesebb, 918,6 milliárd forint lett a 2009-es államháztartási hiány, azaz a GDP 3,6 százaléka. A Független Szabad Európa kiszámolta. Akkor most nézzük meg, mit jelent ez MAGYARUL.
1. A magyar államháztartás 2009 és 2010 között stagnál, azaz nem változik. (Most tekintsünk el a pár tizedszázalékos csökkenéstõl, vagy esetleges emelkedéstõl.)
2. A fenti tényadatból így könnyen kiszámítható, hogy a magyar költségvetés 1%-a 255 milliárd forinttal egyenlõ. (Sima aránypár: Ha 918,6 milliárd 3,6%, akkor 1% hány milliárd?) Tehát 1%: 255 milliárd forint!
3. Idén 2010-ben 5,3% lesz az államháztartás elsõdleges többlete. Azaz 5,3-szer 255 milliárd, vagyis 1352 milliárd forint. Ez az elsõdleges egyenleg. Vagyis 2010-ben ennyi pluszt termel MAGYARORSZÁG: 1352 milliárd forintot.
4. A 2. hír szerint mégis tartható lesz a 3,8%-os hiány!!! Ezek szerint 3,8-szer 255 milliárd, azaz 969 milliárd forint lesz a hiány.
5. Kérdés: Hová tûnt az 1352 milliárd többlet, és mibõl keletkezett a 969 milliárdos hiány. Ez összesen 2321 milliárd forint, azaz 11,6 milliárd dollár. Hol ez a pénz?
Kapaszkodjon meg! Ez a pénz a KAMAT, amit mi MAGYAROK, 2010-ben fizetünk! 2321 milliárd forint, 11,6 milliárd dollár.
Hogy érzékeltessük mennyi pénz ez, néhány példa:
2321 milliárd forint az:
az öt darab teljes és felépített 4-es METRO,
vagy 13., 14., 15., 16., 17., 18., 19., 20., és 21. havi nyugdíj,
vagy a teljes jelenleg már meglévõ magyar autópályák felépítésének költsége(!), vagy mintegy 50-szer annyi pénz, mint amennyit az eltörölt vagyonadóból várt a kormány, vagy 150 darab Grippen vadászgép, vagy 2321 darab Combino villamos vagy 46420 darab Zuschlag és általa ellopott pénz, vagy minden magyarnak a csecsemõtõl az aggastyánig 232.000 forint. Ennyit fizetünk csak kamatra 2010-ben.
Mit tehetünk? Elõször is el kell érni, hogy ez közbeszéd tárgya legyen hazánkban, mert azoknak a kezében van a hivatalos és pártmédia, akik a kamatokat szedik tõlünk. Így soha, sehol nem hangoznak el ezek a számok.
Az a politikus, aki beszélne róla, holnaptól a süllyesztõben találná magát. Kik ezek a befektetõk?
Kik szedik a kamatokat? David Rockefeller Nicholas Rockefeller Soros György
Kik tolják ki talicskával a pénzt az országból? A hülyítés és porhintés:
AZ, HOGY LOPNAK! BKV, Zuschlag, Tocsik, Tribuszerné, autópálya-építés, BAUMAG, Kaya Ibrahim, Josip Tot, Hunvald, Velence-tavi kaszinó telek, HAJDÚ-BÉT, stb. Mindenkinek a kedve és pártállása szerint. De, bármennyit is elloptak, ennek az ezerszeresét viszik ki az országból teljesen "legálisan" valakik!
Figyelem! Kapaszkodjon meg! Elmondjuk, hol a pénz!
Ahhoz, hogy pontosan megértsük, mirõl van szó, meg kell néznünk néhány mondatnak a jelentését, amiket nap, mint nap hallunk a híradókban, de nem tudjuk, valójában mit is jelent!
1. A monetáris politika. Minden nap 20-szor halljuk. De mi is ez? A monetáris politika egy gazdaságpolitikai tevékenység, melynek során az állam a gazdaságban lévõ pénzmennyiség mértékét befolyásolja. A legtöbb országban a központi bank, vagy más néven jegybank a monetáris politikáért felelõs állami intézmény. A monetáris politika kivitelezésének legfontosabb eszköze a legtöbb modern jegybank gyakorlatában az irányadó kamatláb szintjének meghatározása.
Az irányadó kamatláb emelését, és ezen keresztül a pénzmennyiség szûkítését restriktív monetáris politikának nevezik. A restriktív politika átmenetileg visszafogja a gazdasági növekedést, ugyanakkor segít megfékezni az inflációt. Az irányadó kamatláb csökkentésével a pénzmennyiség növelését célzó intézkedéseket expanzív monetáris politikának hívják. Ez átmeneti élénkülést hoz a gazdaságban, ugyanakkor infláció-növelõ hatású lehet.
Nos, felteszek egy olyan kérdést, amire 100 magyarból 100 ugyanazt válaszolja, mert gyerekkora óta belenevelték, és ha írni, olvasni nem is tanították meg, de arra nagyon ügyeltek, hogy ezt beleégessé belülrõl a homlokába. De vigyázat! Ez egy hazugság!
1. Adat.
A jegybank (a MAGYAR NEMZETI BANK) az ország tulajdonában van.
2. Adat.
A jegybank kizárólagos joga, hogy pénz bocsásson ki. Kérdés: Mi van, akkor, ha egy ország költségvetése hiányt mutat? A logikus válasz: A jegybank bocsásson ki pénzt a hiány fedezésére.
Most minden olvasó fejében az elõre beprogramozott sziréna megszólal, és elkezd villogni a vészfény. TILOS!!! NEM SZABAD!!! NEM LEHET PÉNZT KIBOCSÁTANI, MERT INFLÁCIÓ LESZ! (Ne lepõdjön, meg, ha Ön is erre gondolt, mert Ön is a rendszer része, és Önt is programozták be!) A programozás része továbbá az is, hogy eddig tudjon a dolgokról. Itt álljon le a gondolkodása, fagyjon le, mint a Windows a számítógépen. És lám, az emberek nem is gondolkodnak tovább. Az elõre beprogramozás nem engedi.
ITT ÉS MOST MI PROGRAMTÖRLÉST HAJTUNK VÉGRE!
3. Adat.
Az elmúlt 80 évben mindig hiány volt a költségvetésben.
4. Adat.
Mégis még mindig mûködünk.
Kérdés: Hogy' lehet ez? Nos, programozóink azt megtiltják nekünk, hogy pénzt bocsássunk ki, de azt már nem, hogy õk adjanak nekünk pénzt.
Magyarul: a PLUSZ PÉNZ a hiány fedezésére mindenképpen bekerül a gazdaságba, mert az különben azonnal összeomlana. Miért nincs sziréna és vészfény? NEM LEHET! PÉNZT KIBOCSÁTANI TILOS, MERT INFLÁCIÓ LESZ! Pedig ez ugyanannyi mennyiségû pénz, mint amennyit mi magunk is kinyomhatnánk, és valóban lesz is egy kis infláció 4-5%, - de akkor miért nem mi adjuk ki a saját pénzünket? Hiszen látszólag ugyanaz a folyamat. Pénz rakása a gazdaságba a hiány fedezésére.
DE CSAK LÁTSZÓLAG AZONOS A KÉT PÉNZ! A mi általunk kibocsátott pénz okoz némi inflációt és ennyi!
A õ általuk kibocsátott pénz okoz némi inflációt (ugyanannyit) és.... KAMATOT KELL RÁ FIZETNI!
Ezért programoztak be minket arra, hogy ne tegyünk fel kérdéseket errõl a témáról.
És most kapaszkodjon meg, mert rosszul lesz!
5. Adat.
Becsüljük meg, mennyit lopnak a mi politikusaink rátartással!
Nézzük a 20 év "termését":
~ Tocsik 800 millió
~ Tribuszerné 2.000 millió, azaz 2 milliárd
~ Zuschlag 50 millió
~ BKV 3.000 millió, azaz 3 milliárd
~ Autopálya 100.000 millió, 100 milliárd
~ Számoljunk minden képviselõre 100 milliót, az 40.000 millió, azaz 40 milliárd
Adjuk össze: 145.850 millió, azaz 145 milliárd. Kerekítsünk felfele, Legyen 150 milliárd. És, hogy biztosak legyünk a dolgunkban, szorozzuk be öttel. Az 750 milliárd forint. 20 év alatt ennyit lophattak el, úgy, hogy mi öttel szoroztunk!!!!!
Ez 4 milliárd dollár! Ez persze iszonyú sok pénz, ha tud követni.
DE MOST JÖN E LÉNYEG! TUDJA E ÖN, HOGY 20 ÉV ALATT MENNYI KAMATOT FIZETTÜNK KI? 30. 000 MILLIÁRD FORINTOT, 162 MILLIÁRD DOLLÁRT!!!
DE LEGALÁBB TÖRLESZTETTÜNK?
20 éve tartoztunk 20 milliárd dollárral, azóta fizettünk 162 milliárd dollár kamatot.
AZ EREDMÉNY: MA 135 MILLIÁRD DOLLÁRRAL TARTOZUNK NEKIK!
De kik "õk"?
Egy idézet a MAGYAR NEMZETI BANK-ról szóló törvénybõl:
I. Fejezet A MAGYAR NEMZETI BANK JOGÁLLÁSA, ELSÕDLEGES CÉLJA ÉS ALAPVETÕ FELADATA
1. § (1) A Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) a Magyar Köztársaság központi bankja. Az MNB a Központi Bankok Európai Rendszerének tagja.
(2) Az MNB, valamint döntéshozó szerveinek tagjai e törvényben foglalt feladataik végrehajtása és kötelességeik teljesítése során függetlenek, nem kérhetnek, és nem fogadhatnak el utasí-tásokat az Európai Központi Bank kivételével a Kormánytól, az Európai Unió intézményeitõl és szerveitõl, tagállamainak kormányaitól vagy bármilyen más szervtõl!
Magyarul: mi magyarok választjuk a PARLAMENTET. A Parlament (Országgyûlés) ellenõrzi a Kormányt*, a Kormány NEM ellenõrzi a jegybankot. Következésképpen mi magyarok nem ellenõrizzük a jegybankot, és a pénzkibocsátást.
A jegybankot, a MAGYAR NEMZETI BANK-ot az Európai Központi Bank ellenõrzi.
És mit gondolnak: kik a tulajdonosai az Európai Központi Banknak?
Hát a jegybankok, akikre a saját nemzetük semmilyen befolyást nem gyakorolhat. Azok diktálnak, akiket oda vezetõ pozícióba helyeznek.
És õket kik rakják oda? David Rockefeller, Nicholas Rockefeller, Soros György
"Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában!"
Wass Albert: ".... az Úr... megszabadítani csak akkor fog benneteket, amikor visszatértek az Õ Törvényéhez s egymás szeretetében, egymás támogatásában nemzetté váltok újra. Lélekben tiszta, jellemben erõs, szeretetben tántoríthatatlan, s az Úr Törvényének tudásában bölcs és engedelmes nemzetté, kikben önmagára ismerhet újra a Teremtõ Atya. A szeretet ereje mindenre képes, de a szeretet hiánya képtelenné teszi a legjobb szándékot is"! "
"De arról is beszélni kéne, hogy remark is pont olyan titkosügynök, mint akikrõl õ beszél, hisz hogy is engednék meg neki, hogy az NWO, Gazdasági világválság és hasonló fórumtopikokban ilyen komoly dolgokat nyilvánosság elé tárjon.
Ez is egyfajta tesztelése és felkészítése a lakosságnak a még rosszabbra......hasonlót cselekszik ManoNegra is."
Sajnos nem tudok eleget a kérdésrõl ahhoz, hogy konkrét személyek kapcsán nyilatkozzak pro vagy kontra.
Szerintem ami nem okoz túl nagy problémát, viszont az emberek jól elvannak vele, ott maximum keresztbe tesznek, de nem hallgattatnak el senkit feleslegesen. Jobb tudni arról, hogy mi jár a másik fejében, és jobb az információt felhasználva alkalmazkodni és igazodni a másikhoz, mint próbálni ráerõszakolni a másikra valamit ami azzal nem is kompatibilis, amit az nem képes befogadni.
De arra én is gyakran gondolok, hogy nem minden szemfelnyitogatás, ami annak látszik.
Én a kurucon gondolkodtam el, hogy engedik a hozzászólásokat névvel, facebook profillal... Mégha a kuruc nincs is benne a dologban, akkor is szép kis listát lehet összeállítani az "ellenállókról". Nekem is megfordult a fejemben hogy ez a szemfelnyitogatás nem véletlen, de azért azt sem akarom hinni, hogy mindenki beépített ügynök.
De ha valaki megbízásból csinálja, az is lényegtelen, mert ha igazat mond, akkor mindegy ki mondja!
Komment Indiánmagyar-tól: De arról is beszélni kellene, hogy Drábik János is pont egy olyan titkosügynök, mint akikrõl õ beszél, hisz hogy is engednék (csak neki!) meg, hogy ilyen komoly dolgokat nyilvánosság elé tárjon. Ez is egyfajta tesztelése és felkészítése a lakosságnak a még rosszabbra......hasonlót cselekszik Posta Imre is.
A projekt akkor érték, ha megvalósul és értéket termel.
Igen, a projekt akkor érték. De a hitel nem attól lesz érték, hogy a projekt megvalósul-e. A hitelnek a kihelyezése pillanatában is van értéke, hisz az elkölthetõ a gazdaságban található javakra. A projekt értéke a projekt végén jelenik meg, de a hitelnek a projekt legelején is van értéke, mégpedig attól, hogy a hitelként kiadott összeggel a hitelt felvevõ mások által elõállított értékek felett rendelkezhet.
Tehát pl. amíg nyomja az USA a dollárt, addig azon országok által megtermelt értékek felett rendelkezhet, akik a dollár használatára rávehetõek vagy kötelezhetõek voltak. A feltételezés pedig az, hogy egyszer majd ugye az USA ugyanennyi értéket vissza fog adni azoknak, akik most az USA-nak dolgoznak saját maguk helyett. De ez csak feltételezés.
A meg nem valósult hitel is érték. A megvalósulásig a már megvalósult projektek értékébõl csen el egy darabot (lásd. infláció). Tehát mikor a hitelt kihelyezik, akkor az, aki a hitelt megkapja, rendelkezhet mások addigi munkája, tartalékai, projektjeinek eredményei felett. A bank pedig "valószínûsíti", hogy az a fél, akinek a pénzt hitelbe kiadta, az annak az értéknek megfelelõ értéket, amit az másoktól a hitelt felhasználva elvesz, idõvel képes lesz visszapótolni. És nem csak annyit, hanem annak többszörösét (lásd. kamat). Tehát aki hitelbõl indít projektet, az egyrészt fel van hatalmazva arra, hogy mások - röviden - konkrét erõforrásokban mérhetõ megtakarításait felhasználja saját céljaira, valamint ugyanez az ember kötelezve van arra is, hogy az így felhasznált erõforrásokat többszörösen újratermelje (ebbõl lesz a kierõszakolt gazdasági növekedés), és ebbõl a hitel összege feletti részt (a kamat összegének erejéig) a bankra ruházza át. Aztán majd a bank eldönti, hogy ezen többletet kinek adja.
Te készpénzes hitelkihelyezésrõl beszélsz, ami nem jellemzõ, hanem inkább kivétel. Ezért a példád nem segíti a gazdasági folyamatok megértését, mert ebbõl amit írsz nem lehet általánosítani.
A banki mérleg szempontjából pozitv értékkel bír a betét és a tõke negítav értékkel a hitel és a tartalék.
Ezért amikor a banki mérlegbe bérkezik 1000 peták lesz benne 1000 peták.
Ha kiadsz 10%-os tartalékráta mellett 900 peták + 100 tartalékot belõle akkor megint lesz 0 petákod.
Amikor a hitel elkezd visszafizetõdni teszem azt 10 részletben akkor megintlesz 100 peták a rendszerben az elsõ törlesztés után és így tovább fel ezerig + kamat. A végén pedig a betétes dönt hogy még egy körre benthagyja a pénzt bankba egy kicsi kamatért vagy megy tovább a hitelfelvevõ pedig negatívból átállt szép lassan 0-ra úgy hogy közben beszerzett egy eszközt is amivel a jövõben akár extra betétet is tud generálni.
Várál! Ha a bankáltal által eelt betétet itelezik ki, akkor a kihitelezett összeg nem semmit ér, hanem annyit, amenyit a betét! Ha a hitel nem érték, akkor most hogyhogy csak akkor lesz belõle érték, ha vissza van fizetve?
Nem más pénzét akarom használni. Azt kifogásolom, hogy azáltal, hogy a bank által biztosított elszámolási egység használatán keresztül valósulhat meg a már egyébként is meglévõ erõforrások felhasználása, ezáltal a bank dönti el, hogy az egyébként is rendelkezésre álló emberi és természeti erõforrások mire fordítódhatnak és mire nem.
Fontos megérteni, hogy ezek az erõforrások a banktól teljesen függetlenül rendelkezésre állnak. A munkaerõ is ott van, az ásó is ott van, de a bankon múlik, hogy végül vízelvezetõ árkot fogunk ásni, vagy lövészárkot.
Ki hatalmazta fel a bankot arra, hogy ezeket a döntéseket meghozza? Erre válaszolj!
Azon jogon, hogy az általa kezelt pénz felett õ rendekezik.
Nem az "általa kezelt" pénz felett rendelkezik, hanem az "általa létrehozott" pénzt felett. A bank pénzt állít elõ. "Sal" szerint is.
Tehát ki és mikor hagyományozta HIVATALOSAN ezt a jogot és a vele járó hatalmat a bankokra, hogy õk döntsék el, hogy kié és milyen célból lehet ez az újonnan elõállított pénz?
A projekt akkor érték, ha megvalósul és értéket termel. Az esetek 90%-ában a projektgazda nyílvánvalóan hisz abban hogy a projektje jövedelmet termel, de sokszor õ nem objektív hanem szubjektívelemek alapján hisz vállalkozásában.
"Szóval igen, a bank dönti el, hogy mely társadalmi célok valósulnak meg. Továbbra is azt kérdezem, hogy mi jogon?"
Azon jogon, hogy az általa kezelt pénz felett õ rendekezik. A betétes kamatot vár el a betétért cserébe, különben a felhalmozott pénzét a vánkosba rejtené.
A banknak meg az a feladata, hogy ezt a kamatot elõteremtse. Ezt pedig úgy tudja megtenni, hogy a megfelelõ projektekbe fektet amiknek olyanhaszna van amibõl a kamat a kölcsönre kifizethetõ...
Mit nem értessz ezen.
De a hitelbõl akkor válik érték, ha a projekt, vagy bármi az ember erejébõl megvalósul, és a hitel visszafizetésre kerül. Tehát maga a hitel nem érték, csak a visszafizetett hitel érték.
"Nem tünt fel, hogy a lényegi részt hagytad ki? Azaz hogy a rendszer végeredménye az, hogy én a saját emberi teljesítményemet (ahogy azt te nevezted) nem használhatom fel, csak a bank által engedélyezett projektekre"
Ugyanazt ismételgeted. Más pénzét akarod használni a saját elõnyödre és nem akarod tûrni, hogy más is beleszóljon. Ennyi erõvel lopd el a pénzt vagy teremtsd elõ magad.
". Az erõforrások csak véges mennyiségben állnak rendelkezésre.."
Eroforras csak 1 van: az emberi alkotoero..Ezen kepesseg nelkul csak egy halom tuzifa-nak tekintheto par m3 fa es sosem lesz belole dizajnos butor..Vagy: a foldgaz csak egy gazkeverek es az emberi alkotoero nelkul sosem lesz belole futoanyag, csak egy budos valami..stb,stb..gondolom ennyibol is ertheto..
Mas "eroforrasok" osszege zart rendszerben allando..(csak az emberi alkotokepesseg alakitja egyik formajabol egy masikba..) Kapis.?
Politikai kerdesrol beszelsz..(az orszagok,teruletek ugyanis politikai kategoriak..) az emberiseg viszont egy es oszthahtatlan(ha 5 mill akkor is emberiseg, es akkor is ha 10 mrd), hiaba sikerul megosztani hatalomvagyo embereknek arra hivatkozva hogy Te x vagy en y..(ha nem hiszed probalj meg utodot nemzeni pl. egy d-amerikai indiannak,elarulom..sikerulni fog gond nelkul) "Ha egy helyen többen élnek, mint az adott adott terület el tud tartani.."
A Fold nem egy "hely"..vagy terulet..? (siman el tudna tartani 10mrd embert gond nelkul, ha nem lenne megosztva bizonyos erdekek menten az ember..(nem hiszem h az ember eredendoen ilyen,nem igy szuletik csak kihasznaljak)
Az nem a te hited kérdése, hogy létezik-e szegénység vagy sem. Ha egy helyen többen élnek, mint az adott adott terület el tud tartani akkor ott szegénység lesz. Az erõforrások csak véges mennyiségben állnak rendelkezésre, minél többen vagyunk annál kevesebb jut egy emberre. A másik pedig a szegénység egy relatív fogalom. USA-hoz képest szegények vagyunk, de Afganisztánhoz képest egy gazdag nyugati ország.
Szegenyseg..? Nem hiszem, hogy ilyen letezik..Oszd el a foldon megtermelt GDP-t a 7mrd emberrel..Ezt nem neveznem szegenysegnek..boven jutna mindenkinek.. Ertheto..?
Nem ul a felso 10%-ban, mert a fold nepessegenek 80%-a csak:"..az olcsón gyártott terméket amit afrikai alapanyagból kinai munkások raknak össze.."(Te irtad) kepes megfizetni, mivel nem kapja meg azt a munkabert, ami GDP aranyosan jarna neki..(Van olyan orszag ahol meg tobbet is kap:pl. USA ahol ezert--is-- ilyen magas az eladosodas..)
The notional value of the world's derivatives actually is estimated at more than $600 trillion. Notional value, of course, is the total value of a leveraged position's assets. This distinction is necessary because when you're talking about leveraged assets like options and derivatives, a little bit of money can control a disproportionately large position that may be as much as 5, 10, 30, or, in extreme cases, 100 times greater than investments that could be funded only in cash instruments.
The world's gross domestic product (GDP) is only about $65 trillion, or roughly 10.83% of the worldwide value of the global derivatives market, according to The Economist. So there is literally not enough money on the planet to backstop the banks trading these things if they run into trouble.
Elnézést, de nem a bank dönti el, hanem a tulajdonosai vagy éppen az ellenõrzését végzõ szervek. Ha az állam a tulajdonos akkor az állam, ha alapítvány a tulajdonos akkor alapítvány ha supranacionális szerv akkor a szupranacionálsi szerv dönt a mission statementrõl. a Bank pedig azt finanszíroz amit a mission statement megenged.
Igen, ezt nevezik úgy magyarul, hogy a bank dönti el. Miért te mit gondoltál, hogy a bank falai vagy asztalai döntenek? Ne legyél már ennyire elvarázsolt! Az ember egy bizonyos szint után nem tudja elképzelni már, hogy hogyan lehetsz ennyire értetlen.
Szóval igen, a bank dönti el, hogy mely társadalmi célok valósulnak meg. Továbbra is azt kérdezem, hogy mi jogon?
Arról meg már beszéltünk, hogy az állam mennyiben tulajdonosa a banknak. Arra a részre miért nem reagáltál? Ott kifejtettem részletesen, hogy az állam csak elviekben teheti meg azt, hogy beleszól a bank mûködésébe.
És akkor csodálkozol, hogy emberek feltételezik rólad, hogy bizonyos mestereket szolgálsz? Nézd csak meg mit válaszoltál már megint nekem!
Nem tünt fel, hogy a lényegi részt hagytad ki? Azaz hogy a rendszer végeredménye az, hogy én a saját emberi teljesítményemet (ahogy azt te nevezted) nem használhatom fel, csak a bank által engedélyezett projektekre.
Erre te azt válaszolod, hogy a "saját" pénzével a bank azt csinál amit akar. Nem ezt is rosszul látod. A bank gyártja a pénzt (különben mitõl nõne a money supply), és csak a bank gyártja a pénzt. A bank feladata lenne ellátni a közösséget pénzzel úgy, hogy az a közösség felhasználja a saját emberi teljesítményét a saját céljaira. Ehelyett mi valósul meg? Az, hogy nem a saját céljaira használja fel a saját emberi teljesítményét, hanem a banknak tetszetõs projektekre.
"És ha ilyen nincs, akkor elérkeztünk az NWO témához. A bank az emberek HELYETT eldönti, hogy milyen társadalmi céloknak kell megvalósulniuk, és azokat a projekteket finanszírozza, melyeket A BANK kívánatosnak gondol. De hogy jön ehhez a bank, már elnézést"
Elnézést, de nem a bank dönti el, hanem a tulajdonosai vagy éppen az ellenõrzését végzõ szervek. Ha az állam a tulajdonos akkor az állam, ha alapítvány a tulajdonos akkor alapítvány ha supranacionális szerv akkor a szupranacionálsi szerv dönt a mission statementrõl. a Bank pedig azt finanszíroz amit a mission statement megenged.
te sem mész oda az autókereskedõhöz hogy almát vegyél és nem vered ki a balhét, hogy miért nem tudsz ott venni almát ahol akarsz... Ez kicsit gyerekes szerintem...
Nézz körbe a világban... Mindent bank finanszirozott, amit létrehoztak
Most magad ellen érvelsz, ez az én szövegem, hogy mindent a bank finanszíroz.
majd a hitel visszafizetésre került
Kivéve ami nem.
A bank azt mérlegeli, hogy jövedelmezõ-e az amit finanszíroz. Nem kell anyagilag jövedelmezõnek lennie, (lásd EBRD) de társadalmi haszonnal kell járjon.
Jaj azért ennyire ne szállj már el! Megint kilyukadtunk ott, hogy tulajdonképpen a cégek mind csak jót akarnak nekünk, és azért élnek-halnak, hogy mi jól érezzük magunkat.
Mikor emellett kell érvelni, akkor emellett érveltek. De mikor az ember szóváteszi azt, hogy a cégek (köztük a bankok) hogyan szúrtak ki emberekkel, közösségekkel, országokkal, akkor meg amellett megy az érvelés, hogy a cég nem jótékonysági intézmény. Hát tudom hogy nem az! Pont errõl beszélek!
De még ha ragaszkodom is ahhoz, hogy a bank nem csak profitért hajlandó befektetni, akkor arra az ingoványos talajra érkezünk, ahol más elméleteket is meg kell fontolj. Mert oké, a bank valamilyen társadalmi cél érdekében hajlandó akár nullszaldósan akár veszteséggel is finanszírozni. (Érveltem én már emellett, hogy ez így van.) Na de ki határozza meg ezeket a társadalmi célokat? Mutass nekem példákat, ahol az érintett emberek határozhatták meg, hogy milyen projektet finanszírozzon a bank a számukra.
És ha ilyen nincs, akkor elérkeztünk az NWO témához. A bank az emberek HELYETT eldönti, hogy milyen társadalmi céloknak kell megvalósulniuk, és azokat a projekteket finanszírozza, melyeket A BANK kívánatosnak gondol. De hogy jön ehhez a bank, már elnézést?
A kereskedelmi bankok által finanszírozott projektek társadalmi vonzata nem csaka profit amit a bank könyvel el amikor visszafizetésre kerül a hitel, hanem a beruházás megvalósulása, a munkások fizetése, az egész egy teljes kört fut.
Amíg a kereskedelmi bankok finanszírozzák a projekteket, addig egyrészt minden egyes projekt erõforrásigénye megnõ (lásd kamat, de mi jogon?) másrészt még mindig ott tartunk, hogy a bank dönti el, hogy mi kap zöld utat és mi nem (újra csak: mi jogon?).
MÉg mindig nem értem mi a halál a problémád. Ja ha egy bank nem finanszírozza a projektet? Majd ott lesz egy versenytársa aki szívesen finanszírozza. Ha sokan döntenek úgy hogy nem érdemes finanaszírozni még mindig lehet tõkét szerezni magánbefeketetõktõl, még mindig bele lehet tolni a saját lóvét.
Mellébeszélés. És ha a konkurencia nem ad pénzt? És ha nincs saját tõke? És ha nincs magánbefektetõ? Ott áll egy közösség aki saját egyéni emberi teljesítményének kizárólagos tulajdonosa, de mivel nincs pénzük, így már a saját emberi teljesítményüket sem használhatják fel saját döntésüknek megfelelõen, hanem kénytelenek eladni ezt az emberi teljesítményt magánbefektetõknek és bankoknak, hogy AZOK MONDJÁK MEG hogy mi az a cél, amiért a SAJÁT EMBERI TELJESÍTMÉNYÜKET felhasználhatják.
Hogy mi a bajom? Hát ez. Hogy ezt mégis mi jogon? De persze nem az a baj önmagában, hogy ezt megteszik, hanem hogy órákig kell magyarázni még egy képzett embernek is (vagy épp azért) hogy mi egyáltalán a probléma...
Még mindig nem értem ezt a bank kormányozza a gazdaságot elméletedet. a Bankok oda hiteleznek ahova lehet és ahova érdemes és ahova az alapítói missziójuk engedi.
Aminek az a végeredménye, hogy az emberiség a saját emberi teljesítményét olyan projektekre kell elfecsérelje, amely projektekben a "bank" érdekelt, és olyanra meg nem fordíthatja, amiben õ maga érdekelt.
A világegység nem önnél azért megy a harc nem magáért a hatalomért , hanem azért hogy, a háborút mind rombolóbbá váló dõreséget kikapcsolja a történelembõl. Ez nem érhetõ el amíg a világot valami közös politikai hatalom nem irányítja. Biztos lesznek megszorítások a szaporodó népesség nem mehet a végtelenségig. Ahhoz, hogy a háborút elûzzük és a jólét és tudomány magasabb fokára érhessünk szükséges nem csak a világ fegyveres ereje hanem a globális gazdaság termelési hullámzása a népesség hullámzása is kontroll alatt kell legyen. Nem lehet álmodni átfogó halladásról ellenõrzés nélkül. Ha ez megvalósul, akkor nagyobb arányban lehet majd az emberiségtõl a képességek és energiák tömegét elvonni, hogy a tudományos kutatás és termelõ munka szolgálatába álljanak hogy az emberi sorson könnyítsenek s hogy kiterjesszék az emberi lehetõségek határait.
Igen, egy "jobb" világ létrehozásán ügyködnek a bankok segítségével. Persze arról se téged, se engem nem kérdeznek meg, hogy milyen legyen ez a jobb világ, hisz mi ehhez nem érthetünk. (Ami valahol jogos is: aki azt se veszi észre, hogy a bankok mit csinálnak, az ne akarjon beleszólni ennél nagyobb kérdésekbe. Aki vak, az csak szolgáljon - szerintük.)
Nincs függõségi viszony. Az állam egyik pillanatról a másikra úgy dönthet, hogy visszaáll 1 pilléres bankrendszerre, kiiktatja a magánbankokat és a saját tõkét kivásárolja.
Nem, az államnak nem szimplán azt kell eldöntenie, hogy megválik a kereskedelmi bankoktól, de azt is, hogy a központi bankja feletti irányítást visszaveszi, és saját maga áll neki szabályozni az ország saját valutájának mennyiségét. Persze mindkettõt megteheti az állam elviekben. És most az elvieket hangoztatod. De mikor azt mondom, hogy az a megoldás pl. Magyarország esetén, hogy saját magunk bocsájtjuk ki a pénzt, akkor természetesen azonnal eszedbe jutnak azok a problémák, amik miatt ez nem is olyan jó ötlet. Most meg játszod itt az amnéziást. Pedig tudhatnád, hogy pont ezen problémák miatt ez marad elvi lehetõség, hogy akármelyik ország is saját maga által létrehozott valutára térjen vissza.
De a helyedben megnézném azt is, hogy járt pl. Líbia...
Hát ez a problémám.
Az meg, hogy a pénz mennyisége növekszik, az csak azt mutatja, hogy a idõleges csõdök és gazdasági válságok ellenére a bankok jól megvannak. Tehát felesleges azzal érvelni, hogy a banknak nem érdeke a csõd meg a válság. Hát van csõd is meg válság is (nézz csak körül), és mégis jól elvannak a bankok. Tehát belátható, hogy a csõd és válság mérete jelenleg még pont akkora, amibõl a bankok jól jönnek ki. Így egy ilyen csõd/válsághelyzet kialakulásában akár még érdekeltek is lehettek, sõt, akár a létrehozásában is segédkezhettek. Hisz ha egy válság után ilyen jól állnak, akkor az számukra nem rossz válság, hanem jó válság.
"Tehát a bank sikerrel éri el, hogy egyre többen egyre többet használjanak abból a portékából, ami csak tõle szerezhetõ meg. Így az a függõségi viszony, amit te egyáltalán nem értesz - pedig ez a lényeg - az egyre nehezebben oldható fel."
Nincs függõségi viszony. Az állam egyik pillanatról a másikra úgy dönthet, hogy visszaáll 1 pilléres bankrendszerre, kiiktatja a magánbankokat és a saját tõkét kivásárolja. Majd õ lesz a pénzmultiplikátor. Értelme nincs de megtehetõ.
Még mindig nem értem a problémádat.
A növekvõ portéka pedig nem a pénz nem igaz, hogy nem érted, hanem amit venni tudsz a pénzen. Mondom, hogy nézd már meg a GDP adatot a pénzmennyiség mellett....
"Ennek cáfolásához sorolnod kellene a példákat milliószámra, hogy mik azok az esetek, amikor nem egy bankból "pályázati úton" elnyerhetõ pénzbõl valósították meg a projektet magát. "
Nézz körbe a világban... Mindent bank finanszirozott, amit létrehoztak majd a hitel visszafizetésre került. Legyen az állami, supranacionális, kereskedelmi vagy privát bank.
A bank azt mérlegeli, hogy jövedelmezõ-e az amit finanszíroz. Nem kell anyagilag jövedelmezõnek lennie, (lásd EBRD) de társadalmi haszonnal kell járjon.
A kereskedelmi bankok által finanszírozott projektek társadalmi vonzata nem csaka profit amit a bank könyvel el amikor visszafizetésre kerül a hitel, hanem a beruházás megvalósulása, a munkások fizetése, az egész egy teljes kört fut.
MÉg mindig nem értem mi a halál a problémád. Ja ha egy bank nem finanszírozza a projektet? Majd ott lesz egy versenytársa aki szívesen finanszírozza. Ha sokan döntenek úgy hogy nem érdemes finanaszírozni még mindig lehet tõkét szerezni magánbefeketetõktõl, még mindig bele lehet tolni a saját lóvét. nem kötelezõ Banktól kölcsönt felvenni egy beruházáshoz.
Még mindig nem értem ezt a bank kormányozza a gazdaságot elméletedet. a Bankok oda hiteleznek ahova lehet és ahova érdemes és ahova az alapítói missziójuk engedi.
Szóval mit is írtam? Ezt: "A bankot nem érdekli az, hogy egyes hiteleket visszafizetnek-e vagy sem. Rengeteg visszafizetett, vagy akár bedõlt hitel mellett a fõ tendencia a lényeg. A bankok által elõállított össz pénzmennyiség nõ, vagy sem? Ez a lényeg. És jelenleg nõ! Nem is kicsit. Láttál már money supply grafikonokat? Ezek növekednek!"
És erre te hozol egy olyan grafikont, amelyen az látszik, hogy igaz hogy vannak visszafizetett és bedõlt hitelek - melyek helyett nem adnak ki azonnal újakat, lásd pénzcsökkenés a grafikonodon - de a tendencia a lényeg, az pedig az, hogy a bankok által elõállított pénzmennyiség nõ. Lásd. a saját grafikonodat.
Kiemelném, hogy nincs a mondatomban olyan, hogy "folyamatosan" és mindig nõ. Azt fogalmaztam meg, hogy a fõ tendencia az, hogy a hitelek mennyisége növekszik, bedõlt hitel ide, gazdasági válság oda.
Tehát a bank sikerrel éri el, hogy egyre többen egyre többet használjanak abból a portékából, ami csak tõle szerezhetõ meg. Így az a függõségi viszony, amit te egyáltalán nem értesz - pedig ez a lényeg - az egyre nehezebben oldható fel.
Nem igaz, hogy nem érted, hogy a pénz csak mérõje a gazdasági teljesítménynek.
Nem hogy értem, de semmi ezzel ellentéteset nem mondtam.
HA mindenhol elfogadják akkor is tök mindegy hogy ki állítja elõ.
Nem tökmindegy. Mert a bank nem automatikusan az értéket elõállító kezébe teszi le a pénzt, és nem is pontosan annyit, amennyi értéket elõállított. Hanem a bank mérlegel, dönt, és aztán odaítél - bizonyos embereknek bizonyos összeget.
Így a gazdasági teljesítmény (vagy akármilyen teljesítmény, legyen az tudományos vagy akár mûvészeti) sorsáról a pénz dönt. A bank maga dönti el, hogy milyen formában finanszírozza a projektet. Tehát teljesen másról beszélünk továbbra is.
Még mindig nem a pénz a hatalom eszköze hanem a hadsereg ami mögötte van a hadsereg meg nem tud háttérgazdaság nélkül mûködni és így szép sorban az egész visszafolyik az emberi egyéni teljesítményre.
Jól látod. Az pedig, hogy kinek a pénze az értékmérõje ennek az emberi teljesítménynek, mindössze azt határozza meg, hogy ki dönt végsõ soron az emberi teljesítmény sorsáról. Ennek cáfolásához sorolnod kellene a példákat milliószámra, hogy mik azok az esetek, amikor nem egy bankból "pályázati úton" elnyerhetõ pénzbõl valósították meg a projektet magát.
Kivételekre nem lehet elméletet építeni.
Pénzmennyiség csökken kérdése remélem meg tudod nézni a 2010 környéki részt. A 2009-ben kezdõdõ bezuhanást mostanra sikerült valamennyire kiegyenesíteni.
"ez most bizonyít valamit"
Azt hogy az elõbbi hsz-ben amit mondtál nem úgy van mert akkor meg azt írtad, hogy folyamatosan növekedik. Hazudsz, ferdítesz vagy csak nem beszélsz magyarul?
lásd: "A bankot nem érdekli az, hogy egyes hiteleket visszafizetnek-e vagy sem. Rengeteg visszafizetett, vagy akár bedõlt hitel mellett a fõ tendencia a lényeg. A bankok által elõállított össz pénzmennyiség nõ, vagy sem? Ez a lényeg. És jelenleg nõ! Nem is kicsit. Láttál már money supply grafikonokat? Ezek növekednek!"
Vesd össze kérlek a money supply grafikonokat a gazdasig növekedés grafikonjaival is ha lehet. És milyen furcsa a kettõ közötti különbözet megfelel az infláció mértékének és milyen furcsa eZ az INFLÁCIÓ DEFINÍCIÓJA....
Például az államadósság refinanszírozásáról beszélek. Nem tudjuk/akarjuk visszafizetni, de sebaj, kapunk egy még nagyobb hitelt. Mi lenne, ha azokat a példákat keresnéd meg, ahol mûködik az, amit mondok, akkor lehet meg is értenéd, hogy hova akarok kilyukadni?
A grafikonodból most azt kellene látnom, hogy "a legszélesebb értelemben lévõ pénzmennyiség csökken"? Akkor viszont magyarázd el légy szíves, hogy a grafikonon ez hol látszik?
Egyébként meg ne keverd ide a pénzmennyiség hullámzását, az más téma. Már több pénzügyi krízisen is túl vagyunk (lásd. XX. század), lehet látni, hogy hogyan csökken le a pénzmennyiség minden egyes krízis során. Te erre következményként tekintesz, én meg okként. De ez most mindegy. A lényeg az, hogy valóban, a pénzmennyiség növekedése nem folyamatos. Na és? Ez most bizonyít valamit?
"A munkanélküliség nem a kínába való termelés miatt zuhan hisz minnél többet voltunk kínában annál alacsonyabb volt a munkanélküliség európában
Ezt a mondatodat nem értem."
Azt jelenti, hogy lehet, hogy Kínába egy csomo olcsó munka kikerült, de egy csomó jobban fizetõ munkahely került elõ Europában.
Európa a gazdasági nyitás óta ott van az USA-val egyutt (90-es évek eleje gazdasági tanácsadok). Kina a 2000-es években nyílt meg igazán, elõször az USA-nak, majd 2003-2004 korul Europának is (tényleges gyáralapítási engedélyek és állami privát konzorcium társulások).
Ha megnézed az adatokat amiket beírtam eléggé alátámasztják, hogy ez inkább hasznos volt mint káros.
A második számsor amit beraktam egyébként pont azt tartalmazza amit te kérdezel.
BTW közmunkaprogram ingyenes egyetem és köztisztviselõi létszámduzzasztás pontosan a munkapiaci problémák elódázását jelenti. KÉrdés, hogy a gazdaság meddig hajlandó tûrni ezt.
Az számomra tartós munkanélküi, aki egy évben mondjuk egy hónapot tud dolgozni, mert a munkáltató kiteheti a szûrét következmények nélkül. Nincs olyan statisztika, ami nem torzít valamilyen irányban. A Magyarországi közmunkaprogram is egy segítség lesz a kormányak a statisztikák szinezéséhez.
A munkanélküliség nem a kínába való termelés miatt zuhan hisz minnél többet voltunk kínában annál alacsonyabb volt a munkanélküliség európában
Ezt magyarázd annak aki bebukta a hitelt, hogy utána könnyû megint hitelt kapni, mert ez a bank érdeke....
HA BEBUKOD a HITELEDET nem kapsz HITELT.....
MIrõl beszélsz??????
Jelenleg elõállított pénzmennyiség a lényeg? rendben csekkoljunk ECB adatokat (tudom te mindig USA-ról beszélsz dehát az Unióban élünk vizsgáljuk azt tudom arról nincs összeesküvés videó meg elmélet így ezt a rendszert nem érted pedig többet érne ha tanulmányoznád)
A legszélesebb értelemben lévõ pénzmennyiség csökken, pedig az ECB tolja a lóvét a rendszerbe (M1 és M2 folyamatos emelkedése). Egyszerûen nincs annyi pénz a rendszerben ergó deflációs helyzet közelébe kerülünk.
Te arról beszéltél, hogy a kínába költözés miatt tartósan munkanélküliek lesznek az emberek és ezért európa szenved.
Bemutattam neked, az eurostatból származó adatok alapján, hogy ez a trend nem igaz. Ha trendet akarsz figyelembe venni tartós munkanélküliséget vizsgálva akkor 1 évnél tovább munkanélküliek számát kell vizsgálni. A munkanélküliség nem a kínába való termelés miatt zuhan hisz minnél többet voltunk kínában annál alacsonyabb volt a munkanélküliség európában (akármelyiket nézed tartós vagy éppen friss kérelmezõk számát tekintve).
(lásd ismét eurostat adatok ugyanazon idõszakokban éven belül újra munkát találók száma a következõképpen alakult:
2001: 19,294 ezer 2002: 20,216 ezer 2003: 20,623 ezer 2004: 21,025 ezer 2005!: 20,825 ezer 2006!: 19,338 ezer 2007!: 17,026 ezer 2008!: 16,829 ezer 2009: 21,525 ezer 2010: 23,157 ezer
Az adatok megtalálhatóak az eurostat szabad adatbázisában, EU27-et reprezentál, és nincsennek torzítva semmilyen dramatizáló szerkesztõi humbug által.
A banknak valóban nem probléma, ha bizonyos esetekben bedõl a hitel. De Bucser ezt is a maga módján értelmezi, és lefordítja valamire, aminek semmi értelme. Gondolom valami olyasmit hisz Bucser, hogy szerintem a bank korlátlanul szórja a hiteleket, és utána még örül is annak, ha minél több hitele bedõl. De ilyet ki mondott? Ez szamárság!
Én mindössze amellett érveltem, hogy esetenként egy rövidtávon jelentkezõ veszteség a bankot egyáltalán nem zavarja, ha e miatt hosszútávon elõnyre képes szert tenni.
Ez a téma az eladósításhoz tartozik. Azt mondtam, hogy a banknak elõnyösebb az, ha egy kiadott hitel bedõl, és utána az adós élete végéig a bank további hiteleitõl függ. Ez még véletlenül se bonyolult dolog. Miért lenne a banknak az az érdeke, hogy a kis hiteljét én visszafizetem, és utána soha többé nem látjuk egymást?
Nem, Bucser, ezt is megint rosszul értelmezed. Ez csak egy elv. Hogy hogyan valósítja meg mindezt a bank, az egy másik kérdés. Valóban fogsz látni olyan eseteket millószámra, mikor valaki hitelt vesz fel, majd utána azt visszafizeti és soha többet nem megy bank közelébe. És ebbõl majd aztán levonod azt a következtetést, hogy hülyeséget beszélek, közben meg csak nem érted a lényeget.
A bankot nem érdekli az, hogy egyes hiteleket visszafizetnek-e vagy sem. Rengeteg visszafizetett, vagy akár bedõlt hitel mellett a fõ tendencia a lényeg. A bankok által elõállított össz pénzmennyiség nõ, vagy sem? Ez a lényeg. És jelenleg nõ! Nem is kicsit. Láttál már money supply grafikonokat? Ezek növekednek! És egyre több pénzre egyrészt egyre több kamatot is szednek, de nem ez a lényeg itt sem, hanem a függõségi helyzet. A világ egyre nagyobb mértékben függ egy "terméktõl", amely terméket egy egyre kisebb csoport bocsájt rendelkezésükre. (Lásd még: Revealed – the capitalist network that runs the world.)
És hogy te nem érted, hogy mit lehet kezdeni egy ilyen függõségi helyzettel? Nem tudod elképzelni milyen az, mikor mondjuk ivóvíz az egész országban csak a te kutadból nyerhetõ? Ez ugyan ne legyen már az én problémám.