Kérlek, én nem hülyéztem le senkit.. Ha volt benne számítógép akkor volt ( mármint a Sparrow rakétában). Akkor pedig elmondható, h a titkos haditechnikai kutatások és alkalmazások inkább 15-20 évvel vannak elõbbre, mint a civil kutatási eredmények..
Öcsém, ezt hívják mérnöki TERVEZÉSNEK! Akkor szerinted a mûködõ dolgokat (köztük a számítógépet amit használsz...) "hasból" építik, számítások és matematika nélkül? Már bocs, de te hány éves vagy és végeztél valami iskolát egyáltalán? Alkalmaz téged valaki valami komoly munkára egyáltalán? Én nem mernélek...
Hja értem. Szóval unalmas fizikai törvények és száraz adatok, tények. Nem, pffuuujj, az nem kell, azzal nem lehet bebizonyítani semmit.
De azzal hogy szar volt a politikai élet, hogy politikusok voltak és biztos hazudtak, hogy mindenképpen nyerniük kellett ezért csalásra is képesek voltak, hogy sok probléma volt, ez mind mind bebizonyítja azt, hogy nem volt Holdraszállás.
Akkor most megerõsítem [NST]Cifu állítását. Számítógép volt az, bizony.
Mielött veritek a melletteket, már bocsánat, na és lehülyézitek a másikat, legalább annyira vegyétek a fáradságot, hogy utánanéztek a dolgoknak. Nem volt kedvem angolul szorakozni, igy csak a magyar neten töltöttem kemény fél percet, hogy megbizonyosodjak a dolog felõl.
Akkor az idézet:
"A 13 tonnás, 3500 km/h sebességgel Hold körül keringõ modul navigációját mintegy 5 ezer igen primitív integrált áramkörbõl álló -- ekkor alkalmaztak elõször integrált áramköröket --, 30 kilogramm súlyú számítógép vezérelte. Akkoriban még nem rendelkeztek szoftvert tároló merevlemezekkel, a rendszernek mindössze 74 kilobájtnyi, rögzített memóriája volt, illetve 4 kilobájtnyi "valami", amit ma RAM-nak nevezhetnénk. Egy számítógép kapott helyet a parancsnoki modulban, egy pedig a holdraszálló egységben."
Cifu! Ezt egy úgynevezett Sevicz ( vagy Sevitz?)kapcsolással simán meg lehet csinálni, gyakorlatilag analóg módon lehet vezérelni így a rakéta röptét. Itt semmilyen számítási feladat nem keletkezik Az amalóg cuccok néha többet érnek, mint a szájmegyvezérelt megoldások...
Csak azt tudnám, hogy miért vitatkozik és miért nem kérdez az olyan mint Te???
Egy mechanikus, kézi tekerésû számológép 8-12 kg vas.. Egy elektromechenikus számítógép (ABC-80/1937 sok-sok tonna)
A Naumann féle elsõ gép 1946 18 000 db elektroncsövével tornacsarnok méretõ, IBM sorozatok: csak a mûködéséhez elengedhetetlen légkondi 40 kWh teljesítményt vett fel, épület méretû gép mellett.. És ezek már tranzisztorosak voltak! Sõt IBM 360-430 sorozatok is, bár IC-sek voltak, épület méretûek..
Poontosan ez a baj a mai emberekkel. NAGYON földhözragadtak. Mechanikus számítógép és elektromechnikus számítógépek nem mondanak semmit? Mindennek digitálisnak kell lennie?(Analóg számítógépeknek is hívták õket) Ezt egy tisztessgées mérnök a másod-harmadévben tanulja vagy legalább hallgat róla már percet...
Tisztás mechanikus alaktrészek felhaszánlásával (vagy elektromechanikusan) is lehet kezdetleges robotpilótát építeni repüõgépekbe.Már a II.Vh-ban is volt USA bombázókbam, magasság és iránytartásra volt jó. Az összes tengely körüli elmozdulást tudta stabilizálni. Hol volt akor IC? Ja és elfért egy bobázó fedélzetén, úgy hogy volt hely beépíteni MÁS fontos dolog rovására és lehetett SOROZATBAN gyártani. Nos a Holdkop 30 ÉVVEL késõbbi technika és gyakorlatilag LABORATÓRIUMI technika. A kettõ szintje között ég és föld a különbség..
Hmm. Megcsinálják a világ legnagyobb szabású csalását, átvernek x ezer embert és akkor elkövetnek ilyen gyakorlatilag amatõr hibákat? Olyanokat amiket az egyszerû ember is észrevehet? Van például az a kisérlet amikor ha jól emlékszem egy sólyom vagy sas tollát és egy kalapácsot egyszerre ejt le a zûrhajós (szégyenlem de már nem emlékszem hogy ki) amik egyszerre érnek le. Ezzel bizonyitván azt hogy a holdnak nincs légköre imigyen légellenállás sincs. Egyébként még mindig adós vagy azokkal a nevekkel akik furcsa balesetekben haltak meg és közük volt a holdprogramhoz. Egyébként javaslom olvasd el a Holdséta cimû könyvet. Nagyon kellemes olvasmány.
Érdekes. A számítógépek szerinted csak és kizárólag IC-kbõl épülhetnek fel?
Idõ? Történelem? Ezeket most hogy keverted ide?
De ha már ide akarod keverni, akkor tessék:
AAM-N-2 Sparrow rendszeresítése: 1956
Az AAM-N-2 Sparrow orrába egy passzív (csak vételre szolgáló) radarantenna van, ez fogja fel az indító vadászgép radarjának a célról visszaverõdõ radarhullámait. A jeleket egy, a radar mögötti részben lévõ tranisztoros számítógép dolgozza fel, és a célról visszaverõdõ radarjelek iránya alapján megfelelõ mértékben kitéríti a rakéta vezérsíkjait.
Az idõ-"idõ csúnya idõ..miért nem rohansz vélem..??"
A rakéták orrába épített számítógépeket 10 azaz tíz ! évvel késõbb építették be elõször... Tudod ? Elsõ mikroprocesszor: 1974 Elsõ katonai célú felhasználás 1976 Elsõ mikropocesszoros számítógép 1979
Történelem..történelem.. Innen már mind a múlt.. De akkoriban!
Olyan áhitattal vettük kezünkbe az "elsõ"-ket, hogy azt ma le sem lehet írni..
Hát ez kész, direkt visszakeresem a szálkeresztes postomat, és mit találtam? Hát már akkor is neked válaszoltam, de valamiért elsiklottál felette.
Persze tudom, kényelmes dolog nem figyelembe venni azokat a tényeket, amelyek ellentmondanak a beteges teóriádnak. Pszichológiailag végül is hasznos is, így próbálod elkerülni a kognitív disszonanciát... Sajnállak.
"és bizony vannak olyan tények amiket nem nagyon tudtatok még megmagyarázni."
EGYET, ismétlem EGYET mondj!
A célkeresztes hülyeségeddel meg óriási bakot lõttél, egyrészt színtiszta hazugságot írsz (a NASA honlapján sem retusálták ki a szálkeresztes képeket, épp ebbe a topikba másoltam is néhány ilyet pár hete/hónapja), másrészt látszik, hogy fingod sincs a fényképezésrõl.
Akkor meg minek erõlködsz? Arra ott van a kétbetûs mellékhelyiség.
Én meg huszadszor írom le, hogy elsõre bizony néha nem mûködnek a dolgok, és az általad oly nagyra tartott rádiózavar az Apollo-1 egyik földi tesztje során lépett fel. Kérdem: és akkor mi van??? Mit bizonyít ez? Azért vannak a tesztek, hogy rájöjjenek az ilyen hibákra.
Képzeld, a MER roverekkel is számos probléma adódott a földi tesztek során. Most mégis mûködnek, 10x annyi ideje, mint amennyire tervezték õket. Vagy szerinted ez is kamu?
Igen, ellentétben veletek én nem az egyenletek és képletek oldaláról közelítem meg a dolgokat, hanem a múltbéli események helyezete alapján a realitását vizsgálom a Holdraszállásnak. Ezenkívûl megnéztem pár filmet és utána is olvastam pár alap dolognak, meghallgattam az érveket és ellenérveket stb. és bizony vannak olyan tények amiket nem nagyon tudtatok még megmagyarázni. Persze a Nasa már biztos megtette, kitalálnak vmi hülyeséget: pl. arra, hogy néhány képen a célkereszt az objektum mögött van az a válasz hogy meghamisították a képeket. Az indoklás: Mert a nasa honlapján a célkereszt normális pozicíióban van. Na ez mekkora ökörség.. Szerintem egyszerûbb a honlapon szereplõ képeket kijavítani, mint azokat amiket anno a Nasa hozott nyilvánosságra (több ezer képrõl van szó). A tudósok akik észrevették pl ezt a hibát is az EREDETI archívumból dolgoztak, tehát ezen a ponton már lebukott az egész Hold-misszió. És most nehogy valaki megkérdezze hogy miként hibázhatott így a Nasa. Egyszerû.. Az utolsó napig reménykedtek hogy el tudják indítani a legénységet a Holdra, de mikor rájöttek hogy ez lehetetlen elkezdték legyártani a képeket de idõ híján rengeteg hibát vétettek.. Ennyi..
Ti inkább arról vitatkoztok hogy megvalósítható-e a Holdraszállás nem pedig arról hogy valóban voltunk-e a Holdon. Tény hogy megvalósítható, el is hiszem nektek, de csukjátok be egy kicsit a könyveket és nézzetek körül hogy mik voltak a tapasztalatok anno.
Hát akkoriban azért már képesek voltak arra, hogy egy komplex számítógépet pakoljanak bele például a levegõ-levegõ rakéták orrába, amelyek sem túl nagyok nem lehettek, és emellett akár 12G-s manõvereket is képesek legyenek elviselni.
és te honnét tudod ennyire biztosan hogy minden szerkentyû mûködött? Már huszadszor írom le hogy azok a bizonyos technikák képtelenek voltak mûködni a felszállás elõtt.
"Hiszen a holdprogramon közvetve közvetlenül kb 100.000 ember dolgozott."
Hát aki túlélte és nem ütötte el "véletlenül" egy autó az semmirõl nem tudott. Az irányítóközpontban is meg voltak gyõzõdve arról hogy a legénység a Holdon járt, mindössze pár magasan levõ ember tudta az igazságot.
"Ott vannak az oroszok. A hidegháború kellõs közepén gyakorlatilag hagyják magukat beégetni azzal hogy nem õk az elsõk? "
Ez látod érdekes kérdés. De a ruszkik valszeg nem álltak olyan technikai fejlettségi szinten hogy meg tudják valósítani a leleplezõ-missziót. Ráadásul rizikós is, hisz a rengeteg beleölt pénz után lehet hogy kiderül:mégis jártak az amcsik a Holdon, akkor meg Õk buknak egy hatalmasat. Azóta meg ugye elvileg szövetségese egymásnak a két ország tehát nyilván fel sem merül senkiben hogy ártson a másiknak.
Aki fényt deríthetne a dolgokra az esetleg vamalmelyik ázsiai blokk. Korea, Kína stb.
Egyébként nem biztos, hogy a lábakon volt, az is lehet, hogy a leszállüegység alján volt, az stabilabb hely. Én csak tippeltem, de minkét helyrõl elkészjthatõ a felvétel. A holdkomp alján sok biszbasz van ,elfér ott egy kamera is.
Látszik, hogy Te akkor még nem éltél.. Vagy legalábbis akkoriban nem jártál a technika közelében..
Javaslom nézz be a könyvtárba és ismerkedj egy kicsit az akkori csúcstechnikával..
Tudod mekkora kolt akkoriban egy tranzisztor? Vagy azt, hogy a legbonyultabb IC-ben összesen 14 pn átmenetet lehetett beépíteni??
Vagy legalább azt, hogy egy hangolt kört hogyan kell becsomagolni a 4-6 G-s gyorsuláshoz, hogy ne hangolódjon szanaszét az összes áramkör..
Legalább nézz bele a technika múzeumben egy akkori rádióba! Azt fogod hinni, hogy "lehetetlen, hogy mûködött!" Pedig mûködött.. Még ha dög nehéz is volt..
Hát, ja. Ha volt kamera a lábakon, akkor miért nem láttunk egyetlen olyan felvételt sem amikor leszál a holdkomp? Pedig egész szép lett volna onnan nézni, ilyen szögben ahogy leereszkedik! ;) Biztos nem égett volna szarrá a hajtó/fékezõ tûztõl! Tudom is már a válasz; dehát az a kamera közvetitte azt az egyetlen felvételt ami létezik a leszállásról, utána távirányítóval átállították a földrõl, mint a felszállásnál! :D
"Na bazdmeg ezen tényleg röhögnöm kell. A leszállóegység lábán volt a kamera ami meg úgymond a terpeszbe tett lábakon volt."
Ezt úgye nem gondolod komolyan...
A képen Buzz Aldrin 20 percel Neil Armstrong után. Azon a leszállólábon elfér egy akkori kamera? Keressek olyan képet, amin sehol nincs semmi a lábakon? Szerintem inkább kussoljál ezután, mert baromságokat beszélsz!
Számtalanszor felevetettük már a kétkedõknek de nem jött válasz :) : tegyük fel hogy mindez egy igen nagy méretû csalás. Talán az eddigi legnagyobb. Eltelt közel 40 év. Semmi nem szivárgott ki? Hiszan a holdprogramon közvetve közvetlenül kb 100.000 ember dolgozott. Ott vannak az oroszok. A hidegháború kellõs közepén gyakorlatilag hagyják magukat beégetni azzal hogy nem õk az elsõk? Akkor és ott a SZUban mindenre volt pénz mert nem számitott. Ami számitott az az volt hogy a nagy szocilista köztáásaság legyõzze az impirilista és hanyatló nyugatot. A legapróbb jelre nem kezdik el verni az asztalt hogy hazudnak az imeprialisták? Hogy mi ugyan nem csináltuk meg de õk sem? Ezt erõsen kétlem. Õk nem ez a tipusok voltak akik mindenfajta szó nélkül belenyugodtak volna egy ilyen vereségbe. Fõleg hogy addig szinte mindenben az ûrkutatás terén õk voltak az elsõk.
De könnyen megcáfolhatod az egészet. Csak egy olyan technikát mondj, ami szükséges volt, és nem állt a rendelkezésükre.
Egyrészt persze, hogy unalmasak a válaszaink, mivl unalomig ismételt tények. A kérdéseid izgalmasak lennének, de mégis unalmasak, mivel 0 tdáson alapszik. Az egészet a 'szerintem túl bonyolult'-ra alapozod.
És milyen vetélytársra gondolsz? A vetélytársaknak nincs megfelelõ technikájuk, hogy lefényképezzék a holdat a megfelelõ felbontásban. Mivel a megfelelõ technikával rendelkezõk megfelelõ értelemmel rendelkeznek, hogy tudják, az egész technikailag nagyon is megvalósítható, sõt azt is tudják, hogy meg is történt.
De igazából elég csak abba belegondolnod, hogy nagyobb erõfeszítés lett volna egy tökéletes hazugságot kreálni.
Jajj hagyjátok már végre abba a fizikaórát! Egyszerûen unalmasak a válaszaitok.. Elkezditek begépelni amit tanultatok a könyvekbõl miközben a körülményekre, az akkori kudarcokra nem figyeltek. ELMÉLETBEN minden mûködik..megvalósítani az igazán nehéz. És a sok kudarcba fulladt teszt után a Nasa is kezdte belátni hogy ez nem fog menni. Nevetséges pl hogy a rádiókapcsolatot nem tudták létrehozni a tesztkomp és az irányítóközpont közt, miközben a 2 objektum 100 méterre volt egymástól. Mindenezek után úgy döntöttek hogy belevágnak a misszióba és a Földön levõ operatõr mit sem törõdve a rádiójel gyengeségével tökéletesen felvette azt a bizonyos kilövést...
Szerintem úgysem tudunk megegyezni úgyhogy tényleg az lesz a legjobb amíg megvárjuk amíg valami vetélytárs lefotózza a nyomokat a Hold felszínén. Én egy zászló-fotónak örülnék a legjobban a tükröket egy gép is le tudta rakni. Bár ha mégis ott a zászló akkor is lehetne gyártani az összeesküvés elméleteket.. Ma sajnos egy nagyhatalomnak semmi ideig nem tart meghamisítani akármit (lásd WTC, pentagon stb).
És azt viszont már te sem tagadhatod, hogy az ûrben tuti jártak a 60as években. És azon technológiák, amik szerinted nem férnek rá az ûrhajóra, azokra egy sima földkörüli útnál is szükség van. És a keringéshez minimális technológia kellett, hogy a holdra menjenek. NAgyobb rakéta, nagyobb életfenntartó rendszter, +1 holdraszáló egység. És ez az egység sem tartalmaz semmi újat, hisz sokkal egyszerûbb, mint a földrõl föl/le szállni.
A szgép nem volt olyan nagy, kb akkora, mint egy mostani gép midi torony háza, csak ez tele is volt zsúfolva. Volt egy folyadékkristályos kijelzõ, 2x2 számjegyes üzemmódjelzõvel, és 3db 5 számjegyeg+elõjel változó kijelzõ, 0-9, verb,noun,enter,rst billentyûkkel, és még 9 aktivitás/hibajelzõ lámpa. Azért az akkori viszonyokhoz képest elég kicsire és könnyûre csinálták a számítógépet, bár nem is volt egy okos cucc :) A tv meg rádió adók nem voltak olyan húdenagyok akkor sem...
Na bazdmeg ezen tényleg röhögnöm kell. A leszállóegység lábán volt a kamera ami meg úgymond a terpeszbe tett lábakon volt. Mekkora távolság a láb és a komp közepe között? Saccra kb. pont ennyi....
A titok nyitja barátom, hogy NEM volt komoly számítógép (akkori szinten) fennt az ûrben. Az összes komolyabb pályamódosítást lent számoltak és telemetriával küldték fel az adatokat. Azt kéne látni, hogyha CÉLFAELEADATOSAN építesz vala,it akkor az kirva drága, de arra az egy feladatra jó. A Holdutazás is így ment. A gépek SEMMI mást nem tudtak mint pályaadatokat számolni a holdutazáshoz és punktum, de azt mefelelõ pontossággal és sebességel. Gyakorlatilag elõ már kiszámolt dolgokat futtatak le a vason apró korrekciókkal. Ez olyan, mintha te százor begyakorolod VILÁGOSBAN, hogy hogyan kell egy teljesen elsötétített szobán keresztümenni és a rád szerelt érzékelõk alapján irányítanak téged. Ezek után villany leolt éste egy már elõre elkészített program alapján "lefutsz" és megcsinálod a dolgodat, de ezen kívûl a rendszer SEMMI másra nem jó.
Amúgy, azt mondja meg nekem valaki, hogy mégis, hogyan került az a kamera az ürhajótól jó pár méterre, amikor Neil Armstrong elöször kilépett a holdra?
"Ja és mi az, amin ehhez képest sokat változtat a mai technika?"
Tanulságos a kérdésed! Tényleg, miben is változott a technika??
Milyen kijelzõk voltak? Led, LCD?, Milyen IC-k?? Voltak processzorok?? Memóriák? Hány tonnás volt egy ezek nélkül épített számítógép? Befért-e a 90 tonna összsúlyú kabinba?? Mekkora volt akkoriban egy rádió, vagy egy TV adó ???
Érdekes kérdések. Ha figyelembe vesszük, hogy a processzort és a hordozható méretû számítógépeket csak évekkel késõbb fedezték fel.. Vagy az akkori "fedélzeti számítógép" nagyobb súlyú volt mint az egész ûrhajó.. De a rádió és TV adók, amivel a holdról "sugároztak", mérete és súlya önmagában meghaladta a SAS (Eagle) teljes tömegét...
Tényleg érdekes..
De biztos holdraszálltak 1969-ben.. Csak akkor már nekik volt mindaz, amit évekkel késõbb fedeztek fel..mások..
Elsõsorban nem vagy tisztában azzal, hogy milyen technikai fejlettség szükséges egy holdraszálláshoz. Lehet, hogy te nem bírtad volna ki plazmatv, bide, mobiltelefon nélkül a holdkompban, de ez nem sokat jelent. Te is kb. annyit különbséget látsz a mai és az akkori technikai fejlettség közt, hogy ma... nagyobb/kisebb; szebb; csillogóbb; jobban el tudod vele b@szni az idõd, nem mint akkor.. fekete-fehérben. minden szûrke nehézkes, egyszerû. De legalább célszerû. Van aki ezt nem látja. Mi volt a cél? -Fölmenni. Leszállni. Felszállni, és visszatérni. Innen pedig tiéd a pálya, mert te jobban értesz ahhoz, mire van szükség ahhoz, és mi állt rendelkezésre ehhez abban az idõben, hogy ilyen szerkezetet összerakjanak.
Ez olyan, mint ha azzal érvelnél Kolumbusz partraszállása ellen, hogy nem is fér el annyi kaja a hajókon, hogy elég legyen annyi idõre. Számold ki, mire elérték Amerika partjait már az összesnek halottnak kellett volna lennie.
A hadsereg akkor jár elõrébb a nasanál, amikor több pénzt kap.
Elõször azzal érvelsz, hogy az elmélet koránt sem a valóság, aztán pár hozzászólással késõbb azzal, hogy egy szimuláció során kigyulladt a holdkomp, és bennégett a legénység. Nem érzed magad nevetségesnek?
És lépésenként tették meg a holdutat. Elõször csak a föld körül mentek, a kapcsolódásokat/alszakadásokat gyakorolták. Aztán már megkerültk a holdat. Majd jött a leszállóegység tesztje, amikoris leváltak a keringõegységrõl, kicsit megközelítették a felszínt, majd visszatértek. És végül az apollo-11 volt az elsõz, ami tényleg le is szállt. Tehát mindig csak 1-1 új elem volt, a többi már kipróbált technika lett addigra. Tehát korántsem vakon ugrottak, inkbb csak tapogatózva lépegettek. És ez a legtöbb mai technológiával így van. A repülést is így kezdték (1900 elõtt!!!), és ma már itt tartunk.
Egyébként Zsiroskenyér, tulajdonképpen miért akarod hogy bárki (akinek nem hiszel) meggyõzzön arról hogy voltunk a holdon? Ezt akarod hinni? Rendben, hidd. Ha ez jó neked...
Ha a fröcsögésen és az alaptalan vádaskodásokon kívül végre elõjönnél a tényekkel, annak lenne értelme. Így csak a hozzászólások számát növeled - teljesen feleslegesen.
"Érdekes hogy mindenkit aki tudományosan elkezdte magyarázni hogy m ia rossz a nasa programában "baleset" ért? Elütötték, hajszárító esett a kádba stb.. na ne már. Túl gyanús az egész.."
Tudnál esetleg neveket mondani és "eseteket"? Ja és az ismeretlenbe mindig vakon megyünk. Felkészülhetünk, de mindig jön olyan amire álmunkban nem gondoltunk.
Ja és mi az, amin ehhez képest sokat változtat a mai technika?
Mekkora baromságokat írsz már megint! Csak el ne sírd magad.
Hallotti hõsök persze.. Inkább áldozatok. Õket sajnálom, de hogy emiatt ki kellett nyírni õket.. Hát iylenek a nagyhatalmak, a történelem televan ilyen "balesetekkel". Érdekes hogy mindenkit aki tudományosan elkezdte magyarázni hogy m ia rossz a nasa programában "baleset" ért? Elütötték, hajszárító esett a kádba stb.. na ne már. Túl gyanús az egész..
"voltak balesetek, de ahhoz képest egy csomó sikeres tesztet végeztek el"
A leglényegesebbeket elbukta a nasa, most az hogy sikeres volt a szkaffanderre szerelt kamera tesztje kit érdekel. A tények szerint úgy indult el a misszió hogy jóformán vakon mentek az ismeretlenbe. És sikerült minden: tökéletes leszállás, gyögnyörû felszállás. Mi kell még a népnek?
Bezony. Arra való volt az a furi repülõ ketrec hogy az ember megismerje NAGYJÁBÓL hogy mire mit lép a vas. Mert ugye ott ahol élesben megy nincs légkör, és 1/6 a gravitáció :)Egyébként ajánlom figyelmedbe a Holdséta cimû könyvet. Kiváló mû. Abban rengeteg olyan van hogy "-miért ég a piros lámpa? - Ööö. Semmi gond mehet tovább" :)
Már megint csak ködösítesz, és terelsz. VÁLASZOLJ A KÉRDÉSRE! Memóriafrissítõ: azt írtad, hogy mostanában sokkal több probléma adódik, és 40 éve minden olyan flottul ment.
A "mindennel volt probléma" egy értelmezhetetlen frázis, mondj konkrétumokat, vagy húzz a francba.
Kiégett kabin? Igen, volt. Óriási katasztrófa. De megtörtént, és valamiért nem hiszem, hogy te megemlékeznél a halott hõsökrõl. Tudod egyáltalán az év melyik részében volt? Én azokban a napokban mindig gondolok "rájuk" és a többi hõsre, akik életüket áldozták az ûrhajózás fejlõdése érdekében... Bár félek te fel sem fogod, mirõl beszélek most.:(
Holdkomp: nem kísérleteztek vele, mert a holdkomp csak 1/6g-ben, holdi körülmények között mûködött. Gondolom láttad az ominózus földbe csapódásos felvételt - nem tûnt fel, hogy az a szimulátor qrvára nem hasonlít az igazi holdkomphoz?
Másrészt ugyan mégis milyen következtetést vonhat le egy épeszû(!) ember abból, hogy néha voltak balesetek, de ahhoz képest egy csomó sikeres tesztet végeztek el? Ráadásul ugyan mit számít egy SZIMULÁTOR?
Na az egy tesz a sok közül. te estél már hasra életedben mikor járni tanultál? Valaszeg igen, de valahogy mégios megtanultál járni. Mellesleg az elsõ Holdutazáns alkalmával rengeteg kockázatot vállaltak, de az ûrhajósok belementek.
ááá dehogy. valószínüleg nem gondoltak arra, hogy a Holdon késve érkezik a jel. Akik elkészítették az ürhajót, felküldték az embereket, összeállították a visszaúthoz szükséges alkatrészeket, biztoooos hogy nem számoltak ezzel a problémával, és az operátor földi jelátvitellel számolt. Igeeeeen.
A válaszod pedig a mostani, jelenlegi helyzetre nem ad választ. Te azt irtad, hogy manapság sokkal több gond van, mint 40 évvel ezelött, tehár visszafejlödött a világ.
Ezeket a problémákat tessék felsorolni, nem a rég odaégett asztronautákat!
valamint megemlített hogy milyen technikai fejlettség volt akkor.. hogy ez alapján teljesen, száz ezer százalékban lehetetlen hgoy ember a Holdra eljutott volna és vissza.
No akkor, mégis mire alapozod ezt? Mesélj nekünk. Nem voltak akkor DVD-k és ezért kizárt hogy embert juttassanak a Holdra?? Vagy nem volt Opel Astra, csak holmi tragacs trabant, ezért elképzelhetetlen, hogy az akkor 10 évvel elöbbre járó tudoscsapat, ezer és ezer ember, dollárd milliárdok nem voltak képesek ilyen cselekedetre?
Végül is a németek is azt hitték, hogy olyan, mint a radar, az még vagy fél száz évig elérhetetlen lesz az Angolok számára. Hja, õk elismerték hogy tévedtek, miután kikaptak.
Kérlek, mesélj arról is, milyen volt az akkori technika és miért nem lehetett ezt megvalósítani?!
Vagy csak flame-elsz itt mint, már ne is haragudj, de mint egy hülyegyerek? MErt akkor sicc el másik forumra. Még a mai rohadt technikai szintet sem tudod meghatározni, persze, jöhet a kifogás hogy a jelenben élsz, azért nem. De mond meg, mi gátolta meg az akkori tudosokat azon a szinten, hogy ezt végre hajtsák?
Ohh, az is érdekelne hogyan tudod beleszámolni a dolgokat az állításodba! Te mondat, még azt is beleszámoltad, gondolom papiron, hogy õk már akkor 10 évvel elöbbre jártak.
Jaj de jó dolog.. van egy technikájuk, de az tiz évvel elõrébb van mint a technikájuk :D Loller. Ha akkor volt valamilyük, az akkor volt, nem tiz évvel késöbb.
Gondolom az ellentmondást még véletlenül sem látod!
nem az a sok, hanem az hogy leszálljanak egy idegen égitestre, majd sikeresen távozzanak is onnan.. Ha most megcsinálnák azt mondom OK, nade 40 évvel ezelõtt? gondolkozzunk már milyen technikai fejlettség volt akkor ?? (és ebbe beleszámoltam azt is hogy a nasa valamint a hadsereg mindig elõrébb jár egy 10 évvel kb)
Hmmmm... A gépek és a valóság nem érzés alapján mûködik. A pilóta sem úgy száll fel a gépével, hogy érzem, hogy mûködni fog, hanem felszállás elõtt minden normális ember leellenõrzi.
ahá, nem tudtam hogy a Földrõl irányították a kamerát.. Hát akkor még nagyon fake az egész. Kis késése van a jelnek, az az operatõr ezt is beleszámolta??
Egszerûen akárhogy nézem a felvételeket olyan mû minden.. Folyamatosan olyan érzésem van hogy vmi nem stimmel. (és ezt pár tény is alátámasztja amit még nektek sem sikerült megválaszolni)
Problémák? mindennel volt probléma. Az egyik teszt során kigyulladt egy porototípus és bennégett az egész eredeti ûrhajós-brigád. (Érdekes hogy pont elõtte kezdték el hangoztatni hogy vmi nem stimmel, ha jól emlékszem az egyikük meg is jegyezte: "a jelenlegi technikai feltételeket látva szerintem soha nem fog eljutni az ember a Holdra"). Aztán a holdokmmpal is kísérleteztek eleget még a misszió elõtt pár nappal is, de mindig irányíthatatlanul a földbe csapódott, ezekután persze élesben tökéletesen sikerült megvalósítani a leszállást..
és te láttál már? mert az biztos hogy nem így néz ki.
Miért is?
Ennyi realitásérzeted legyen már.Ami a leggyanúsabb az a kilövés pillanata. nézd meg lassítva! A légüres tér nem ok a gravitáció hiányára. Márpedig ha vmit alulról hajtasz meg látni kellene a grav hatását.
Ezt nem teljesen értem. Szóval ha valamit alulról hajtasz meg, akkor látsz valamiféle gravitáció hatását (az vajon hogy nézhet ki???), ha viszont felülrõl (???), akkor nem?
Érdekes. Én eddig úgy tudtam, hogy a gyorsulás mértékének semmi köze nincs ahhoz, hogy melyik irányból kapja a gyorsításhoz szükséges erõt, de biztos a fizikatanáraim voltak alulmûveltek. ^^
A kamera is túl tökéletesen mozog, semmi késés.. mintha másodperce pontosan ki lenne számolva. Nemár hogy a gyerek olyan viszonyok közt ennyire jól kezelje a kamerát.
Apollo-16 felvételek. Szegény operatõr itt nem állt a helyzet magaslatán... Az Apollo-17 esetén éppen azért ügyeltek annyira azokra a felvételek elkészítésére, mert tudták, hogy több lehetõségük nem lesz, az Apollo Holdprogramot törölték, ez volt az utolsó útja.
fõleg azt a mellkasra csatoltat
Na itt kezdtem el gondolkodni, hogy van-e értelme bármiféle gyõzködésnek, magyarázatnak, okfejtésnek esetedben. Azt gondoltad hogy az LM kabinjának Holdról való felszállást egy ûrhajós, szkafanderben filmezte, vagy mi?!?!
A felvételeket a roverre szerelt kamerával készítették, távirányítással, Houstonból kezelve...
Már bizonyították, 1értelmûen, normális ember el is hiszi. De most ha úgy gondolkodnék mint te, azt mondhatnám, hogy te nem létezel, csak egy bot vagy, és sehogy sem tudod bebizonyítani, hogy létezel ;)
"A kamera is túl tökéletesen mozog, semmi késés.. mintha másodperce pontosan ki lenne számolva. Nemár hogy a gyerek olyan viszonyok közt ennyire jól kezelje a kamerát.(fõleg azt a mellkasra csatoltat)" De a gyerek nagyon jól kezelte. Asszem az a bizonyos felszállós video az Apollo 17 felszállásánal készült egy kitámasztott kamerával, és dícsérték is az irányítóközpontban ülõ operatõrt, hogy milyen remek munkát végzett, és szépen 4 másodperccel elõre gondolkodott. És ezt meg lehet csinálni kis gyakorlással simán, számolás nélkül, saccra is (hasonló mutatványokat lehet végrehajtani, egy jó régi géppel, és egy rajta brutálisan szaggató játékkal, komolyan). Amúgy a holdkomp induláskor lerobban (szószerint) a leszálló fokozattól, miközben már el is indult a felszálló fokozat. Milyen gravitáció hatásának kéne látszódnia? Gondolod olyan sok üzemanyaguk volt, hogy megvárják amíg lelassítja az emelkedést a gravitáció, és még sétarepülnek is egyett búcsúzóul?
Az, hogy a hozzád hasonlónak fogalma sincs a mérnöki munkáról és tervezésrõl az már vilgáos. Ha csak ilyen barmok létetnének mint te és a hozzád hasonlók még mindig a sötét középkorba élnénk, mrt szerintetek semmi bonyolultat nem lehet véghezvinni amit ti nem tudotok elkpézelni. Gratulálok barátom.
Alig várom azt a napot amikor majd lesz rá zsé, hogy visszatérjenek valamivel az egyik leszállás helyére, azt majd jó pofára estek. Várom majd a sûrû bocsánatkéréseket, de fõleg a NASA irányába, mert az ott dolgozók felé a legnagyobb a sértés, miszernit hazugnak bélyegeztetek egy rakás tehetséges embert akinek valószínûleg soha nem rétek még a bokájáig sem...
Ismét kénytelen vagyok leszögezni, hogy én NEM tagadom a Holdraszállást..."
azóta megnéztem pár filmet, utána olvastam, nyersanyagot néztem és arra jutottam hogy kamu
"Értelmes emberi szemed mikor látott olyat, hogy légüres térben egy kis gravitációval rendelkezõ égitestrõl elindul egy rakétahajtómûves ûrhajó?"
és te láttál már? mert az biztos hogy nem így néz ki. Ennyi realitásérzeted legyen már.Ami a leggyanúsabb az a kilövés pillanata. nézd meg lassítva! A légüres tér nem ok a gravitáció hiányára. Márpedig ha vmit alulról hajtasz meg látni kellene a grav hatását. A kamera is túl tökéletesen mozog, semmi késés.. mintha másodperce pontosan ki lenne számolva. Nemár hogy a gyerek olyan viszonyok közt ennyire jól kezelje a kamerát.(fõleg azt a mellkasra csatoltat)
Az történne velünk mint az amcsi asztronautákkal HA tényleg kimentek VOLNA a Holdra 60-ban. NEM jönnénk vissza többet!
Emlékeztetnélek a saját szövegedre:
Ismét kénytelen vagyok leszögezni, hogy én NEM tagadom a Holdraszállást...
Szóval most a kígyó a farkába harapot...
Hát hogy is mondjam, az biztos hogy nem így mozog vmi, ami alulról kap ekkora nyomást. Olyan az egész mintha felülrõl rántották volna. Ezt nem igaz hogy értelmes emberi szem nem látja..
Értelmes emberi szemed mikor látott olyat, hogy légüres térben egy kis gravitációval rendelkezõ égitestrõl elindul egy rakétahajtómûves ûrhajó? Már ha így te ezt kétségbe vonod, felteszem szemtanuja voltál egynek. (ha már mindenki kételkedik mindenben... ^^)
Az történne velünk mint az amcsi asztronautákkal HA tényleg kimentek VOLNA a Holdra 60-ban. NEM jönnénk vissza többet!
Egyben a #541-re is válaszolok: a legnagyobb dolog nem az lett volna hogy embert lõnek a Holdra, hanem hogy ennyire tökéletes megvalósítással vissza is hozzák. Megnéztem a videót mikor startol a Holdról a kapszula. Hát hogy is mondjam, az biztos hogy nem így mozog vmi, ami alulról kap ekkora nyomást. Olyan az egész mintha felülrõl rántották volna. Ezt nem igaz hogy értelmes emberi szem nem látja..
Úgy látom itt sokan nem AKARJÁK elhinni a holdraszállást. Õket akár ki is lõhetjük oda ûrhajóval, akkor sem fogják elhinni.
1.: Hány ország is képes jelenleg "gépeket kilõni valahova"? 2.: Az elsõ embert szállító ûrhajó, a Vosztok konkrétan a Zond kémmûhold átalakítása volt. 3.: Ott az #539-ben egy másik példa. A Trieste útját immár 46 éve nem ismételték meg. 4.: Technikai aspektusból nincs sok különbség egy személyzet nélküli és egy személyzettel ellátott hold-missziónak. "Csak" annyi a különbség, hogy a személyzettel ellátott rendszernél nagyobb volumenben kell gondolkodni, hiszen az emberi élet fennmaradásának biztosítása rengeteg kiszolgálórendszert és ellátmányt is be kell építeni. Ezek azonban nem térnek el jelentõsen attól, mint amit egy Föld-körüli ûrmisszió során kell biztosítani. A különbség persze jelentõs abból a szempontból, hogy sokkal erõsebb hordozórakétára van szükség. Ez az a pont, ahol a Szovjetek elbuktak az N1 rakéták megbizhatattlansága miatt. A becsületüket úgymond a Luna-16 holdszonda mentette meg, amely 1970-ben leszállt a Holdra, és a visszatérõ egysége a Hold felszínérõl származó mintákkal sikeresen visszatért.
aztán a mûholdak kit érdekelnek? Nyilvánvaló hogy gépeket minden szerencsétlen ország ki tud lõni valahova, de hogy embert?? ráadásul 40 éve?? Már jópárszor leírtam hogy hiába irogattok képleteket meg egyenleteket, az egy dolog hogy vmi mûködik papíron, a megvalósítás egész más dolog.
Szvsz soha nem volt ember a holdon, és ezt senki, még TE sem tudod bizonyitani!
Ezzel a hozzáállással neked nem is lehet semmit bebizonyítani, mert egyszerûen nem veszel tudomást a bizonyítékokról.
Bizonyísd be akkor nekem, hogy Louis Blériot valóban átrepülte a La Manche csatornát 1909-ben, hogy a Trieste kutatótengeralattjáró tényleg lemerült a Marianna-árok mélyére 1960-ban, vagy hogy Pete Knight valóban Mach 6.7-el repült 1967-ben az X-15-el...
Mindre azt mondom, hogy ez nem igaz, nem valós, meghamisítható és különben is, miért nem járt például ember több 40 éve a Marianna árok alján, ha 1x már megcsinálták?!?
Nem hiszem, hogy magyarázni kellene, hogy mûködik a tudományos programok finanszírozása. De azért nagy vonalakban felvázolom: a tudósok és mérnökök készítenek terveket különféle ûrszondákról, ûrhajókról, sõt ûrbázisokról. Ezeket prezentálják az ûrügynökségeknél (európában az ESA, amerikában a NASA, japánban a NASDA, stb.), esetleg egy kormányzatnál vagy állami kutatási alapoknál. Ha a terv megfogja ezen szervek közül valamelyik figyelmét, akkor adnak rá pénzt. Ha nem, hát akkor nem. Kismillió ûrszonda, ûrhajó és ûrbázis terv készült el, némelyik egészen ambiciózus, másik szerények, reálisabbak. Ezek közül nagyon kevés jut el oda, hogy meg is valósítják õket. Egy példa: az 1960-as években már készült terv egy napvitorlás kísérleti mûholdra. A feladata annyi lett volna, hogy bebizonyítsa az elmélet életképességét, miszerint a napfény segítségével lehetséges akár bolygó-, sõt, csillagközi távolságokat is legyõzni. Nem kaptak rá pénzt. A Planetary Society magánpénzbõl csinálta meg a Cosmos-1-et végül, amely mint tudjuk, a költségcsökkentés miatt egy kiselejtezett orosz ballisztikus rakéta orráról indult az ûrbe, de a rakéta hibájából nem sikerült sajnos a küldetés.
A Holdmissziók az 1970-es évek elejétõl sokadlagos szempontok lettek, a pénzeket a bolygókutató missziók kapták (a NASA-nál a Mariner, Viking és Voyager, a szovjeteknél a Marsz, Venyera és Fobosz). Az 1980-as és 90-es évek ismét a Föld körüli ill. az emberes ûrkutatásra koncentráltak (MIR és ISS Alfa), és csak relative kevés ûrszonda készült tudományos célra, azok is fõleg specifikus feladatokra (Halley-üstökös kutatása, napkutatás, aszteroidakutatás, ûrbéli csillagászat), illetve a Mars-kutatás lett újra a célkeresztben. Ehhez hozzá kell tenni, hogy a szovjetunió széthullása óta az oroszok szinte csak katonai és civil célú mûholdakat bocsátottak fel, nincs pénzük a tudományos mûholdakra. Az oroszok helyét az európai és japán tudományos mûholdak próbálják átvenni.
Most ismét célpontba került a Hold is, miután a Bush-kormányzat és a Kínaiak is a Hold felé kacsingatnak. Volt ugye az európai Smart-1, 2007-ben a kínaiak egy Hold-szonda indítását tervezik, 2008-ban pedig indul a NASA Lunar Reconnaissance Orbiter-je (LRO). Az elkövetkezõ egy évtizedben legalább féltucat mûholdat küld csak a NASA a Holdra.
ez nem magyarázat. Feltevés.. kérdés. Ha ott vannak a Marson, egyelõre még csak gépek, akkor annyira elképzelhetetlen, hogy a Holdig eljuthatunk? Az itt van egy köpésre. Soha nem volt ember a Holdon, ez tényleg annyira lehetetlen a szemedbe?
Még csak meg sem fordul az a kósza gondolat odabent hogy elképzelhetõ? Ha nem, akkor azt ott tényleg sötétségnek lehet nevezni. Ennyi.