Na, az a #48-as tényleg ökörség volt :) De így már jó. Az ionnal egy baj van: nincs hozzá megfelelõ energiaforrás. És ez nagy baj. Mert a tolóerõ csak a sebességgel lesz arányos, az ehhez szükséges energia viszont négyzetesen nõ! Van az energiaforrásnak is egy tömeg/energia hányadosa, ebbõl ki lehet számolni az optimális üzemanyag/hajtóanyag(itt nem ugyanaz!) arányt. Meg persze olyat is lehet csinálni, hogy megállunk a Jupiternél, leengedünk egy csövet, aztán feltankolunk Végülis... geostacionárius pályáról lehetne. Meg ha a szivattyút a csõ végén helyezzük el. :) Ja, megyek össze is dobok egy prototípust gyorsan :D Ja igen, visszatérve. Szóval ugye nem csak négyzetesen lesz arányos a tolóerõ/energia, mert relativisztikus sebességeknél beüt a tömegnövekedés. De most lusta vagyok kiszámolni, hogy az segít-e vagy nem. De valószínüleg nem.
Télleg nem értegetni akartalak... (nem úri dolog) nekem így olvasódott: INSTICIFU de megéztem alaposabban (NST)CIFU
szorri
Egyébként hajtóanyag sebessége csak a rakétahajtómûnél jelent igazából korlátot (ellen pl. menet közben összeszedett hidrogéngáz + lineáris gyorsító)
Ha már itt tartunk, található valahol egy összefoglaló ezekrõl az elképzelésekrõl, vagy olvasgassak szorgalmasan mindenfelé..? Nem is gondoltam más csillagrendszrek felkeresésére, csak az Oort felhõ, vagy a Nap hatásától nem zavart, csillagközi tér vizsgálatára.
"Konstansokban gondolkodol, úgy véled hogy a tömeg állandó. Az általad említett "test" - helyesebb ebben az esetben a tömeg kifejezés - nem ugyanaz nyugalmi állapotban, és "erõk" (energia) hatása alatt."
Olyan méret és sebesség tartományokban, amirõl itt szó van, az említett effektusok nem játszanak.
A kiáramló anyag sebessége azért fontos, mert a gyorsulásnál az impulzus számít, az meg a tömeg és a sebesség szorzata. Tehát, minél nagyobb sebességgel távozik az anyag a hajtómûbõl, annál kevesebb kell belõle adott mértékû gyorsításhoz. Ráadásul a maradék anyagot is gyorsítani kell, így a tömegcsökkentés még fontosabb.
A gond az, mint ahogy írtam, hogy az ion-hajtómûvel is több száz évbe telne akárcsak négy fényév megtétele is.
Tervek voltak, vannak és lesznek, de az ion-meghajtás csillagközi utazásnál általában kimarad a szórásból (ie.: én nem ismerek olyan csillagközi ûrjármûvet, amely ion-hajtómûvet használna). A #48-as hozzászólásban szereplõ meghajtások az általánosan felmerülõ megoldások.
Igen, ezért kérdeztem a kombinált napvitorlás-kicsit_tol_de_azt_sokáig hajtómûelrendezést, mint egyfajta több fokozatú csillagközi meghajtórendszert. Úgy tudom, tervben van egy 200-500 CSE távolságra indítandó napvitorlás szonda, amely vitorláját a naptól kb. 0,3 CSE távolságra nyitják ki, és kb. a Jupiter pályájának távolságában választják le. Innét kaphatna szerepet a hosszú üzemidejû hajtómû.
A fenéért írkálok félkómában, utána aztán mindig magyarázkodhatok... :))
Naszóval, az elérhetõ végsebesség a kiáramló gáz sebessége és a rakéta tömegarányának logaritmusával arányos. "Csak" a végét hagytam le a képletnek...
Szóval az elérhetõ sebesség nagyban függ a hajtóanyag sebességétõl, addig rendben a dolog. Viszont az ion-hajtómûvek és a plazma hajtómûvek csillagközi utazás terén még mindig gyengén muzsikálnak, egy ion-hajtómûves ûrhajónak több száz évre lenne szüksége csak ahhoz, hogy mondjuk elérje a legközelebbi csillagot. Emiatt is a "legnépszerûbb" csillagközi meghajtási módok a fényen alapulnak (foton-meghajtás, napvitorla, lézer-tolás).
Drinkman: Régivágású a fizikád. Konstansokban gondolkodol, úgy véled hogy a tömeg állandó. Az általad említett "test" - helyesebb ebben az esetben a tömeg kifejezés - nem ugyanaz nyugalmi állapotban, és "erõk" (energia) hatása alatt. A tömeg csupán az energia egy formája. A legújabb kutatások szerint a nyugalmi állapotban lévõ tömeg sem állandó! (Higgs hipotézis: valószínûleg egy ismeretlen mezõ befolyásolja a tömeget nyugalmi állapotban is) A második felét nem értem az általad írtaknak - mert ha úgy véled, hogy a mélyûrben megpöckölök egy "testet", és az gyorsul a végtelenségig, akkor nem figyeltél.
Lowend: Insticifu itt nincs. A neve elõtt zárójelek vannak, Cifu a nickje. Relatív tehát ki mit ír. :)
Deus Ex: Olyasmire gondolsz, mint a fokozatokra bontott hajtómû, ugye? Elméletben így növelhetõ a sebesség - már persze a tömeg-energia ekvivalenciának megfelelõen (tehát az idõközönkénti, t=0 v=0 relatív mérési mód is csak egy ideig mûködik)
ah, ekkora hidrogéntartány kell hozzá??? Nem semmi! : /
#49: Az atommeghajtás többféle módon megvalósítható, ez összességében annyit jelent, hogy a fedélzeti energiaforrás magreakción alapul. A reakció energiájával azután több dolgot lehet tenni, átalakítható elektromos árammá, és evvel ionhajtómûvet, vagy plazmahajtómûvet lehet üzemeltetni, vagy a maghasadás energiáját közvetlenül is át lehet adni a hajtómûbõl kiáramló munkaközegnek. Ez utóbbi esetben nukleáris rakétahajtómûrõl van szó, amibõl tudtommal kétféle elrendezésû létezik, a zárt és a nyitott rendszerû. Elsõ esetben a hasadóanyag zárt rendszerben kerül elhelyezésre, és a hajtómû munkaközege valamilyen nem radioaktív anyag. Második esetben a hasadóanyag egyben a munkaközeg is. A nukleáris rakétahajtómûvek témakörében a Haditechnika 2002/4 számában jelent meg cikk, a www.haditechnika.hu oldalon az archívumban részben elérhetõ.
#48: Arra gondoltam, azt kérdezed meg elõször, hogy mihez képest mekkora lehet az ûrhajó sebessége..? Nem értem, hogy a hajtómû miért nem képes nagyobb sebességgel mozogni, mint a meghajtó közeg. Tudtommal arról van szó, hogy a hajtómû, amíg mûködik, létrehoz valamekkora tolóerõt, és ez az erõ gyorsítja a hajtómûvet. A gyorsulás pedig addig tart, amíg a hajtómû mûködik. (A relativisztikus tartományt most ne vizsgáljuk.) Eleve, ha egy hajtómûvet a Naptól két fényévre beteszek a csillagközi térbe, akkor ugye ott lesz három sebességünk, a gáz-hajtómû, a Nap-hajtómû, valamint a Nap-gáz rendszerre értelmezhetõ sebesség. Nem látom, hogyan korlátozhatná az elsõ rendszeben mérhetõ sebesség a második rendszer belit. A pálya minden pontjában kitûzhetünk egy t=0 v=0 rendszert.. Vagy túl álmos vagyok én már ehhez ma..?
"Ugyanis a tolóerõt adó anyag (az ionizált gáz) ekkora sebességel hagyja el a hajtómûvet, márpedig ugye ennél nagyobb sebességre felgyorsítani az ûrhajót nem tudja." Miért nem? Egy testnek tökmindegy hogy áll vagy 150 km/s sebességgel halad (egyenes vonalú egyenletes mozgás) nyugalomban van, nem hatnak rá erõk, na ha ekkor bekapcsolod a hajtomûvet mi fog történni? a lendületmegmaradás törvénye vagy a hatás ellenhatás miatt gyorsulni fog a test. Az elérhetõ sebesség az idõ függvénye lesz.
A lényeg: fogsz egy atomreaktort, a reakciótérben keresztülvezeted az üzemanyagot (pl. hidrogént), amely a hõtõl kitágulva a fúvókán keresztül távozva tolóerõt ad le.
Poul Anderson Majd ha az Orion felszáll c. könyvében pl kis atombombát ( hármat ) robbantanak a rakéta alatt, és ez gyorsítja az ûrhajót Föld-szökési sebességre.. Atomhajtás??? Levegõt melegítenek az izzó uránrudakkal, a forró levegõt pedig hõlégballonba vezetik...:) :) :) :)
nem tiszta nekem egy atommeghajtású ûrhajó mûködési elve. Mer úgy mit csinál a sugárzó anyag? Valamit felmelegít és azt az energiát használják fel aztán. Atomerõmûben pl. vízet forralnak vele ugyebár. Na most akkor mi is biztssítja majd a tolóerõt? Gõz??
A gond az, hogy amelyekkel reálisan megvalósítható, azok mind-mind elméleti meghajtásról szólnak. Ami szóba jöhet: -Nap vagy lézer-vitorla -Antianyag-hajtómû -Esetleg fúziós hajtómû
A belátható idõn belül alapvetõen az Ion- és Plazma-meghajtás elérhetõ, az ezeknél elérhetõ maximális sebesség (nagyságrendileg) 30km/s (Ion-hajtómû) illetve 150km/s (VASIMIR) körül van. Ugyanis a tolóerõt adó anyag (az ionizált gáz) ekkora sebességel hagyja el a hajtómûvet, márpedig ugye ennél nagyobb sebességre felgyorsítani az ûrhajót nem tudja. Ezek után érthetõ, hogy az Ion-meghajtás miért nem játszik csillagközi utazásoknál, ugye? :)
Csak hogy tovább ziláljam a topikot, egy újabb kérdéssel állok elõ. Jelenlegi elképzeléseink szerint milyen hajtómûrendszerrel valósítható meg egy naprendszerbõl kivezetõ, esetleg csillagközi utazás? A belátható idõn belül megvalósítható meghajtásokkal mekkora az elérhetõ maximális sebesség? Tervezik-e kombinált napvitorla/ionhajtómû használatát?
Üdv.
Mostmár sajnálom az elsõ hozzászólásomat.. A rejtett anyaghiba ellen bizonyos szinten túl nincs mit tenni, számolni kell a kockázatával. Emlékeim szerint a JAL 747 SP a törzs túlnyomásos részét lezáró hátsó válaszfal sérülés miatti cseréjekor három helyett két szegecssorral való helytelen rögzítése miatt bekövetkezõ részleges függõleges-vezérsík leszakadás, és a hidraulikus rendszerek ennek következtében fellépõ elvérzése miatt vált kormányozhatatlanná, és ezt követõen ütközött hegynek. (Kevesebb szerencséjük volt, mint a DC-10-nek Sioux Cityben.) Ez inkább trehány szervizelés, mintsem anyaghiba eredménye, bár ha jól tudom, a gyár szakemberei közremûködtek a javításban.
Ha már a konstrukciós hibákat emeljük ki, ne feletkezzün meg pl. a B-737 hibás oldalkormánymozgató-mechanizmusáról sem, ami legalább két repülõgép pusztulását okozta. Itt egy a millióhoz eséllyel állt elõ a katasztrófát kiváltó hibajelenség, de az Airbusok elektronikus kormányrendszere bizonyos üzemmódon több gépet belevitt az átesésbe, és a lezuhanásba. Az anyagfáradással nincs mit tenni, a gyártási tûrésbõl származó katasztrófák már kivédhetõbbek lennének, de az olyan vezérlõrendszer, ami még akkor is ragaszkodik az emelkedéshez, amikor ehhez se sebesség, se tolóerõ, na az a tervezési hiba esszenciális párlata.
További kellemest..
"Miért nem használnak atomhajtómûvet? Már a hatvanas években is volt mûködõ prototípus, akkora tolóereje volt, hogy lyukat vájt a talajba." -Azóta rájöttek, hogy a bányászat jobban jövedelmez. ^.,.^
no offence... de ha egyszer titokban tartották akkor honna tudsz róla?
Én hallottam egy olyan lehtõségrõl a nukleáris meghajtásra (amit a Predatorokhoz akartak/akarnak használni) hogy egy olyan anyagot alkalmaznánk ami csak akkor bomlik ha röngensugár megy át rajta. Ez biztonságos lenne egy baleset esetén is. Mondjuk a kinyerhetõ energia mennyisége nem tudom hogy elég lenne-e.
Egy idõben tervben volt (az 1960-as és 70-es évek), de aztán szépen lassan letettek róla. Az igazán jó hatásfokú nukleáris meghajtás közvetlen, vagyis a hajtóanyag áthalad a reaktormagon, ettõl pedig rádioaktív lesz, és így kerül a légkörbe. Ez tényleg környezetszennyezõ, le is mondtak a használatáról, legalábbis a Földrõl indított rakétáknál.
Olykor-olykor felröppennek hírek még a nukleáris meghajtás alkalmazásáról, de úgy összeségében jelenleg nem nagyon foglalkoznak vele...
Igy a "lezuhanás" katasztrófafilm télleg inkább csak a sötétzöldek propagandáiban szerepel
Nukleáris meghajtást nem akarnak tudomásom szerint a légkörben alkalmazni
A nukleáris meghajtás legnagyobb ellenfelei a "sötétzöldek".õk mindig egy chalenger szintû katasztrófára mutatnak ,és ha lezuhan ehy nukleáris meghajtású gép akkor hasonló dolgok lehetnek mint Csernobilban,és ha ez pont egy lakott terület felett/re akkor az kellemetlen,s ezért rinyálnak(asszem)
Ezek 30 év tisztán mûszaki hibái (az anyagfáradás is az), egy-egy Airbus típus esetén sem szedsz össze arányosabb több mûszaki hibából bekövetkezett balesetett...
"Ott mutatja a nyíl, hogy Windows fog futni rajta. :)" ki van zárva ,elnyomták a terveket. Az m$ levédeti a windows nevet ,senki nem használhatja majd :)
Én meg azt nem értem ,hogy gondolhatod ,hogy az usa jobb a világ többi országánál ? Föleg mivel sik hülyék és a nagy eredményeit nem saját erõbõl ,hanem külföldi tudosokból kaparták ki.
Akkor mégsem az összes tervet törölték. Errõl még nem is hallottam. Bár ha még csak a terv elbírálásánál tartanak, akkor már az is szép eredmény lenne, ha 2010-re egy mûködõképes prototípus készülne. Nem biztos, hogy jó összehasonlítási alap, de pl. az F-22 tervezése a jó 20 éve kezdõdött, és csak mostanában fog ténylegesen szolgálatba állni.
Egyébként a kép alapján nem jósolok nagy jövõt a cuccnak. Ott mutatja a nyíl, hogy Windows fog futni rajta. :)
Nem volt ez off , jó összegyüjteni. 30 év alatt 7 baleset nem sok egy ekkora géptöl. Itt egy év alatt több BKV busz ég ki :) A fele anyaghibára enged következtetni egyébként.
A nukleáris hajtómûvet még az ûrben sem használják (pedig pl. egy Mars-utazásnál életképes alternatívája a kémiai- és az ion-hajtómûveknek), egy földrõl induló nukleáris meghajtású rakéta vagy repülõgép pedig a jelenlegi "környezetvédelmi" rendszerben szinte lehetettlen. Már azért is hisztiznek a sötétzöldek, ha egy mûhold RTG-t (Rádioaktív izotóppal mûködõ energiaforrás) visz fel...
Miért nem használnak atomhajtómûvet? Már a hatvanas években is volt mûködõ prototípus, akkora tolóereje volt, hogy lyukat vájt a talajba. Vagy nem lehetne esetleg fúziós elven mûködõ hajtómûvet építeni? Persze, reaktorban nehéz megcsinálni, de egy hajtómûben könnyebb lenne. Akkor jelentõsen csökkennének a költségek.
A CEV tender elbírálásának elsõ köre most nyáron lesz elvileg, és a remények szerint jövõ év elején már a végsõ terv kiválasztása is megtörténhet. Ettõl függetlenül erõsen kétlem én is, hogy 2010-ben emberes CEV repülésre kerülne a sor.
A Lockheed CEV ûrhajó koncepciója - lényegében alig különbözik a Kliper-tõl.
Miért van olyan érzésem, hogy újabb hidegháború elõszelét érzem a levegõben? Csak most Eu vs Usa...
"Ráadásul valaki írta, hogy 2010-re a amcsik le akarják cserélni az ûrsiklókat, tehát nekik is meg lesznek addigra a saját fejlesztéseik"
Egy ûrhajó fejlesztés nem 5 perc. Ha 2010-re szolgálatba akarják állítani az újat, akkor a prototípusnak már most repülnie kéne. Márpedig nem csak hoyg nem repül, de még papíron se létezik, mivel hogy kivétel nélkül az összes tervet törölték. Vagy lehet, hogy van valami ütõs titkos programjuk, ami olyan sikeres, hogy az összes többi alternatíva fejlesztése értelmetlen. Tulajdonképpen ez annál logikusabbnak tûnik, minél jobban belegondolok: - Könnyebb megszavaztatni ugyanazt a pénzt, ha a katonai költségvetésbe integrálják. - Magát a programot talán nem is kell megszavaztatni, hiszen titkos. - Egy "haszontalan" civil fejlesztés helyett lesz egy szuperfegyverük. - A kész technológiát nem kell megosztani más országokkal, hiszen katonai csúcstechnikáról van szó.
Persze az egész gondolatmenet arra az alapfeltevésre épül, hogy a Bush gyerek nem telejsen hülye. Szóval el is felejthetjük az egészet.
ez az ESA és orosz együttmûködésnek is csak leghamarabb 2011-re lesz valami eredménye.
A CEV sem várható hamarabb...
Mi garantálja, h a végén egyáltalán megépül ez a kliper???
Szerintem garancia nincs, de elég sok pozitív elõjel van már...
Indaiai, japán és kanadai ûrprogram még csak álom, hosszú távon meg inkább mennek majd vissza pitizve a NASA-hoz, amikor újra repülnek, mintsem sok dollár milliárdot költsenek saját fejlesztésre.
Hát azért Japán elég sokat költ az ûrprogramjára, noha persze messze nem annyit, mint az USA. Voltak kis méretû (OSP, CEV, MAKS-OS szintû) ûrrepülõ ambiciói (Hope-X és társai), ezek jövõje jelenleg képlékeny...
De! feltételezzük, hogy elkészül a klipper és teljesen frankó, még akkor is csak embereket szállít! Szal továbbra nagy elõnyben lesz a NASA.
Mennyiben? A CEV ûrhajó is csak emberek szállít... A NASA is rájött arra, amire az Oroszok rájöttek a Burán-nál: a nagy méretû, teherszállításra is képes ûrsikló nem gazdaságos, ha nincs folyamatosan kihasználva. Most a NASA is azt tervezi, hogy lesz külön személy- és külön teher ûrhajója. A teherszállítás az ESA-nal és az Oroszoknál már most megoldott (ATV, Progresz).
Ráadásul valaki írta, hogy 2010-re a amcsik le akarják cserélni az ûrsiklókat, tehát nekik is meg lesznek addigra a saját fejlesztéseik,
Megvan, a CEV. Aminek az ûrhajó része képességeit tekintve "másolata" a Kliper-nek. Ráadásul a jelenlegi tervek szerint csak 2012-ben indulhatna elsõ emberes missziójára (most próbálják felfuttatni, miután feltünt nekik, hogy a naptárban 2010 és 2012 között van két év, vagyis két évig nem repülne ismét amerikai embert szállító ûrhajó...).
pedig a mostani ûrsíklókkal sem tudna versenybe szállni a klipper (szállítás szempontjából).
És ismét: miért szállítson terhet a Kliper? Arra van jobb és olcsóbb megoldás is. Az ûrsikló egyetlen útja fél milliárd dollár (volt, most valószinüleg már magasabb), ennyi pénzbõl várhatóan 10 Kliper utat lehet megvalósítani, és talán még maradna egy-két Proton hordozórakéta indítására is...
Air India 747-200, 1978: Magasságmérõ hibájából történt lezuhanás, a 190 utas és a 23 fõs személyzet odaveszett.
Japan Air Lines 747SR, 1985: Dekompresszió, mely megrongálta a hidraulikus rendszereket, 505 utas (az 509-bõl) és a 15 fõs személyzet meghalt.
United Air Lines 747-100, 1989: Az elsõ rakodótér ajtó zárjának hibája miatt dekompresszió és robbanás történt, az áldozat 9 utas.
El AL 747-200 (Cargo), 1992: A hármas hajtómû a pillonnal együtt leszakadt, tönkre téve a mellette lévõ hajtómûvet, megrongálva a szárnyat és a vezérsíkokat, a gép négy fõs személyzete mellett 43 fõ halt meg a földön, a becsapódáskor.
TWA 747-100, 1996: Az üzemanyagrendszer elöregedése illetve tervezési hibája miatt felrobbant a levegõben, 212 utas és a 12 fõs személyzet odaveszett.
China Airlines 747-200, 2002: A gép röviddel a felszállás után szétesett a levegõben. Feltételezések szerint a baleset egy 1980-ban történt faroksérülés és anyagfáradás okozta.
Ezek a balesetek kizárólag a mûszaki problémákra visszavezethetõk.
sziasztok! nem értek egyet sok gondolattal! -miaz h amerika csillaga kipukkadt, meg lefõzhetnék az amcsikat, meg úgy kell az amcsiknak, ha õk nem mûködnek együtt az ESA-val, meg h ez Bush miatt van???? Elõször is: amerikai alternatíva azért nincs mert õk maguk sem repülnek, nem az együttmûködést hagyták abba. Másodszor is, hogy fõznék le az amerikaiakat az ESA, Orosz Ûrhivatal, Japán, India, Kanada? Indaiai, japán és kanadai ûrprogram még csak álom, hosszú távon meg inkább mennek majd vissza pitizve a NASA-hoz, amikor újra repülnek, mintsem sok dollár milliárdot költsenek saját fejlesztésre. És ha már itt tartunk... ez az ESA és orosz együttmûködésnek is csak leghamarabb 2011-re lesz valami eredménye. De ismerve az EU-t és az oroszokat biztos késnek vele. Egyikük sem a hatékonyságukról, gazdaságosságukról ismert. Mi garantálja, h a végén egyáltalán megépül ez a kliper??? Rengeteg terv fél úton megszakad. 2011-re már a NASA is rég repülni fog és nem lepõdnék meg ha az ESA gyorsan visszakacsintgatna a NASA felé. De! feltételezzük, hogy elkészül a klipper és teljesen frankó, még akkor is csak embereket szállít! Szal továbbra nagy elõnyben lesz a NASA. Ráadásul valaki írta, hogy 2010-re a amcsik le akarják cserélni az ûrsiklókat, tehát nekik is meg lesznek addigra a saját fejlesztéseik, pedig a mostani ûrsíklókkal sem tudna versenybe szállni a klipper (szállítás szempontjából).
Ez egy 3D-ben lerenderelt fantázia(g/k)ép, és nem ûrhajó.
Ha a valóságban látsz ilyen kukatetõket önmaguktól repülni, akkor szóljál.
Már mint amit a balesetekrõl tudni lehet. Ki gondolná például, hogy ugyan annyi USA atomtengeralatjárót ért katasztrófa mint oroszt csak hát õk jobban titokban tudták tartani. Vagy pl. az USA a legnagyobb légszennyezõ a világon, ki gondolná róluk, hisz õk egy fejlet nemzet. Csak hát itt jön a rejtély kulcsa(szerintem), hogy igazából nincs aki számon kérhetné õket, mert hát az egy nagy ország, szomszédok messze és mind függenek tõle. Európában bármit csinálsz, a szomszédok már tudják is és azonnal a világ tudomására hozzák.
ez ürhajo a többi meg mind szánalmas probálkozás, LUZEREK
tudtak volna korábban is, csak az airbus szerint most érett meg a piaci helyzet, hogy szükség van egy ilyen gépre is a boeing szerint továbbra sincs meglátjuk
Én nem sok B747 lezuhanásról hallottam konstrukciós hiba miatt. Kezdetekben pár orrfutó kihallt ,de megerõsítették és azóta király gép. Az meg természetes valahol ,hogy 30 évvel késöbb tudnak nagyobbat csinálni. Igaz az orosz an225 viszi a pálmát és az mégis csak öregebb mint az airbus.
Minden gyártónak megvoltak/vannak a saját kis tervezési/gyártási hiányosságai, problémái, úgy az Airbus-nak, ahogy a Boeing-nek, vagy akár az ATR-nek, Fokkernek, stb.
Az, hogy az Airbus rosszabb lenne ilyen téren, mint a Boeing, szvsz csak eröltetett belemagyarázás...
Nem csodálkozom, csak a hibák javítása sajnálatosan sok emberéletbe került. Azt sem vitatom, hogy a katasztrófák bekövetkeztéhez szükséges több tényezó között jelentõs súllyal szerepelnek az üzemeltetõ személyzet által elkövetett hibák, de úgy tudom, a kezdeti idõszakban az Airbus gépei kevéssé voltak idiótabiztosak. Nem szeretnék egy Airbus vs. Boeing hitvitába belekeveredni. Talán a forrásaim torzítottak, de az a benyomás alakult ki bennem, hogy az elõbbi cég gépeivel összességében több volt a probléma. Ennek eldöntésére sajnos nem rendelkezem pontos adatokkal, de ha valaki ismer idevágó tényszerû adatokat, azokat szívesen veszem.
Az Airbus vs. Boeing esetén szerintem õ arra célzott, hogy az Airbus megelõzte a piacon a Boeinget. Az elektronikus kormányvezérlés pedig ma már szinte minden utas- és tehergépen általánosan használt rendszer, azon pedig, hogy ezzel kapcsolatban voltak problémák, nem szabad csodálkozni...
Az ûrsiklóval kapcsolatban kismillió tanulmány és terv készült, mivel szinte minden, az ûrkutatásban vagy az ûrrel kapcsolatban álló szervezet részt vett benne a NASA-tól kezdve az USAF-on át a CIA-ig. Ezek között valóban szerepelt olyan is, amely az un. linear aerospike hajtómûvet használta vola, amely az X-33/Venture Star programban lett volna a meghajtás, de végül a Rocketdyna SSME hajtómûve lettek a kiválasztottak az STS számára.
#1: Nem szereném a Boeinget dícsérni, de az Airbust se emeljük ki. Sok áldozatot követeltek a teljesen elektronikus vezérlésû kormányrendszer hibái.
#13: Nagyon helyes, hogy az ûrrepülõgépeket kivonják. Nem erre tervezték õket, drágák, körülményesen üzemeltethetõek. Ha jól tudom, eredetileg kísérleti rendszernek szánták, a majdani valódi többször felhasználható rendszer technológiai demonstrátorának szerepére.
Valahol mintha azt olvastam volna, hogy eredetileg nem is a jelenlegi fõhajtómû rendszerrel tervezték õket felszerelni, hanem a Venture Staron alkalmazni kívánt lineáris rakétahajtómûvel. Részleteket ismer valaki? Legenda az egész..?
Az amerikai ûrsiklóprogram agonizál, egész egyszerûen két éve nem indult el egyetlen amerikai ûrrepülõgép sem az ûrbe. A jelenlegi tervek szerint pedig 2010-re ki is vonják õket...
"A helyzetet súlyosbítja, hogy mint közismert, napjainkban az amerikai alternatíva megszûnt létezni."
Ez mit jelent?
Mellesleg az ESA és az Orosz ûrkutatási hivatal, valamint gyártók kapcsolata régóta jó, sõt, az utóbbi idõben még szorosabb lett, pl. az ESA megegyezett, hogy Kourou-n (Francia-Guyana) felépítenek egy Szojuz-indítóállást.
Nem lennék meglepve, ha a Kliper is onnan indulna majd...
Az ûrsiklóval éppen az a baj, hogy túlságosan is nagy és drága, miután tehertérrel készítették. Mind az oroszok (MAKS-OS, Cliper), mind az amerikaiak (OSP, CEV) arra jutottak, hogy amíg az ûrhajók hagyományos hordozórakétával jutnak fel, addig biztonságosabb, olcsóbb és logikusabb ha külön megy a személyszállító hajó (az orosz Kliper és az amerikai CEV), és külön a teherhajó (az orosz Progresz és az ESA ATV).
"Az ûrsiklóval ellentétben a Clipper csak embereket szállítana."
Biztos jó sok agy dolgozik a témán, de ha már olyan ûrhajót akarnak építeni, ami elmegy a Nemzetközi Ûrállomásig meg vissza, akkor igazán rakhatnának már még rá némi rakteret is.. persze nem egész ûrállomás-modulok cipeléséhez, hanem pár hûtõszekrénnyi kívülrõl pakolható rakteret. azzal akár kereskedelmi mûholdat is felvihetne. a méreteit nézve csak elférne benne, ha kicsit még hozzátoldanak... szvsz.
Ha az amik ekkora gyökerek, nem csoda hogy mindenki elpártol mellõlük. A saját paranoiájuk miatt jutottak ebbe a helyzetbe. Én örülök ennek a hírnek.
Az amerikaiak észre sem veszik, milyen szépen egyesítik a világot - önmaguk ellen. Külön köszönet a Bush kormánynak.
AMreika az bekaphatja, már csak rugdalóznak, Amerika csillga kipukkatt
ESA, Orosz Ûrhivatal, Japán, India, Kanada... Bár nem ennek kell lennie az elsõdleges célnak, de szerintem simán lefõznék az amcsikat. Ennél azonban sokkal fontosabb, hogy mire juthatnak majd együtt a népek.
"Egységben az erõ." Vagy mi... Végre egy kis összefogás, ez hiányzik az emberiségnek már mióta!
Nagyon helyes ,hogy végre az eu is csinál valamit. A ruszkiknak meg van tapasztalatuk is. El kell végre felejteni az amcsikat , semmi szükség rájuk.
hajrá...ideje, hogy az EU elõáll vmi komoly fejlesztéssel és fejtörést okozzon a bugyuta amcsiknak...ezek lassan aszitték övék az ûr is... Hasonló örömmel töltött el az AIRBUS által adott maflás a hülye boeing-nek is...
Informatika és tudomány
(NST)CIFU
, de ha már olyan ûrhajót akarnak építeni, ami elmegy a Nemzetközi Ûrállomásig meg vissza, akkor igazán rakhatnának már még rá némi rakteret is.. persze nem egész ûrállomás-modulok cipeléséhez, hanem pár hûtõszekrénnyi kívülrõl pakolható rakteret. azzal akár kereskedelmi mûholdat is felvihetne. a méreteit nézve csak elférne benne, ha kicsit még hozzátoldanak... szvsz.
