tudományos forum. Biblia, telekinézis, ufok és még sok érdeeks dolog megvitatása.
http://forum.sg.hu/forum.php3?azonosito=AttilaX
ez egy hatalmas baromság és puffogtatod itt a szerencsétlen szókincsed amit az idegen szavak szótárából nézték ki és anynira sem méltattad õket h legalább a jelentésüket elolvasd..... kognitív megközelítés értelemmel és euklidészi geometria........ pfff
Szóval a cikk eredeti(leg helyesnek szánt) változata az alábbi módosításokat tartalmazza (qrva fáradtságveszélyesútitárs!) "Sokkal inkább azt, hogy "Isten mindenhol ott van"." helyett: "Sokkal inkább azt, hogy "Isten mindenben ott van"." Még 1x elnézést a Kedves Harcostársaktól...
ma 02:10 -> VÁGJÁTOK KI! VÁGJÁTOK KI! :Ð szingularitás, idõben visszafelé "elõre" haladó komplementer-függvények, klauzalitás,.... Talán mindezek egy európai átlagember - mint én - számára kevésbé lenne ijesztõ (a már szokásos hökkenést leszámítva), ha az alsóévfolyamos hittanórákon nem azt súlykolnák a fejekbe, hogy "Isten mindehol ott van", mivel ennek a kognitív megközelíthetõsége értelemmel a nullához konvergál egy az euklidészio geometriát böcsülettel kitanult ember számára. Sokkal inkább azt, hogy "Isten mindenhol ott van". Bár az már egy másik vallás, tudom.. És meglehet, egy másik téma.. ;}
szingularitás, idõben visszafelé "elõre" haladó komplementer-függvények, klauzalitás,.... Talán mindezek egy európai átlagember - mint én - számára kevésbé lenne ijesztõ (a már szokásos hökkenést leszámítva), ha az alsóévfolyamos hittanórákon nem azt súlykolnák a fejekbe, hogy "Isten mindehol ott van", mivel ennek a kognitív megközelíthetõsége értelemmel a nullához konvergál egy az euklidészio geometriát böcsülettel kitanult ember számára. Sokkal inkább azt, hogy "Isten mindenhol ott van". Bár az már egy másik vallás, tudom.. És meglehet, egy másik téma.. ;}
Bocsi, hogy egy ideje nem jelentkezem, de kind of busy... Fontos, hogy ne babráljon ki velünk a magyar nyelv, azat ne beszéljünk el egymás mellett, mert az igazán meddõ viták az ilyenekbõl sarjadnak! Addig is beszúrnék gondolatokat, igaz, mástól: "Nem volt semminek nemléte, sem léte, nem volt levegõ és fölötte kék ég. Hol volt a világ? Mi takarta, védte? Hol volt a magasság és hol a mélység?
Az élet még nem vált el a haláltól, egymásban pihent nappal és az éjjel; lélegzés nélkül lélegzett magától az Egy, és magányát dobta széjjel.
Fekete volt minden, mint mikor éj van, az idõ csak készülõ óceán volt; s ekkor az Egy, mely ott aludt a héjban, áttüzesedett és burkából kilángolt.
Megszületett a szerelem, a lélek magva és ura minden ösztönnek; nemlétig érõ gyökereit a létnek ma is a vágyban keresik a bölcsek.
És mikor a rend a határt kiszabta, mi volt alul, és mi került fölébe? Itt vad álmok, ott erõk forradalma, lent bomlás, fent a formák büszkesége.
Megtudtak-e mást is, akik kutattak? A titkokat bejárni volt-e szent ész? S ha bár istenek is csak azóta vannak, ki mondhatja meg, hogy mi volt a teremtés?
Õ, akitõl van, aki a világra õrködve néz, aki a maga õse, Õ, aki csinálta - vagy nem csinálta? Õ tudja, tudja - vagy nem tudja Õ se?"
Ennek az irománynak egy arab csillagász költõ az elkövetõje. Rigvédából idézet, melynek kora mellesleg kb 3200 év...
nekem tetszik amit irsz és értem is a lényegét:) az ok és okozatra egy bölcs azt mondta hogy:"hiszek benne de nem tudom hogy melyik-melyik" végig gondolva igaza is van hiszen minden okozat már valaminek az oka is:)
#35 Huhh ember, én középiskolában megbuktam matematikából (pótvizsga sikerült) - de ezt remélem ellensúlyozza a filozófia iránti érdeklõdésem, tehát: "ha egy esemény bekövetkezésének kisebb a valószínûse, mint egy másiknak, akkor hogy lehet mégis mindkettõ bekövetkezésére ugyan akkora esély? Ez lehet az én hozzá-nem-értésemmel magyarázható..:)"
(elõször szeretnék egy jótanácsot adni: NE kezdj szerencsejátékba!:)))
Finoman, árnyaltan ugyan, de a példádban azt mondod, hogy 50% esélyed van, hogy nyerj a 6oslotton - vagy igen, vagy nem. -Most én pedig sarkítottam rajta, hogy a kontraszt számodra is feltûnõbb legyen. :)
Nem lehet ugyanakkora esély. 100 számból kívánt 6 számot eltalálnod sokkal valószínûtlenebb (esélytelenebb), mint ha 6 vagy 10 számból kéne kitalálnod a kívánt 6 számot. Sikerülthet ugyan mindkettõ, de a valószínûség nem errõl szól, sokkal inkább statisztika. Minél nagyobb a variációk száma, annál kisebb az esélyed.
Igazából most jöttem rá, hogy Te is így gondolod, csak valamit félreértettél a 23-as hozzászólásom lottos példájában. Valószínûség nem függ attól, hogy a 6os lotton melyik 6 számot x-szeled be, tehát ugyanakkora az esélyed az 1,2,3,4,5,6-os számokkal, mint bármelyik másik 6 számmal.
#31 Biza minden gondolatod, (és ezzel együtt tetted) be van programozva, de mégcsak nem is külön külön szituációkra lebontva, hanem együtt mint egy láncsor. Ok és okozat. Nem is tudnál másképp reagálni, sem másként értékelni, mint amit tapasztalataid és gondolataid (amik ugye ok nélkül nem merülnek föl) diktálnak. Se nem tudsz gondolataidtól eltérõen cselekedni, mivel gondolat cselekedet nem választható el egymástól. Amint gondolsz, már cselekszed is - nem utána, nem elõtte, hanem épp akkor, egyetlen egy idõben. Nagyon sokan tévesen különválasztják gondolatot a cselekedettõl, pedig nincsenek külön. A cselekedet-és-gondolatnak nem kell mozgásra irányulni, tehát amikor egyhelyben ülsz, akkor is megcselekszed, amire épp gondolsz. Gondolat és cselekedet együtt jön, és együtt történik. Felvetõdõ kérdés: Amikor egy nagybögyü macáról fantáziálsz, vajon megtörténik a dolog? - Igen, meg. Maga a fantázia a gondolat, és közben ülsz-állsz-fekszel a cselekvés, ami így egyben egy újabb ok kiváltója. Abban a szent pillanatban. Hiába érzed, hogy lehetne másképp, ugyanezen gondolatod értelmében másképp is lesz, de pont a gondolatod következményeként, mint okozat. Mind képesek vagyunk látni valamilyen szinten az okok egymásutániját, nem véletlen, hogy tudásunk van, bizonyítani tudunk, és reprodukálunk. -de még csak ezt sem ok nélkül. Az, hogy ennek a dolognak csak az emberi információ feldolgozó képesség korlátai szabnának határt: Tegyük fel, hogy óriási információ feldolgozó képességgel rendelkezel. Mondjuk annyival, hogy elég lenne arra, hogy az életed kezdetétõl az életed végéig a világ összes történését tudd többek közt a saját cselekedeteid is. És bizony ennek a mondatnak a végén egy rohadt nagy pont van. Mivel hogy tudod az okokat, és saját cselekedeteid, máris nem vagy képes másképp cselekedni. Mert az ok ugyanúgy ok marad. Ha mégis sikerülne másképp cselekedned, akkor elmondhatod, hogy tévedtél valahol a láncolatban a számolás közben. ;-)) Jön a következõ kérdés: Mi volt a végsõ ok? Ha erre lennél kíváncsi, akkor válassz magadnak egy istent, csatlakozz valami szimpatikus szektához, esetleg legyél csillagász, vagy tudós, de mint elõbb leírtam az ok -annak megismerésétõl- még ok marad. Paradigmaváltásról, és a tudományról írtam egy másik topicba, majd megkeresem, ha érdekel. Arról, hogy Isten teremtett volna bármit... Hát erre szoktam megkérdezni, hogy Istent ki teremtette? A válasz általában az szokott lenni, hogy õt nem teremtette senki, mert õ öröktõl fogva való. Konklúzió: Ennyi erõvel azt is el tudom képzelni, hogy a világot nem teremtette senki, és az "öröktõl fogva való." Következõ kérdés: Honnan ez a rakás új gondolat, hogy létesült? Nincs új gondolat. A összefüggések az õskorban is ugyanúgy léteztek amitõl egy autó, vagy egy zseblámpa mûködött volna. Csak az emberek megtanulták látni ezeket az összefüggéseket. Nem lehetséges, hogy ne így lenne, ez egy egyszerû példával is igazolható: Newton elõtt is lefele estek a dolgok, mielõtt még nevet adott volna az összefüggésnek. Felmerül egy talán etikai kérdés is: Hogy lehet ilyen világképpel élni? Nagyon sok ember számára visszataszító lehet ez a világkép, és nem azért, mert hibát talált az érvelésemben. Az emberek szeretnék a világot megváltani, új dolgokat létrehozni, szeretnének teljesen szabadok lenni, függetlenek mindentõl, elkerülve a halált. Ezért hisznek mindenféle felsõbb lényben, a fejlõdésben, szabad akaratban, vagy bármi másban. #47: Ja, arról is beszélhetünk, hogy megdugtam a szomszéd Katinénit, de a hozzászólásod vége a logikus konkluzió.:-)
Vlala: A tudomány soha nem hangoztathatja, hogy nincs Isten, mert valamibe vetett negatív hit is ugyanolyan hit. Aki kétértékû logikát használ annak tényleg valami vagy van, vagy nincs, (ha nem tudja, hogy van, akkor nincs) és ha ez ateizmussal párosul, azt nevezik erõs ateistának. Háromértékû logikával egy ateista világnézete úgy néz ki, hogy "nem hiszek benne" Ez se nem feltételezi azt, hogy létezik, se nem azt, hogy nem létezik, tehát szimplán nem tudja - gyenge ateizmus. Szerintem a háromértékû logia annyival használhatóbb, hogy amirõl nem tudja, hogy létezik, arról nem gyárt olyan elõítéleket, feltételeket, hogy nem létezik. Amúgy a tudomány is ezen alapul: Vannak még nem-megismert dolgok, de nem veti el a létezésüket.
Régebben olvastam egy über-brutál buddhista okfejtést arról, hogy lehetetlen a mozgás, ami ténylegesen látható a világban (ráadásul a jelenben). Arról szól, hogy: járt úton már nincs mozgás mert befejezõdött, a meg-nem járt úton pedig még nincs mozgás, mert még nem kezdõdött el. A megjárt és a meg-nem-járt úttól elkülönítve az éppen járva-levõ út nem ismerhetõ meg. <-- nincs mozgás rajta ergo az éppen járva-levõ út nem létezik. Ezt belátni azért már tényleg vetekszik egy végtelen megtapasztalásával.
Hát most jól megkaptad. :D:D:D:D Na figyelj csak! Azonnal jön
Tegyük fel, hogy még soha életedben nem láttál vizet. Belemeríted a poharad tengerbe, és megvizsgálod a pohár tartalmát. Rájössz, hogy sós és folyékony. Ebbõl azt a következtetést vonhatod le, hogy a tenger is sós és folyékony, csak nagyobb. De azt nem tudod meg egy pohár vízbõl, hogy a tengerben vízi élõlények, vízi növények vannak. De ha pl. egy embernek levágod az ujját, na abból tényleg nem tudod megismerni az egész embert. Ez az analitikus nyugati gondolkodás, a részletek vizsgálata... ha egy európai vagy amerikai ember megnéz egy képet, akkor hosszasabban néz külön tárgyakat, megakad a szeme a részleteken... Ha a keleti ember néz egy képet, szaggatott pillantásokkal mindent megnéz rajta, behelyezi a tárgyakat a környezetükkbe, jobban kialakít egy saját képet az egészrõl. És nekik van igazuk! Az egészet csak úgy ismerheted meg, ha az egészet vizsgálod, egyben. Ha az egészet ismered, ismered a részleteit is --> az egész tartalmazza az egészt felépítõ részt. Ha egy részletet vizsgálsz, nem ismered meg az egészt, mert nem következtethetsz belõle, hogy hány számos teljesen különbözõ részlet létezik még az általad ismert részleten kívül, amelyek az egész mivoltát befolyásolják.
kivágom egy osztályképnek a sarkát és odaadom neked, tehát te birtokolni fogod az egész egy részét, mégsem fogod megismerni azt amit a kép tartalmazott, ha elõtte nem láttad az egészet
mégvalami: a pohárban benne lesz a tenger élõvilága, növényzete, áramlatai?
már hogyne ismerhetnéd fel belõle az egészet? ha belemeríted a tengerbe a poharad nem ugyanaz a tenger lesz a pohárban? a mikrokozmosz tartalmazza a makrokozmost és forditva is,a kicsiben ott van a nagy és forditva is!
Én egy teljesen komoly hasonlatot írtam azon a logikus alapon, hogyha valaminek bírtokoljuk egy darabját, nem ismerhetjük meg belõle az egészet, legfeljebb következtetéseket vonhatunk le arról, hogy milyen lehet az egész. Ezért nem ismerhetjük meg istent, ha egy darabja bennük van. Látnunk kell teljes valójában.
ui.: Isten és igazság nem ugyanaz. Istenbõl következik az igazság, de az igazságból nem következik Isten.
éppen úgy keresed te is a választ az igazságra ahogy mindenki más...valaki arra próbál rájönni hogy vajon lehet e vége a világûrnek,valaki meg egyszerûen önvizsgálatot tart! az mindegy hogy ezt Hesse,Hamvas vagy Buddha esetleg a mi szintünkön tesszük,a lényeg hogy valamit keresünk! Valaki Istennek valaki igazságnak hivja! de ha a beszélgetés átmegy a komolytalanba akkor ne csodálkozz ha poénkodás lesz belõle:)
Lehet hogy én vagyok a hülye. Sõt, biztos. Ezért kérem tõled, hogy az én alacsony szintemhez mért egyszerûséggel és primitív, leegyszerûsített szóhasználattal magyarázd már el nekem tömören a #76, #78 és a #81 -es hozzászólások tartalmát, igazságának mibenlétét, valamint azt, hogy az én válaszaimból logikus következtetéseket levonva hogyan jön le az, hogy gondolkodásom szintje a ti szintetek alsó határait sem üti meg. Mert lehet hogy én egy hülye fasz vagyok, de ha nem magyarázod meg, hogy miért úgy van ahogy te gondolod, hanem szimplán magyarázatok nélkül becsmérelsz, akkor nem érteném meg az igazadat akkor sem, ha 200-as IQ-m lenne.
A világ végtelensége, számítógépes játék? Ez sem a legjobb hasonlat :D Az a baj, hogy nem lehet erre se mit mondani, mert az Univerzumot(és fõleg a keletkezését) melyben élünk nem lehet jellemezni, mivel más Univerzumot még nem nagyon láttuk. Csak önmagával tudjuk magyarázni.
Jah igen, a világ végtelenségérõl még... képzeljünk el egy számítógépes játékot. megyünk megyünk megyünk elõre, aztán egyszer nem tudunk tovább menni, nem tudunk egy helyrõl kimenni... És mi van azon kívül? Nincsen semmi. A való élet van azon kívül, de az már egy másik dimenzió. Ilyen lehet a mi életünk is... Megyünk a "végtelen" világûrben, és vége, nem tudunk továbbmenni. Azon kívül nincsen semmi... Csak még egy külsõbb élet, egy egészen más dimenzió =)
minek értsem meg Istent ha nem létezik? egyáltalán minek kell megértenem magamat? ha visszaolvasnál az egész onnan kezdõdött, hogy azt írtad, hogy Isten mindig is létezõ volt, én erre azt írtam, hogy lehetetlenség ezt felfogni, hogy mindig is létezett szóval iylet SZVSZ felesleges állítani, ha még felfogni sem tudjuk, és a többit nem kívánom leírni, el lehet olvasni
miért hülyeség az, hogy vele mindent meg lehet magyarázni? tudtommal az õskortól kezdve egyiptomon át a görögökig és még nagyon sok népnek volt Istene, akikkel a tüzet, esõt stb. megmagyarázták, mert még nem értették meg:P
Az "intelligenciának" melyik fajtája teremt egy olyan természetet, ahol az egyiknek a túlélése a másik széttépésétôl függ ? Melyik beteg szellem teremtene egy életciklust, melynek résztvevôi - az álat éppúgy mint ember - állandó félelemben él. Talán a Mindenható Isten tenné ezt ? Nem, de a szellem a Mátrix mögött igen, és az megtette...
erre csak azt tudom mondani hogy a jó anya a gyerekét játszva tanitja meg járni és nem kezdi anatomiailag kielemezni a járás fogalmát:) az abszolút igazság sem fog az orrod elé vágódni hanem hadja felfedezni magát:)
ha isten egy szelete benned is megvan akkor önmagad kell megérteni és ezáltal megérted istent is! de ha neked isten már egy elcsépelt figura akkor helyettesitheted a szót Igazsággal is! a mondatod másik fele meg az emberi hülyeség netovábbja
persze hogy nem ,egy véges gondolat hogyan is képzelhet el pl. egy végtelent? van egy történet a kútban született kisbékáról aki még nem járt a kúton kivül! egyszer beugrik hozzá egy kintrõl jött béka és mesél neki rétekrõl,erdõröl,tavakról meg amit kint látott,de ezt a kis béka nem hiszi el mert nem tudja bebizonyitani a kintrõl jött hogy valóban léteznek-e ezek a dolgok!
csak a bizonyosság erõsebb az elméletnél:) én sem tudom istent bizonyítani de én úgy gondolom,hogy többek vagyunk egy petesejt és egy himivarsejt tulburjánzásánál! szerintem kell egy kis hit is meg egy kis tudomány is...aztán megvannak mindkét oldal szélsõségesei:)
már bocs, de még 800-as IQ-val sem lehetünk képesek felfogni azt, hogy mindig is létezett, de ha te nekem itt és most el tudod magyarázni, akkor gratulálok.
ha pedig feltesszük azt, hogy Isten csupán egy kitalált személy, akkor a keletkezése az ember keletkezése körüli idõkre tehetõ
nem veszem sehonnan,de ami keletkezik az meg is szûnik tudomásom szerint! a másik hogy már továbbköltötted a hsz-emet keresztény istenre,holott én csak istent irtam:) továbá a pogányoknak(bár ez a szó nem létezik csak a keresztények fantazmagóriája)is volt istenük méghozzá kettö : Föld anyánk és Ég apánk!
X+1 vallás vs. tudomány vita a tudományos fórumon...
A tudomány elméletekre, és azok bizonyítására épít. A vallás azonban az esetek döntõ többségében egyszerû fantazmagóriákra. A kettõ között a fõ különbség, hogy a tudomány keresi a válaszokat, a vallás viszont készen prezentálja a saját válaszait.
honnan veszed hogy mindig létezett? Puszta megérzés, vagy egy ómen a mindenhatótól? :D A keresztény istennek annyi a valóságalapja mint az orkoknak meg az elfeknek. Szép mese. Ha létezik egy felsõbbrendû erõ, ami irányítja az életünket és létrehozta a világot, az nem a keresztény Isten. Az ember története sokkal régebbre nyúlik viszsa a kereszténységnél. Õsi vallások, pogányok, sámánizmus, stb minden jóval a kereszténység elõtt keletkeztek. Kétlem hogy Krisztus állítólagos születése elõtti néhány évszázaddal lett volna az a hirtelen fordulat, hogy hopp, a keresztény szektások megvilágosodtak, rájöttek az igazságra, meglátták az egy élõ Istent. Elég kevés rá az esély.
Érdekes, hogy a tudomány azt hangoztatja, hogy nincs Isten, mégsem tud megmagyarázni egy csomó dolgot, csak azzal, hogy "még nem tartunk olyan szinten, hogy ezt megértsük"... Szerintem a tudomány a mai ember vallása, hisz abban, hogy mindenbre megkapja a választ a fizikától, biológiától, kémiától és a parapszichológiától.
nem jött létre,mert mindig is létezõ volt! Sajnos Isten mint olyan fogalommá szükült és az emberek saját korlátaik közé próbálják szoritani és ami korlátozva van az bizony nem isten! Buddhát mikor megkérdezték hogy "Mi az Igazság?" egyszerûen csendben maradt,mert bármit mondott volna az beszûkitette volna az õ relativ igazságába! elnézést a filozofálásért de Istenrõl fölösleges beszélni!
Annyi különbözõ vallás van követõk millióival, hogy nem lehet tudni melyiknek hihet az ember, ha egyáltalán hihet valamelyiknek. Persze elõfordulhat hogy pont a kereszténységben van az igazság én nem tudom. De ha Istent meg lehett fogalmazni és beszélni lehet róla, akkor õ valami. És a valami az keletkezik valahonnan, de ha már Isten megszületett/létrejött valahogy, akkor azt az egész világ is megtehette nélküle.
Anno általános iskola alsó tagozatban igenis foglalkoztam Istennel!Megpróbáltam elfogulatlanul minden oldalról keresni az Igazságot, vagyis tisztábban megfogalmazni magamnak az "igazság" definícóját. Aztán módosítottam a keresés feltételeit.. ;> Különben nem hiszem, hogy Õ pont a mi fórumunk miatt érezné magát magányosnak, de ettõl még bõven belefér ebbe a topic-ba!
Itt senki sem foglalkozik Istennel? Mi van, ha mindez az õ mûve volt? Õ teremtette a világûrt stb.
igazából én személynszerint nehezen tudom elképzelni(vagy inkább nem is akarom..), hogy a mi univerzumunk jelenlegi létezése egy kitûntetett esemény lenne, és ha ez egyszer megszûnik létezni, jöhet a totási nihil. Sokkal inkább egy, a évszakok körforgására emlékeztetõ (fõleg a sarkköri:) születés-élet-halál jellegû ciklikus folyamatnak hiszem, így az állandóságra(idõtelenség) helyezem a hangsúlyt, és ez már egy másik nihil!:) Illetve nálam sokkal nagyobb elméleti koponyák is (húrelmélet,reakciós elmélet,meg egy szörnyûségek).De legfõképp a hinduk
A másik számomra agyfárasztó kérdés, hogy mikor keletkezett, a világûr? Mert egyszer csak volt az õsrobbanás egy pontból (igen-igen ezis elég hihetetlen és megmagyarázhatatlan dolog) és kész, de mi volt elõtte, vagy mindig is létezett, ha nem akkor miért/hogyan jött létre? stb. asszem ezt sosem fogjuk megérteni:C
egen, ebbe belefájdult már a fejem párszor :D A fizikai valóságban a végtelent nem lehet magyarázni. lehet, hogy ha a véges világûrbõl kilépünk, nem számít többé tér és idõ, ezért nincs olyan hogy vége van, meg olyan sincs hogy végtelen. De ahhoz hogy ezt felfogjuk, a gondolkodás és az érzékelés egy egészen más formája, nem a fizikai valóságon, nem teren+idõn alapuló emberi gondolkodás szükséges.
De végülis én nem hiszek el semmit túl könnyen. Nem jártam még a holdon soha, sem a szabad világûrben, ezért azt sem hiszem el feltétlenül, hogy létezik valami olyesmi a Földön kívül, hogy világûr. Lehet hogy ferdítés, vagy nem is az aminek hisszük? :D
Nah meg azt mondják minden elemi részecskékbõl épül fel... Szerintem ha egészen nagyonkicsi lennék, szabad szemmel nem látható és az asztalon feküdnék, ugyanúgy az asztal felületét látnám, mint ahogy most teszem... semmi atom vagy ilyesmi. Az ismert legkisebb részecskék az alkotói mindennek, azt mondják... de ahhoz, hogy a legkisebb részecske anyagot hozzon létre, magának is anyagnak kell lennie. Ahhoz pedig, hogy maga is anyag legyen, valamibõl fel kell épülnie, tehát van egy nála kisebb részecske, ami szintén eleme az elemnek, és ezért annak is van eleme. És ez így megy a végtelenségig, mindennél van egy kisebb. Itt jön megint, hogy a fizikai valósággal nem tudjuk magyarázni a végtelent, tehát semmi sem tarthat a végtelenségig és semmibõl sem lehet végtelen sok.
A mértékeken, a matematikán alapúló dolgok (az összes tudományág) ennek megfelelõen ferdítés, mivel a végtelent nem lehet tudományosan megmagyarázni, így a magyarázatot nem a tudományban kell keresni.
Állatvédõ, figyelj: felmérések szerint egyre szívesebben játszanak a 'Honfoglaló' nevû webes kvízjátékkal inkább munkaidejük alatt. Szerintetek az ebbõl adódó esetleges sikerélmény sekentõen hat a dolgozók effektv napi teljesítményére?
talán mindkettõ egy kicsit! :) Szeintem a szórakozni akarsz, inkább járj cirkuszba, vagy valami.. Csak hogy ne vesszen kárba az idõd.
bocsi a hangnemért, csak a felesleges szarkeverõktõl szeretnék megszabadulni, és egy kicsit fáradt is voltam hajnalban.. Viszont teljesen jogos, hogy meg kellett volna szûrnöm a vágólap tartalmát, mielõtt ideszúrom. No comment... A legjobbakat! ;)
ha egy esemény bekövetkezésének kisebb a valószínûse, mint egy másiknak, akkor hogy lehet mégis mindkettõ bekövetkezésére ugyan akkora esély? Ez lehet az én hozzá-nem-értésemmel magyarázható..:) Különben köszi a hozzászólást, messzemenõleg az egyik legértékesebb eddig a topic történetében, akkor is, ha eltekintünk a silány kokurenciától.:)) A determinálhatóság mértékének - ahogy én is korábban írtam (valahova)- sztem leginkább az emberi információfeldolgozó képesség korlátai szabnak határt. A tudományok szinergiája meg egyre inkább megfigyelhetõ, szerintem (hacsak gazdasági érdekek, vagyis az ember telhetetlensége nem fojtja el csírájában) egy nagy paradigamváltás történik jelenleg a világban(értsd: emberiség). Többek között ennek köszönhetõek az olyan címû könyvek, mint pl 'A fizika taója'. Még írok hozzá, de most sietnem kell(ene) ->
jómagam is kedvelem Douglas Adams irományait, ez a topic-cím inkább személyes jellegû értékkel bír. Egy kedves cimborámmal folytatott beszélgetések végkövetkeztetéseiként használtuk elõszeretettel.. (amúgy lehet címet változtatni? :)
Informatika és tudomány
Kazualitás. 
