Thx, de a fenti képen egy kissé szétszedett, míg a linkeden egy összerakott gép van, ami szvsz nagyon hasonló. Végülis lényegtelen, csak a pontosság kedvéért.. :)
"A képen már új Enigmát látjuk? Úgy tudom az 4 tárcsás. Itt 3 van, de talán egy üres hely is." Hm, nekem nagyon 3 tárcsásnak látszik, visszaverõvel, hiányzó akkumlátorral, és bemeneti tárcsával.
A képen már új Enigmát látjuk? Úgy tudom az 4 tárcsás. Itt 3 van, de talán egy üres hely is.
"Nem ártott volna magyarul is leírni az idézetet. Végül is Magyarországon élünk, vagy mi a szösz!" De az angol forrás relevánsabb, mint a magyar (ráadásul Kieyoomia-ról magyar honlapon a keresõk tanúsága szerint nem értekeznek).
1. Joe Kieyoomia 1927-ben született, az új-mexikói 200. parti tüzérség (légelhárítás) kötelékében szolgált. 1942-ben a Fülöp-Szigetek elesténél esett fogságba. Túlélte bataani halálmenetet, ami sok amerikai (és fülöp-szigeteki) katona életét követelte. 2. A japánok - Kieyoomia elmondása szerint - amerikai-japánnak nézték (valószínûleg nem láttak még indiánt, csak afroamerikait meg fehéret) - és ezért is (gaz áruló) megverték. 3. Kieyoomia nem tudott a kódolásról (nem minden navajo-t/navaho-t képeztek ki kódolásra). 4. Amikor a japán hölgyek leírva mutatták neki a szavakat, csak azt tudta megmondani, mit jelentenek a szavak (madár, teknõs, víz), de a mögötte levõ tartalmat (hogy betûzés vagy kódszó) nem - lásd 3. 5. Miután 3 és fél év múlva kiszabadult (Nagaszakiból), 1997-ben halt meg.
Na igen Joe Kieyoomia az egyik fogsába esett navahó. És megdumálta a japánokat, hogy nem érti saját nyelvét.
Nem ártott volna magyarul is leírni az idézetet. Végül is Magyarországon élünk, vagy mi a szösz! Engem nem zavar egyébként, én olvasok angolul.
Amit a pasi még mond, az arra enged következtetni, hogy a kihalgatótisztje nem volt valami képzett. Ha csak arra gondolok, hogy az indiánt amerikai japánnak nézte. Azután jött két japán nõ ("One day two Japanese women visited me"), és a pasi fordított, de a japánok szerinte nem tudták értelmezni az egészet.
Az meg, hogy magasrangú tisztek mit hazudnak, az mindegy.
The Navajo spoken code is not very complex by cryptographic standards, and would likely have been broken if a native speaker and trained cryptographers worked together effectively. The Japanese had an opportunity to attempt this when they captured Joe Kieyoomia in the Philippines in 1942. Kieyoomia, a Navajo Sergeant in the U.S. Army, was ordered to interpret the radio messages later in the war. They made no sense to him, and when he reported that he could not understand the messages, his captors tortured him. Given the simplicity of the alphabet code involved, it is probable that the code could have been broken easily if Kieyoomia's knowledge had been exploited more effectively by Japanese cryptographers.
The Imperial Japanese Army and Navy never cracked the spoken code, and high ranking military officers have stated that the United States would never have won the Battle of Iwo Jima without the secrecy afforded by the code talkers. The codetalkers received no recognition until the declassification of the operation in 1968. In 1982, the code talkers were given a Certificate of Recognition by President Reagan, who also named August 14 "National Code Talkers Day." Forrás: Wikipedia
Kieyoomia says his captors at a Nagasaki prison initially tortured him because - judging from his surname - they thought he was Japanese-American.
"I told them I was Navajo," Kieyoomia says, his crystal-blue eyes turning defiant behind a wrinkled face and a pair of bifocals as he sat outside his remote home on the Navajo reservation and told his war story.
"They didn't believe me," he says, shaking his head. "The only thing they understood about Americans was black and white. I guess they didn't know about Indians."
After months of beatings, Kieyoomia says, the Japanese accepted his claim to Navajo ancestry. But he says the torture that followed was worse.
"One day two Japanese women visited me," he says. "They wrote Navajo words in English and asked what they meant. So, I told them: "This means bird, this means turtle, this means water."
Kieyoomia says he now thinks the Japanese were baffled after hearing the Navajo Code Talkers speak in their language, which was unwritten at the time. Unable to comprehend the sounds they turned to their captive Navajo.
The code, used by Navajo Marines to relay information across the Pacific, had the Navajo language as its basis, but developed a secret vocabulary in which armaments were renamed as everyday Navajo words.
When the Japanese questioned Kieyoomia his translations were useless.
Nem is az volt a kódolás alapja. Hanem maga a navahó nyelv.
A navahó nyelvnek akkor nem volt dokumentációja. Szótár, nyelvkönyv, írásos irodalom nem létezett, legfeljebb csak néhány antropológus feljegyzéseiben. Gyakorlatilag nem beszélte más, mint a törzsbeliek. A japánoknak a megfejtéshez el kellett kapni néhány navahót, és meg kellett törni õket, hogy legyen valaki, aki lefordítja szöveget. Hogy ezt miként érték el, azt nem írja le semmilyen forrás, de szerintem az alanyoknak bõven volt része verésben, hülyítõszerekben, zsarolásban, meg mindenben, amit egy kellõen szadista kihalgató ki tudott találni.
Ha már volt valaki, aki fordított, akkor már sínen voltak. Az, hogy a szövegen belül milyen megnevezéseket használtak az angolban használatos helyett, már nem számított. A filmbeni szerecsenmosdatás-szintû megjegyzés meg szóra sem érdemes.
"Netalán olyan volt az elrendezés (huzalozás), hogy egy ugyanúgy beállított Enigma végezte a visszakódolást?" Az Enigma szimmetrikus titkosítást használt, tehát egy ugyanúgy huzalozott (ugyanúgy beállított) Enigmával dekódolható volt az üzenet.
Az Enigma feltörésérõl, és a Turing-bombákról itt olvashatsz.
Az egész alapja annyi, hogy a navajo-k nyelve annyira eltér szerkezetében mindentõl, hogy nem a sólyom-vadászgép, vagy teknõs=tank párhuzam kell a megfejtéséhez:) Ezért nem érte volna meg alkalmazni õket. Nem gondolod?
Hmm... Utána fogok járni, mert nem értem, miért elegendõ az egy osztással történõ elforgatás... És minek rögtön 3db? Netalán olyan volt az elrendezés (huzalozás), hogy egy ugyanúgy beállított Enigma végezte a visszakódolást?
"Ettõl persze a rádiós bemérés hatékony harceljárás volt, de már csak a támadó tengeralattjáró ellen, és elsõsorban a háború elsõ szakaszában. Ekkor viszont még az angoloknak túl kevés hadihajója volt, amely fel volt szerelve ilyen mûszerrel."
A tengeralattjárók ellen ez a módszer, és persze a sonar és a radar alkalmazása volt a leghatékonyabb az egész háború alatt, ill. most is az, szóval ezzel találták meg õket. Ha megvolt a célpont, akkor már könnyebb a megsemmisítése.
Más módszerek is voltak, pl. a kikötõbeni lebombázás, vagy a hajógyárak lerombolása.
Ezzel a ketyerével törték fel az Enigmát anno (Turing-bomba a neve, mert mûködésekor úgy kattogott mint egy bomba). Három Enigmát állítottak be ugyanúgy, mindössze annyi különbséggel, hogy a második gép elsõ keverõtárcsáját egy hellyel elõreállítják, a harmadikat pedig még két hellyel elõrébb. Ezután mindhárom Enigma kimenetét összekötik a következõ gép bemenetével (az utolsó Enigma kimenetét egy elem és egy lámpa közbeiktatásával kötötték össze az elsõ Enigma bemenetével). A három keverõtárcsa mindaddig egy ütemre forog, míg az áramkör be nem zárul, és a lámpa kigyulladása jelzi a helyes beállítást.
10 mp volt megkeresni (nem visszafejlteni, csak megkeresni a neten:)
Az elsõ üzenet Visszatérve az M4 Projecthez: a szervezet nyíltforrású üzenettörõ alkalmazása a múlt héten végre megbirkózott az egyik üzenettel. Íme a 1851/19/252-es rádiójel, immár dekódolva: „F T 1132/19 tartalma: Kényszerû merülés a támadás alatt. Mélységi támadás. Utolsó ellenséges pozíció 0830h AJ 9863, 220 fok, 8 csomó. Követjük. (A barométer) 14 mb-re zuhant, észak-észak-keleti (szél), (4-es erõsségû), látótávolság 10 (tengeri mérföld).”
Nem biztos hogy a "brute-force" (végigpróbálja az össze variációt) mód beválik, a másik kettõnél is.
Ebbõl látszik, hogy önmagában a technika nem sokat ér.
azért azt ne felejtsük el, hogy ez a csoport "csak" 2500 géppel dolgozott, míg azért az egyes nemzetek titkosszolgálatai tuti nem csak ennyivel dolgoznak...
"Hartwig Looks, az U264 jelzésû tengeralattjáró parancsnokától származó anyagok felhasználásával sikerült igazolni az üzenet valódiságát, amely egy rövid jelentés volt a hajó tevékenységérõl, illetve az idõjárási viszonyokról. "
luxus lenne a cikket is elolvasni? olyan sok betü??
Ugyanakkor nem olyan biztos, hogy élete és (nem)szenvedése árán is védte volna az õket saját hazájukból kitúró, jó részüket kiirtó, maradékot rezervátumokba záró fehéreket...
Na a tied eddig a legpontosabb leírás a mûködésérõl a cuccnak.
Egy navaho katonát elfogtak, de az nem kódfejtõ volt. "Odaültették" a rádió mellé és kicsit kérdezgették. Õ mondta, hogy igen ez navaho, de a rádióban "virágnyelven" beszéltek így nem értette, hogy mirõl is van szó. Ennél tovább a japók nem is jutottak vele.
Hát nem tudom hogy ezek a modern kori Navaho indiánok mennyiben õrizték meg az õseik szellemiségét. Azt ugye mindenki tudja hogy a kínvallatás indiánéknál bevett szokás volt, és illett ezt vigyorogva eltûrni, és büszkén meghalni.Ebbõl a tartásból biztosan kevés maradhatott a XX. század elsõ felére, de az azért meglehetõsen valószínûnek látszik hogy a többezeréves genetikai szelekció, és "pszichológiai tréning" eredményeképpen ezek az emberek a vallatást jobban tûrték mint akárki közülünk.
Azért érdemes ide is bekukkantani... Az ENIGMA eredetileg úgy szuperált, hogy volt egy minden nap beállítandó kezdeti helyzete a tárcsáknak. Amikor elkezdtek vele kódolni, a jel végigszaladt a (mondjuk) négy tárcsán, a végén berakott "jelfordító" (ami szintén huzalozva volt) pedig visszazavarta a jelet a négy tárcsán visszafelé. Így lényegében egy betûbõl útközben 4+1+4=9-szer lett "más betû", és ez a kilencedik gyulladt ki a világító penelon. És ekkor természtetesen a legutolsó tárcsa fordult egyet, amivel rögvest más huzalozása lett a szerkentyûnek. Ha az utoló körbefordult, akkor fordult egyet vele együtt a következõ és így tovább. Ez azért eléggé gennyes valami... Bár lehet a zsebszámológépemre megírható a visszafejtõ program... Talán a BruteForce módszer is lemenne rajta, mielõtt kimerül az elem. Az itt a sz@r, hogy minden egyes lehetséges visszafejtett üzenetet meg kellett nézni egy embernek, mert a használt számítógépeik biztosan nem ismerték fel, hogy a dekódolás eredménye értelmes szöveg volt-e vagy sem... Ez baromira belassíthatta a munkát. A számító egy próbálgatást megcsinál mondjuk 0.1s alatt, a katonaember mellette ezt kb. 3-5s alatt fogja fel, hogy értelmes-e vagy sem. Baromi lassú, és még be sem avatkozott, hogy mehet tovább a próbálgatás, vagy hogy ok, itt megállunk.
-=ZR=-
A szövetségesek elsõdleges célja a saját hajók megvédése volt, emiatt lett rendkívül fontos az ellenséges üzenetek gyors dekódolása. Ha megállapították, merre járõrözik a német tengeralattjáró, akkor úgy irányították a saját konvojaikat, hogy elkerüljék a találkozást. Így a szövetséges hajók sértetlenül eljutottak a céljukig, az U-boot kapitánya meg csak a látszólagos balszerencsét okolhatta, amiért nem akad zsákmánya.
Ha levadászták volna a felderített útvonalú tengeralattjárókat, akkor az elsõ néhány "váratlan veszteség" után a Kriegsmarine gyanút fogott volna, és bonyolultabbá teszik a kódot - mint ahogy azt meg is tették, csak már túl késõn. Vagyis Bletchley Park stratégiai elõnyt adott, nem pedig taktikait, de ez elegendõ volt az Atlanti Csata megnyeréséhez.
Ettõl persze a rádiós bemérés hatékony harceljárás volt, de már csak a támadó tengeralattjáró ellen, és elsõsorban a háború elsõ szakaszában. Ekkor viszont még az angoloknak túl kevés hadihajója volt, amely fel volt szerelve ilyen mûszerrel.
"Ha valaki tûzforró információkkal dolgozik, akkor ez az idõtartam természetesen meghosszabodik." Jó ezzel tisztában vagyok. De ha az amerikaiak tudták, hogy elkapták egy navahó-jukat akkor a kód használhatatlanná vált volna. Vagy lehet, hogy nem sok navahó-t kaptak el, akik elkapták azok meghaltak a háborúban, és nem sok jelentõsége volt az ügynek - így további titoktartásra kötelezték a két lábon járó Enigmákat.
"De reménytelenül naív az, aki azt hiszi, hogy nem lehet bárkit megtörni." Nem csak a japánok... Itt is voltak érdekes esetek.
"Egyébként ezek tárolódobozokat, az állapotukból ítélve elsüllyedt hajókbõl mentették ki. Ismert a német alaposság, így tudom, hogy idõnként cserélték a kódtárcsákat is." Cserélték. És 4 tárcsahellyel számolva 5 tárcsás készletet feltételezve 5*4*3*2=120; 8 tárcsás készletet feltételezve 1680 tárcsasorrend lehetséges (Enigma M4-es típus, 1942-ben lett bevezetve). Ehhez jön hozzá a tárcsák beállításai, meg az elõlapon található kapcsolótábla...
Ha volna közöd a hadsereghez, akkor tudnád, hogy a sorállománnyal is aláirattak annó egy titoktartási fogadalmat. Kivétel nélkül, az alapkiképzés után, a fogadalomtételkor. Meg a leszerelés után is, egy másikat, hogy két évig nem mehetsz külföldre, és nem beszélhetsz csak úgy a vakvilágba. És ez csak a rutin volt.
Ha valaki tûzforró információkkal dolgozik, akkor ez az idõtartam természetesen meghosszabodik.
Ha meg rájöttek, hogy a "másik félnek" dolgozol, akkor ez alapján vádolhattak meg hazaárulással, ami halálbüntetést jelentett, itt Magyarországon is, a magyar állampolgároknak.
De reménytelenül naív az, aki azt hiszi, hogy nem lehet bárkit megtörni. A távolkeleten pedig a kínzást mûvészi fokon ûzik-ûzték. Az indiánok is csak emberek, és biztos, hogy a japánok tudtak szolgáni nekik pár meglepetéssel. És persze már akkor is volt igazságszérum, és használták is.
Kódolót meg azt hiszem, Te is megérted, egészen különlegesen kezeltek, mindenkor és mindenkor.
Egyébként ezek tárolódobozokat, az állapotukból ítélve elsüllyedt hajókbõl mentették ki. Ismert a német alaposság, így tudom, hogy idõnként cserélték a kódtárcsákat is. Ugyanis többféle volt belõle, nem egykaptafára készült mindegyik. Azért volt nehéz az Enigma üzeneteit megfejteni, mert azt kellett elõször megállapítani, melyik fajta tárcsakészlettel kódolták le.
A tengeralattjárók ellen meg a rádióadások helyének bemérése volt a legjobb módszer. Több kísérõhadihajó egyidejû háromszögelése elõl nem tudtak elbújni, és hadihelyzetben a dekódolás idõrabló mûvelete amúgy sem fontos. Ha már elsüllyesztették-elzavarták akkor talán foglalkoztak a távirat megfejtésével, vagy nem.
A fontosabb a német parancsnokság utasításainak megfejtése volt, az többet ért.
"Csak ez könyv beszél öt-nyolc kódtárcsáról." Nemcsak. Lásd német Wikipedia. Két dologról beszélünk: egyrészt hogy a gépben egymás mellett hány tárcsa helyezkedhetett el (3/4), másrészt hogy hány tárcsát adtak hozzá (3/5/8).
Itt például 5 tárcsa van a dobozban.
"sikerült a "kódot" megtörni" Ebben az esetben a "kulcsot" szerezték meg, nem a kódolt üzenetbõl következtették vissza az eredeti szövegre. Ebben az esetben a "Ha másként nem, akkor keríteni kell egy árulót." megoldás. Másrészt akkor miért tiltották meg nekik 1968-ig hogy beszéljenek a hadseregben betöltött szerepükrõl?
"A rejtjelkulcsot meg más útvonalon kell eljuttatni a felhasználóhoz." Például nyilvános kulcsú/asszimetrikus kódolással...
A kódolást így vagy úgy fel lehet törni. Ha másként nem, akkor keríteni kell egy árulót.
Az a legbiztosabb, ha a haditervet nem sugározzák ki a vakvilágba, hanem rejtett útvonalon, fizikailag kódolt, titkosított formában viszik a rendeltetési helyre. A rejtjelkulcsot meg más útvonalon kell eljuttatni a felhasználóhoz.
Egyébként a japánok is feltörtek egypár amerikai kódot. De az amerikai támaszpontokat már az elsõ viláháború alatt is távírókábelek kötötték össze, amit nem tudtak lehallgatni. Kényesebb infót azon küldtek, nem rádión.
A Discorery csatornán volt egy film, ami a valódi "kódbeszélõk"-rõl szólt. Több, a Második Világháborút megjárt navahó indián beszélt az élményeikrõl. Az egyik megemlítette, hogy több törzsbeli társát elkapták a japánok. Ismerve a japánok hozzáállását a foglyokhoz, biztos, hogy sikerült a "kódot" megtörni. Ezt a veterán is megmondta!
Hogy a japán most nem büszke a "teljesítményükre", azt hiszem érthetõ. Vagy nem is tudott róla.
Csak ez könyv beszél öt-nyolc kódtárcsáról. Minden más forrásom a vermachtos három, ill a Kriegsmarine féle négy tárcsás Enigmát említi.
Érdekes, hogy mindenki mindenki kódját feltörte az olvasott infók lalpján a világban.
Ehhez képest a japók semmit sem tudtak a nagy ami mûveltekrõl, ahogy a fritzek sem...
"Egyes hálózatokat nehezebb volt feltörni, másokat könyebb. A Kriegsmarine, a német haditengerészet volt a legkeményebb dió, mert ott az Enigma egy bonyolultabb változatát használták. A tengerészeti Enigma kezelõi például nem öt, hanem nyolc kevetõtárcsa közûl választhattak, ami csaknem hatszor annyi tárcsasorrendet tett lehetõvé, következésképp Bletchleyben hatszor annyi ideig tartott a kulcs kihüvelyezése. A tengerészeti Enigma másik különbsége a visszairányító volt. A standard Enigmában a visszairányító mindig egy bizonyos helyzetben állt, a tengerészeti Enigmáét ezzel szemben huszonhatféle helyzetben lehetett rögzíteni, ennélfogva a lehetséges kulcsok száma is huszonhatszorosára emelkedett."
Egyébként az Enigma elsõ változata 3 kódtárcsával, a késõbbi tengeralattjárós változat 4 kódtárcsával mûködött. A kódkulcsokat olyan papírra nyomtatták, ami a vízben gyorsan szétbomlott. Pont ezért a rádiós mellett mindíg volt egy vödör víz.
Azt is feltörték, amint fogtak egy navahó indiánt. Erre viszont az amik nem büszkék, titkolják is.
Valoban elbujhatnak, csak nem a lengyelek hanem a navajo indiánok mögött, az egyetlen kód amit nem tudtak feltörni!Gyak megnyerték a szövetégeseknek a háborut...
amúgy érdekes a kliens gyárt magának egy saját usert...
"Ehhez nem kellett gépet lopniuk sem, csak értettek a kódfejtéshez." Voltak Enigma-tervrajzaik, kereskedelmi-célú Enigmáik, illetve ellopott kódkönyveik (hála Hans Thilo Schmidt-nek, aki francia kapcsolatai révén juttatta el ezeket a lengyeleknek).
"Utána felajánlották az angoloknak (miután németek lerohanták õket), de nem mutattal túlzott érdeklõdést iránta." A francia titkosszolgálat tényleg nem mutatott érdeklõdést az egész iránt, és az angolok sem tudták (1938 elõtt) feltõrni az Enigmát (a lengyeleknek félelembõl és az elõbb felsorolt okokból kifolyólag sikerûlt), de még a II. világháború kitörése elõtt hozzájutottak az angolok a lengyelek eredményeihez (a lengyel Langer õrnagy felajánlása révén).
Szóval a lengyeleknek is kellett némi segítség az Enigma feltöréséhez!
"Tehát az Enigma akár még ma is jó lenne, de lehet, hogy 10-20 tárcsa kéne bele, hogy a titkosszolgálatok se tudják feltörni :)" A probléma a kulcsmegosztás lenne (szóval a kódolási kulcsot biztonságos csatornán kéne eljuttatni - amit nemigazán lehet) - de erre ott vannak a nyilvános kulcsú titkosítások RSA+társai.
Ajánlom figyelmetekbe Simon Singh Kódkönyv címû mûvét, melyben bõvebb információhoz juthattok az Enigmáról (is).
Hali!
Az angolok és az amik is elbújhatnak, ugyanis a lengyelek még a háború elõtt feltörték az éppen akkor használatos Enigmát (ebben még kevesebb tárcsa volt). Ehhez nem kellett gépet lopniuk sem, csak értettek a kódfejtéshez. Utána felajánlották az angoloknak (miután németek lerohanták õket), de nem mutattal túlzott érdeklõdést iránta. Aztán mégis csak szükség lett rájuk (mármint lengyelekre). A gond az volt, hogy addigra a németek már tettek bele még pár tárcsát, így az eredeti lengyel módszerrel már nem lehetett törni, úgy hogy átdolgozták és így már egész jól sikerült a törés, mondjuk nem ártott, hogy szereztek egy-két eredeti gépet is. Rendes körülmények között, ha a német nem gyenge "jelszót" választott akkor azért kb. 1 napba beletelt mire vissza tudták fejteni, de volt jópár olyan rádiós aki szinte mindig ugyanazt a "jelszót" használta így ezeket pl igen gyorsan vissza tudták fejteni. Jah és igen au U-571 egy szép film, de az amik soha az életben nem szereztek így Enigmát (angoloktól kaptak egyet!). Amit itt fentebb írnak úgy néz, ki hogy az a plussz pár tárcsa igencsak betett volna az angoloknak, és ha a németek elõbb váltanak rá (egyébként nem hitték, hogy az Enigmát fel lehet törni, gondolom ezért nem is váltottak át rá túl korán) akkor valszeg jó pár tengeralattjárójukat nem tudják elkapni a szövetségesek (a feltört üzenetek miatt ugyanis tisztában voltak a tengeren lévõ U-boatok számával, tartózkodási helyükkel és hogy melyik konvojt támadják!). Tehát az Enigma akár még ma is jó lenne, de lehet, hogy 10-20 tárcsa kéne bele, hogy a titkosszolgálatok se tudják feltörni :)
:O Gratz, tudnak valamit
valami wines felület % os jelzövel nem ártott volna hogy lássa az ember hol tart vagy miket csinál :o
"Enigmát már a 2. VHban feltörték." Az egyszerûbb Enigmákat (5 keverõtárcsa) a Bletchley Park-i kriptográfusok (Alan Turing segítségével) Brute Force technikával (végigpróbálgatták a beállításokat) analóg "kódtörõ-géppel" találták meg (az elsõ kódtörõ gép egy hét, a második egy óra alatt találta meg a kódot).
A komplikáltabb tengerészeti Enigmák (8+1 keverõtárcsa, sablonos üzenetek kerülése) által kódolt üzeneteket ellopott kódkönyvek alapján törték fel - szóval a tengerészeti Enigmákat nem törték fel.
Már pakolom föl a klienst
Támadás során víz alá kényszerítve, vízibombák. Ellenség utolsó tartózkodási helye 8:30 órakor AJ 9863-as mezõ, 220 fok, (sebessége óránként) 8 tengeri mérföld, haladok a nyomában. (Légnyomás) 14 millibart esett, (szélirány) észak-északkelet 4-es fokozat, látótávolság 10-es.
De hülyék vagytok! Ezek az üzenetek tök triviálisak! 1. Hé, Herr Fõnök, szép idõnk van itt a tenger alatt, csak kicsit rángat a kormány a tengerelattjárón, meg kell olajozni, ha hazaértünk. Aztán majd azért a vesztes kártyapartiért még visszavágok! 2. Drágám, kérlek vidd le a szemetet, mert elhúzódhat ez a küldetés! ja!És, ne felejtsd el megetetni a kutyát se... 3. ACHTUNG! Amerika pár évtizeden bellül elõáll egy minden eddiginél tömegpusztítóbb fegyverrel! Megteremtik az Antikrusztust, kinek neve Gates lesz, és a fegyver neve pedig WINDOWS lészen!!!
USAban terem minden, kivéve az agy, ezért azt importálni kell :)
nem igazán volt mit kiadni, mert parancsba kapták a parancsnokok az összes enigma megsemmisítését, amit jó katonához híven végre is hajtottak a tervekkel és kódokkal eggyütt. a szövetségesek alig 1-2 enigmát zsákmányoltak azokat is a régebbiek közül.
Igen, ezt mindig elfelejtik megemlíteni a Spektrumon neveklkedett emberkék, hogy a híres kódtörõ csapatul szart sem ért amig nem találtak egy enigmát az egyik hajon... Így én is kodtórõ vagyok ha megmondod mivel kodolsz
ha megfejtették az elõst, akkor monjdák is meg, mert akkor fölösleges hír:D
Hát ja, a németek azért tudtak valamit, ha a szövetségeseknek nem sikerül szerezniük a háború alatt pár enigmát, akkor még most is vakaróznának az üzenetek fölött. :-D Arról nem is beszélve, ha a háború után nem sikerült volna német tudósok hadát elvinni az usába, akkor vajon hol tartana ma az ami hadiipar és ûrkutatás? (tankok, tengeralattjárók, repülõk, rakéták, vegyi-, ill. biológiai fegyverek, stb.)
Ezek Windows serialok csak lehagyták az 5. betût
Ne viccelj már! A második világháborúban a német férfiak nagyrésze katona volt, de aztán rövid õrzés után hazaengedték õket, mert mit csináltak volna ennyi katonával, még tisztekkel is? Katonának lenni nem bûn, hiszen õk csak a hazájukat szolgálták. A felelõsök a vezetõk voltak, akik közül sokan börtönbe kerültek, párat kivégeztek, de mégtöbben megléptek.
Miután a háború után megváltozott a rendszer, az elõzõ rendszerben küldött üzenetek nyilván elvesztették jelentõségüket, és az ilyen tengeralattjáró-jelentéseknek már nem volt jelentõsége.
Az viszont érdekes kérdés, hogy miért nem adták/adják ki a németek a kódfejtéshez szükséges információkat.
Börtönbe biztos nem kerülne a kapitány, hiszen zéró jelentõsége van ma már, hogy mit üzent hetven éve, egy más politikai rendszerben a hajójáról.
A másik meg, hogy honnan az istenbõl lehetne tudni, hogy melyik parancsnok küldte el az üzenetet? Csak fogták ezt a jelsorozatot, lehet, hogy már azt sem tudni pontosan mikor és hol, de hogy honnan adhatták le, fõleg ha tengeralattjáróról van szó...
ezek szerint a németek még mindíg ezt használják:D
es az kozelebb visz minket az enigma feltoresehez?
Jó azért ez nem úgy megy! A parancsnok valszeg már nem is él, amíg élt addig meg nem mondhatott semmit, mert mégiscsak hazaárulás lett volna ha pedig ez nem is de haditörvényszék elé vitték volna és bizony sittre került volna egészen élete végéig.