Én inkább a Firefly-t mondanám szükségmegoldásnak. Az amerikaiak mereven ragaszkodtak a gyalogsági harckocsi/páncélvadász konstrukcióhoz, az angoloknak viszont bõséges tapasztalatuk volt tankcsatákból és kellett egy hatékony löveg a harckocsikba. Ezért aztán "cipõkanállal" zsúfolták be a 17 fontos lövegüket a Sherman-be. Jól látható, hogy a homlokgéppuskát is ki kellet építeni, hogy a helyére lõszert pakoljanak. A rádiót is a kirakták egy külsõ dobozba. A Párduc egy vadontúj konstrukció, a T-34/85 pedig egy igencsak frissített harckocsi volt. És akkor a Tigrist meg a JS sorozatot nem is említettük. Ezekkel max. a Pershing volt egy szinten, ami viszont alaposan elkésett.
Ezt a szükségmegoldást említettem végsõsoron én is, ("raktak rá egy ágyúgy és csókolom") de mondjuk a létezõ összes alvázból összeeszkábált Jagdpanzer széria végsõsoron mégis rondább példája az elégséges páncéltörõ-kapacitás hiányának. A Firefly-t nem is igen szabad a nehézharckocsikkal egy lapon említeni, mert míg mondjuk egy Párduc vagy egy T-34/85 tipikusan szem elõtt tartotta a páncélvédettséget és a mozgékonyságot is, addig a Firefly lényege abban merült ki, hogy átüsse azt, amit a Sherman nem. Ezért is utaltam arra, hogy én azért nem jelenteném ki ilyen kategorikusan ki azt, hogy "a Sherman Firefly is már közel volt". Ennyi erõvel az M18 is "közel volt", hiszen tûzereje már elégséges. A keleti front kierõszakolta két fõ résztvevõjétõl, hogy húszcentis páncélokat szaggassanak, de az angolszászok sokáig nem szembesültek ezzel. Ahogy a japánok szintén nem kényszerültek rá példának okáért, hogy a szigetvilágokon nyolcvan tonnás dögök szántsák a talajt. Így végül nem meglepõ, hogy a jenkik - szerintem - nem álltak azon a színvonalon (pontosabban: fajsúlyban), mint a németek, vagy a szovjetek.
De a "szükségmegoldás" témához még: amíg az amerikaiaknak, ha feltûnt egy Pz. VI. E, megvolt az az alternatív megoldási lehetõségük, hogy ráeresztettek 8 darab M4A1-et. De a németek, ha felbukkant mondjuk, csak hogy triviális példát mondjak, egy IS-2, nem tehették meg, hogy megoldották 8 darab Pz.IV H-val. Ezért érzem én mégiscsak úgy, hogy a Firefly akármilyen ideiglenes, mégis... hogy fogalmazzak? "Átgondoltabb" megoldás, mint a németek "alvázra pct.ágyút és hadd menjen a buliba"-dolgai.
"Így végül nem meglepõ, hogy a jenkik - szerintem - nem álltak azon a színvonalon (pontosabban: fajsúlyban), mint a németek, vagy a szovjetek. "
Egyszer errõl nekem valaki azt mondta, elég meggyõzõen, hogy az amerikaiak kiszámolták, hogy egy átlagos kikötõi daru egy Sherman méretû harckocsit tud minden nehézség nélkül krakni a hajóból. Ennél nehezebb harckocsik kirakodása már komolyabb kikötõi hátteret igényel. Tehát nem hiszem, hogy az amik nem tudtak volna nehézharckocsikat gyártani, csak õk praktikus okokból egy más megközelítést alkalmaztak. A harckocsik szerepe a gyalogság támogatása volt és nem az ellenséges harckocsikkal való harc. Ez igaz a szovjetekre is egyébként a Panther és a Tiger megjelenése után a német harckocsik leküzdését elsõsorban a páncéltörõ körleteknek kellett volna végrehajtani. Amikor harckocsikkal próbálkoztak, az általában kataszrófális véget ért.
"Egyszer errõl nekem valaki azt mondta, elég meggyõzõen, hogy az amerikaiak kiszámolták, hogy egy átlagos kikötõi daru egy Sherman méretû harckocsit tud minden nehézség nélkül krakni a hajóból." Minden bizonnyal van valóságalapja. De azért a T-95-ös fejlesztésének '43-as nekiindulása vagy akár a Pershing engem nem arra enged következtetni, hogy ódzkodtak volna a méretektõl. :) Másrészt direkt odaírtam zárójelben, hogy "fajsúlyban". Az M4 jó közepes harckocsi volt, de csak jó, és csak közepes!
" A harckocsik szerepe a gyalogság támogatása volt és nem az ellenséges harckocsikkal való harc." -> Na igen, a franciák ugyanitt bukták be a történetet...
" Ez igaz a szovjetekre is... (...) Amikor harckocsikkal próbálkoztak, az általában kataszrófális véget ért." Ezt azért nem jelenteném így ki. Pláne annak tükrében, hogy a németek elsõ randevúi a T-34-esekkel szemben sem voltak kevésbé "katasztrofálisak". Mire a németek Kurszkig eljutottak, szép lassan azért ott volt a SU és az ISU-sorozat, aztán az IS-ek, na meg a Miki egereket sem kellett annyira félteni. A viszontválasz - ha késett is, azért nem maradt el. Az orosz egyébként sem arról volt híres, hogy spórol a harckocsijaival - bár arról sem, hogy páncéltörõ ágyúkból hiányt szenved, de ez inkább még a kis kaliberekre igaz hatványozottabban. Én erre megint csak azt tudom mondani, hogy meg lehet nézni, melyik térfélen vált a háború végére létfontosságú fegyverré az RpzB., a Panzerfaust, vagy akár a Buzogányvetõ. (itt megint nem arról van szó, hogy a Vörös Hadseregnek ne lett volna gyalogsági páncéltörõ fegyvere; pusztán arról, hogy a nagyobb szarban kétségkívül a német fél volt, és ebbõl eredendõen a szélsõségesebb megoldásokat is az kereste.)
Esetleges zöldségért vagy tárgyi tévedésért elnézést, késõ van már nekem.
Az Amik tényleg csak kísérletképpen építették meg az M-26-ost, hogy aztán M-60-asként átalakítva jópár évig szolgálatban maradjon még. A kikötõi daruk teherbírása 40 tonna körül maximalizálódott, ezért az M-26 sem lépte ezt nagyon túl. A Tiger / a Panther ezt simán átlépte. Az ami taktika sem indokolta a nehéztankokat, õk a légierõvel verték szét a nagyobb ellenséges páncélos csoportokat, míg a németek a Stuka taktika összeomlásával kezdtek a nehézpáncélosok felé orientálódni, amikor az ellenfél kezdte leküzdeni a Luftwaffe légifölényét.
Hát 1941/42-ben azért a Luftwaffe még eléggé uralta a hadszintér fölött a légteret, a Tiger I. építését mégis 1941-ben rendelte meg a Führer, mégpedig úgy, hogy 1942-re legyen sorozatgyártásra kész.
A Jagdpanzer és a Panzerjäger nem összekeverendõ. A Jagdpanzerek harckocsialvázra szerelt nagy tûzerjú ágyuval és vastag pánzélzattal rendelkeztek (jó, a Hetzer nem, de az legalább kicsi volt), míg a panzerjägerek páncélzata vékony, (kivétel az Elephant) ágyúik pedig elég sokféle minõségûek voltak (az orosz 76,2mm-estõl a német 88-asig).
Nem állítottem, hogy nehézharckocsit nem lehet kirakodni egy kikötõben, csak azt, hogy komolyabb felkészülést igényel. (Lásd a Tigerek Afrikában) A szovjetek katasztófális arányu veszteségeit a harckocsi-harckocsi elleni összecsapásokban az 1943-1944-45-ös idõszakra írtam.(tudom volt fordított helyzet is, amikor T-34/85-ök lemészároltak Tiger B-ket, de azért ez nem volt jellemzõ. Való igaz az a kijelentésem, hogy a szovjet harckocsik a gyalogság támogatására szolgáltak meglehetõsen sommás, amit pontosítani kell, mert ez nem igaz. A szovjet harckocsi csapatok feladata agyalogság harcának támogatása a z áttörés kierõszakolásában, majd a siker tovább fejlesztése (Bocs de ez a hivatalos terminológia) Ez a feladat jórészt a T-34-kre és a M4-ekre hátult a harckocsikkal való harc pedig a páncéltörõ körletek mellett a nem véletlenül, kifejlesztett nehézharckocsik (JSz-122), és azoknál sokkalal alkalmasabb vadászpáncélosok (SzU-100)feladata volt.
Nem vitatom azt, hogy kategóriájában a Sherman jó harckocsi volt, és mi több rengeteg volt belõle. Továbbá minden téveszmével ellentétben a német harckocscsapatok gerincét ebben az idõszakban jórészt Pz.IV különbözõ változatai képviselték, (és nem Tiger E-k és B-k, mint ahogyan azt sokan hiszik), amikkel már a siker reményében vehették fel a harcot, különössen a hosszú csövû változatok. (bár jegyezük meg azt is, hogy a brit csapatoknál három Sherman és egy Firefly alkotott egy szakaszt).
Ja, azt akartam kihozni az egészbõl, hogy a Jagdpanzer gyártás eléggé koncepciózus volt, egy kisebb alvázra nagyobb ágyú, megfelelõ védelemmel, míg a panzerjägerek a keressünk egy alvázat meg egy ágyút, rakjuk össze, aztán meglássuk stílust képviselték, fõleg a háború eljén közepén.
"Nem állítottem, hogy nehézharckocsit nem lehet kirakodni egy kikötõben, csak azt, hogy komolyabb felkészülést igényel. (Lásd a Tigerek Afrikában)" Én sem az ellenkezõjét. :) Sõt, a daru-problémához hozzá nem értés okán egyátalán hozzá sem szóltam semmit sem. "A szovjet harckocsi csapatok feladata agyalogság harcának támogatása a z áttörés kierõszakolásában, majd a siker tovább fejlesztése (Bocs de ez a hivatalos terminológia)" Persze, oké, de ez ugyebár egyátalán nem zárja ki a harckocsi-összecsapások lehetõségét? "és azoknál sokkalal alkalmasabb vadászpáncélosok (SzU-100)feladata volt." Egész véletlenül nem ezt írtam én is? =) -> "Mire a németek Kurszkig eljutottak, szép lassan azért ott volt a SU..."
A "Nem vitatom..." kezdetû szakaszhoz pedig egy szót sem tudok hozzátenni, mindennel egyetértek.
Én már csak egyvalamit nem értek. Hogy keveredtünk idáig attól az elejtett kijelentéstõl, hogy "a Firefly felér a német és orosz harckocsikhoz"?
Ahogy írtad ez nem zárja ki a harckocsi összecsapások lehetõségét, de azt sem, hogy a szovjetek húzták általában a rövidbebet.
Én nem szóltam hozzá ahhoz a kijelentésedhez, hogy a Firefly mivel volt egyenrangú, csak azt próbáltam meg felvázolni, hogy a különbözõ hadviselõ felek nem ugyanúgy gondolkodtak a harckocsik alkalmazásáról, és a számukra ideális harckocsiról, mivel sok egyéb tényezõt is figyelembe kellett venni. Ezért nem szeretem azt, amikor valaki (nem Te) úgy próbálja leegyszerüsíteni a hadviselést, hogy kiemelik két szembe álló hadviselõ hasonló kategóriájú fegyverét, és kijelentik, hogy az egyik jobb, mint a másik.
OFF Végül nem minden kijelentésem vita, van amikor megerõsítem mások gondolatait. Nem vagyok gyakorlott fórumozó és lehet, hogy Téged jelöltelek meg cimzetként, mivel a hozzászólásom töbségét a a Te gondolataidhoz fûztem, de lehet, hogy másnak is szánom, ezért a hiányoságomért elnézést.Lehet, hogy tévedek, és úgy érzed hogy kötözködök veled, kérlek ne tedd, én úgy érzem jót vitatkozunk, hiszen te is rávilágitottál, amikor tévedtem. Remélem sikerült eloszlatnom ezt a félreértést, és valami más támával folytahatjuk eszmecseénket pro, vagy akár kontra.
Ui: én is szeretem a Fireflyt, és a legjobb Sherman változatnak tartom.
Azért 1941-42 körül egyszer már jól orrbacsapták az angolok a német zuhanóbombázókat. A Tiger kifejlesztése egy koncepció részeként indult el, mint a német hadsereg standard nehézharckocsija, de a szovjet és az afrikai események miatt meggyorsították a kifejlesztését. A német fejlesztés ugyebár 1933-tól kezdve fokozatosan építette ki a hadsereg harckocsijait kezdve a Pn I-tõl a Pz-VI-ig. A Tiger tervezési munkálatai ennek köszönhetõen már 1939-ben megkezdõdtek, mikor a Pz-IV még csak éppen szolgálatba lépett. A francia és angol harckocsikkal vívott összecsapások rádöbbentették a németeket, hogy a Pz-IV páncélozottsága gyenge, a standard 37 mm-es páncéltörõ ágyú pedig elavult, az 50 mm-es repeszhatása pedig gyenge, ezért meggyorsították a tervezést. Az ideális megoldásként a Franciaországban bevált 88-as lövege kínálkozott, ezért ez lett a löveg. A törzs és a torony kifejlesztését meg minden újszülött ismeri.
Ez tény, én csak arra reagáltam, hogy a nehézharckocsik a légierõ gyengesésére válaszul terjedtek el. Amikor a nehézharckocsi koncepció még érlelõdött, akkor azonban még a Luftwaffe volt az ég ura. :)
A darus elélkedés igaz. Ezért nem készült monszta USA harckocsi.
Egyébként tényleg sokan abban a hitbe élnek, hogy húúú, de mennyi tigris volt. Pedig hát a Tiger I -bõl készült 1355 a Tiger II -bõl meg 497.
Namármost, ha jól emlékszem '42 végefele került ki elõszõr a frontcsapatokhoz kísérletképpen a cicus. Ha megnézzük, hogy min. 2 fronton használták (talán még olasz fronton is) és veszteségek is voltak szépen, megy eloszott a gyártást úgy hogy '44 dec. elõtt készült a legtöbb, akkor kijön az, hogy egy fronton, soha nem lehetett több Tiger I, mint kb 150-200. Egész Franciaországban vagy az orosz fronton. Magyarán aki Tigrist látott, az elmesélhette másnak, mert rikta szernecsés ember volt aki látott ilyet. Ugyanez igaz a Jagdpanther-re is. Alig volt belõlük. Pz-IV-bõl 20000 felett készült...
Próbáljátok ki a Company of Heroes demóját! Ott a második küldiben meg kell tartani a várost három híddal az ejtõernyõsökkel. ÉS akkor jönnek a Németek Stug IV-es tankokkal... :DDD Izgi volt! :D
Egy Stug IV-es tank valóban "izgi" lehet ...
Jóvanbazzeg, akkor rohamlöveg, lényeg az hogy jönnek! :D
"Egyébként tényleg sokan abban a hitbe élnek, hogy húúú, de mennyi tigris volt. Pedig hát a Tiger I -bõl készült 1355 a Tiger II -bõl meg 497."
Na ja, közben meg Shermanbõl 30-40 ezer, T-34-esbõl is hasonló mennyiség. A németeknél az összes legyártott páncélos mennyisége 1933-tól 1945-ig a Pz I-tõl a Tiger II-ig, beleértve a rohamlövegeket, önjáró lövegeket, vadászpáncélosokat, páncélvadászokat, stb., nem volt annyi, mint a szovjeteknél egyedül a T-34-es gyártása a háború alatt.
akit érdekel a német páncélosok összes adata és tud németül az látogasson el ide
valamint ittangolul tudoknak, + eredeti kézikönyvek pl. Tiger
Ezt pontosan tudtam, de azért hasznos leírni, hogy más is tudja. :)
Harcunak: A számokat több helyrõl vettem, de elsõsorban az Aranyasban megjelent Lánctalpas legendák sorozaból. A Sherman, T-34 és Tigrisa típussal foglalkozott a cikksorozat.
Nem tank, rohamlöveg vagy páncélvadász verziótól függõen. Szokták önjáró lövegnek is hívni. Azért van ez a fogalomzavar, mert kezdetben inkább egy tarck volt benne, de késõbb pánxéltörö löveg került beépítésre. (Asszem 75 mm-es)
A tank szót is utálom. A laikusok hívank minden guruló vasdarabot tanknak. A harckocsi a szép megnevezés szerintem. Nem kötekedés, de egyszerûen zavar.
Végül is, ha úgy vesszük az elsõ Mark I-es brit kávédarálók voltak egyedül a tankok. Hisz önjáró üzemanyag tartálynak álcázták õket (tanknak), amikor vitték legelõször a frontra. ;)
"Harcunak: A számokat több helyrõl vettem, de elsõsorban az Aranyasban megjelent Lánctalpas legendák sorozaból. A Sherman, T-34 és Tigrisa típussal foglalkozott a cikksorozat. "
Pontos és hiteles forrás. :) (Nem sikerült még a lelkükre beszélnem, hogy az anyahajó fogalmat hagyják már a fenébe, mert 85 éve nincs ilyen a tengereken, de nem értenek a szép szóból. Ha egy ennyire alapfogalommal bajaik vannak, akkor milyen lehet a szakmai megbízhatóságuk??? Mostanában nem is veszem, mert a szakmai része max 5%, a többi sztorizás, és abból is a gyengébb. Tegnap a kezembe akadt egy régi Háború és 49 év béke c. kiadvány 1994 augból, az utolsó szám. Mennyivel jobbak benne a cikkek, pedig az is Top Gun kiadvány volt (= Aranysas))
Ez ettõl még igaz lehet, de akkoriban nem volt még fogalom a harckocsikra. S nem akarták a német hírszerzést odavonzani egy olyan névvel, hogy "antinémet fronttörõ páncélozott ágyúnaszád". =)
Szal csak úgy hivatkoztak rájuk, hogy jönnek az üzemanyag tárolók a frontra. Ez már amerikai figyelmetlenség, hogy MBT-nek hívják az Ambramst. Bezzeg a németek új névvel illették, nemes egyszerûséggel panzer/páncélos.
Aranysasban én csak hordozókról szoktam olvasgatni, de már ott se nagyon, mert a hajózás átkerült a regimentbe. Az meg, hogy anyahajót ír modjuk egy szerzõ az nem minõsíti az egész lapot, és néha mindkét szó elõfordul a cikben. Gondolom azért amiért "cirkálórakétának" modják vagy "robotrepülõgépnek" a Tomahawk-ot és társait. A laikus is tudja elsõre, hogy mirõl van szó, mert ez ül a köztudatban, a buta híradókban is így modják a barmok. Mert cruise missile az irányíott lövedéket jelent.. A Tomahawk-ra szerintem a szép magyar megnevezés talán a manõverezõ szárnyasbomba. De még ez sem pontos, mert a bombának nincs hajtómûve. (robotrepülõ meg nem lehet, mert csak egyszerhasználatos és cirkálórakéta sem, mert nem cirkál és nem rakétahajtómûve van..) Egyébként messze a legszínvonalasabb újságok a témában a társával együtt.
tetszik a kép, nem is tudtam h a Stugnak ilyen sok változata van. De a Tigris 2 változata az Ausf E és az Ausf H még nekem nem jön össze. Az E-t ismerem, az a legelterjettebb, arról van a legtöbb kép. De a H foglalkoztatna engem, mert arról csak annyit tudok mint a Panther II-rõl (igaz arról azt se tudom h néz ki, tehát lehet a Panther II-rõl képet felrakni).
Mi az a Panther II? Jagpanther? Jagdtiger? Még így soha nem halottam róla. Egyéként az összes Pz IV alázra szerlet cuccnak ilyen sok variációja volt. Sokszor alig van köztük eltérés. Meg hát a fronton is születtek barkácsmûvek..
Háború végefele sérült Tigrisekbõl csintálták a Sturmtigert. Volt is összevissza vagy 13 db belõle...
#ambasa: "Lehet, hogy tévedek, és úgy érzed hogy kötözködök veled, kérlek ne tedd, én úgy érzem jót vitatkozunk, hiszen te is rávilágitottál, amikor tévedtem. Remélem sikerült eloszlatnom ezt a félreértést, és valami más támával folytahatjuk eszmecseénket pro, vagy akár kontra." Dehogy is, emberek vagyunk, tévedhetünk, a történelem meg sûrûn olyan, hogy hiába beszélünk elvileg mûszaki dolgokról, még így is sûrûn máshogy ismerjük. ...vagy épp sehogy sem ismerjük. Én is érdekességeket olvasni jöttem ide, és új dolgokat tanulni, de természetesen ha valamivel nem értek egyet, hát beleugatok. És vagy igazam lesz, vagy nem - de ha nincs (ami sûrûn elõfordul), azt nem személyem elleni támadásnak veszem, hanem jogos kiigazításnak. :)
Abban pedig jobban nem is érthetnék egyet, hogy két harcjármûvet nem lehet összehasonlítani így, "jobb-e, vagy sem". Egy harcjármûvet lehet értékelni úgy, hogy feladatkörében, melyben bevetették, milyen eredményeket ért el, illetve hogy vált be. De így, hogy "jobb-e?" Kár volt rámozdulni erre a kérdésre, mert ezt csak hosszan taglalva lehet levezetni, és még úgy is csak úgy, hogy a kérdés nyitott marad. Nem jobb - más. :)
robotrepülõ meg nem lehet, mert csak egyszerhasználatos és cirkálórakéta sem, mert nem cirkál és nem rakétahajtómûve van..)
Én is a robotrepülõgép besorolást használom rá, és amennyire én tudom, ez a hivatalos magyar megnevezése... Az egyszerhasználatos repülõgépekkel mi a baj? Számtalan ilyen volt és van...
A Panther II. alapvetõen egy erõsebb páncélzattal felvértezett (homlok: 100m, torony front: 100mm, oldal: 60mm, hátfal: 30mm), új, keskeny tornyal és hosszú csövû 75mm (esetleg 88mm-es) fõfegyverzettel felszerelt harckocsi lett volna. A tömege cirka 47 tonnára nõtt, és egy új, 900 lóerõs motor mozgatta volna. Gyakorlatilag a Panther II. is már egy komoly nehézharckocsivá vált, és ennek megfelelõen lassú, nehézkes és üzemanyagzabáló monstrummá vált. A prototípust egy Panther Aus G tornyával szerelték fel 1945 Márciusában, mivel a végleges torony nem készült el.
Jagdpanther: A Panther alvázára épült 45 tonnás páncélvadász, a torony helyére egy merev felépítmény került, amibe egy 88mm-es pct. löveget szereltek.
Jagdtiger: A Tiger II. meghosszabított alvázára épült, mind a Porche, mind a Henchell féle alváz elõfordult. A torony helyére egy nagy dobozszerû felépítény került, amibe egy 128mm-es löveg került. A felépítmény frontoldalán 250, a test frontrészén 150, oldalán 100, hátul pedig 80mm vastag volt a páncélzata, így szinte elpusztíthatattlan dög volt, a tömege mintegy 70 tonnára növekedett viszont, ami miatt a túlterhelt futómû és hajtáslánc sok mechanikus gonddal küszködött. Ne feledjük el, hogy az oldalirányú irányzáshoz az egész harckocsinak kellett elfordulnia.
Valószínûleg felrobbantották a visszavonuló németek, csak helyre van pofozva. Így ez is megsemmisültnek mondható, de mégis van a múzeumokban belõle. ;) Bár a ruszkiknak lehet, hogy van mûködõ példánya is.
128-as volt benne? Ilyen löveg szerintem nincs is. Az alábbiak ismertek elõttem és ezek (voltak) a legeltejedtebbek), néhány példával.
460mm (Yamato volt ekkora, ha jól emlékszem.) 406mm (16 inch, Iowa) 381mm (15 inch, Royal Oak, Hood) 380mm Bismarck 356mm (14 inch, King Geroge V) 343mm (13.5 inch, Lion, Tiger, I.Vh-sak) 305mm Dreadnought 280mm Scharnhorst, Graf Spee 240mm (Na sepeciel ez asszem nem volt túl elterjedt, németeknek volt ilyen.) 234mm (Lásd fent, csak angol. Hogy ez hogy jött ki? Hüvelykben nem stimmel...) 203mm (8 inch, Cumberland, Dorsetshire) 152mm (6 inch, angol könnyûcirkálók) 102mm (4 inch, angol könnyûcirkálók)
ennél kisebbeket nem pakoltak nagyon komoly hadihajókra. Hagyományos szárazföldi tüzérségnél meg az alábbiak vannak a páncéltörõ lövegeket is beleértve:
203, 155, 152, 125, 122, 120 (125 és 120 a mai harckocsiknál van és sokszor simacsövûek, nem huzagoltak) 105, 100, 88, 75, 57, 40, 35, 20, 12.7 (utolsó három az már gépágyú/nehézgéppuska)
Ha valakinek mág jut szébe és ismer mást is nyugodtan tágítsa horizontom. :)
Én úgy tudom, hogy a Jagdtiger 128mm-es Pak 44-es lövege friss fejlesztés volt, aféle válasz az új szovjet nehézharckocsik (JSz-1, JSz-2) ellen, a német hadihajókon 105mm-es lövegeket használtak kiegszítõ tüzérségként.
A német 128 mm-es nem is haditengerészeti, de talán ebbõl fejlõdött ki: 128mm FlaK 40 L / 61 Caliber : 128mm Country : Germany Roll : Heavy Anti-Aircraft Gun Date : April 1941 Manufacturer : Krupp Number Produced : 1125 Crew : 10 Weight (Deployed): 13000 kilograms Elevation : +88° / -3° Traverse : 360 Ammunition Type : High Explosive Ammunition Weight : 26020 grams Ammunition Feed : Single Shot Manual Reload Muzzle Velocity : 879 meters per second Cyclic Rate of Fire : 12 rounds per minute Practical Rate of Fire : 12 rounds per minute Effective Ceiling : 10675 meters
Amennyire én tudom az elsõ sorozatú Tigerek voltak a H változatok, amiket javarészt (ha nem mindet) Afrikában vetették be. Sejtésem szerint a H elnevezés még a fejlesztési fázisban ragadt rá amikor a Tiger P (Porsche) és a Tiger H (Henschel) versenyzett. A Henschel nyert. Hogy a H elnevezést miért változtatták meg E re, arra ötletem sincs. Amúgy a németek a fejlesztés alatt álló harckocsiknál használtak E (Entwicklungstyp) betüjelzést, de ez után egy szám következett Pl: E-100, ami egy 140 tonnás 15 cm-es ágyúval felszerelt 200mm-es homlokpáncélú harckocsi lett volna, és az alváz valamilyen készültségi fokig el is jutott.
Látom, a nehéz kategória felé ment el a társalgás. Valójában a nyugati szövetségeseknek is voltak terveik nehéz vagy szupernehéz harckocsikra, de ezek lekésték a háborút:
A39 Tortoise - angol nehéz rohamlöveg
Közel 80t-s tömeg, 225mm-es páncélzat, 19 km/h végsebesség (!) valamint egy 32 fontos (105mm-es) fõ löveg jellemezte.
T-28 - amerikai szupernehéz tank (szvsz. rohamlöveg)
95t-s tömeg, 300mm homlokpáncél, 105mm-es löveg. A Siegfried-vonal áttörésére akarták felhasználni. Külön érdekesség a kettõs lánctalp, amelyet azért alkalmaztak, hogy minél több alkatrészt tudjanak felhasználni a meglévõ típusokból (és megkönnyítette a szállítást is). Ja, és ez is jó gyors volt, 13 km/h-t tudott:)
A nagy kérdés, hogy milyen reõmû volt bennük. Ezek is igen alulmotorizáltak lettek volna. Milyen híd birta volna el ezeket?
A Tortoise-ben egy 650 LE-s, benzines Rolls-Royce Meteor V12 dübörgött. Ez eléggé kevésnek tûnik, de az angol harckocsik egyébként is vagy alulmotorizáltak vagy alulpáncélozottak voltak. Még a Centurion és a Chieftain is ettõl szenvedett.
A T-28 -t egy Ford GAF V-8 hajtotta, amely kemény 410 LE-t produkált. Nem csoda, hogy nem rángatta az istrángot.
A híd probléma biztosan felmerült volna, de azért az angolszász logisztika sok mindent megoldott. Végsõ esetben ott a németek válasza - mélyvízi átkeléssel.
Úgy néz ki, tényleg ez volt az eredetije, legalábbis a francia wikipedia szerint. Bár egy másik angol oldal szerint a Kripp és a Rheinmetal a 88-as után egy erõsebb atg-t akart kifejleszteni a megjelenõ nehéztankok miatt, és 1943-ban fogtak neki. Ezt szánták a Mausba is, és ez lett az eredménye.
Azért csak volt a 128mm-es lövegnek tengerészeti vonatkozása is. :) A Zerstörer 1936C osztályt akarták 6 db 128 mm-es légvédelmi löveggel felfegyverezni, ami közvetlenül a Luftwaffetõl érkezett volna. A hajók építését 1942-1943-ban kezdték volna meg. Szóval a 128mm Flak 40, vagy 128 mm AAA (Anti Aicraft/Armor) igen univerzális ágyú lett, a nehézlégvédelem alaplövege 1942-tõl, közben a hajók nehéz FLAK lövegének szánták, plusz beépítették harckocsiba is.
Az azonos ürméret nem feltétlenül kapcsolja össze a két löveget , jó lenne néhány kép , esetleg metszetrajz . Persze aztán lehet , hogy tényleg rokonok .
A Jagdtiger 128mm-ese nem véletlenül a "Sturer Emil"-ekbe szerelt 12.8cm PaK 40 L/61 löveg leszármazottja (gondolom ambasa is ezt találta meg)?
Ezt nem tudom , mindenesetre a Sturer Emil PaK40-es még L/61 es lövege volt. A Jagtiger PaK44(80) lövegének hossza már csak L/55 lett. Azonban mindkét lövegharckocsi, és a légvédelmi löveg rendszeresített löszere volt a PzGr.39, vagyis a lövedék ûr megegyezett.