Érdekes weblapra hívta fel a figyelmemet egy ismerõsöm. Nem világos kiknek a weboldala és mire szolgál, mintha egy belsõ használatú információs oldal lenne. Na olyan primitíven is van megírva.
Szóval ez a weblap egy tök érdekes energia átalakítási módot ír le. Na meg egy cáfolatot is a második fõtételre. Régen tanultam kémiát, de a dolog nekem nem tûnik hülyeségnek.
Ja! csak a weblap címét nem írtam le...
secondlaw.acs.hu wéwéwét nem kell eléírni!
Érdekes csak kár hogy a kémia nem az erõsségem. De talltam ást is itt My PHILL néven forgalmazott házi hidrogént elõállító egység....
Jó gondolatra épül a topik. Akkor most gondoskodjunk róla, hogy mindenki tudja, hogyan kell szabadenergiakicsatoló szerkentyût csinálni. Sokfélét lehet, de a legegyszerûbb a gravitációs generátornak nevezhetõ dolog. Ha mindenki tud róla: 1. Nem lehet eltüntetni. 2. Bárki megcsinálhatja pártízezer-párszázezer forintból. 3. Nincsen 1 kitüntetett személy, aki mivel tudja a kulcso(ka)t, veszélyben lehetne.
A legegyszerûbb szabadenergiakicsatolási módszert gyerekek alkalmazzák saját szórakoztatásukra már évszázadok óta. Ez a: JÁTSZÓTÉRI HINTA. Ki is lehet számolni, de számolgatás nélkül is be lehet látni, hogy a hintázáskor kb. 1000-2000% százalékos energiakicsatolás történik:
Ígérem, hogy semmi újat nem fogok mondani. :)
1. megközelítés: 1. Állítsunk fel egymás mellé két hintát. Az egyszerûség kedvéért a láncaikat cseréljük fix rudakra. 2. Az egyik hintát fektessük el, hogy vízszintesen "hintázhasson", szereljünk alája sínt, amelyen csúszhat. 3. A függõleges hintába ültessünk egy gyereket és kérjük meg hogy hintázzon. A vízszintes hintához állítsunk egy felnõttet és kérjük meg, hogy kézzel úgy csúsztassa a fektetett hintát, hogy annak mozgása pontosan reprezentálja a függõleges hinta lengését.
Az eredmény: a vízszintes hinta mozgatásáért felelõs ember pár perc alatt teljesen elfárad, míg a függõleges hintában ülõ gyermek unalomig hintázik, gyakorlatilag nem fárad el. Ez mutatja, hogy a függõleges hinta mûködtetéséhez az egyébként szükséges kinetikus energiabefektetés töredékére volt szükség.
2. megközelítés: 1. Ültessünk egy gyereket egy hintába, és húzzuk fel, amilyen magasra csak tudjuk. Tekintsük ezt egységnyi energiabevitelnek. 2. Engedjük el és hagyjuk hogy lelendüljön. Ha csak ugyanannyi munkát kapnánk vissza a hintából, amennyit befektettünk, akkor a hinta a gyermekkel pontosan megállna a kezdeti, nyugalmi állapotban. Azonban nem ezt teszi, hanem tovább leng, és annak a munkának a többszörösét végzi, mint amit a hinta felhúzása jelentett.
Mi történik pontosan? A gyerek beül a hintába, és elkezd a lábával és a törzsével elõre-hátra hajlongani. Ha eltalálja a megfelelõ frekvenciát és a fáziseltérést, akkor a hinta lengése beindul és az amplitúdó növekszik. A gyerek folyamatosan hajlong, ezzel kevés munkát végez. Valójában áthelyezi a rendszer tömegközéppontját, ezzel, mivel megváltozik a ráható gravitáció iránya, kiváltja, hogy a rendszer egyensúlyba kerüljön. A lengés túlfelén azonban ellenkezõ irányba tolja a rendszer tömegközéppontját, és így még nagyobb kiegyenlítõdést von maga után. A hinta lengése beindul. Ha a gyerek abbahagyja a hinta hajtását, csökkenõ lengést tapasztalunk, amíg a hinta egyensúlyba kerül. Ez a kulcs: a gyermek a hinta veszteségét pótolja. Tehát a befektetett munka a súlypontáthelyezés (hajlongás). A veszteség pedig definició alapján az összes munkánál kevesebb. Ha egy hinta vesztesége 10%, akkor a hinta teljesítménye ennek reciproka: 1000%.
A megoldás: 1. Mivel a rabszolgatartás nem szép dolog, ezért a gyereket lecseréljük egy mechanikára, amely a megfelelõ frekvencián és fáziseltéréssel mozgat egy tömeget. Ezt a leghatékonyabban álló hengerek aszimmetrikus forgatásával lehet megoldani. 2. Le kell cserélni a láncot rúdra. 3. A rudat fixen kell rögzíteni a hinta tengelyére, a tengelyt pedig egy áttételen keresztül egy dinamóra kell csatolni.
Mivel már tudjuk, hogy a súlypontáthelyezés a hinta veszteségét pótolja, biztosak lehetünk benne, hogy kevesebb energiát emészt fel, mint amennyit a dinamón mérünk.
Ez az ún. gravitációs erõmû a gravitációból nyeri a plusz energiát. A gravitáció pedig nem fogy el, ahogy nem fogy el ettõl a Föld tömege sem. Ez nem vész el sehonnan és nem emésztõdik fel az erõmûben a kicsatoláskor. Csak akkor lehetne másképpen, ha a gravitáció leárnyékolható lenne, azonban tudjuk hogy nem az, mivel ha leárnyékolható lenne, akkor a tárgyak külseje leárnyékolná a belsejüket, és így az anyagok fajsúlya nem lenne állandó, hanem csökkenne a méretük növelésekor.
Hm.. Orfyreus kereke? ( akit érdekel, elküldöm pdf-ben)
"Ezt egy másik hasonló topikban találtam:" A probléma ezzel az, hogy mind a felnõtt (aki a kezdõ lökést végzi), mind a gyerek (aki mozgásával - "evezés" - próbálja fenntartani a mozgást) a rendszer energiabevitelét szolgálja. Ráadásul ha rárakunk egy dinamót, akkor nehezebb lesz hajtani a rendszert - no meg a dinamó hatásfoka is bezavar.
"Hm.. Orffyreus kereke?" Íme az Egely-féle változat.
Érdekelne a véleményed az itt olvasható találmányról (turkalo 2 már felvetette) az a bajom hogy a kémia nem igazán az erõsségem.....
ebben igazad van hogy kell energia a szerkezet mozgatásához és az is igaz hogy a dinamó is bezavar de a kérdés az hogy lehet-e így javítani egy rendzer hatásfokát??? mennyi is lehet az a munka amit a gyermek végez a hintán és mennyi lehet az az energia ami kivehetünk egy ilyen ingából? (esetleg a mágnesesség (pernamens) is besegíthet a két felsõ holdponton)
A felhajtóerõ kihasználása vízbontásnál Nagy András egy érdekes elképzelést oszt meg velünk ezen az oldalon a vízbontáskor keletkezõ gázokra gyakorolt felhajtóerõ kihasználásával kapcsolatban.
Az ötlet lényege voltaképp egyszerû, éppen ezért sejtek nagy potenciált benne. Némi számítási adat:
Vízbontás:
U - bemenõ feszültség = 2 V I - bemenõ áram = 50 A t - idõtartam = 3600 sec T - hõmérséklet = 15 °C = 288 K F = 96 485 C/mól R = 8.314 J/(mól*K) z (H2) = 2 z (O2) = 4 p - légnyomás = 10 500 Pa (megközelítõleg)
Összesen durván 30 liter gáz, mindez 50 A * 2 V = 100 W teljesítménnyel.
Most jön az ötlet lényegi része! Ha ezt az egész mûveletet úgy végzem el, hogy az elektródák víz alatt vannak, akkor a gázok a felhajtóerõ miatt a vízfelszín felé igyekeznek.
A vízbontás kiinduló adatai csak a víz okozta plusz nyomásban térnek el, ezért kerekítettem lefelé olyan sokat a képzõdõ gázok mennyiségén. Nem beszélve arról hogy a víznyomás nemcsak a befektetett energia szükségletét növeli, de a képzõdõ gázokat is összenyomja valamelyest. Számítások után (amiket itt nem írok le, mivel így is nagyon bõ lére engedtem a dolgot) úgy látom, kompenzálva vannak mindezek a tényezõk a lefelé kerekítéssel.
Az energiatermelés fontos mozzanata, hogy a keletkezett gázokat a víz alatt fogjuk fel. A durván 30 liter gáznak a felhajtóereje megfelel 30 kg-nak. A munkavégzés erõ szorozva a megtett úttal. Ebbõl következik, hogy 30 liter gáz felhajtóereje vízben - közelítéssel élve - 300 N erõ. Felteszem - a példa kedvéért - hogy a vízoszlop magassága 10 m. 10 méteren át a gázok kifejtik a 300 N erõt. Ez nem más, mint 3000 W munka!
Elektromos generátort meghajtva még elképesztõen rossz hatásfokokkal számolva (rendszer teljes hatásfoka 10 %) is nyerhetõ többlet energia.
A megvalósítás roppant egyszerû, a víz alatt levõ "edény", amiben a gázt felfogjuk, egy fékekkel ellátott fogasléchez van erõsítve. A fogasléc feladata továbbítani a motorra a nyomatékot (áttét rendszeren át), a fékek szerepe, hogy a gázképzõdés befejezéséig helyben tartja az "edényt". Az "edény" és a fogasléc, mint mozgó alkatrész meddõ és mozgatandó tömeget képez, mindez azonban ellensúllyal kiküszöbölhetõ. De teljesen nem szabad kiegyensúlyozni a rendszert, mert az "edénynek" le kell süllyedni a víz alá, amikor nem tartalmaz gázokat.
Elsõ körben a kísérlet amúgy sikertelen volt, mert a vízoszlopot nem tudtam elég magasra csinálni. 97 % a hatásfok egyébként, s ha minden jól megy, nyáron már lesz egy 4 méteres vízoszlopom. Úgy számolom, hogy abban az esetben bõségesen kiszolgálja a lakásom világítását.
97%? Feltétlen írj, ha sikerült 100% felé jutnod. Mert az elképzelés sztem is nagyon jó.
Honnan tudod, hogy 99% hülyeség és van 1%, amin érdemes lenne gondolkodni? Mert ha tudod, hogy van ilyen 1%, akkor azt is tudhatnád, hogy az mivel kapcsolatos.
"A megvalósítás roppant egyszerû, a víz alatt levõ "edény", amiben a gázt felfogjuk, egy fékekkel ellátott fogasléchez van erõsítve." Itt a probléma. A fogasléces áttételen keresztül meghajtott generátornál veszteség lesz - e miatt nem alakulhat ki 3000 (de még 3000 se) százalékos hatásfok - bár az elv az 5letes (búvárharangba való vízbontás a tenger mélyén...).
Hinta tökéletesítése: * A gyereknek áramvonalasnak kell lennie a mozgás során a mozgásból eredõ légáramlat ellen. De ez a tulajdonság akadályozhatja a gyereket a mozgásban. Esetleg megoldható lenne a gyerkõc vákuumba való helyezése (de ott köztudomású, hogy a gyerkõc nem él meg). * Ha a gyerkõcöt nem lökjük meg, akkor a kezdõhelyzetbe való feljutást magának kell megoldania. Mivel a gyerkõc kicsi, magasra nem tud feljutni - ezért erõsebb "evezõmozdulatokra" van szükség (ami fárasztóbb). * A hinta felfüggesztését (mind a tartószerkezeten, mind a hinta padján) tökéletesíteni kellene (golyóscsapágy?) a hatásfok növelés-érdekében (kisebb súrlódás!). * Túlzottan hatékony mozgás (már amennyire ez a gyerektõl elvárható - ha neadjisten megtalálja a megfelelõ rezonanciafrekvenciát) esetén a gyerkõc kieshet a hintából (testi - púp a fejen - és lelki - "brühühü" - sérülések).
Lítium-hidrid: maga az elv (regenerált cella) még rendben lenne (nem vagyok vegyész), csak "az egyik cellából átviszem a másik cellába a hõenergiát" megoldás csodálatosságát kétlem.
"Honnan tudod, hogy 99% hülyeség és van 1%, amin érdemes lenne gondolkodni?" * Hogy lehet az, hogy egyetlen egy "csodaszerkezet" sem vált be (és csak legendák terjengenek róluk)? * Hogy lehet az, hogy "Orffyreus korában elég sokan próbálkoztak örökmozgókkal, és valószínûleg sok tapasztalat gyûlt össze a sikertelenségrõl. Ennek hatására a Francia Tudományos Akadémia 1775-ben „végérvényesen” bezárta a kapuit minden olyan terv és kutatás elõtt, amely perpetuum mobile" (Forrás: MSZH)? * Hogy lehet az, hogy "az Egyesült Államok Szabadalmi Hivatala - hasonlóan a többi szabadalmi hivatalhoz - évek óta elutasítja örökmozgó tárgyú bejelentések vizsgálatát, hacsak a kérelmezõ nem mutat be mûködõ modellt, vagy másképpen nem demonstrálja a találmánya mûködõképességét"? * Hogy lehet hogy Byers szenátor hatalmas mennyiségû "Radithor" nevû csodaszertõl megdöglött? Hogy lehet a TV-shopban árult gagyi termékeket megveszik az emberek? Miért küldik tovább a láncleveleket? Mert az emberi természet hiszékeny, és csodaváró.
"Tudományos megközelítés, mibõl lesz a plusz energia??" A kérdõjelek ebben az esetben nagyon is helytállóak: tudományos megközelítés-e? Vagy inkább áltudományos? ;)
Amennyit én tudok a dologról, az az hogy a hõerõgépek közös problémája, hogy a munkaközeged hõt felvéve tágul és munkát végez. Carnot izoterm szakasz. Majd adiabatikusan tágul és munkát végez.
Utána azonban hogy körfolyamat legyen, azt a munkaközeget, gázt vissza kell juttatni az eredeti állapotba. Ezt egy hûtéssel majd egy összenyomással oldható meg. Itt a veszteség a hûtésnél. Ezért minden hõerõgépnél van a hûtés miatt veszteség.
A termikusan regenerált celláknál a munkaközeg egy olyan anyag amelyet hõvel elbontanak, szeparálják a bomlástermékeket, majd visszahûtik ezeket amik cellát adnak, így a betett hõ egy részét villamosenergiában kapják vissza. A hûtés miatt ott is van veszteség.
Ez a találmány, ahogy én értelmezem beteszi a hõt és bontja az anyagokat, majd vissza úgy hût, hogy a hõt átpumpálja egy Carnot hõszivattyúval egy másik regenerálandó cellába. Amelybõl ugye annyi energia hiányzik, amennyi áramot kivettek belõle.
Belátható hogy mivel nincs szükség külsõ hûtésre, ez hõt konvertál villamosenergiává, feltéve hogy a cella által adott villamos munka nagyobb a hõszivattyú mûködtetésére fordítandó munkánal. (A hõszivattyú mûködtetésére fordított munka - amit a villanyból elvettek - az hõlént megjelenik persze a cellában, az sem elveszett). Ez viszont hõ villamos energiává alakításának százszázalékos módja lenne. Én nem találom benne a logikai bukfencet. Pedig ez olyan pofon egyszerû hogy képtelenség hogy erre még ne jött volna rá senki. Már pedig ez az elvi gép nem csak hogy a második fõtételt, hanem az entrópia fogalmát is pofon csapja.
Annyi új infóm van, hogy akitõl ezt a címet kaptam, az mondta hogy azon az oldalom van internet statisztika secondlaw.acs.hu/awstats, amiben a feloldatlan IP címek teljes listáját ha valaki végignézi, bizony sok kfki-s, bme-s és egyéb egyetemi hálózati címet lát. Állítólag még senki sem tudta megcáfolni.
Ja a címeket a wigvan.sztaki.hu oldalon lehet megnézni, ott van egy olyan pont amiben a címhez meg lehet nézni milyen host tartozik. Állítólag már újságírók is foglalkoznak az üggyel, csak senki sem meri a 150 éve elfogadott második fõtételt megkérdõjelezni.
Akkor ezeknek a cuccára mit fog mondani a szabadalmi vizsgáló?
Pedig a 2 fõtétel komoly bajban van ha egy termikusan regenerált cellát Carnot hûtõvel hûtesz vissza és a hõt egy másik regenerálandó cellába pumpálod és a termelt villany több mint amennyi a hõszivattyú mûködtetéséhez kell.
Mert akkor az energiamegmaradás törvényét (I. fõtétel) felhasználva cáfolja a második fõtételt.
"bizony sok kfki-s, bme-s és egyéb egyetemi hálózati címet lát. Állítólag még senki sem tudta megcáfolni." 1. Az hogy sok BME-s, KFKI-s hosztról nézik az oldalt, az nem jelenti azt, hogy válaszoltak is rá. 2. Ha válaszoltak is, nem látunk párbeszédet (nem közlik a leveleket, és a rá adott válaszokat). 3. Az oldal statisztikája november 13-án indult. Ez idõ alatt 189 látogató volt, ami napi 15 látogató. Ez bizony még kevés a világmegváltáshoz. 4. Cáfolat, vagy megerõsítés pedig a gyakorlati, többször, több ember által reprodukált megvalósítás lesz.
"Állítólag már újságírók is foglalkoznak az üggyel, csak senki sem meri a 150 éve elfogadott második fõtételt megkérdõjelezni." 1. Lásd az elõzõ válaszom 3. pontját: túl fiatal még az oldal (túl kicsi a hírértéke), hogy ebbõl legyen valami. 2. Az újságírók nem feltétlenül értenek a fizikához/kémiához. 3. Az adott oldalt egy "noname" emberke üzemelteti. Egy Internetes oldalon "noname" embertõl való teória (még ha egy mûködõ technológián - LiH cella - alapszik is az egész) hírértéke eléggé kicsi (Lásd Egelyt, vagy Gróf Spanyol Zoltánt vagy teszem azt Anettkát: sokkal nagyobb a hírverés, ha egy névhez köthetõ egy esemény). 4. Ráadásul ez nem egy szakmai oldalon, szakmai lapban jelent meg - így megint csak ront a hírértékén. Illetve magaz iromány nem "cikk", hanem egy összeollózott beszámoló. Így az egyszeri látogatónak nehéz követnie, mire is akar a leírás kitérni.
"feltéve hogy a cella által adott villamos munka nagyobb a hõszivattyú mûködtetésére fordítandó munkánal" Feltéve. Ha. Talán. Vágyakozás. Reménykedés. Csodavárás? Mikulás?
"Már pedig ez az elvi gép nem csak hogy a második fõtételt, hanem az entrópia fogalmát is pofon csapja." Elvileg könnyû ilyen gépeket kreálni (lásd ezért óckodnak a szabadalmi hivatalok a perpetuum mobile-ktõl) - hogy gyakorlatilag beválik az már kétséges.
Ne kötözködj, arra válaszolok, amire szereték:)
Egyébként az általános véleményemet ismered, a konkrét gépet viszont nem ismerem (nem is fogom, mert nincs idõm utánanézni), szal nem szólok bele.
"Akkor ezeknek a cuccára mit fog mondani a szabadalmi vizsgáló? Pedig a 2 fõtétel komoly bajban van ha" Nincs bajban, ugyanis a szabadalom (ami nagy hatásfokú - 80-90% - regenerált celláról értekezik) nem a gondolatkísérletre épül, az egy külön dolog.
Köszi a választ! Lehet engem csak azért izgat a dolog mert viszonylag gyorsan megértettem, meg olyanoktól hallottam, akik viszont a témához értõek. Biztos oka van miért noname az egész. Nekem van egy egyszerû gondolatmenetem ezzel kapcsolatban, õk nem ezt járják. Kiváncsi vagyok a véleményedre!
Az a baj ezzel a dologgal, hogy már kimondták hogy a másodfajú örökmozgó megvalósítása lehetetlen és kész. Innentõl kezde senki sem foglalkozik vele. Pedig rendesen felborítaná a fizikát és az energiaipart is ha kiderül hogy lehetséges. Már eleve amit ezek leírnak szerintem sok minden borít, de látod egyesek a végiggondolásával sem foglalkoznak. Termikusan regenerált cellák vannak, ez tény. Ott hõenergiából csinálnak villamos energiát. A veszteség abból van hogy vissza kell hûteni regenerálás után a cellát.
Vagyis a reakció magas hõmérsékleten a LiH -> Li + 1/2H2, ezeket szeparálják, visszahûtik és a cellában lesz a Li|LiH|H2 rendszer amely visszaadja azt az energiát amit a bontásra fordítottunk. Sima kémia.
Viszont az meg elemi kémia hogy LiH + K = KH + Li
Viszont a KH elbomlik, tehát az a bruttó reakció hogy LiH + K = Li + K +1/2 H2 már a cella mûködési hõmérsékletén végbemegy (kisérletileg is igazolták) - ezt minden vegyész tudja (ráadásul mint írják a Li és K nem is elegyedik) - akkor viszont nem kell hûtés. Vagyis akkor ez egy százszázalékos hõ-villamosenergia konverzió.
Hiba van a logikámban, vagy nem stimmel a 2. fõtétel ahogy õk írják. Az viszont magával rántja az entrópiára tett megállapításokat is!
"Vagyis akkor ez egy százszázalékos hõ-villamosenergia konverzió." No azért: "Vagyis így egy igen nagy hatásfokú - számításaink szerint 80-90 százalékos - hõ-villamos energia konverter építhetõ." --- "Jelenleg 80-90 százalékos hõ-villamosenergia konverzió látszik reálisnak iparilag." --- "A folyékon lítium megtisztítása tehát a káliumtól mielött a cellába vezetjük, minimális térfogati munkával - vákuumszivattyúzással - lehetséges, aminek térfogati munkáját a nyert villamos energia egy részébõl fedezhetjük." Forrás: http://secondlaw.acs.hu/lihcell.html Tehát itt nincs szó 100%-ról, nem sérül a 2. fõtétel (bár a magas hatásfok azért megmarad).
"ráadásul mint írják a Li és K nem is elegyedik" "Vagyis nem csak hogy a káliummal szétbontjuk a lítiumhidridet, de azok még el is különíthetõk egymástól, csak csekély részleges oldódás van." Forrás: http://secondlaw.acs.hu/lihcell.html
"akkor viszont nem kell hûtés." Hûtés nem, de szeparálás (lásd felül) kell.
"Biztos oka van miért noname az egész." Az a baj, hogy nem tudni miért. Lehet hogy "belsõ anyag", de akkor is gyanús hogy miért ilyen "összecsapott" az egész (talán valakinek jegyzetfüzetként szolgált). Szóval ha ebbõl valamit akarnának kihozni (újsághír, publikáció, "plebs" tájékoztatása), akkor névvel, forrásokkal, pontos mérési jegyzõkönyvekkel ellátva, sokkal átláthatóbban kellene ezt megfogalmazni.
Az biztos hogy nagyon összecsapott. Nincs benne még egy hozávetõleges számítás se. Fõképp abban a részben kellene ahol a második fõtételt támadja, mert ott tételesen be kellene bizonyítania adatokkal, hogy a kapott villamosenergia elegendõ az adott hõmérsékletkülönbségen, adott hõkapacitások melletti hõmennyiség Carnot szerinti átszivattyúzására.
Az ipari megvalósításra való fogalmazásiban nyílván a sugárzásos hõveszteségbõl adódó gyakorlati irreverzibilis veszteségekre gondol.
A vákuum szivattyúzás: Azt ne feledd hogy ott ha kiszedi térfogati munkával a káliumot - az valószínüleg zavarná õket a cellában - akkor annak a térfogati munkának az energiája hõként a káliumban megjelenik, amit a regenerálóba visszavezet, különben nem lenne körfolyamat és akkor csökkenti ugyan a kinyer villamos energiát a végzendõ munka, de ugyanannyival csökkenti a regeneráláshoz befektetendõ hõt. Az a vicc hogy minden munka amit a villanyból valamilyen oknál fogva vissza kell vezessen a gép mûködtetéséhez, az hõvé alakul, viszont akkor annál kevesebb külsõ hõt kell betennie az energia megmaradás elve szerint. Vagyis csak azt kellene bizonyítania, hogy külsõ hûtés nélkül, a cella által adott villany több mint amennyi a körfolyamat mûködtetéséhez kell és máris felrúgta a 2. fõtételt. Ez a számítás viszont hiányzik.
Más. Én utánaszámoltam annak a mecseki uránérces számításuknak és az is stimmel. Azt nézted?
Miért is noname a dolog? Nem lehet azért, mert ismert nevek vannak mögötte, akik ha tévednek nem akarják nevetségessé tenni magukat? Szerinted mi történne teszem az egy docenssel ha le merné írni hogy õ tud egy megoldást egy másodfajú örökmozgóra? :-))
Ha csak kiröhögik a többiek, az még a legkevesebb.
Például a http://secondlaw.acs.hu/IIfoteteleng.html az angol verzió rettenetes, mert még arra is lusták voltak hogy a rajzok magyar feliratai közé mondjuk odetegyék hogy bypass second law. :-))
Egyébként vezessük tovább az ipari lehetõségeit! A USA legújabb doktrínája most hogy elfoglalja az ûrt és megakadályozzon ebben másokat. Az ûrben az egyik legnagyobb probléma hogy nincs elég energia. Atomerõmû telepítése pedig nagy teljesítményû hûtés nélkül nehéz. Ha megnézed az a bizonyos szabadalom is ûrcuccokhoz készült amire hivatkoznak, egy USA szabadalom. Ha ez mûködik és a NASA ebbõl csinál egy ûrben alkalmazható nagyteljesítményû atomreaktort, akkor az USA elött megnyílik az ûr elfoglalásának esélye. Ennek súlyos katonai-gazdasági jelentõsége van.
Idesüss milyen cikket találtam! Mások is feszegetik hogy nem stimmel a 2 fõtétel, nem csak ezek a nonamek!
http://www.newscientist.com/article.ns?id=dn2572
"Nem lehet azért, mert ismert nevek vannak mögötte, akik ha tévednek nem akarják nevetségessé tenni magukat?" Bill Gates mondta: "640 kB elegendõ mindenre!". Vagy a Windows 98 bemutatóján egy drivertelepítés közben lefagyott az operációs rendszer (na az már azért égõbb dolog). Vagy az Internetet "egyetemista diákok játszóterének" nevezte.
Hülyeséget mondott/tett? Igen. Nevét adta azért hozzá? Igen. Mégis a világ egyik vezetõ nagyvállalatának elismert guruja. A tévedés emberi dolog.
Az elsõ oldalon levõ LiH cella tökéletesítéssel nincs is gond - újításokat tesznek egy mûködõ technológián, prognosztizálják a 80-90%-os hatásfokot, szabadalmaztatják, stb. Akár be is válhat.
A második fõtételt firtató oldal viszont teória, gondolatkísérlet, játék. Egy "tegyük fel hogy"-jellegû dolog még annyira "alfa" állapotban van (értsd úgy, hogy kidolgozatlan) hogy sci-fi novellának, álmodozásnak illene be. Azt pedig egy egyetemi docens is kreálhat nyugodtan (mivel ember õ is, ezért attól még tévedhet, álmodozhat).
Vagy lásd az ITER projectet - az is bár valamelyest alá van támasztva elméletekkel (és részkísérletekkel), de hogy tényleg be fog válni az hát... (bár drukkolunk nekik)
Vákumszivattyú: 100%-os hatásfokú vákumszivattyú nincs. A bevitt energia egy része haszontalanul elveszik (hõ, elektromos sugárzás,...) egy részét talán vissza lehet forgatni, de ez még mindig nem teljes. Ezzel valószínûleg õk is tisztában vannak - ezért nem állítanak magasabb hatásfokot (több helyen is leírják: 80-90%!).
A spallációs reaktorok meg még tervezett technológiák. Arra csak akkor lehetne építeni, ha már mûködõképesek lennének biztos, mért energiamérleget ismernénk.
"A USA legújabb doktrínája most hogy elfoglalja az ûrt és megakadályozzon ebben másokat." ESA? Ruszkik? Kínaiak? Anettka? X-Prize? Nem mind az ûrre van ráizgulva?
Nem mind az ûrre van ráizgulva?
Jah, de melyik országnak van rá ereje?
Gondolatkisérlet? Igazad van. Ha azonban elolvasod a Carnot féle ciklust, az sem több mint egy gondolatkisérlet. Ott sem foglalkozik a surlódással, hõsugárzással, a munkaközeg összenyomásának "kicsiny" túlnyomásával, stb. A Carnot féle levezetés semmivel sem alaposabb mint amit õk leírnak, aztán mégis az a termodinamika egyik pillére. A Carnot levezetés alapja hogy kimutatja hogy munkavégzõ körfolyamatot nem tudnak csinálni külsõ hûtés nélkül. Mert a munkaközeg visszanyomása ugyanannyi munkába kerülne mint amennyit kivettek. Itt meg az a trükkjük ha jól értelmezem, hogy a termikusan regenerált cellánál a munkaközeg eredeti állapotba visszajuttatásához szükséges energia nem közvetlenül határozódik meg a kivett energiától. Az õ levezetésöket én semmivel nem érzem kevésbé alaposnak a Carnot ciklusnál. Annyiban igen, hogy le kellene írniuk a hõkapacitásokat, stb. Csakhogy ez az elmélet számtalan kémiai anyagra igaz lehet. No jó a lítiumhidridre tudjuk hogy mûködik, hiszen ezt a General Electric szabadalmaztatta. Azt ne feledd hogy minden munka - kivéve a kisugárzottat - hõvé alakul, az bennt marad a rendszerben, tehát az csökkenti a regenerálásra fordítandó hõt. Minden munka amit betettél azt viszont a villanyodból fedezted. Tehát csak egy feltételnek kell megfelelnie ennek az elvi gépnek, hogy a regenerált cellából a regenerálandó cellába a hõ átpumpálásához szükséges munkát a cella fedezni tudja.
"a Carnot féle ciklust, az sem több mint egy gondolatkisérlet." De 1. hõerõgépekre van levezetve (nem veszi figyelembe az elektromos energiát) 2. gyakorlatilag még nem volt arra példa, hogy hõerõgép (gõzgép, gõzturbina, Otto motor) semmibe vette volna (gyakorlatilag alá van támasztva) 3. nincsen benne "ha" (ha sikerül átalakítani az elektromos energiát teljesen munkáva).
Másrészt a Carnot-kõrfolyamat reverzibilis folyamatokra igaz (lásd Budó Ágoston: Kisérleti Fizika I. 402. oldal). De az elõbb emlegetett rendszer nem reverzibilis (nem jutunk vissza az ezen látható 1. állapotba).
Miért kellene az 1-es állapotba jutni? Az csak a gép indításánál van. Leírják hogy a körfolyamat 2-3 a melegítés, 3-4 a bontás, 4-5 a visszahûtés 5-2 a cella kimerítése. Az egy tökéletes körfolyamat. Minden lépése reverzibilis.
Kísértetiesen hasonlít ez a leírás más ingyen energia gépek mûködésére: kezdeti energia közlés után önmagának teremti meg a mûködési feltételeket.
Nem, mert amikor a regenerált cellát visszahûtöd a cellahõmérsékletre és a maradékhõt átpumpálod egy regenerálandó cellába, akkor ott fog megjelenni a hõszívattyúzás munkája, mert a szivattyúzott hõ. Csakhogy az a hõ ami a kémiai bomlásra fordítódott és majd abból lesz a cella villamos energiája, az a nem megy át. Vagyis nem áll rendelkezésre az összes hõ a regenerálandó cella felhevítéséhez és elbontásához, amit kivûlrõl kell pótolni. Az energiamegmaradás értelmében. (I. fõtétel) Viszont pont ennek értelmében ez az elvi gép százszázalékban alakít hõt villamos energiává és ez itt a gáz. Én már értem a gondolatmenetüket és nem találom benne a hibát. Pedig amit írnak az pofon egyszerû és egyszerûen kizárt hogy ez még egy fizikusnak, vagy vegyésznek nem jutott eszébe. Tehát valahol van bukfenc - kell lennie - csak úgy látszik én vagyok kevés hozzá hogy megtaláljam és ez idegesít.
És ha nincs bukta? Összerakod és mûködik??? Mikor Max Plank iskolába járt, azt javasolták neki a tanárai, h ne legyen fizikus, mert az már egy lezárt tudomány, csak 1-2 kérdést kell tisztázni..
Ha ez elvileg mûködik - eltekintünk a sugárzásos hõveszteségtõl és a sosem százszázalékos hõszigeteléstõl, akkor ez egy másodfajú örökmozgó. Az pedig borítja az annak lehetetlenségét kimondó második fõtételt és felrúgja az ebbõl levezetett entrópia fogalmát Borítja az egész termodinamikát és a kémia rengeteg ágát. Muszáj megtalálni ebben a gondolatmenetben a hibát. Ha ezt nem tudják megcáfolni, akkor felrúgódott egy 150 éves termodinamikai szemlélet. Én azt nagyon valószínûtlennek tartom, hogy néhany magyar szobatudós akik egy ilyen gagyi oldalon leírják a dolgaikat, rájöjjenek olyanra, amit 150-200 éve a fizikusok mérnökök álma az egész világon. Engem az idegesít hogy azt hittem eddig magamról hogy értek a termodinamikához. És most szégyenszemre rá kell jönnöm hogy nem, mert nem találom benne a hibát. Könyörgöm, valaki találja már meg! http://secondlaw.acs.hu
[PDF] Electrochemical energy conversion by-passes second law of ...Fájlformátum: PDF/Adobe Acrobat second law. For example, clover is grown on some farms. The cloverleaves reject the green ... condenser-zone, and return through the lithium-retum wick ... ieeexplore.ieee.org/iel5/7257/19575/00905132.pdf - Hasonló lapok
Bizony, bizony én vagyok entropiax. Csak azzal itt nem sikerült regisztrálnom. pvcpadlo tette fel a dolgot elöször az indexre Mellesleg már megint feltettek valamit. Ahogy nézem leegyszerûsítették.
Aha, most kezd világos lenni. Beteszik a cellát egy nagy hõtartályba egy hûtõszekrénybe. Ha a lehûtött cellából egy alkalommal kiszedhetõ villany több mint amennyi a hûtõ egy alkalommal való mûködtetéséhez kell, akkor az elvesztett energia a külsõ hõtartályból pótlódik. Vagyis egy az egyben hõbõl villany lesz. És ebben a rendszerben érdektelenek a veszteségek, mert minden a külsõ hõtartályba kerül vissza hõként. Csak egy a feltétele, hogy a cella több áramot tudjon adni, mint amennyit a visszahûtéséhez a hûtõ fogyaszt.
Ne azon izguljatok, h miért nem mûködhet. A szekond lav alól vannak kivételek:) Csak erõsítik a szabályt :)
Hát fiúk már remélketdem hogy végre valami áttörés de ismét csak sajnálkozhatunk.... Egy kedves barátom véleményét is kikértem ezzel a lítium hidrides szerkezettel kapcsolatban (a srácról annyit kell tudni hogy egy neves európai egyetem docense...tehát szaktekintélyként kezelem) A válasza a következõ:
Hello, nem haragudj hogy csak most valaszolok, de sikerult a messze legsurubb hetembe beletalalnod es csak most jutok hozza hogy irjak. Nem igazan ertem, hogy mit kellene szakmagyarazattal a foldbe dongolni. Maga az elem-dolog mukodik, utananeztem a J. Phys. Chem.-ben megjelentetett cikknek, az passzol. Csak sejtem, hogy a lap aljan kinalt 2. termodinamikus tetel ervenytelenseget bizonyitani probalo cikkbe kell belekotnom, abba pedig tenyleg nem nehez (en altalaban nagyon hiszek a termodinamikaban, a kemia nelkule igazan nagyon rosszul allna). Az egesz ertekezes egyik baja, hogy a kozolt adatok kisse kuszak. Hiaba vannak pontosan megadva a LiH olvadas- es bomlaspontjai, mikor (gondolom), hogy ezek 1 atm nyomas alatt ertendok, tehat izobar adatok. Tehat amint valtozik a nyomas (marpedig allandoan valtoztatjak, hiszen zart rendszerekrol ertekeznek, azok pedig izochorok), akkor ezek az adatok es a rajuk tamaszkodo fejtegetesek ervenyuket vesztik (10-25 Torr nyomason egeszen mas adatok ervenyesek). Bar ez nem is lenne tulzottan baj, mert biztos follelhetok a vonatkozo adatok, csak kivancsi vagyok, hogy azok alapjan megallna-e az egesz fejtegetes. Vegyi szempontbol a regeneracioval az a baj, hogy a litium a kaliummal otvozetet kepez (maguk is irjak), tehat a tiszta elemeket erinto reakciok (akar teljesen) maskepp mukodhetnek. Mind a ket fem reagal hidrogennel, ez igaz, de MINDEN kemiai reakcio csak az egyensuly bealltaig fut spontan, es egyszeruen nem hiszem, hogy hidrogen legkorben a kalium kiredukalna az egesz litium mennyiseget. A bemutatott K-Li fazisdiagram nem bir informacios sullyal, mert valoszinuleg inert atmoszferaban volt megallapitva (azert kivancsi lennek hogy ki csinalta, mert en mar talakoztam kaliummal szobahomersekleten, es szivesen latnek olvadtat is, de jokora tavolsagbol). A lap aljan talahato cikk pedig egyszeruen humbug. Elfogadom, hogy kezdetben 25 Torr nyomas lesz a folso hengerben, ami tegyuk fol, hogy meg is marad a hevites utan, ami egy adiabatikusan (hocsere nelkuli) zart harangot tetelez fol, ami ugyan a gyakorlatban nehezen kivitelezheto -- ha egyaltalan -- de azert tegyuk fol, hogy lehet. Ha most a 903 C-ra valo hevites utan kinyitjuk az also szelepet, nyilvanvaloan annyi litium todul be a hengerbe, hogy kiegyenlitse a ket nyomast. Nem ertem, hogy miert hiszik azt, hogy visszahutes eseten marad 625 Torr nyomas a rendszerben (!): eloszor is a H2 mint gaz alacsonyabb homersekleten nyilvanvaloan kisebb nyomassal bir, es ha meg hasznalodik is belole ujboli LiH kepzodesere, akkor duplan esik a nyomas, magyaran a 625 Torr a harangbol visszanyomja a litiumot a gazterbe, ott ismet LiH kepzodik es visszajutunk a kezdopontba. Ha majd otthon leszek, jobban is szetszedhetem a cikket, de remelem, hogy most ennyi is eleg. Szia, r.
Tehát fausztusz ismét igazad volt....(már megint) kíváncsi lennék hogy mivel foglakozool....
"Vegyi szempontbol a regeneracioval az a baj, hogy a litium a kaliummal otvozetet kepez (maguk is irjak), tehat a tiszta elemeket erinto reakciok (akar teljesen) maskepp mukodhetnek."
- leírták hogy többszörösen megismételt kisérletet végeztek, miszerint a kálium a lítiumhidriddel reakcióba lép és atmoszférikus kürülmények között távozik a hidrogén egy része.
"egyszeruen nem hiszem, hogy hidrogen legkorben a kalium kiredukalna az egesz litium mennyiseget"
- le is írták hogy mekkora a hatásfokkal redukálta ki, ráadásul nem is egyensúlyi kisérletet végeztek.
"magyaran a 625 Torr a harangbol visszanyomja a litiumot a gazterbe, ott ismet LiH kepzodik es visszajutunk a kezdopontba."
- Nem mindegy hogy a csapot mikor nyíitottak és mikor zártak. A visszaképzõdõ LiH elszeparálódik a lítiumtól és az elzárja a hidrogéntõl.
laci3000! Szívesen értekeznék ezzel a manussal, mert õ láthatóan megértette, vagy legalábbis hasonlóan értelmezi mint én.
Különben az ismerõsödnek igaza van abban hogy a nyomás és hõmérséklet változások miatt újra és újra kell számolni mindent. A hõkapacitásokat, a visszareakciót mindent.
Amirõl a szerzõk pedig alapvetõen megfeledkeznek, az az hogy egy olyan cellának, ahol az egyik elektród gázelektród, a potenciálja függ a nyomástól. Amikor a gáz nyomás eléri azt az értéket, ami az adott anyag feletti parciális nyomása a gázkomponensnek, ott a cella potenciálja zérussá válik. Vagyis közel nem biztos hogy annyi energiát szednek ki mint amennyit gondolnak. Az viszont igaz, hogy annyival kevesebb hõ is kell a bonláshoz, hiszen a bomláshõben benne van a környezeten végzett térfogati munka is, ami kis nyomásnál persze kevesebb.
Látom kezded kapizsgálni..... az ismerõsöm említette hogy dec 20 környékén hazalátogat és akkor majd még ad pár infót (feltéve ha lesz idõm összefutni vele...)
Császtok! Gondolkoztam már örökmozgón meg mindenen és az jutott eszembe hogy egy Bánki-turbina meghajtana egy generátort és az meg amit termelne áramot ha jól van méretezve akkor meghajtana egy vízszivattyút és ez meg hajtaná a Bánki-turbinát és ha jól van méretezve akkor elvileg örökmozgóként mûködne nem??
Ha kéred, elküldöm PDFben Orrfireus történetét.. tanulságos
"A Bánki-turbina hatásfoka kisebb, mint más vízturbináké, ennek ellenére biztos piaca van olyan alkalmazásoknál, ahol az alacsony költségszint és egyszerû kivitel követelmény. Házilag is készíthetõ. Feldarabolt acélcsõbõl készített lapátokkal viszonylag jó hatásfokú (70-80% 3 m-es esés mellett) turbina építhetõ." Forrás: Wikipédia
Másrészt sem a generátor, sem a vízszivattyú hatásfoka is 100% alatti.
Ebbõl következik, hogy örökmozgót ebbõl nem tudsz építeni.
"Azok az emberek, akik nem fértek hozzá folyók vizéhez, természetesen más energiaforrást kerestek. Ennek a problémának a megoldására egy olyan, zárt rendszerû vízimalom kínálkozott megoldásnak, amit egy angol fizikus, alkimista, asztrológus, filozófus és misztikus, Robert Fludd (1574- 1637) javasolt 1618-ban (4. ábra). Ha a vizet, ami a malomkereket forgatja, össze lehetne gyûjteni a kerék aljánál, és valahogy vissza lehetne juttatni a kerék fölötti tárolóba, akkor a folyóvízforrásra már nem volna szükség. Ésszerû volt, hogy a kerék hajthat egy szivattyút, ami visszakeringteti a malom vizét. Abban az idõben (és még 200 évig azután), amikor Fludd ezt a berendezést ajánlotta, nem lehetett tudományosan magyarázni ennek a berendezésnek a mûködését. Abból a megfigyelésbõl, hogy a víz emberi beavatkozás nélkül is felszállhat a felhõkbe, és - visszajutva a földre - munkát lehet vele végeztetni, kézenfekvõnek tûnhetett, hogy a felemelkedés segítése csak kevés energiát emészthet fel, ezért a vízkerék forgását csak kicsit akadályozza a szivattyú. De természetesen minden, ilyen mûködésû gép megvalósítására irányuló próbálkozás kudarcba fulladt. Ezek a berendezések a nyugalmi helyzet nélküli kerekek egy másik változatát képezik, és így az örökmozgók elsõ fajtáját alkotják." Forrás: Iparjogvédelmi és Szerzõi Jogi Szemle - 108. ÉVFOLYAM 6. SZÁM, 2003. DECEMBER - itt olvashatsz Orffyreus-kerekérõl is:
HUmanEmber41st által felajánlott pdf elérhetõ itt (#327-es hozzászólásomban már megadtam), de óvatosan kezeld...
Egely György, és Vajda János is tudja bizonyítani (matematikai módszerekkel, integrál egyenletekben) hogy igen is a megmaradás éppen hogy csak speciális helyzetekre érvényes. Pontosabban az impulzus megmaradásának törvénye alól vannak kivételek.
Csak éppen: * gyakorlati, reprodukálható alkalmazást sehol sem mutattak be * ha Egely fizikusok elé kerül, akkor nem tudja kellõen megalapozottan megvédeni az elméletét (mérnök-fizika szakos ismerõseim is voltak ilyen Egely-féle bemutatón, ahol Egely elméleteit szabályosan, logikusan megcáfolták - de õ továbbra is hajtogatta elméleteit) Érdemes elolvasni ezen fórumtopik 22-es, 23-as, és 25-ös (illetve 33-as) hozzászólását - hasonló élménybeszámolókat hallhattam. * az átlag - Aktív, Fókusz, Magellán és társai mûsorból tájékozódó - embereket könnyû megetetni bármivel. Ha pláne olyan dologról van szó, ami ellent mond valaminek, vagy csodaszámba megy, akkor még inkább (cirkusz kell a népnek). No meg ha ráadásképp ez vissza-visszajön és újból megjelenik, akkor ez remek marketing-értékkel bír.
Mondd Faustus Te nem is szeretnéd, hogy bebizonyosodjon, h létezik iparilag felhasználható mértékben "kicsatolható szabad energia" ??
" létezik iparilag felhasználható mértékben "kicsatolható szabad energia"" Én magam szeretném ha létezne ilyen (a Casimir-effektushoz hasonló dolog - szóval amit a fizika még nem ismer, és ingyenes, korlátlan energiaforrás; no meg "kvázi egyszerûen elõállítható ipari méretekben is"), csak a "szabadenergia-kutatás" metodikájával, ismertetésével nem értek egyet.
Vagyis hogy az energiakérdést úgy kezelik, mint valami vallást, "csodát" (amit a kereskedelmi adók csinnadrattás mûsoraiban, és a bulvárújságok hasábjain mutatnak be) - teleszövik misztikumokkal, összeesküvéselméletekkel, "én láttam ilyen 30000 %-os hatásfokú kütyüt"-beszámolásokkal, "Kis Pista kis pesti laborjában összetákolta perpetum mobile-jét és azóta mûködik"-hírekkel, "nem baj hogy nem értesz a kvantumfizikához; én bebizonyítom neked egyszeri, porba fingó átlagpolgárnak hogy a kvantumfizika elméleti hátterével alátámasztott, otthon összetákolható kütyüvel (99999 Ft+áfa) megcsapolhatod a nullponti energiamezõt; amit már Tesla is megcsinált, csak polóniumót itattak meg vele és abba döglött bele - csak errõl te egyszeri, porba fingó, hitetlen átlagpolgár nem tudsz"-szövegekkel.
A másik probléma meg hogy mihez kezd az emberiség a "korlátlan" energiával, miközben teljesen tönkreteszi a környezetét; nem képes békésen lerendezni a problémáit; és olyan ökörségeknek képes örülni, mint a Gyõzike-show, a Tamagochi-temetõ, stb...
Olvastam egy ( nevezzük sci-fi nek) novellát, mely a következõrõl szólt: Egy állam kormánya összehívott nagyon sok fiatal tudóst és levetítettek nekik egy filmet, melyben bemutatták, h egy magányos feltaláló antigravitációs berendezést készített. Sajna a bemutató repülés közben elromlott és a feltaláló lezuhant, a készülék összetört. Itt vannak a darabjai, nézzék meg a filmet. Aztán a sok tudós, miután elhitte, látta, h létezik a berendezés szépen igaziból is feltalálta. Igenis, kellenek ezek a beszámolók, h otthon a garázsban összeraktam. Valakinek sikerült is. Tesla? Moray? Schauberger?
"Igenis, kellenek ezek a beszámolók, h otthon a garázsban összeraktam." Sc-fi szinten elmegy. Bulvárhírnek elmegy. Gondolatébresztõnek jó. De amikor ezt komoly dologként, pénzt kunyerálva (lásd a vízautós esetet, vagy az X-Prize-on induló, és megbukott Gravity Control Technologies-t) próbálják elsütni - ott kezdõdnek a problémák.
Babelfish segítségével lefordítva a 2. hozzászólás: "Hello benritrovato Franz5000! Scusami, but with this circuit hoping in overrunity, borders on the ridicule. Practically the mosfet it acts as from switch, oltretutto with in series one resistance from 10 ohm towards mass and crossed from all the commutation current, a true waste. Bah!
7. hozzászólás: "It does not work at all, indeed, a continuous waste of energy is had inasmuch as the resistance of escape from 200 Ohm unloads the battery to mass capturing current from the coil."
Másik oldalon: (Concept only. No working prototype as of yet.)
"Szabad energia, olyan gépek, amelyek sértik az energiamegmaradás törvényét."
Ugyebár ez van itt szalgcímként.Véleményem szerint amirõl ezt állítják az könnyen lehet szenzációhajhászás,
Viszont: ha az energianyerés olyan rendszerbõl/segítségével történik mely eddig nem bizonyított(vagyis ha bizonyítást követõen nem mondd ellent az energiamegmaradásnak), ugyebár erre sütik rá a lehetõ leghamarabb, hogy "áltudomány" és ugye ilyenkor a mai tudás "prófétái" a leghangosabbak, szerintem nagyon is érthetõ hogy miért és általában ezen véleményeknek(és bizonyítási kísérleteknek) több közük van az önös "lobbiérdekekhez", mint egy mindenre nyitott tudományos közösség, érdekektõl mentes, tisztán tudományos állásfoglalásához.
Ezt követõen pedig, mivel a laikus társadalom hiszi az elfogulatlan tudományos "papság" létezését, könnyen elfogadja a dogmatikus propaganda-gépezet véleményét.
A belinkelt oldalhoz nem tudok mit hozzáfûzni(ide szükséges nyelvtudás és szakzsargon ismerete nélkül), talán annyit, hogy nagyobb nyitottságra, odafigyelésre lenne szükség az ilyen fejlesztéseket illetõen....hogy ez miért nincs így az fentebb sajons már kifejtettem.....
"Viszont: ha az energianyerés olyan rendszerbõl/segítségével történik mely eddig nem bizonyított(vagyis ha bizonyítást követõen nem mondd ellent az energiamegmaradásnak), ugyebár erre sütik rá a lehetõ leghamarabb, hogy "áltudomány"" Ez a kérdés (mármint az energia-elõállítás) eléggé tényszerû dolgokat kér: pontos bemért energiamérlegeket, reprodukálhatóságot, stabil/megbízható/hosszú idõtartamú mûködést, kvázi olcsó, egyszerû elõállíthatóságot, megtérülõ befektetést.
Viszont ezen "kütyük" nemigazán akarják teljesíteni a fent említett követelményeket - pedig a fizika/mérnöki szemlélet/közgazdaságtan ezeket erõteljesen megkövetelné.
"Ezt követõen pedig, mivel a laikus társadalom hiszi az elfogulatlan tudományos "papság" létezését, könnyen elfogadja a dogmatikus propaganda-gépezet véleményét." A laikus társadalom elhiszi a kereskedelmi csatornák csinnadrattával bevonuló mûsorait is (azokat még jobban, hisz tudás/utánajárás/fáradtság nem szükséges hozzá, csak árad a szenny - melyik pornósztár kit sz***tt le, melyik médiakurtizán kivel jött össze, vedd meg a V****a tartalmú dezodort, mert attól leszel férfias, és jajj de jó Anettka már felrepült a zürbe - kit érdekel egy kis gázár-emelés) - azokban így az áltudományt elhelyezni még könnyebb (nem kell bizonyítani, utánajárni, hitelesíteni - just broadcast).
Végigolvastam a fórumot a szkeptikus találkozóról, amin ott volt Egely. Az iszonyat bicskanyitogató rész volt benne, amikor megkérdezte, hogy a társaságból ki az, aki életét tenné arra, hogy az energiamegmaradás törvénye minden körülmények közt mûködik. Mi ez, vallási dogma, hogy életet kell rá tenni, vagy pedig egy jelenséget leíró elmélet, aminél ha találnak jobbat, utána azt használják? Nem kétlem, hogy ha visszakérdeztek volna, hogy õ rá merné tenni az ellenkezõjére az életét, akkor pozitív választ kaptak volna. Mivel hogy áltudományos módszerekkel operál, inkább vallásnak tûnik amit csinál, ami ugye tutifrankó, bombabiztos, kimozdíthatatlan, megdönthetetlen, falszifikálhatatlan, tehát teljesen ellenkezõje a tudományos elméleteknek, amik képlékenyek, gyöpösek, dogmatizáltak, nem mindehatóak, csak bizonyos körülmények között használhatóak. Értem én, hogy miért harcol a "tudományos dogmák" ellen, miközben a saját elméleteit próbálja dogmatizálni, hogy azok megdönthetetlenek legyenek. Törtetõ, feltûnésviszketegséges, sikerhajhász megszálott.
Sajna az ilyenek miatt válik nevetségessé az egész témakör. Az ilyenek miatt állok hozzá az ilyen témákhoz alapvetõen szkeptikusan.
Ja. Az igazi szkeptikusok nem teszik föl ilyen kérdésekre a kezüket, persze Egely ebbõl is valami olyasmit vonhatott le következtetésképpen, hogy nini, a rakás fizikus nem hisz a saját "dogmatikus tudományában", ez iszonyat félrevezetõ a laikusoknak, másrész ha szándékosan ilyen megtévesztésekkel operál, akkor aljas is.
Tehát a Közép-Európai Tehetségkutató Alapítvány „TALENTUM” Akadémiai Díjára küldött pályamunkában csak egy jó (97%) hatásfokú eszköz szerepelt.
Ha kereskedelmi forgalomban kapható és tudja azt, amit hirdetnek, akkor mi a baj? A kereskedelemben "elektronikus gyújtás" néven ismert fénycsõ armatúrákat már régóta gyártanak. Hidegben (pl hûtõházak) a hagyományos ( fcs.gyújtó+ fojtótrafó) gyújtású fénycsõ csak villog, nem tud begyújtani.
És ezt a kapcsolást (bármi legyen is az ) nyugodt szívvel fel lehetne szerelni legalább a fürdõszobai konnektorokra, mert a víz alatt forgó ÉS NEM RÁZÓ !!!! hajszárítót nem fikázta eléggé önjelölt kritikusunk.. Mert jó, h csak egy vezetéket fog meg egyszerre az, akit megrázott már egypárszor az áram, de a vízben mindkét vezeték ott van, amikor "belepancsolnak"...Javasolnám a cikkírónak, próbálja ki ezt Csevkó konverter nélkül..
"Ha kereskedelmi forgalomban kapható és tudja azt, amit hirdetnek, akkor mi a baj?" Az hogy ezt egzotikumként árusítják egy olyan kifejezéssel mely nem éppen oda illõ (A semleges áram elnevezés már foglalt a kozmológiában, ezeket a reakciókat a háztartásokban gépek mûködtetésére használni nem lehet).
"És ezt a kapcsolást (bármi legyen is az ) nyugodt szívvel fel lehetne szerelni legalább a fürdõszobai konnektorokra, mert a víz alatt forgó ÉS NEM RÁZÓ !!!! hajszárítót nem fikázta eléggé önjelölt kritikusunk.." Természetesen a fénycsövek elektronikáját úgy alkották meg, hogy a hálózati 230 V 50 Hz-rõl mûködjön. Ha valaki ettõl eltér, nagyobb frekvenciát és nagyobb feszültséget alkalmaz, akkor a szem számára megszûnik a villogás, és ami sokkal meglepõbb, a nagy feszültségû és nagy frekvenciás térben a fénycsõ kondenzátortulajdonságokat mutat. Ennek következtében még a hozzá vezetõ vezetékek sem szükségesek. Ebben az esetben a fénycsövek szinte azonnal begyulladnak, az emberi szem számára villogásmentesen világítanak, és még a fényerejük is szabályozhatóvá válik. Aki nem hiszi, járjon utána, például a Csodák Palotájában, ott évek óta mutatnak be ilyen kísérletet, de a solti adó mellett is "maguktól" világítanak a fénycsövek. Ezek után úgy tûnik, hogy a feltalálók feltalálták a hideg vizet, pedig ilyen tudással ismerniük kell a jelenségek pontos, fizikai hátterét
"Mert jó, h csak egy vezetéket fog meg egyszerre az, akit megrázott már egypárszor az áram, de a vízben mindkét vezeték ott van, amikor "belepancsolnak".." Vizsgáljuk meg a feltalálók által bemutatott jelenségeket, amelyben izzót, hajszárítót és sarokcsiszolót raktak a vízbe, miközben "pancsikázni" is kedvük támadt. A fentiekbõl tudjuk hogy földfüggetlen hálózatot hoztak létre. Ezért nem ráz a transzverterrõl üzemeltetett berendezés. Csakhogy nagy különbség van egy akvárium és földelt fürdõkád között. Az akváriumot fa asztalra helyezték. Az üveg és a fa is szigetelõ, így duplán bebiztosították magukat. Forrás: Kovács András - Gondolatok a semleges áramról
A rádióba (Hirek) hallottam tavaly, hogy egy német kisvárosban minden elektronika minden elõzetes nélkül csak úgy kiégettt. Erre levették a hálózatról a várost, de az útánna felszerelt eszközök ismét kiégtek, úgy hogy nem volta konnektorokban áram. Ekkor tudósok kezték vizsgálno a várost és valami "semleges" vagy nemtudom milyen áramról beszéltek.. érdekes story