A stabilitás nem más mint illuzió. Ugynis ami mozog ami változik az nem lehet stabil, és a világ nem statikus, gyorsan és elõreláthatatlanul változik. A mult ismerete fontos, mert csak a mult alapján vagyunk képesek némileg következtetést vonni, részben megpróbálni elõrelátni a jövõt, viszont ezt csak kisebb-nagyobb valószínûségel tehetjük, és soha nem lehetünk biztosak valamiben. Ez a stabilitást kizárja. A látszat, hogy valami stabil az csak illuzió, egy olyan illuzió amelyben az emberiség évszázadok óta altatja önmagát. Valószínûleg megfigyelted a jelen fõ úgynevezett buzzword-jait (kiszámíthatóság, fenntartható fejlõdés, stb...) ezek is mind illuziók és annyira nélkülözik a természetes logikát, hogy szinte belefájdul az embernek a feje, a többség mégis elhiszi, hipnotikus erõvel hatnak ki a tömegekre. Kiszámítható jövõt igérünk, fenntartható fejlõdést... de mondja nekem meg akárki is, hogy mit is jelentenek ezek a dolgok, mi az, hogy kiszámítható? mi az, hogy fenntartható? ki tudja ezt meghatározni és ki rendelkezik megfelelõ információkkal, hogy helyettünk döntsön életünkrõl? Mert szerintem senki.
Ugyanakkor teljesen normális, hogy a világon senki sem független, hogy a külföldi dolgok kihatnak a magyar helyzetre és fordíva. És még valamit, ez a szociális világ alapjában kiveszi magának az abszolút igazságra való jogot, ugyanis pl. a szabadpiac kapitalizmust hirdetõket általában barbároknak, önzõ embereknek nevezi, pedig semmi sincs meszebb az igazságtól, ugyanis a szabad ember az teljesen tudatában van, hogy a társadalom nélkül õ maga sem létezik ezért közösségi tudata magas, segíteni is akar, és tud is, de ezt közösség által teszi, közvetlenül, ember az embernek. A szociális korlátlan állam pedig éppen ezt a közöséget tette tönkre, már annyira, hogy a család is elkülönödik, már a cvsaládon belül sem könnyû segítõkézre találni, mert a társadalom nem függ többet töllünk egyénektõl, tehát nem is érzünk érte felelõséget, majd az állam gondoskodik rajta. Csak egy valamit nem szabad elfelejteni, az állam nem tudja helyetesíteni az embert... és nem is az a célja.
Sok dolgot írtál, amiket át kell gondolnom. Addigra pedig tovább megy a SG. (Nem tudok mindennap számítógép elé ülni. Szervizes vagyok, járom a várost és az országot és meglehetõsen sûrû a meló. Szerencsére, hogy kopogjam le:-)
Az õs-liberalizmus és õs-demokrácia valóban szép dolgok. (Nem tudok most hirtelen jobb kifejezést rá. Az általad említett közgazdászokat nem tudom hogy mikor lesz idõm elolvasni, sajna nem valószínû hogy a közlejövõben.) Talán legutóbb akkor álltak legközelebb ezekhez az eszményekhez, amikor a pionírok nagyon kemény, áldozatos és a jövõbe tervezõ munkával lassacskán naggyá tették Amerikát. A mai USA azokból az idõkbõl él énszerintem. Az õ példájuk (is) megmutatja, hogy bármely ország ill. birodalom, régió stb. hosszabb távú felemelkedése a dolgozó középosztály megvédésén és tervezésre, álmodozásra, célok kitûzésére és kitartó, intenzív munkára érdemes állapotba hozásán múlik.
Azt hiszem, sok ember elkeseredését többek között pont az az ordító ellentét-tömeg váltja ki, ami az agyunkban meglevõ szabadság-liberalizmus és demokrácia ideál, valamint a napi tapasztalatok között feszül.
Ám egy apró kérdésem volna. Én sokat töprengtem társadalom állapotával illetve ennek az állapotnak a szükségszerû továbbfeljõdésével (pontosabban: idõbeli változások) kapcsolatos modelleken. És nekem úgy tûnik -- és ebben csekély történelmi ismereteim is megtámasztanak -- hogy az ideális, szép és vonzó õs-demokrácia és õs-liberalizmus mint mûködõ társadalmi állapot sajnos NEM STABIL, annak idõbeli változásai sajnos abba az irányba mutatnak, amely felé mostanában megyünk.
De javíts ki ha tévednék, biztos már másnak is eszébe jutottak ilyesféle modellek. A magyar helyzetet jelentõsen befolyásolják külföldi erõk, ezért ez nem tisztán tanulmányozható rendszer. De: mintha a külföld meghatározó országai-régiói is ebbe az irányba haladnának, ha az elmúlt kb. 20-30 évet nézzük.
Ja és a magántõke az nem megoldás, az csak egy "eszköz", a megoldás mint mindég az embereken múlik. Nincs automatikus, nincs mindenre való megoldás. One size fits NONE. Szóval, a megoldás éppen az, hogy hagyni kell az embereket, hogy dolgozzanak, hogy megoldásokat találjonak. És itt veszik el az idealizmus, mert a sok sok probálkozásnak nagy része sikertelen lesz, de az ami sikerül, az nyomja elõre a dolgokat, és együtt a sikertelen próbálkozásokkal az tanítja meg az embereket valamire amit elõtte nem tudtak. Ezt a tudást és tapasztalatot pedig alkalmazni lehet a következõ fordulatban. A gyözelem titka nem a siker, hanem a gyors és fejlõdõ iteráció.
""a kicsi, megfontolt és korlátlan állam hive vagyok" mintha Kunce Gárbort hallanám...nem folytatom, érted" ne haragudj, de ha véletlen szemtõl szemben állnál velem és egy olyan életformával hasonlítanál össze mint Kunce Gábor, a teljes 130 kg-mal vetõdnék rád, és csak az Isten jószándékából maradnál egészben :) Kunce egy gerinctelen, és egy modern liberális, a modern liberalizmus pedig egyenessen az ellentéte a klasszikus liberalizmusnak (amit az USA-ban libertáriánizmusnak neveznek) és amit én képviselek. A modern úgynevezett neo-liberálisok a korlátlan államot akarják, valójában intervencionalisták és nevezheted õket nyugodtan szocialistáknak is.
A kicsi korlátolt állam-nak semmi köze Kunce-hez, inkább John Locke, David Hume, Thomas Jefferson stb. azok akik "kitalálták".
NEM LÉTEZIK politikai párt ami ma azt képviseli amirõl én irok, a jobb-oldal az a nemzeti és konzervatív eszméket képviseli, de manapság teljesgõzzel intervencionalista és szociális politikán keresztül, a baloldalnak meg egyenessen ez az alapja, mindkettõt rühelem amennyire csak lehet, (persze Kunce és modern liberálisai egy picit elõl járnak - mármint a rühelést illetõen).
Nem a szabad tõke miatt szenvedünk vért, hanem az intervencionalizmus miatt ami azt eredményezi, hogy a tõke privilégiákat élvez, érdekvédelembõl áll az egész [email protected] világ, nem szabadversenybõl hanem kopasz érdekvédelembõl. Az állam az aki ezeket az érdekeket védi, a nagyobb tõke jobban megvásárolhatja az állam védelmét, ezért lenne jó ha az állam ilyesmivel nem is foglalkozna, és SENKINEK nem védené az érdekét. Nem azonkívül, hogy az életét, vagyonát és szabadságát védené, mert az államnak ez kellene, legyen a dolga.
Idealizált kép... Igaz, viszont minden terv minden mintakép idealizált és éppen ez az ami lehetõvé teszi, hogy olyan dolgokat észleljünk amilyeneket egyébként nem tudnánk. A realitás, persze megrendithetetlenül vág korlátokat az idealizált világ kiépítésénél, viszont kötelességünk kellene legyen, a lehetõ legjobban megközelíteni ezt az ideális pontot (persze lehetetlen), viszont nagyon nagy baj van amikor az ideális ellenkezõjét tartjuk jónak és azt valósítsuk meg. Persze sokszor könnyebb az út, de biztos a vész az út végén. Nincs olyan ország amilyet leírtam, sajnos volt egy idõszak amikor ezt akarták megvalósítani (a 19 században, az ipari forradalom ennek az eredménye volt), de a feudalizmus maradványait nem lehetett gyorsan eltüntetni és a szabadkapitalizmust tévessen köpködték le, mert valójában a szegénység nem a kapitalizmus terméke volt (szegény napról napra kevesebb volt - a nyugat és fõleg az USA életszinvonalának növekedése egyenessen a szabadkapitalizmusnak köszönhetõ), hanem a feudalizmus maradványa. Persze nem volt elég idõ, hamar letértek az útról és az intervencionalizmus korszaka kezdett virágozni, ami a hetvenes évekre érte el a csúcspontot, aztán Reagan és Thaecher idejében lazitani kezdett, de az elmúlt 10 évben újra nem látott magasságokat ért el.
Tudod ha egy rakás vasra ráfogják, hogy az repülõ attól az még nem fog repülni, mégha az állambácsi fogja rá akkor sem. A monetáris politika pedig ma így mûködik, azt mondják, hogy ez a darab papír érték, és ezt csak az állambácsi mondja, semmi fedezék nélkül (a dollárnak volt utoljára fedezéke de az is elvesztette 1971-ben), ez a másik ok, a szarnak, és el kell fogadni a pénzt mert az állam garantál érte és mert törvényes fizetõeszköz, miközben a garancia csak az, hogy nem szalad mindenki a bankba, ha csak 5% bemenne a bankba és kérné a pénzét, az állam garanciája szart sem érne, olyan pénzügyi és gazdasági összeomlás lenne, hogy a II. VH elõtti gyerekjáték lenne. Pl. csak a szeptember 11. New Yorki támadást követõen az emberek 800 milliárd dollárt veszítettek az államilag garantált pénzükbõl, és persze senki nem felelt, mert a tõzsde ugye iumagináris dolog. Már ne haragudj, de amikor megvetted a részvényeket, nem imagináris hanem valós pénzt attál értük... na de ez komolyan off topic és nincs sok értelme a dumának, olvasd el a lenti hozászólásomban említett könyveket.
Eléggé ellentmondásos dolgokat írsz, vagy én nem értem. Egyfelõl bizonygatod, hogy az állam néha milyen szükséges, de meglehetõsen rövid és gyengécske érvekkel. Utána részletesen kifejted, hogy az állam miért rossz a szabad tõkével szemben. Hmm... "a kicsi, megfontolt és korlátlan állam hive vagyok" mintha Kunce Gárbort hallanám...nem folytatom, érted.
Sokan itt Magyarországon vért szenvedünk ennek a szabad tõkének a mérhetetlen arroganciájától, falánkságától, mindenhová behatolásától. Az államapparátust, a sajtót, az emberek agyát lassan teljesen birtokba veszik. Hiába van kis számú értelmes ember, a seggagyú tömeg leszavazza õket. Ez a karikatúrája csak annaka demokráciának, aminek a terjesztése érdekében bombázgatnak szertefelé.
Ennyit arról, hogy -- mint írod -- "az emberek megbízzák az államot..." erre meg arra. Dehogy bízzák meg! Az emberek kiszolgáltatottak, alulinformáltak, megvezetettek, és sem szavuk sem lehetõségük nincs. A hatalom egyre nyíltabban csinál amit akar, egyre gátlástalanabbul tapossa le a dolgozó középosztályt. Ehehz már az állam eszközeire sincs szüksége. A hatalom és az állam (a korábbi értelemben vett "állam") egyre inkább kezd különválni
Az államnak a fegyveres erõ adja a jogokat már 10ezer éve. És itt, magyarországon is, hiába hazudnak összevissza a demokráciáról azok, akik a szólás szabadságát BIRTOKOLJÁK és nem adják ki a kezükbõl.
Amit Te írsz, az egy idealizált kép, SAJNOS. Mondj egy országot bárhol a világon, ahol az állam úgy mûködik, csak közleítõleg is, ahogy leírtad.
Csak egy még megjegyzés. "nem hatalmazhatják fel, hogy valakitõl elvegyen valamit és másnak adja" nos, elvenni nemcsak "állami" erõvel lehet, hanem gazdasági trükkökkel is. Elektronikus pénz "gyártással", uzsorakamattal, anyagi ellehetetlenítéssel. És egyre inkább azzal fosztják ki az embereket. Az erõ alkalmazása csak a végsõ stádium, amikor a megcélzott személy nem akarja elhagyni a lakását.
A szabadság fontos neked. De kinek a szabadsága? Valahogy az az érzésem, hogy a hajléktalanok szabadságát és a munkájukat elveszítõ emberek rettegését a jövõtõl Te még nem élted át. A szabad rettegés szabadságát. A végigdolgozott évtizedek szabadságát, amely után a nehezen összegyûjtött vagyon és a létezéshez szükséges élethelyzet lassan olvadásnak indul. Miközben egyfolytában hallod az angyalok karát: " a magántõke a csodálatos... a magántõke a megoldás mindenre ... szeresd a magántõkét és az is szeretni fog téged..." és akik a kórusban vannak, azok valahogy nem kell féljenek a jövõtõl.
"Namost, az hogy egy cég US-ben és EU-ban is beperel valakit azért nem egészer egyezik meg azzal, hogy us kormány által kezdeményezett perekhez csatlakozik az eu, szerintem." Pont az elobb irtam (jobban mondva ideztem), hogy nem igy van. Szoval megegyszer: Nem cegek pereltek az MS-t se az USA-ban se az EU-ban. Cegek panaszt nyujtottak be (versenyellenes magatartast kifogasolva) ami utan az allam (EU-ban is, es az USA-ban is) vizsgalatott inditott (merthogy jelen renszerben az allam hivatott fellepni ilyen esetekben). Mivel mikor az EU-hoz panaszt nyujtottak be, az USA-ban mar állt a bál, igy az EU igaz hogy lefojtatta a vizsgalatot, de az itelethirdetessel vart. Az EU vs. MS ugyrol nagyon jo linket kuldott valamikor meg TeFigyeljHaver: EU vs. MS antitrust case Idezet az egyik itt belinkelt hirbol: "Joining a slew of federal and state investigations in the United States, the European Commission is probing a complaint about Microsoft's (MSFT) licensing practices." Ugyhogy nem csak en fogalmazok igy hogy az EU csatalkozott, hanem mas is. (Es mellesleg szerintem ez tortent, az USA-ban mar folyo vizsgalathoz hasonlo vizsgalatot kezdemenyezett az EU is. Igy ezt csatlakozasnak hivjuk, nem?)
"Ráadásul érdekes módon, amikor az eu elkezdte mplayer miatt cincálni az MS-t nekem nagyon úgy rémlik akkori hírekbõl, hogy az usákok kopogtattak, hogy jaj annyira nem kéne ezt igazán fitogtatni, csak EU-t ez nem hatotta meg, és végigvitte az egészet." Azok az usakok akik kopogtattak akkor nem azok az usakok voltak akik az MS ellen pert nyertek (ugyezseg, vagy a USA tagallamai), vagy elmarasztalo iteletet mondtak ki (az iteletet meghozo birok). Ez ertheto is, nem? Az USA-ban is van akinek ez, van akinek meg az a velemenye... Meg szep hogy ha az EU eljarast indit, akkor lesznek olyan usakok akik ezt kifogasoljak.
"Nem divatból támadom az EU-t. Nem is érzem úgy, hogy ez támadás lenne." En sem divatbol "vedem" ilyen esetekben, szimplan szeretek a tenyekhez ragaszkodni.
"szerintem egyértelmûen belátható, hogy abban hogy valamit ilyen elszántsággal csak azért is végigvisz erõsen szerepet játszik a bizonyítási kényszer." Szerintem pedig errol szo nincs, legalabbis jelen esetben (MS vs. EU). En sose mondtam hogy az ertelmes (azaz hatasos) lepes volt hogy mediaplayer nelkuli Windowst adattak ki az MS-sel. De ez a kerdes nem errol szol, lassuk be. Szolhatna (es a valosagban szol is) barmilyen mas programrol amit az MS ingyen ad a Windows melle. Nincs nalam a bolcsek kove, de annyit azert mindneki belathat, hogy ezzel kapcsolatban igencsak megy a vita az egesz vilagban, hogy az MS arukapcsolasi gyakorlata az most hosszutavon jo-e a felhasznalonak, vagy sem. Van aki szerint ez tok jo, van aki szerint meg nem. Es mindket oldalon allnak "szakertok", felhasznalok, politikusok, birok (akik birosagi iteletben is komondtak a velemenyuket), egyetemi tanarok stb. En elfogadom a masik oldal erveit, de az a kerdes teljes torzitasa mikor megprobaljuk elbagatelizalni az ugyet es megprobalni nevetsegesnek beallitani olyan kerdesekrol valo vitat, ami ennyire megosztja az embereket. Szamomra meg mindig az a legkevesebe felfoghato hogy hogyan lehet figyelmen kivul hagyni pl. azt, hogy az MS ellen tobb elmarasztalo itelet is szuletett. Az USA-ban. Ez az egesz csak azt bizonyitja hogy az MS teljesen jogosan kifogasolhato piaci magatartast folytatott, es mivel az USA-ban az MS-re kiszabott "buntetes" vegul mindenfele hatast kivaltott csak epp azt nem erte el hogy az MS hagyjon fel a sokat kritizalt modszereivel, igy meg folytat is a mai napig. Tehat azert, mert bar az MS nem tette jol amit tett, az itelet gyenge volt (volt ott lobbi boven), igy mara mar ugy emlekezunk vissza a kerdesre, mintha abban az MS-nek lett volna igaza? Legalabb a tenyeket lassuk tisztan.
Namost, az hogy egy cég US-ben és EU-ban is beperel valakit azért nem egészer egyezik meg azzal, hogy us kormány által kezdeményezett perekhez csatlakozik az eu, szerintem. Az, hogy a piaci helyzettel való visszaélésre vezethetõ vissza az egész nyilvánvaló.
Ráadásul érdekes módon, amikor az eu elkezdte mplayer miatt cincálni az MS-t nekem nagyon úgy rémlik akkori hírekbõl, hogy az usákok kopogtattak, hogy jaj annyira nem kéne ezt igazán fitogtatni, csak EU-t ez nem hatotta meg, és végigvitte az egészet.
Nem divatból támadom az EU-t. Nem is érzem úgy, hogy ez támadás lenne. szerintem egyértelmûen belátható, hogy abban hogy valamit ilyen elszántsággal csak azért is végigvisz erõsen szerepet játszik a bizonyítási kényszer.
"nem MS szerverek MS szerverekkel es desktopokkal valo kompatibilitasi nehezsegei" Itt persze nem kompatibilitasra hanem interoperabilitasra gondoltam, de ezt ugyis tudjatok...
"Beperelték igen, cégek, nem a kormány. Nem ugyanaz." Olvasd el akkor valahol az US vs. MS trosztellenes pert, a wikipedian is fent van: US vs. MS Egy rovid idezet belole: "...a court case filed against Microsoft Corporation on May 18, 1998 by the United States Department of Justice (DOJ) and twenty U.S. states." Szoval ki perelt be es kit?
"És az eu egyáltalán nem az ott zajló perekhez csatlakozott." Azok a cegek, es par masik is, akik az USA-ban panasszal eltek, es ezert aztan az ugyezseg hivatalbol eljarast inditott, panasszal eltek az EU-ban is, igy az EU hivatalbol eljarast inditott. Mi a kulonbseg? Raadasul az EU-s itelethirdetessel megvartak az USA-ban zajlo per lezarasat. A ket ugy nemcsak hogy osszefugg, hanem ugyanarrol is szol, es itt a 2 fo temara celzok ami vizsgalodast valtott ki nalunk is es a tengerentulon is: 1) middleware sw piaci helyzet (IE, media player, viruskereso stb.) 2) nem MS szerverek MS szerverekkel es desktopokkal valo kompatibilitasi nehezsegei. Abba az aprosagba meg teljesen felesleges belekapaszkodni hogy az USA-ban az IE vitte az ugyet, az EU-ban meg a WMP, mert a vita ugyanarrol szol.
"WMplayer mentes win csak az eu-ban van az eu vergõdésének következménye képpen. Az is kizárólag erõfitogtatás eredménye volt." Ebben nem ertunk egyet. Szerintem napjainkban nepszeru az EU-t tamadni mindenfele dologert, az MS ugy csak egy a sok kozul. Ha az EU vergodik, akkor az USA kifejezetten haldoklik, mivel ott joval tobb ilyen jellegu "erofitogtato" per zajlott ahol az allam az "erejet bizonyitando" "kepes volt elrendelni" (ironikus smiley nincs?) az MS 2 reszre valo osztasat, ami iteletet persze (szerintem) nemi lobbi hatasara megvaltoztattak.
Ami a Linux alkalmazását illeti, az ég világon semmi kifogásom, viszont a módszer miszerint vagy fehér vagy fekete minden, na azt nem tudom elfogadni. Tehát mégegyszer ha Linux jobban megfelel akkor legyen Linux ha nem akkor Windows vagy XYZ.
Az #5... szerintem ott kell a pénzt elkölteni ahol a legtöbb értéket kapjuk, ha ez külföldrõl van akkor OK, ott költsék el, ha van belfödrõl akkor annál jobb, de mégegyszer a vagy fekete vagy fehér filozófiát dobjuk a szemétbe, nem biztos, hogy a belföldon elköltött pénz több értéket eredményez mint a külföldön elköltött pénz, és mint adófizetõ nekem az a fontos, hogy a pénzemért minnél több értéket kapjak én is és az ország is ahol élek. Téves az a felfogás, hogy egy egyszerû pénz-átcsoportosítás (az állam beszedi a pénzt) - tehát nem termelt értéket használ, hanem beszedett pénzt az adókból - a gazdaság és az ország javára megy. Fõleg akkor nem ha ez a "vásárlás" nem eredményez semmi hozzáadott értéket.
Nem beszélve, hogy a meglévõ szakembereket nemproduktív munkafolyamatba köti le (ahelyett, hogy értékeset termeljenek - fejleszenek, vacakolnak a supportal stb.), még az a probléma is fennáll, hogy nem is rendelkezünk megfelelõ számú megfelelõ szakemberel, az meg, hogy most 2 hetes szuperfast tanfoljamokon "kiképzett" embereket fizessen az állam, miközben semmi értéket nem kap, az már tényleg nem hiszem, hogy az amit szeretnénk. Kivéve ha magunk nem vagyunk ilyen Opportunity Hunter-ek. ("...hát nekem szuperjó, bemegyek reggel a melóba, aztán elolvasom az emailt, átutalom Jozsikának (õ az egyetlen aki tud valamit), majd böngészem a netet, aztán lemegyek kajálni, elszívok 1-2 cigit, majd válaszolok még 1-2 email-ra, és indulok haza... ...néha pedig egy hetes tanfoljamra megyek az állam költségén, megtanulni fából vaskarikát csinálni...") gondolom ismert ez a forgatókönyv, és ez nem hiszem, hogy jól elköltött pénz lenne. És Józsika meg... hát õ az aki napi "36" órát dolgozik... ...és ritkán küldik tanfoljamra, mert ha elmegy akkor semmi sem mûxik...
de akkor most nem ertelek. ezt a 24-est szinte teljesen jonak tartom, de akkor sem ertem, mi a bajod az 5-ossel.
ha feltetelezzuk, hogy most nem akarjuk az allami berendezkedesunket megvaltoztatni es ugy altalaban az allam szerepet sem akarjuk atalakitani, akkor talan az egy elvarhato igeny, hogy az allam a sajat adofizetoinek a penzet, ha nem feltetlenul muszaly, akkor feladatai ellatasa kozben sajat teruleten mukodo cegekkel valositsa meg kulfoldre fizetes helyett.
ha tehat van egy olyan opcio, hogy ms-nak fizet licensz diajakat es remeli, hogy az uzemeltetes olcsobb lesz es ezzel szemben ott van az, hogy nem fizet senkinek licensz dijakat es az uzemeltetes esetleg dragabb lesz de ezt _HAZAI_ cegekkel megoldja akkor ebben nem latok problemat. a hardvert meg a tobbi dolgot ugyis kulfoldi cegektol veszik.
egyebkent egyszeru irodai feladatokra teljesen megfelelo mar a linuxos desktop. ne fizessunk csak azert a microsoftnak, hogy micike a gephez leulve ketsegbe esik, ha nem talalja az aknakeresot a megszokott helyen... erre lehet szepen oktatasokat szervezni. nezzunk szet, azert nem egy normalis dolog, hogy allami szervek a microsoftos dokumentum formatumokat szabvanynak tekintik. (persze nem tehetnek rola de ha esetleg elmeselne neki valaki, hogy letezik mas is a nep fele torteno kommunikalasra, elorebb lennenk. (persze azert tortennek pozitiv lepesek)
"Ne haragudj, de ez egy nagy elkent csúsztatás, amit az általános államellenességed váltott ki."
Miért lennél valami ellen ha kritizálod? Miért nem vagy éppen fordítva annak a védelmezõje, mert a kritikákkal javítani akarod nem tönkretenni. Mert ezt már komolyan gondolni nem lehet. Ugyanis NEM VAGYOK ÉN ÁLLAMELLENES! még véletlenül sem, csak a kicsi, megfontolt és korlátlan állam hive vagyok. Állam nélkül nem lehet néhány dolgot hatékonyan megoldani (az anarchistákkal nem értek egyet), de viszont az államnak csak olyan dolgokat szabadna csinálni amire a polgárokfelhatalmazhatják, és alapjából nem hatalmazhatják fel az államot olyan dolgokra amelyekre önmaguknak nincs joguk. (pl. nem hatalmazhatják fel, hogy valakitõl elvegyen valamit és másnak adja, mert erre maguknak az embereknek sincs joguk), viszont megvédeni saját életünket jogunk van és köteleségünk is, és erre felhatalmazhatjuk az államot, hogy helyetünk végezze ezt a dolgot, mert sokkal hatékonyabb mint mi egyenként. Szóval az állam szerintem egy szükséges eszköz, de korlátozni kell amennyire csak lehet (értelmesen persze).
Na mindenesetre a korlátlan hatalmú állam ellensége vagyok, mert az elõbb vagy utobb csak egy pontban köthet ki, a kollektivizmusban, a totalitarizmusban és a szabadság elvesztésében. És nekem a szabadság az elsõ és legfontosabb dolog.
És nekem a szabadság az elsõ és legfontosabb dolog.
Különben ha a szabad szoftver híve vagy akkor neked is ez kellene legyen nem? A különbség, csak az, hogy ha valaki nem akar szabad szoftvert fejleszteni és nem használja a szabad szoftvert (kódot nem magát a szoftvert) munkájában a GPL nek megfelelõen, akkor annak is megkell legyen a joga, nem azért mert ezt az állam adja meg neki, hanem mert ez veleszületett dolog. Megszoktuk, hogy az állam az alkotmány és a törvények által felhuház bennünket jogokkal és privilégiákkal, viszont erre semmi joga sem lehet, mert ki adta neki ezeket a jogokat? De, hogy válaszoljak, az Isten felhatalmazta a Pápát, a pápa adta a koronát és azáltal az állam az Istentõl kapta a hatalmat... ez téves hozzáállás, de sajnos így mûködik. Az államot az emberek alapítótták, nem István király, nem a királyok és nem a Szent Szék áldásával, és ezért az emberek kell, hogy felhatalmazzák az államot de csak olyan hatalommal amelyre önmaguknak is joguk van, természetes, vele született és elkülönözhetetlen joguk. A mai világban az elsõ számú probléma, hogy MINDENKI sokkal többet akar mint amennyit megkeres, ez egyaránt érvényes a gazdagokra is és a szegényekre is, csak mivel ez az illegitím hatalom a gazdagok kezére jár jobban, azok általában többet is kapnak mint amennyit megkeresnek, és, hogy az egész dolog gördûljön tovább, a politikusok a szegények és a középréteg ugyanez a "többet akarok" mentalítását használja ki, és megalkotja a korlátlan államot, amelyben valójában a középréteget (és ebbõl a legjobban a felsõ középréteget) nyergeli, a szegényeknek szétszór egy kis csontot, a miközben agy ultravékony réteg túlgazdagodik. Igen jól halottad, ezt egy 100% szabadpiac kapitalista mondja, mert ugye én sem vagyok vak, én is azonosítani tudom a problémákat, csak éppen a problémák okát én a KORLÁTLAN államban és nem a kapitalizmusban, fõleg nem a magántõkében látom.
A magyar kormány nem sokban különbözik a másik kormányoktól, csak persze látszat, mert nem élsz másik országokban, különben ha komolyabban tanulmányoznád akkor hasonló viselkedésel találkoznál, csak idõbeli eltérések vannak, vagyis van ahol a magyar kormány elõrébb jár van ahol késik másik kormányokhoz képest, de ha idõben nézzük a dolgot nem pedig statikus szemléletbõl akkor az állam korlátlansága egyforma következményekkel jár. Persze némely államban korlátozotabb az állam de ez is csak akkor érvényes ha az adott pillanatban hasonlítjuk össze a dolgokat.
Különben a magántõke az egyetlen elfogadható, az összeomló szar amirõl irsz és a globalizmus negatív oldalai nem a kapitalizmus és nem a magántõke következményei (mert nincs is igazi kapitalizmus a világon sehol), hanem éppen a korlátlan hatalmú állam képtelensége, hogy az elsõ és alapvetõ feladatát elvégezze, vagyis, hogy megvédje az embereket egymástól. Ehelyett önmagunktól akar megvédeni bennünket és létrejön a NANNY STATE amely szabályozni akar mindent, megmondja, hogy kell élni stb ... szóval a gondok abból erednek, hogy az állam nem végzi hatékonyan a feladatát, de már hogyan is végezhetné ha minden szarba beleüti az orrát, ha szupermenekbõl lenne megalkotva akkor sem lenne képes hatékonyan mûködni.
Az emberiség legnagyobb felfedezéseit egyének hozták létre. Egyének, önmaguk vagy másik egyénekkel csoportosítva hozták létre, amikor megfelelõ környezetben megfelelõ feltételek mellett találták magukat. Ehhez sem a pénznek (mert a pénz az nem is valódi érték, csak értékcserét hatékonyabban megvalósító eszköz) sem annak amit te irsz semmi köze sincs.
Na mindegy nem érdemes, vitatkozni, úgysem tudjuk egymás véleményét megváltoztatni, mindenesetre némi felvilágosításnak a napokban elhunyt Nóbeldijas Milton Friedman - Free to Choose cimû könyvét, másodiknak Friedrich A. Hayek - Road to Serfdom majd igazi csemegének Ludwig von Mises - Human Action cimû könyvét ajánlom. (Hayek és Mises ingyenesen letölthetõ (legálisan)- Google tudja honnan :) És mondom ezt úgy mint aki élt a kommunizmusban és elolvasta Marx "mûvét", eredetiben (persze fordításban), nem csak a suliban halott egy két félreértelmezett dolgot amit a tanár elmesélet. Persze még Ludwig von Mises - Socialism könyvét is elkellene olvasni. Na de ez OFF TOPIC.
Beperelték igen, cégek, nem a kormány. Nem ugyanaz. És az eu egyáltalán nem az ott zajló perekhez csatlakozott. WMplayer mentes win csak az eu-ban van az eu vergõdésének következménye képpen. Az is kizárólag erõfitogtatás eredménye volt.
Emlékszem, 2000-ben a Határõrség 290 millióért vásárolt MS szoftvereket. Rendszergazdákat ugyanúgy kellett alkalmazni, mintha ingyen vettek volna Linuxos szoftvereket.
Ne haragudj, de ez egy nagy elkent csúsztatás, amit az általános államellenességed váltott ki.
Egy normálisan mûködõ államban igenis létezik megtakarítás, az is megtakarítás, ha más hasznosabb célra költik, például a Linux fejlesztõinek a támogatására is lehetne.
Vagy példûul munkahelyteremtésre, mert az általad istenített magántõke egyre kevesebb emberrel akar egyre több dolgot megtermelni és eladni, csak a növekvõ számú munkanélküli egyre kevesebb dolgot tud megvenni...szóval ez a magántõke istenítés egy összeomló szarba vezet, ha azt meg is valósítják a gyakorlatban, ugyanúgy mint a marxizmus-leninizmus, az is szép nagy duma volt amikor vitatkozni kellett róla, aztán hogy milyen volt a gyakorlatban,azt mi magyarok a bõrünkön tapasztaltuk. Meg hogy ez a bankároligarchia-globalizmus milyen a valóságban, azt is a bõrünkön tapasztaljuk.
Ne a magyar államból indulj ki, mert a jelenlegi magyar államra valóban igaz az, amit leírtál. A legjobb a dologban, hogy pont azok csinálják az állam lerohasztását, akik aztán nagyokat papolnak az állam rossz gazdaságáról, közben a saját zsebükbe teszik a vagyont, míg a népet kifosztják... szóval ne a rosszul mûködõ államokat vedd alapul.
Az emberiség legnagyobb felfedezéseit pedig nem a pénz, hanem a lekesedés hozta létre. A markukat tartó emberek csak lefejték a szorgalmas emberek munkájának hasznát.
Az meg, hogyaz MS olcsóbban ad valamit, igencsak furcsa. Ugyan mibõl fedezi az így kiesett hasznot? Vagy egypár tippem
"Nemzetbiztonsági szempontból elõnyösebb egy nyílt forráskódú rendszer. Jobban ellenõrizhetõ, miközben zárt kódú rendszereknél sokkal könnyebb mesterséges kiskapukat gyártani."
Ez így ebben a formában nem teljesen igaz. A win forráskódja elérhetõ, és ellenõrizhetõ. Egy nyílt forráskódú OS-t egyébként épp hogy könnyebb módosítani, az egész forráskódod végigböngészni meg úgyis lehetetlen. Sokkal egyszerûbb a hálózati forgalmat figyelni, és szûrni.
Szerintem nem erõltetni kéne az átállást, hanem szakmai szempontok alapján eldönteni, hogy mit mivel érdemes megoldani. Költségcsökkentésileg pl. az OO bevezetése lehet egy elsõ lépés, biztonságilag meg FF vagy Opera. Aztán lehet mondjuk a levelezést ingyenes rendszerre cserélni (akár win alatt is megoldható). Ilyen kisebb lépésekben viszonylag fájdalommentesen lehet megszabadulni a drága fizetõs szoftverektõl. Maga a win nem is jelentõs költség, amiatt kár ennyit szenvedni.
"Szerintem itt is inkább a mostanában oly divatos EU féle intsünk be az MS-nek mozgalom újabb tagjáról van csak szó.(Mi majd jól megmutatjuk, mert tökösek vagyunk és megtehetjük és különben is...)" Es azt persze szeretjuk elfelejteni hogy az MS-t az USA-ban joval tobbszor bepereltek, es hogy az USA-ban mar meg is volt az itelet a ceg felosztasarol, es hogy az EU "csak" az USA-ban zajlo perekhez csatlakozott (nem onszantabol, hanem mert panaszok erkeztek hozza). Stb, stb. Miert jo az ha az EU-ra azt mondjuk hogy csak szemetkedik az MS-sel? Na mindegy.
ÁLLAMI SZERVEK esetében még SOHA költségcsökkenés nem volt, és nem is lesz, ugyanis az OK, hogy kevesebb pénzt adnak az Offic csomagért, de a felszabadult pénzt eltekerik (sõt még kérnek hozzá) valami másra, pl. Open Office felhasználói tanfolyam + anyámtyúkja + húsvéti pirostojás... gondolom érted mire célzok, úgyhogy szerintem mégha igaz is, hogy esetenként az Open Source megoldás költség szempontjából elõnyös, nevetséges amikor állami szervek beszélnek errõl. Egy privát cégnél OK, mert ott van downsizeing, de állam esetében költségek szempontjából (még az USA-ban Reagan korában vagy az UK-ban Thatcher idejében) sem volt, pedig aki emlékszik tudja mire gondolok. Különben egyenessen csoda lenne, ha az állami szervek az Officet 71.884 Ft-ért vennék, mert az MS az jóval olcsobban adja ugye volume license-rõl beszélünk méghozzá állami szerveknek, a másik dolog, meg ha pl. valamit nyilvános beszerzés által vesznek akkor a többszörösét szokták fizetni a reális áraknak (pl. notebook a képviselõknek darabonként 500.000 Ft-ért - nemrég lehetett olvasni az esetrõl).
Azt ne mondd, hogy windows alatt jobban ellenõrizhetõ az hogy milyen kód fut, mint linux alatt.
A legendák 50% igazságot tartalmaznak. 200db poloskát meg meg sem érez egy olyan repülõ. Nem szekrényméretû orosz lehallagtó Ivánokról van szó.
Mivel a legmagasabb állami szervekrõl van szó, éppen ezért a nemzetbiztonsági érdekek az elsõdlegesek. Ami miatt a linux drágább lehet, az a magasabban qualifikált szakemberek fizetésigényébõl adó többletkülönbség. Foglalkoztatás szempontjából viszont lehet hogy ez az elõnyösebb egy állam esetében.
"függetlenül, hogy a Linux olcsobb e vagy nem a Windowstól (általában nem, persze van amikor igen), de ez mondom állami szervek esetében egyáltalán nem fontos, mert ott a költségek mindég növekszenek."
azért lehetne csökkenteni...engedj meg egy példát.
OSL Office 2003 pro, a 2007es évre 71.884/db (!!!). ezt OpenOffice-al helyettesítve mennyit lehetne spórolni? szerintem legkevesebb 50-60e Ft-ot / db(!!)
azért az nem kevés...
Ugye ha már közgazdászok vagyunk, akkor közismert tény - bár a ma elképesztõen népszerû (hozzátenném tudatlan népre és kvázi önkinevezett és politikai célokról ismert "szakemberek") által dajkált vélemény - az, hogy a legjobban akkor járunk ha mindent magunk csinálunk, senkivel sem kereskedünk és az összes pénzt megtartjuk magunknak (ezért kell rühelni a globalizációt, a kínaiakat és az egész ázsiát, meg az olcsó román és keleteurópai munkaerõt... stb). Igenám, csak ha nincs értékcsere akkor elég baj van, és az értékcsere mindég sokkal hatékonyabb globális szinten. Az importra szükség van, mert sok mindent nem vagyunk képesek olyan hatékonyan elõállítani mint mások és, hogy ezt megtudjuk fizetni ezért mi exportálunk olyan dolgokat amelyekben mi hatékonyabbak vagyunk másoknál. A szoftverben úgy áll a bál, hogy az amcsik a hatékonyabbak (akármennyire is nehéz elfogadni), de szerencsére sok mindenben a világ többi része a hatékonyabb, (ezért is van a nagy USA export - és kereskedelmi deficit).
De ha valami szédületet kiváltó okból elfogadjuk azt amit mondtál, akkor hol fogjuk beszerezni ezeket a tanácsadókat... mert én az IT-ben dolgozok már másfél évtizede, és egyértelmûen kijelenthetem, hogy akkora a szakember hiány (fõleg jó tanácsadókból), hogy ha beszarunk akkor sem tudjuk fedezni a keresletet, persze könnyû államilag fizetni valami ügyefogyott úgynevezett "tanácsadókat" amelyek valójában semmit nem csinálnak, vagy ami még roszabb - mint ahogy általában lenni szokott - ügyetlenkedésükkel csak roszabíják a rendszer mûködését, de kötve hiszem, hogy ez értéktermelés lenne, hogy ez jobban kifizetõdne és, és hogy az állam ettõl jobban mûködne.
Különben vannak feladatok amelyeket Linuxon lehet jobban elvégezni és vannak feladatok amelyeket Windowson, sõt vannak olyanok is amelyet a kettõ kombinációjávan a leghatékonyabb elvégezni, de nagyon kevés olyan van(sõt majdnem nincs is) amelyeket ugyanúgy lehet elvégezni Linuxon is és Windowson is. Errõl nem értelmes vitatkozni, fõleg nem egy francia politikusal.
Szerintem itt is inkább a mostanában oly divatos EU féle intsünk be az MS-nek mozgalom újabb tagjáról van csak szó.(Mi majd jól megmutatjuk, mert tökösek vagyunk és megtehetjük és különben is...)
ha a szukseges feladatokat ugyanugy el tudjak latni windowsok helyett linuxokkal, akkor ha a szoftverlicenszek aranak akar csak egy reszet is hazai cegek zsebebe fizetik (tanacsadas, telepites, akarmi cimszoval), mar jobban megerte nekik, meg ha nem is olcsobb.
ugye ezt nem kell jobban kireszletezni, hogy miert is
"Ez ugye azért érdekes, mert a windózt a jenkik gyártják"
persze, csak általában úgy köszönnek egymásnak, hogy "Namaste", a tehenet szent állatnak tekintik és Budhának vagy Alahnak imádkoznak... valamint tolakodnak a H-1B vizumokért...
A Boeing mese pedig csak egy a számtalan legenda közül, persze semmi köze az igazsághoz. És csak azért nem használják, mert a sokmillió poloska miatt képtelen felszálni, borzasztó súlyterhelés miatt :)))
A Linux exportálását... sajnálom, de ez is egy valami ami nem igaz, az USA nem korlátoz semmi féle exportot az arab világ felé, kivéve Irán (de azok inkább perzsák nem arabok), Sziria, és azt hiszem itt vége is a listának, különben a fõ fegyveregyportjuk éppen az arabok felé megy (Szaudi Arábia, Bahrain, UAE, stb.) A Vistát is a világon éppen az araboknál a GITEX-en mutatták be elõször a napokbak... tehát Linux export tiltás nincs.
Ami pedig a franciákat illeti... szerintem ez is egy olyan dolog mint minden ideologiai, nem tudom miért kell minden Windows legyen, vagy miért kell minden Linux legyen, nem tudom miért kell "váltani", szerintem alkalmazástól függõen néha az egyik néha a másik a jobb megoldás, na de a politikusoktól nem is várhatunk semmi jót. Viszont ha egy teljes "átállás" igazán annyira szuper lenne, akkor a privát szektor már régen nyomná, és még nem hallani, hogy a Renault vagy a Alcatel átállt volna, õk ugyanis alkalmaznak Linuxot is és Windowsot is, attól függõen, hogy az adott pillanatban az adott feladatra melyik megoldás az alkalmasabb. A költságek... hát azok állami szervek esetében még soha nem csökkentek és nem is fognak, függetlenül, hogy a Linux olcsobb e vagy nem a Windowstól (általában nem, persze van amikor igen), de ez mondom állami szervek esetében egyáltalán nem fontos, mert ott a költségek mindég növekszenek.
Nemzetbiztonsági szempontból elõnyösebb egy nyílt forráskódú rendszer. Jobban ellenõrizhetõ, miközben zárt kódú rendszereknél sokkal könnyebb mesterséges kiskapukat gyártani. Ez ugye azért érdekes, mert a windózt a jenkik gyártják.
A kínaiak állítólag 1x vettek tõlük egy Boeing 747-est (asszem) az górénak, de használatba soha nem került, mert hemzsegtek rajta a poloskák.
A jenkik nem véletlenül akarták megtiltani a linux "exportálását" az arab államok felé. A windóz "exportálását" valamiért nem tartják veszélyesnek...
Informatika és tudomány
