"Miért volt pl. az Oroszoknál a kommunista totalitarizmus központja (pedig egyik ötlet sem az orosz fejében született, inkább német, francia és angol emberek találták ki a kommunizmust)? "
Marx és Engels nem totalista államot talált ki ebben tévedsz. Csak minden eszmébõl annyi valósul meg amennyit az emberek megvalósítanak. A jobboldal sem azonos a Hitlerizmussal, azt is egyének valósították meg.
"világválság->zuhanó életszínvonal->szélsõséges nézetek terjedése" igen ez mind a zsarolás és az erõszak következménye. A hatalom meg csak zsarolásra és erõszakra való, ezért nem kell. És ha nincs, akkor nem lehet hatalomra kerülni.
világválság->zuhanó életszínvonal->szélsõséges nézetek terjedése. Ez volt a magja az egésznek. A többi már csak részletkérdés, bár azokon is múlt, hogy konkrétan sikerült hatalomra jutniuk.
Ha csak a felszínt nézed akkor igazad van. De miért élt meg nehezen a nép? És lehetséges e "hatalomra" jutni egy olyan világban ahol korlátolt állam van és nem pedig hatalom? Tudod érdekeségképpen miért nem jutott hatalomra semilyen diktátor amikor pl. az USA-ban polgárháború, rabszolgaság, elképesztõ szegénység meg vadnyugat volt? Mert akkor még viszonylag korlátolt volt az amcsi állam. Ma már ott sem lepõdnék meg, ha ilyen dolog történne. Miért volt pl. az Oroszoknál a kommunista totalitarizmus központja (pedig egyik ötlet sem az orosz fejében született, inkább német, francia és angol emberek találták ki a kommunizmust)? Azért mert az oroszoknál nem volt egy olyan idõszak amikor megindult a kapitalizmus (nyugaton igen, de hamar elvágták a nyakát), mégis ez a rövidke kis gyerekkorú "kapitalizmus" is elegendõ volt, hogy olyan értékekkel gazdagítsa a társadalmat és olyan szabadságok jelennyenek meg amelyekrõl az oroszok az õ kemény feudalista rendszerünkben nem is hallottak. Tudod angliában ez a korszak alatt, voltak olyan szervezetek (verj fejbe de most nem jut eszembe e nevük, de ha nem hiszed utánnanézek) amelyek kikiáltották, hogy az emberiség mostmár nem fog háborúzni, hogy a modern 18. századi társadalom már kinõtte ezt a barbár viselkedést... nem gondolod, hogy ez ismerõs duma, csak most 21. századot szoktak mondani... persze mi már tudjuk, hogy a "háborúk nélküli jõvõben" két világháború, számtalan helyi konfliktus és egy hajszállal elkerült atomháború is megtörtént, de õk azt nem tudták. Ugyanígy a következõ századokban is tudni fognak már majd sokmindent amirõl a mai holtbiztos gondolkodók azt állítják, hogy már nem történhet meg.
Hitler a hatalom megszerzését köszönheti a nép nehéz megélhetésének. Az akkor épp hatalmon lévõnek ez a bukást jelentette.
A magas olajárak beleépülnek a rendszerbe, mindennek az ára növeli a többi föggõségnek az árát, és alapjában egymást áthuzzák. A probléma nem itt van, a probléma ott van, hogy sok értéket termelünk amre nem építünk semmit, pl. megveszed és áll a szekrényben, a fiókban, stb. 0% vagy 0% közeli hatékonyságal használjuk, vagy elfogyasztjuk, eldobjuk, értékét veszti. Az ilyen termelés nem eredményez produktivitás növekedést, ezért nem növekszik a tõkénk. Más valakinek viszont igen és ez gazdagabb lesz. Ugyanakkor pl. az olaj nagymértékben növeli a produktivitást (ott is van pazarolás, de azért 0%-nál sokkal hatékonyabban használják), ezért az olajtermelõk gazdagszanak, mert halmozódik a tõke. De maga az olaj ára beépül mindenben, senki sem termel veszteségesen, ha felmegy az energiaár, növekszik a termelés költsége, megemeli a termékének az árát. Tehát alapjában megsemmisül a magas olajár hatása. Viszont ha a terméke nem használható produktivitás növelésre (mint az olaj) akkor szegényebb lesz mint az olajtermelõ, mégha elméletileg az õ termékének az ára is követi az ojal árát. Persze nem ennyire egyszerû, de ez is elegendõ a dolgok megértésére.
"Emelkedõ olajárak, nehezedõ megélhetés és a nemzeti programmá emelt félelem. Nem kell ennél jobb módszer a tömegek kontrollálására. És ezt már Sztálin és Hitler is tudta."
na Nexus6, még egy picit és meglesz :) És most szerinted Sztálin és Hitler mi volt, privát tõke vagy állam? Ha az államot korlátozzuk, Sztálin és Hitler vagy a Bush féle "nemzeti" programok egyszerûen lehetetlenség. Korlátlan hatalmú állam esetében pedig elõbb vagy utobb ez az eredmény. Lehet, hogy nem Sztálin és Hitler féle diktátorok, de bizottságok, tanácsok stb. diktatúrája az biztos elkerülhetetlen. A korlátlan állam 100%-ban az individualizmus ellen lép fel (muszáj neki, nincs más megoldás) és ez a kollketivizmushoz vezet. A kollektivizmus pedig mindég a társadalom érdekeit teszi az egyén érdekei felé. Holott az egyén az aki képezi a társadalmat. Na de a legnagyobb probléma, hogy a kollektivizmusban nincs ellenörzésed alatt a saját életed. A kollektivizmusban ha a társadalom "érdeke" amit egyébként demokráciában választott szervek formálnak meg, diktatúrában pedig a diktátorok, nem egyezik meg az egyén érdekével, akkor az elõbb vagy utobb akarata ellenére is a társadalmi "érdek" ellensége lesz, és pl. ugyanolyan módon, mint Bush teszi, az állam ellenségé nyilvánítsa. Tehát semmi esélyed sincs, hogy szabadon élj, mert soha sincs két személy között egyénileg meghatározva, a "transzakció", hanem felsõbb társadalmi szinten. Vagyis, pl. én 30 ft-ért is eladnám az árúmat, meg vagyok vele elégedve, de nem tehetem, mert az állam kiszabta, hogy 40 ft kell minimálisan legyen. Végeredményben mindketten roszabul jártunk, a vevõ drágábban fizetett, én meg kevesebbet adtam el, mert drágább volt az árú. Ugyanígy pl. engedély kell már lassan mindenre, még arra is amit a saját udvaromban csinálok és senki szabadságát és életét nem veszélyeztetem, mert a korlátlan állam bürökratikus rendszere határtalanul mindent amit megtehet meg is tesz, elõbb vagy utobb.
Végeredményben én a diktátorokat rühelem a legjobban, teljesen mindegy, hogy öröklõdõ uralkodók, magukat kinevezett diktátorok, demokratikusan kiválasztott bizottságok, kormányok vagy akárminek is hívod õket. Senkinek sincs joga az én életemet formálnia, fõleg nem központilag, döntésekel, erõszakkal meg hasonló.
Hatóság = erõszak.
Korlátozott állam = társadalmi mechanizmus amely MEGHATÁROZOTT dolgokat könyebben elvégez mint az egyén.
Korlátlan állam = totalitarizmus, kollektivizmus, intervencionalizmus, big brother, nanny state, stb... nem mondom, hogy az elején, de ez az út csak ide vezethet.
Mi korlátozza, egy jó alkotmány amelyben a polgárok meghatározzák az állam szerepét és amely betartását mindenáron védeni kell. Az amerikai experiment ez akart lenni, sajnos nem sikerült, az USA nagyon messze van attól amit az alkotmányuk elõírt (akármennyire is verik a mellüket, hogy constitutional blablabla). Európában általában jobban betartják az alkotmányt, viszont az alkotmányaink írtózatosan, mérhetetlenül roszabbak mint az USA alkotmánya. Végeredményben van egy blueprint pl. az USA függetlenségi nyilatkozata (van európában is pl. Marques de Lafayette - Declaration_of_the_Rights_of_Man) amelyek nagyjából John Locke, David Hume és mégegynéhány kolosszis munkájára alapoznak, ezeket a "tervrajzokat" kellene megpróbálni megvalósítani, mert az USA nem sikerült, sokkal jobb mint amit elõtte ismert az emberiség de nem az aminek kellett volna lennie. Ez nem amcsi, nem európai vagy akármilyen dolog, ezek univerzális értékek. Ezhelyett a Biblia és más szemet szemért és hasonló filozófiákon alapszik az emberiség, éppen ezért is van ez a sok sok probléma, amit aztán orvosolni kellene és ezt próbálják az emberek, alapjában amikor létrejön a korlátlan állam, hasolnló módon mint amit te is akarsz, jó szándékkal orvosolni a sok problémát, és ezt elismerem neked is és az államnak is, a baj csak abban van, hogy ez a hozzáállás még több problémát termel. Nem lehet kiküszöbölni a problémák egy részét. Viszont a mesterséges problémákat meglehet szüntetni. Na ezen kellene dolgozni. Nem ideális világot akarni, hanem reálisat, ahol csak a reális problémák maradnak, amelyeket ha lehet is részben megoldani, nagyon nehéz. A mesterségeseket viszont könnyû, de az a baj, hogy napról napra újakat termel a rendszer, pedig nem is az a szándéka.
"mert a konnekciókat nehéz megoldani - néhány ezer neuron között néhány százezer konnekció is lehet, és ez még viszonylag egyszerû neurális hálózat amely messze áll egy olyan AI-tól amilyent általában az emberek ilyen házirobotok esetében szoktak elképzelni."
Erre mondtam én a katonai kutatásos hírekben felbukkanó rovarokkal kapcsolatban, hogy rá kellett jönni, a rovarok annyira energiahatékonyak, hogy nagyon nehéz überolni õket, és épp ezért most azzal próbálkoznak, hogy csak az idegrendszerüket befolyásolják. Próbálkoztak, azt hiszem méhekkel, de azok ahelyett, hogy a megadott cél felé repültek volna, szépen leszálltak az elsõ virágra. Persze, ez sem jelent semmit, mert sok olyan mesterséges gép létezik, amely a természetben megtalálható hasonló feladatokat ellátó mechanizmuskat túlszárnyalja. Csak idõ kell kivárni a tech fejlõdést.
"Az viszont biztos, hogy az indokolatlanul magas olajár nem csak az araboknak, hanem az amerikát uraló más politikai erõknek is nagyon jó."
Hát ezzel nem értek egyet. A magas olajár azoknak jó, akik eladják az olajat, és nem azoknak, akik veszik.
"Emelkedõ olajárak, nehezedõ megélhetés és a nemzeti programmá emelt félelem. Nem kell ennél jobb módszer a tömegek kontrollálására. És ezt már Sztálin és Hitler is tudta."
Te keversz valamit. A nehezedõ megélhetés éppen hogy elégedetlenné teszi a népet, és destabilizálja a hatalmat.
"Nos pont errõl van szó. Az állam befektetett, infrastruktúrát, fegyvereket, ûrkutatást, stb.-t pénzelt. Vagyis létrehozott dolgokat, az emberek munkájáért fizetett, nem pedig szétosztogatta a pénzt a nemdolgozóknak. A másik dolog pedig, hogy az olaj rettentõ olcsó volt a mai árakhoz képest, és mivel olaj (energia) mindenhez sok kell, ennek következtében minden olcsó volt. Aztán erre rájöttek az arabok, és jól megemelték az olaj árát, így azóta a nagy jólét náluk van, a világ többi része meg küszködik."
Akkor ebben az államos dologban egyetértünk, meg abban is hogy a fejlõdéshez viszonylag korlátlan forrásokra lenne szükség.
És ezt ahogy szavaidból kiveszem, ezek szerint az arabok áskálódása akadályozza meg. Hát én meg nem vagyok benne biztos, hogy ilyen egyszerû módon alakul ki az olaj árfolyama. Az viszont biztos, hogy az indokolatlanul magas olajár nem csak az araboknak, hanem az amerikát uraló más politikai erõknek is nagyon jó.
Emelkedõ olajárak, nehezedõ megélhetés és a nemzeti programmá emelt félelem. Nem kell ennél jobb módszer a tömegek kontrollálására. És ezt már Sztálin és Hitler is tudta.
Mégiscsak szükség lenne vmi iróniajelre az írásbeli társalgáshoz.
Én is vmi ilyesmire céloztam a leírtakban - bár a jelek szerint kevés sikerrel:). Mellesleg a szem is feldolgozza a látottakat, mondhatni szûri az agy felé menõ jeleket. Mondhatni hogy a szem már eleve perifériaként és adatfeldolgozó egységként is mûködik. Viszont az agy értelmezi a szem álltal küldöt jeleket, és eldönti hogy miféleképpen cselekedjen az adott gazdaszervezet a látottakra.
Mellesleg nem szükségszerû szilíciumban gondolkozni, de amíg más nincs elérhetõ közelségben, addig megfelel.
Egy rendszerben minden ellemnek megvan a saját feladata - lehet esetleg redundáns ellem, de az agy és a szem egymás nélül nem "láthat", sõt egymás mûködésére is kihatnak. De alapjában a processzor az ami feldolgozza az információkat (az inputot) és továbbítja valaminek az eredményt (az outputot).
Egy neurális hálozat esetében maga a neurális hálózat a processzor (az agy), a receptorokon keresztül kapja meg az inputot, speciális esetben maga a receptor is lehet érzékelõ (sensor), de ez nem muszáj, ugyanis mielõtt a neurális hálózat receptorjaira kerül az input információ, különbözõ processzingon mehet keresztül, sõt ez több fajta érzékelõ igénybevételéven is elképzelhetõ. Nem tudom kinek itt mekkora tudása van a neurális hálózatokról, de maga a neurális hálózat tanulás nélkül nem sokat ér, pl. egy Backpropagation algoritmusal taníthatunk egy egyszerû 2 layer hálózatot, miután a neurális hálózat megtanulta , hogy az adott inputra mi kell legyen az output, használni lehet. Ugyanakkor léteznek neurális hálózatok amelyek önnálóan is tanulni képessek, de ezek általában komplikáltabb rendszerek és még nehezebb õket sziliciumba önteni (chipet szerkeszteni), mert a konnekciókat nehéz megoldani - néhány ezer neuron között néhány százezer konnekció is lehet, és ez még viszonylag egyszerû neurális hálózat amely messze áll egy olyan AI-tól amilyent általában az emberek ilyen házirobotok esetében szoktak elképzelni. Software szimuláció esetében ez persze megoldható, csak nagy számítási teljesítményre van szükség, hogy elfogadható sebeséggel mûködjön.
Kérlek akkor homályosíts fel errõl. Továbbá ha az emberi testet tekintjük élõ példának, akkor az embernek a szeme vagy az agya ismeri fel a tárgyakat, ismerõsöket, stb? Mert ha a szem azonosítja és értékeli ki az inputot, akkor mi szükség van az agyra? Egyálltalán mi szükség van egy adott processzorra input és output nélkül?
Wow neked hány könyved van... könyvtáramban (klasszikus, nyomtatott papír könyvek) 2700 könyv van, de ilyen problémám nem volt. Igaz van egynéhány könyvem amely szabványon kívüli méreteivel nem illik a többi közé, ezeket egy ajtó mögött tartom, de a könyvek túlnyomó többsége elég szabványos méretû, néhány miliméter vagy centiméter különbség nem jelent gondot, különben is a könyvtár nem egységrõl kell árulkodjon hanem sokszínûségrõl.
Na mindeegy, a probléma amirõl irsz teljesen a helyén van és érdemes elgondolkodni rajta.
------------
Nem vagy te "vadkapitalista" - felejtsük már el ezt az értelmetlen szót.
Realista vagy, a kapitalizmus egy olyan rendszer ahol az individualizmus gyõz. Szabadság kell hozzá és akkor minden OK. Persze egy valamit kell figyelembe venni, a kapitalizmus gyerekkora és ifjúsága nagyon sok problémát tárna fel, de ezeket a problémákat nem a kapitalizmus okozta, hanem örökli a feudalizmus és a kollektivista múltunktól, ha elég elhatározottak maradunk és kivárjuk a végét (a kapitalizmus felnõtt korát) akkor ezek a dolgok eltünnek vagy legalább is minimizálódnak. Na most csak el kellene kapitaliymust ;pteni... sajnos ey m;g sehol sincs. A jelenlegi ultra regulált mixed economy nem kapitalizmus, csak tévesen nevezik így.
Hát, aki szerint 640K mindenre elég (holott már akkor is, mikor ezt mondta, voltak olyan gépek, amikben több volt / többre lehetett upgradelni), és aki nem látott fantáziát az internetben, annak nem nagyon kell adni a szavára... :)
Végsõ soron a mi számítógépeink is robotok csak nem járkálnak. A fejlõdés tényleg nagyon gyors, Bill bácsi jóslata meg reális szerintem akkor ha buta játékrobotokra gondolt 2013-ra, amiknek nem túl sok értelme van. Szerintem amig az egész házat rendbe tudják rakni és olyanra fõzik a kaját amilyenre akarom, az minimum 100 év. Egyéként is mire valók a nõk?
"ezt a cikket olyan ember írta, akinek nálunknál több rálátása van a témára"
Nehéz azt megérteni hogy a processzor nem ismer fel semmit? A bejövõ adatokat képes feldolgozni. Ha nincs perifériája ami ezeket az adatokat a feldolgozás sebességével közli akkor nincs semmi.
"Az, hogy mesterséges intelligenciát csak neurális hálózatokkal lehetne elérni, nem igaz."
És hol mondtam én ezt. Ha jól emlékszem azt mondtam, hogy neurális hálozatok nélkül nem tudok elképzelni komolyabb AI rendszereket. Az inteligencia és ugye a mesterséges inteligencia egyik fõ problémája, hogy "számtalan" dolog mérlegésénél után döntéseket kell hozni, pl. egy sakk program vagy egy tic-tack-toe esetében egyszerûbb bináris fákkal való mûveletekkel megoldható a probléma, vannak még més megoldások is, de egy komoly probléma amely sokkal öszetetebb mint pl. egy lépés vagy egy A és B pont közötti út megtalálása, szerintem elég nehéz dolog még neurális hálózatokkal is. Mindenesetre nem mondtam, hogy neurális hálózat feltétlenül szükséges, de a jelenlegi tudomány nem adott ennél jobb választ, persze nem jelenti, hogy a jövõben sem fog.
Robot pórszivokat kéne feltuningolni hogy hatékonyak is legyenek.
Valószínûnek tartom, hogy ezt a cikket olyan ember írta, akinek nálunknál több rálátása van a témára és azt viszonylag közérthetõen próbálta publikálni.
Továbbá nem érzékelésrõl volt szó, hanem felismerésrõl. Ezenkívül már vannak nagysebességû kamerák is, amik az érzékelõ szerepét simán betölthetik. Tehát hiába olyan az ember szeme mint a sasé, ha nem tud olvasni, nem értelmezi a látottakat.
"a processzor képes akár 50 ezer kép/mp-es képváltási sebességgel felismerni tárgyakat"
A processzor a kutyaszart se képes érzékelni, csak bejövõ adatokat képes feldolgozni. Érzékelõ nélkül semmit nem tud csinálni. Ezt megint olyan írta aki ebben a témában enyhén szólva. Olyan ez mint az ember agya, ha rossz a szeme nem láthat jól, a periférikus érzékelõ nélkül a processzor is béna kacsa.
Ja vagy úgy. Hát, ami az egészségügyet illeti: ott én teljesen vadkapitalista vagyok. Az mégsem tartható, hogy valakik bagóznak, a kévéházban rádfújja a füstöt, felelõtlen nemi életet él, iszik, mint a vöcsök, és amikor megbetegszik, akkor mások fizessék meg az õ kezelését. Így nem tud mûködni a természetes szelekció sem, amely - civilizáció ide vagy oda - mégiscsak kell, hogy mûködjön. Az állami egészségügy meg amúgyis csõd itt Magyarországon, hisz hiába fizeted a TB-t, ha minõségi kezelést akarsz állami kórházban borravalót kell adni a személyzetnek. Egy szülés pld. 70-100 ezer Ft. Magánkórházban is ugye fizetni kelle, de amit az ember megspórolna a TB-járulékokon, plusz a rokoni szolidaritás, abból már lehetne magánkezelést venni. Amúgy nekem eddig minden komolyabb problémám, beleértve a fogaim barkácsolását, privát rendelõben, klinikán intézték, akkor meg minek fizetni a TB-járulékot? Másoknak?
No, akkor most feldobok nektek egy látszólag banális problémát, amelyhez mégcsak robot sem kell:
A könyveim kapcsán merült fel egyébként. Az ideális ugye az lenne, ha az ember a könyveit szakterület, és azon belül szerzõ szerint sorbarendezné. Igenám, de az egyes szakterületeken belül a könyvek eltérõ méretûek, van közöttük kis zsebkönyv és nagy atlasz, ezért ezeket egymás mellé helyezni nem lesz jó a helykihasználás, sem az esztétikai hatás. Sok-sok kísérletezés után általában minden könyvtulajdonos eljut oda, hogy a könyveket a könyvespolcokon a méretük alapján fogja elrendezni. Így viszont, ha valamit keres az ember, az kész katasztrófa. Kézenfekvõ lenne, hogy adatbázist készítünk, de mondjuk ez a helykeresésben nem fog segíteni, ezért ki kell egészíteni hardver elemekkel. Olyan kis csipekre gondoltam, amilyeneket a könyvesüzletekben ragasztanak a hátsó borítóra belül, hogy eltulajdonítási kísérlet esetén az elektronikus kapu jelezzen. ez ugye az elektronikus áruvédelmi rendszer. Nekem nem épp ilyenre lenne szükségem. Olyan csipek kellenének, amelyek maguk képesek sípolni, bár jobb híján az a megoldás is megfelelne, hogy TV-távirányító méretû detektor érzékelné a keresett csipet és lokátorokhoz hasonlóan annál jobban sípolna, minél közelebb van a keresett könyvhöz. Ez a módszer egyéb tárgyak esetében is alkalmazható lenne, így könnyen meg lehetne találni az ágy alá beesett kulcscsomót is stb. Buszon nem veszne el a cucc. A kínaiak csináltak valami hasonlót, de nem az igazi. Ott csak egy pár van: egy érzékelõ és egy jelzõ, és ha eltávolodnak egymástól túlzottan, akkor az érzékelõ jelez. Ötlet?
Látod ebben igazad lehet, de amíg a 'hagyományos' processzorokból, memóriákból építenek MI futtatására alkalmas(?) környezetet, addig maximum egy béka vagy patkány agyi funkcióit lehet lemodellezni. Ezt is iszonyatos pénzek befektetésével valósítható meg, a villanyszámláról meg ne is beszéljünk inkább.
S bár a neurális hálózatokhoz csak részben van köze, de idézem: "A kísérletek alapján a processzor képes akár 50 ezer kép/mp-es képváltási sebességgel felismerni tárgyakat. Komplex, zajos, mozgó környezetben (pl. sötétben, esoben leszálló repülogép navigációjakor) szuperszámítógép teljesítményt nyújt: 1cm2 szilícium-on, 1W disszipációval, a versenytárs 9200db Pentium processzoros gép 1.8m2 szilícium felületével és negyed megawattos energiaigényével szemben."
szerintem szoftver szinten klasszisokkal jobban le vagyunk maradva, mint hardver szinten. És ezt a hátrányt jóval nehezebb is behozni, hiszen chipekbõl egyszerübb sokkal többet egybepakolni, nagy számítási kapacitást elérni, mint programot irni rá.
Az, hogy mesterséges intelligenciát csak neurális hálózatokkal lehetne elérni, nem igaz.
Melyik állam. Nem tartom lehetségesnek (nincs jogi alap, fõleg nem a jelenlegi konzervatív felsõbíróságnál), de mégis érdekelne a forrás ha lehet ahol ezt olvastad. Az USA-ban van MediCare és MedicAid, de ez federális szinten van, ugyanakkor kötelezõ TB-járulék na az nem hiszem, hogy valaha is lesz ott, sem federális sem State szinten.
Az egyik amerikai államban éppen most vezettek be kötelezõ TB-járulékot, mert túl sok a biztosításon kívüli csóró. Ott éppen a mi irányunkba mozdulnak. Meg rájöttek, hogy a saját irányuk az, ami rossz.
Nem, nem. Nem vagyok anarchista, az erõss de korlátolt állam híve vagyok. Habár az oktatásban nem támogatom az állam szerepét. Közoktatás OK, de városi vagy max. megyei szinten, nem állami szinten. Ugyanakkor a privát iskolákat és egyetemeket tartom jobbnak de elfogadom a közoktatási rendszert is. Ugyanígy az egészségügyben is városi vagy megyei korházak OK, de a privát egészségügy vagy a nem profit egészségügy (de privát) pl. Swedish Medical Center (www.swedish.org) amely az USA-ban évek óta a legkiválobb korházak közé tartozik és nem profit orientált, de nem állami. Persze ellenzem pl. Magyarországon vagy a volt kommunista országokban a gyors egészségügy privatizálást, mert az emberek nincsennek erre felkészülve, ki vannak szolgáltatva. Pl. egy USA lakós fiatal korától tudja, hogy az egészsége nagyjából az õ dolga, ezért biztosítót fizet, takarékoskodik, hogy öreg napjaira könyebben fizesse a kezelést. (Persze ott sem mindenki csinálja igy, de elég sokan igen). Még pl. Magyarországon az egészégügyet nem szabad hirtelen fizetõsé tenni, minimum 20 éven keresztül kell átvezetni, de lehet, hogy még több. Szóval nem lehet gyorsan javítani amit a kommunizmus évekig rontott.
A gazdaságban én sem támogatom az állam szerepvállalását. Lehet, félreértettük egymást, én az állam funkcióinak megõrzését olyan klasszikus feladatok terén tartom fontosnak, mint honvédelem, igazságügy, oktatás stb. Azt hittem, hogy az állam, mint olyan ellen szólt itt a duma.
Van egy remek írás arról, hogy miért nem mûködik az állami beavatkozás a gazdaságba: I, Pencil
"Mikor volt Amerikában a legjobb??? Úgy van az 50-es 60-as években. Micsinált a kisember vállakozott. Micsinált az állam? Olyan fegyverkezést, olyan beruházásokat, ûrversenyt folytatott "pazarolt" aminek tizedébe belerokkanna a mai rendszer."
Nos pont errõl van szó. Az állam befektetett, infrastruktúrát, fegyvereket, ûrkutatást, stb.-t pénzelt. Vagyis létrehozott dolgokat, az emberek munkájáért fizetett, nem pedig szétosztogatta a pénzt a nemdolgozóknak. A másik dolog pedig, hogy az olaj rettentõ olcsó volt a mai árakhoz képest, és mivel olaj (energia) mindenhez sok kell, ennek következtében minden olcsó volt. Aztán erre rájöttek az arabok, és jól megemelték az olaj árát, így azóta a nagy jólét náluk van, a világ többi része meg küszködik.
Szerintem mindkettõ. Ugyanis pl. nem tudom elképzelni a komolyabb AI rendszereket neurális hálozatok nélkül, ugyanakkor a neurális hálózatok software szimulációja nagy számítási teljesítményt követel, hardware neurális hálózatokat viszont nem a legegyszerübb dolog szerkeszteni, speciál ha pl. Hoppfield hálózatról van szó, mert a konnekciók száma nagy.
Szerintetek mi a legnagyobb akadálya annak, hogy nincsenek okosabb robotjaink? - Elsõsorban a hardver hiányzik - vagy inkább a szoftver nincs meg hozzá, tehát nem értjük a gondolkodás, az intelligencia lényegét?
Különben ha 64-ben Goldwater gyõzött volna és az USA elnöke lett volna, nagyon különbözne ma a világ, fõleg egy Vietnámi háború és még egy-két dolog nagyon kimaradt volna, nem hiszem, hogy kelett volna 90-ig várni a SU vereségére és a totalitáris kommunizmus megdöntésére. Reagan csak árnyéka volt Goldwater képeségeinek, és még úgy is messze a legtöbbet tette (a közelmúlti USA elnökök közül - meg nagyjából általában is) a szabadságért és a gazdaság fejlõdéséért és az állam korlátozásáért (habár konzervatív álláspontja erõsebb volt a libertáriánus álláspontjától). Persze ez nagyon off topic.
Friedman és Goldman? Itt gondolom Barry Goldwater-a gondoltál... na mindegy, hol bukott el ez a világnézet? Nem azt kell látni amiben hiszel, hanem abban hinni amit látsz. Tudomásom szerint ez a világnézet még nem is lett kipróbálva, kivéve részlegesen, és mindég elképesztõ eredményt produkált. Igazán akkor lenne hatalmas, ha teljesmértékben alkalmaznánk. Különben mi köze a 21. századnak akármihez, érdekes de miért gondolja, mindenki, hogy most a 21. században már nem tévedünk... 200 év múlva ugyanúgy fognak röhögni rajtunk mint mi az 500 évvel ezelõtti lapos földnek meg hasonló. Fogjuk már fel, hogy legalább annyira nem tudunk semmit mint régen, a 21. század nem jelenti, hogy most okos lett az emberiség. A multikulturális közeg élt és virult egy darabig éppen itt középeurópában, csak sajnos akkor is sok volt a féreértelmezõje és az ellensége... de ez más mese.
azt nehéz megérteni, hogy ezt hogyan gondolhatja valaki komolyan a 21. században (a Friedmaneket és a Goldmaneket még megértem a speciális történelmi helyzetük miatt), amikor ennek a világnézetnek a kudarcát mindenki láthatja a saját két szemével, ha egy kicsit nyugatabbra tekint. Az általad folyamatosan emlegett USA a legjobb példa. A multikulti többé még a komolyabb tanulmányok szintjén sem elfogadható, csak a poltikusok és az ideológia vezetõk hangoztatják. Ebbõl az egyik jobb esetben azért mondja, mert kényszerpályára került, a másik meg egy új világrendet akar a mostani helyén.
Tudod rombolás nélkül sincs élet... :) a szabadság ugye nem zárja ki a rombolást, csak azt zárja ki, ha másét rombolod le, de a sajátodat szabadon és nyugodtan lerombolhatod. Másét rombolni tilos, (kivéve ha felkért az a valaki, hogy segíts neki). Sajátodat rombolhatod, ha úgy gondolod, hogy helyette jobbat csinálsz, sõt sokszor ez az egyetlen út.
Mélyebbre kell kapálni... emlékszem amirõl ott beszéltünk, de nem látom, hogy miért lenne az a nyugati társadalom kivégzése, fõleg miért lenne az liberális eszme. Ugyanis a baj akkor van amikor statikusan szemlélsz valamit, a nyugati társadalom tegnap nem az volt ami ma, és holnap sem lesz az ami most, szóval valaminek a változása, alkalmazkodása nem egyenlõ annak a megszünésével, kinyírásával hanem éppen ellenkezõleg amikor valamit konzerválsz egy statikus álló helyzetben akkor nyírod ki. Én nem ismerek "bevándorlást", csak migrációt. Ha valaki a közöséget nem bántja akkor a közöségnek semmi joga sincs kizárni, vagy be nem engedni, éppen úgy minthogy az idegen a közöségben sem károsíthatja a közöséget, élje életét szabadon, mint mindenki más, ha a közöségben megtalálja a helyét miért ne maradhat ott és dolgozhat ott, ez mindenkinek jó. Tudom ez nagyon nehezen érthetõ világrend, de szerintem így kellene, hogy legyen.
És kérlek ne bélyegezz mégegyszer liberálisnak, ha a liberális alatt a klasszikus liberalizmust érted (amit ma inkább libertárianizmusnak neveznek) akkor OK, de a modern liberálisokkal (pl. SZDSZ féle) kérem ne hasonlíts össze, mert ezek a klasszikus liberalizmus és a libertárianizmus egyenes ellenfelei (habár elég sok dolgot hasonlóan prédikálnak, viszont intervencionalisták, kollektivisták és ezért nem csinálhatják azt amit prédikálnak, nem állhatnak a szabadságszeretõ libertáriánusok mellé).
ezzel azt akartam mondani, hogy így nagyvonalakban felvázolva szép a dolog, de amikor belemegyünk a részletekbe("az ördög a részletekben rejlik") már csak egy a sok elmélet közûl, ami jól hangzik, de csak rombol.
nekem azért is hangzik hiteltelenûl amit írsz, mert a másik topikban már folytattunk egy eszmecserét a bevándorlás témájában. Amit ott leírtál az egy szép liberális köntös mögé bújtatott kivégzése lett volna a nyugati társadalmaknak.
Igy igaz, de a legtöbb ember most is a kapálásal kamparatív szintû képességet követelõ munkát csinál. A fejlõdés munkát és munkahelyeket hoz magával, a munka pedig fejlõdést eredményez.
Az IT csak egy példa volt, ne legyünk már ennyire szûklátókörûek. 500 éve mindenki kapált. Ma a fejlõdésnek köszönhetõen nincs már erre szükség, elég ha az emberek pár%-a csinálja, de mégis van munkánk.
Persze csak van valami amit Bell Curve-nak hívnak... nem lehet mindenkibõl PHP programozó, persze adhatsz neki diplomát, ráirhatod, hogy PHP programozó (valami egyszerû tanfolyamot amelyen a kritériumok gyengék el is végezhet, le is vizsgázhat), csak abból a gazdaságnak nem lesz semmi haszna, inkább kára. Ez a baj ma az IT-vel, dögivel vannak a diplomások, de kevéssel kezdhetsz valamit, mert alapvetõ dolgokat is félig tudnak, rosszul értik, nincs elég kognitív kapacitásuk. Más munkahelyen viszont lehet, hogy sztárok lennének, mert képességeik arra megfelelnek, de az elmúlt évek során sokan IT-be száltak, mert jó kereseti lehetõseg meg anyámtyúkja, aztán, hogy nem képesek megérteni a dolgokat az egyetemeknek nem számított, leegyszerûsítették a tanfolyamokat (tisztelet a kevés kivételnek), leengedték a kritériumot, stb. Szóval ez nem megy. Nem szülhet 9 nõ 1 hónap alatt gyereket, nem megfelelõ anyagból nem lehet értékeset faragni. A Bell Curve sajnos igaz, nem elitizmusról van szó, csupán a képességek elosztódásáról egy társadalomban.
Nem lehet mindenkibõl zenész sem, ide pedig nem kell nagy kognitív kapacitás, de mégis, vagy akármi, az emberek képességétõl függ, hogy mit tudnak sikeresen csinálni, nem attól függ, hogy mire van szükség, ez is a munkamegosztás alapja, ha valamit valaki jobban tud csinálni, képesebb mint én akkor megveszem tõlle, én meg azt csinálom amit tudok a legjobban mert itt vagyok a leghatékonyabb és eladom másnak. Ne fordítsuk még jobban fejére a világot, mert már régen a fején áll.
Nagyon rosszul fogjátok fel szerintem a dolgokat. Itt évtizedes távlatokban kell gondolkodni, már ha a jövõt akarjátok jobbá tenni. És akkor nem az a kérdés, hogy a kirúgott munkás hol fog elhelyezkedni, mert az csak pillanatnyi kérdés. A kérdés az, hogy a következõ generációt minek képezzük ki. Márpedig ha megszûnik 1000 varrónõi munkahely, viszont keletkezik 1000 php-programozó munkahely, (nem hirtelen, hanem tartósan) akkor 1000 diákot nem varrónõnek, hanem php programozónak kell tanítani. És ez mûködhet is, nagyjából mûködik is.
Esetleg sebésznek vagy pilótának... alapszinten... aztán...
Próbáltál e már pl. átlagnál érezhetõen inteligensebb és mûveltebb embert pl. 50 éven felülit akár böngészni tanítani... mert nagyon gyengén megy a dolog. Amit egy 6 éves fél óra allatt megeszik, azt egy ilyen ember napokig rágcsál. Ugyanakkor képzelt mi lenne egy átlagos vagy átlagon alatti emberrel.
Ez nem megoldás, a megoldás abban van, hogy õk is megtalálják a helyüket a társadalomban (munkamegosztás és kis és középvállalkozások által), ugyanakkor, nem szabad, hogy megáljanak. Egy gyári munkás vagy egy varrónõ éppen igy van, amikor melóba jár elõször is nehezen tudja magát továbbképezni munkaután, másodszor meg nincs is neki szüksége. Tudod egy átlagembernek nehéz dolog képeslapra 3 soros üzenetet írni, mert a sulit 20 éve fejezte be és azóta még ha olvasni olvas is, irni viszont nagyon ritkán. Na most képzeld el itt a PHP-t meg a Document Object Model... azt hiszem megszökne a tanfolyamodról. Szóval átképzés lehetséges de komparatív szinten, egy varrónõnek vagy gyári munkásnak a PHP-nem komparatív szint, egy gépészmérnöknek vagy egy vegyésznek OK a PHP komparatív, de egy varrónõnek nem.
"Gondolom a 10 millió az euro vagy dollár akar lenni?;)"
$, EUR... de ha tudsz valahol 10 millió Ft-ért szólj szaladok megvenni :) imádom a hajózást, évente szoktam néhány napot a Horvát tengerparton vitorlázni egy ottani ismerõsömnek van egy jó öreg Catalinája, semmi sem szebb a nyílt tengeri vitorlázásnál. :) Sajnos nem vagyok még elég gazdag, hogy vegyek egy hajót, de remélem 50 éves koromra már megtehetem (nem vagyok spekuláns, tiszteséges munkával évtizedekbe kerül mire az ember valami komolyabb értéket teremt, még az IT-ben is magas képzettségel is) :)
He he most elárultam, hogy milyen pofátlan kapitalista tõkés vagyok (vicc) :)))
Ugyanakkor az Iraq-i demokráciáról... reggel Szaddam kivégzése... mi a különbség amikor 10 terrorista elrabol egy embert és lefejezik a kamerák elõtt és Szadam kivégzése között? SEMMI! A szabadság filozófia értelmében nem törhetünk valaki szabadságára és életére, mi emberek sem és mivel az állam nem tehet semmi olyant amit mi emberek nem tehetünk, az állam sem. Ha valaki az életedre és a szabadságodra tör az állam dolga, hogy megvédjen, ha ezt csak úgy tudja megtenni, hogy a támadót megöli rendben van, mert a felelõség a támadón van, viszont ha a támadó megöl akkor a felelõség az államon van mert nem teljesítette a dolgát, a támadót nem lehet utólagosan kivégezni, a szabadság filozófia ezt nem engedélyezi. Ez szemet szemért filozófia a szabadsághoz semmi köze.
Ugyanakkor minden mozdulatunkat az vezérli, hogy jobban e érezzük magunkat (Ludwig von Mises - Human Action címû könyvét ajéánlom figyelmedbe - én még ettõl jöbb könyvet nem olvastam, pedig temérdek könyvet olvastam), és az emberek azért cselekszenek mert a cselekedet után boldogabbak lesznek. Pl. azért mész dolgozni, mert a pénz amit kapsz az boldogabbá tesz, mert ha éhes vagy eszel és boldogabb leszel... stb. egyszerûsítve. Úgyhogy az emberek azt csinálják amirõl azt hiszik, hogy a végén boldogabbak lesznek. Na most látom Szaddam halálát demokratikusan ünneplik az utcákon (kalasnyikov ratatatatata), mert azt hiszik, hogy boldogabbak... most szerinted itt mirõl van szó, reálisan jobb e nekik a holnap mert Szaddam-ot felakasztották vagy csak illuzió az egész vagy esetleg a realitás az lesz, hogy holnap még roszabb lesz nekik? Én ezen elgondolkodnék egy picit. Szaddamot azzal büntették amiért bûntették, ez szerintem elfogadhatatlan, semmiképpen nem demokratikus de ez nem is annyira baj - nem vagyok én a mai többség zsarnoklói demokrácia kedvelõje - hanem a szabadságot taposták le és demokrácia nélkül létezhet szabadság viszont szabadság nélkül nincs demokrácia (persze ezt nem fogadja el ma a többség, de attól még igaz, ha valamit demokráciának neveznek az nem jelenti, hogy az tényleg demokrácia).
De mondjam el a demokrácia én fajta elképzelésemet... két vagy több fél, amiben megtud egyezni abban megegyezik, amiben nem azt NEM erõszakolik rá a kisebbségre, hanem elhalasztják késõbre amikor esetleg majd meg tudnak egyezni. Ugyanakkor az alkotmány sérthetetlen, mindenkinek védenie kell mert az alkotmány önmagát nem tudja megvédeni. Amikor megsértik felelniük kell, de a szabadság szellemében, nem a szemet szemért Biblia szellemben.
Lehet e ilyen politika? A mai jobb vs. bal marhaságban sajnos nem. De egy olyan úton ahol nincs ez a téves jobb és bal megosztás ott miért ne lehetne.
Nem. Ugyanis igen beleavatkozott, igenis intervencionalista, kollektivista rendszereket (diktatúrákat) támogatott. IGAZ. Viszont ki ellen volt ez? Kommunisták ellen. Mondom a két szar közül azt a szart támogadta amelyett elfogadhatóbbnak látta. Viszont szerintem egyiket sem kellett volna támogatnia, úgyhogy egyetértünk, nem volt jó az USA intervenciója. Viszont demokráciáról ne beszéljünk. Ugyanakkor Iraq... hát ott sem tudom, hogy mi a fenét keresnek, ebben is egyetértünk, csak két különbségel, ugyanis valamit csinálni kellett, de magam sem tudom mit, viszont nem azt amit csinálnak, és a pénz magától nem érne semmit Iraq-ban ugyanis ott olyan problémák vannak, hogy nem tudni hol elkezdeni a munkát.
Ugyanakkor demokráciát nem lehet Iraq-ban csinálni, most nem. Az amit demokráciának neveznek az nem elég, szabadság kell, Iraq-ban polgárháború van és ez nem az USA-nak köszönhetõ, ezt nem az USA csinálta, az USA esetleg csak eltörölt egy akadályt ami ezt a polgárháborút eddig megakadályozta. Igazság, hogy ott több fél harcol a hatalomért és hidd el egyiknek sincs és soha nem is volt semmi demokratikus elképzelése. A demokrácia és a szabadság nagyon igényes dolog, nem elég oda külföldi segély, nem elég oda pénz. Különben mit kezdenének a pénzel amikor semmit sem tudnak, semmijük sincs, még a legalapvetõbb dolgokat is külföldiek megy USA katonák végzik el, mert nincs szakember. Fizikai munkával nem lehet demokráciát építeni. A napokban néztem a Pentagon Channel-en, hogy deszkából barkácsolják az amcsi katonák az iskolapadokat, mert 75% Iraqi gyerek Szadam idejében nem járt iskolában, nincs elég iskola. Kopasz deszkapadok és egy tanár... mint afrikában valami nádfedeles faluban, ez az igazi Iraq. Persze a Pentagon Channel ugye nem hinném, hogy hazudik mert az USA hadseregének mutatja, azok pedig a helyszínen vannak, gondolom tudják mi az igaz.
Na mindegy, az USA sokat tévedett és téved is, de ugye aki csinál valamit az téved. Passzivan könnyû mindég okos lenni és soha nem tévedni, aktívan viszont nehéz.
"Na ne haragudj, de ez aztán a megfontolt és bölcs... ezekben az amerika exportálja a szart... engedd meg, hogy elmondjak egy valamit, tudod Dél-Amerika nem az USA miatt olyan amilyen, hanem éppen azért mert még az elementáris szabadság sem létezik benne. Az USA-nak ehhez kb. annyi köze, hogy nem tett semmit ennek a megváltoztatásáért, hanem a két szar fél közül általában támogatja azt amely kevésbé kommunista, viszont ugyanúgy kollektivista és intervencionalista. Ez az USA "bûne" dél-amerikában."
Bocs, neveletlenség az ilyen de akkor is: LOL
Chile, Nicaragua, Kuba, stb stb. Van olyan ország ahol, ne avatkozott volna be a belpolitikába, nem egyszer diktatúrákat támogatva? (Irakban ugyan ezt csinálta. Ha azt a pénzt amit a háborúra költött beinvesztálta volna az országba, akkor már mindenki heppi lenne, meg demokratikus. Ja hogy az olaj ára nem szökött volna az egekbe és nem keresték volna halálra magukat az olaj cégek 10X-esen Pl. rajtad meg rajtam? Hát ez egy másik téma.)
Van benne valami... habár én inkább azt mondom, hogy a gyenge produktivitás miatt nem adnak elég pénzt, ugyanis az az érték amit itt megtermel az ember jóval kevesebb mint az USA-ban többé kevésbé éppen a munkamegosztás hiánya miatt. Keleten érdekes módon kevés a produktivitás szintén (az átlag Kínai többet dolgozik mint az átlag európai vagy amcsi, de kb. 8x kevesebbet termel), de mégis magas szintû a munkamegosztás. Érdekes módon valószínûleg a nagy népeség miatt a kultúrájuk ilyenre fejlõdött, akármit is csinálcs, megéri specializálódni és sorozatban csinálni, mert ha szegények akkor is milliárból millionak szüksége van a munkádra. Szoktam pl. a CCTV-n nézni, minden rühes dolgot ezres sorozatban csinál valami szegény kínai faszi még egy relatív elmaradott faluban is.
Ami az USA árakat illeti azért alacsonyabbak mert kevesebb az állami teher. Az USA-ban is erõss a korlátlan NANNY STATE, de azért az EU-hoz képest gyerekcipõben járnak. Az átlag amcsi Április közepéig dolgozik az államnak (tax free day), az átlag EU-s Junius végéig. Ugyanakkor a jobb munkamegosztás miatt is olcsobbak a dolgok mert hatékonyabb a termelés. Az EU-ban a nagyipar hatékony, viszont a kis és középvállalkozások nagyon hatékonyak. Az USA-ban inkább fordítva van, a nagycégek nem annyira hatékonyak mint a kiscégek, de összeségében hatékonyabbak mint az EU-ban. Na ezek a dolgok miatt és pl. még azért is mert ott a benzin és energiafogyasztás majdnem 2x akkora mint az EU-ban a nagyobb fogyasztás meg automatikusan kisebb árakat eredményez.
Itt a tõkéhez, pénzhez miegymáshoz csak annyit szólnék. Hogy nem ismerteted az arányokat!
A tõkés mindíg is költött luxusra. Csak éppen soha nem költött annyit mint mint ma.
Azt mondod ez jó, mert ebbõl a pénzbõl aztán újabb cégek mûködnek. Csak éppen a luxusra termelõk, meg hány embert foglalkoztatnak? Egy luxus toll belekerül 300 000 forintba. És ezt egy ember gyártja. Egy nem luxus toll belekerül 100 forintba és ezt egy üzem gyárja. Persze hogy a tõkésnek megéri luxustollakat gyártani, mert ugyan kevesebbet ad el belõle, de abból is ugyan akkora haszna van egységnyi idõ alatt. Viszont nem kell hatalmas állótõkét jelentõ üzemet építeni.
Az a pénz, amit elõször a középosztályon keresnek meg így szépen szivárog felfelé, mert megéri luxusba, ingatlanba, tözsdei spekulációba fektetni, ami mögött nem hogy befektetés beruházás, munkahely teremtés nincsen, de még áru sem!!!!
20 évvel ezelött kb 1 az 5-höz volt a luxus/spekuláns és a valós termelésbe való befektetés aránya a világpiacon. Ma ez a befektetési arány megfordult! Magyarországon is rengeteg tõke fordul meg, de ennek nagyrésze spekuláns tõke.
A tõkés tehát nem a zsebében tartja a pénzt, hanem pl felpumpált árú ingatlanokban. De ez jó neki mert még így is gyarapodik. Viszont a társadalom számára annyit ér, mintha a zsebében lenne, vagy rágyújtana, vagy feneket törölne vele.
"Yachtot vesz 10 millióért akkor azt a Yachtot valakinek meg kell csinálni, tehát embereknek ad megélhetést, ugyanígy van pl. egy Ferrarival vagy egy villával az Alpokban." Gondolom a 10 millió az euro vagy dollár akar lenni?;)
Na ne haragudj, de ez aztán a megfontolt és bölcs... ezekben az amerika exportálja a szart... engedd meg, hogy elmondjak egy valamit, tudod Dél-Amerika nem az USA miatt olyan amilyen, hanem éppen azért mert még az elementáris szabadság sem létezik benne. Az USA-nak ehhez kb. annyi köze, hogy nem tett semmit ennek a megváltoztatásáért, hanem a két szar fél közül általában támogatja azt amely kevésbé kommunista, viszont ugyanúgy kollektivista és intervencionalista. Ez az USA "bûne" dél-amerikában.
Különben ha "bölcsen és megfontoltan" elfogadom, hogy igazad van és, hogy az USA ide exportálja a csõdjét háborúk formájában... akkor mond meg nekem mekkora háború kell, hogy egy USA csõdöt elnyeljen, sõt hogyan tudna egy háború egy csõdöt elnyelni? (ez különösen érdekel), csak ne mond azt, hogy fegyvergyártás... mert csak az nem megfontolt, ugyanis a világ fegyverpiaca kb. évi $1000 milliárd ennek kb. fele az USA, ennek 90% a saját haderejénél köt ki, szóval $50 milliárd évente egy picit kevés lenne takarni a csõdöt egy olyan országban amelynek pl. havonta ennél több a kereskedelmi hiánya. Ugyanakkor ezeket a fegyvereket csupán néhány PRIVÁT fegyvergyár (Lockheed Martin, Boeing, Colt, Raytheon stb.) csinálja... és kb. annyira édes kevés része az amcsi gazdaságnak, hogy lehetetlen kifejezni apró tört számok nélkül. Az amcsi gazdaság-nak nincs semmi különösebb baja, a baj az állam gazdálkodásban van. Szerencsére az amcsi gazdaság szinte 100% privát és mindég is az volt, ezért pénzügyi gondjai és adóságai egységében nincsennek, viszont a már ott is korlátlanná vált állami gépezettel annál inkább baj van. Az egyetlen dolog amiben bízhatnak... hogy az EU-ban még roszabb a helyzet, a világ többi részérõl meg ne is beszéljünk. Habár a mai globális gazdaságban ha a szomszédodnak rosszul megy, neked is rosszul megy, mert nagy az összefüggés.
Ugyanakkor ha már tényleg érdekel, hogyan bírkózik el az USA a "csõdjével" engedd, hogy gorombán elmondjam: pénzt nyomtat, és pénzt importál. Na ez a nyomtatás ez világos, a pénz (érték) importálás pedig úgy dolgozik, hogy a világ megveszi az USA adóságát, befektet az USA-ba és ezért az USA kamatot fizet nekik. Ugyanakkor a hiány kb. 1/3-át az USA polgároktól veszi kölcsön szintén kamatot fizetve érte. Na ez az amit mondtam, hogy a következõ generációk terhére él. Nem a kõolaj, nem az energia... ennek semmi különösebb köze a jóléthez, hanem a többet költünk mint amennyi van, a többlet pénz ugye többlet értéket vásárol, és ezt az állam a népétõl veszi kölcsön (meg a világtól), ée ezt valakinek majd vissza kell adnia. Na most az érdekes dolog, hogy ez nem csak az USA-ban van így. Alapjában a föld egésszében nem tud többet elfogyasztani mint amennyit megtermel, úgyhogy az USA ugyanúgy pénzeli mások többletfogyasztását mint ahogy mások az USA-ét. Ez oda vezet, hogy mindenki mindenkinek tartozik és mindenki mindenkinek kölcsön is adott. Nézd meg a fejlett országok nagyjából mind a GDP 60%-ának megfelelõ öszeggel tartoznak általában keresztben egyik a másiknak. Szóval bölcsen és megfontoltan az államadóságot is elõbb meg kell érteni, valójában mi is az. A csõd viszont fizetésképtelenséget jelent, tudomásom szerint az USA még soha nem volt fizetésképtelen, úgyhogy errõl ne beszéljünk. A csõd azt jelenti, hogy nagyobb az adóság mint a vagyon. Az USA ettõl kurva messze jár.
Hogy lehet megfontoltlanul logikusat és koherenset irni? Erre szintén várnám a választ. A bölcseségrõl nem vitatkoznék mert azt nem lehet egyértelmûen értelmezni, de megjegyezném, hogy megvagyok elégedve magamal a koromhoz képest, de szeretnék a jövõben sokkal bölcsebb lenni. :) És dolgozok is ezen.
Erre a munkanélküliséges,vagy munkaerõhiányos, meg szervezési problémás dologra csak anyit mondanék. Hogy ok itt mindenki maga kaszál, amit lehet maga javít stb. Miért is?
Mert tegyük fel egy egy mesternek kifizetek egy egy ilyen akcióért 10 ezer fotintot. Kaszálással, vízvezeték, gázszereléssel, miegymással havi 40-50 ezer forintot simán kifizetnék. Na ez az ami hiányzik a magyar háztartásokból. Így aztán hiába van képzett emberke egy adott szakmába, nem kell annyi fodrász, mert az emberek inkább vesznek occsó kínai hajvágót és otthon nyírják a hajukat. A fodrász végzettségü emberkének meg azt mondják hogy de hülye vagy, minek mentél fodrásznak? Annak az emberkének, meg aki ilyen fodrászati eszközökkel foglalkozna, detto. Azáltal hogy egy réteg jelentõsen kevesebb pénzt kap, az országban egész iparágak nem tudnak rendesen mûködni. És pl ilyenkor jön az állami beavatkozás, amit te annyra rühelsz.
Amcsiban mûxik a dolog mert valahogy hagyományosan a multik is elsõdleges piacnak tekíntik. És nézd meg ott mennyi a benzin, mennyi az átlagkereset, més szinte minden olcsóbb mint európában. Európát már nem tekíntik elsõdleges piacnak, itt az átlagember elesik egy csomó extrától, amit amcsiban megengedhet magának, mert drágább az áru és kevesebb a pénz.
Még keletebbre menve pedig a kapitalizmusból az emberek csak azt látják hogy van munkahelyük és dolgozhatnak heti hét napot.
A globalizáció azt jelenti, hogy a globális munkamegosztás mellett kialakult egy globális társadalom is. A munka megy keletre az áru jön nyugatra a tõkés meg gazdagszik mert azt csinálja amit eddig is, vegyél olcsón adjál drágán.
Szal Mo. az a gond, hogy egyszerûen nem adnak annyi pénzt amibõl azokat a szolgáltatásokat amiket te is említettél az átlagemberke, egy másik átlagemberkétõl megvegye, és ezért nincs erõs középosztály ezért alacsony a mobilitás stb.
Azért az érdekes, hogy az általad elmondottakkal ellentétben a családnak és a közösségeknek éppenséggel nem a szabadpiaci viszonyok, hanem a diktatoriális államberendezkedések kedveznek...
Különben áruld el már légyszíves, hogy mivel spanolod magad? Ugyanis hozzászólásaid koherensek, logikusak is, sõt szép színesek, de a legfontosabb hiányzik belõlük: a megfontoltság és a bölcsesség. Ennek csak egy magyarázata lehet.
"Amerika és még jópár állam addig tudja húzni a takarót amíg ki nem fogynak az ásványi anyagokból olaj-földgáz. "
Amerika a csõdjét mindig exportálja külföldre. Egy-egy helyi krach és háború formájában. A 90-es években a volt szoci országok, meg Brazília, Mexikó, Indonézia, Argentína voltak a balekok, persze csak sorra.
"Annyira jellemzõ, hogy a fikázók azt elfelejtik megemlíteni, hogy "Billy Boy" évente többet költ jótékony célokra, mint Mo. éves költségvetése... " jaj, a jólelkû, adakozik az én pénzembõl. Ne jótékonykodjon, hanem adja a Windowst fele áron. Majd eldöntöm én, hogy a különbözetet mire költsem, esetleg jótékonykodásra is.
Itt mindenki vitatkozik arrol hogy mi az idealis gazdasagi modell es milyen gazdasagi es politikai rendszer jo az embereknek. Egy aprosagot sikerult csak elfelejteni, megpedig azt, hogy a vilagban sok orszag nem ezt a rendszert koveti, hanem kozponti iranyitas alatt all. Ezek nem demokratikus, de gyorsan fejlodo orszagok. Ha a fejlett nyugat el is eri az 'idealis' tarsadalmat, akkor is jo eselye van arra, hogy egy kevesbe demokratikus orszag egyszeruen legyozze (gazdasagi es/vagy katonai ertelemben). Semmit nem erunk egy idealis liberalis rendszerrel, ha kozben pl. megszallnak a kinaiak. Jelenleg a legfontosabb cel a fejlett nyugati orszagok tulelesenek biztositasa kellene hogy legyen. Ez jelenti a tarsadalom es a kultura megtartasat. Ha a liberalis modell nem eleg hatekony (es nem az, lasd amerikai gazdasag), akkor valtani kell.
En szemely szerint a kozvetlen demokracaiara szavazok, ez azt jelenti hogy az emberek eldontik mit akarnak es az allam nem tesz mast csak vegrehajtja. A kozvetlen demokracia alapfeltetele az egyenlo tudas, legalabbis az egyenlo esely a tudas megszerzesere (ezt meg valami regi gorog talalta ki).
Szerintem ne akarjunk rajonni hogy mi lenne az idealis tarsadalom, mert mindenkinek mas az idealis. Viszont egy demokraciaban a tobbseg akarata ervenyesul, azaz az emberek tobbsege dont. Vagy jol vagy rosszul, de a sajat dontesuk lesz. Ezt senkinek nem lenne szabad befolyasolnia (meg a gazdagoknak sem).
ps: Jelenleg a foldon nagyon keves helyen van kozvetlen demokracia. A nyugati vilagban szvsz. szinte sehol sem.
Ha te vagy a világ leggazdagabb embere, akkor essünk hasra? Még jó, hogy adakozik... jót tesz az imidzsének
Nekem már van 2 háztartási robotom. Egy turmixgép, és egy gyümölcscentrifuga.
És minek a tõkésnek a pénz? Minek a zsebében? (persze arról nem is beszélve, hogy a tõkés ma már mindenki, részvényesek vannak ma nem gazdák) Na de mégis minek a pénz a zsebében? Én azt hiszem, hogy elõször a pénz fogalmát kellene tisztázni. A pénz nem érték, csak érték helyetesítés. Ugyanis a pénzel a következõ dolgokat teheted:
1. Felhalmozni a fiókban vagy a szalmazsákban (ezt a szegény nagyanyánk csinálta, a tõkés ezt soha nem csinálja, mert így lehetetlen tõkés lenni).
2. Feneket törõlni vele... na ezt végképp nem csinálja a tõkés.
3. Tüzet gyújtani vele... ezt sem hinnám.
4. Elcserélni valami értékért (na ez lenne amit csinál).
Na most a tõkés a pénzének egy részét mondjuk a bankban tartja, a bank ezt ugye kölcsön adja, tehát szintén elcserélve lesz valami értékért, mert aki kölcsön veszi, az sem fogja felhalmozni, de nem fog vele feneket törõlni sem vagy tüzet gyújtani. Tehát ebbõl a pénzbõl közvetlenûl vagy közvetetten két dolgot csinálnak, befektetik a termelésbe (ezzel novelik a produktivitást) vagy vesznek belõlle fogyasztói cikkeket, amivel szintén mövelik a termelést és ez valakinek munkát jelent. Tehát amikor egy dúsgazdag faszi pl. Yachtot vesz 10 millióért akkor azt a Yachtot valakinek meg kell csinálni, tehát embereknek ad megélhetést, ugyanígy van pl. egy Ferrarival vagy egy villával az Alpokban. Persze sokkal jobb ha inkább robotokat, gépeket, fejlesztéseket vesz belõlle, mert az növeli a produktivitást és ezáltal mindenkinek több lesz, de mindkét esetben a pénz nincs elveszve, forog a rendszerben. Érdekes dolog, de pl. 100 évvel ezelõtt egy utcaseprõ ugyanúgy dolgozott mint ma, seprõ és lapát. Semmi fejlõdés nem volt a munkahelyén, semmi modernizáció és semmi produktivitás növelés. De mégis ma egy utcaseprõ is jóval többet keres mint 100 éve. Miért? Azért mert az értékteremtés az mindenkinek jó. Mindenkinek jobb lesz, ha valaki valami értéket teremt. Persze annak aki teremtette annak valamivel több haszna van belõlle, de mindenkinek haszna van belõlle. Ugyanakkor egy utcaseprõ, mégha semmit sem járult hozzá a fejlõdésnek és nem is teremtett semmi értéket, ma élvezheti a fejlõdés gyümölcseit, õ is utazhat autóval, nézheti a TV-t, Interneten böngészhet... pedig semmit nem járt hozzá az egészhez. Szóval a tõketermelés egyenlõ értéktermelésel, és annyira fantasztikus dolog, hogy szinte elképesztõ. De a tõke nem egyenlõ a fogyasztásal, ezt a különbséget kell látni.
A mai gazdaság sajnos 80% fogyasztás vagy még ennél is több, és ezért valójában lassan nõ a reális tõke. Pénzt meg nyomtatnak a bankok mert a pénznek már nincs reális alapja. Évente kb. 6% több dollár van forgalomban, 7-8% több EURO, ugyanakkor a gazdaság az USA-ban 3% az EU-ban 1-2% nõ. A tõke vagyis a valós érték amit nem fogyasztunk el kb. a gazdasági növekedés értéke, tehát gorombán számolva a kibocsátott pénz felének nincs semmi fedezéke. Ez egy másik probléma. Emlékszem 10 évvel ezelõtt Münchenben 100 DM-ért venni lehetett valamit, ma 100 EUR-ért szart sem kapsz. Nem beszélve a non-financiál higulásról. Vettél tavaly egy mobilt 300 EUR-ért és most csupán 10-et ér... 280 EUR elfogyott... hol van? Miért van ez így? Mert a gazdaság fordított, nem a kereslet vezérli a kinálatot, hanem a kinálat a keresletet, fogyasztói társadalom de nem a jó értelemben. Pl. 3 év allatt 4 mobilon 600 EUR-t vesztettél, és a 3 évvel ezelõtti mobilodon is ugyanúgy telefonáltál. Persze a mostani sokkal okosabb, de mond hány "parasztnak" van szüksége erre a töblet tudásra, hányan használják azt és megéri e a 600 EURót. Vagy pl. hány embernek van valami konyhagépe (kenyérvágó, szalámiszelõ, anyámtyúkja) amit kb. soha nem használ de mégis megvette. A mai gazdaság termel valamit és akkor azt eladja az embereknek, reklám és propagandagépezettel megfõzik a népet, hogy neked éppen ez kell. A baj, csak, hogy ez nem érték, ez annyi mintha veszel 1 kg aranyat és elásod. Sõt roszabb, mert az aranyat kiáshatod és eladhatod, ezeket a cikkeket meg nem, vagy ha mégis akkor sokat veszítesz rajtuk. Duma duma duma :)))
Agyrém! Tudod, hogy mi a minimálbér? Foglalkoztatási TILALOM mindazok számára, akik képesek az annak megfelelõ összeget hozzáadott értékben megtermelni.
Késõ van, most nem válaszolnék komolyabban, viszont tudod mennyi átlagon aluli ember dolgozik pl. az USA-ban a postánál vagy a szálítási cégeknél... ezek nem mérnökök, miért nincs ez így nállunk is, miért kell itt számtalanszor gondolkodni a szálításról, mert nincs ki csinálja. Ugyanakkor számtalan munkahely létezik amelyre nem kell mérnöki vagy hasonló képzés, csak valahogy a fejletlen államokban vagy a kevésbé fejlett államokban ezek a munkahelyek nem léteznek. Miért? Azért mert gyenge a munkamegosztás. Az USA-ban valaki sorba kaszálja a füvet, és megél belõlle, lehet, hogy nem szuperjó, de pénzt keres, itt mindenki maga kaszálja a fövét. Ugyanígy számtalan dolgot magunk csinálunk, mert nincs aki csinálja, ahelyett, hogy azt csinálnánk ami a mi szakmánk és fizetnénk másnak azért ami nem a mi szakmánk.
Ezek a fõ gondok a munkanélküliségnek szinte soha nem munkahiány az oka, hanem szervezési hibák. És a szervezési hibák sokkal nagyobbak amikor központi tervezés van, mert egy helyen nem tudunk eleget. A másik dolog, meg a vállalkozói küszöb magasága, a terhek és amit már többször elmondtam, nem lehet tudni mire van szükség a piacon, lehetetlen megállapítani egy árú vagy szolgáltatás kinalatát és keresetét, mert az árakat nem a piac határozza meg, ezért nehéz eldönteni, hogy mit kell csinálni, és amikor valaki mégis belevág, sokszor téved és veszít, de nem csak azért mert nem élrt hozzá (habár ez is sokszor igaz), hanem azért mert olyanba vág bele amibõl több van a piacon mint kell, de ezt nem lehet megállapítani, csak akkor veszed észre amikor nem tudod eladni. Ugyanakkor még akkor sem tudod, hogy miért, azért mert az ár nem jó vagy azért mert nem tudják, hogy jelen vagy. Szóval komplikált a gazdaság. Érdekes dolog, azt mondják - és igaz is - hogy sok a bölcsész. Na én aztán kevés bölcsésszel találkoztam, igaz soknak van bölcsészeti diplomája, de olyan nagy bölcsészek, hogy hanyatt esek. Ma a bölcsészetet a legkönyebb befejezni, és azért van sok bölcsész, pedig a bölcsészet sokkal nehezebb mint valami technikai vagy tudományi szak, a bölcsészetre élesebb észre van szükség és komolyabb ellemzésekre. Beteg a rendszer, alapjában a technikai szakok nehezek, mert ugye számolni nem lehet tévesen, viszont filozofálni igen, és ezért mindenkinek megadják a diplomát, bölcsész lehet mindenkibõl. A bölcsészet és a közgazdászat nagyon nehéz dolog, és nem úgy ahogy van, hogy az a legkönyebb. Ilyen bölcsészekkel és közgazdászokkal még elég jó állunk. Tisztelet a kivételnek, de nagyon kevesen vannak.
Különben észrevehetõ, hogy vállalkozásba itt kevésbé fognak a mérnökök vagy közgazdászok, inkább az átlagon aluli iskolával rendelkezõk a vállalkozók, ami szintén nem logikus és nem is a legjobb megoldás. Hogy, miért? Ezen még gondolkodnom kell, de valószínûleg a jobban képzett emberek felismerik, hogy nem tudják mit kell csinálni, míg a kevésbé képzettek azt hiszik tudják és belevágnak. Ezért is nehezebb a munkamegosztás, mert sikertelen vagy szenvedõ vállalkozók nem tudnak tervezni, minden ad-hoc és mindent maguk próbálnak csinálni, ha alkalmaznak valakit az is minimálbérért mindent csinál, és mindent rosszul, mert másképpen így nem is lehet.
Ma nem az történik, hogy azt mondják neked, hogy nem lehetsz úgy, mint a befõtt, hanem az, hogy mindent szociális alapra helyeznek (lásd aktuálian gázár). Vagyis éppen hogy azt nyomják, hogy elleszel, mint a befõtt. Akkor is, ha szavakkal ennek ellenkezõjét hallod közben.
De a tõkés minek tartson el embereket, ha egyszerüen csak eltejheti zsebre a pénzt
Haver. A robot elvégzi a munkát. A tõkés nem ad munkát a prolinak, de fizeti a robot munkájával megtermelt bevétel után az adót. Abból az adóból meg mûködik a szociális háló. Miért nem lenne jó ez így?
Remélem megbocsátasz hogy nem fogok sem tõled sem senkitõl visszakeresve idézni, tobb mint 100 hozzászólásból nehéz lenne. Meg már fáradt is vagyok. 1.: Ha egy bizonyos cég elkûldi a munkásokat pl 250embert, a probléma ott van hogy azok az emberek tobb mint valoszínû nem mérnökök, hanem átlagmunkások ami max érettségit jelent. A nagy multiceg miatt nem alakul ki a kornyeken annyi kisvallalkozoi uzem. Mert eloszor is elszivja oda az embereket mert elegge nagy az igenye. De mikor elbocsájtás bekövetkezik akkor olyan mikor pl egy ember visz egy 50kilos zsakot és dobok a hátára még egy 20kilót. Hirtelenjében nem tud mit csinalni vele. A felszabadult munkaerovel is igy van. Lehet hogy nemetorszagban a munkas fogja a kis csaladjat es elmegy egy masik megyebe mert ott talalt egy masik esetleg jobb allast. De a legtobb orszagban ezt nem lehet megtenni. Míg az árak közel Magyarországiak a fizetések közel 2000Eurosak a sima soron dolgozo emberkenek. Nemtudom egy átlagember mikor vesz meg egyhavi fizetésébõl egy 260.000Ft-os LCD tévét. Persze mellette kaja meg midnen ugyanúgy. Ár/fizetés arány egyáltalán nem ugyanaz mint nálunk. Amerika és még jópár állam addig tudja húzni a takarót amíg ki nem fogynak az ásványi anyagokból olaj-földgáz. Mert ugye eléggé sokminden ezektõl függ. Ha drágább a benzin akkor sokbakerûl a kiszállítás, aztan ha a földgáz akkor a sütés stb stb.
2: Képzés: Nálunk ami képzés volt 1999ig (nemtudom mikor kovetkezett be a 4evrol a 6 evre valo valtas.) Sokkal jobb mint jopar nyugati orszagban es az embeerek is ugy nagy altalanossagban okosabbak mint kulfoldon. Mikor ok azt latjak hasznosnak megtanulni egy iskolaban, hogy hogyan keszitsed el a levest meg par alap dolgot ahelyett hogy matekoznanak vagy megtanulnanak egy masik idegen nyelvet. Mi altalanos elsoben veszunk olyan dolgot amit pl UK-ban 3.-ikban. Akármikor otthagyhatjak a sulit es senki sem var el toluk semmit igazan. Nagyon sok be sem fejezi örul ha van egy altalanosa. Ja azért mert vannak tanacsi hazak es ilyet kapsz kesobbiekben pedig meg is veheted. Ezzel jobb igen, mert otthon szinte képtelenség saját +banki erõbõl házat venni mert nemtudod mikor veszted el az allasod es akkor nincs is félretett pénzed Magyarhonban. A sok tulkepzettnek meg ott a lehetoseg tessek menni kulfoldre es vallalni munkat ott.
3: A legnagyobb baj az hogy mindenkinek megvan a saját problémája és heti minden napi vagy neadjisten csak 6 napi munka után biztos nem akarja megváltani a világot. Senki sem gondolkodik globálisan(johogy eloszor mindenki a sajat es szeretteit teszi eloterbe szeretne biztonsagban tudni oket megha ez "csak" anyagi biztonsag) a problémák vannak es gyulnek de minenki félreteszi, mondván nem(csak) az én problémám amig egyszer csak nemlesz Hová mert pl: ott a sok szemét egyzser elfogy a hely (igen lehet tenni hegyekhez meg eldugott helyekre persze...) Minkenki szájal, hogy ez a baj meg az a baj de senki sem tesz semmit az olyanok meg pláne nem akik látják es tudnanak is tenni valamit. Mert atlagember szerintem megcsak el sem szokott igazan gondolkozni a dolgokon bekapcs TV kikapcs agy...Monoton sormmunka amugy is lefarasztotta mar mint allat orul hogy leteheti a segget.
Igen vannak akik nem akarnak dolgozni de tudod ha nincs munkahely a kozelben akkor nincs mi ertelme van elmenni egy masik varosba alberletbe egy munkaert mikor rosszabbul jossz ki mint a masik munkahely volt.
A haladás egy jo dolog csak azt is tudni kell csinalni es nem csak belecsapni a kozepébe. Ha mindenhol annyi munkast elkuldenek majd a gepek miatt akkor milyen munkajuk lesz azoknak az embereknek? Ne a tervezokkel gyere nekem mert azokat nem rugjak ki a sormunkasokra gondolok mert tudod amig egy cegben a vezetoseg 100 fo, amunkasok meg 1000-10000kozotti fo a kesobbiekben sem az ott dolgozo magasabb beosztasu emberek fognak majd felni az elbocsajtastol... Ha meg gyartatnak a robotokkal TV-t meg mindent es nem lesz munkahelye az embereknek akkor ki veszi meg mindazt?
"At the bottom of many criticism of the market economy is really lack of belief in freedom itself."
Milton Friedman (1912-2006)
P.S. hajrá robotok :))) már ne legyek 100% off topic :)
Azért mert nem kaptad senkitõl, vagy ha éppen úgy akarod a természet adta ezt neked, vagy ha vallásos vagy (én nem vagyok az) akkor legyen a Teremtõ. És ezért nem veheti el tõlled senki, aki pedig megpróbálja elvenni, azt akkor szintén jogod is és köteleséged is ebben megakadályozni. A szabadság kötelez bennünket, hogy egymás szabadságát is védjük, nem csak a sajátunkat. Meg van erre még a pelda, egy barátom az USA-ban volt vendégségbe, és leparkolták az autót délelõtt egy üres parkolóhelyen, de a parkolóhely privát volt, lakóépületek között, a szomszédok megakadályozták, pedig hely volt jócskán, de ugye ha ma odaparkolhatott volna, akkor holnap jön mégegy, holnapután mégegy, és egy idõ múlva, úgy lenne mint itt, a saját lakásod elõtt nincs parkolóhelyed. Na ez csak egy egyszerû pelda de azért némileg tükrözi azt, hogy a közösség igenis törõdik önmagával, az individualizmus nem önzést jelent, hanem az emberek egyöttlétét úgy, hogy megbecsülik magukat is és másokat is, megvédik a környezetöket a közöséget és ezáltal a társadalmat. Persze ott is nagyon romlásban van ez az egész, fõleg az elmúlt 10 évben a közösségek ott is kezdenek kihalni, a szociális kontakt nem az emberek között van már közvetlenül, hanem az állammal vagy az államon keresztül közvetetten. Miért? Mert ez a rendszer ide vezet. Elõbb kihal a közösség, aztán kihal a rokonság majd a végén kihal a család. Fizikailag ugyan megmarad, de erkölcsileg, szellemileg teljes elkülönülés és önzés váltja fel. Mindent az államra bízunk, mindent az államtól követelünk, kiszolgáltatottak leszünk annak aki nem ismer bennünket és akinek semmi érdeke sincs abban, hogy jó életet éljünk, a családnak, a rokonságnak a barátoknak, a közösségnek viszont ez mindég érdeke volt. Valójában szökünk a felelõségtõl, a kollektivizmus felé haladunk.
miért lenne elidegeníthetetlen jog? Mert pár humanista nagyfejûnek szüksége volt erre a reklámszövegre, hogy megnyerje magának a népet a fenálló arisztokratikus rend ellen?
Az elitnek pont az ellenkezõje az érdeke. Megvalósíthatatlan, proletárdiktatúra szintû gyerekmese.