melyik példám volt hülyeség? hát akkor én már csak ilyen tudatlan maradok. mondjuk tudom, hogy nekem van igazam, de szerintem neked jogod van mást gondolni nem zavar, ha az emberek azt hiszik, hogy a Föld lapos. ha nekik a tudomány ezt mondja és elhiszik az õ dolguk.
Jézus egy hülye balfasz volt, nem csoda, hogy kereszten végezte 30 évesen. Nála nem nehéz okosabbnak lenni.
Más részrõl mai tudásunk szerint a véletlen fogalmának a kulcsa a határozatlansági elv, menjél el Mikike a Gravitáció és Kvantummechanika topikba, hátha elmagyarázza neked valaki. Vagy ajánlom elolvasásra Stephen Hawking "Az idõ rövid története" címû mûvét, hogy legalább egy alapvetõ tudományos képed legyen a világról. Ha diszlexiás vagy, talán hangoskönyvként is meg lehet szerezni, nem tudom. Mindenesetre egy tudatlanságon alapuló álomvilágképpel egyetlen komoly ember sem fog vitába szállni, úgyhogy ezzel eleve kizárod magad a normális párbeszédbõl.
Az ég szerelmére, hogy jön ide az élet keletkezése? Az evolúcióról van szó. Javaslom a lentebb olvasható tippet neked is mielõtt majd fogod magad és segget csinálsz a szádból.
Mostanában kicsit offlány vagyok, de reagálok ígérem egy csomó régebbi és mostani hsz-re. Azért elöljáróban annyit: az élet mint fogalom kizárólagosan fizikai-kémiai képletekkel sohasem lesz megmagyarázható. Sohasem lesz arra képes a tudomány ( bármennyire is fejlett legyen), h élettelen anyagokat élõvé változtasson.
Márpedig muszály olvasni, különben tudatlan maradsz. Hülyeségek fõleg a példáid voltak. A tudományban meg nem hinni kell. Vagy elfogadod a tényeket amik bizonyításra kerültek, esetleg utána- majd továbbkutatsz, vagy nem fogadod el azokat és reflexbõl elutasítasz mindent ami nem illik bele a te álomvilágodba.
Én viszont úgy tudom, hogy okosabb vagyok nála. Akkor melyikünknek is van igaza és miért?
(Sajnos nem szeretek olvasni. Pedig Miss.Kamucumi megint küldött valamit, ami álítólag érdekes, de nem néztem meg. Valaki összefoglalná...? http://www.freeweb.hu/barki/shiro/evolucio.pdf )
Én tudom: nem vagy nála okosabb. Viszont nem látom, hogy ez a tudomány (ami ezek szerint egy romhalmaz) közelebb jutna a dolgok megfejtéséhez. Igazából nem is hiszek ebben, szerintem régen tudtak az emberek dolgokat és azóta csak felejtettek. Nem nagyon izgat, ha nem vesznek komolyan, de nem szoktam hülyeséget mondani. Mi lett volna az?
Ó, és egy jótanács: Ha azt szeretnéd majd hogy egy vitában komolyan vegyenek, olvass elõször utána a dolgoknak mielõtt hozzászólsz, hogy tudd pontosan mirõl van szó és nehogy esetleg hülyeséget mondj.
"A tudomány egy düledezõ mocsárra épült torony, melyet folyamatosan újítgatnak, javítgatnak." Valójában nem akar mást, mint megfejteni a világ és annak jelenségeinek mûködését - régebben csak nagyvonalakban sikerült, viszont ahogy fejlõdik a technika úgy vagyunk képesek az eddig nem ismert dolgok megfigyelésére, eddig elméleteink módosítására. Ezek még mindig nem tökéletesek, és valószínûleg sohasem lesznek azok, de ahogy haladunk elõre újabb és újabb dolgokat fedezünk föl. Hogy miért csináljuk? Másokon segíteni, magunkon segíteni, vagy egyszerûen csak a puszta emberi kíváncsiságból. Az evolúció a fajok sokszínûségére keres magyarázatot, és ha bár teljesen 100%-os képet hogy egészen pontosan hogy történt (gondolok most arra hogy ennek a fajnak ennyiedik gyerekében ez a gén változott meg ezért és ezért) nem ad, nincs is rá szükség, mivel a mûködési elve remekül megmagyarázható így is.
A zárójele kérdésekre a hivatalos választ ami leginkább fedi a valóságot ha TÉNYLEG érdekel megtalálhatod ha utánakeresel, fejbõl egész pontosan nem tudom és nem fogok utánanézni neked. Jézusnál meg én sokkal okosabb vagyok, de lehet hogy nem. Ki tudja?
(Meg még ilyeneket sem tudok, hogy mi az, hogy élõ, meg élettelen. Mi az anyag, vagy az hogy energia? Mi a gravitáció? Mi az az elektron, meg mágneses mezõ? Minél többet gondolkodom, úgy érzem annál kevesebbet tudok. Na most kicsit elõrerohantam, félek még a tuomány kérdésére sem fogok választ kapni, nemhogy ezekre.)
...azért ebben a senki-ben én nem lennék olyan biztos szerintem van aki tud dolgokat pl. jézus nagyon okos volt
hát lennének kérdéseim ha ez a véletlen (amit nem tudunk) iylen fontos, akkor tulajdonképpen mi az, amit tudomány-nak neveznek? mi ez a tudomány dolog? olyan dolgok összessége, amirõl fogalmunk nincs? mire jó ez?
Túl sok dolog van, amit SENKI sem tud kiszámolni, ezért nevezik el véletlennek, de nem tudom miért kell kétszer leírni. Ha valóban olyan kérdésed van amire választ vársz akkor tedd fel azt, de ne pazarold a biteket, mert már megint ugyanazt a témát táncoljuk körbe mire te nem csinálsz semmit csak kifogásokat keresel folyamatosan, olykor értelmetlen és irreveláns példákat használva. Ha másodjára sem érted harmadjára majd elmagyarázza valaki más, remélhetõleg valaki olyan aki beszél folyékony értetlent.
ja, hogy túl sok dolog van, és emiatt nem tudom kiszámolni kérem szépen, akkor azt kell mondani, hogy én ehhez hülye vagyok és nem értek hozzá, nem mindenféle elméleteket
Túlságosan le akarod egyszerûsíteni a dolgokat. A lényeg az, hogy a dolgok kimenetelében rengeteg kisebb-nagyobb dolog közrejátszik ami többé-kevésbé hatással van rá, amiket sem kiszámolni, sem befolyásolni nem tudunk, valamint minden egyes pillanatban változnak. A Holdnak Földtõl való távolságából eredõ gravitációs változások a dobókockás példában elenyészõnek tûnhet, mégis a hadseregnyi egyéb más ilyen lényegtelen apróság miatt lehet hogy csak hármast sikerült dobni a hat pötty helyett.
tényleg nem értem mi köze az egésznek a véletlenhez? tiszta fizika ha kamion átmegy egy gyalogoson, akkor talán véletlen, hogy a gyalogos semmisül meg? nem, mert a kamion keményebb anyagból van ok és okozat
az, hogy hányast fogok dobni, attól függ, milyen erõvel dobom meg, milyen irányba, milyen felületen és milyen perdülettel tiszta matematika az egész a véletlenhez semmi köze nincs ha mindenáron másra akarjuk fogni, akkor nevezzük inkább sors-nak, akkor még közel is járunk az igazsághoz
Rosszul közelíted meg. Katapulttal kilõsz egy labdát. Meg tudod mondani hova fog esni? Meg. Newtoni fizika, számolás, meg a többi. Mégsem oda esik. Miért? Mert nem tökéletes gömb, mert nem tökéletesen homogén a levegõ, nem tökéletesen homogén a labda, mert nincs szélcsend, mert nem tökéletesen pontos a katapult etc. Attól még hogy súlyozod az alját, nem biztos hogy mindig hatost dobsz ám - csak növelted a valószínûségét. Attól még ugyanannyi millió dolog játszik közre, mennyit dobsz (hogyan dobod, milyen felületre stb), csak befolyásoltad az egyiket (a kocka homogén összetételét) a célod eléréséhez.
Tehát akkor, ha azt mondjuk, hogy 5+2+3, az nagyon bonyolult, de talán 10 vagy 11. De lehet, hogy néha "véletlenül" az 5+2+höz 4-et adunk és akkor tényleg 11. Esetleg 12. De akkor lehet, hogy az egyik elem 5 vagy 6. Vagy 8. Ezen alapszik az egész evolúció? És ezt tudománynak nevezik? Istenem...
"Tehát akkor amit bonyolult kiszámolni, azt elnevezik véletlenek?"
Nagyjából így van a dolog. Illetve, amióta ismerjük a határozatlansági elvet, azóta tudjuk, hogy a pontos jóslás _elvileg_ lehetetlen. Tehát a véletlen létezik.
Úgy is mondhatnám, hogy lehet, hogy van egy könyv, amibe minden le van írva pontról pontra, de az a könyv nem elérhetõ számunkra. Más módja pedig elvileg kizárt annak, hogy a jelenbõl következtessünk a jövõre, ezért nem tehetünk mást, mint a bizonytalansági faktort (ami a határozatlansági elvbõl fakad) elnevezzük véletlennek.
Mert nem veszek lottószelvényt. Pedig biztos vagyok benne, hogy ki lehetne számolni, melyik számokat fogják kihúzni. Csak annyi összetevõje lenne egy ilyen számításnak, hogy gyakorlatilag lehetetlen (nekem) megcsinálni. Mint ahogy a világegyetemet modellezõ legkisebb modell csakis világegyetem méretû lehet. Tehát akkor amit bonyolult kiszámolni, azt elnevezik véletlenek?
Egyébként úgy tudom az RND() parancs sem véletlen értéket ad...
Látszik, hogy nem vagy programozó, nem ismered az rnd() parancsot :D
Egyébként meg tévedsz, vannak programok (illetve algoritmusok) amiket úgy fejlesztenek ki, hogy véletlenszerûen változtatják õket, majd megvizsgálják, hogy a változás közelebb vitt-e a célhoz. Ezeket hívják genetikus algoritmusoknak, és meglepõen jól mûködnek olyan problémák optimálist közelítõ megoldásánál, amelyekre egyáltalán nem triviális tervezetten optimális(közeli) megoldást találni.
A számítógépes vírusok között is vannak olyanok, amik változtatják a saját kódjukat, néha véletlenszerûen is, így játszva ki a vírusirtókat. Mondjuk az ilyen megoldások inkább a "hõskorra" voltak jellemzõek, ma már sokkal primitívebb módszerek hódítanak.
Az hogy nincs véletlen, erõsen filozófiai jellegû fejtegetés... persze ha Te ilyen biztos vagy a dolgodban, nem értem, miért nem vagy még lottómilliárdos. Valójában az evolúció szempontjából tökmindegy, hogy véletlen van, vagy csak valami, ami kurvára véletlennek látszik, miközben a szakállas bácsika a felhõk között röhög a markában, hogy milyen trükkösen tervezte is meg a dolgokat... a lényeg azon van, hogy a véletlen(szerû) változások bizonyíthatóan bekövetkeznek (mondjuk környezeti hatások, hibás reprodukció, stb...) hatására, és innentõl a szelekciós feltétleknek megfelelõen beindul az evolúció.
Véletlenszerû változás? Hát akkor ez az evolóció egy ostobaság, ha ilyen van benne. A világegyetemben nincsenek véletlenek. Ez olyan, mintha 2+2 nem lenne mindig 4, hanem néha 3, vagy 5, esetleg 18 "véletlenszerûen". Vagy mintha a programokat úgy írnák, hogy a programozók a reset gombot nyomogatnák, hátha "véletlenül" egy fejlettebb program jön majd létre. Bár nem vagyok programozó, de úgy tudom, hogy a vírus-okat is emberek "teremtik"/fejlesztik. Persze ettõl még egy vírus érezheti úgy, hogy mennyivel ügyesebb lett az elõzõ elindulása óta, csak annak semmi köze nincsen véletlenhez, programozói munka fekszik benne.
Pont ezaz, hogy a kreacionisták feltételezik, hogy a fejlõdés egy elõre letárolt program szerint zajlik, vagy pedig külsõ közbeavatkozásra jön létre (már ha egyáltalán elismerik a változás tényét, mert ugye egységes kreacionista elméletrõl nem nagyon beszélhetünk).
Az evolúció elmélete viszont azt mondja, hogy véletlenszerû változások váltják ki az élet sokszínûségét, és a természetes szelekció ad egyfajta fejlõdési irányultságot ezeknek a változásoknak.
Az épp a kreacionizmust bizonyítaná, hiszen magát az alkotást egy "teremtõ" lény hozná létre- Éppen úgy (mint ahogy valaki írta) a számítógépes vírusokat. De látom az evolúció hívõk is belekötöttek ebbe a hozzásztólásba. Össze is zavarodtam. Tulajdonképpen akkor mi az evolúció? Az hogy egy létrehozott dolog fejlõdik(a programja szerint)/illetve fejleszthetõ? Szerintem ezt a kreacionisták sem tagadják.
Ezelõtt még elég lett volna neki sokkal több gyûrûfaj, amikor valaki elmagyarázta, hogy az evolució sehol nem állít olyat, hogy minden faj gyûrûfaj lenne. 8))
De még mindig jobb, mint azok a kollégák, akiknek az bizonyítaná az evoluciót, ha a Jóisten leszállna az égbõl, és kijelentené. xD
Az a vicc, hogy az pont semmit nem mondana az evolúció elméletérõl, mivel az evolúció elmélete nem foglalkozik az élet keletkezésének körülményeivel :D
Én megelégednék egy élettelen alkotóelemekbõl összerakott, majd életre keltett egysejtûvel...
Ez jó.4 napig kérdezgettem malachy nevü hívõt, hogy idézem: "mi lenne az a kisérletileg leellenõrizhetõ, megfigyelhetõ tárgyi bizonyíték, ami számodra egyértelmûen bizonyítaná az evoluciót?" 4. nap végre elárulta a választ: Számára semmilyen bizonyíték nem elképzelhetõ, ami bizonyítaná az evoluciót. Analogiára épített egy példát: "mi bizonyítaná számodra, hogy a nap kék?"
Ennek az embernek 4000 hozzászólása van egy 35000 hozzászólásos evolució topicban.
Bocsánat. Néha elragad a hév. Én már csak ilyen, vagyok. De nagyon nem bírom a sötétséget, a gondolkodás hiányát.
Az önzõ gént pedig mindenkinek nagyon ajánlom. Egyszerûen zseniális, egy nem szakmabelinek is összeáll a kép benne. Minden a helyén van.
A lényege, h az evolúció alapegysége a gén, mivel õ a replikátor, õ másolja magát, nem az egyedek, az õ másolódásuk a mozgatórugó. (Ezért nem létezik pl csoportszelekció, mint azt régebben gondolták.) Egy élõlény teste nem más, mint a gének túlélõgépei, amit azért növesztettek maguk köré, h minél sikeresebben másolhassák magukat. Megmagyarázza pl az államalkotó rovarok kialakulását, a paraziták, szülõ-utód viszonyt, a vírusokat stb.
"Ezt a könyvet, amely az állati viselkedésrõl szól, szinte tudományos fantasztikus regényként kell olvasni. Célja az, hogy megmozgassa a képzeletet. De mégsem tudományos fantasztikus regény: tudomány. Az önzõgén-elmélet Darwin elmélete – kicsit más formában. A darwini életmû nem konkrét szervezetekre vonatkozó részletes elvárásokat nyújt nekünk, hanem ennél érdekesebb dolgot: a vezérlõ elvek megértését. Ez a könyv lényegében a neodarwinizmus logikus továbbfejlesztése, csak éppen a gének nézõpontjából szemléli a természetet. Hiszen mindannyian túlélõgépek vagyunk, amelyeknek az a dolguk, hogy megõrizzék a géneknek nevezett önzõ molekulákat. Richard Dawkins lenyûgözõ és szellemes könyve az evolúció génszemléletû felfogásának kifejtésével, az önzés és az önzetlenség biológiájának vizsgálatával arra törekszik, hogy az élettel kapcsolatban minden a helyére kerüljön a szívekben éppúgy, mint az agyakban."
Ez még humánkának: Az éntudat meghatározása a könyvben
A misztikusok „lélek”-fogalmának helyettesítése céljából az éntudat filozófiai és pszichológiai fogalmát használja. Az éntudat definícióját saját maga és más szerzõk nyomán (Daniel Dennett filozófus, Nicholas Humphrey pszichológus) adta meg. Az elmélet lényege, hogy egy organizmusnak a világban való boldogulásához szükséges, hogy idegrendszerében felépítse a külvilág bizonyos részletességû modelljét, amin gondolatkísérleteket végezhet (= „képzelõdhet”), hogy aztán a gondolatban legeredményesebbnek tartott cselekvést tegye meg a gyakorlatban. Ez ugyanis gyorsabb és veszélytelenebb a számára, mint a gyakorlatban kipróbálni minden variációt. Ez a modell a tudat. Az éntudat akkor jön létre, amikor a modell olyan részletes lesz, hogy benne szerepel már a modelláló organizmus modellje (értsd: önmagunk képe) is.
Mekkora oltás: """bizonyítékok"tól, engem abszolút nem gyõz meg, számomra teljesen átlátható módon nem bizonyítanak az égvilágon semmit."
Muhahaha.
Senki nem akar meggyõzni. Van itt néhány ember, akik idõt pazarolnak rád. Érthetetlen okokból.
Az evolúciót a tudományos közösség minõsíti, és egzisztenciája nem azon múlik, hogy miben hiszel.
Magyarul: leszarják, hogy mit gondolsz róla.
Amúgy számodra olyannyira létalaphoz tartozik az evolúció, mint a kenyér. Hogy ezt belásd, elég csak megfigyelned, hogy naponta mennyi idõt töltesz ebben a topicban, aminek létezése vagy nem létezése, valljuk be, nem számít túl sokat. Ha ezt feljegyezted, vesd össze azzal, hogy mennyi idõt tölttél evéssel.
Muhahaha."
:D:D:D: ezt egy kreacionistának írta, aki azt mondja, Isten elengedhetetlen a mindennapi élethez is. Olyan, mint a kenyér. :D
Az elsõ élõ, de nem szaprodóképes szervezetet biztosan nem, de már nem vagyok biztos az elsõ élõ, szaporodóképes, de nem mutálódó vagy gyorsan kidöglõ szervezetekrõl.
De az biztos hogy volt jó sok félkész próbálkozás is.
Valahogy úgy, pontosabban az elsõ önreprodukcióra képes szervezetek megjelenésétõl.
Egyrészt a személyeskedést az õ részérõl sem helyeslem; másrészt viszont nem látom értelmét, hogy egy tudományos témában a személyes érzésekrõl beszélgessünk.
Érdekesség, azoknak, akik szeretnek monitoron (is) olvasni. (Esetleg valaki össze is foglalhatná nekem, mert én túl lusta voltam hozzá, pedig érdekes.) http://www.freeweb.hu/barki/shiro/onzogen.htm
Ha gondolkodnál, akkor tudnál érvelni ellen, nem csak személyeskednél. Ahogy én látom, teljesen rendben van, amit leírt.
Aha, ennyire nem értek hozzá, de arra gondoltam, ha egy gyûrûfaj köztes egyedei kihalnak, és olyanok a körülmények, hogy a leletek nem maradnak meg.. mi következik ebbõl?
Tévedés h csak így jöhetnek létre új fajok. Ma alapvetõen 4 féle fõ speciációs (fajképzõdési) típust különböztet meg a tudomány (ezek között nincs diszkrét határ). Ezek közül csak az egyik típusnál alakulhatnak ki gyûrûfajok. A parapatrikus fajképzõdésnél, amikor a populáció szélén új, eltérõ tuladonságú (új niche-t foglalnak el, tehát pl mást esznek, más körülmények között élnek stb) területeket foglalnak el és fokozatosan eltávolodnak az eredetitõl mind térben, mind genetikailag. A közvetlen szomszédokkal ettõl még lehet keveredés, mivel nem választja el õket semmilyen fizikai határ, de a két szél között már nem történik meg a gen. távolság miatt. Ilye pl a szagos borjúpázsit (Anthoxanthum odoratum), aminek új változata nehézfémmel szennyezett bányaterületeket hódított meg, jóval toleránsabb az eredeti változatnál. Képesek a keresztezõdésre, de már eltérõ a virágzási idejük van - ez az elsõ lépés a teljes különválásra.
A gyûrûfajok csak egy speciális típusa ennek a fajképzõdésnek, amihez az kell h a két vége véletlenül összeérjen, de csak miután kellõen elkülönültek egymástól. Pl a Föld, egy hegység vagy egy völgy körül. Azért látszik, h ez nagyon ritkán jöhet össze.
Ironka: Attól, hogy valaki elismeri a gyûrûfajokat, még nem jelenti azt, h. érti az evoluciót. Jó példa erre, amikor Humanember1st számára több gyûrûfaj jelentené a bizonyítékot az evolucióra, pedig nem minden most élõ lény képez gyûrûfajt egymással. Azt kell megérteni, h. miért nem.
Ja és ez Grigg nevû arc, aki összehordta ezt a cikket egy vegyész nulla biológiai végzettséggel, aki miután néhány évig dolgozott csak a szakmájában elment teológiai suliba 'bibliai tanulmányokat' folytatni. Aztán misszionárius lett. EZ szól bele? Mintha én a kvantummechanikáról papolnék. Kabaré.
Jajj bazeg, ebbõl is látszik mennyire nem értesz hozzá. Kit érdekel, h mit és hogyan rajzolt 150 éve!!! EZ NEM AZ A RAJZ. Gondold már végig értelmesen! Szted egy szándékosan hamisított rajz meddig tarthatja magát a modern embriológia/orvostudomány korában? Ez olyan mintha mûködõ repülõgépeket építenének hamisított/eltorzított tervrajzok alapján. Röhejes.
A rajzok, amik a wikipediás linkemen vannak teljesen hitelesek. Abból tanul az összes angolszász orvostanhallgató (Gray's Anatomy).
A cikk írója is szánalmas, aki ilyet állít: "majmokhoz hasonlóan farka, stb. alakul ki." az soha nem tanult egyetemi szinten biológiát. Ilyet nem csinál az emberi embrió. A Haeckel féle biogenetikai alaptörvény régesrég nem mûködik szó szerint, attól h te most általánosban ezt tanulod. Annyi igaz belõle, h a közös leszármazásra utaló bizonyítékok a filogenezis és ontogenezis közötti párhuzamok. http://en.wikipedia.org/wiki/Recapitulation_theory
"Modern biology rejects the literal and universal form of Haeckel's theory. Although humans share ancestors with many other taxa (roughly, fish through reptiles to mammals), stages of human embryonic development are not functionally equivalent to the adults of these shared common ancestors. In other words, no cleanly defined and functional "fish", "reptile" and "mammal" stages of human embryonal development can be discerned. Moreover, development is nonlinear. For example, during kidney development, at one given time, the anterior region of the kidney is less developed (nephridium) than the posterior region (nephron).
The fact that contemporary biologists reject the literal or universal form of recapitulation theory has sometimes been used as an argument against evolution by some creationists. The argument is: "Haeckel's hypothesis was presented as supporting evidence for evolution, Haeckel's theory is wrong, therefore evolution has less support". This argument is not only an oversimplification but misleading because modern biology does recognize numerous connections between ontogeny and phylogeny, explains them using evolutionary theory without recourse to Haeckel's specific views, and considers them as supporting evidence for that theory.
Unfortunately, some older editions of textbooks in the United States still erroneously cite recapitulation theory or the Haeckel drawings as evidence in support of evolution without appropriately explaining them as being misleading or outdated."
It has been claimed (Richardson 1998, Richardson and Keuck 2002) that some of Haeckel's embryo drawings of 1874 were fabricated [7] [8]. There were multiple versions of the embryo drawings, and Haeckel rejected the claims of fraud but did admit one error which he corrected. It was later said that "there is evidence of sleight of hand" on both sides of the feud between Haeckel and Wilhelm His[9]. The controversy involves several different issues (see more details at: recapitulation theory).
Some creationists have claimed that Darwin relied on Haeckel's embryo drawings as proof of evolution[10] [11] [12] impling that Darwin's theory is therefore illegitimate and possibly fraudulent. This claim ignores the fact that the Darwin published the "Origin of the Species" in 1859, and "The Descent of Man" in 1871, whereas Haeckel's famous embryo drawings did not appear until 1874 (8 species). In "The Descent of Man" (1871) Darwin used only two embryo drawings one copied from Ecker and one from Bischoff, but none copied from Haeckel[13]."
A rajzok a Fajok eredete UTÁN jelent meg, h jön ez az evolúció megcáfolásához kisgyerek?
Ez olyan mintha ki akarnál szedni egy legóépület közepébõl egy elemet. Teljesen logikusan illeszkedik az evolúció a természettudományok minden ágával. Mit akarsz te tagadni? Látom Mikike is sötét a témában. Tudja egyáltalán mi a különbség köznapi értelemben használt elmélet és tudományos elmélet között? Hányszor kell megismételnem:
"Az evolúció - a fajok változása és közös õsbõl történõ leszármazása - tény, ezt fosszíliák, anatómiai, fejlõdésbiológiai, genetikai és egyéb megfigyelések lehengerlõ mennyisége bizonyítja. Az evolúcióelmélet az evolúció tényanyagát és mechanizmusát, a természetes szelekciót kapcsolja össze egységes tudományos elméletté. A tudományban az elmélet egy olyan magyarázat, amely koherens (egységes) módon világít meg megfigyelések, események - azaz tények - halmazát, összefüggéseit. Az evolúció mechanizmusáról szóló elmélet elég jól alátámasztott és alternatív elmélet nem létezik. Azt a tudományos elméletet, amely megfigyelésekkel még nem kellõen alátámaszott, hipotézisnek nevezzük.
Az evolúció tehát tény, az evolúcióelmélet pedig egy nagyon biztos alapokon álló elmélet, nem csupán hipotézis. A "csak egy elmélet" kifejezés pedig ezek szerint értelmetlen.""
Mégegyszer elmondom, mert sztem azt se tudjátok igazából MIT IS JELENT AZ, H EVOLÚCIÓ: A fajok átalakulását, közös õsbõl leszármazását. Még humánka is elismeri a gyûrûfajokat, ezekszerint ELFOGADJA AZ EVOLÚCIÓT. Nincs mese, Darwin csak az evolúció EGY MAGYARÁZATÁT adta meg, ahogy próbálkozott ezzel pl Lamarck is korábban (azért alakulnak át, mert meg AKARNAK változni). Darwin elgondolása bizonyult helyesnek, mégha egy csomó dologban MEGHALADOTT is már amit írt. Akkoriban nem ismerték az öröklés alapelemeit stb. Az alapelv (természetes szelekció) azonba egy zseniális fölismerés volt, máig szúrja egós önistenítõ, magát felsõbbrendûnek képzelõ fajtársaink szemét. Talán tekintsétek meg, fõleg a táblázatot: http://en.wikipedia.org/wiki/Evolution_as_theory_and_fact Az evolóció, mint tudományos elmélet teljesen egyenrangú pl a gravitációssal.
ez kicsit elzárkózást jelent; én nem tom kategorizálni magam; mert anyám inkább vallásos apám meg inkább materialista én meg kettejük közé estem... éppen ezért én inkább minden oldalt meghallgatok; és próbálom a helyes utat keresni köztük
"A határozatlansági elv óriási hatást gyakorolt világképünkre. A felfedezése óta eltelt több mint ötven év sem volt elegendõ a filozófusok számára, hogy minden vonatkozását kiértékrljék, s következményei mindmáig számos vita alapjául szolgálnak. A határozatlansági elv véget vetett Laplace tudományelméleti álmának, amelyet a tökéletesen determinisztikus világegyetem modelljérõl szõtt: nyilvánvalóan képtelenek vagyunk pontosan megjósolni a majdani eseményeket, ha a világegyetem jelenlegi állapotát se határozhatjuk meg pontosan! Továbbra is elképzelhetjük viszont, hogy létezik olyan szabálygyûjtemény, amely az eseményeket valamely természetfölötti lény számára határozza meg; e lény képes lehetne a világmindenség jelenlegi állapotának megfigyelésére, anélkül, hogy befolyásolná ezt az állapotot. A világegyetem ilyen modelljei azonban nem különösen érdekesek a magunkfajta közönséges halandók számára. Célszerûbb, ha a gazdaságosság elvéhez folyamodunk, elõvesszük Occam beretváját, és lemetéljük az összes olyan részletet az elméletrõl, amelyet nem lehet megfigyelni."
forrás: Stephen W. Hawking - Az idõ rövid története
Tudtommal azokat a büdös komcsikat/ateistákat/egyéb szemét népeket ugyanúgy kéne szeretned, mint bármelyik más felebarátodat. Vagy szelektíven hiszel? Amit túl buta vagy mással magyarázni, arra jó a hit, de a gyûlölethez nem kell sok ész, oda felesleges?
Valójában a tévéknél is mûködött az evolúció, csak ott a változásokat célirányosan az ember indukálta a szelekciós feltétleknek (ami a tévék piacán való sikeresség) megfelelõen. Ez az értelmes beavatkozás juttatta el a kezdetleges katódsugár-csöveket nem egészen száz év alatt a mai házimozi-rendszerekig.
De említhetném a tranzisztort is: feltalálás 1930, 77 év múlva pedig már 210 millió tranzisztort tartalmazó Core2Duo procink van pár négyzetcentis lapkán.
Az emberi genom 3 milliár bázispárt tartalmaz, nem olyan durva a nagyságrendi különbség, hogy ez intelligens tervezés mellett évmilliárdokig kellett, hogy tartson...
valóban: mentalitás kérdése erre azt szoktam mondani: a gyökerek abban hisznek, hogy a sötétség az isten számukra a fény még ártalmas is nekik a felszín alatt a helyük ... néha ezt is szoktam metaforaként használni, bizonyos emberekre... (akik általában ateisták/materialisták/kommunisták)
huhh; sajnos ehhez egy nálamnál fogalmakban jobban jártas ember kéne; mert én nem vagyok tudós; de az hogy valami elmélet; teljes elmélet; tézis ;hipotézis stb szavakat használjuk valamire az megfelel bizonyos követelményeknek; így az evolúciós elmélet is megáll bizonyos dolgoknak
Mondjuk kicsit könnyebb abban hinni, amit rengeteg megfigyelés támaszt alá, és beleillik a többi ismereteink rendszerébe, mint olyasmiben, amirõl definíciójánál fogva soha a büdös életben nem bizonyosodhatsz meg. Persze mentalitás kérdése.
ha ez indifferens, akkor megintcsak a TV-s/marcipános/mobiltelefonos példámmal tudok elõjönni: mindent elõször megterveztek/aztán létrehozták, aztán fejlesztették
természetesen lehetséges, hogy "matematikailag" van tervezve bár nem tudom mire gondolsz, de ha erre: hogy minden úgy történjen, hogy másképp, ne, vagyis csak 1 lehetõség/út marad, más nem lehetséges személy szerint én híve vagyok a determinációnak, mégha a spirituális olvasmányaim engedékenyebbek is, ebbõl a szempontból (vagyis azt mondják, szabad akaratod van és mindent TE teremtesz, ami körülötted van) de akkor is tervezve volt/van minden létezõ
de ez lehet matematikailag is megtervezve nem??? gondolj bele; hogy nem ismered a világegyetem minden részét; de mivel a teremtõ felette áll a rendszernek(ez a filozófia témaköre) a rendszer teljes ismeretében megalkothatta úgy hogy ezek úgy következzenek be ahogy õ akrja, mondjuk úgy neki csak a gépet kellett beindítani(lásd Madách és a deisták???)
az evolóciú csak egy elmélet, ami egyelõre néhány ponton még tartja magát, bár már itt is vannak kérdések de mivel definiciói/alapzata ennek sincs, ugyanúgy hitet/elfogadást igényel, mint minden más
ez attól függ mit fogunk fel kreacionizmusnak; lásd 655ös hozzászólást ahol van egy érdekes link; vagy ahogy említettem II. János Pál sem utasította el az evolúciót;
én úgy vélem hogy az evolúció létezik; az evolúciót a természettudomány vizsgálja ; a hitet a hittudomány; és ezért nem lehet keverni a kettõ. Az hogy létezik-e intelligens tervezõ abból nem következik hogy az evolúció létezik; és hogy evolúció létezik nem zárja ki hogy valahol valamikor a világegyetem teremtetett;