Szerintem ne gondolj rosszra. A jogászok annyira kalodába zátnak majd mindent, hogy elenyészõ esélye lesz annak, hogy kárt tegyen bennünk egy android. Gondolj csak arra, 1945 után hány embert ölt meg az atombomba. Nem sokat. Annyira ellenõrzött technológia, hogy nem lehet egykönnyen hozzájutni. Igazából, egy sima pisztolyhoz sem tudsz hozzájutni csak úgy, ukmukkfukk, nemhogy a bonyolultabb technológiához.
De hangsúlyozom hogy távoli jövõ. De ha ez így lesz és egy nagyobb koloniát fognak alkotni, akkor meglesz az igazi kisebbség a földön akik az elnyomás ellen fognak küzdeni, márha tényleges emberhez hasonló inteligenciájuk lesz.
Ember Robot háború ----> vagy ne gondoljak egybõl a rosszra ?
A szaporodás különben a kisebbik feladat. Ha a nanotechnológia fejlett lesz, DNS-t szintetizálni nem is lesz nehéz. A robotot pedig nem bádogemberként kell elképzelni. Úgy ahogy a modern ipar számos területen alkalmazza az élõvilág megoldásait, ugyanúgy a robotika is meg fogja tenni. Tehát, a robot, valójában android lesz, ha lesz, és szép, puha, meleg keze lesz neki, amelyet meg is tudsz fogni.
Igaz amit leírtál de egy teljesen önmûködõ robot ami ráadásul még képes is lenne szaporodni, én nagy hülyeségnek állítom. Meg amirõl itt az MI szakemberek álmodoznak, az mind mind távoli jövõ amit én pl. már nem fogok megélni.
"De való igaz egy robotból evolúciós úton nem lessz inteligensebb robot hacsak az ember nem lép közbe, és fejleszti."
Ezzel nem értek egyet. Az intelligencia lényege épp az, hogy önmagát is képes fejleszteni. A mesterséges és természetes intelligencia között olyan lesz elõbb-utóbb a különbség, mint a mûszálas ing és a pamuting között. egyelõre ki nem állhatom a mûszálsa ingeket, mert allergiám van rájuk, nem vezetik el az izzadtságot stb. de ahogy fejlõdik a technika, jelennek meg a mikroszálas, nanoteches termékek, úgy tûnik el a különbség, és lesznek olyan szintetikus termékek, amelyek a természetes anyagok hátrányait kiküszöbölik, és így sokkal elõnyösebb lesz hordásuk, mint természetes társaiké.
Toto66 : a proci dolgot azt nem tudtam de az még nagyon parányi dolog az emberi inteligenciához képest, és ráadásul sablon folyamat, végülis hogy azt a számítógép elvégzi ahhoz is embernek van köze, ha tényleg igaz (programozás). A mai ember inteligenciája évmilliók alatt fejlõdött ki. Ennyi idõ alatt a gépekkel is sokminden megtörténhet. Én a földönkívüli & természetfeletti dolgokról nem hiszek el mindent, de pl - ként sokmindent fellehet hozni. Én példáim 70 % ban igazak ezért merészeltem felhozni. De való igaz egy robotból evolúciós úton nem lessz inteligensebb robot hacsak az ember nem lép közbe, és fejleszti.
"gépet a Term. Inteligencia hozta létre és nem fordítva, és ez mindig is igy lesz." Azért egy kicsi változás már van ebben, ugyanis a processor-okban lévõ áramköröket optimalizálni kell a minnél nagyobb teljesítmény elérése érdekében, és ezt már számítógép végzi... Mire az ember elvégezné elavultá válna a proci... Így aztán bár az elveket az ember alkotta, de nincs jelenleg a Földön olyan ember aki pontosan tudná hogyan is néznek ki a megvalósított processorokban az áramkörök kiépítése.... Nem is igazán látná át a nagy száma miatt... Tehát a gép tervezte gép már részben valóság! De ez még nem inteligencia, hanem algoritmus amit az ember alkotott!
"de jópár hitelesnek bizonyuló képet és videót láttam"
Hitelesnek videót, fényképet, Internetes anyagot nem szabad tekinteni! Ezeken bármit meg lehet kreálni, meg is teszik! Leghitelesebb a saját tapasztalat, ezután a hivatalos tananyag valamely oktatási intézményben, szakkönyve. De még így sem biztos, ezért gondolkodni is kell, mielõtt valamit elhiszel!
A teremtésrõl annyit: Azzal érvelnek, hogy túl bonyolult a világ, nem jöhetett volna létre spontán, valakinek teremtenie kellett. Csak hogy a teremtõnek még bonyolultabbnak kellett lennie, és Õ spontán létezhetett? Tehát paradoxon ez az állítás...
"Egyiptomban találtak egy kb. 3 m magas múmiát" Ez nekem új (az emberi testek összementek, mikor mumifikálták õket). Az egyébként sem magas ókori emberek 2/3-ukra zsugorodtak. 3m hm... De kiváncsi vagyok hoax-e!
Epikurosz linkjére! Van egy nagy eltérés a robot és az 1-éves gyermek között: a robot modellezi a gyermek viselkedését, a gyermek viselkedik. A gyermek magától teszi, a robotot "butaságra" programozták. Azért butaság, mert a technika többre képes és másra, erre tök felesleges, csak parasztvakítás... És a robotból nem lesz kétéves gyermek, aki már sokkal inteligensebb
"amely aztán önfenntartóvá, önfejlesztõvé válhat" Nos az elsõ rész talán majd a távoli jövõben valóra (válhat!!!). De hogy önfejlesztõvé azt erõsen kétlem mivelhogy az evolúció során csak a szerves élõlények tudtak fejlõdni, egy fémbõl készült robot a szárazföldrõl a mélytengerbe kerülve valószínü hogy nem fog az évmilliók során világító szervet, de inkább lámpácskát kifejleszteni magának, amit egyébként a kb 5000 m alatt élõ halak ki tudtak fejleszteni maguknak. De a halak, inkább úgy mondom hogy élõlények, a fémmel vagy más szervetlen anyaggal ellentétben szervesek.
"Egyiptomban találtak egy kb. 3 m magas múmiát" Nos, ezt megint csak szkeptikusan tudom fogadni. Vagy kamu, vagy nem 3 m, hanem csak 1,90, vagy a mértékegység van megkavarva stb. És ha esetleg gigantizmusról van szó...Különben DS teszttel könnyen meg leeht állapítani. Én úgy tudom, hogy múmiákon a DNS teszt elvégezhetõ. Mindegy, sokkal inkább érdekelt, hogy mit válaszolsz az intelligenciával kapcsolatos kérdésemre. Ha a teremtéselmélet mellett foglaltál volna állást, akkor egyszerû lett volna a helyzet, mert ebben aze setben teljesen nyilvánvaló, hogy a gép soha, még csak a nyomába sem érhet az embernek, bár annyi egérút itt is van, hogy az embert megteremtõ Isten kicsiben átadta nekünk a teremtés képességét is: a biológiai reprodukciót nem számítva, az ember képes teremteni, gondoljunk csak a mûvészet, a tudomány, vagy akár a mindennapi élet megvalósításaira.
Ha az intelligenciát az evolúció eredményének tekintjük, és én efelé hajlok, akkor elvileg nem látom akadályát annak, hogy a mesterséges intelligencia is elinduljon az evolúció, a fejlõdés útján. Akár szerves, akár szervetlen anyagi hordozóeszközökre támaszkodva. Persze, nem magától, az emberi intelligencia tudja csak beindítani a folyamatot, amely aztán önfenntartóvá, önfejlesztõvé válhat.
Gondolom (ha) észre vetted hogy (sok) példát hoztam elõzõ írásaimban is, és most is, természetfeletti ill. földönkívüli dolgokra. Ez azért van lehet hogy nem kéne, de jópár hitelesnek bizonyuló képet és videót láttam, és hiszek az ilyen dolgokban.
A tudósok körében a mai napig is sok vita van a teremtés elmélet <--> és az evoluciós elmélet kapcsán. Tulajdonképp mind a kettõben van igazság, ha jobban belegondolunk. Ezek után mindenki eldönti hogy ki melyikben hisz. Én sokat gondolkoztam mindkét elméleten, és nem sikerült döntést hoznom hogy melyikben higgyek. Végülis szerintem valakinek, vagy valaminek a mûve volt hogy megalkotta a világmindenséget, de azóta a világnak fejlõdnie kellett, (evolúció) mivel hogy kezdeti állapotban nem maradhatot. Szóval meglehet hogy egy kezdetleges emberszabásút teremtett a jóisten, ami az evolúció során modern emberré fejlõdöt. De az is lehet hogy egy tengeri élõlénybõl fejlõdött ki az ember, évmilliók során. De én hallottam olyanokról is hogy nem csak egy emberi faj éllt a földön (pl.: Egyiptomban találtak egy kb. 3 m magas múmiát, ami nagyon hasonlít a földönkívüliek egyik tudósok szerint elképzelt fajára [nem vicc]). És még rengeteg variációt lehetne felsorolni. Egyszóval a kérdésedre nem tudok pontos választ adni.
Helló! Neked szegezek egy kérdést: Szerinted az ember (az általunk ismert legfejlettebb intelligencia) a természetes evolúció eredménye, vagy Isten teremtette?
Sokat vitáztunk már az MI - án. De itt az új példa neked köszönhetõen. Egy MI gép neked mikor fogja fejleszteni a tudományt, még ha gondolkozik is. (de ugy ahogy az ember ugy se fog, csak amit beprogramoznak neki, esetleg egy gépbe valahogy emberi agyat szerkesztenek ugy hogy a sejtek ne pusztuljanak el) Szóval a matekot egy MI gép nem fogja fejleszteni. Emberi agynál hogyan tudnának fejlettebbet létre hozni amikor még az emberi agy jópár részérõl se állapították meg a tudósok hogy mire használjuk, egyszóval ismeretlen. A gépet a Term. Inteligencia hozta létre és nem fordítva, és ez mindig is igy lesz.
Szerintem az intelligenciának nem sok köze van a megjósolhatatlansághoz. De épp ellenkezõleg! Amire te gondolsz, az intuíció meg random cselekvés, és ezek nem intelligencia-ismérvek.
Ettõl nem lesz. Nem elég jók a mostaniak? Ettõl a tételtõl inkább egy gyorsabb fordítóprogramot várhatsz, de leginkább még azt sem, de miután a sejtés régóta ismert, lehetett használni gyakorlati problémákban eddig is. Majd esetleg száz év múlva lesz egy gyakorlati probléma, ahol ez a tétel hasznosnak fog bizonyulni.
Úgy néz ki tényleg tévhitnek bizonyul ez az elképzelés a 10 % ról,(utánanéztem) de kb 1 éve még nem volt az. De a 100 % os kihasználtság elérését rengeteg tényezõ gátolja. És ezen kéne segíteni M.I. nak Persze én nem vagyok híve annak hogy az agyamba turkáljanak, és mindenféle chippeket ültessenek be.
Csókolom! Most a matekesekhez szólok. Van itt egy hír, amely nekem nem sokat mond. Most akkor lesz-e nekem jobb és olcsóbb, esetleg szebb GPS navigátorom, vagy nem lesz?
Azt, hogy az agyunk 10%-át használjuk ki, elõtted már más is felhozta. Én is egyébként hallottam ezt a terjedõ mendemondát, fiatalabb koromban hittem is benne, de elgondolkodtam róla (!), és komolya kételeyim lettek, hogy ez igaz lenne. Itt, az SG fórumán azzal próbáltam érvelni, hogy amennyiben ez igaz lenne, akkor pld. egy nyomortelepen, bûnözõk között élõ ember is találhatna fel Nobel díjra érdemes elméleteket, mert az agyának fennmaradó kapcitásait kihasználná. No, száz szónak is egy a vége, nem hiszem, hogy most megérdemelsz részemrõl annyi idõt, és energiát, hogy sokáig gyõzködjelek (persze ez a jövõben változhat, és csakis tõled függ), a lényeg az, hogy utánanéztem a dolognak és komoly, tudományos szaktekintélyek cáfolták meg ezt a tévhitet. Mivel te csizmával csak most törtél be ide, így azt sem tudod, hogy sokáig az aláírásomban volt az a link, amely a www.index.hu ezzel kapcsolatos tudományos hírével foglalkozott. Amúgy, meg van itt poénkodás, de én merem remélni, hogy az ideíró TÖRZSTAGOK többsége nem ír szándékosan zöldséget, és utánanéz az általa közölt infóknak.
Valószínü hogy azért néz ki 14 éves színvonalnak mert a sok mondanivaló megfogalmazásával gondom akad. De a leírt véleményeim értelme bõven meghaladja ezt a kort (14). Az értelem ami számít. Könnyebb más véleményét lebecsmérelni, mint magát a véleményt egy dologról megalkotni. De hogy hobbidnak a gondolkodás van kiírva, az nem azt jelenti hogy valóban okos és bölcs vagy.
A született idiótizmussal nekem is sok gondom akad, akár a hétköznapi életben. De szerintem az emberek idiótizmusát nem abból kell megállapítani hogy pl. egy forumon ír valamirõl valamit és sok info helytelen. Lehet hogy máshogy, vagy rosszul tudja. (ezért kell a dolgok után nézi én is ezt teszem)Nem tagadom lehet hogy amit ehhez a cikkhez véleménykén idáig megírtam, van benne egy pár hülyeség. De a leírtak kb 70 % a igaz. És ez szerintem szép szám ahoz hogy mertem közölni a világgal.
Teljesen igazad van a második leveledben, az elsõhöz meg annyit fûznék hozzá hogy a tudományos adók igazságosságából mindenki azt szûri le amit maga jónak és igaznak tart. Ha jobban bele gondolsz 20 % nál szerintem több az igazság ezeken az adókon. Csak a tudósok állapításait sokan hülyeségnek tartják, a végén mindig kiderül hogy igazuk van. Kivéve amikor nem. És egy tudományos adón mindig érdekesebb dolgok vannak mint egy kereskedelmi adón. De pl. megy a Discovery-n az American Hot Rod, és egyébb autóépítõs mûsorok. Vagy pl katasztrófákat feldolgozó dokumentumfilmek, elemzésekkel. Ezekbõl milyen hazugságot lehet kiszûrni ?? De ha Evolucióról van szó (õsrobbanás, mi volt az embernek az õse?) akkor oda kell figyelni hogy mit hiszünk el.
Nem lehet zsenit alkotni pl.: genetikai módszerekkel, (esetleg a született idiótizmus lehetne megszüntetni)... Ezt onnan veszem, hogy több olyan tehetséges gyermekkel találkoztam akik nálam nagyságrenddel thetségesebbek voltak, de semmire nem vitték azon a területen, aminek több öka is volt. Vagy lusták voltak, vagy elvesztették az érdeklõdésüket a téma iránt... Tehát az agy csak lehetõség, te határozod meg mivel és mennyivel töltöd...
100%, mihez képest? A saját lehetõségedhez képest kell a tudásodat gondolkozásodat fejleszteni... A neked leginkább megfelelõ területen, plusz hobby szinten más változatosabb területeken... A saját példám hoznám, azért csak hogy érthetõ legyen: Én leginkább festeni tudok De programozni szeretek Most tanulok zenélni (gitáron) Sokat olvastam És többek között ilyen fórumokon az emberek gondolataira vagyok kiváncsi (sok jó gondolatot lehet olvasni, meg érdekeset még akkor ha sok szamárságot is) azért mert érdekel a világ és benne az emberek... Ja és Tv-t ritkán nézek, csak épp kb. az elõzõleg felsoroltakat néha (szerintem hasznosabban lehet eltölteni mással az idõt)... Tehát minnél töbfélét tanulsz annál szélesebb lesz a látóköröd, de egy valamit próbálj meg profi szinten is.... És ne az agysejtek számával foglalkoz hanem a saját lehetõségeddel...
"Vagy nézz Spektrumo-t, National Geographic Channel-t, ill. Discovery-t. "
Tudod te mennyi szemét jön le ezeken a csatornákon is... Ami nem az, jó esetben 20%.... Más, a 10%-ról: Hát az agy kihasználtságát lehet növelni (pl.: tanulással, élj vele te is!) Aki nem gondolkozik, nem tanul annak bizony még az átlagnál is kevesebb... Ha tanulsz akkor nem fogod beszopni a médiában látható maszlagot, illetve ki tudod szûrni a tényleges információt...
Igen 2008 at írunk de nem mindegy ? A példa lényege nem az idõ volt hanem mit tett volna a gép. (homloklebeny mûtét)> Az agy térfogatának 10 % kihasználtságát igen lehetne növelni, de az hatalmas tanulással járna és pl egy 70 évig élõ embernek (ez az átlag) nem éri meg. Persze az agy edzése az fontos ! De a 100 % ot az sejt és idegelhalás miatt nem biztos hogy el lehet érni. Erre is van pl. Egy lányt csecsemõkora óta tartottak 12 évig egy szobában csak ételt italt vittek neki, de senki se beszélt hozzá. 12 év után rátaláltak a lányra a szûlõket elítélték, és a lányt tanítani kezdték. Elsõsorban beszélni. De az emberke aki értelmileg fogyatékos embereket tanít beszélni nem tudta teljes mértékben megtanítani a lányt beszélni ezért: mivelhogy a lányt még csak nem is tanították beszélni, és mivel AZ AGY A FÖLÖSLEGESNEK ÍTÉLT RÉSZEITÕL IGYEKSZIK MEGSZABADULNI ezért lehetetlen neki megtanítani a nyelvet mert a beszédért felelõs idegek és sejtek már elhalltak nála. Szóval ez a helyzet ezért kell az agyat edzeni tanulással (sokat jelent a nyelvtanulás). A példámat nem kitaláltam megtörtént !!!
"Nem vagyok se 14 éves, se hülye" > Az írásaid színvonala 14 éves kamaszéra emlékeztet.
"ezek a személyes véleményeim összessége arról hogy a gépek sose lesznek okosabbak az embernél." > Jól írtad, személyes véleményed. Vagy igaz lesz, vagy nem.
"pl. Egy egyszerû pl. a II ik világháború közben egy adott helyzet megoldására (mondjuk egy ellenséges katonai bázis elfoglalásánál) tudott volna stratégiát kidolgozni egy gép?" > 2008-at írunk.
"Egy gépet be lehet programozni egy adott feladat megoldására ettõl függetlenül nem biztos hogy gondolkozik. " > Így van. A cél „gondolkodó“ gépek kifejlesztése, kis lépésekben.
"Nem hallottál olyan emberekrõl akik emberfeletti dolgokra képesek ?? Videók és képek is igazolják." > Hallottam ilyenekrõl, de kamu. Nem igazolják õket sem képek, sem videók. Olyan van, hogy orosz súlyemelõ 400 kilót felemel, az számomra tényleg „emberfeletti“, mert én ilyent gyakorlattal sem tudnék megcsinálni, de NEM SÉRTI MEG A FIZIKA törvényeit. Teccik értegetni?
Persze persze de akkor valószínü hogy téged is ! Az hogy a legtöbb embernek halvány fogalma nincs arról amiket ide leírtam az azért van mert valószínü hogy nem hallott ilyenekrõl. Én se hallottam arról a szóról amit "kukacos" említett, hogy (lobotómia). De nem mondom rá azt hogy hülye csak azért mert nem hallottam errõl a szóról. Valószinü hogy van értelme, mint ahogy annak is amit én leírtam. Csak senki se hallott róla. De ezen lehetne segíteni. Erre is van példám: A tudósok többségére ha elõjön valami új dologgal egybõl azt mondják rá hogy hülye és keresik az ellenérveket. Én nem vagyok tudós, nem is leszek csak e dolog kapcsán tudok egyet s mást. (De persze egyszerûbb az állítások kitalálójára azt mondani hogy hülye, minthogy a dolgok után nézni. [ez mindenkinek szól] )
Nem hallottál olyan emberekrõl akik emberfeletti dolgokra képesek ?? Videók és képek is igazolják. Ez nem a világ összes emberére igaz ! Már leírtam hogy szerintem ezek az emberek mér LEHETNEK okosabbak nálunk, de szerintem gondolj amit akarsz. Inkább HA érdekell nézzél utána ilyen emberekrõl szóló cikkeknek. Vagy nézz Spektrumo-t, National Geographic Channel-t, ill. Discovery-t.
Nem vagyok se 14 éves, se hülye ezek a személyes véleményeim összessége arról hogy a gépek sose lesznek okosabbak az embernél. pl. Egy egyszerû pl. a II ik világháború közben egy adott helyzet megoldására (mondjuk egy ellenséges katonai bázis elfoglalásánál) tudott volna stratégiát kidolgozni egy gép ? És a stratégia megvalósítása közben hoppá körbevett az ellenség ki kéne jutni ehez új stratégia kell hogy élve kijuss. Mit tenne egy gép ? Valószínü hogy egy pisztollyal belerohant volna a golyók záporába gondolkodás helyett. Egy gépet be lehet programozni egy adott feladat megoldására > ettõl függetlenül nem biztos hogy gondolkozik. Csak az a helyzet hogy én nézek a tv- ben tudományos adókat, vagy épp tudományos cikkeket vagy könyveket olvasok. És aki ilyen dolgokról nem hallot vagy, nem olvasott meg is értem hogy azt mondja a másikra hogy hülye. Persze meglehet hogy nem minden megállapításom helyes. De szerintem a véleményeim után mindenki gondoljon és higgyen errõl a dologról amit akar. De szerinted egy robot tudott volna véleményt kidolgozni (gondolkodni) erre amit ide leírtál ??
Minden, amit "tudományos tényedrõl" tudni kell, röviden itt van összefoglalva:
http://www.snopes.com/science/stats/10percent.asp
Ahogy ott is megállapítják, ez a címeres ökörség valószínûleg azokra érvényes csak, akik ismételgetik. Szöveged alapján vagy te is valami komoly lobotómián estél át, vagy csak egyszerûen < 14 éves vagy.
De itt vannak a leg alapvetõbbek. Pl az embri agy még mit végezhet el a tudtunkon kívül amit nem mi irányítunk ? A bélrendszer mûködését mi irányítja vagy a több milliárd sejt mûködését egyszerre ? A jóisten ? Nem ! Az agyunk ! És ezen folyamatok zajlása közben a szemünkbõl áramló több milliárd képet is feldolgozza az agy, és elemzi: ezek alapján cselekszünk és tesszük amit teszünk. Eközben még arra gondolunk hogy pl mi lesz a vacsora, vagy mit csinálok holnap,. Ja és közben még megy a Tv és az onnan jövõ információt is feldolgozzuk, agyunk kisseb megterhelése nélkül. És még lehetne fokozni, amég egy gép már rég feladta volna. Vagy ott vannak az érzések ezen folyamatok zajlása közben amit feljebb leírtam, még érezzük azt is hogy hideg vagy meleg van, jaj viszket vmi meg kell vakarni XDD, és még a hangokat is érzékeljük, feldolgozzuk: (jaj szólítottak odanézek h ki az és válaszolok). És egy gép érezhet szerelmet ?? Persze amit a nagy tudósok megállapítanak ahoz szerintem még kell pár 100 év. De nem rossz dolog. Mer pl a az agykapacitás 10 % át növelni szinte lehetetlen, mivel a "nem használt agysejtekhez vezetõ idegek még fiatal korban elhalnak".(ez is valos tény nem kitaláltam) És ezt lehetne pár értelmes chippel korigálni. De az a megállapítás hogy Okosabbak lesznek a gépek mint az emberek az egyelõre nagy helytelenség mondani, mivelhogy a gépeket kik programozzák be ? Saját maguk ? Nem az emberek ! Nagyjából ennyi. [hú de sokat írtam]
10 % al kapcsolatos megállapításom az bizonyított tény. Talán te is annak a híve vagy hogy az emberi agynál okosabb lehet egy gép?
Csak nézd azt hogy az emberi agy egy csúcsmodern számítógépnél több 100 e szer többet tud 10 % on. 10 % on szerintem pl. egy számítógép használhatatlan. Egyes emberek erõs koncentrálással emberfeletti dolgokra képesek pl. egy tárgy elmozdítása. Egy gép mikor fog neked erõs koncentrálással elmozdítani valamit ???
Vannak hiteles felvételek arról hogy egy ember repül valami magánkívüli állapotban és irányítja magát, vagy pl. Natasha Demkina a röntgenszemû lány, és még sok ember tudott a történelemben emberfeletti dolgokat csinálni. Ez szerintem azzal magyarázható hogy ezek az emberek a 10 % nál többet tudtak kihozni az agyukból. Szóval mire lennénk mi képesek ha legalább egy kicsivel többet ki tudnánk hozni az agyunkból.
Bocsika az emberi agy kb. 10 % a van kihasználva.(Tudományos tény) Szerintem azt kellene elérni hogy ez a szám növekedhessen és nem chipek beültetésével okosítani az embereket. A gépek közel se voltak és szerintem még kb 100 évig nem is lesznek olyan okosak mint egy szerves agy. Virtuális világnak pl. sose lesz olyan vagy szebb a grafikája mint amít a szerves agyunk segítségével látunk magunk elött. Pl egy gép több milliószor kevesebb képet tud feldolgozni 1 mp alatt egyszerre mint egy szerves agy. A szerves agy tudását nem abból kell megítélni hogy te pl feledékeny vagy. Az személyes hülyeség. De lássuk mekkora a max winchester memoria amit feltaláltak ? 1000 GB kb. az emberi agy memoriája ennek több milliószorosa és ha te azt állítod hogy az emberi agynál okosabb egy gép akkor te hülye vagy.
En meg a talalkozonk elott kb. egy evvel beszelgettem vele es emlitettem neki, hogy nalunk az egyetemen tarthatna errol eloadast. Na akkor bukott elo a nyelvismeret (angol) hianya. Tapintatosan meg is jegyeztem neki, hogy enelkul bizony meg van kotve a keze. Hiaba beszel mondjuk nemetul, kuztudottan nem ez a tudomany vilagnyelve es ezert a projektert nem fog egy diak vagy kutato sem megtanulni egy nyelvet.
Ami a gyakorlati reszet illeti, en nehany honapon belul odaerek a projektemmel, hogy implementalnom kell ezt is, akkor mar en is tobbet fogok tudni mondani a gyakorlati tapasztalatokrol es mindenkeppen fogok csinalni osszehasonlitasokat mas algoritmusokkal is.
Kösz a linkeket, megnézem õket. Különben, egy picit meghökkentõ felfedezést tettem: annyi linkem van a könyvjelzõk között, de egy félig-meddiget leszámítva egy sem volt társkeresõs.
Ja, ha a pontjai száma ugyanaz, akkor teljesen oké :) Csak hát a valóságban általában épp ez nõ exponenciálisan...
Egyébként az említett probléma nemcsak az oktatás általános színvonalán múlik, hanem a tudás is egyre inkább szétaprózódik. Nehéz egyszerre két dologhoz jól érteni, a multidiszciplináris területeken ritka az érdekes publikáció. Sajnos ma már egy kutató sokszor közel 30 éves, amikor végre szakembernek mondhatja magát egy területen, és ez az idõ csak egyre nõ.
"az algoritmus tul jo ahhoz, hogy elso latasra hiheto legyen mondjuk annak a kutatoi retegnek akik ezekben a dolgokban otthonosan mozognak. Mert ugye rogton ugy kezdodik az egesz, hogy ez az algoritmus ugy mukodik, hogy amit eddig tanultunk optimalizalasrol az majdhogynem szar."
Hát a "túl jó" dologról továbbra sem vagyok meggyõzõdve, de már nem akarok róla beszélni :) Egyébként ezt könnyû lenne elkerülni, ha megtanulná a kutatók nyelvét, ami fõleg az irodalom ismeretét jelentené. Például egy ilyen beszélgetésnél két mondatból meg tudná értetni, miben más az õ eljárása, ha más, ismert eljárásokhoz hasonlítja. Amikor én tudományos témáról beszélgetek mondjuk egy konferencián, pl. csak annyit mondok, hogy "a modell integrációja úgy megy, mint a Dynában", akkor azonnal tudják, mirõl van szó. A saját eljárása lényegét és fontosságát is jobban megértené. Nem olyan nagy dologról van szó, csak rendeljen meg pár modern könyvet az optimalizációról és olvassa végig. Mert ez így elõször olyan "zseniális magyar feltalálós" esetnek tûnt, ahol hazánkfia felfedez valamit és megpróbálja nagyszerûnek eladni úgy, hogy sose egy kapcsolt tudományos eredménytõl nem hallott, nyelvet nem beszél, életében ki sem tette a lábát az országból. Aztán amikor az orra alá dörgölik, hogy a világ már rég messze elment mellette, akkor megsértõdik és Trianont emleget. Kicsit nemzeti karakter, kicsit kádári örökség nálunk ez a sértõdéses, bezárkózó, individualista hozzáállás, pedig a nyugati világ tudományos élete elképesztõ nyitott, intenzív kommunikációban áll egymással, ahol egy kutató ritkán marad évekig ugyanabban az országban, nemhogy intézetben. Alaposan ismerni kell, mit csináltak mások, mert különben kiröhögnek, a tudomány közös vállalkozás, az elefántcsonttornyok ideje lejárt.
Szerencsére az ürge hup-os hozzászólásaiból nekem inkább az jön le, hogy nem ez az eset: inkább mûkedvelõ, aki persze lelkesedik azért, amit csinált, de nem gondolja, hogy övé a világ, csak az még nem tud róla. Inkább bütykölni szereti, mint gondolkodni róla, pedig az sem árt néha...
Hat ez egy szomoru tortenet. En azert azt mondom, hogy tegyel egy probat. Nem muszaj befizetned a regisztraciohoz es uzenetet is tudsz kuldeni-fogadni, ha a masik felnek van elofizetese. Maga az oldal muszaki hattere is turheto, eleg jo keresesoje van es minden alkalommal mikor bejelentkezel felkerulsz a keresesi listak elejere.
kb. 15 éve majdnem elvettem egy kínai csajt Hainan szigetérõl, aki meg akart onnan lépni. Egy kínai , makaói, srác hozott ösze vele, és végül aszem 2000 dollárban állapodtunk meg. Találkoztam a csajjal itt Pesten, és kiderült, hogy riporternõ, de Tienanmen után le akar lépni onnan. Kérdeztem: mit csinálna itt nyugaton, mert angolul sem tudott (a sréc tolmácsolt). Táncolna, festen stb. (Jó alakja volt). Mondom neki, mi van, ha utána nem akarok elválni? azt nem lehet, mert a szülei nem fogadnának el. Na, szóval, a második találka nem történt meg, mert a makaói srác, akivel kaszinóban találkoztunk, oda hívott, pedig én nem szoktam kasinózni, egyszer csak eltûnt még nyugatabbra. A csajjal meg nem cseréltünk névjegyet, így megszakadt a kapcsolat.
Ja es az maradt le, hogy egyebkent az osszeshez kell definialni a teljes vilagegyetemet es mindent ami abba beletartozik. csillagoktol a bolygokig, naprendszertol a jegesmedve kohogesig mindent.
> Élt egy kínai akinek volt egy fia és egy szamara.
Egyszeru algoritmus, definialod a letezest+birtoklast es a birtoklas ket targyat.
> A szamár (a kínai minden vagyona) elveszett.
Egyszeru algoritmus, a letezest megvonod a szamarra iranyuloan, vagy definialod az elvesztes fogalmat.
> A szomszédok sajnálkoztak: de nagy szerencsétlenség...
Osszetett algoritmus, definialod a szomszedsag fogalmat, a szomszed es a kinai kozti viszonyt, a szomszedok empatikussagat a kinaival szemben majd minden olyan reszalgoritmust ami ezeket egyenkent alkotja. Tovabba definialhatod a szomszedsag muveltseget is, mert szembetunoen latszik, hogy szeparaltan mikrovilagban elo szomszedokrol van szo akik velhetoen keves igazi nagy szerencsetlenseggel talalkoztak az eletben, mivel egy szamar elveszteseben szinte a vilag (sajat vilaguk) legnagyobb problemajat latjak.
> A kinai szerencsétlenség vagy szerencse ki tudja?
Osszetett algoritmus, definialod a szerencse fogalmat, mely szinten abrazolhato felderitesbol + randomokbol + optimumkeresesbol + tarolasbol es ezek sokasaganak rendszerbe szervezesebol. Tovabba a szerencset negativan befolyasolhatja egy ustokos is ami a Fold fele tart, ezert nem art ha magat az egesz vilagegyetemet is modellezed a szerencse pontos definialasahoz. Erre pedig termeszetesen csak elmeleti lehetoseg letezik, gyakorlati nem, mivel a teljes vilagegyetem pontos modellezesehez minimum annyi reszecskere van szukseged mint amennyi a vilagegyetemben osszesen van. Definialnod kell meg a talalos kerdesek fogalmat is, amelyhez pedig a nepi hagyomanyokat, kulturakat es fokent azt, hogy az ilyen konkret esetekben nem szukseges a kerdesre valaszt varni. ;-)
> Megkerült a szamár.
Egyszeru algoritmus, visszaallitod a letezest+birtoklast, vagy ha az elvesztes megjelolesevel hataroztad meg, akkor torlod.
> A szomszédok örvendeztek: de nagy szerencse...
Osszetett algoritmus, definialod a lehetseges osszes kedelyallapotot, a szomszedi viszonyok mar fentebb adottak, kombinalod a szomszedsag empatiajat meghatarozo algoritmussal, a szomszedok elszigeteltsegevel, muveltsegevel es kulturajaval.
> A kinai szerencse vagy szerencsétlenség ki tudja?
Ismetelten az elozohoz.
> A fia felült a szamárra és leesett eltörte mindkét lábát.
Osszetett algoritmus, definialod a szamarra valo felulhetoseg, leeshetoseg fogalmat majd meghatarozod a fiu es szamar kozti allapotot (eppen rajta ul, vagy sem). A leeses okozojanak harom lehetseges kozvetlen forrasa lehet, az egyik a fiu, a masik a szamar, a harmadik pedig kivulallo tenyezo, tehat mindharmat definialni kell, ill az utolsohoz ugye szinten kell az egesz vilagegyetem.
> A szomszédok sajnálkoztak: de nagy szerencsétlenség...
Korabban ezt is targyaltuk.
> A kinai szerencsétlenség vagy szerencse ki tudja?
Ezt is.
> Katonák jöttek a faluba és minden épkézláb fiatal férfit elvittek a háborúba.
Osszetett algoritmus, definialod a vilaggazdasagot, a vezetoket, a hozzaallasukat/muveltseguket/stb, az orszaghataroktol az eroviszonyokig minden civilizaciot erinto informaciot, igy felderitheted, hogy van-e igeny a toborzasra, ill. mekkora es mely telepuleseken vannak meg epkezlab fiuk.
> A szomszédok örvendeztek: de nagy szerencse...
Egyszeru algoritmus, definialod a hulyeseg fogalmat, ill. batran reciprokat veheted az eddig gyanitott IQ-juknak...
> A kinai szerencse vagy szerencsétlenség ki tudja?
Egye fene, megmondom: egyik sem. Mesterseges intelligencia es algoritmus rendszerek.
Írj egy algoritmust ami a következõ történetet helyesen értelmezi! Élt egy kínai akinek volt egy fia és egy szamara. A szamár (a kínai minden vagyona) elveszett. A szomszédok sajnálkoztak: de nagy szerencsétlenség... A kinai szerencsétlenség vagy szerencse ki tudja? Megkerült a szamár. A szomszédok örvendeztek: de nagy szerencse... A kinai szerencse vagy szerencsétlenség ki tudja? A fia felült a szamárra és leesett eltörte mindkét lábát. A szomszédok sajnálkoztak: de nagy szerencsétlenség... A kinai szerencsétlenség vagy szerencse ki tudja? Katonák jöttek a faluba és minden épkézláb fiatal férfit elvittek a háborúba. A szomszédok örvendeztek: de nagy szerencse... A kinai szerencse vagy szerencsétlenség ki tudja?
Ugye az ember számára ez egyszerûen értelmezhetõ, no de algoritmikusan? A pszeudo-kódot kiváncsian várom!
Koszonom, igyekszem. Megfontoltsag nem gond, 4-5 eve keresgelek, megfontolok, eszemre hallgatok es tovabb allok.
> Ha csak algoritmikusan gondolkoznánk, nem tudnánk új kérdéseket feltenni, olyanokat amilyenekre nem létezik mintánk, hiszen ha minden lépésünk meghatározott lenne, mégha tanulás útján is akkor is az új felfedezéseket (azért nem a tök egyszerû dolgokra gondolok, de néha még azt sem)nem tudnánk megtenni.
Pedig bizony algoritmusokban gondolkozunk, barmennyire is hihetetlenul hanzik. Pontosabban az osszetett feladatokat - amelyekbol magad is nehanyat kiemeltel - nem algoritmusokkal, hanem algoritmus rendszerekkel dolgozza fel az agy. Ezt a felsobb reteget nevezted Te nem algoritmikusnak es erre mondtam, hogy ez attol meg az.
Az emberi kreativitasra/tanulasra lentebb linkeltem a ZMI-t a meditor oldalarol, ott ezt ragyogoan bizonyitja, hogy miben rejlik (algoritmusokban). Figyeld meg ugyanazon az oldalon a Zorax matamatikai kristaly mukodeset is! Egyszeru mezei algoritmusokat (sin, mod, abs, etc) kapcsolgat ossze veletlenszeruen, raad egy veletlenszamot az inputjara es nem algoritmikusnak tuno fuggvenyek keletkeznek (holott tudjuk, hogy azok, mert algoritmusokkal generaltuk oket). Van ezek kozott mindenfele fuggveny. Nemelyik egeszen szabalyos, nemelyik hullamos, de lehet akar olyan is amelyik szepen kovet mondjuk egy szinusz karakterisztikat es mittomen valahol a kozepen van egy rendkivul eles bevesodes, vagy kiugras, majd koveti szepen tovabb az "eredeti" semat.
Az hogy kialakul az emberben az én általam "elképzelt" gondolkozási mód, nagyon jól megfigyelehtõ a gyermeknél, két három éves gyerekenek nem létezik csak jó, vagy rossz bácsi. Nem képesek más szemszögébõl látni a dolgokat, ha lerajzolsz három hegyet és egy rókát úgy hogy a hegyekkel egyvonalba legyn, és megkérsz egy gyermeket rajzolja le milyenek látja a róka hegyeket akkor csak saját szemszögébõl rajzolja a három hegyet, vagy kérdezd meg van-e testvére azt mondja igen van egy fiú és kérdezd meg annak a fiúnak van-e testvére azt mondja nincs (pesze ha ketten testvérek). Ez arra utal hogy csak algoritmikusan gondolkoznak, a tapasztalatuk alpján. Azután serdülõ korban, már felismerik hogy egy ember egyszerre lehet jó és rossz, beleélik más ember helyzetébe magukat, ez már a nem algoritmikus gondolkozásra vall (kölcsönösen kizárják egymást az eredmények, illetve nem tapasztalati hanem intuitív megfontolások is vannak)
Amúgy sok sikert! Csak vigyázz mert más kultúra, ezért jól nézz ennek utána, ne csak a jó oldalát lásd meg, és utánna dönts! Bár tanácsot nem szabad adni ilyen ügyekben...
Én arra gondolok, hogy mint a programozásnál is az alsóbb szintekre ugyan szükség van, de a magasabb szintû nyelvet használjuk, esetleg annélkül hogy foglalkoznánk az alsóbb szintekkel (pl: nincs szükség bit szintjén leprogramozni egy ablakezelõt, ezt már megtette a MS illetve a fordító gondoskodik a megfelelõ hívásokról). Tehát a "gondolkodó" algoritmusunknál csak a magasabb nyelvel kell törödni. A számítógép legmagasabb nyelvén sem engedhetõ meg hogy nem algoritmikus a feladat megoldás, szerintem és ezt magyaráztam eddig ez az egyik legnagyobb akadálya az MI elkészítésének. Ugyanis szerintem a mivel a természetben teljesen tökéletes nem létezik, és nem tervezte senki meg az emberi agy mûködését, ilyen magas szintû szervezõdésnél elõfordul, hogy nem algoritmikusan mennek a folyamatok (nem az alacsony szintû, de attól most eltekinthetünk). Tehát egyezõ bemenõ paraméterekre ugyan úgy kijöhet egymásnak ellenkezõ eredmény is, amely egy algoritmusban nem megengedett (nem lehet olyan utasítás amely nem lenne determinisztikus). A gondolkodásban lehetséges, hiszen az ember képes arra hogy két eltérõ eredményt is igaznak tartson, néha még akkor is amikor azok kizárják egymást. Ha csak algoritmikusan gondolkoznánk, nem tudnánk új kérdéseket feltenni, olyanokat amilyenekre nem létezik mintánk, hiszen ha minden lépésünk meghatározott lenne, mégha tanulás útján is akkor is az új felfedezéseket (azért nem a tök egyszerû dolgokra gondolok, de néha még azt sem)nem tudnánk megtenni. Márpedig az emberi tudás fejlõdik, és sokszor nem csak a tapasztalat útján. Zsenik sokszor olyan összefüggéseket láttak meg amelyet abban a korban tapasztalatból lehetetlen lett volna felismerni. Mindezt azért mert nem a "szokott" módon algoritmikus gondolkozással tették hanem intuitív módon. Summázva a te elgondolásod egy bizonyos szintig igaz amikor nincs más csak algoritmikus gondolkozás, de ahhoz hogy magasabb szintre emelkedjen ahhoz van szükség az általam "hibásnak" nevezett nem algoritmikus gondolkozásnak, úgy hogy ez a kétféle társul egymással. Kiegészíti egymást...
Ja, a linkek ha erdekelnek: http://www.2ofakind.com http://www.asianeuro.com
Az off pedig nem a rendetlen forumozo muve, hanem a trehany uzemeltetok szegyene, mert a mai napig nem jelzi ki a cikkeknel vagy a fooldalon a privat uzenetet. Legutobb mikor teljesen veletlenul beneztem a forumokra, decemberi es januari uzeneteimre bukkantam ra kb. masfel hete, amiert neman nekem egett a pofamrol a bor, hogy ket regi ismerosnek tobbhonapos kesessel tudtam csak valaszolni. (egyebkent ha az emlekeim nem csalnak amiota az "uj" portal uzemel, en mar szoltam ezert)
> No, csak azért kérdeztem mert a jelnlegi partnerkeresõ helyek mind lenyúlások.
Ez igy igaz. es a kinalat is 99% agymosott lusta zombi, a maradek 1%-ba meg csak szokoevenkent futsz bele.
Egyebkent talan tudok erdemben is segiteni mert rengeteg portalt vegigjartam az elmult 4-5 evben es mar van valamelyest kepem arrol, hogy hova nem szabad menni.
> Régen gondolkodtam, hogy csinálok én egy jobbat, amelybe mindenki kitölt CSELES teszteket, majd a gép kiguglizza neki az ideált.
Van ilyen portal mar regota.
> Pedig a boldogság alkotmányos nem egyéni, páros, sõt kollektív jog kellene legyen. De ki törõdik már itt alkotmányossággal, jogokkal is.
Egyetertek. Sokmindennek alkotmanyos jognak kellene lenni meg emellett, de miota "civilizacioban" elunk azota erre vannak a legrosszabb kilatasok. A szuk erdekcsoportok altal kizsakmanyolt kozossegben a tulelesert folytatott harc felemszti a legjobb baratsagot es a legoszintebb parkapcsolatot is.
Azert ne keseredjel el, mert teljesen kilatastalan a helyzet. En nem is olyan regen feladtam a nyugati portalokon valo keresest mert az a tapasztalatom, hogy nincsen ra potencialis esely, hogy belathato idon belul talaljak valakit. Gondoltam egy vadat es beregisztraltam egy azsiai tarskeresobe. Hat basszus, eddig az volt a bajom, hogy alig futottam bele olyanba akinek szivesen irnek mert a bemutatkozasa a minimumot se utotte meg, itt meg az volt a baj az elso alkalommal, hogy szegyeltem magamat, hogy hogyan mondjam finoman, hogy targytalan mert tuljelentkezes van. Persze ez nem az adottsagaim miatt, hanem regi szokasomhoz hiven kuldtem tobb levelet - talan tizet is, mert volt valasztek boven - aztan gondoltam, hogy ha szerencsem van talan kapok a 10-bol egyre valaszt. Hat majdnem mindenki visszairt es tobb mint a fele akart is valamit. Na azota ott keresgelek.
Egyebkent a legnagyobb baj az a koltozes, de mondhatnam ugy is, hogy a tavolsag, az emigracio es ugye a penz. A tobbi az majdhogynem megy siman. Konkretan most kinai lanyokra gondolok. Egy teljesen mas kultura, tisztelettudoak, felelossegteljesek (a terveikbol, vagyaikbol, erdeklodesukbol ez kiderul). Emellett illedelmesek, szorgalmasak es elvarjak a kolcsonos odaadast. Nagy tobbsegeben ez a tapasztalatom veluk. Ugyhogy most gyujtom a lovet aztan ha valami akad horogra elmegyek erte.
> Az embernél is hasonlóan van, az alacsony szinteken biztos hogy algoritmusnak kell legyen, de pl.:az emberi öntudat már a jelenlegi számítógépek legmagasabb szervezettségi fokánál magasabb, és lehet hogy nem is csak ez az egy szint van!
> Ugye nem arról akarsz meggyõzni, hogy a nagydimenziós problémák egyszerûbbek, mint az alacsony dimenziósak? :)
Dehogy. Arrol proballak meggyozni, hogy ha ven ket tered amelyek pontjainak szama azonos, de dimenzioik szama kulonbozo, akkor ez az algoritmus a nagydimenzios terben kevesebb lepesbol talalja meg a globalis optimumot. Minel nagyobb a kulonbseg a ket ter dimenzioinak szama kozott, annal szembetunobb ez a kulonbseg. Hogy mit is jelent ez a gyakorlatban: van mondjuk egy 8 dimenziobol allo tered N szamu ponttal W meretu keresoablakkal, amiben mondjuk 8 forgatassal talal globalis optimumot. Meg van mondjuk egy szinten N szamu pontokbol allo tered W meretu keresoablakkal ahol 1000 dimenziod van. Na itt mar nem kell mind az 1000 dimenziora elvegezned a forgatast, hanem mittomen elegendo csak 300-ra. (ez persze fugg az ablakmerettol is)
> Ez nem szaklap; egy optimalizálási algoritmusnak nem a Catalysis Today-ban kellene megjelennie, csak katalitikus hivatkozásokkal, hanem mondjuk a Journal of Operations Research-ben.
En is ebben erzem az erdektelenseget az algoritmus irant, hogy rossz helyen kopogtat vele a gazdaja. Probalt egyebekent mar sokmindent, hogy nepszerusitse. Vannak mashol is cikkjeik (ha jol remlik offline mediaban is).
> Sajnos én is naponta látok ilyet (pl robotikában, CNS-ben), hogy a kutatók egy területen újra felfedezik egy másik terület négyszögletes kerekét, mert nem olvasták át a megfelelõ irodalmat. A referensek meg átengedik, mert õk sem értenek hozzá, de érdekesnek találják, mert az õ nyelvüket használja.
En pedig ebben a megfelelo szeleslatokoru oktatas hianyat latom. Ha globalisan zullik az oktatas, akkor a lec is globalisan mindenutt csuszik lejjebb amit at kell ugrani.
> Egy korrekt cikk inkább valami olyasmi óvatos állítást tenne, hogy a katalíziscentrumok kutatásában a GA nem feltétlen a legjobb módszer, pl. egy másik algoritmusosztály (aminek egy példája a HRS) a mi tapasztalataink szerint jobban teljesít. Ez így már teljesen korrekt lenne, feltéve, hogy megfelelõ összehasonlítások történtek. De egy ilyen cikk pl. úgy kezdõdne, hogy felsorol 30 hivatkozást, milyen algoritmuscsaládok ismertek optimalizációban, és az övék melyikbe tehetõ.
> Egyébként nem biztos, hogy a GA gyengesége az algoritmus hibája, inkább rosszul és rossz formában használják.
Ezzel szinten egyet ertek. Keves jo GA implementacio van, ha meg magad akarsz irni egy nagyon jot arra evek mennek el mire kiforrott lesz es szeleskorben alkalmazhato. En csak azert hoztam fel a GA-t mert korabban azzal oldottam meg kombinatorikai problemakat. Korabban mikor a HUP-on megjelent meg en is szkeptikus voltam vele es valamikor egy evvel ezelott felkerestem a gazdajat aki volt kedves es bemutatta eloben. Na akkor maradt tatva a szam...
Ez meg a masik dolog amiben az erdektelenseg okat latom, hogy az algoritmus tul jo ahhoz, hogy elso latasra hiheto legyen mondjuk annak a kutatoi retegnek akik ezekben a dolgokban otthonosan mozognak. Mert ugye rogton ugy kezdodik az egesz, hogy ez az algoritmus ugy mukodik, hogy amit eddig tanultunk optimalizalasrol az majdhogynem szar. Ezert nem is igazan lepett meg a reakciod mert anno en is pont igy voltam vele es amikor a gazdajaval beszelgettem hat... neki mar kesz sztorigyujtemenye van.
Ez nem szaklap; egy optimalizálási algoritmusnak nem a Catalysis Today-ban kellene megjelennie, csak katalitikus hivatkozásokkal, hanem mondjuk a Journal of Operations Research-ben. Sajnos én is naponta látok ilyet (pl robotikában, CNS-ben), hogy a kutatók egy területen újra felfedezik egy másik terület négyszögletes kerekét, mert nem olvasták át a megfelelõ irodalmat. A referensek meg átengedik, mert õk sem értenek hozzá, de érdekesnek találják, mert az õ nyelvüket használja.
A HRS-nek nem a GA-val kellene versenyeznie, hanem mondjuk a konjugált gradienssel vagy az MCMC-vel. Egy korrekt cikk inkább valami olyasmi óvatos állítást tenne, hogy a katalíziscentrumok kutatásában a GA nem feltétlen a legjobb módszer, pl. egy másik algoritmusosztály (aminek egy példája a HRS) a mi tapasztalataink szerint jobban teljesít. Ez így már teljesen korrekt lenne, feltéve, hogy megfelelõ összehasonlítások történtek. De egy ilyen cikk pl. úgy kezdõdne, hogy felsorol 30 hivatkozást, milyen algoritmuscsaládok ismertek optimalizációban, és az övék melyikbe tehetõ.
Egyébként nem biztos, hogy a GA gyengesége az algoritmus hibája, inkább rosszul és rossz formában használják. Annak is van épp elég kiterjesztése, ami használja a gradienseket, determinisztikus startot csinál, satöbbi. Az alap GA a legáltalánosabb nemlineáris optimalizációs algoritmus, alapváltozata nem sokkal több, mint a véletlen találgatás, így nyilván gyengébb, mint a specializált verziók.