Értem a véleményed.Ez túl kemény büntetés az én gyenge lelkemnek. 1-2 dolog viszont épp idõszerû lenne a házkörül,tervbe is vannak véve,de együtt akartuk csinálni pl-ul a meszelést.
Nem tudok elaludni. Még azt akartam mondani hogy amikor eljön vagy találkozunk valahol,akkor vidáman jön hozzám,köszön nagyot nevetve és önmagától nyomja a puszit a számra. Símogat,puszilgat ittott,fogja a kezem,stb. Ma mielõtt elment bekentem a lábait testápolóval,ezt imádom csinálni,imádom a lábait....
Ez nem jelent valamit?
Azért ne küldd el egy barlangba, és ne csinálj belõle remetét. 3-4 hónapot felesleges elbaszni az életbõl, ami árt a családnak, a kapcsolatnak, és nem árt figyelembe venni, hogy itt már gyerek van. A változások kulcsfaktora nem az idõ, hanem a mindentõl független elhatározás és lelki erõ. Magadnak hülyeség idõt adni, mert idõd alapvetõen mindig van.
ui: ha magadat (magad társaságát) nem bírod ki, más hogy bírhatna ki?
Mit kell tenni? Azt amit kerülgetsz. Komolyan.
Három, de inkább négy hónap egyedül, magaddallét, ismerkedés önmagaddal, önmagad meghódítása. Közben semmi TV, semi szórakoztató ipar, ha dohányzol semmi dohányzás, ha iszol semmi ivás, semmi egyéb menekülés, semmi idõelütés, semmi gameing, semmi család. Magaddal kell lenned, szembenézned.
Közben elmész a legközelebbi könyvesboltba és megveszel két könyvet, elolvasásra, feldolgozásra, elgondolkodásra: Csernus Imre: A nõ Csernus Imre: A férfi
Ha sok a lekötetlen energiád, akkor kezdj a házatok/lakásotok kifestésébe, a parketta csiszolásba, lakkozásba egyedül. Az ilyen munkák nagyon hasznosak, és közben jól el lehet gondolkodni.
Kezdetnek ennyi elég.
Vagy te leszel erõs rendbetenni magadat, vagy ha nem, akkor a feleséged beadni a válókeresetet....
Igen jogos,és ezt is kérte hogy bizonyítsak. De nem tudom hogy kezdjem,amivel vissza szerezhetem a bizalmát. Inkább abban kérek most tõled segítséget.Az biztos hogy tárgyak,sms-ek,emailek nem érnek nála semmit,sõt ha kimondom az érzéseim,az se érdekli igazán.Nem látok sok esélyt,adhatna egy kis bátorítást,hisz tudja hogy rosszul viselem a magányt,és mégis...
Mára befejezem,majd ha végeztem a melóval benézek, 4 óra után
Ha valóban õket akarod, akkor saját magad rendbetételét akarod most elsõ helyen. Ha nem, akkor nem õket akarod, hanem valami egészen mást, amitõl isten óvja a családod többi részét.
Az #149-ben elhangzott kérdésekre nyugodtan válaszolhatsz.
És szerinted attól jobb lesz, hogy hisztizel mint egy óvodás gyerek, akinek elvették a homokozólapátját? A gyereken keresztül sürgetni a feleséged pedig nem valami szép dolog. Abba meg gondolj már bele, hogy szerinted normális, hogy azt gondolod a feleségedrõl, hogy csakis téged akar kínozni? Az ilyen fokú bizalmatlanság 13 év után eléggé meredek, nem gondolod?
Most komolyan, szerinted miért mondja azt, hogy "Majd meglátjuk" meg hogy "Jó"? És jogos a részérõl, vagy sem? Hogy elvárja, hogy a folytatás elõtt eredményeket tegyél le az asztalra.
Tényleg annyira beképzelt, vagy, hogy azt hiszed, hogy ezt azért csinálja, hogy téged szívasson, s nem pedig azért, hogy a gyerekét és saját magát megvédje egy kiszámíthatatlan terrorizáló embertõl?
Miért hiszed, azt, hogy ha puha pöcs vagy azt tenni amit tenned kellene, majd tökös leszel mikor megint rád tör a terrorizálhatnék?
Na most kísértem haza õket,vagyis az anyósékhoz. Beszélgettünk és azt mondta hogy az lenne neki a legjobb ha egyedül elmehetne valahova és kitudna kapcsolni. Egyfolytában azokon a dolgokon agyal hogy mit hogy kéne csinálni,minek mi lenne a vége,stb. Akármit is kérdezek tõle,mindig ez a válasz: " Majd meglátjuk " Ezzel a válaszával teljesen ki tud akasztani,meg hogy " Jó ", de ezt olyan cinikusan mondja.Szerintem most õ élvezi hogy engem gyilkolhat,mert látja és tudja hogy mennyire kínoz ezzel. Nem mond semmi biztatót,megnyugtatót,amitõl egy kicsit könnyebben viselném a magányt.Ma már azt mondta birjam már ki ezt a hetet :( Eddig pár nap volt,már 1-HÉT.Mi lesz még ebbõl emberek???!!! Ahogy hallom a szavaiból és látom rajta,ha rajta múlik akkor nagyon elhúzná. Egyébként tök jól elvoltam egész nap a fiammal,rengeteget bringáztunk,igaz napszúrást kaptam mert pont a legmelegebbe kellett menni,ez volt a kívánsága.Aztán ithon társasoztunk,pizzáztunk,stb. Szegény kisfiam már azt hitte hogy holnap ha hozza az anyja akkor már itt is maradnak végleg,de el lett szomorítva szegényke.Mondtam neki beszélj anyával hogy gyorsan döntsön mert lassan vége a nyáriszünetnek. Nem kellett volna??
Na majd írtok ha ráértek.Ugye hülye vagyok kicsit?
Igen elmondta, mert a pasi nem törõdött vele és megalázta stb... De a téma már tárgytalan történt valami a hétvégén ami után vakon megbízok benne már. Ha meg tévedek hát így jártam. Szarul fog esni mert szeretem, de fel fogom úgy fogni hogy majd lesz akkor egy olyan barátnõm aki igazán fog szeretni. Köszi a tanácsokat.
Hogy érted hogy mit szól hozzá? Egész éjszaka azon agyaltam miért is nem bízok benne hisz nem tudok rá okot mondani hogy az legyek.Ez csak valami tudat alatti dolog lehet. Itt van épp a fiam,kettesben vagyunk és játszunk. Azt mondja õ már haza szeretne jönni és majd beszél az anyjával róla. Én lennék a legboldogabb.
Te is ember vagy, mint bárki más ! A sírás természetes dolog, habár férfiaknál nem olyan sûrün, de elõfordul. Sírás az csak egy méreg levezetõ folyamat, nem leszel tõle gyengébb.
#1 Elgondolkodtató, amit írtál. Minden hozzászólást elolvastam. Csak két dolgot felejtettél el megírni: 1. A feleséged mit szól ehhez a kapcsolathoz? 2. Lehet oka a bizalmatlanságodnak saját viselkedésed?
#134, #138: Ez a nem jó irány, ami semmi változásra sem fog vezetni. Most is ugyan azok az erõk munkálnak benned fékevesztetten amik a bajt okozzák. Erre figyelj.
Itt vagyok srácok-lányok.
Az van hogy az elõbb találkoztunk,ugyanis egy helyen dolgozunk,csak váltásban. Ahogy találkoztunk egybõl adott puszit a számra és már láttam nevetést a kedves kis arcán(de szeretem). Annyit mondott hogy õ sem aludt egész este,nem evett szombat óta. Az anyjával egy ágyban fekszenek a fiammal,mondtam neki hogy mennyire sajnálom õket hogy így kell éljenek.Azt mondta õ is csak szenved. Mondtam neki akkor hagyjuk abba a harcot,munka közben gondolja át és jöjjenek haza.Válasz,majd meglátom. Délelõtt hozza a fiunkat,estig itt lesz velem,annyit mondott hogy ne lelkizzek vele(szeretlek,ne haragudj,gyertek haza,hiányoztok,sírás,stb). A kisfiam elég gyenge lelkileg,nemtudom kitõl örökölte.Igaz az utóbbi idõben én is teljesen elgyengültem lelkileg,hiába van nagy szám és 90kg,ujjabban rengeteget sírok,ha szégyen ha nem.nemtudom miért.Talán az idegeim gyengék és az miatt. Úgy döntöttem hogy ma ha jön a fiam,visszamegyek sujzózni és viszem magammal.Kb 10 éve nem volt vas a kezemben,amikor megismerkedtünk mindketten gyúrtunk,jó õ nem olyan komolyan,csak fittnes szinten,de hátha ez is egy jó pont lesz a szemében.
Na mostmár kikapcsolok,próbálok kicsit aludni. Majd jelentkezem.
Sziasztok!
Az ertuk valo aggodast,es hianyerzetet,plusz a benned forrongo tehetetlen duhot forditsd arra hogy megtalald a problemad forrasat.Sportolj,tanulj,dolgozz es epitsd magad.Az agyturkasz ez esetben jo otlet lehet,bar az antidepresszans szerek hosszu tavu szedeset senkinek sem javaslom. Egy darabig messzirol szeresd ha kepes vagy ra,es biztositsd rola hogy barmikor megtalal ha szuksege van Rad.A gyereknek sem fog artani par nap vagy het nyugalom. Ha a nyakara maszol es igergetsz,az nem megoldas,ideges lesz csak tole.Turelmesnek kell lenned,biztos nem veletlenul eltetek egyutt ilyen sokaig.Legy buszke de empatikus ferfi.Ne azzal bizonygasd mennyire hianyoznak hogy smseket kuldozgetsz meg hivogatod.Kemkedni sem tul etikus,meg akkor sem ha az aggodalom miatt teszed.Felnott ember vagy,nem tinedzser.Teremtsd meg mindannyiotok szamara az uj kezdet lehetoseget.Rajtad all. Ja es SOHA semmilyen korulmenyek kozt ne emelj kezet nore.Gyava dolog.
Ez igen. Képtelen vagyok aludni nélkülük,közben 10 perc mulva megyek dolgozni. 2 napja nem aludtam max 1 órát.
Nagyon rendes társaságba csöppentem,le a kalappal elõttetek! Nagyon segítõkészek és szakik vagytok a témában,örülök hogy ide jöttem a bajommal. SALSOUL- értem amit mondasz,de úgy érzem nem birok ki nélkülük még egy hetet sem nemhogy hónapokat. Arról biztosított hogy nem akar elhagyni mert ha akart volna akkor már elvitette volna a cuccaikat.Ez ad némi nyugtatást.
Terensz- Már van idõpontom a pszihológushoz,szeptember 11. :) véletlen. De oda is vele terveztük hogy elmegyünk.
Verés nem volt,nem is lesz,annyi volt hogy picit megpaskoltam 1x az arcát,de azt is nagyon sajnáltam,de valaki alánk akart vágni és õ neki hitt elõször és letámadott a párom a dologgal,nem hagyta abba,és puf.
Most megyek dolgozni
Jó éjt
Nyilván nem csak a legutóbbi akciód miatt lépett le az anyóshoz. Szerinted miért nem vágta rá egybõl, hogy szeret? Mert senki nem szereti az agresszív állatokat. A gyerekedet azért sajnálom. Ha szorult beléd egy kis intelligencia, akkor megtanulod fékezni magad, és megbeszélni a feleségeddel a dolgot. Ha meg nem, akkor a legjobb amit tehettek, hogy békességben elváltok, a kölyök pedig maradjon az anyjánál, hogy ne terrorban kelljen felnõnie.
Anyámék elváltak ! Többek között azért, mert apám verte anyámat ! Arra vigyázz hogy idáig ne fajuljanak a dolgok, többször többet ér az, hogy a cselekedeteid, szavaid elött, elszámolsz 10-ig, ha kell akk tovább...
Nos, ha nem akarod õket elveszíteni, akkor most nem arra kell fókuszálnod, hogy hogy könyörögd vissza maga magad, hogy legyetek ismét egy közös lakásban, hogy miként láthatnád, beszélhetnél vele, hanem arra kell fókuszálnod, hogy rendbe tedd magadat, életedet. Ha a párod megbocsát és visszafogad ma vagy pár nap után, akkor semmi sem fog megváltozni, Mindegy hogy fogadkozol, esküdözöl. És kezdõdik elölrõl az egész...
Szóval, a legjobb amit tehetsz - szerintem - az az, hogy a következõ három-négy hónapban nem keresed õket, és ha õk keresnének akkor megmondod nekik, hogy három-négy hónap múlva leszel, és ezt az idõt saját magad rendbetételére, elgondolkozásra használod fel. Kereshetsz a témával foglalkozó könyveket, szakembereket és az õ segítségüket is kérheted, de ha kéred arra figyelj, hogy nehogy nekiállj õket kioktatni azokról a dolgokról amiket majd mondanak, tanácsolnak, mert akkor ugyan ott fogsz maradni.
A felszabaduló idõdben vállalhatsz társadalmi, közösségi munkát, fûnyírást vagy utcasöprést, elmehetsz építkezésekre, tetõt rakni, aszfaltozni... (a munka nem változtat azon, hogy Te ki vagy) Ezek a munkák segítenek levezetni a feszültséget, és közben nagyon jól el lehet gondolkodni az élet dolgairól, és tesztelheted magad, hogy képes vagy-e és akarsz-e egyáltalán az életeden változtatni.
Elgondolkodhatsz majd közben viselkedésed miértjén, hogy pontosan miért kapod fel a vizet, mi a problémák magja magadban. Hogy miért nem tudsz megállni a saját lábadon. Hogy miért nincs halvány elképzelésed sem arról, hogy valójában mi a szeretet. Hogy miért kéne annak azt mondani neked, hogy szeret akit még nem rég terrorizáltál.
Az ember felelõsséggel tartozik minden tettért. Minden tettének következménye van, amiket nem lehet semmissé tenni. Mindenkor meg kell ennie amit fõzött. És ha jót akar, akkor nem kiborogatja a fõztjét, hanem leül és akár milyen kín keservesen is, de nekiáll megenni, és feldolgozni.
sztem ha harmadszorra kinyögte, hogy szeret az azt jelenti, hogy egyébként még van esélyed, és valamilyen szinten ugye ragaszkodik hozzád, számítasz neki, de jelenleg nem érzi úgy, hogy szeret azok miatt a dolgok miatt, amiket tettél. nem túl célszerû egy csalódott illetõt folyton kérdezgetni, hogy szeret-e még, mert nem akar megbántani sem, de nem akar hazudni sem, és ez teljesen természetes. Inkább azt az oldaladat kell neki mutatnod, amirõl tudod, hogy hajdanán emiatt szeretett beléd. Most épp azért húzott el pár napra, mert reméli, hogy ez elég erõs sokk-ként ér majd téged ahhoz, hogy újra férfi legyél. Aki megvéd és oltalmaz. Nem egy állat. Most éppen vár, hátha történik valami. Meglehetõsen fontos, hogy ne úgy add elõ neki a dolgot, hogy mélységesen megbántad és rendkívül szemétnek érzed magad, ergo ne ásd alá magad teljesen és ne borulj le elõtte, ezt nem hiszem hogy sok nõ szereti. Inkább úgy add elõ magad, hogy legyõzted saját magad, és felülemelkedtél a hülyeségeiden. Egy férgi mindenképp gyõzelmet arat. Az agressziód és dühkitöréseid, az érzelmeid fölött kell gyõzelmet aratnod. ha ezen elgondolkodsz, és sikerül, újra felnéz majd rád.
Irogass a párodnak szerelmes üzeneteket , minden nap 1-2t. Ez egy jól bevált módszer.
Akkor: küldj sms-t az asszonynak, hogy most a soraidat újrarendezed, és kérsz egy hetet tõle. Nyugtasd meg, hogy imádod õket. (Ezzel 1.: lekerül a magas lóról, 2.: nem fog tolakodónak tartani, 3.: mivel nem tart a hívásodtól, pár nap múlva te fogsz neki hiányozni.)
Közben vizsgáltasd ki magad egy profi helyen, ha kell, privátban küldök címet.
Ha rendbejössz: soha többé ne törj-zúzz. Nem old meg semmit, viszont a környezeted blablabla... tudod te
Elõször is nagyon köszönöm a véleményeket,ötleteket!!!
Igen könnyen begurulok mindenen,de nem bántottam senkit soha. Sajnos a fiam látott már törni zúzni mérgemben amit pár cd lemez bánt. És néha hallotta is a vitáinkat.Tudom hogy nem lenne szabad,de így sikerült,nagyon sajnálom. Nem mondtam,de pánikbeteg is vagyok és a vérnyomásom se tökéletes,sajna.
Nem tudtam aludni és kibringáztam kinomban megnézni az anyós házát,hátha látok valakit.Az ablak nyitva volt,redõny felhuzva és ott feküdt a párom az ágyban az anyjával,a fiam meg a földön ült egy pokróccal a fején,közbe mindenki nézte a sóder klubot. Megcsörgettem a telóját hogy nagyon hiányzanak,nem tudok aludni,és azt válaszolta.Miért hívtam ilyenkor,már aludt a gyerek,most felébresztettem.Érdekesen alszik,ülve és közbe a tv-t halgatja és nevetgél. Rákérdeztem a páromtól hogy szeret e még egyáltalán.Háromszor kellett megkérdezzem,mire kinjába rávágta hogy "igen" de mostmár tegyem le a telefont.Mondtam neki elõtte hogy szeretlek,a válasz annyi volt "jó" és letette a telót. Nemtudom van e remény,de én belebetegszek ebbe mégjobban.
Köszönöm a válaszaitokat,Jó éjt
Szerintem mindenképp keress fel szakembert. Nem kell megijedni, általában sokan tartanak attól, hogy valakit személyesen keressenek fel segítségkérés gyanánt. Még ha csak egyszer is mész el, és sokba fog kerülni, akkor is jobb tanácsokat adhat, mint itt bárki (bocs többiek). Jó jel, hogy felismered a problémát, és hogy segítséget kérsz, és jó dolog megfogadni a tanácsokat, de akkor már szakavatott embert is kérdezz meg. A párod is jónéven fogja venni, hogy törekedsz, és mindent megpróbálsz. Jobban megnyugszik ha azt mondod neki, hogy szakembernél voltál, mint hogy az SG-n írtak.
"azzal bizonyíthatok neki hogy tényleg megváltozok hogy a gyerek hogy fogad vissza" Számára a család a legfontosabb, és neked is. Sok szerencsét és kitartást a változáshoz!
Miért emelted fel a kezed?:O "ez volt most a bajom"???? miért van mindig valami bajod? a néhány nap különélés meg pont arra jó hogy bizonyíts..bár én nõ vagyok..valszeg férfiak is hozzászólnak majd..ami teljesen más lesz a meló készít ki??vagy miért vagy ideges? ha késik a párod miért nem hívod fel hol van már, miért veszekedni kell??? tanácsot adni sajnos nem tudok..de ha agresszív vagy akármennyire is szeret a gyerek jóhogy megijed..csak van valami oka amiért minden apróságon felhúzod magad..fékezd az indulataid!!
Szerintem most hagyd egy kicsit. Ha úgy dönt, hogy nem hagy ott végleg, az nem a mostani (mondjuk ki) "kapálódzásodon" fog múlni. Ha õt nem szoktad bántani, akkor valamivel jobbak az esélyeid, hogy pozitívan dönt. Ne feledd, most õ arról fog legelõször dönteni, hogy hajlandó-e fogadni a bocsánatkérésedet.
Ha továbbléptek, akkor is a helyzeted nagyon rossz. Eleve egy kapcsolatban az rémes, amikor az egyik félnek meg kell ígérnie, hogy megváltozik (olyankor magadat alárendeled, ezt a helyzetet eleve kevés nõ viseli el, ált. a szexuális vonzódás szûnik meg ezzel a lépéssel), márpedig az fog következni.
A hsz-ed alapján tiszta a gondolkodásod. Ha begurulsz, olyankor megszûnik a külvilág? Akkor dokival nézesd meg magad. NEM pszichológussal/pszichiáterrel, a gond valószínûleg érrendszeri. Ha ezt kihagyod, akkor nem fog semmi sem változni, meg a fiad lehet, hogy apa nélkül fog felnõni.
Még lehet fiatal vagyok és tapasztalatlan ehhez a témához, bár már láttam egy házasságot tönkremenni, és egy családot széthullni. Néha 1-2 veszekedés egészséges a kapcsolatnak de amit te mondtál az tényleg 1 kicsit beteges. Próbálj nyugodtabb lenni, ne kapd föl a vizet apróságokon, ha pedig valami zavar azt próbáljátok megbeszélni nyugodtan. Nem tudom mennyire szoktatok kimozdulni de az sem ártana (igaz, gyerek és munka mellett elég nehéz fõleg itt MO-n). Ja és 1 jó tanács: ha tudod hogy a gyerek a közelben van vagy valami akkor hagyd abba a veszekedést. Ne kelljen ezen felnõnie. Sokan akik így nõnek fel az életben gyengék lesznek, vagy épp ez erõsíti meg õket. De inkább próbáljátok meg békében felnevelni.
Kis segítséget szeretnék kérni,béna vagyok,nem értem a nõket.
13 éve vagyunk élettársak a barátnõmmel,van egy 10 éves fiunk. Idõnként veszekszünk is,nem egyedi asszem. Szinte mindig én kezdem a balhét,ami a páromnak semmi,az nekem világi probléma. 36 vagyok a párom 39, ha ez fontos. A lényeg az hogy minden összeveszés után megígérem hogy nem piszkálom többet ezzel,de a vége mindig az lesz napok vagy hetek mulva hogy ujra felmérgelem valamivel. Tegnap este is sikerült sajnos,és ott volt a kisfiunk is aki annyira megijedt attól amit csináltam hogy a párom szerint még hányt is szegény. Beszóltam a páromnak mert elment megmutatni a mûhelyt ahol dolgozik és nem jött haza csak 4 óra mulva.Ez volt most a bajom,és ahogy felemeltem a kezem a szobában ácsaptam az éjjeli lámpára,az összetört és tele lett minden szilánkal. Álítólag ez tett be nála.Fogta magát,felhívta a testvérét és elvitette magát az anyukájáékhoz.Hiába hívta nem árulta el hol van,csak azt hogy jó helyen van.Én sejtettem hogy oda ment és kocsival kimentem volna érte de senki nem nyitott ajtót, a telefont se vették fel,majd kb fél óra után kinézett az öccse hogy mennyek el,majd holnap megbeszéljük,stb.Azóta ma 4 órakkor találkoztam imádott párommal és beszélgettünk,sírtunk 6-ig. Azt kérte hogy pár napig próbáljunk külön lenni,meg hogy kezeltessem magam mert idegileg ki vagyok,õ meg tõlem hogy így viselkedtem vele. A fiunkat minden nap elhozza délelõtt és este mikor végez a melóba akkor jön érte és mennek anyóshoz. Azt mondja hogy azzal bizonyíthatok neki hogy tényleg megváltozok hogy a gyerek hogy fogad vissza,nagyon szeret csak fél tõlem már a balhéim miatt. Megígértem hogy megváltozok,bízzon bennem,de akkor is menni akar.
Légyszi adjatok tanácsot,nagyon szeretem mindkettõjüket,nem akarom õket elveszíteni.Mire jó az a pár nap külön élés? Attól tartok hogy most hogy az egész családja ott van körülötte,teli beszélik ellenem.Eddig se voltam a családja szemében sztár,de ezekután eltudom képzelni mi lehetek.Sose voltam ilyen helyzetben,nem tudom mi a legjobb,legtutibb.
23baratnod volt es keptelen voltal megtanulni kezelni egy kapcsolatot? Az eleg erdekes,kivancsi lennek hany hetig tartottak es mennyire voltak komolyak.Ha ilyen szinten ketrecbe akarsz zarni valakit,az mindenkepp kiutat fog keresni egy ido utan es hidd el,talalni is fog.Nem lehet ratelepedni a masikra,hagyni kell megvalositani onmagat es a sajat elkepzeleseit.A szerelem nem arrol szol hogy allandoan vele vagy,lesed a kivansagait,logsz a nyakan.Kemkedni utana,meg havert rakuldeni eleg szegyen lenne,ez azt jelenti hogy abszolut ismeretlen fogalom szamodra a bizalom.Hogy veszithetsz ha elhagy?Hogyne.De aki ezt nem vallalja,maradjon egyedul.Ha allandoan koromragva aggodsz azon hogy vajon mit csinal nelkuled,akkor eretlen vagy egy normalis kapcsolatra.Kihivas mindig kell mind2 felnek,a flortoles is belefer masokkal.Az oszinteseg pedig legyen alap meg akkor is ha ez a masiknak fajdalmas.Van egy mondas ami nagyon megtetszett nekem anno: "Ne sirj hogy vege lett,orulj hogy megtortent." Szal sztem hagyd elni a csajt,az ido eldonti Te kellesz e neki v sem.
"Az utódok vállalása sok kockázattal jár. A gyermek kihordása és felnevelése is nagy áldozatokat kíván az anyától. S ez egyedül, apa nélkül nem is szokott zökkenõmentesen menni. Ezért a gyereknevelés sikerének két alapvetõ feltétele van. Az egyik, hogy az anya és a gyermeke közt alakuljon ki erõs kötõdés, a másik, hogy az apa vegyen részt a gyerek nevelésében. Az evolúció, mint annyi mást, ezt sem bízta a véletlenre.
A kötõdés, illetve a szeretet biológiai alapjait az oxitocin és prolaktin nevû hormonok biztosítják. Az oxitocin társas kapcsolatokban való kitüntetett szerepét igazolja, hogy a szociális kapcsolatteremtés képességének sérülésével járó autizmus éppen az agyi oxitocinreceptorok zavarával függ össze. Az oxitocinnak ezenkívül erõs szorongáscsökkentõ és eufóriát okozó hatása is van. Már a szüléskor nagy adagban jelen van, s az elsõ pillanattól megalapozza az anya-gyermek egymáshoz való kötõdését, a szeretet kialakulását.
A szerelem elmúltával tehát a „szerelemhormon”, a dopamin termelõdését a „szeretethormon”, az oxitocin kiáramlása követi – megteremtve a biológiai alapját annak, hogy a szerelmesekben fokozódjon az egymáshoz tartozás, a felelõsség, az érzelmi elégedettség érzése. Ugyanakkor sajnos – elsõsorban a férfiak homloklebenyében, mely terület a szexuális vonzalomért és a képi befogadásért felelõs – bizonyos ingerek hatására (pl. egy szép nõ látványa vagy illata) aktivizálódnak az idegsejtek. Ezért állítják bizonyos kutatók, hogy az ember ismétlõdõ monogámiára van programozva."
Ez amellett, hogy érdekes, olyan mint a "mikulás nem létezik" kijelentés:)
tegnap haverral söröztünk egy helyen,és a pultos lány nagyon csinos volt.emellett még nagyon aranyos és kedves.beszélgettünk is vele pár szót,kérdezett tõlünk mi is.még sem tünt úgy hogy ha rányomulna valaki akkor egybõl elmenne vele.úgyhogy barom vagy ha ezt gondolod így megy
Nõt/lányt megütni szégyen. Kurvát és ribancot nem.
Youtubeon van, szoktam is nézni õket... De a 99-es hszt úgy írtam neki, mintha férfi lenne, de felõlem lány VS lány gyepálhatja egymást. :DD A férfi a lány ellen viszont nem jön be...
"agyonverném azt az illetõt legyen az férfi vagy lány" <--- Nem az a problémám hogy agyon akarsz verni valakit, hanem az említett nemek közt, lány is szerepel... Nos a nálad sokkal gyengébb nemet, egy lányt megütni, a világ egyik legaljasabb dolga ! Szerintem ! Ha engem felbasz egy lány, max leordítom a fejét, hogy vegye észre magát, de semmiképp nem ütöm meg !
Az egész féltékenység mizéria a kezdõ kapcsolatokban jelentkezik, akkor viszont meg ne faggasson egy nõ, hogy mikor merre járok, én sem teszem ezt. És nem is kell mindig rajtam csüngenie, nyomozni, hogy mit teszek, s fõleg nem barátnõivel tesztelgetnie. Aki szerint ez normális, el lehet viselni, az hülye. Ha pedig több éve együtt vagy vele, esetleg házasságban, gyerek, akkor meg javarészt nincs már féltékenység, hisz ott már nem a kapcsolat miatt kell együtt lenni, hanem a család, gyerekek, jövõ miatt. És attól, hogy féltékenykedsz, szerinted nem fog megcsalni? Ha meg akar megfog, ha nem akar, akkor meg akkor sem, ha nem figyeled a lépéseit.
Mindenki más szemszögbõl nézi a dolgokat! Ez mindenkinél máshogy van! Te úgy gondolod,hogy ennek a "társodaküldözgetésnek" van értelme,mert ebbõl látszik,hogy aki oda küldi hozzád a haverját,annak fontos,hogy hogy áll a kapcsolat,és érdekli,hogy hûséges vagy-e! Igen! Ez tiszteletet érdemel,hogy érdekli! Viszont Terensz-nek is igaza van,mert lehet,más nem így gondolja,mint te,meg mondjuk Én. Más lehet úgy fogja fel,mint Terensz,hogy ez elég gáz(gyökérség),ha már a két fél nem bízik egymásban,és ez tölti ki az egész kapcsolatot,hogy mindenki szimatol mindenki után.
Agyonvernéd? Miért vernéd agyon? A legnagyobb hülyeség ezt mondani. Miért nem a nõdet vernéd agyon ennyi erõvel? Tehet valamirõl az, akivel kamatyol? Ha a nõd akkora ribanc, hogy rámászik egy másik félre, akkor miért azt vernéd agyon akire rámászott? Nem értem a gondolatmenetedet.
Amúgy senkit nem kell agyonverni, ilyenkor amit tehetsz az annyi, hogy elmész sörözni azzal az illetõvel akivel kamatyolt, és kiröhögitek a picsát. Nõn összeveszni a legnagyobb ostobaságok egyike.
Amikor manapság divat átbaszni a másikat, divat félrekúrrni, és lassan már titkolni se titkolják, hanem néha megpróbálják az ember orra elõtt megtenni...és még elvárják az azonnali bizalmat. Amelyik nõ elvárja az azonnali bizalmat az vagy ássa el magát, vagy keressen magának egy olyan faszit, akit manipulálhat. A bizalom egy olyan dolog, amit ki kell érdemelni, és bizonyítani kell, hogy alkalmas rá a fél. Ha van egy minimális szintû inteligenciája a két félnek, akkor ezt nem kell mondani se. Ha ezt mondani kell, az már régen rossz.
Párkapcsolatban élek, már elég hosszú ideje. Ha megtudnám hogy valakivel kamatyol , tuti hogy agyonverném azt az illetõt legyen az férfi vagy lány.
"Az, hogy a féltékenység a kapcsolat rovására megy, egy oltárinagy kibebaszott f.szság" Hmm.. Én azt állítom: aki féltékeny, az a párját azzal gyanúsítja, hogy egy gerinctelen féreg. Nem csak erkölcsileg okoz kárt, de még a féltékenykedõ egészségére sincs tekintettel, hiszen a megcsalásnak akár nemi betegség is a következménye lehet. Ez kicsit erõs gyanusítgatás, fõleg alaptalanul. Hsz-ed alapján neked nem ez a véleményed. Akkor szerinted mit csinál a féltékeny ember?
"és nem hallgatsz anyádékra" Hány olyan fórumozó van itt, akinek rosszat akartak valaha is a szülei, meg párkapcsolat/munka terén rossz tanáccsal látták el?
"mindegy, hogy a társad milyen okkal, milyen félelembõl kér meg téged hogy ne vállald el" A munka meglehetõsen fontos, sajnos nincs sok lehetõség válogatni. Ha a feleségem lebeszél az egyikrõl, azt meg fogja indokolni.
"Voltál már szerelmes? Ha igen, akkor elvileg rohadtul élvezed ha a barátnõd féltékeny, ha mindig melletted akar lenni, mert attól, hogy félt, folyton parázik, hogy elveszíthet, soha nem fogod jobban érezni, hogy mennyire fontos vagy, és mennyire szeret." Az elõzõbõl már biztosan levágós, hogy feleségem van. Együtt élünk, minden szabadidõnket együtt töltjük. És egyikünk sem féltékeny, sõt: mindketten kapcsolatromboló hülyeségnek tartjuk.
"hol voltál?" - elmondod, hogy hol voltál. "mit csináltál?" - elmondod, hogy mit csináltál. "merre jártál?" - elmondod, hogy merre jártál. "miért késtél?" - elmondod, hogy miért késtél. "miért nem hívtál?" - elmondod, hogy miért nem hívtad. "miért csak most?" - elmondod, hogy miért csak most. Aztán átöleled, akár bocsánatot kérsz. Ez igazán nem nehéz dolog. Csak akkor nem teszed meg, ha már le sem szarod a másikat.
"Valakit odaküldeni a társhoz pedig olyannyira tiszteletlen, pofátlan dolog" Figyelj, tegyük fel: van egy barátnõd, akit nagyon szeretsz. Ez a lány megkéri egy barátnõjét, hogy menjen be hozzád munkahelyeden. Na most ettõl a szitutól csak egyetlen esetben háborodsz fel: ha van mit titkolnod, és ha van mitõl félned. Ha nem vagy benne biztos, hogy a csajt le tudnád rázni. nem igaz? Ha hû vagy hozzá, ha a lányt szereted, akkor az, hogy ennyit foglalkozik veled és ennyit jársz a fejében, egy nagyon szép, és aranyos dolog, amit meg kell becsülni :] Értékeld, ha a párod teszteli a hûséged, mert ez mindenképp azt jelenti, hogy õ hû, és nagyon szeret. Értékeld, mert nem biztos, hogy még egyszer valaha valaki ennyire fog szeretni téged.
"Nagyon-nagyon sok ember használja azt a mondatot, hogy "félek az egyedülléttõl meg a magánytól". Az az ember, aki a magányos szót használja, arra utal, hogy benne háború dúl.
Akiben háború dúl, az magányos. A különbözõ félelmek erõsebbek nála, és görcsösen támaszkodik a "párjára", kisajátítva õt: "hol voltál?", "mit csináltál?", "merre jártál?", "miért késtél?", "miért nem hívtál?", "miért csak most?". És akkor jelentkeznek a magányos emberre jellemzõ vonások a párkapcsolatban. Ilyen a féltékenység, a bizalmatlanság, a kisajátítás, satöbbi. Lehet látni, hogy ezek az emberek, akiknél erõsebbek a félelmeik, valójában milyen hatalmas árat fognak fizetni az élet más területein. Nem mernek élni, nem is fognak élni. De aki önmagával jól van, abban béke van (és ez azt is jelenti, hogy az egyedüllét is pozitív számára)"
Bizalom, bizalom... A bizalom csak abban a világban létezik, amelyikben mindenki szeret mindenkit, és mindenki hû mindenkihez. Megmondom én, minek az alapja a bizalom: az átejtésnek, a rábaszásnak és a naivitásnak. A párkapcsolat alapja pusztán a szeretet. A szeretet féltéssel jár, a féltés pedig csupán egy másik szó a féltékenységre. Ahol szeretet van, meg persze becsületesség mindkét oldalon, és titkok nincsenek, ott a féltékenységet megbecsülik.
Figyelj, egy olyan nõrõl, aki azért végzi el a sulit hogy utána pultos legyen, te mit feltételeznél? Lövésed sincs arról ezek szerint, hogy milyen, ha két ember szereti egymást. Igen, ha igazán szereted és fontos a másik, akkor nem vállalod el azt a szar munkát ha nem léfontosságú, és nem hallgatsz anyádékra, és mindegy, hogy a társad milyen okkal, milyen félelembõl kér meg téged hogy ne vállald el: ha szereted, akkor nem fogod. Az, hogy a féltékenység a kapcsolat rovására megy, egy oltárinagy kibebaszott f.szság, már bocs, és dühít, hogy minden második ember ezzel dobálózik. Voltál már szerelmes? Ha igen, akkor elvileg rohadtul élvezed ha a barátnõd féltékeny, ha mindig melletted akar lenni, mert attól, hogy félt, folyton parázik, hogy elveszíthet, soha nem fogod jobban érezni, hogy mennyire fontos vagy, és mennyire szeret. Mikor tanulják már meg az emberek nem utálni, ha féltékeny a párjuk, sõt, szeretni, és örülni neki? TI rontjátok el a kapcsolatot, ha a féltékenységet sértésként fogjátok fel, és a párotok már rég nem szerelmes, ha a féltékenység nem tetszik neki, netán felháborodik rajta. A hirtelen feltörõ féltékenység pedig sokszor nem csak az illetõ hibája, mert általában az a kiváltó ok, hogy a párja viselkedése, hozzáállása megváltozik, valamiben eltávolodik, stb. Ha hagyják a tartós féltékenységet bárkiben kibontakozni, akkor mindkét ember hibázott, és nagy valószínûséggel egyébként sem teljesen összeegyeztethetõ a két ember világa. Értsd: ha a csaj bulizós te meg otthonülés vagy, akkor nem a te hibád, ha szépen kikérdezed, hogy mit csinált abban a tegnap esti buliban. Viszont mindkettõtök hibája az, hogy együtt vagytok.
Te is vakon bízol a csayodban ha (van egyálltalán) mi ? Te meg még szánalmasabb vagy ! Bízni lehet valakiben, de csak mértékkel ! Egy kis félsz nem árt, mert minnél jobban bízol valakiben, annál nagyobbat koppansz ha átver. Sose állíts másról véleményt, ha te se vagy okosabb nála !
duma-duma. mondjuk ugyanakkor kiváló taktika, nem csodálkoznék ha bevett módszer lenne sokak körében. álszenteskedni, megsértõdni azon, hogy féltékeny, hogy leszálljon rólad, és utána lehet nyugodtan félrekúrni.
mekkora szánalmas már a topicnyitó , méghogy megfigyeltetné a csajt . mekkora kula. amugy a párkapcsolat alapja a BIZALOM! na és te nem bízol meg a csajban... halott kapcsolat , sztem most fejezd be mert késõbb megbánhatod a dolgot és csak rosszabb lesz
Jó Én így gondolom! Lehet,hogy rosszul :D,sõt biztos is,ahogy írod,de ha egy olyan helyre megy el egy nõ,aki ráadásul a bnöm,akkor jogosam feltételezek ilyesmit...mert azért egy pult,ahol minden részeg megfordul :-O Nem azt mondom,hogy féltékeny lennék,ha egy férfi társaságában lenne az én barátnõm(mondjuk azért számít,hogy ismerem-e,és jó véleménnyel vagyok-e róla),de egy kocsmában... :-O:-O(pultnál)
"Valakit odaküldeni a társhoz pedig olyannyira tiszteletlen, pofátlan dolog"
Eggyetértek!És látom,hogy írod:"cél ezesetben nem szentesíti az eszközt" Erre én azt mondanám,hogy ez a legvégsõ esetben fordulhatna elõ,és így legalább bízna,hogy a pultnál tényleg nem történhet semmi rossz!
"ebben a témakörben még te magad is tanácsra szorulsz, adni pedig semmi jogod." Elfogadom a véleményed! (csak elõtte reagáltam a hsz-edre)