"a Földközi-tengeren átívelõ hálózaton keresztül jutna el Európába."
Átível ám majd megmondom min!
"a tartályokban nap közben elegendõ meleg folyadékot lehet tárolni, akkor a turbinák folyamatosan, tehát sötétben, éjszaka is tudnak áramot termelni."
A józan meg a paraszt az még volna de ész az sehol! Miféle meleg folyadékról habognak? Tudod é hogy áramot 400 C fok feletti gõzzel lehet csak turbinával termelni? Tudod é milyen gyalázatos hatásfok lenne ebbõl? Azt hiszed hogy ha nekem egy írást mutatsz nem veszem észre a hülyeségeit másodpercek alatt? Hogy ki az együgyû arról regélhetnék. És a Szaharát ingyen adják európának? Na ne Náni néni!
Ha jon egy homokvihar akkor az egesznek annyi, mert beteriti a homok??
Ezért írtam, hogy kicsit egyszerûsítve. :) A teljes magyarázat lényegében ugyanez, csak részletesebben, amit azért nem akartam elõször írni, mert írtad, hogy nem szakterületed a téma. Igaz, nekem is csak hobby.
Szóval, amikor a szekunder tekercsre terhelést kapcsolsz, akkor akkor az abban folyó áram valóban létrehozza a saját fluxusát, amely ellentétes az eredetivel, azaz a terheletlen állapot fluxusának csökkentése irányában hat. Igen ám, de csökkenni fog mindkét tekercs meneteiben az indukálódó ellenirányú áram is a terheletlen állapothoz képest. Mihelyt azonban a primer tekercsben csökkenni kezd az indukált ellenirányú áram, ez áramnövekedést indít meg a primer tekercsben és ez a növekedés mindaddig tart, amíg a vasmagban a fluxus és a tekercsekben indukált ellenirányú áram el nem éri a terheletlen állapot értékeit - vagyis kompenzálja a fluxus és az ellenirányú áram csökkenését.
Már hogyne. a szekunder áramnak ugyanolyan mágneses tere van, mint a primer áramnak, csakhogy azzal ellentétes irányú mágneses teret hoz létre (most tekintsünk el az ok-okozati elvtõl, mert ez így is igaz). Ha a szekunder körben áram folyik, annak fluxusa lesz, mindegy, hogy az áramot mi folyatjuk valamilyen külsõ áramforrással, vagy épp a primer körbõl tápláljuk indukcióval. Ez a fluxus viszont ellentétes irányú lesz a primer tekercs fluxusával, vagyis részben kioltja. A vasmag meg magábazárja és vezeti a fluxust. Egy rövidrezárt szekunder körû ideális transzformátorban nem is lehet véges fluxus.
Nagyobb teljesítményeknél triac helyett két antiparallel kapcsolt tirisztort szoktak használni. A triac tulajdonságai ugyanis a két vezetési irányban nem azonosak, továbbá gond lehet a nullátmeneti lekapcsolással is.
Nem triakkal lehet szabályozni? Vagy egyenáramot használ a motor? Én anno még a lengyel piacon vettem triakos szabályzós villanykapcsolókat.Lestem mint Jenci a közösségi filmlesõben, volt olyan hogy egy diak helyett 4 tranzisztorral triggereltek. Most meg nem tudom majd használni mert az izzókat ki akarják irtani.
"A feladat most az, hogy találjanak egy olyan ionos folyadékfajtát, amely olcsón és hatékonyan mûködik; a kutatók egyelõre hallgatnak a lehetséges jelöltekrõl. Az újfajta akkumulátor egy sor elõnnyel bírhat"
Ez télleg Mikulás! Kijelentik hogy kap oszt kiderül hogy kapirgálnak hátha bírhat.
"úgy mûködik, mintha a primer tekercs önindukciós együtthatóját csökkentenék (Mivel a szekunderben folyó áram a vasmag fluxusát csökkenti)"
Nem egészen.
A szekunder tekercsben folyó áram nem csökkenti a vasmag fluxusát, az jó közelítéssel állandó - illetve a terhelés növekedésével kis mértékben csökken ugyan a fluxus, de ez a veszteségek növekedése, nem pedig a szekunder tekercsben folyó áram miatt történik. (Valójában a fluxus fõképpen a rézveszteség miatt csökken - kisebb részben a vasmag remanenciája és a benne keletkezõ örvényáramok miatt -, a rézveszteség meg az áramerõsséggel nõ, de akkor sem maga a szekunder áram csökkenti a fluxust. Ez a megkülönböztetés azért lényeges, mert megmutatja, hogy az amúgy kis mértékû fluxuscsökkenés nem a trafó mûködésének elvébõl fakad, hanem a valós alkatrészeknek az ideálistól való eltérésébõl.)
Kicsit leegyszerûsítve az történik, hogy ha terhelést kapcsolsz a szekunder tekercsre, akkor a vasmag mágneses fluxusváltozása áramot indukál benne (is), ezáltal kevesebb ellenirányú áram indukálódik a primer tekercsben. A kisebb ellenirányú áram már csak egy részét képes kioltani a primer tekercsbe befolyó áramnak, ezáltal megnõ a primer tekercsen átfolyó eredõ áramerõsség.
babajaga! Te egy vegyÉSZ vagy. Amúgy, mindenkinek joga van nyugodt nyugdíjas évekhez, feltéve, hogy nem lopta a pénzt és a napot. Van neked egy meglepim. Mondjuk úgy, hogy elõmikulás. :-D
Igazad van, nem lesz állandó a primer áram. Ha jól sejtem ez zajlik le: ha van szekunder áram, akkor az úgy mûködik, mintha a primer tekercs önindukciós együtthatóját csökkentenék (Mivel a szekunderben folyó áram a vasmag fluxusát csökkenti). Az Ohmikus ellenása persze állandó. Viszont az önindukciós e.h. változásának hatására csökken a tekercs impedanciája, tehát az eredõ áram megnõ rajta. És emellé jön még be a fázistolás (Szintén R/X_L változásának hatására).
Na itt tényleg elbasztam, az 1000-en voltam kiakadva, mert az még öt sincs. Amúgy meg én mint vegyész dolgoztam mivel a gõzerõmûben a nagynyomású kazánok sómentes vízbõl állítják elõ a túlhevített gõzt(gázt).A vízbõl a sókat meg kémiai úton vegyszerekkel meg ioncserélõkkel vonják ki, így a desztillált minõséget érjük el. Nekünk kondenzációs és ellennyomásos turbináink voltak.Meg vagy elégedve?
hát azért több ezer km-re áramot továbbítani... bár ha már úgysem tudnak vele mit kezdeni, akkor jó "túlfolyónak".
Egyébként minderre megvan a technológia, az ingadozást, is ki lehet simítani valamennyire központilag vezérelt házanként akkumlátoros visszatáplálás szabályzással, na meg a statisztikákkal. Kiszámolnak egy alap mindig szükséges teljesítményt amennyire mindig szükség van a hálózaton, ha visszatáplál mindenki, ha nem, arra belõni a lassú reagálású erõmûvek teljesítményét (pl atom), az ingadozó részt meg a gyors reagálású erõmûvek (gáz, egyéb fosszilis), tudják követni az akksik és a statisztikák segítségével. Most is kb ezt csinálják, csak kisebb ingadozással, ráadásul nemhiszem hogy akksikat használnának, ugyhogy realtime próbálják követni...
Az induktivitás 90 fokos fázistolása a feszültség és az áram fázisa között értendõ.
Amirõl én beszélek, az egyszerûen a tekercs önöndukciója, amit az iskolában valahogy úgy tanulhattál, hogy a (változó) mágneses fluxus az õt létrehozó árammal ellentétes irányú áramot indukál a tekercsben. Ha nagyon akarod, ezt tekintheted 180 fokos fázistolásnak, de nincs értelme, mert a fázistolást a feszültség és az áram fázisa közötti eltérésre szokás használni, ellenben itt áram versus áramról van szó.
hát pl a nagy fogyasztás miatt a nagy feszültség volt indokolt, a váltakozó áram pedig teljesen más miatt, a nagy távolságú továbbítás miatt lett bevezetve, ami ugye házon belül arra a pár méterre, nem téma. Nem véletlen, hogy rövid távú vasúton is az egyenáram a menõ, de nagy távolságú vasúton már váltakozó. Most én is belekötök minden apróságba amibe lehet :D
A mosógépekben általában univerzális motorok vannak, ami gyakorlatilag egyfajta DC motor, de váltóáramról is elmegy. Ezek nem hoznak létre fázistolást, vagyis a két fogyasztás érték azonos lesz. Azért használnak ilyet, mert ezt könnyû szabályozni tirisztorral (pont mert nincs fázistolás). A rendes váltóáramú motoroknál viszont van fázistolás, ami meg a terheléstõl függ. Aszinkronmotornál pl. a fázistolás a váltóáramú frekvencia és a forgási frekvencia hányadosától függ.
Az üres tekercs 90 fokos fáziskésést csinál. Az üres trafó ugyanígy. Amit te mondasz az 180 fok lenne. Én legalábbis így tudom, bár nem szakterületem a téma ;)
Azt viszont megmondhatnád mert nem tudom hogy van, mosásnál 250wattot vesz fel, centrifugálásnál viszont 600-at. A szívattyú meg 110 w-ot az külön motor?
A jobb fogyasztásmérõk képesek kijelezni a meddõ teljesítményt is. Ha nem, akkor is a hasznos teljesítményt szokták mutatni.
"Egy transzformátor pl. üresen is nagy áramokat vehet fel, de ezek ideális esetben közel 90 fokos fáziskésésben vannak a feszültséghez képest. Vagyis nincs fogyasztás."
Akkor az egy pocsékul megtervezett trafó - sajnos vannak ilyenek -, mert a nagy üresjárati áram (mihez képest nagy?) felmelegíti a tekercset, tehát mégis lesz fogyasztás.
Üresjáratban a trafó elsõsorban azért vesz fel kevés teljesítményt, mert a primer tekercs önindukciója a befolyó árammal azonos fázisú, de ellentétes irányú áramot indukál és ez (a tekercs nem nulla ohmikus ellenállása meg egyéb veszteségek miatt csak nagyrészt) kioltja a befolyó áramot. Ui. terhelés nélkül a trafó úgy mûködik, mint egy egyszerû induktivitás.
Ja, hát fûtõszálra, izzóra jó. Induktív terhelésnél viszont nem biztos. Nem a pontosságával van baj, hanem azzal, hogy milyen definíció szerint méri a fogyasztást. Egy transzformátor pl. üresen is nagy áramokat vehet fel, de ezek ideális esetben közel 90 fokos fáziskésésben vannak a feszültséghez képest. Vagyis nincs fogyasztás. Ha elkezdik terhelni a szekunder kört, akkor ez a fázistolás csökken, és a transzformátor fogyasztani kezd. Ha meg rövidre zárják, akkor meg közel 0 lesz és elkezd rendesen fûteni. Motoroknál is hasonló a helyzet, bár ez függ a motor típusától. A fogyasztásmérõ két dolgot tehet: vagy megméri külön a feszültség és áram effektív értékét, majd összeszorozza õket. Ez rossz, mert így pl. a trafóra üresen is nagy fogyasztást írna ki. Vagy megméri külön az U-t és külön az I-t és a kettõ pillanatnyi értékét szorozza össze, majd ennek a szorzatnak veszi az idõátlagát. Itt az elõjelekre is figyelni kell, ez írja ki a valós fogyasztás értékét. Vagy csak az áramot méri meg és a feszültséget meg 230 V-nak veszi, ez a legrosszabb. A második a helyes mûködés, viszont ha vezetékeket kell méretezni, ott viszont az átfolyó áram a kérdés, nem a fogyasztás. Egy alulméretezett vezetékrõl simán elmehet egy 2 kW-os fûtõszál, de egy 2 kW-os motortól már szétéghet. És itt viszont a jó fogyasztásmérõ nem fog 2 kW-ot mutatni, csak éppen a motor aktuális terhelésével valahogyan arányos értéket.
Már miért mutatna hülyeséget? Erre csinálták.Olyan nincs hogy 300 watt helyett 500-at mutat.A 700 w-os grillnél 698w-ot mutat.Azt meg tudni kell hogy egy 3000Ft-os szerkezet nem lehet 1-2% pontosságú. Egy multiméter ára is meredeken függ a pontosságától.
Az egész bolygón felhasználásra kerülhet a visszatáplált energia. Csak kiépített hálózat, technológia és szerzõdés kérdése.
Pl. az itthon visszatáplált áramot átadjuk olaszoknak, azok meg átadják franciáknak, azok meg amcsiknak, persze minden ország valamekkora hasznos levesz belõle. A lényeg hogy lehetséges hogy az itthon visszatáplált áram amerikában kerül felhasználásra, vagy éppen Japánban.
De az se kizárt hogy kisugározzák a világbûrbe. Mondjuk lézer formájában.
Azzal nincs gond ha kevesebb a visszatáplált energia a felhasználni kívántnál, mert jóval nagyobb a kapacitás mint az igény. A fölösleget pedig hõvé alakítják.
Nem baj az ha elveszik, általában tudják folytatni.
Szerintem a vonatok sem mind egyszerre táplálnak vissza, így az összfogyasztáshoz képest (ellátási területenként is) ott sem vészes az ingadozás.
"Nem a visszatáplálás okozza a nehézséget, hanem hogy milyen gyorsan változik a hálózaton a mérleg."
Azt hiszem, eddig is errõl beszéltünk.
Ha idézõjeles éjszakai áramról beszélsz (amin vsz. off-peak idõszakot értesz és nem csupán az éjszakait), akkor azért érdekes lehet, amikor egy mosás alatt két-háromszor is elveszik a villanyt a mosógéptõl. Kivéve, ha elõre meghatározott idõszakok számítanak off-peaknek, csak akkor az egész értelmét veszti, mert ez kizárja a dinamikus alkalmazkodást.
Az 1400 W az csak valami névleges teljesítmény lehet, pontosan nem tudom, hogy erre mi a szokás, de majdnem biztos, hogy nem fog 1400-at mutatni. Én eleve nem bízok az ilyen fogyasztásmérõkben, nem tudom, hogy a fázistolást képesek-e kezelni? Ha nem, akkor eleve hülyeséget mutat. Ha meg kezeli, akkor is lehet, mert amint írtad, a vezetékeket az áramra és nem az elfûtött teljesítményre kell méretezni. Vagyis egyik funkciójának mindenképpen nem felel meg ez. Jobb egy multiméter, és azzal kell áramot mérni, csak fázistolást azzal se lehet. De egy egyszerû elektronikával megoldható az igazi teljesítménymérés, még a nem szinuszos jelek kezelése sem bonyolult.
A villamosokról meg annyit, hogy azok max 1 MW-ot vesznek fel, egy vonat viszont simán lehet 5-6 MW is, és ugyanazok az erõmûvek táplálják õket. És vasúton is van visszatáplálás, a jobb mozdonyoknál.
Nem a visszatáplálás okozza a nehézséget, hanem hogy milyen gyorsan változik a hálózaton a mérleg. Ezért lenne jó, ha jobban ösztönöznék az "éjszakai" áram használatát, mert az egy nagy szabályozható teljesítményt jelent, és környezetvédelmi szempontból sem lenne utolsó, ha kevesebb csúcserõmûvet kellene mentetni. És az emberek is olcsóbban kijönnének, ha arról mosnának, stb.
"azért azt kizártnak tartom, hogy a villamosok ilyenmód kiegyenlítsék egymást."
Ezt én is kizártnak tartom, de nem is ezt írtam. :) Hanem ezt: "Ezért a teljes villamoshálózat fogyasztása sokkal kevésbé ingadozik, mint az egyes villamosoké."
A kettõ nagyon nem ugyanaz. A "kevésbé ingadozik" természetesen százalékosan értendõ, nem kW-ban.
"ahhoz túl kevés megy egyszerre és túl sok a megálló / lámpa"
Egyszerre 1-2 tucat villamos már elég jól csökkentheti a fogyasztás ingadozását (nem simára, de ezt soha nem is írtam). A sok megálló és lámpa éppen elõsegíti a dolgot, hiszen a lámpák egy vonal mentén sem egyszerre váltanak, figyelj csak meg két egymást követõ keresztezõdést.
"minek építenék a nagy szélkerekeket? azok is visszatáplálnak. asszem pont itt volt róla szó, hogy megvannak a pufferek és több szinten aktiválhatók a kiegészítõ, gyors reagálású erõmûvek."
Ha rosszmájú akarnék lenni, akkor azért, mert hatalmas szubvenciókat lehet rá kapni és a "zöld" áramot jó drágán el lehet adni, mert a szolgáltatókat kötelezik erre.
Pufferekrõl a székerekek esetében nem tudok, azok nem tudnak semmit sem tárolni, azokról a szaharai beruházás kapcsán volt szó. Ha szélkerék-farmokban gondolkodunk, amelyeket itthonra is terveznek, akkor durva ingadozásokra lehet számítani, mert egyszerre sok nagy teljesítményû szélkerék áll meg vagy indul el.
A gyors reagálású csúcserõmûvek igen drágán üzemelnek, drága az általuk termelt áram. Gazdaságossági szempontból nem éppen elõnyös a nagyon drágán átvett szélkerék-energia bizonytalanságainak kompenzálására bekapcsolni a szintén drágán termelõ csúcserõmûvet, netán újakat építeni. Így nézve tehát a szélkerék kétszeresen is drága.
Nem azt mondom, hogy nem lehet megoldani az ingadozások problémáját, csak azt, hogy egyrészt erre a mai magyar hálózat nem alkalmas, másrészt a dolog igen drága.
szóval elõször próbálkozz szerintem egyszerûbb mondatokkal, ezek a bonyolultak nem mindig sikerülnek.
szóval nem tudom mi a kérdés, de megpróbálom megsaccolni: szerintem arra lehetsz kíváncsi, hogy miért fogyaszt csak 1020w-ot az 1400w névleges teljesítményû porszívó.
azért, mert a motor vákuumban kisebb terheléssel tud forogni. ha felnyitod a porzsák tetejét, kiveszed a zsákot és szabad utat engedsz a levegõnek, akkor valszeg többet fog mutatni, mint így. hogy 1400 wattot-e, azt nem tudom.
bónusz kísérlet otthonra, csak neked: ha valamelyik testrészeddel bedugaszolod a csövet, akkor még ennél is kisebb fogyasztást kapsz majd. a testrész kiválasztását a kreativitásodra bízom.
H amár olyan kurvajól tudsz magyarázni mondd meg az elõbb az 1400-as porszívóval ügyködtem a fogyasztásmérõ a szívásnál 1020wattot mutatott pedig a porzsák se üres épp.Tudod a mérõn az van hogy watt nincs hö.
autonóm rendszerbõl indulok ki, mert az autonóm. amíg jön a 230v, addig porszívó és mosógép, ezek kvázi kényelmi dolgok. söprögetni is lehet, meg kézzel mosni.
ami viszont lényeg, a meleg és a meleg víz. a 12v rendszer levegõs és vizes napkollektorokat fog kiszolgálni, ez lesz az elsõdleges funkciója. van már benne földhõ-hasznosítás, brutál keresztmetszetû vízcsövek, alapos szigetelés mindenhol.
ezen felül lesz világítás meg minimális híradástechnika. annyira nem elborult dolog, a rendelkezésre állás pedig szépen skálázható a késõbb megjelenõ jobb panelekkel és akksikkal.
"világításra, szellõztetésre, szerverre, notira, miegyébre." ebben melyik a porszívó?
elsõ körben egy normálisabb pc táp úgyis hajt egy szervert 7/24. ennek a két 12v ágára megy 10mm2 kábel két sokamperes autó biztosítékkal. ez a kettõ betáp.
a betápról 2 x 1,2 vezetékek mennek a fogyasztókhoz. ezek egy kupac, részben nagy teljesítményû led (3 x 10w szobánként), részben 12v noti töltõ, kinti ledek, 12v kamerák, 12v mozgásérzékelõk, 12v ventilátorok a szellõzõ rendszerben. 12v keringetõ szivattyú a napkollektor pufferéhez. pc monitor dettó.
második körben a két betáp majd napelemrõl és akksiról kapja majd a delejt, a szerver tápja meg lecserélõdik dc 12v tápra. a napekem betáp is 10mm2, ebbõl vettem már 100 métert, elég súlyos.
a 1,5 rézvezeték 12v/30w-nál 1w veszteséget csinál 15 méteren, ami vállalható.
Az fasza lesz! Egyetlen porszívó 100 ampernél többet igényel, akkor még hol a többi. Mit gondolsz annakidején miért tértek át a többszáz voltos váltakozóra?
azért azt kizártnak tartom, hogy a villamosok ilyenmód kiegyenlítsék egymást. ahhoz túl kevés megy egyszerre és túl sok a megálló / lámpa. de ez valószínûleg hülye példa volt, ne legyen vitatéma.
azért biztos hogy megoldható, mert egyébként minek építenék a nagy szélkerekeket? azok is visszatáplálnak. asszem pont itt volt róla szó, hogy megvannak a pufferek és több szinten aktiválhatók a kiegészítõ, gyors reagálású erõmûvek.
egyébként az sem új, hogy a felhõk mennyisége és várható irányuk ismert. meg a borús-napos helyek a villamosokhoz hasonlóan kiegyenlítik egymást.
szelet elõrejelezni nem kell, persze hogy nem lehet. errõl nem írtam.
egyébként nem hiszek én sem a visszatáplálásban, várom a normális akksik eljövetelét. addig már épül a 12v hálózat a házban világításra, szellõztetésre, szerverre, notira, miegyébre.
Szinkronizálás nélkül egyszerûen nyomják a hálózatba! Ahogy pityu elképzeli.
Hát a h-be bele lehet kötni. Akkor én meg belekötök hogy a túróba kerül a villamosok energia hálózata az országossal egy asztalra mikor semmi közük egymáshoz pláne betáplálás szempontjából. Engem nem a lakás fogyasztása érdekel hanem az egyes fogyasztóké azért vettem konnektoros fogyasztásmérõt, kettõt is.Ugyanis gyenge a vezetékezés a lakásban és nem szeretnék koppanni.
A villamos visszatáplálása nem egészen ugyanaz, mert nem egyszerre fékez, gyorsít vagy áll Budapest összes villamosa. S mivel a gyorsítások és a fékezések száma egyenlõ, az egyik villamos által visszatáplált energiát jó eséllyel felhasználja egy éppen gyorsító villamos. Ezért a teljes villamoshálózat fogyasztása sokkal kevésbé ingadozik, mint az egyes villamosoké.
Ezzel szemben ha eláll a szél vagy beborul az ég, akkor elég sok helyen egyszerre csökken a visszatáplálás.
A meteorológiai elõrejelzések arra még nem képesek, hogy segítségükkel akár tízpercenkénti bontásban elõre jelezni lehessen a várható energiatermelést.
erõmûben nem röhögtek ki ilyen kw / kwh benézések miatt?
villamosnál is megoldják a visszatáplálást, pedig az rángat. gondolom nagyobb szélkerekeknél is megoldható.
a lakás energiafogyasztására a villanyórából szoktak következtetni. ezt az egyszerû kísérletet akár otthon is elvégezheted, ha megnézed a kicsi számokat a "kwh" felirat elõtt az eszközön. gondolom ennyi hulladék idõd van, erõmûbe úgyse kell már bejárni.
a szélkerékére legrosszabb esetben is tapasztalati szélerõsség adatokból lehet következtetni. ezek bõségesen rendelkezésre állnak meteorológiai állomásoknál. ezen alapadokat kell szükség szerint korrigálni a lokális felszíni viszonyok alapján.
mivel a háztartás nagyságrendre méretezett napelem / szélkerék egyelõre elhanyagolható arányú, egyszerûen visszanyomják a hálózatba és olyankor visszafele forog a villanyóra. ezt a kísérletet otthon nem fogod tudni elvégezni, mert speckó villanyóra kell hozzá.
Ember, fogd már vissza magad és nyugodj meg, mielõtt megüt a guta.
Én nem beszéltem visszatáplálásról, a mûsort sem láttam, kizárólag arra válaszoltam, amit írtál. Ez mellesleg abból is jól látható, hogy kizárólag arra válaszoltam, amit írtál.
A dolog többi oldalát ezerszer megtárgyaltuk már több helyen, nem írsz semmi újat. De ha kissé belegondolsz, az erõsen hullámzó teljesítményû nap- és szélerõmûvek visszatáplálás nélkül (tehát kisebb házi erõmûvek, csak saját használatra) is majdnem annyi gondot okoznak, mint visszatáplálással.
Azért regélek az energiatakarékosságról is csak mert olyan rokonszenves vagy.Van egy Evrika a la szovjet õsrégi mosógépem még Gorbi ebben mosta a peresztrojkát.Tegnap vettem egy fogyasztásmérõt és ippeg aktuell volt a mosás hát beiktattam. Lesek mint Jenci a közösségi filmlesõben mosásnál öblítésnél 250W-ot nyel a ketyere centrizésnél 650-et.Mondom ez frankó pedig ez nem is energiatakarékos, amit agyment baromságnak tartok tudok mert energiát nem lehet megtakarítani még tévedésbõl se mert amennyi kell annyi kell. Szegény öreglánynak mármint az Erikának lóg az ajtaja egy tégla fogja le de kis energiával faszányosan dolgozik. Azért mondom mindezt mert kaptam a rokonságtól egy jóval fiatalabb Whirlpoolt amikor ránéztem a mûszaki táblára ott az állt hogy 1800-2200 W-ig, ettõl enyhe ritmuszavarom támadt.Még nem tettem magamévá eme szerkezetet de amíg Erikám dolgozni tud nem is fogom. Pedig állítólag az újabb szerkezetek eleve teljesen kevesebb energiát fogyasztanak, csak én mért nem látom?
Na ez fasza! Tudod van más is hiszen erõmûben is dolgoztam. Aszondja hogy termeljen ilyen szélketyere a hálózatba is. Hogy a pecsába? (Petõfi Csarnok)Az nem megy hogy reggel szípen fú a szél oszt meggondolja magát és tíz órakor leáll. Így rángatni nem lehet egy hálózatot ha tudod mi a belengés, akkor érted ha nem akkor hiszed. A szinkronizálásról meg nem is beszélve az áram nem olyan mint a víz hogy nyomom mint süket gyerek az ajtót és a nagyobb nyomás ba***rátkozik.Tegnap elött átadtak valahol egy szélkereket és Lüke Tóni átadó nem tévesztendõ Luka Tonival kukorékolt mint kiskakas a szemétdombján hogy egy háztartás 183kW-ot használ eme tekerenc ketyere eleve 250-et termel azért ez a fentebbi háztartást úgy ellátja egész évben mint a pinty. Díszpityünk honnan a bánatból tudja ezt? Azért írtam le mégegyszer hátha nem vetted észre a nyalvánvaló képtelenségeket. Arról már nem is regélek hogy fajlagos áramtrmelésben az ilyen be vagy megruházás? soha a büdös életben nem megy a rentabilitásnak mégcsak a közelébe is. Szólva erre is érvényes, többet ésszel, mint ész nélkül. Baromagyú EU-s hülyék betiltják a wolframszálas izzólámpák gyártását, annyi eszük már nincs hogy egy kompakt kénycsõben közel ezerszer annyi veszélyes anyag van mint az izzóban.Éljen az észnélküliség!
azt nem értem, hogy ha most így függ az oroszoktól Európa a gáz kapcsán, akkor azon senki se gondolkozott el, hogy ezzel a projekttel meg az áramellátásunkat tesszük nem igazán megbízható és stabil országok kezébe? most tényleg majd Kadhafi és társai kapcsolhatják le az áramot, vagy zsarolgathatnak majd minket?
amúgy is értelmetlen egy projekt, napenergia lényege és nagy elõnye, hogy lokálisan lehet vele áramot termelni. meg ez a minimális veszteségû kábel duma: szupravezetõkkel hozzák majd az áramot? mai technológiákkal 50% feletti veszteség is van ekkora távon szállítva az áramot.
akit érdekel bõvebben, blogon: www.napelemek.blog.hu
"Mi a lófasszal termel áramot két hetes szélcsend alatt? Mivel ha napokig viharos szél fúj?"
Használja a hálózati áramot.
"Mi a kutyafaszát csinál ha elromlik a berendezés?"
Kb. ugyanazt, mint amikor pl. a szél leszaggatja a vezetéket (falun még gyakori a légvezeték) és egy napig nincs villany.
Hülyeember mondja a TV-ben hogy a szélerõmû 250kW-ot termel egy háztartás meg 183kW-ot fogyaszt. Ezért ez a háztartás oké. Honnan tudja a hülye? Honnan tudja ez a szerencsétlen hogy mennyit fog fújni a szél?Mi a lófasszal termel áramot két hetes szélcsend alatt? Mivel ha napokig viharos szél fúj? Mi a kutyafaszát csinál ha elromlik a berendezés?
"és a forró vizet meg 1000 féle képpen lehet árammá alakítani"
Azt gondolom, hogy a 400Milliard dolláros vállalkozás elébe megy az esetlegesen felmerülhetõ problémának miszerint a napenegriás, szélenergiás stb. megújúló rendszerek számítások szerint 2050-re mondjuk kis (családiház, társasház) méretekben oly mértékben elterjedhetnek, hogy félõ ezek a ma nagy cégek, akik jövedelmüket energiaszolgáltatásból nyerik kevesebbet szakíthatnak a tortából. Vagy végeláthatatlan viták lesznek köztük és a fogyasztóik között. Így meg maradhat a világrend és a kedélyek is lenyughatnak.
Micsoda? Kollektor az kb üveg és részcsövekbõl áll, és a forró vizet meg 1000 féle képpen lehet árammá alakítani. Nincs ebben semmi bonyolult sem drága. A probléma az, hogy kurvamesszire kéne szállítani az áramot, és még mindig ott lenne a user és az erõmû között egy geciputtony társaság, a szolgáltató. Házi saját energiaforrással meg nem lennének. És ilyenkor érdemes megnézni a villanyszámlán, hogy geciputtony banda milyen díjakat ver mindenkire, kb azt megteheti amihez pofája van, nincs korlát. Vicc!
"mire az olaj elfogy (nem fogy el soha csak annyira drága lesz) addigra más energiaforrások veszik át a helyét. Ezek a dolgok nem 2-3 év alatt fognak történni hanem inkább 20-30, éz ez bõven elég a váltásra."
mesélj, mire gondolsz? szerinted mi az, ami 20-30 éven belül kiválthatja az olajat? mondjuk egyszerûsítsünk, csak mezõgazdasági alapellátás tekintetében. valamibõl csak levontad ezt a következtetést.
az új ötletek valami meglévõ dolognak az újszerû felhasználását jelentik. már miért lenne egy új ötletben kudarc predesztinálva?
Nem lehet mindig csak halogatni a dolgokat. Hidd el, ha annyira szükség lett volna rá, már 10 éve lehetne fúzió. A magreakciók fizikája tökéletesen ismert. Tudjuk milyen közeget kell hozzá elõállítani, tudjuk milyen közel vagyunk ennek fenntartásához. Ismertek skálatörvények, amikbõl be lehet lõni a kívánt paramétereket. Ezt persze nem kell nekem elhinni, de épp az a probléma, hogy ez a terület igazából még soha nem kapott esélyt. Elõször azt hitték baromi egyszerû lesz, hát nem lett az. De ettõl még messze nem lehetetlen. Igaz, a tudomány történetében az áttörést sokszor a véletlen hozta meg. Egy kocsmai kísérlet (gõzgép), egy asztalon felejtett iránytû (áram mágneses hatása) vagy éppen uránszurokérc és film egy fiókban. Ki tudja hol lennénk most, ha ezek akkor nem így történnek? De ha sok ember keres valamit, akkor elõbb utóbb lesz rá megoldás (már ami nem fizikai képletenség). Ez a 400 milliárd is csak egy pánikreakció, akkor, amikor igazából már késõ és akkor sem jó helyre. Ha más projektek évekkel ezelõtt ennek csak 10-edét megkapják, lehet ma nem ennyit kéne befektetni (40 év alatt...)
Én nem nagy tervekben látom a világot a nagy tervekben van a döglés... ezért nincs sem A sem B sem X, Y, Z tervem... a másik pedig soha nem mondtam, hogy az olaj jó, éppen az a baj, hogy már 30-40 évvel ezelõtt fel kelett volna váltani (de nem megvalósíthatatlan mese energiaforásokkal mint a szoláris), csak a régi nem engedte, és még mindég nem engedi (sajnos). Mivel kelett volna felváltani? Nem tudom... de aki azt hiszi, hogy az olajnak nem lett volna alternatívája ha a politika nem azt nyomja az téved abban 100% biztos vagyok benne. Sajnos mindaddig még ilyen mesebeli energiaforrásokkal ámítják a világot az olaj marad az úr.
Egyébként nem kell beszarni mire az olaj elfogy (nem fogy el soha csak annyira drága lesz) addigra más energiaforrások veszik át a helyét. Ezek a dolgok nem 2-3 év alatt fognak történni hanem inkább 20-30, éz ez bõven elég a váltásra. A nyugati civilizáció nem fog tönkremenni, egy nagy transzformáció elõtt van és ez után jobb lesz mint most, persze a transzformáció nem lineáris, leszenk rövidebb hanyatlások is az nem kétséges... de én úgy látom, hogy a legnagyobb fejlõdés éppen akkor van amikor a dolgok akadoznak nem akkor amikor minden tökéletes.
Régi mondás mi szerint az innováció és fejlõdés annya a szükséglet... vagyis így valahogy mondják. A mérnökök, tudósok, kutatók csodákra képes emberek csak nem kell nekik utban állni.
Más kárán meg nem tudsz tanulni (az baromság), ha valamit nem tapasztaltál nem tudod mirõl van szó (fõleg ha olyan dologról van szó amit még soha senki nem tapasztalt). Más kárán csak akkor "tanulsz" ha olyan dolgokat csinálsz amit már más csinált... az elõrehaladás és fejlõdés éppen az, hogy olyan dolgokat csinálj amit még senki nem csinált, hogy olyan dolgokat kombinálj amelyeket még senki nem kombinált (vagy ha igen akkor olyan kevesen, hogy még nincs lehetõséged látni).
Ha Nikola Tesla, Thomas Edison, Henry Ford vagy William Boeing másra várt volna, hogy "más kárán tanuljon" akkor lovas kocsival járnánk még mindég, és gyertyafénynél vonulnánk alkonyatkol az ágyba. Két féle ember van a földön olyan aki vezet és olyan aki kisér... ha nincs aki vezet akkor nincs mit kisérni, ha megállunk bedöglünk.
worst-case peak oil / klíma scenárióra lefordítva ez azt jelenti, hogy nem bánod, ha beledöglesz az emberiség 90%-val egyetemben. szíved joga.
failure is not an option. az egyéni túlélés szerintem elég mission-critical ahhoz, hogy bele se gondoljak a failingbe.
a "kisebb-nagyobb sikertelenség" helyett inkább a más kárán tanulok. miért kéne predesztináltan kicsit sikertelennek lennie valaminek? ezt azok mondják, akik nem tervezik meg megfelelõen a cselekedeteiket az adott projekt kapcsán (bocs, ne vedd magadra). veszek tojástartót vagy becsomagolom a tojást.
amirõl te beszélsz, az szerintem az alapkísérlet vagy teszt, aminek pont az a célja, hogy még project failure elõtt igazoljon vagy cáfoljon egy adott (jellemzõen technológiai) hipotézist. leejtem a kosarat egy tojással megnézni bírja-e.
Nem értem, hogy miért erõltetnek egy olyan dolgot, amirõl nem tudni, hogy egyáltalán mûködik. Akkor játszadozzanak ezzel, ha majd sok mûködõ tenyésztõreaktor lesz. Lesz idõ kidolgozni a fúziósat is, ha lehetséges.
bocsánat kimaradt az elõzõ elejérõl: "a környezetet nem negatívan befolyásolva."
hogyne létezne fenntartható technológia. valamilyen módszer, ami tartósan képes x egyedet y színvonalon életben tartani.
"a lényeg éppen az, hogy még mielõtt káros fel kell váltani valamivel ami tovább viszi a dolgokat de nem úgy, hogy káros legyen"
lásd angolvécé és nádvécé gyönyörû példa.
a legnagyobb tévedés magunkat nem a természet részének hinni. amirõl te beszélsz, azt úgy hívják: olaj. mihelyst elfogy mindenki elõveszi a kiskapát és vadul elkezd a természetes fõdbe kapálni, nehogy éhen dögöljön.
"Egyébként a föld nincs túlnépesedve, csak a jelenlegi technológiák nem elég fejlettek"
egyébként én istenség vagyok, csak ezek a szuperképességeim nincsenek.
komolyra fordítva a szót megint az olajról van szó. elég fejlettek vagyunk most, hogy eltartsunk ennyi embert, mert van olaj. mit is mondtál a megbotló tojáshordókról? gondolom van B terved ha esetleg elfogyna az olaj.
az emberiség történelme semmire sem ad világos választ. 200 évvel ezelõtt minden máshogy volt. amit válasznak látsz az a szisztematikus pénzakarás, ha úgy tetszik túlélés. a baj az, hogy a túlélés a jelen szabályai szerint történik, nem pedig a várható jövõ szabályai szerint.
a "jól bevált" alatt személy szerint arra gondoltam, hogy az ismert képességû, 100 millió fok alatt is mûködõ napelemeket is lehet tolni, pont ahogy írod innovációval és k-f-fel. nem azt mondtam, hogy álljunk meg a fejlõdésben.
"Márpedig elektromos energiát ipari méretekben nem lehet tárolni. Az erõmûvek minden pillanatban pontosan annyit termelnek, amennyit felhasználsz."
Erre sokfele megoldas van.Hegyteton levo viztarozoban vizetpumpalunk,es ha kell leengedjuk es az forgatja a turbinat.De ma mar vannak focipalya meretu akkumlator tombok kifejezeten ilyen celokra,amik tobb tiz megawatt aramot tudnak tarolni.
És még valamit a "Failure is NOT an option." a létezõ legroszabb stratégia... ha nem esünk hasra akkor nincs mibõl és mikor tanulni. Az a fontos, hogy ne tegyünk minden tolyást egy kosárba és akkor ha hasra esünk nincs minden veszve. Ezt a hülye stratégiát csak olyan emberek támogatják akik soha nem csináltak az életben semmit, mert aki valamit csinált az nagyon is tudja, hogy minden sikert sok kisebb nagyobb sikertelenség elõz meg.
NEM LÉTEZIK fenntartható technológia... a lényeg éppen az, hogy még mielõtt káros fel kell váltani valamivel ami tovább viszi a dolgokat de nem úgy, hogy káros legyen (vagyis nem úgy, hogy a kár maradandó legyen).
Egyébként a kipusztulástól való távolságot lehetetlen mérni (és ezért értelmetlen vitatkozni rajta), nem is errõl beszéltem hanem arról, hogy mennyire minõséges és kényelmes az élet most és milyen volt akkor amikor nem volt technológia. Szóval a legnagyobb tévedés az embert a természet részének tekinteni, mert az ember régen kivált a természetbõl... az ember a civilizáció és a társadalom természet függõ (ezért kell megvigyázni a természetes környezetet, nem konzerválni hanem megvigyázni, vagyis olyan "helyzetet" (azért teszem idézõjelbe mert helyzet valójában nem létezik állandóság nélkül és a természet nem ismer állandóságot) kell fenntartani amelyben az emberi társadalom tovább tud fejlõdni.
Egyébként a föld nincs túlnépesedve, csak a jelenlegi technológiák nem elég fejlettek, hogy több embert életminõség romlása nélkül támogassanak... éppen ezért van szükség új technológiákra. Kevés emberel nem lehet elérni olyan fejlett piacot mint amilyen van, a népeség visszafogása (nem természetes módon) az emberiség végét jelentené (mégegy szar módszer amely nem tartalmaz értéket). Egyébként látható, hogy a fejlett világban a szaporulat stabilizálodott. Bill Gates a mólt héten éppen arról számolt be, hogy Afrikában a szaporulat éppen azért magas mert a gyerekek fele meghal, azokon a területeken ahol sikerült a gyermek elhalálozást csökkenteni ott drasztikusan csökkent a szaporulat is. A magas szaporulat is egy primitív válasz a túlélést veszélyeztetõ erõkre.
Ha ezeket az erõket korlátoljuk a magas szaporulatra sincs szükség és meg is szõnik (semmi tiltás nem kell hozzá). Ki kell bújni a sötétbõl, az emberiség történelme világos választ nyújt azokra a kérdésekre, hogy jobbat csak a fejlõdés csak az új módszerek feltárása és alkalmazása hozott és, hogy a legtöbb nyomor éppen abból származott amikor valaki a már meglévõ "jól bevált" (mekkora marhaság) eszközöket és megoldásokat nyomta le az emberek torkán.
kis ökokatasztrófás adalékként: én úgy gondolom számottevõ matematikai esélye van annak, hogy a nyugati világ beborul még a mi életünkben. peak oil, jégsapkák, erdõirtások erre hangsúlyozom matematikailag alapot adnak.
ha nem lesz áram a házadban hova ürítesz az elsõ 2 nap után? és akkor melyik a jobb megoldás? a gépek vagy a nád? szigorúan matematikailag, mint a légzsák a kocsidban. ugye azt se venné meg senki 2-300e pénzért, ha nem lenne kötelezõ.
"Különben a technológiai fejlõdés nélkül most is az a kis (a jelenlegihez képest) értéktelen és bizonytalan világban élnénk (már az a kevés ember aki képes lenne fennmaradni a technológiai fejlõdés nélkül). Össze sem hasonlítható a régi primitív élet és a modern élet, persze mikor jobbat nem ismersz akkor az a jó ami van."
miért gondolod, hogy most messzebb vagyunk a kipusztulástól, mint ötezer éve? mert ugye a fennmaradás a faj kipusztulásától mért távolság.
az, hogy te most marha modernnek meg fejlettnek érzed magad nem jelenti azt, hogy nem tettünk akár már mostanáig valami olyan visszafordíthatatlant, ami a faj kihalását eredményezi. szóval az egyén életben maradása nem egyenlõ a faj életben maradásával, ezt kihagyod az eszmefuttatásból.
egyébként szép gondolatok, csak pont a célt definiálod rosszul. ez különböztetne meg minket az állatoktól, hogy képesek vagyunk belátni cselekedeteink következményeit és ennek megfelelõen tervezni.
lehet, hogy azonnali és durva születésszabályozás kéne, hogy tizedennyien legyünk. akkor lehetne normális léptékben gazdálkodni az erõforrásokkal. nem azt mondom, hogy kiskanállal, ugyanúgy hatékonyan csaképp fenntartható(bb) módon. a fejlõdés nem feltétlenül technikai fejlõdés.
mondok egy példát: te belepisálsz az angolvécébe, aztán az mittomén hány, erõmûvel hajtott szivattyún át eljut a többtíz km-re levõ tisztítóba, ahol megint gépek ésatöbbi. egy ökofaluban meg ásnak egy nagy gödröt a kolónia szélén, beleraknak kavicsot meg nádat.
érted, a tudásunk nem veszne el, ha most azt mondnanánk, hogy fenntartható technológiákra helyezzük a hangsúlyt. ugyanúgy tudnánk a bacikról meg az anyagokról meg általában a világról.
Nem forgatom ki a szavaidat. Nem is az ITER az amirõl én beszélek (az csak az egyik út és éppen azt mondom, hogy nem egy uton kell járni mert akkor nagy a kockázat és azt jelenti, hogy valami úton magakadályoztuk a másik konkurens utakon járást).
Különben a technológiai fejlõdés nélkül most is az a kis (a jelenlegihez képest) értéktelen és bizonytalan világban élnénk (már az a kevés ember aki képes lenne fennmaradni a technológiai fejlõdés nélkül). Össze sem hasonlítható a régi primitív élet és a modern élet, persze mikor jobbat nem ismersz akkor az a jó ami van.
És senki sem mondja, hogy ez volt az egyetlen út és azt sem, hogy ez volt a legjobb, de az emberiség ere volt képes ez a valóság a többi csak filozófia a többi csak elmélet. És nincs olyan, hogy "kivezet a bajból", az élet problémák megoldásának folyamata, ha nincs probléma nincs élet... a kérdés csak, hogy az elõttünk álló problémákat képesek vagyunk e olyan tempoval megoldani, hogy egy elõre tudjunk haladni, hogy ha néha van is egy-két lépés hátra, ha néha van is némi visszaesés, némi kár... de hoszabb távon elõre haladás legyen. Eddig ebben sikeresek voltunk és hiszem azt, hogy a jövõben is azok leszünk de éppen ezért kell új módszereket, új technológiákat felfedezni és alkalmazni, mert a jelenlegiekkel nem leszünk képesek folytatni a fejlõdést... és ha a fejlõdés megáll az emberiségnek vége. A földön élõ majdnem 7 milliárd ember nem tud abban megegyezni, hogy mi az ami fontos, hogy milyen cél van (mert ez mindenki esetében más más), de abban, hogy a közös célunk a fennmaradás és a fennmaradás csak fejlõdés melett lehetséges abban meg tudunk egyezni. Ezért kell kölünbséget tenni a közös és a magán között, a közös értékek eszköze a szabály nem pedig a parancs, a közös értékek nem végsõ cél felé mutatnak hanem egy absztrakt szabály rendszerhez amelyben sok sok kisebb nagyobb cél megvaléósításara van esély, nem az a kérdés, hogy mit, hanem az a kérdés, hogy hogyan. A politikának ezzel kellene foglalkoznia, a hogyan az a politika kérdése nem pedig a mit. És ha a szabály rendszer jó akkor sok ember, sok cég és sok szervezet különbözõ hasznos dolgok létrehozásán dolgozhat, olyan dolgok létrehozásán amely nem érdekel bennünket de a végén mindannyian élvezni fogjuk az eredményét.
Amikor az emberek elkezdtek dolgozni a számítógép ötletén, senkit kurvára nem érdekelt a dolog, fõleg nem a politikát és a közvéleményt... de az a néhány ember mégis csinálta és ma mindenki óriási hasznot élvez ez miatt, sõt mondhatni lehet, hogy az a jelentéktelennek megítélt apróság lett a jelen kor meghatározója az ami nélkül már elsem tudjuk képzelni az életet és ami nélkül sokkal de sokkal szegényebb életet lehet élni.
Nem volt itt semmi központi cél, semmi központi döntés, semmi 400 milliárdos terb... csak szabályok amelyek keretében szabadon dolgozhatott az ember és az eredmény elképesztõ lett nem csak annak aki ezt csinálta hanem mindenkinek.
Különbséget kell tenni a cél-irányitott ember (nem a saját célja) és a szabály-irányított ember között az egyik rab a másik szabad ember. Az egyik csak azt csinálja amit lerajzolnak neki (építi a meglévõt) a másik kreatív, innovatív és a fejlõdés alapja.
felesleges kiforgatni a szavaimat. csak arról beszélek, hogy az iter ismeretlen kimenetelû projekt, amire épeszû ember nem épít infrastruktúrát. márpedig ez a cikkben szereplõ projekt célja.
egyébként pont a technológiai fejlõdés okozta azt, hogy mindjárt "bedöglünk". nem azt mondom, hogy lett volna üdvözítõbb út. az sem bizonyított azonban, hogy ez kivezet minket a bajból.
Ez a logika szerint adjunk mindenkinek kiskanalat (hogy ezzel kapáljanak) és megoldjuk a munkanélküliséget (mindenki el lesz foglalva 100% de jelentéktelen produktivitás melett)... mert a meglévõ megoldások csak akkor jelentenek megoldást ha semmi új értéket nem termelünk, ha nettó negatív eredményre törekszünk. Meglévõ megoldás szart sem ér, fõleg nem egy modern fejlett világban.
Ez kb. olyan mintha azt mondanánk, hogy az afrikai parasztnak adjunk gépet mert akkor 100% növeli a termelését (és ez egyszerû dolog mert semmi új tudást nem igényel) de a haszon nagyon kicsi, mert kicsire a 100% nem sok... a másik megoldás az amcsi vagy EU paraszt akinek a termelése már így is tetõn van, új innovációk révén (amelyekhez kutatás és fejlesztés kell) mondjuk 5% növeli a termelést... és ez az 5% az õ esetében 10x annyi mint az afrikai esetében a 100%. Most akkor melyik a jobb megoldás (környezetvédelmi szempontból is)?
A jövõ nem képzelhetõ el a meglévõ megoldásokkal, ha ezzel akarunk jövõt akkor bedöglünk.
úgyértem az a vagonnyi pénz, amit a fúzióra költenek épp elég kell legyen, hogy valami kijöjjön belõle belátható idõn belül. nem a fúzió ellen vagyok, csak épp elég lóvé megy oda is.
én úgy gondolom ez az elõremenekülõsdi jópofa, de a jelenlegi helyzetben inkább a már mûködõ megoldásokba kell nyomni a pénzt. majd ha már teli van mindenki óccó napelemekkel meg hõszivattyúval és még nem elég, akkor legyen persze fúzió. ahogy most állunk (a klímakutatók jelentõs része szerint) inkább azonnali cselekvésre van szükség, a fúzió most olyan, mint 19-re lapot húzni.
Éppen ezért kell fejlõdni és átlépni a "jelenlegi mûszaki megoldásokat"... de ehhez kutatás, innováció és tudás megosztásra (nem pedig elzárásra) van szükség.
nem az volt, hogy a jelenlegi mûszaki megoldásokkal nincs is elég lítium a számottevõ energiatermeléshez szükséges reaktorszámhoz?
nem találom a szép képet a belsejérõl.
Persze, hogy semmi... és ezért is érdemes csinálni, az amit már tudunk az nem sokat ér, az amiben új lehetõségek tárnak fel azt érdemes csinálni. Minden a világon ami valami nagyot hozott ilyen volt, kinevetett dolog amelyet csak néhány ember volt elég bátor üldözõbe venni és éppen ezek a dolgok azok amelyek megváltoztatták a világot amelyek 1000x megtérülést (vagy még nagyobbat) hoztak.
A nap energia már évezredek óta ismert dolog, nagyon sok féle képpen használja is az ember már évezredek óta és semmi ismeretlen sincs benne, és tudjuk, hogy nagyon "híg", hogy óriási területekre van szükség, hogy valami értelmes mennyiséget "kaszáljunk le", még akkor is ha 100% a kihasználási fokozat. Itt semmi új nincs, minden ismert és minden világos (hogy nem hozhat semmi forradalmit, a legjobb esetben is csak felválthatja a jelenlegi energiatermelés egy részét), a fúziós energia töredéke felváltja a jelenlegit és kinyitja a következõ kaput, elhoz egy olyan világot amelyben nem a jelenlegi energiafogyasztás lesz elképzelhetõ hanem annak 10x, 100x... ez az ami megéri ez az ami valódi civilizációs lépést eredményez elõ.
Az egyik a régi új ruhába öltöztetése a másik valami tényleg új. Még ha mondjuk esetleg lehetetlenség (már miért lenne de mégis) akkor is érdemes megprobálni. A fuzió létezik és létezik szabályozott formában is... (a Nap is szabályozott forma és az ITER is csak az a baj, hogy még nettó energia fogyasztó és nem termelõ) még csak azt kell megtalálni, hogyan tudnánk ezt kicsiben és biztonságos feltételekkel itt a Földön létrehozni.
De mondom nem ez a lényeg... nem mondtam, hogy most mindent a fúziós energiába kell fektetni, azt mondtam, hogy hagyni kell a piacot, hogy megoldásokat találjon... mert még eddig MINDÉG a piac találta meg a megoldásokat és sokkal hatékonyabb ha nem szívják el tõlle az erõforrásokat és ha nem adnak neki politikai "segítséget" (korporatizmus). És nem csak az energia a fontos, a 400 milliárd egy része olyan dolgokra is szükséges amelyeknek semmi közük az energiához de sok embernek fontosabb dolgot jelentenek. Én pl. jobban szeretném ha igazi áttörések lennének az egészségügyben, ha 100 évig élhetnénk egészségesen mert a nanótechnológia ezt elérhetõvé tenné mint, hogy 15% energia "zöld" legyen mert a 15% úgy sem változtat semmit a helyzeten, esetleg nem 2080-ban fogunk megfulladni hanem 2090-ben :)
És fogadni merek, hogy konkurens erõforrás felhasználások 2050-ig nem csupán 15% hanem akár 100% tiszta energiát is biztosíthatnak... a LIFE is érdekes ebbõl a szempontból. Kockázat van... de mindenben van kockázat... az igazi hülyeség ekkora összeget egy lapra tenni, ekkora összeg kezelését néhány ember döntéshozási körébe tenni... mintha mindenttudó Istenek lennének.
igen, egyértelmû hogy kell is rá. azonban tényleg komoly keresztmetszetek kellenek egy archimédészi körhöz. a vízszivattyúzásban pont az lenne a jó, hogy pont a megfelelõ munkapontban hût csak. a vízhûtés folyamatosan rontja a hatásfokot, mert jó hõvezetõbõl kell lennie. persze gondolom menedzselt az ipari cucc hûtése és a regenerátor szakaszosan kapja a vizet, de az megint a komplexitást növeli. egy jól megtervezett víznyerõ fluidyne geotermikus hûtésû lenne, a kiemelt víz 10 fokos. a hûtött víz legalább környezeti hõmérsékletû.
keress rá nitrozil sörösdobozos-csapvizes stirlingjeire a jutubon. azok legalább teljesítenek csak gyenge hatásfokkal.
ez amit otthonra linkeltél egy demó 0 nyomatékkal. mit akarsz ezzel? épphogy saját magát legyõzi.
Informatika és tudomány
