"Ha pedig a munkánkat végezve, hosszabb ideig nem tudunk ide benézni, de idõt szakítva néha-néha mégis belépünk és kijavítunk eget verõ buta beírásokat, akkor ezért nem sértegetéssel, tiszteletlenkedéssel kellene "fizetni"."
A saját portádon javítgassá, gena. Nincs itt semmi szükség a szagértelmedre.
Hát ez gyönyörû. Miközben ezt írtad miket képzeltél magadról? Tényleg elhitted magadnak, hogy kompetens vagy a témában?
Légyszíves írdd le új törvényekkel a valóságot, úgy ahogy neked tetszik, ha a fizika nem elég jó neked. Igazán megtehetnéd ezt az emberiségért, ha ekkora szakértõnek képzeled magad. Mi itt ingyen vállaljuk, hogy rámutatunk az összes elhibázott lépésedre, csak írj, mint régen! Kezdhetnéd az inerciarendszerekkel, vagy az energiamegmaradással, mert azokkal kapcsolatba, mindíg olyan tanulságosak a tévedéseid.
Nem azért uraim, de "Tudományos eszmecsere" ennek a topic csoportnak a neve.. A tudományossághoz nem csak az kellene, hogy elolvasni, az elolvasottat megérteni tudja, itt minden hozzászóló, "két mondattal, de eggyel is lehet" szinten, hanem az is, hogy ne sértegessen senki se úgy, hogy közben ilyen szinten elakad.
Persze ha nincs mondanivalója, vagy csak úgy idemásol részeket a net-rõl, mint ahogy láttuk, a "deklarált állításokról" nem tudja, hogy ugyanazt írta le két változatban, akkor talán magába kellene szállnia, és tisztelettel kérdeznie az olyan idõs tanároktól, mint amilyenek a kollégáimmal vagyunk errefelé. Ha pedig a munkánkat végezve, hosszabb ideig nem tudunk ide benézni, de idõt szakítva néha-néha mégis belépünk és kijavítunk eget verõ buta beírásokat, akkor ezért nem sértegetéssel, tiszteletlenkedéssel kellene "fizetni". A minimális illem, ovis korra megtanulható. Aki azt a szintet elérte, az megköszöni a segítséget. A többiek pedig forduljanak Óvónénijükhöz bizalommal, és ne itt troll-kodjanak!
"Egy értelmes, tartalmas mondattal válaszolhattál volna. Helyette 7 db alaptalan, hazug, mellébeszélõ mondattal feleltél."
Jól értettelek.. Két mondat-egy mondat a problémád, Ezek szerint Te nem olvastad a fenti részt..
Mármint mire gondolsz? Írtam ,hogy két mondattal is felelhet, de egy is elegendõ.. sõt egy fél mondat is. Vagy nem értem, hogy milyen szabályváltozásra gondolsz?
"Tessék a kérdés újra:" fogalmazd meg két mondattal azt, hogy Einstein speciális relativitási elve miben különbözik a perspektivikus leképzéstõl."
Ha erre képes vagy, akkor vitázhatunk a fizikáról, mert akkor igazolod, hogy közel annyira ismerheted mint én."
Kiez te? Hát mit képzelsz te magadról? Olyan öntelt vagy, mint sok másik nekifutásból. Te itt egy bohóc vagy bazze, aki mindenbe belekontárkodik.
Te biztos jobban tudod. Te vagy itt májer jani.
Amit én ide írok, azt én nem a kisújamból szopom ki, mint te az okosságaidat. Ezek nem az én gondolataim, úgymond, én csak bekopiztam ide. Te igazából nem velem, hanem Richard Phillips Feynmannal vitatkozol. http://richardfeynman.lap.hu/
Ha korunk vezetõ fizikusai deklaráltan állítanak valamit, azt érdemes számításba venni. Nem biztos, hogy 100%-ig bizonyos kijelentéseket tesznek. Nincs abszolút bizonyosság. Az is lehet, hogy a világ nem is létezik, akár. De ostobaság ezeket az embereket figyelmen kívül hagyni. Nem véletlen, hogy õk ott vannak a cernben, te meg itt jártatod a szádat.
Na!
"egy ilyen fórumra minden jöttment beteheti a lábát."
Már van tapasztalatom benne milyen veled vitázni. Mikor látványosan pofára esel, még akkor is beteges hülyeségeidet szajkózod.
Más topikban számtalanszor beégtél már. Legalábbis rendes ember szégyellné magát azok után amit mûveltél. Ezért talán érthetõ miért nem állok neki megint korrepetálni téged fizikából.
Egyébként mi történt, hogy vissza evett a fene? Kivágtak a többi fórumról, és itt töltesz megint egy-két hetet, hogy az ostobaságaiddal szórakoztasd a közönséget?
Azért azon érdemes lenne elgondolkozni, hogy másoknak miért mûködik a fizika. Valójában, csak annyi a trükk, hogy egyesek a fizika hibájának tartják, ha nem értik, és egyszerûbbnek tartják újraértelmezni, mint rendesen megtanulni
Igazából, ha valóban értené azt amit vitat, akkor képes lett volna értelmesen válaszolni a kérdésemre.
Nem értem mire jó a trollkodásod, szerintem kicsit szálj magadba és fogadd el, hogy itt az SG fórumon nem te vagy a legokosabb ember(szerintem máshol sem egyébként).
#90 Nagyon jók és rendezettek az írásaid személy véleményem szerint. Ezekre a buggyantakra meg ne hallgass egy ilyen fórumra minden jöttment beteheti a lábát.:)
Elsõként a világegyetemrõl se azt nem tudhatjuk, hogy végtelen-e a kiterjedése, sem azt, hogy bármennyire zártnak tekinthetõ-e.. Így a benne lévõ anyag és energia keletkezésének is lehet helybõl több magyarázata, oka.
A T1 csak annyit kötött ki, hogy se halmazállapot se energia közlés, mi a kémiai energiákat odaértjük, de a Schrödinger féle határozatlansági hatásokat sem kizárni, sem beleérteni nem lehet. Ilyen módon az általad vákuum fluktuációnak vélt jelenség is már megsérti a "törvényt".. amely egyébként sem törvény, csupán egy tétel, azaz elfogadását az alkalmazóra bízott feltevés.
A T2-t megdönti minden spontán folyamat amikor a hõáramlás a hõmérséklet különbséggel szemben zajlik, azaz a hidegebb helyrõl áramlik az energia a melegebb helyre. Azaz minden kétkomponensû diffúz folyamatban, az elektronoktól a molekuláris párolgásig.
Gézoonak van egy szobában is végezhetõ kísérlete. Amelyben egy PET palackba egymás mellé tett egy nedvesedõ és egy nem nedvesedõ felszínû lapot. A nedvesedõ lapon szétterülõ víz felületének görbületi sugara sokkal nagyobb mint a nem nedvesedõ ( teflont használt) felszínen lévõ csepp görbületi sugara. Ez utóbbit igazította alulra, így a nedvesedõn megnövekvõ vízcsepp amikor mérete eléggé nagy, lefolyik a nem nedvesedõ felszínre, gömb alakot vesz fel és elpárolog. Mert a felület egységre esõ gõz koncentráció telítetlen mind addig amíg a gõztérben bárhol van olyan hely ahol nedvesedõbb felszín van jelen. A párolgáshoz energiát von el a környezetébõl és a nedvesedõ felszínre kondenzálódva ott leadja a kondenzációs hõt és lefolyik alulra újból párologni. A folyamat nem áll meg. És igaz, egy-egy csepp nem túl sok energiát szállít, de ne feledjük! Az óceánok is csak cseppekbõl állnak.
"Bazze..te még soha nem láttál diffrakciós interferencia képet?"
Hogy "Bazze" vagy sem, de az interferenciakép csak és kizárólag anyagon jöhet létre.. sohasem a térben ahol még a fény létezik.
Hogy felfoghasd "Bazze", csapj a tenyereddel a vízfelszínre, majd emeld fel a kezedet!
A hullámok, a víz hullámai, a hullámot keltõ nincs jelen a vízben. Csak kizárólag a hatására elmozdult anyag hullámzik.. A kezed "Bazze" nem hullámzik..
"Neked a középkorba kellett volna születned. Annyira le vagy maradva."
Errõl vitatkozhatunk, ha meg tudod fogalmazni két mondattal azt, hogy Einstein speciális relativitási elve miben különbözik a perspektivikus leképzéstõl.
"Csak zárt rendszerre mondták ki a termodinamika I. tételét. Egyébkánt soha, senki, sehol sem bizonyította a helyességét."
Az univerzum önmaga is egy zárt rendszer. Idõben térben. A lényeg, energia önmagától nem keletkezhet, és nem is tûnhet el. Tehát ha más nincs, marad a vákuum fluktuáció. Minden ezt bizonyítja. A termodinamika tapasztalati törvény. Minden mérés igazolja létezését.
"A második még érdekesebb. Egyszerû kísérlettel igazolhatóan hamis." Ezt mire mondtad?
"Még fényt soha senki sem tudott hullámzáson kapni.. Hullámozni csak a testek képesek." Bazze..te még soha nem láttál diffrakciós interferencia képet?
Neked a középkorba kellett volna születned. Annyira le vagy maradva.
Egyébként a fény kettõs természete sem kettõs természet.
Még fényt soha senki sem tudott hullámzáson kapni.. Hullámozni csak a testek képesek.
Mindenféle kötözködés nélkül, de akkor már pontosan. Csak zárt rendszerre mondták ki a termodinamika I. tételét. Egyébkánt soha, senki, sehol sem bizonyította a helyességét.
A második még érdekesebb. Egyszerû kísérlettel igazolhatóan hamis.
Alapvetõ dolog az termodinamika 1. fõtétele. Azaz az energia nem vész el, és nem is keletkezik, csak átalakulhat. Tudjuk azt is, hogy mûködik a vákuum fluktuáció folyamata. Ez a jelenség megengedi extra energia megjelenését, de általában csak nagyon rövid idõre, és csak abban az esetben, ha ez a többlet energia visszakerül a vákuumba. Ez az dolog ami lehetõvé teszi az alagút effektust, és a határozatlansági relációt is mûködteti. Általában olyan rövid idõre jön létre ez az effektus, hogy mûszerekkel nem vizsgálható, de következtetni lehet rá, olyan eseményekbõl, melyekben egy részecske olyan ellenállást is le tud gyõzni, melyhez nincs meg az energiája, önmagában, de azt kölcsön adja vákuum. A vákuum fluktuációt, a térsûrûség változását lehet mérni két arany lemez között mûszerekkel. Tehát több bizonyíték, és tapasztalat van ennek a jelenségnek a megértésére.
A következõ. A termodinamika 1. szerint, a világ nem jöhetett létre csak úgy magától. De a vákuum fluktuáció gyakorlatilag lehetõvé teszi, de csak abban az esetben, ha ez az energia ami a világot alkotja, véges idõn belül visszakerül a vákuumba, azaz a semmibe. Ez az idõ lehet tetszõlegesen hosszú is, a lényeg, hogy véges idõn belül. Nem lehet végtelenül hosszú ideig ez az energia szabadon, mert azt sem a vákuum nem engedné meg, és a termodinamika 1. fõtétele is sérülni, ami alapvetõ tapasztalati törvény. A legfontosabb és legalapvetõbb a természettudományokban, az energia törvény. Nem én látom borúsan. Ez nem borúlátás. Most jelenleg így tudjuk, nagyon nagy bizonyossággal. A végsõ igazságot meg csak az idõ mutathatja meg.
Utána néztem az általad említett dolgoknak viszont nem találtam megdönthetetlen bizonyítékot arra, hogy vákuum fluktuációból vagy másból arra lehessen következtetni, hogy ez a világ el fog pusztulni. Szerintem ezt inkább csak te gondolod hozzá. Egyenlõre keveset tudunk és csak feltételezések vannak ebben a témában. Nem véletlenül építettek egy LHC nevû szerkezetet amivel az atom szerkezetét próbálják felderíteni az eddigi legrészletesebb mérésekkel. Jobban járunk szerintem, ha legalább azt megvárjuk ott miket sikerül kideríteni.
#82 Mondani mindent lehet lásd elõttem, kérdés hogy ebbõl mi az igazság. Én csak azt próbálom bizonyítani, hogy Frayer túl sötéten látja ezeket a dolgokat.:) Amúgy minek neked az a félig áteresztõ tükör?
Ennek semmi köze a pesszimizmushoz. Ezek tények. A világ energiája valahonnan származik. Megfigyeltük a vákuum fluktuáció jelenségét. Tudjuk miaz. Tudományos módszerekkel jutottunk el a következtetésekhez. Nem találgatással, hittel.
Tény. Amikor a világ létrejött a vákuumból, egyértelmûen eldõlt, hogy hogy, és mikor fog megsemmisülni. Mert az univerzumnak bizony vissza kell adnia a kölcsön kapott energiát a vákumnak, és ez azzal jár, hogy megsemmisül. A vákum meg nem ad kölcsön úgy oda semmilyen energiát, hogy bizonytalan abban, hogy vissza kapja e. A vákum átlát téren, és idõn is, mikor oda adja az energiacsomagokat, már akkor tudja mint a foton is, hogy hol és mikor fogja visszakapni. Tehát mindenképpen egy haldokló világban élünk. Semmi esély arra, hogy örökké létezzen a világ.
Nézz utána a vákuumfluktuáció, és a virtuális részecskepárok fogalmának.
Vannak akik úgy tartják, hogy az egész világegyetem egy gigantikus vákuum fluktuáció. De nem örökéletû. Ugyan létrejött, és kölcsönkapott némi energiát a vákuumból, a semmibõl az univerzum, azzal a feltétellel, hogy minden egyes csepp energiacsomagocskát, minden egyes watt, joule energiát vissza kell, hogy adjon a vákuumnak. Amikor a világ létrejött, abban a pillanatban már egyértelmûen eldõlt, hogy hol, és mikor, milyen formában fog ez a kölcsönkapott energia visszakerülni a semmibe, és megsemmisülni.
A világ, maga a végzet. A születésénél fogva halálra van ítélve.
Agy van. Már a kibocsátás pillanatában pontosan tudnia kell a fotonnak, hogy hol és mikor fog elnyelõdni. Ez egy fizikai kvantummechanikai tapasztalati törvény. Tehát amikor létrejött az univerzum, már a keletkezése pillanatában tudnia kellet, hogy hol és mikor fog véget érni. Úgy gondolom. Akár merre is irányítod a zseblámpát az ûr, a csillagok felé. Minden egyes fotonnak valamikor el kell nyelõdnie. Máskülönben, nem egyenletesen világítana a lámpa. Az univerzum zárt. Nem nyitott, mint régen gondolták. Lehet, hogy most nyitottnak látszik, de idõben, végül zárt lesz, és minden foton végül elnyelõdik egy pontban.
Onnan tudja a foton, hogy mi lesz a jövõben, vagy mi volt a múltban, akármilyen távolságról, hogy a foton számára egyszerûen nem létezik az idõ. Minden idõpont, a múltban, és a jövõben, MOST van számára. És minden térbeli pont ITT van neki ahol van. Ezért akár mi is történik bárhol bármikor, azt a foton, a részecskék figyelembe veszik, és a szerint viselkednek.
Mikor egy részecske fotont készül kibocsátani, a kibocsátás pillanatába, egyértelmûen kiderül, konkrétan hogy a te szemedben fog elnyelõdni, 10 milliárd év múlva, 10 milliárd fényév távolságra. Ezért a részecske kibocsátja a fotont, mert tudja, hogy ezt az energiacsomagot meg fogod kapni. Másképpen nem lehet.
Vagy lehet hogy félre értettem amit írtál. De most szerinted csak akkor jöhet létre foton ha az késõbb egy másik helyen( bár azt írtad hogy nincs se idõ se tér számára ) kölcsönhatásba lép valamivel?
"Foton, csak akkor bocsátódhat ki, ha valahol máshol el is fog nyelõdni." Ez is komoly. :) A Nagy Bumm 'elõtt' elvileg nem volt anyag...de amikor ez bekövetkezett mégis honnan "tudta" egy foton hogy el fog nyelõdni?
Én is mindig elképzelem a dolgokat mikor meg akarom érteni valaminek a mûködését. Vizuálisan is szoktam gondolkodni. Látom magam elõtt az eseményt.
A kettõsséget meg lehet érteni vizuálisan is. Persze nem a koppenhágai quantum fizika alapján, mert az tényleg zavaros, az csak matematikailag mûködik, logikailag már megbukik.
Feyman hullám modeljével már vizuálisan is meg lehet érteni. Arról van szó, hogy úgy képzeld el a dolgokat, hogy amikor valami nincs kapcsolatban semmivel sem, vagy adott megfigyelõ, vagy adott nincs vele kapcsolatban, kölcsönhatásban, annak a dolognak a számára ez a jelenség hullám állapotban létezik. Mint a hanghullámok terjed a részecske, valóságosan nem létezve. Tehát, amivel nem vagyunk kapcsolatban, számunkra az valóságosan nem létezik, csak információhullám ami a térben terjed hullám formában, önmagával interferálva. Teljesen más viselkedést mutatva a hullám, mint a részecske, ami akkor lesz a hullámból, ha valamivel kapcsolatba kerül.
Viszont lehet olyan, hogy valaki nincs kapcsolatban bizonyos eseménnyel, mások meg közvetlen kapcsolatban vannak vele. Ebben az esetben, egy esetben hullám állapotban van, más esetben meg részecske állapotban van. Ebbõl következik, hogy a valóság, más más megfigyelõk számára különbözõ lehet. Tehát azt is mondhatjuk, hogy a valóságból több különbözõ is lehet. Tovább véve a gondolatmenetet, több féle valóság van, gyakorlatilag, minden megfigyelõ számára létezik egy valóság. Ez a multiuniverzum. A párhuzamos valóságok világa, ahol minden világ, kicsit különbözik egymástól, akár apró, akár alapvetõ dolgokban is.
Azt is fontos bele tenni az elméletekbe, amiket elképzelünk, hogy mivel a részecskék fotonokkal kommunikálnak egymással folyamatosan, ígí információt szereznek egymásról állandóan. Tehát a folyamat: Ha egy részecske kibocsát egy fotont idõben, térben, azt a fotont egy másik részecske el kell, hogy nyelje. Tehát az univerzumban legalább két részecske kell, hogy legyen, fotoncseréhez. Részecske mozgás során, állandó foton kibocsátás van és elnyelés. Részecske ütközések során is. A legtöbb kapcsolat fotonokkal történik a részecskék között.
A rejtélyes távolhatás. Hogy lehet az, hogy egy részecske pontosan tisztában van a körülötte lévõ univerzum állapotával, jõvõjével?
Ez azért lehet, mert a foton fénysebességgel halad, hullám formában, mind addig amíg kölcsönhatásba nem lép valamivel. Akkor összeugrik részecskévé. Az is igaz, hogy a fénysebességgel száguldó foton számára nem létezik a tér, és az idõ sem. Tehát a foton számára, ha egy másik galaxisból egy hidrogén részecske kibocsát egy fényrészecskét, amit ebben a galaxisban, ebben a naprendszerben, bolygón, a szememmel felfogok, ugyan abban a pillanatban, és ugyan abban a tér-pontban történik. A relativitás elmélet, és valóság szerint. És mivel így van, ezért lehet az, hogy amikor a másik galaxisban 10 milliárd évvel ezelõtt megtörténik a foton emisszió, már abban a pillanatban tudja a részecske, hogy 10 milliárd fényévnyire, 10 milliárd év múlva az én szememben fog elnyelõdni. Ezért nyugodtan kibocsáthatja a fotont. Foton, csak akkor bocsátódhat ki, ha valahol máshol el is fog nyelõdni.
Amúgy azt megjegyezném hogy ahogy az általános és középiskolákban tanítják a fizikát, kémiát az nagyon meghatározó a késõbbiekben. Én most konkrétan az atommodellekre gondolok. Nekem ez a hullám-részecske kettõsség, vagy a különbözõ 'átlagos' embernek nehezen elfogadható tulajdonságai az anyagnak mindig zavaró volt. Valószínûleg azért mert megprobáltam elképzelni hogy mi is történik és ugye a rossz, vagy hiányos modell alapján mindig ellentmondáshoz jutottam.
megvan minden ami kell, igaz késtem egy kicsit :D nem kellene melegíteni az oldatot? ...
Rosszul írtam. A nagy Brrr, amikor a részecskék alkotoelemeikre bomlanak és nagyon eltávolodnak egymástól, a nagy Recs az amikor egy idõ után a tágulás lelassul, megáll, elkezd az univerzum összehúzódni(gravitáció legyõzi a sötét energiát) és minden egy pontban sûrûsödik össze, mint a nagy Bumm-nál! :-)
Triviális. Mit bizonygassak? Talán álljak neki kísérletezni a kedvedért, és publikáljam az eredményt? Követelõés elõtt olvass!
Segítõ kérdések: Melegíti-e a fény a vizet? Nemtán elnyeli a fényt? Miylen színû a víz? Nemtán visszaveri a fényt?
Amúgy nekem is lenne egy kérdésem, bár ez sem ide tartozik. Én úgy tudom hogy ez a dolog, amikor valami fénysebességgel halad akkor annak megáll az idõ, ez csak akkor lenne igaz ha egyenletesem mozogna(ha nem így van akkor örülnék neki ha megírnátok), változó sebességnél más a helyzet. És ugye a részecskék nem örökkön-örökké ugyan azon a sebességen haladnak ide-oda. :)
Azért csökken az általad érzékelt 'fénymennyiség' a vízben, mert kölcsönhatásba lép a fény a vízzel, egyik eredménye hogy a víz felmelegszik, ezt te is tudod. :)
A hang az az atomok/molekulák rezgésével közvetítõdik (ahogy #60-ban is leírta meglöki a molekulákat és azok viszik tovább a hullámot) a füledben meg van egy jó kis szerkezet amit ezek ugyancsak megrezegtetnek és a rezgés frekvenciájától függõen hallod hogy mien magas a hang. A fény az egyáltalán nem ilyen hullám : pl.: nem kell közeg a terjedéséhez, és az elektromágneses hullám. Amugy itt olvass utána : http://hu.wikipedia.org/wiki/Elektrom%C3%A1gneses_hull%C3%A1m Itt pedig a hallás érzékszervének mûködése: http://hu.wikipedia.org/wiki/Csiga_(cochlea)
Ez valóban egy kézzelfogható példa volt, így érthetõ.
hát nem. a rádió nem úgy "hallja" a hangokat, mint az emberi fül. Az emberi fül a mechanikai hullámokat hallja, a rádió pedig a szemmel nem látható elektromágneses hullámokat "hallja" és alakítja át a fül számára hallható mechanikai hullámmá a hangszóró segítségével.
Mondok egy példát, hátha jobban megérted. Vegyünk egy rézhuzalt. A rézhuzal rézatomokból áll.
Amikor megpengeted ezt a rézhuzalt ezek a rézatomok összessége rezeg, ezek "meglökik" a levegõben található különbözõ gázmolekulák atomjait, ezek összesûrûsödnek, majd kitágulnak - szóval hang keletkezik.
A rézatomok viszont protonokból, elektronokból és neutronokból állnak,
Ha ezt a rézhuzalt bekötjük egy áramforrásba, azon a rézhuzalon elektronok áradata fog keresztülmenni. Ezek az elektronok találkoznak a rézatom elektronjaival, amelyek ezáltal gerjesztett állapotba kerülnek, és amikor visszatérnek fotonokat bocsátanak ki. A fotonkibocsátás meg hõ-, és fénysugárzásként érzékelhetjük.
Tehát a hang az makroszkopikusabb, az elektromágneses sugárzás meg mikroszkopikusabb-jellegû.
Ezt még most is nehezen tudom elképzelni azt hiszem jobban bele kell majd mélyednem ebbe a témába, hogy megértsem. A fizikának nekem mindig ez a része volt az amit valahogy nem értettem, ugye a sok más többi mellett.:))
"Amúgy mérte azt már meg valaki, hogy a fény sebessége az tényleg állandó nagyobb távolságra is?" A fény sebessége (mint a hangsebesség is) a közegtõl (lásd törésmutató) függ, nem a távolságtól.
"Az nem függ össze a hallaható hangokkal?" A hangot úgy képzeld el, hogy maga az anyag rezeg (gondolj egy vonós/pengetõs hangszer húrjára, vagy a levegõ kiterjedésére/sûrûsödésére), az elektromágneses hullámoknál meg a fotonok játszanak közre. Két különbözõ dolog rezeg, bár hasonlóan viselkednek (lásd: a hangsebesség és a fény sebessége is anyagonként változik; a Doppler-hatás felírható rádióhullámra, fényre és hangra is; az intenzitás mind hang-, fény-, és rádióhullám esetén a távolságtól függõen csökken). Vannak a hang frekvenciájával megegyezõ rádióhullámok is - lásd: ELF, SLF, ULF, VLF - illetve vannak igen magas frekvenciájú hangok is az ultrahangok (több száz MHz frekvenciájúak is!).
"Kár, hogy a második nem magyar, azt így annyira nem értem." Röviden és tömören: a hang intenzitása a távolságtól függ - a távolság négyzetének reciprokával csökken (hacsak nem szól közbe valami hangszigetelés, akkor jobban csökken). Ilyesmi megállapítható a fény/a rádióhullám intenzitására is (minél messzebb megyünk egy rádióadótól annál gyengébben veszi a rádió a jelét). Az intenzitás, az amplitúdó nem összekeverendõ a frekvenciával
A szemeddel ez elektromos hullám egy kis tartományát látod. A füleddel a hanghullámok egy kis tartományát hallod. 2 külön dolog. 2 külön érzékszerv van rá.
Ha ez így van a fény is egy hang, csak azt a szemünkkel "halljuk".:)
Mondjuk ezt így nagy merészség volt kijelentenem, azt azért hozzáteszem ezt semmivel nem tudnám bebizonyítani csak mindössze próbálom elképzelni a dolgot.
Pedig ha belegondolunk miközben a hallható hangokat hallgatod, közte ott van a sok rádióhullám is(hacsak nem valami bunkerben üldögélsz) csak úgy látszik a mi érzékszerveink nem arra lettek kihegyezve.
De hogy nincs összefüggés azt nem merném így kijelenteni, mert ott van a denevér ami szintén olyan frekvenciájú hangokat ad ki, amit mi nem hallunk. Én úgy gondolom, hogy a még annál kisebb frekvenciájú hangok azok amiket a rádióval hallunk és akkor így eljutunk a fényhez is, ami rettentõen kis hullámhosszal rezeg ezekhez képest. Valahogy így néz ki a fejemben most ez az egész.
Ha ez így van a fény is egy hang, csak azt a szemünkkel "halljuk".:)
nem függ össze (: gondolj bele, hogy beszélnél akkor? nem vagy rádió (: a hangszalagok "megrezgetik" a közeget, tehát hullámot hoznak létre, és ezt a rezgést tudja átvenni a dobhártya is, amit impulzusokká alakít és értelmez; Valamint elég ha csak a hangszerekre gondolsz.
Az EM hullám teljesen más; én nem is tudom pontosan elképzelni, nem mintha egy atomot eltudnék (:
"akkor ha hang idõvel lassul vagyis távolabbról nem halljuk" A hangsebesség nem függ a távolságtól (nem "lassul"), csak a rezgés amplitúdója, a hang intenzitása csökken.
Ha a hang egy elektromágneses hullám és a fény is egy elektromágneses hullám, akkor ha hang idõvel lassul vagyis távolabbról nem halljuk, akkor lehet, hogy a fény is lassul?
Most ezen gondolkozom, szerintetek?
:) nos, ha akar akkor igen. A lényeg az, hogy lehetõsége van rá.
csipetnyi AgNO3-ot feloldsz desztvízben, majd annyi ammónium-hidroxidot adsz hozzá, hogy a képzõdõ csapadék teljesen feloldódjon. Desztvízben feloldsz tiszta szõlõcukrot, összekevered az oldatokat és beleteszed az üveglemezt és méred az idõt amíg benne tartod. Mondjuk 10 másodpercenként 1-1 centivel kiemeled az üveglemezt. (Ha tömények az oldatok akkor 1-1 másodpercenként)
Majd megszárítod és megméred az áteresztõ képességét. A "félig" áteresztõnek az 50%-os áteresztõ képességet nevezzük.
Az adott oldatban az 50%-os tükörhöz tartozó idõre behelyezel egy másik szintén megtisztított üveglemezt.
nem tudjátok hol lehetne egy féligáteresztõ tükröt venni? olyan van a mach-zhender interferométerben
Aki a kvantummechanikát kutatja vagy csak elmélkedik róla azt javaslom minden értelmezését ismerje. Schrödinger macskája Kétréses kísérlet Ezek magyarázatára a sokvilág értelmezés a legalkalmasabb szerintem.
Míg az egyik azt mondja, hogy végtelen számú párhuzamos univerzum van, és helyes eredményekhez vezet. Addig a másik azt mondja, hogy nincs párhuzamos univerzum, de helyette a múlt és a jövõ már eleve összefonódva meghatározott. Elveti a szabad akaratot. És helyes eredményekhez vezet ugyan úgy. Míg egy másik az egészet világot csupán valószínûségi állapotok holisztikus halmazaként kezeli "koppenhágai értelmezés" melyet a véletlen események irányítanak. Ez is helyes következtetésekhez vezet.
De az nem állítható, hogy a különbözõ modellek ugyan azok lennének, hiszen különbözõ fogalmakkal mûködnek. A köztük lévõ hasonlóság ki is merül az inputok, és outputok azonosságában. Mindegyik számításba veszi a kísérleti eredményeket, és pontos elõrejelzéseket tesz, melyek ellenõrizhetõek. Tehát mindegyik megfelel a Newton féle tudományos paradigmának. Mindegyik tudományosan helyes, ellenõrizhetõ.
Számomra ez az egész nagyon ellentmondásos. Paradoxonos. Mint például: Itt egy szám. x x egyenlõ 1-el? - Igen. x egyenlõ 5-el? - Igen. Ha x-bõl kivonok 1-et, egyenlõ lesz e 1-el? - Igen.
Próbáld kitalálni, hogy ez milyen szám lehet!!! Mivel a számot nem láthatjuk közvetlenül, közvetetten kell rá következtetnünk. A végén arra jutunk, hogy az egész világ ugyan úgy önellentmondásos mint ez az x. Vagy a világgal van a baj, vagy a mi logikánk mond mindannyiszor csõdöt.
"Istent azért kevertem bele, mert egyszerûen túl abszurd az a tény, hogy a világ amelyben élünk, azért létezik mert mi létezünk, és nem fordítva."
egyátalán nem abszurd, tökre logikus, hiszen amint meghalsz, a világ megszûnik létezni, próbáld csak ki :D
ami meg a modelleket illeti: ha van két modell, amelyeket kísérletileg nem tudunk megkülönbözteteni, vagyis minden kísérletre ugyanazt az eredményt jósolja, akkor az a két modell egyenértékû.