Én csak arra írtam hogy a "firefox is ellenõrzi" azt, hogy ne gondoljuk, hogy "word" a tökéletes. Nem arról volt szó arról mit is használnak a nagy kiadok, de pl egy szerkesztõségben könnyen elõfordulhat hogy wordot használnak (más mellett akár)
Szerinted egy komoly kiadó az FF szótár alapú vagy a Word elég gyenge lábakon álló helyesírás-ellenõrzõjére támaszkodik? Magyar szinten csak a Morphologic-ot ismerem, de angolhoz van rengeteg profi cucc. Persze ezek nem pótolnak egy lektort, de gyakorlatilag nullára csökkentik az elírás vagy értelmetlen mondatok megalkotásának lehetõségét. A lektor pedig koncentrálhat a szakmai részre. Ha pedig valaki akkora nagy mûvész, hogy kézzel írja csak meg a könyvét, akkor fel kell bérelni egy gépírót, akik 300-1000Ft/oldal áron begépeli az irományt. (Persze csak sima szöveges cuccot, de eddig is ezekrõl beszéltünk.)
Egyébként ma úgy gondolják, hogy az a jövõ, hogy a nyomtatott média elfog tûnni, lássuk be ez hasonló ahhoz amivel a számítástechnikában is riogatják az embereket, már év(tizedek?)óta, és még azóta is él és virul a pc-s játékipar. (legalábbis én nem fedeztem fel, hogy ne lennének új játékok évrõl évre), átalakulás, változás van volt és lesz is...
Nagy lehetõségek vannak az e-könyvben is, de részemrõl mégis a papírt részesítem elõnyben..
Vazze, szerkesztõ általi helyesírás ellenõrzés 2010-ben ? Amikor már a firefox ablak is ellenõrzi, amit bepötyögsz ?
Elég szarul...(nekem legalábbis az FF) De a Word se higgyétek hogy 100%-ig jó megint egy tévhit...(2010-ben)
Egyébként nem tudom hallottad-e hogy a mûvészek általában elvont emberek annyira, hogy volt egy asszem fizikus, aki egy kocsira irta le gondolatait (porba rajzolta le a képletet) Ez akár egy íróról is eltudom képzelni, hogy jó az írásban de másban már nem vagy kevésbé.
Én is olvastam Müller Péterrõl aki szintén nem gépen írja, hanem papírra veti fel gondolatait, jegyzet füzetbe. És késõbb ezt viszi gépbe.
Papa teljes mindegy mivel foglalkozom... Hogy te mit hívsz realitásnak teljesen mindegy, mivel iskolába jársz, és azt szajkozód, amit ott hallasz...sebaj... Kérdezd meg a tanárodat, mennyi egy 20 ezer példányos könyv nyomdai költsége...csak nehogy meglepõdj mikor 5 millió fölötti számot fog benyögni, és akkor még nagyon nem voltam reális, majd a forgalamzói jutalékot is kérdezd meg, ami ha jól sejtem 200-500 forint lesz könyvenként... Aztán írd le ide hogy ki tévedett nagyobbat...
Pixx mond mivel is foglalkozól? Ennek az utópisztikusok gondolatnak nem sok esélyt adnék... Az a gond hogy az "átlag" emberben túl sok téves kép él, mert úgy tûnik, hogy ez meg az milyen egyszerû, de ha bepillantást nyert viszont kiderül az igazság.
Ami egyes esetekben tényleg azt jelenti, hogy a profit érdekében hátráltatják a fejlõdést...
Nyilván hülyék voltak azok az újságok, amik megszûntek papíralapon, de megmaradtak elektronikus formában. Ahelyett, hogy Polemiushoz fordultak volna rögtön.
Értelmetlen magyarázni neki, mert a kiadónak dolgozik, így azt mondja, amit õk mondanak neki... Az ebook töredéke a papír alapú könyvnek gyártási költségben, csak ha ezt beismernék, akkor nem tudnák az ebook árát, a papír könyvével egy értéken tartani...
Vazze, szerkesztõ általi helyesírás ellenõrzés 2010-ben ? Amikor már a firefox ablak is ellenõrzi, amit bepötyögsz ? Tördelés, amikor ma már a gyengébb programok is on-the-fly szerkesztenek helyetted ? Kedves Polemius, észre kellene venni, hogy a huszonegyedik században vagyunk, nem egy pesti kávéházban a harmincas években. Különben a dinoszauruszok sorsára fogtok jutni. Hogy romlik a minõség? Romlik az a kiadókkal együtt is, folyamatosan, nem is kicsit. A nyomdai és terjesztési költség pedig brutális a papírnál, ezt mindenki tudja, bármit magyarázol. Ha az újságoknál így van, akkor a könyvnél is így kell hogy legyen.
Olvastam egy interjút Robert Jordannal, Idõ kereke sorozat, a lényeg az volt az elsõ részét a sorozatnak egy írógépen írta meg, de az utána meghalt. Elvitte a szervízbe, de nem tudták megjavítani, kiadó javaslatára vett egy laptopot írásra, a többi könyvét azon írta, pedig õ nem mai motoros már...illetve volt, mert meghalt, béke poraira... Ha õ idõs fejjel megtudta tanulni, akkor szerintem máshol is alap lenne, vagy lehetne... Ha meg sajtpapíron hozza be valaki a könyvét 40 öntapados cetlivel kiegészítve, arról szerintem meg ne is beszéljünk...
Én is próbáltam megközelíteni a dolgot errõl az oldalról, de állítása szerint nagyon kicsi a nyomási költség. Nyilván egy könyvre kisebb a nyomási költség ha 2 ezer darab, vagy 20 ezer darab könyvet rendelnek a nyomdától, bár én tartom azt az álláspontomat, hogy legalább 40% a nyomdai költség, és ahogy mennek fel a példányszámmal, arányosan nõ ez a szám...
Nem arról írtam, hogy egy nyelvi ellenõrzés ne legyen, csak azért az vicces, hogy van egy történet, ami nagyon jó, de az írás tele van szóismétléssel, helyesírási hibával, pedig ezt általános iskolában tanítják nyelvtan órán, mikor fogalmazást kell írni, bekezdések, párbeszéd stb. Ha valaki oda figyel általánosban, meg szakközépben, vagy gimiben, akkor meg tud írni egy szöveget, úgy, hogy ne legyen tele ezekkel a hibákkal...
Szerintem egy normális kiadó eleve nem ad ki olyan mûvet a kezébõl, amit nem nézetett át a saját embereivel. Még ha jó esetben valóban tud is helyesen írni az író. Sõt esetleg alapszinten még a Wordöt is ismeri, bár hidd el sokan még mindig papíron adják le kis cédulákkal kiegészítve alkalomadtán a kéziratot. Szerintem ellenõrzés mindig, javítás szinte mindig szükséges, ha igazán jó minõségû könyvet akarsz kiadni. Egyébként egy író felé szerintem az az elvárás, hogy történetet tudjon jól mesélni... Ha még a helyesírása, esetleg ritkán a technikai tudása is meg van hozzá, az tiszta nyereség, de nem mentesíti a kiadókat a saját feladataik alól...
Szerintem neked kéne végre megérteni amit írok, kilépve a megszokott napi rutinodból. Elhiszem, hogy a lektorok és a szerzõ költsége ugyan az, de ne mond már, hogy százezer regény elõállítása olyan olcsó, hogy nem tétel a könyv árában. Ha csak 1%-nyi költség, akkor tessék 1%-kal olcsóbban adni a könyvet. De mégsem adják olcsóbban...
A konvertálásos mondatod meg értelmetlen. Azt írtad, hogy "E-könyv esetén ott válik el, hogy ugye nem nyomdai ívekhez kell betördelni, hanem valamilyen e-könyv formátumba kell önteni. (Ez úgy néz ki, leginkább ePub lesz mint kvázi-szabvány.) Ezzel is kell dolgozni, nem is olyan keveset, ha bõvebben érdekel, akkor az ekonyvolvaso.blog.hu -n kitárgyaltuk elég alaposan.".
Erre írtam, hogy tessék a szerzõvel olyan formátumban megíratni a könyvet, hogy automatikusan konvertálható legyen a kért formátumra, ezt automatikusan is át lehet nézetni egy programmal. Egy képek nélküli regénynél ez nem lehet gond. (Megint csak .tex példa: gyakorlatilag az szerzõ egy szöveg file-ba beleírja a mûvét és a fejezetcímeket, meg kis zárójelek közé. Ilyen egyszerû írói oldalról, ráadásul a kiadónak csak egyszer kell jól megcsinálni a stílus file-t.) Tehát, nem "formátumba kell önteni", hanem ha nincs olyan programotok, amiben a szerzõ be bírja pötyögni és a kért formátumot elõállítja, akkor tessék íratni egy ilyet két low cost egyetemistával. Nem misztifikáljuk már túl egy egyszerû converter-t. Ezzel máris ugrott a tördelõ költsége, hiszen már csak a gombot kell nyomogatnia, hogy .tex-bõl milyen más formátum forrás file-át állítsa elõ, amibõl a kívánt formátumot elõállítja egy másik program (pl. epub-ot, prc-t, speciálisabb pdf-et, stb.).
"Ami a költségek jelentõs részét kiteszi, az a terjesztés költsége" Megint szembe mész magaddal, e-könyv esetén a terjesztés költsége jóval alacsonyabb, elég csak gyorsan átfutni egy-két Amazon-os tanulmányt errõl. De persze a könyvek ára ugyanúgy nem lett olcsóbb az ingyenes kiszállítás elhagyásával. (Persze itt is igaz, hogy ez csak nagy tételben valósul meg és nem a hazai viszonyok között, de USA-ban sem engedték a kiadók olcsóbban adni az e-könyveket, mint már írtam...)
És most megyek sütök egy perecet.:-) (De tényleg.:-))
Ember pont, hogy errõl írtam... Ennyi erõvel bárki könyvét ki lehet adni, ha papírra vet egy történetet, mert majd a lektor formába hozza. Arról írtam, hogy az én ismertségi körömbe található írók, nem ilyenek, van egy igény szintjük... Az általad említett probléma , valóban létezett 15-20 éve, sõt néha maga a nyomtatás minõsége is elég gyenge lett...de azoknak az idõknek már vége, hiszen ezeket íz írókat kirostálta a közönség, vagy átmenetek a Polemius féle könyvkiadókhoz, ahol a lektor megcsinálja nekik a könyvet...
Komolyan, mit nem értesz ezen? Vagy csak direkt kötözködsz másokkal? Nyelvtani - helyesírási hibák, stilisztikai hibák, zavaró szóismétlések - ezer apróság lehet, amik nagymértékben rontják egy könyv olvashatóságát, élvezetét. Ezeket nyilván ki lehet, és (optimális esetben) ki is kell javítani mielõtt a vásárló kezébe kerül. (Ettõl még maga a történet lehet nagyszerû!) Épp az általad is kedvelt fantasy mûfajában jelentek meg, (15-20 évvel ezelõtt mikor hirtelen berobbant a mûfaj, és sok új kis kiadó is alakult,) szinte olvashatatlan minõségû könyvek, esetenként pocsék fordítással. Nyilván azoknál is a Polemius által említett lépések maradtak el a végén. Ebben az értelemben mindegy, hogy a szerzõtõl, vagy a fordítótól érkezõ szöveg nincs szerkesztve, lektorálva.
"Az a baj, hogy akik ilyeneket írtak, azok nem láttak még szerzõ által leadott elsõ kéziratot. :)
Ugyanis a szerzõk kezébõl közvetlenül kikerült szöveg gyakorlatilag alkalmatlan "fogyasztásra". Azon még igen sokat kell dolgoznia a szerkesztõ(k)nek, nyelvi lektornak, ha szakkönyv akkor szaklektornak, mûszaki szerkesztõnek, rajzolónak, illusztrátornak (ha nem csak a borítón van grafika). És ekkor még csak az állomány van meg, ehhez jön még a DRM költsége (gyakorlatilag ma még szinte senki nem ad ki DRM nélkül e-könyvet), a marketing, az elektronikus terjesztés költsége."
Akkor gondolom van jó magyarázatod erre, meghallgatom tényleg. Mit jelent azt, hogy "nem fogyasztható", és miért kell sokat dolgozni a nyelvi lektornak? Áruld már el kérlek...
Miért lennék igénytelen? Papa ha a szerzõk, akit te szerzõnek hívsz, csak egy katyvaszt ad oda, és utána lektor hozza formába, hogy olvasható legyen akkor a kiadó az igénytelen, hogy foglalkozik olyan szerzõkkel, akik nem tudnak írni. Az írás nem csak arról szól, hogy van egy történet, és elmesélem, hanem hogyan mesélem, a leírások, és szereplõk, párbeszédek stb. Ha az író nem ismeri a nyelvtant, és te ezt állítod, mert írásod szerint a közönség számára nem érthetõ, ezért kell lektor, hogy formába hozza a könyvet... Akkor nem is tudom ki az igénytelen a kiadó, akinek dolgozól, vagy az író aki ilyet kiad a kezébõl... Biztos én ismerek rossz embereket, ahol van egy igényességi szint alatt, ami alatt szerzõvel nem állnak szóba... Mindegy nálatok bárki besétálhat egy igénytelen kézirattal, majd a lektor csinál belõle valamit....ehhez tényleg gratula. Igényesség a javából...
Tényleg reménytelen vagy. Esetleg reménytelenül igénytelen. De biztosan nem láttad még mik kerülnek ki a szerzõk kezei közül kéziratként.
Tudod, majd a kiadók is rádöbbenek, 1-2 éven belül, hogy nem kell mindenkit teljes munkaidõben foglalkoztatni, elég lesz a rész munkaidõ, vagy a szerzõdéses munka. Vagy nem és tartjátok az árakat, de akkor félhettek a kalózkodástól, mert lesz, és nem is kicsi... Nemsokára eljön az idõ, amikor szerzõtõl lehet majd vásárolni, és akkor rátok bizony nem lesz szükség, az árak drasztikusan lemennek, mert nem kell etetni mindenféle piócát... Nem adok 10 dollárt egy ebookért, ha papír formátumban 12 dollár. Vagy megveszem papír formátumban, vagy letöltöm ingyen... A kiadók meg vagy igazodnak ehhez, vagy mennek a levesbe... Legutóbb volt egy felmérés, 1-4 eurót hajlandóak adni az emberek egy ebookért, többet nem. A piacot meg az igények alakítják...
opsz, elírtam, szóval: a havi munkabéreket számold vissza bruttóra, és oszd el néggyel (hogy egy heti bérköltség meglegyen)
De tudod mit, kezdj el számolgatni! Add össze ezeket: Mennyi tiszteletdíjat adnál egy szerzõnek a könyvéért? Mennyi havi munkabért adnál egy szerkesztõnek egy heti munkáért (annyit biztosan dolgozik egy kötettel)? Mennyi havi munkabért adnál egy nyelvi lektornak egy heti munkáért? Mennyi havi munkabért adnál egy mûszaki szerkesztõnek heti munkáért? Na most ez utóbbi három összegeket szorozd be néggyel, hogy a havi nettót megkapd, neten nézz utána mennyi a közteher ezeken, és a teljes bruttót oszd vissza néggyel, azzal számolj. Mennyibe kerül egy iroda bérleti díja egy hétre?
Ezeket add össze, és oszd el azzal a példányszámmal, amennyit szerinted sikerül eladni e-bookként.
És ebben még egy csomó költség nincs is benne.
Reménytelen eset vagy.
"Ami a költségek jelentõs részét kiteszi, az a terjesztés költsége, meg a terjesztõ haszna. (Van még a nyomdai költség persze, az e-könyvnél kimarad, de hidd el, nem az a legjelentõsebb rész.)"
Azt el hiszem, hogy a kiadóknak sokkal jobb nyomtatási kondiciókat adnak, mint egy magán személynek. Magány személynek 600 ezertõl 1 milliói forintig vannak ajánlatok 1000 könyvre, persze függ a formátum, kötés stb. De ha azt nézem, hogy van egy 3000 példányszámos könyv, ami max kezdõ író kategória, azért ott is van 1.5 millió a nyomási költség...vagy neketek 100 ezerért nyomnak ki 3000 könyvet... Egy ebook olcsóbb, csak a gerinctelen kiadók nem akarják olcsóbban adni...
Egyébként már eleve itt hibás az elképzelésed: "Az író megírja a kiadó által kért formátumban a kicsiny mûvét."
Nos, ez a formátum általában olyan, amilyenben a szerzõ be tudja pötyögni (általában valami .doc). Mert nem ért hozzá. Író, nem tördelõ. Rosszabb esetben azt hiszi, hogy ért hozzá és elkezd varázslásokat a szövegben. Aztán meg azzal megy el az idõ, hogy ezeket kivadásszák belõle. :)
mauser81: Akkor olvasd el újra az elõzõ hozzászólásomat (vagy az ekonyvolvaso blogon is többször átrágtuk már ezt, ott és utánaolvashatsz). A kiadó oldalán nem nagyon lehet költségcsökkenést elérni, mert továbbra is ott van a szerzõ, fordító, szerkesztõ, nyelvi (plusz ha kell szakmai) lektor, a mûszaki szerkesztõ (az e-könyv formátumot is elõ kell állítania valakinek) munkája. Azt nem egészen értem, mit akarsz konvertálni mire? Nem konvertálni kell, hanem elõ kell állítani. Te a kiflibõl csinálnál kalácsot, közben itt a búzából õrölnek lisztet és sütnek belõle kiflit (vagy kalácsot).
Még egyszer: a kiadónál zajló munka 95%-ban ugyanaz, akár e-könyv, akár papír lesz a végeredmény.
Ami a költségek jelentõs részét kiteszi, az a terjesztés költsége, meg a terjesztõ haszna. (Van még a nyomdai költség persze, az e-könyvnél kimarad, de hidd el, nem az a legjelentõsebb rész.)
Polemius: Továbbra sem értem: az egyeztetés és a nyelvi lektorálás rendben van, de ezeknek nem szabadna sokat elvinni egy közepes (pár tíz- vagy százezer eladott példánnyal) regénynél. A tördelést sem egészen értem, ha már nem jó a TeX, mert éppen más formátum kell, amihez pocsék az eszközpark akkor tessék egy egyetemmel szövetkezni és diplomamunkaként konvertert/editort íratni fillérekért a diákokkal, elég gyorsan lehetne így vágni a költségeken. (Btw, más iparban lévõ cégek is ezt csinálják régóta, gyakorlatilag a német praktikant rendszer ITs része már régen errõl szól.)
Szóval továbbra sem látom azokat a hatalmas költségeket egy sima e-regénynél. A terjesztési indokaidat megértem itthon, de mi a helyzet az USA-ban, ahol az Amazon-nak nem engedik a kiadók olcsóbban adni a könyveket, pedig õ az elsõdleges terjesztõ. Az egésznek most egy róka fogta-csuka, mivel az Amazon és a többi e-book áruház már saját kiadóként akar mûködni a megszabott árú e-bookok miatt, azonban ha erre az útra lépnének a nagyobb kiadók azonnal bontanák velük a szerzõdést. Elõbb utóbb kinövi magát egy kiadóként is mûködõ rendszer, mint ahogyan ez már a számítógépes alkalmazásoknál már megtörtént (Steam pl.), de a zene-, könyv- és filmipar területén még nem, mivel a kiadó nyomás itt a legnagyobb.
Nagyon nem. :) Az általad leírt metódus (a szerzõ által adott file megy papírra/kiadásra egybõl) az csak olyan helyeken van, ahol mint te is említed, egy konferencia elõadásait, maszek "kiadásban" szakkönyvet akarnak megjelentetni, kis példányszámban, és csak az adat, az információ érdekes. Ezek minõsége általában olyan is. (Láttam nem egyet.)
Abban gondolkozz, hogy irodalmat (szórakoztató, szépirodalom) akarsz készíteni, üzleti célra. Vagyis azt akarod, hogy megvegyék.
Egy normális könyv esetén a következõ nagy vonalakban a folyamat:
- Valamilyen módon eljut oda a dolog, hogy ki akarják adni egy szerzõ mûvét (vagy a szerzõ házalt vele, vagy a kiadó kérte fel a szerzõt, ez most lényegtelen). - A szerzõ szépen megírja a kéziratot, amit elküld a kiadónak (eddigre már túl vannak a koncepció egyeztetésén, szerzõdéskötésen, ilyesmin). - A kiadónál a szerkesztõ (irodalmi, vagy szakmai ha szakkönyv) átnézi (esetleg többen is) és a szerzõnek elküldi a változtatási javaslatokkal, problémafelvetésekkel. Ezek lehetnek stilisztikai, logikai, tárgyi stb. problémák. - A szerzõ átírja amennyire és ahol szerinte szükséges, majd az új verziót elküldi a kiadónak.
Ezt a kört addig játsszák, míg mind a szerzõ, mind a szerkesztõ rá nem bólint.
- Ekkor szépen elküldik a nyelvi lektornak, aki a javításokat visszaküldi a kiadónak, aki vagy még odaadja a szerzõnek, vagy a javítások utána a javítottat adja oda a szerzõnek átnézésre. - Ha szakkönyv, akkor az egészet még megfejeli, hogy közben a szaklektor(ok)nak is elküldik, aki szintén javításokat kér, amit persze mind a szerzõ mind a nyelvi lektor ellenõriz. - Ráadásul ezen körök közben elkezdõdik a mûszaki szerkesztés, tördelés (addigra elvileg már lefutotta a körök egy részét), amit szintén javít, észrevételez a fenti társaság (szerzõ, nyelvi, szakmai lektor, szerkesztõ). - Ezt egészen addig játsszák, míg mindenki rá nem bólint és boldog nem lesz.
Papír könyv esetén ilyenkor készítenek egy nyomdai minõségû kimenetet, amit vagy levilágítanak, vagy CTP-re megy. Ebbõl a fájlból készítenek (ezt jellemzõen inkább a nyomda teszi meg) egy kilövést és végül lesz belõle nyomólemez.
E-könyv esetén ott válik el, hogy ugye nem nyomdai ívekhez kell betördelni, hanem valamilyen e-könyv formátumba kell önteni. (Ez úgy néz ki, leginkább ePub lesz mint kvázi-szabvány.) Ezzel is kell dolgozni, nem is olyan keveset, ha bõvebben érdekel, akkor az ekonyvolvaso.blog.hu -n kitárgyaltuk elég alaposan.
Mint láthatod, a kiadói oldalon a munka nagy része ugyanaz, mint papír könyv esetén. Ráadásul ha új könyvekrõl van szó, akkor a papír _és_ az e-könyv elõállításának költsége összeadódik, mindkettõt ki kell gazdálkodni az együttes bevételbõl.
Az e-könyv esetében amit meg lehet spórolni, az a nyomdai, raktározási, szállítási költség. Szerepelhetne itt még a terjesztési és reklám is, de nem lenne igaz. Mégpedig azért, mert a vásárlóknak csak kis része keresi a kiadóknál a könyveket, inkább a nagyobb boltokban, webshopokban veszik. Amiatt sajnos nem lehet kikerülni igazán a nagy terjesztõket. (Plusz még az e-könyv költségét növeli a DRM és a 25% áfa is.)
Szóval lehet csökkenteni az e-könyv költségeit a papírhoz képest, de nagyon sok mindent nem, vagy csak úgy, hogy kimarad és ezzel a minõség romlik.
Polemius: Ezt az e-könyves költségfelsorolást nagyon nem értem. Az író megírja a kiadó által kért formátumban a kicsiny mûvét. Az egyszerûség kedvéért tegyünk fel egy sima drm védett pdf-et, ami mondjuk a kiadó által támogatott e-book olvasókon lesz olvasható. Tehát az író bepötyögi élete fõ mûvét valami editorba, ami LaTeX-et állít elõ. A formázást elrontani itt azért mûvészet egy sima regény esetén. PDF-et legenerálja és elküldi bírálatra a kiadónak, hogy vállalják-e a megjelentetését. Ha igen, a forrás file megy tovább a lektornak majd utána még egy tördelõ megnézi, hogy nem csúszott-e hiba a kiadott stílus file-ba, azaz a kész pdf tördelése az elvártak szerinti-e. Amennyiben nem, akkor alakít a stílus file-on és kész. Írónak vissza átnézésre és mehet is utána rá a drm. Ennyibõl kéne állnia egy e-könyvnek technikai oldalon. Most is rengeteg olyan kiadó van - fõleg mûszaki/tudományos területen, ahol a kis példányszám miatt csak így éri meg - ahol ez a metódus + nyomtatás. A kiadó oldalán maximum a szervezésnek és a reklámozásnak kellene maradnia. (Talán itthon a Typotex csinál valami hasonlót, de õk nyomtatásba viszik a kész anyagot.)
Természetesen ez a példa már nem jó képeskönyvek, igényesebb kiadványok esetén, ott a mai struktúra a megfelelõ. De egy egyszeri regényhez/novellához/tudományos bibliográfiához a mai kiadók csak koloncok. Csak egy példa: egy tudományos cikk bekerül egy éves "best of" kiadványba (természetesen ezt az írókon kívül ilyenkor a kutya sem veszi meg:D), ezért az írók ilyenkor kapnak egy levelet a kiadótól, hogy a lektorált pdf ingyenes(!), mivel az konferencia (nem túl magas) díjában ez benne volt, de a 100-200-300 példányban kinyomtatásra kerülõ könyv (ami kiadó oldalon csak simán a lektorált tex-ek áttördelést és a nyomtatást jelenti!) darabja 20-30eFt a kis példányszám miatt.
Ha nincs nyomtatás, csak a drm-ért és a lektorálásért kéne fizetni, és persze egy terjesztési százalékot a kiadó felé a reklám miatt. De ezt egyelõre nem akarják a kiadók felvállalni. Ugyan ez a helyzet zenék terén is. Ha még emlékszel, régebben mindig az volt a gond, hogy drága az alapanyag és a minõségi borítók, füzetek, stb. Miután bejött az mp3 hirtelen már nem ezek lettek drágák, hanem a "jogdíjjak"...
Amit az USA-ban sem értenek, az az, hogy egy sima (vagy akár bestseller regény) miért kerül ugyan annyiba elektronikusan és nyomtatva. Egyszerûen nincs rá indok. Ha lektor/stb. ára, akkor az igaz a nyomtatottra is + ugye ott még a könyvnyomás és a disztribúció magasabb költsége. A kiadók ott sem tudták megindokolni, lásd az Amazon 9.99$-s akciójának bukását. Ez itt a fõ gond. Adott egy technológia aminek olcsóbbá/könnyebben elérhetõvé kéne tennie a könyveket, de csak kiadói extraprofit lesz belõle.
Egyik tanárom mondta... "Aki nem tudja csinálni, tanítja" (baleset, vagy hasonló miatt)
"Valószínûleg azt tanítják, hogy kéne mennie..." Nyilván van ilyen is, de még sem ez a meghatározó, komplett újságot kellett csinálni, koncepciót, hozzá stb, (erre kaptuk osztályzatot) csak nézz meg egy könyvet, ott is fel van sorolva kik dolgoztak rajta....
Meg van gyakorlat is, ahol látjuk mi folyik a munka közben stb.
Ez nem közép iskola... Olyanok tanítanak, akiknek ez csak mellék állás, a fõ állás a szakmájuk, ami a médiához kötõdik, de nem részletezném....(nyilván van olyan tanár is akinek ez a fõ állása pl nyelvtanár) De a többség valamilyen médiánál dolgozik.
pixx: Könyörgöm, hagyd már abba a hülyeségeid hajtogatását, mert még elhiszi valaki! Egy hónap alatt több könyv fordul meg a kezeim közt (miközben készülnek), mint amennyit te egy év alatt veszel!
"felhozol 4 nagy kiadót példának" Ráadásul még a szerzõt sem tudod megkülönböztetni a kiadótól. Fogalmad nincs a könyvkiadásról, csak valahol valami fórumon olvastál egyszer valamit, és azt hiszed már te vagy a könyvkiadás guruja? Aki meg naponta ezt csinálja, azt meg lefikázod, hazugnak nevezed?
Fogalmad sincs, hogy egy könyvben milyen adatokat kell, illik, vagy szokásos feltüntetni. Nem tudod, mi az a copyright oldal, mi az a kolofon oldal, melyiken miket szoktak feltüntetni.
"Úgy tudom ezeket kötelezõ ráírni, illetve beleírni a könyvbe" Nem, egyáltalán nem jól tudod. Az alapvetõ bibliográfiai adatokat szokták beleírni (nyilván nem tudod, melyek ezek). Meg az ISBN-t, na azt kötelezõ, ha hivatalos kiadás. Meg ezeken kívül még speciális esetben más adatokat (például tankönyveknél). De tudok neked olyan könyveket mutatni, hogy még a szerzõ valódi neve sincs benne, épp az általad kedvelt mûfajokba.
Ugyan sok nyomdában van tördelõ de azért, hogy a beesõ "amatõr" kuncsaftoknak (értsd: nem kiadók, hanem egyéb cégek, magánszemélyek, alapítványok) kiadványait összerakják. Kiadóknál vagy saját munkatársak (tördelõ, mûszaki szerkesztõ) végzi ezt, vagy külsõs cég, vállalkozó. A nyomdában meg a montírozást/kilövést végzik, már ha azt is nem csináltatja meg a kiadó vagy saját cégben, vagy pl. egy levilágító cégnél (amirõl gondolom megint nem tudod mi az (sem a montírozás, sem a levilágítás). A szerkesztõ meg a szerkesztõségben ül. Kis kiadónál lehet, hogy a szerkesztõ tördeli a könyvet, de az akkor is más-más tevékenység. Ez olyan, mintha kevernéd a molnárt meg a péket.
Ugyan menj már el egy könyvtárba, és vegyél ki valami szakkönyvet és nézz utána, hogyan lesz a szerzõi kéziratból kézbe vehetõ könyv. (Nem, nem annyi, hogy kinyomtatják a kéziratot és ráraknak egy borítót, mint képzeled.)
Iskola meg az élet nem ugyanaz, iskolába sok mindent tanítottak, aztán mikor elkezdtem dolgozni, rájöttem, hogy nem minden olyan, mint, ahogy a suliban mondták. Valószínûleg azt tanítják, hogy kéne mennie... Tudod, mikor vezetni tanulsz elmondják a szabályokat, hogyan kell vezetni biztonságosan, milyen tábla mit jelent stb... Menj pesten fél órát kocsival, aztán rájössz, hogy a kresz könyvet szép meg jó, de szinte alig tartják be az emberek a szabályokat...miért lenne ez másképp... Én nem mondtam, hogy jobban tudom, mint a tanárod, csak elmondtam egy példát, plusz az írói fórumokról olvasott írói, és kiadói dolgokat. Van, aki tanít errõl, van aki benne él, a kettõ nem ugyanaz, ha pedig errõl tanulsz, nézz utána a neten, hogy mik folynak az országban, és milyen feltételek vannak, hogy tudnak érvényesülni az írók és a kiadók.
Ezt tanulom, és ne hogy már jobban tud mint a tanár(ok).
Tudod az a vicces -ha esetleg tényleg kiadónál nyomod, amit kötve hiszem, max valami recepciós féle lehetsz - hogy felhozol 4 nagy kiadót példának, csak a magyar könyvkiadás nem ennyibõl áll. Ott esetleg lehet ilyenre pénz, de csak a top íróknál, hogy betûméret, meg formátum választás, puha, meg kemény fedeles. Csak ez nagyon kis szelete a tortának. Évente közel 14 és 20 ezer közötti könyvet adnak ki, könyvkiadó meg van több száz... Nagyon kevés könyvnél van szerkesztés, és lektorálás. Évi 20-25 könyvet veszek, sci-fi-tõl fantasyn át, a háborús taktikai könyveken át a spirituális könyvekig. Magyar, és külföldi szerzõktõl. A tördelés és a szerkesztés együtt soha se szerepel...vagy egyik vagy másik, van, hogy egyik se...sõt jó pár éve lektor sincs elég sok könyvnél feltüntetve, pedig van olyan könyvem, ami 7000 ezer forintos és se szerkesztõ, se tördelõ, se lektor. Úgy tudom ezeket kötelezõ ráírni, illetve beleírni a könyvbe...ha pedig nincs ilyen, akkor azt jelenti, hogy a nyomdában végzik, ma már lehet ilyen csomagokat venni a nyomdában, ahol csak az írást kell bevinned, és mindent megcsinálnak helyetted, mert olcsóbb a kiadónak... Tudom, ahol te vagy ott nem így megy, csak az nem az egész ország a top írókkal...
Onnan tudom, hogy egy kiadóban dolgozom, a barátaim, ismerõseim közül sokan szintén. De néhány szerzõt is van szerencsém személyesen ismerni. (A Magvetõ kiadótól a Szukitsig, Goldman Julcsitól Nemes Istvánékig.) Szóval ne tetézd azt a sok sületlenséget, amit összehordtál eddig is. Láthatóan alapvetõen nem vagy tisztában sem a könyv (vagy akár újság) kiadás mûködésével. (Ráadásul mindenáron összekevered a szerkesztõi munkát a tördelõivel.)
Mióta a Libri és társai itt vannak bizony a kiadók eléggé meg vannak szorítva, csak bizományban veszik át a könyvet 6 hónap fizetési késéssel egyetemben. De van, hogy elcsúsznak pár hónapot.
Nem magán kiadásban nyomja, mikor kezdet úgy hat éve Valhalla néven futott a kiadó, aztán Val-art vagy valami ilyesmi, mindegy mágus könyvekkel kezdte. És ott bizony õ fizeti a lektort.
"Lektorálni tisztességes helyen soha nem a szerzõ szokott."
Ja Magyarországról beszélünk, itt a lektort te fizeted... A második könyve elõtt éppen egy lektorálást végzett, a könyv címére sajnos nem emlékszem, de azt tudom, hogy a srác aki írta 300 ezeret kapott a könyvért, de mivel lektorálni kellett abból lejött az õ pénze, ami 180 ezer forint volt. Így a srác kapott 120 ezret... Nem tudom te honnan veszed az infoidat, de nézz meg magyar írói fórumot, írói is kiadói részrõl, csak nehogy meglepõdj mik vannak az országban.
Tördelést a nyomdában végzik, ott szerkesztik meg a könyvet a te szavaiddal, de azt tördelésnek hívják, és nyomdában végzik.
nickwearby: A helyzet az, hogy e-book kiadásnál két dolog felõl is meg lehet közelíteni a dolgot:
- egyrészt ugye ami pörgeti az eladásokat, az a "divatos" könyvek eladása (bestseller). Ezekbõl valószínûleg e-bookban is nagyobb példányszámot lehetne elérni. Csakhogy épp azért, mert amúgy is megy, azt is mondhatják: jó a papír, majd azt megveszik. Ez persze a warez terjedését is segíti.
- másrészt mondhatja azt, hogy a régi könyveket fogják kiadni, hiszen azok már egyszer megtermelték a saját bekerülési költségüket, minden darab hasznot hoz. Csakhogy ezekkel is van mit dolgozni, hiszen sokszor nincs is belõle használható elektronikus állomány (mert mondjuk még akkor adták ki, mikor nem számítógéppel készültek a könyvek). Ha van is állomány, jellemzõen valamilyen tördelõprogram saját formátuma (általában qxd, indd), amibõl még varázsolni kell végfelhasználói verziót. Szóval itt is lesz egy minimum példányszám, amit legalább el kell adni, hogy ne legyen veszteséges. Még ha ez a példányszám kisebb is, mint ha egy új könyvet egyszerre adnának ki papíron és e-bookként.
pixx:
Hallgattál volna, okosabb maradtál volna.
Lehet, hogy van egy haverod, akinek jelentek meg könyvei. Gondolom magánkiadásban. Ha úgy tekinted, hogy egy könyv eladásából keletkezett minden bevétel a szerzõ pénze, akkor valóban mindent, még a lektort is az õ pénzébõl vonják le. Meg az áfától kezdve a kiadó nyereségéig mindent. Csak ez így hülyeség.
A lektorálás a kiadó költsége, az õ pénzébõl megy. Ahogy a szerzõ tiszteletdíja is a kiadó költsége, õ fizeti ki. Ugyanis a kiadónak van bevétele a könyv után (bár ugye elõre kifizeti a költségek egy részét ide-oda).
Lektorálni tisztességes helyen soha nem a szerzõ szokott. Sem a szakmai, sem a nyelvi lektorálást nem õ végzi (sem a fordító, ha idegen nyelvû). Nem véletlenül. Akkor sem, ha magyar (vagy szomszédos) szakot, szakokat végzett. Tördelésrõl, nyomtatásról szintén látható, hogy fogalmad sincs. Szerkeszteni nem csak újságot szoktak, hanem könyveket is. Valószínûleg valami más fogalommal kevered. Vagy egyszerûen sejtelmed nincs, hogy mit is csinál egy szerkesztõ (szerkesztõség).
Te valami nagyon más világban élsz..
Lentebb neked is leírtam, hogy megy ez, de a google a barátod nézz utána bármilyen írói fórumon... Szerkeszteni az újságot szokták, nem a könyvet... A lektorálás nem költség a kiadónak, mert az író gázsijából megy, ha kell.
Ezeket te hol hallottad? Most egy sima könyvrõl beszélünk. Nem az egyik haverom író, igaz még csak 10 könyvét adták ki Magyarországon, de elmesélte hogyan mûködik: Ha lektorálni kell, akkor azt az õ pénzébõl vonják le kapásból. Õ szokott lektorálni könyveket, és az író gázsijából fizetik. Egyetemen az egyik tárgya a magyar nyelv volt, története fejlõdése, írása. Egyszer azt is elmesélte, hogy mai szavakat kétszáz háromszáz éve nem a-val hanem o-val írtak vagy valami ilyesmi. Szóval õ nagyon vágja ezt a témát. Na mindegy, a lényeg, hogy ez marhára nem így megy. Pl. USA-ban 5 lépcsõs teszten megy át könyv, az elsõnél az elsõ oldalat olvassák el, hogy nyelvtanilag helyes. Ha nem kuka. Az 5. fordulóban olvassák el a könyvet, hogy jó-e egyáltalán. Addig a nyelvtan és a helyesírást nézik, valamint a ritmus... Bármilyen írófórumon megnézheted, amit írtam így megy. Tördelni megint nem kell, csak nyomtatásnál, mivel az a4-es oldalt kell szétbontani az adott formátumra stb. De az más tészta, itt ebookról van szó. De nézz utána egy pár író fórumon... Nagyon kevés könyv kap esélyt, amin lektorálni kell, ha pedig igen, akkor azt az író fizeti...
Esetleg azt is megtehetnék, hogy a keresett könyveket újra kiadják....
Nem csak a bestsellereket lehet letölteni, hanem azokat a könyveket is, amiken éveket, évtizedeket ül a kiadó és baszik a már nem kapható könyveket akár papírformátumban újra kiadni, és van olyan jóindulatú egyén, aki beszkenneli.
Egyébként meg akik eddig se olvastak ezután se fognak, úgyhogy nem kell akkora mértékû wareztól tartani, ami most megy, annak is nagy része szemfényvesztés, feltöltik, mert arányjavító, presztízs javító, és letöltögetik emberek, de már én is mondtam kapcsolódó témában, hogy több DVD-nyi anyagom van pdf, doc, djvu és jpg formátumban, de ezeknek tizedére sincs idõm, hogy elolvassam, és rengetegszer kapok meg olyan könyvet, amire rácsodálkozom, hogy jé, hát ez már megvan digitálisan... Nem baj, kell papírban, mert úgy mégiscsak hamarabb elolvasom, és nagyobb "tartósság érzetet" biztosít.
*digitális
"Épp ellenkezõleg: egy 500 éves könyv még mindig olvasható, míg egy 80-as évekbeli adattárolón tárolt adatot ma már szinte lehetetlen leolvasni."
Nos igen azért írtam hogy viszonylag (de írhattam volna a talán-t is) A 80 évekbeli, és napjainkban is széleskorben használt digitális adattárolok még "primitívnek nevezhetõk", mivel nem képesek az adatok hosszú távú megõrzésére. Egy könyv normál körülmények között kb 100 év alatt teljesen megsemmisülnek (ha nem nyúlna hozzá senki)
"Elõször is hiányoznak az állandó formátumok, legalább 10 évente lecserélõdik az éppen használt adathordozó és digitális formátum."
Vannak univerzális formátumok, pl. De ez a "probléma" is megoldható. A kódolás, tárolás mikéntjét kell akkor alapjaiban megváltoztatni.
"Nagyszüleimnek például számos magnószalagja volt, amit késõbb átmentettek CD-re, most nemrég pedig MP3-ba."
ÉS tudod mi a "póén"? Hogy az eredetit és az mp3-at meghallgatód, hihetetlen nagy a különbség, mivel az mp3 butított! DE ez a folyamat nem szól másról mint hogy szalagról mágnesess elv, átkerül egy optikai tárólóra, aminél a mágnes nem okoz kárt, mivel lézer irata fel az adatokat, viszont még ez sem tökéletes, mûanyag az alapja, ami szintén könnyen tönkre mehet, ergó nem elõre lépés csak más lett a tárolás mikéntje kicsit. Az mp3 nem tudom pontosan hogy tárolja az adatokat, de az sem fejlett technológia... viszont ha megharcolod, stb akkor még mûködni fog...(már mint az mp3 lejátszó külsejét)
Normál körülmények között egy könyv 100 év alatt (vagy még annyi se) teljesen megsemmisül, ennél kevesebb idõ alatt már elkezd töredezni, stb. Az hogy egy könyv, írat túl éljen 500 évet, már bizonyos feltételeknek teljesülnie kell.
Nem kevés költségeket költenek, ma sem arra hogy megvédjék ezeket a régi iratokat, de csak késleltetni tudják a megsemmisülésüket.
Viszont deigális adat, egy soer 1-es és 0-a ön magában hallhatatlan, csak az adathordozón bukik a dolog, vagyis olyan optimális eszközt kell kifejleszteni ami képes megfelelni az elvárásoknak. És önmagában nem megy tönkre.
Szerintem még egy jó ideig maradnak a papír alapú könyvek, de tény hogy ennek van jövõje. Mert pl. Graham Edwards-tól kerestem két könyvet, de lehetetlen megtalálni, mert már nem nyomtatják tovább és antikváriumban sincsenek meg ezek a könyvek. Most szerencsémre nem régibben (nagy(!) keresésben) megtaláltam e-book formályában Sárkányvarázs I-II és SárkányVihart. És szerintem minden egyes könyvet digitalizálni kell, mert elvesznek, roncsolódnak és talán utókornak (vagy épp nekem vagy bárki másnak) elszeretnék olvasni, de normális papír alapúformájában már nem fellelhetõ anyagok. Mondjuk én sem vagyok nagy híve e-bookoknak, mert nagyon gyórsan lefárad a szemem (legalábbis monitoron olvasás közben) míg papír alapú nem fárasztja le annyira a szememet.
Eddig is voltak digitális példányok neten. Csak most e-olvasók miatt "jobban" elfogterjedni, de szerintem már eddig is elvoltak ezek terjedve, csak még nem foglalkoztak vele tisztelt kiadók. Szerencsére -szerintem, továbbra sem lesz gondok eladással, mert itt nincs az a "minden emberbõl lehet regény/novella író" és remélem, hogy nem is nagyon fognak elterjedni ezek az úgy nevezet "írók".
"nem kis feladat megvédeni az írásos emlékeket, míg az elektronikusnál ez viszonylag könnyebb"
Épp ellenkezõleg: egy 500 éves könyv még mindíg olvasható, míg egy 80-as évekbeli adattárolón tárolt adatot ma már szinte lehetetlen leolvasni. Elõször is hiányoznak az állandó formátumok, legalább 10 évente lecserélõdik az éppen használt adathordozó és digitális formátum. Ilyen feltételek mellett nagyon nehéz archiválni, mivel nem csak az új adatokat kell folyamatosan menteni, hanem a régieket is folyton aktualizálni kell. Nagyszüleimnek például számos magnószalagja volt, amit késõbb átmentettek CD-re, most nemrég pedig MP3-ba.
Ugyanis a szerzõk kezébõl közvetlenül kikerült szöveg gyakorlatilag alkalmatlan "fogyasztásra". "Azon még igen sokat kell dolgoznia a szerkesztõ(k)nek, nyelvi lektornak, ha szakkönyv akkor szaklektornak, mûszaki szerkesztõnek, rajzolónak, illusztrátornak (ha nem csak a borítón van grafika). És ekkor még csak az állomány van meg, ehhez jön még a DRM költsége (gyakorlatilag ma még szinte senki nem ad ki DRM nélkül e-könyvet), a marketing, az elektronikus terjesztés költsége."
Pontosan, és lám a végére oda "lyukadunk ki" hogy egy e-könyv elõállítása, értékesítése (talán) többe jön ki (legalábbis) ma mint a rendes könyvvé...
"Milyen költségrõl beszélsz ember, max egy borítot kell tervezni."
Lektorálás, fordítás, tördelés, szerkesztõk -fizetése, egyéb költségek, stb... Csak a nyomtatás, köttetés, szállítás és a hozzá közvetlenül kapcsolódó dolgok esnek ki ebben az esetben.
Vagy szerinted ez ilyen egyszerû? Minden készen megy a kiadóhoz? aztán "fiúk egy borított ízibe", aztán mehet is. Ez nem így mûködik...
"mivel csak digitális, effektív a kiadónak semmi költsége nincs vele max a borító..." "könyvkiadókra sem lesz semmi szükség, ha kellõképp elterjednek az e-bookok" "Milyen költségrõl beszélsz ember, max egy borítot kell tervezni. Aztán netre felmész, bepötyögöd a kártyád adatait, aztán már lenn is a könyv, és olvashatod"
Az a baj, hogy akik ilyeneket írtak, azok nem láttak még szerzõ által leadott elsõ kéziratot. :)
Ugyanis a szerzõk kezébõl közvetlenül kikerült szöveg gyakorlatilag alkalmatlan "fogyasztásra". Azon még igen sokat kell dolgoznia a szerkesztõ(k)nek, nyelvi lektornak, ha szakkönyv akkor szaklektornak, mûszaki szerkesztõnek, rajzolónak, illusztrátornak (ha nem csak a borítón van grafika). És ekkor még csak az állomány van meg, ehhez jön még a DRM költsége (gyakorlatilag ma még szinte senki nem ad ki DRM nélkül e-könyvet), a marketing, az elektronikus terjesztés költsége.
És ehhez még hozzá jön a szerzõ, a fordító tiszteletdíja, a kiadó és terjesztõ haszna. Ráadásul nálunk az e-könyvet 25% áfa terheli, nem kedvezményes mint a papír kiadásoknál.
A könyvesblogon épp van egy post arról, hogy magán kiadásban jelentette meg valaki a (papír) könyvét. Úgy, hogy már ismert volt és sokan elõre megrendelték látatlanban a könyvet. Úgy, hogy sokan ingyen, lelkesedésbõl dolgoztak a könyvön. Meg lehet nézni, hogy kiadó, terjesztõ nélkül mennyiért sikerült megjelentetni a könyveket.
A könyvek nem fán teremnek. Senki ne várja el, hogy egyik napról a másikra ingyen dolgozzanak azok, akik egy könyv megszületésében közremûködnek. A boltban sem lelkesedésért adják a kenyeret.
"Es hat Magyarorszagon nincs is ebook kiadas"
Épp most indul. Ekkora piacon kell még hozzá idõ, hogy beinduljon igazán.
Ha 2 dollárért adnak egy ebookot azt megveszem, de drágában nem veszek meg egy ebook, mint a papírt, fõleg, hogy azzal sokkal kevesebb a költség.
Milyen költségrõl beszélsz ember, max egy borítot kell tervezni. Aztán netre felmész, bepötyögöd a kártyád adatait, aztán már lenn is a könyv, és olvashatod... Üzletben? Persze...
"könyvkiadókra sem lesz semmi szükség, ha kellõképp elterjednek az e-bookok (bár az odébb van még)"
A zene digitális mégis szükség van rá, a játékok, filmek úgy szintén, ne nagyon reménykedj ebben :P De az biztos hogy lesznek változások... de nem ennyire radikális szerintem :)
"hmm, az mondjuk ahhoz képest tényleg drága picit, nade gondolom azért majd realizálódnak az árak ahogy nõ a fogyasztói bázis."
Nem magyar árakhoz kell nézni, hanem az ottanihoz :)
"Raadasul a legtobb kiado DRM-el fertozi a konyveit: uj olvasot veszel mas gyartotol akkor nem tudod hasznalni. Es hat Magyarorszagon nincs is ebook kiadas, magyar ebook csak kalozvaltozat van."
hehe látjátok ilyen gond viszont nincs "eredeti" könyvvel (itt persze nyomtatottra gondolok) Egyébként szerintem ezt is "megoldják", majd ezen a frontos is megindul az "örök háború" a feltörés, és a védelmi "rendszer" állandó fejlesztésével...
Max nyomtatási költség nincs(és az ehhez szorosan kapcsolódó értelem szerûen), minden más szerintem meg marad (jó járulékos részek mint pl szállítás az sincs gondolom) Bár nem tudom hogy ezeket az e-könyveket hogy értékesítik, csak neten lehet hozz jutni, vagy üzletben is?
Amíg 5-6 ezer forintba kerül egy nevesebb szerzõ kiadványa addig nincs mirõl beszélni... Legalábbis nálam marad a hangoskönyv vagy pdf
"hozzátette, a könyvipar jobb helyzetben van, mint a zeneipar volt, hiszen utóbbival ellentétben idõben felismerte, hogy a fogyasztók igényeinek kell megfelelnie, és nem pedig fordítva. "
Ennek ellenere az ebook sok esetben dragabb mint a puhafedeles valtozat. Nemreg az Amazon akciojat - miszerint minden uj ebook $9.99-ert elerheto - megfurtak a nagy kiadok. Raadasul a legtobb kiado DRM-el fertozi a konyveit: uj olvasot veszel mas gyartotol akkor nem tudod hasznalni.
Es hat Magyarorszagon nincs is ebook kiadas, magyar ebook csak kalozvaltozat van.
Attól tarthatnak is a mocskok mert elvisszük az összes bevételt tõlük, mert még nyomtatásra se kel költeniük a szemeteknek, csak arra, hogy persze feltörhetõ módon, megvédjenek valamit, amit fillérekért felvásároltak attól, aki megcsinálta.
könyvkiadókra sem lesz semmi szükség, ha kellõképp elterjednek az e-bookok (bár az odébb van még)
hmm, az mondjuk ahhoz képest tényleg drága picit, nade gondolom azért majd realizálódnak az árak ahogy nõ a fogyasztói bázis.
Igen az amatõrök is profitálhatnak majd, és nem kell kínkeservesen szívniuk a kiadók miatt. Amúgy itt a normális árról még az jutott eszembe, legutóbb nézetem ebookot 6-7 dollár körül volt egy fantasy könyv, egy komolyabb 9 dollárért vesztegettek. Ami persze jóval olcsóbb, mint a papírkönyv, de én drágának tartom, mivel csak digitális, effektív a kiadónak semmi költsége nincs vele max a borító...
Szerintem nagyon jó dolog, és várom, hogy jobban elterjedjen ez a formája az olvasásnak. Persze nyilván nem telefonképernyõn, meg iAkármin, hanem normális e-book olvasón. Az elõnyei nyilvánvalók, csökkenõ papírfelhasználás, kényelmesebb keresési lehetõség, sok esetben maga az olvasás is kényelmesebb (1000+ oldalas könyv esetén), kisebb helyigény, stb. Aláírom, hogy a könyvvásárlás, és az hogy a "kezembe fogom a könyvet" feeling nem annyira erõs, de az elõnyök mellett szerintem bõven vállalható ez a kis minusz. A kiadók nyilván sírnak emiatt, hiszen õk nem is a szellemi termékkel, hanem az adathordozóval, magával a papírhalmazzal (könyv) kereskednek. A technika elterjedésével sokkal könnyebb lesz "amatõr" íróknak érvényesülni, a terjesztés sokkal egyszerûbb. Végsõ soron bõvebb lesz a választék, nem a kiadók döntik el, hogy mi érdemes terjesztésre, és mi nem. A meghatározóbb mûvek úgyis megjelennek majd papíron is, amit az ember kitehet a polcra.
"De a mindennapi élethez fõleg újságokhoz, illetve alacsony életciklusú szórakoztató irodalomhoz, vagy technikai dokumentációhoz - tehát olyan tartalomhoz ami 5 év múlva már senkit nem érdekel - sokkal hatékonyabb az elektronikus formátum."
Ezzel nem értek egyet, egy-egy könyv miért lenne értéktelen 5 év múlva? Abban sem értek egyet, hogy a mindennapi újságot, elektronikusan "közöljék" Abban meg pláne nem hogy ez már 5 év múlva senkit sem érdekel! Ha nem tudnál róla, akkor most közlõm hogy minden megjelenõ (print média) egy darabja archiválásra kerül. Ebbõl késõbb meg lehet ismerni pl a kort, hogyan éltek, mit gondoltak, tartottak fontosnak stb akkor az emberek.
Ha pl egy vizsgamunkát, vagy diplomát írsz, ezek mint segítségedre lehetnek.
Ilyen téren egyáltalán nem érzem, hogy az érvelésednek lenne bármi haszna is. Mert nekem ez jön ki belõle "A felesleges dolgokat ami a kutyát se érdekli az elektronikus, a többi nem." Viszont komplett lexikonokat, régi szövegeket digitalizálnak, aminek digitalizálva is ugyan olyan értéke van mint az eredetinek.
Ilyen formában inkább egy "modernebb" könyvtár, adattár létrehozását látom, mint jó pl. Mert akár hogy is nézzük, nem kis feladat megvédeni az írásos emlékeket, míg az elektronikusnál ez viszonylag könnyebb...bár még van mit tökéletesíteni az adathordozókon...
De elképzelhetõnek tartok egy olyan (futurisztikus) könyvtárat,(vagy egyszerûbb változatát) ahol hologramos kivitelezés van (akár kezelõfelület, akár más minden más területen is) és pl ami kell csak azt nyomtatjuk ki. Vagy a távolabbi jövöben akár létezhet olyan könyvtár is mint Atlantiszon...
Vagy az interneten egy hatalmas e-könyvtár, ami szintén figyelemre méltó lehet, viszont a tisztán elektronikus adattárolás, szabályozás még jobban átláthatatlanná teszi a dolgot, könnyebb lenne eltitkolni, stb adatokat, bár ki elõl akár. (ne mintha ez ma nem lenne lehetséges...)
Alapból: "HENT hírlevél" ami ugye erõsen MUHAHA kategória. :)
"Attól tartanak, hogy a könyvkalózkodás jelentõs anyagi terhet ró majd az iparág képviselõire."
Mégis, miféle terhet? Nekik kell majd elõállítani a "kalózkönyveket"?
"könyvipar jobb helyzetben van, mint a zeneipar volt, hiszen utóbbival ellentétben idõben felismerte, hogy a fogyasztók igényeinek kell megfelelnie, és nem pedig fordítva"
Sajnos ez jelenleg (fõleg nálunk) még közel sincs így.
"Az a baj a papír alapú könyvvel, hogy túl redundáns információhordozó. Manapság egy egész könyvtárépület tartalma elfér egy pendrive-on. Ezen kívül nehéz benne szövegre keresni."
Igen erre írtam tanulásra, munkára tökéletes, szórakozásra már nem biztos, hogy ezt választanám. Ráadásul ha pl egy repültön utazol, úgy tudom vmi újabb rendelet szerint nem használhatsz semmilyen elektronikus eszközt.. (szal ez esetben pl egy 15 órás út szívás..) Persze ez lehet csak ideiglenes szigorítás volt, de asszem még itt olvastam...
Mondjuk nekem jelenleg nem is lenne elõnyös, mivel viszonylag kicsi a telefonképernyõ 220*176 vagy hogy. (max filmet, zenét hallgatok/nézek rajta) DE a film gyorsan szívja az energiát, a könyv meg ilyen kis méretben nagyon zavaró lenne...
Jah, egyébként egyet értek a kiadókkal. Olcsón kell adni, és akkor a nagy tömegek meg fogják venni. Csak én fogom letölteni. Azaz nem, és ilyet sose...
Az a baj a papír alapú könyvvel, hogy túl redundáns információhordozó. Manapság egy egész könyvtárépület tartalma elfér egy pendrive-on. Ezen kívül nehéz benne szövegre keresni. Természetesen ha az a cél, hogy low tech keretek között is több száz évig megõrizzük human readable formában az információt, a mai napig a legjobb megoldás. De a mindennapi élethez fõleg újságokhoz, illetve alacsony életciklusú szórakoztató irodalomhoz, vagy technikai dokumentációhoz - tehát olyan tartalomhoz ami 5 év múlva már senkit nem érdekel - sokkal hatékonyabb az elektronikus formátum.
Hát nem tudom ki hogy van vele, de én ennek ellenére is szívesebben olvasok nyomtatott könyvet... (persze töltöttem már le, elektronikus változtatott, de iskolai dolgokhoz kellett, és utána töröltem (kiírtam ami kellett pl) ami meg érdekel, abba max beleolvasok, aztán késõbb megveszem, mert így nem a legjobb olvasni...(e-olvasom meg nincs... bár ha lenne sem biztos hogy változna nagyon a helyzet...)
Bár kétség kívül vannak elõnyei :)(de ez nem jelenti hogy nem venném meg a könyvet...)