egyebkent egy neuron tobb ezer masik neuronnal van kapcsolatba
tobbfele kapcsolat van van axo-axonasil, dendrid-axonalis az a lenyege a kozponti es periferias inhibicionak az inkeruletatvitelkor, a feszultsegen alapulo ingeruletatvitelkor a szinaptikus res sokkal kisebb mint a mikor vegyi anyagokkal tortenik az ingeruletatvitel, potencialvaltozas nyitja meg a Na es K porusokat amin kiaramolnak a sejtkozi terbe/valojaban a sejtbe/ igy egy polarizacios hullam jon letre ami kepes informaciot tovabbitani
s azoknál hogy megy át az ingerület egyik sejtmembránról a másikra? ugyanis mint olyan minden neuron teljes membránfelülete egységes és sértetlen! Dendritrõl mehet át ingerület másik neuronra s hogyan?
nem vagyok ostoba, csak mas a velemenyem a tiednel, es nem kezdek belekotni minden apro hibadba... kijelentettem vlmit felvetettel vlmit, megirtam ra mit gondolok, nem latok problemat azzal amit irtam... viszont azt eszrevettem h mikor elmondtam h ertettem egybol elakadtal azon h ekezet nelkul irok, most meg meg le is ostobazol:P ezt eszrevettem
Ostoba vagy a végtelenségig, nem tudok mást mondani:(
ja meg akkor is ha ilyen hibassan irok mint torott kezzel..:P
@flammius.. mint mondtam a lenyeget olvast, megerted ha ekezet nelkul irok ha nem ha osszekever a betuket ha nem, ugy is csak az elso es utolsonak kell a helyen lennie es eleg ha bennevan az osszes tobbi /sry a diszlexiasoktol rajuk nem gondoltam:)/
de akkor is ha helytelenul es ekezetek ne adj isten pontok vesszok nelkul irok amit teszek is egyebkent es ferde vonalat hasznalok zarojel helyett nem kell mondano- tudom:D
de a lenyeg a lenyeg marad nem kell belekotni minden kis huylesegbe mikor nincs is mibe belekotni...
@Flammius
azert h elsore nem latsz osszefuggest meg lehet ott vannak, ha halmazokat veszel es reszhalmazait a reszhalmazokat osszehasonlitjhatom az egesz halmazzal, sot meg a halmazon kivuli elemekkel is, csak olyan kovetkezteteseket fogok levonni amit ellentmondanak egymasnak vagy eppenseggel teljesen ertelmetlenek, de az ertelmetlen kovetkeztetesnek is van lenyege, lasd diferencialdiagnozisok
@piramis
nem csk vegyi uton tortenik inheruletatvitel, teny h az embernel a legtobb szinapszis igy mukodik, de vannak feszultsegen alapulo szinapszisok is
egyebkent is nehez olyan dolgokrol beszelni aminek nem ertjuk a mukodeset, en pl mondhatom h az ember ugy szuletik meg h mindent tud / a neuronok szama fiatal korban sokkal magasabb/ amig nem hasznljuk fel oket /allandositjuk az informacioaramot/ addig nem ferunk hozza / tanulas/ es ha nem is kezdunk bele /nem kezdunk el zongorazni csak akkor mikor mar 60 evesek vagyunk/ szegeny nem hasznalt neuronjaink elhalnak...
masik nezet h korkoros folyamatokban folyton ugyan az az informacio kering agyunkban, es akkor engedjuk be a tudatunkba mikor szukseg van ra
Amúgy a billentyûzetedrõl, az ékezetes betûkön kívül, a központozás jelei is hiányoznak, vagy mind át lettek állítva a "..." jel kódolására? Túl azon, hogy irtózatos marhaságokat írsz, még olvasni is kellemetlen.
ha a kisagy azonos meratu lenne a nagyaggyal nagyobb felulete lenne...
igen igazad van.. nem csak mozgas mert meg egyensulyozas, izomtonust szabalyoz... de kerlek.. nem azert h mindenben hibat keressek, de az egyensulyozas es az izomtonus is mozgas/motorikus funkcio
de ki beszelt az alma kortevel valo hasonlitkatasarol? a kortete es az osszes tobbi gyumolcs alakjanak hasonlitgatasarol esetleg...
melyik majomnak nagyobb az ayga mint az emebré??? még ha delfint vayg fogascettet irtál volna.... ami meg a szinapszisok számát ilelti, már irtam, hogy a gondolkodás, az ingerekre adott válaszok mobilitása pont attól függ, hogy az minél kevesebb szinapszis révén valósuljon meg! Ugyanis a neuront ért ingerület a következõ neuronra csak a megfelelõ vegyi anyagok által kiváltott újabb inger létrejötte után léphet át! Ez biza nagyon lelassithatja a választ! Persze, ha csak gondolkodunk valamin, akkor határozatlan számú szinapszison át tehetjük meg.
"csak annyi h azt hasonlitok ossze amit akarok azzal amivel akarok"
Olyan, a nyelvtani szabályoknak megfelelõ, mondatot szerkeszthetsz az "x-et összehasonlítom y-al" mintájára, amilyet csak akarsz. De ezt mondani, más, mint megtenni az összehasonlítást. Ha ennek a belátására/felfogására is képtelen vagy, akkor többet én már nem tehetek.
a legnehezebb megerteni a semmi fogalmat, de kerlek ne tereld a temat, tudod h huylesegbol irtam, es igan, ossze lehet hasonlitani az agyat a semmivel... oylan mintha megkerdem hany almad van te meg azt mondod nekem h milyen hulye vagyok h nem tudom alapbol h egy almad sincs mert nincs kezed... ennek ellenere puszta kivancsisagbol/azert h idegesitselek... megkerdezhetem:P
nem az ertelemrol van szo, foleg nem ennek a mondatnak az ertelmerol, csak annyi h azt hasonlitok ossze amit akarok azzal amivel akarok..
a kisagynak nem csak motorikus funkciói vannak és a felülete sem nagyobb -aránylagosan- mint az elõagyé! Mellesleg, soha sem láttám még ilyen összehasonlitást, hiszen az almát nem szokás a körtével hasonlitgatni!
A "növények agyát", egy referencia nélküli fogalmat hogyan akarod összehasonlítani bármiféle aggyal is? Azért, mert a nyelvtani szabályok lehetõvé teszik bizonyos mondatok megszerkesztését még nem biztos, hogy az a mondat értelmes is lesz.
ne hülyüljünk már, az emberi agy a minimum 800 köbcentinél kezdõdik, de a hobbitok és a pigmeusok agya ennél is kisebb! Ezen a határon felül , de általában az 1100-200 közti sávban már nem a méret számit, ugyanis az pont a majmok/australopithecusok és a Homo közt ugrik át a mennyiségbõl a minõségre! A rengeteg boncolás révén óriási mennyiségû adattal is rendelkezik a tudomány s mivel a halottak jórészérõl azt is lehet tudni, hogy min. milyen végztségüek (sõt sokukról, hogy tudósok vagy éppen idióták)kiderült, hogy ebben az emelitett sávban a méret már nem mérvadó!
az alma a legnagyobb mertekben almara hasonlito gyumolcs a novenyi termesek kozott, en ezt mondtam
ha nagyon meg akarjuk eroszakolni a nyelvet
azert a paradicsomot/zoldseget ettem nem ugyan az a legkisebb mertekben sem... mert az olyan mintha azt mondtad volna h a ferrari motorkerekpar...
es amugy a mi agyunkat ma miert nne hasonlithattam volna ossze az osszes emberszabasuval?:P ha akarom az osszes allato mondom, esetleg noveny vagy gombat... ha nagyon hibat keresel megtalalod...
Nem volt helyes, hogy lett volna? Pont azért nem volt helyes, mert egy kategória hibát vétettél. Elõzõ példáddal élve olyan a helyzet, mintha a "Paradicsomot ettem." mondatot a "Zöldséget ettem." mondattal akartad volna helyettesíteni. Egy olyan kategóriába helyezted be a Homo sapiens sapiens fajt, aminek az nem része.
Egyébként a "Gyümölcsöt ettem." mondat jelentése eltér az "Almát ettem." jelentésétõl - függetlenül attól, hogy mindkét mondat referálhat ugyanarra a konkrét almára. (Ajánlom figyelmedbe Frege Jelentés és jelölet címû rövid munkáját.)
a veszekedes ekdveert ami kis hazankban annyira divat...:P
ha azt mondom h gyumolcsot ettem az nem ugyan azt jelenti h almat? tom h tagabb fogalom, de mindenfele rendszertannak megfelel...
es ez siman lepcsofokokba rendezett, amit mondtam helyes volt, nem kell mindenbe belekotni:((
Attól még következetesen rosszul használsz egy kifejezést... Senki nem vitatja az emberi leszármazási ágát, de van egy konvenciókon nyugvó fogalmi keret, aki ezeket a fogalmakat a konvencionális használattól eltérõen használja, az értékelhetetlen mondatokat alkot. A rendszertan fogalmait nem használhatod úgy, ahogy épp eszedbe jut, nem véletlenül kell ezeket a fogalmakkal fokozottan konzervatív módon válni, ha nem így tennénk bizonytalanná a referenciájuk, nem véletlen, hogy szakszövegekben latinul (is) kell hivatkozni.
Amit ide bemásoltál, az a Hominoidea család ma élõ fajainak felsorolása, ezek között nincs az embernél nagyobb agytérfogattal rendelkezõ faj. A Hominoidea család Homo nemében azonban valóban nem a Homo sapiens sapiens bír a legnagyobb agytérfogattal, a Homo sapiens neanderthali átlag 1450cm3-es agya nagyobb volt például. Viszont a Hominoidea öregcsalád más nemei között nincs nagyobb agytérfogattal bíró faj - ezek összességét hívják emberszabású majmoknak.
Nincs itt semmiféle terminológiai zavar, legfeljebb tájékozatlan vagy a témában, és összezavarodtál.
+ha angolul utanaolvastal volna lathatnad h a fordito ferditette el a szoveget, tipikus ingyenencikolopedia hiba a majom jelzo hianyzik nem az emberszabasu, es persze azert emrt felsobbrenduek vagyunk es nehogy mar lemajmozzuk sajat magunkat:P
:)
pff... ahany forras annyi hulyeseg:P
"Az ide tartozó fajokat a Homo nem, azaz az emberek, kivételével az emberszabású majmok névvel is illetik."
Hozzátenném, hogy a Homo nemnek voltak más képviselõi is, de azok kivétel nélkül kihaltak, így azokra sem használatos az emberszabású majom név. Például egy Homo erectus sem emberszabású majom.
Az emberszabású majmokat az alábbiak szerint osztályozzuk:
* Gibbonfélék (Hylobatidae) családja * Emberfélék (Hominidae) családja o †Dryopithecinae alcsalád o Ponginae alcsalád + Orangután (Pongo) nem # Borneói orangután (Pongo pygmaeus) # Szumátrai orangután (Pongo abelii) o Homininae alcsalád + Gorilla (Gorilla) nem # Nyugati gorilla (Gorilla gorilla) * Nyugati síkvidéki gorilla (Gorilla gorilla gorilla) * Gorilla gorilla diehli (angolul: Cross River Gorilla) # Keleti gorilla (Gorilla beringei) * Hegyi gorilla (Gorilla beringei beringei) * Keleti síkvidéki gorilla (Gorilla beringei graueri) + Csimpánz (Pan) nem # Közönséges csimpánz (Pan troglodytes) # Bonobó vagy törpecsimpánz (Pan paniscus) + Homo nem # Ember (Homo sapiens)
+ ezexerint naon oda tartozunk:P
ja sry nem emberszabasu majom csak siman emberszabasu?:D vagy az ember mar nem is allat?:P
egyebkent nem a meret a lenyeg, sokkal fontosabb a mukodesi elv, nezd meg a kisagyat es a nagyagyat, a kisagy felulete lenyegesen nagyobb meretehez kepest mint a nagyagye, es meg is csak motorikus funkciot lat el, azt is csak akkor ha mar mozgasban vagy, a nagyobb nem mindig jobb, de az hogy a kisebb agy praktikusabb a szaporodas szempontjabol tobb ponton is hibas szerintem:D
"/koztudott h nem a mi agyunk a legnagyobb az emberszabasu majmok kozott/"
Mivel rendszertanilag nem tartozunk az emberszabású majmok közé ez nem is meglepõ...
az agy is olyan, mint a farokméret. Nem csak a nagyfarkúaknak lesznek utódaik.
@gosub
amugy igen, ha hasznalod az agyad sokkal tobb energiat hasznal fel, a tanulasi folyamat lenyege a szinapszisok atrendezodese/ugyebar a tanulasnak 3 fokozata van az elektromos impulzusok az elso a masik a kemiai vegyuletekben tarolt memoria es a harmadik a szinapszisok atrendezodese/ az h megtanulsz egy nyelvet bizonyitja h hasznalod az agyad, amint nem lesz elegendo a mostani meret vagy megvaltozik a szer vagy egyszeruen nagyobb lesz /koztudott h nem a mi agyunk a legnagyobb az emberszabasu majmok kozott/ tehat vagy modszert valt vagy magno:P
szerintem
Tud repülni az ember, vagy sem? Tud. Tud repülni a madár, vagy sem? Tud. Evolúció eredménye az a madár, és az ember? Igen. Mindkét repülési mód az evolúció terméke. Ennyi.
Tehát ha valakinek az átlag 1400cm3 helyett csak 1100 (egyáltalán nem ritka) van az butább, kevésbé funkcionált, nehezebben szaporodik. Míg akinek nagy feje, teszem azt 1800cm3 (ez sem ritka) az okosabb, ügyesebb, jobban szaporodik. A szórás nagyobb az ember agytérfogatánál mint amit az agy evolúciós lépcsõiben felállítottak! Australopithcus aferensis 400-450 cm3 Australopithecus africanus 400 és 500 cm3 Australopithecus boisei 500cm3 Homo erectus 750 és 1225 cm3 Homo sapiens neanderthali 1450cm3 Homo sapiens (archaikus) 1250cm3 Homo sapiens sapiens 1350cm3
Leirni sok mindent leírnak, s sajnos meg is jelentetnek! Lám ebben a cikkben is folyvást a fõtt ételrõl van szó, mikor az majd csak a kerámia edények feltalálása után válhatott általánossá! Igaz , bambusz rudban is lehet fõzni, de az sem nõ mindenfele! A kagyló nem birja a lángot, a kókuszhéj meg elég.maradnak még a mélyedéssel biró kövek, de azok meg ritkák. Valójában sült húsról, sõt gyökerekrõl, gumókról van szó! Persze, mai napig eszünk nyers ételt, még húst is ! (hal, osztriga, sõt, sonka, kolbász, stb). Az viszont nem megy, hogy sokat "agyalunk" s attól nõni fog az agyunk! A természet, az evolúció nem így mûködik! Hanem, pont forditva! A mutációk/genom változások eredménye, hogy szerveink is változnak. Amelyik változás felhasználható és a régi jellegnél hasznosabbnak minõsül, az fennmarad, örökitõdik és öröklõdik. Amelyik meg nem, az rendszerint nem tud túlélni, nem örökithet s így nem is öröklõdhet! Nem azért van nagy agyunk mert sokat használtuk/juk, hanem mert azok az ember õsök közül akiknek a nagyobb agya jobban funkcionált, mint a mások kisebb agya, azok elõnybe kerültek, szaporodni tudtak és átörökitették a képességeket! Egyuttal a kisebb agyuak hátrányba kerültek és lassan kirostálódtak!
Nem gondolom, hogy bármikor is felhagyott volna az ember a nyers ételek fogyasztásával, hiszen az akkori körülményei ezt nem tették lehetõvé.
Mindenféle tudományos kutatás és bizonyítás nélkül is, józan paraszti ésszel is kikövetkeztetõ, hogy az ember fejlõdése valóban összefügghet a fõtt étellel. Hiszen miután „felfedezte” ezt a módot, „agyalnia” kellett ennek elkészítési feltételeirõl. és ez is magyarázhatja, hogy az emberszabásúak agya igen gyors növekedésen esett át a fenti idõszakban.
Életmódját tekintve, jártában, keltében az útjába esõ nyers zöldet, bogyót begyûjtötte, megette, vagy „véletlenül beleejtette” az éppen készített ételbe, amit miután megkóstolt, beindította az agyát, gondolkodásra kényszerült, tehát az agya is fejlõdött.
Azon sem lennék meglepõdve, ha már a Jázminpakóca (Stevia)levelét is bedobták volna a forró vízbe, így felfedezve az édes teát, mint ahogyan azt az dél-amerikai indiánok „mézes levél” néven már 1500 éve használják – nem is volt akkor cukorbetegség, inzulin, magas vérnyomás, candida ...
Lehet, hogy a foguk is ettõl lett kisebb, hogy felfedezték ezt a természetes édesítõt, nem pedig a sütés-fõzéstõl.
úgy fél éve volt arról valami cikk, hogy az agy nyugalmi állapotban hasonló mennyiségû energiát használ. nekem is furcsa volt, és nem is feltétlen tûnik logikusnak, de rá lehet keresni ki volt az értelmi szerzõ.
bocs, egy része a válasznak Flammiusnak szól! de úgy látom mindegy!-:)))
nos, baromság vagy kacsa szerintetek az mindegy (a sok blõdség mellett amit összeirkáltatok, már nem oszt se nem szoroz!), csakhát jelenleg az egyetemeken (orcvosi és biológiai karon) élettanból még így tanitják! Miért is használna fel a nyugalomban levõ neuron ugyanannyi energiát mint az aktiví6ingerült állapotban levõ? Szerinted az inaktiv izomrost is ugyanannyi energiát használ fel, mint az összehúzódó? Már miért lenne vadonatúj szerv? csak az emlõsagy van vagy 150 millió éves a gerinces agy, meg meg jó 3x annyi! A hominidák agya is több millió éves! Miben is különbözik szerkezetileg az emberi agy egy másik méhlepényes emlõs agyától? Nos, elsõsorban nagyságban , s mûködési jellegzetességekben! A neocortex neuronjainak specializálódásában. De azt nem tudjuk, hogy ez mikor kezdõdött el! Fix, hogy nem 200.000 éve! Hogy mire lesz képes az ember pár száz éven belül, azt nem lehet tudni, de hogy az evolúció hatása alól nem tudja magát kivonni az fix! Ugyanis része annak!
összevissza beszélsz, aztán még sértegeted is azokat, akik nincsenek egy véleményen veled.
miért kéne analógiának lennie a kutya meg az ember között? csupán arról van szó, hogy beláthatóan egyszerûbb viselkedésforma, hiszen még egy kutya is képes rá.
most hogy mennyire logikus összehasonlítani a végtaggal ásás meg egy többféle, speciális eszközt és alapanyagot igénylõ mûvelet bonyolultságát, azt mindenki döntse el maga.
a kutya ösztönbõl ás, én nem tudom mi célból. az viszont szerintem legalábbis lehetséges, hogy az akkori ember egyszerû utánzással vette át a szokást. valamit tenniük kellett a megmaradt hússal.
azt már az elõttem szóló kifejtette, miért tûnhetett el az ásás a sütés miatt.
ettõl függetlenül pontosan milyen logika mentén tudod biztosan, hogy csak az létezik, amit feltártak? egy szavannákon vándorló épphogy eszközhasználó (?) embercsoportnak pontosan milyen nyomai vannak, ami alapján kijelented, hogy márpedig nem ástak gödröt?
én nem várom, hogy ezeket megválaszold, csak szeretném ha nem néznél másokat hülyének, amikor láthatóan neked sem áll össze a kép. inkább csak beszélgessünk normálisan.
Azert itt van par logikai bukfenc...pl a madarak es az ember repulesenek osszehasonlitasa..az egyik termeszetes,a masik mesterseges..bar az egyiken alapul a masik,amugy koszonoviszonyban sincsenek(keves repulogep csapkod a szarnyaval...)...ez nem sarkitott,hanem egyszeruen nagyon rossz pelda... 2 tuzhasznalat...mar hogy a p..ba ne hasznalnank ugyanugy mint az oseink..a modszer megvaltozott ugyan,de a celja nem (ha a hominidaknak is lett volna ongyujtojuk,elhiheted azt hasznaltak volna...ha meg nekunk nem lenne,akkor meg mi hasznalnank 2 fadarabot..)
Kicsit kevered a termeszetes, esetleg osztonos kepessegeket a technologia vivmanyaival... Vajon nem lehetseges,hogy -mivel mar nem volt szukseg ra- az "asas" viselkedesforma kihalt az emberekbol? Mert jobb,fejlettebb modszereket talaltak ki? (es mintahogy mas osztonos dolgot is elfelejtettunk vagy eppenseggel elnyomunk...)
"Az élelelem földbe ásása nyilván õsibb tudomány, mint a tûzzel való elkészítése"
"A kutya is elássa a csontot,"
Ez egy tipikus esete a felületes, tudománytalan gondolkodásnak. (Az etológiát egyébként pont egy ilyen megállapításokban bõvelkedõ könyv által keltett felháborodás hívta életre.) Egy jelenséget nem elég egyetlen aspektusból vizsgálni. A kutya/róka elássa a csontot/húst, a mókus elássa a magvakat, stb. Lám milyen primitív állatok is képesek rá, akkor egy ezekhez képest sokszorosan különb mentális képességekkel megáldott hominida biztosan képes volt erre. Tüzet gyújtó rókákról, mókusokról pedig nem tudunk, akkor biztosan elõbb ástak a hominidák, és csak utána gyújtogattak.
Csakhogy ez az elképzelés nem helytálló. Ami egy bizonyos állatfaj számára ösztönösen vezérelt cselekvéssor, az egy másik számára nem az. Az ember-szerû lényeknek sem az ásásuk, sem a tûzgyújtásuk nem ösztön vezérelte cselekvéssor, így nem is használható analógiakánt.
Egy sarkítottabb példa: a madarak sokkal régebb óta tudnak repülni, mint az emberek. A repülés az emberi fajnál csak nagy tudásanyag felhalmozása után vált egyáltalán lehetõvé. Ezek szerint a madarak már nagyon régen felhalmozták ezt a tudásanyagot. Itt is ugyanaz a hiba, csak egyetlen aspektusból, "csõlátással" van szemlélve a jelenség, csak itt azért már egy óvodásnak is kilóg a lóláb.
Az ember nem ösztönbõl ás el egy darab húst, nála ez egy tanult viselkedésforma. Pláne nem ösztönbõl érlel húst föld alatt... Hogy melyik volt elõbb, azt a két viselkedésforma komplexitása döntheti el, azonban mai fejjel nem lehet eldönteni, hogy mi komplexebb dolog, elásni egy húst érlelés céljából, vagy megsütni egy húst sült hús céljából. Itt jön kapóra a régészet. Tûzhasználatról régebbi (jóval) leletek vannak, mint földmunkákról, így felettébb furcsa szemmel fognak nézni arra az emberre, aki tényként akarja kezelni, hogy elõbb fejlõdött ki a hús elásásnak szokása, mint a sütésé. Persze ennek lehetõségét kizárni egyelõre nem lehet, egy ásatáson elõkerülhetnek emberi kéz által megmozgatott földrétegek a tûzhasználat elõtti korból, csak ugye a valószínûségek.
Az Amazonas vidékén élõ, tüzet nem használó, húst érlelõ törzs esete sem támaszt alá semmit, mivel nagyon jól lehet tudni, hogy az elõdeik tûzhasználók voltak. A cikk/téma szempontjából pedig irreleváns, hogy egy kultúrából kiveszett egy viselkedésforma. Már megint az a bizonyos csõlátás esete... Én sem taplóval gyújtom a tüzet, és nem azon sütöm a húst, hanem elektromos kerámialapon. Nem kell másfajta viselkedésmintákért az Amazonasig menni, Budapesten is kevesen gyakorolják az õsi hominida technikákat, lehet még az Amazonas menti embereknél is kevesebben... De ettõl senki nem vitatja, hogy a hominidák gyújtottak-e tüzet, nem is vitathatja, mert a két dolognak csak zavart, logikus gondolkodásra képtelen elmékben van köze egymáshoz.
Egy rövid és könnyen érthetõcikk megbízható szerzõtõl a témában.
Az a gondolatod viszont, hogy aminél lehetne jobb, az már kiszelektálódott volna alapvetõ félreértése az evolúció gondolatának. Ugye mondanom sem kell, hogy ennek értelmében, amint megindulna az evolúció, az rögtön el is érné a végállapotát, hiszen ez a mondtad bármikor kimondható a folyamat során.
Szelektálódni az szelektálódik, amire szelekciós nyomás hat. A férfiaknak is van mellbimbójuk, pedig felesleges, sõt "káros" is (létezik férfi mellrák is), mégsem tûnt el, mert nem hatott rá soha szelekciós nyomás. Ha lett volna ilyen szelekciós nyomás, akkor bizonyosan megjelentek volna olyan módon fejlõdõ magzatok, akiknél a mellek kialakulása a nemi jelleget meghatározó génszakaszok aktiválódása utánra csúszik, így ezek mind mellbimbó nélküli egyedekké fejlõdtek volna. Hozzáteszem, lehet, hogy meg is jelentek/jelennek ilyen magzatok, csak mivel evolúciós nyomás nem hat egyik irányba sem, ezért a számuk alacsony szinten stagnál. (Fogalmam sincs amúgy, hogy születnek-e ilyen okokból kifolyólag mellbimbó nélküli férfiak. Elvi akadálya ilyen szempontból nincsen.)
Azon sincs (sem lenne) semmi meglepõ, hogy(ha) az agy pazarló (lenne). (Nincs mihez viszonyítanunk, lévén mi vagyunk az egyetlen emberfaj, viszonyítási alap nélkül pedig nem lehet eldönteni, hogy pazarló módon mûködõ, vagy energiatakarékos agyunk van. Majd, ha mi magunk tudunk hasonlót tervezni, létrehozni, vagy máshol találunk ilyet, akkor el lehet dönteni, hogy mennyire pazarló az emberi agy, addig ez egy semmitmondó fogalom.)
De tegyük fel, hogy az agyunk rettenetesen energiapazarló, rossz hatásfokon mûködõ szerv. Ez meglepõ? Aligha. Egy vadonatúj szerv, alig 200.000 éves. Azt tudjuk (a linkelt cikkben le is van írva mibõl), hogy nagyon intenzív evolúciós nyomásnak volt kitéve, de csak nagyon rövid ideig, kb. kétmillió éve kezdõdött ez a fajta nagyon intenzív szelekció. Ezek alapján azt várni, hogy kifejlõdjön egy minden mérce szerint tökéletes szerv butaság. Ugyanilyen alapon az elsõ madaraktól is elvárhattuk volna, hogy nagyon energia-hatékonyan repüljenek, nyilván az is butaság lett volna, és nyilván nem is tudtak úgy repülni, mint egy mai galamb.
Az egy más kérdés, hogy úgy tûnik, hogy ez az agyra ható erõs szelekciós nyomás mára megszûnt, vagy vannak, akik szerint megszûnt. Sokszorosan lényegtelen kérdés, hogy hat-e még az emberre bármiféle evolúció, mivel maximum pár száz éven belül a mai biológiai állapotában is ki tudja magát vonni az evolúció vaksága alól, és õ maga tudja saját felépítését megtervezni. (Az persze egy másik kérdés, hogy evolúciós értelemben egy ilyen faj is részese marad a versenynek, de a klasszikus biológiai evolúció alól felszabadul.)
Adjunk a kutyának 5 millió éven át fõt kaját és szuperdog lesz
Ez az "agyunknak csak 10-20%-át használjuk ki" akkora baromság, hogy még én sem tudtam kiirtani sok éves pályafutásom alatt. Pedig erõlködtem. Bizonyítottan.
De nem errõl akarok most írni. Épp elolvastam egy kis cikket, amely ezúttal nem brit, hanem MIT-es fiúk munkájáról szól, õket pedig komolyan szoktuk venni. A cikk angolul van, így akik nem tudnak angolul, azok most pechesek, de azért belinkelem. A lényege az, hogy kinyírhatod a dédapád. Elég morbid, mi?
Most vagy az agy 20%-os kihasználtság nem igaz, vagy az agy méretnövekedésének az evolúciója. Az agy tudtommal a glükóz akár 40%-át is felemészti, (gyermekkorban a dupláját is) pedig ezt az anyagot használja a többi sejt is mûködéséhez. Ez iszonyat pazarlás lenne annak tükrében, hogy csak úgy 80% az agynak kihasználatlanul álljon. A másik, ha nincs szükség rá akkor minek van? Minek alakult ki, miért nem tûnt el az evolúció süllyesztõjében? Mennyivel hatékonyabb, energikusabb lenne egy kisebb pocsékolású agy, aminek rég ki kellett volna szelektálódnia, kiszorítva a mostanit. Amúgy meg az is érdekes, mi összefüggés van az agy mérete és inteligenciája között? A legnagyobb agyú ember 2 literes a legkisebb asszem 800cm3, mégis elegendõ volt mindkettõnek a sajátja egyik sem volt abnormális. És elég nagy a szórás, csak nézz magad körül. Még a kalap méretek is a legkisebbtõl a legnagyobbig 25%-30%-ra van. Akkor hogy valósul meg az õstörténetben az agy fokozatos fejlõdése, ha azt a méretében határozzuk meg?
kis különbség mindezt odúépítés, vagy némi húsillat-foszlány okán csinálni. természetesen nem hülye, és nem olyan erõs a szag, hogy csak annak reményében belevágjon.
a letelepedett földmûvelõ életforma nem azonos a táborépítéssel. de gondolom 30.000 éve csak álltak az esõben éjszakánként, mint egy darab...
szóval valami barlangjuk vagy más, épített táborhely szerintem már bc 16.000 körül is lehetett.
Mondjuk nem láttam még rókát, amelyik ásóval készítette volna az odúját, pedig az is 40-50 centi alatt van. Vagy a sülök több méter mély üregeit sem fúrópajzzsal ássák, de lehetne még sok más példát is hozni, szóval ez a 40 centi mély gödör elméleted elég fura.
Az élelelem földbe ásása nyilván õsibb tudomány, mint a tûzzel való elkészítése, de Flammius kolléga annyit bújta az egyetemi tankönyveket, hogy elment a józan esze.
A kutya is elássa a csontot, de az Amazonas medencében lakó õsemberek is kitûnõen ismerik a vermelési technikát (növényi gumókat tárolnak így, nem húst), de a tüzet még nem fedezték fel. Na, bumm!
hát nekem nem tûnik olyan bonyolultnak. vágóhídon dolgozó rokonom kuvasza is folyton nyers birkaszívet meg májat kapott, az is elásta.
nem vitatkozni akarok, mert nem ismerem az akkori körülményeket. a tûzcsinálás nekem innen bonyolultabbnak tûnik, mint az elásás. egy lapos fával meg egy bottal nagyságrenddel gyorsabb és nagyobb gödröt lehet ásni, mint amire egy ragadozó képes. gondolj bele 40-50 centinél megáll a tudomány, mert visszagurul a föld a gödörbe. szerszám nélkül a legügyesebb farkas is csak szenvedne.
meg én azt feltételezem, hogy le vannak telepedve és az asszonyok otthon maradnak ha valami vad rámoccanna.
de ezek csak vad fantáziák, mondom nem tanulmányoztam a lehetséges életkörülményeket.
Ez egy olyan bonyolult eljárás, amit kizárt, hogy egy ilyen szintû homonida elõbb fejleszt ki, mint a sütést, ráadásul az így elásott húst felfalnák a ragadozók.
mint például a száraz földben egy mélyebbfajta gödörben betemetve? ha jól tudom hûvös, alacsony páratartalmú hely kell csak, meg zsírral be kell kenni.
nem mindet. egy pár hétig érlelt marhasteak már részben megemésztõdött. van hely, ahol a t-bone-hoz elég a villa is. no nem kis hazánkban.
persze világos, hogy nem feltétlenül minden hûsra igaz ez, de gondolom az érlelés hamarabb volt meg, mint a sütögetés.
persze ez megint visszakanyarodik a bõséghez, amikoris nincs harc az utolsó koncért is és ki lehet akasztani a húst. ahhoz meg az együttmûködés révén sikers vadászat kellett.
azért ez a kutyázós dolog nem pont így néz ki. inkább rettentõ mennyiségû kondícionálás, aminek végén a kutya továbbra is feladatként tekint a feladatra, viszont örül (na jó, mondjuk motivált) a végén várható jutalomnak.
kevés rálátásom van a munkakutyák képzésére, de két dolog biztos: a szocializálódás az én értelmemben kötõdést is jelent, ez tipikusan nincs így. pár hét elvonás után a normál munkakutya le se szarja az elõzõ gazdáját, simán vált falkát.
a másik az érzelmek dolga: a kutyák értelmesek, de még mindig végtelenül primitíven, célirányosan gondolkodnak. amit szeretetként értelmezünk, jellemzõen valami sokkal egyszerûbb ok-okozati összefüggés.
és követelem, hogy a steakes képet vegyék le. egyébként is, a rendes nyers húst nemigen kell tovább rágni szerintem. inkább a feldarabolásra tippelnék. mondjuk a száj kinyúlhatna a fejbõl a sok fognak, ahogy pl a kutyáknál.
a felhasználatlan aszociációs feladatot ellátó neuronok száma óriási! Õk felelnek a tárolt és keringõ információk felhasználásáról. A tárolás más neuronok feladata. Ez is meg van a Pc-nél, nemde? Ismert olyan eset, amikor egy életfogytinlag elitélt rab kivülrõl megtanulta New York város telefonkönyvét! Egy dolog a memória és más dolog a tárolt információk helyes és gyors felhasználása. A kettõ nem fedi egymást. Lehet lassan vagy gyorsan is helyesen vagy helytelenül gondolkodni. A különbség a neuron jálózatban megtett út hosszából adódik, vagyis olyan mint az Ic meg a személyvonat esete pl. Bp és Gyõr közt. Mig a két vonat valós sebessége kevesettér el, a sok megállás miatt az utóbbi sokkal késõbb ér el a célhoz. Nos a gondolkodásban ez a szinapszisok számában jelentkezik. A helyesség/heltelenség meg az információk felhasználásánbak a módjában jelentkezik?. Az elõbi példánál maradva, ha a vonat nem Tatabánya fele fog menni,hanem eltér Fehérvár fele, akkor biza nehezen jut el Gyõrbe!
HA igaz az, hogy pl. életünk során minden történésre emlékezik az elménk és ezt pl. hipnózisban elõ lehet hozni (bár nyilván nem 100%-os a módszer), akkor talán nem véletlen, hogy tudatos gondolkodásra csak pár százalékát tudjuk haszálni, nem?! :DDD
Ez valahogy úgy lehet, mint a kutyáknál. Mivel mi adjuk nekik a kész táplálékot és nem kell egész nap falkában vadászniuk, mint a farkasoknak pl., így volt idejük szocializálódni a velünk tölött tömántelen feles idõ alatt, amíg tulajdonképpen zéró dolguk lett volna amúgy. Ezért könnyebben képezhetõek és tanulékonyabbak is, gyorsan hasznos munkára foghatóak és még élvezik is, játéknak tekintik az egészet. A mentõkutyák, juhászkutyák, vakvezetõ kutyák, rendvédelmi feladatot ellátó kutyák stb. mind-mind jó példái annak, hogy mennyi hasznot hajthat egy állat, ha a napi tevékenységeinek 90%-át átvállaljuk tõle azzal, hogy mi "vadászunk" helyette.
aha, s gondolom a Pc-d memoria egységeinek a száma is az lehet, vagy nem? Ugyanis a neuronok számának - tipusonként is - kb. ugyanaz a funkciója! Miért is nem tudsz egy W XP-t vagy egy Vistat, Wz-et feltelepiteni egy kis kapacitású gépre? S ahogy egy nagy kapacitású számitógépen sem használod az egész memóriát, pláne ha csak minimálisan szörfölsz a neten és csak szöveget szerkesztel vele, úgy egy nagy kapacitású agyat sem tudsz kihasználni még töredékében sem, ha nem gyûjtsz bele elég információt, nem dolgoztatotd intenziven! + ahogy a Pc-d is lehet gyenge anyagból készitve, rossz alkatrészekbõl összerakva és akkor hiába nagy akapcitása nem tudod használni megfelelõen, úgy az agy esetébe is, ha a neuronok közti kapcsolatok nem funkcionálnak megfelelõen, akkor a nagy agykapacitású ember is tök hülye lehet! Ahogy ez igaz, forditva is!
Amúgy van ebben valami, hogy minél energiadúsabb és hosszabb ideig energiát szolgáltató táplálékhoz jutunk, fajlagosan annál több idõnk marad más tevékenységre. Múltkor én is befaltam egy 60dkg-os sztéket (ha már steakhouse-ban voltunk, mondom kipróbálom) és több mint másfél napig egy falatot sem tudtam utána enni. Nem is voltam éhes egyáltalán és ful aktív voltam végig. Mivel a marha nehezen/lassan emészhetõ így folyamatosan biztosítja a szükséges energiát szinte bármihez. Ugyanezt bogyókból és magvakból már meglehetõsen nehéz lenne kivitelezni.
Lásd. az elefánt pl. egész áldott nap kajál folyamatosan, különben nem jut hozzá az életben maradáshoz szükséges tápanyaghoz. Nyilván ha ragadozó lenne, rövidebb idõ alatt is fel tunda tankolni, csak hát egy ekkor állatnak elegendõ áldozatot találni elég necces hosszú távon.
Mi magunk persze már elõ tudunk állaítani nagy energiakoncentrációjú tápanyagokat, csak az emésztésünk még nem bírná a tablettákat élelem helyett. Elcsökevényesedne a bélrendszerünk/gyomrunk stb. és súlyos betegségekhez vezetne. MÉG! Nem kizárt, hogy idõvel hozzá tudjuk magunkat szoktatni az efféle mesterséges tápanyagokhoz, viszont utána függõségbe kerülünk saját technológiánktól, hiszen természetes körülmények között már nem tudnánk táplálkozni. Végülis az, hogy nincsenek meg a megfelõ rágószerveink és emésztésünk sem, máris függõséget jelent per pillanat is.
A szték nem nyers. A pácolás is ugyanazt a célt szolgálja, mit a sütés, mégpediglen a rostok lazítását, a sejtek falának meggyengítését. ERGÓ a véresre sütött szték is nagyságrendekkel puhább és könnyebben fogyasztható, mint a valódi nyers hús. Próbálj beleharapni egy élõ/frissen elhunyt marhába! Jó szórakozás lesz...
De ugyanez igaz a sózásra is, mivel azonfelül, hogy tartósít, de ehetõvé is puhítja egyben a húst (még a szárítást is idevehetjük akár).
"10%? Napi 17-18 órát vagyok ébren, de napi 30-35 percnél nem több a kajálás..."
Akkor te olyan ember vagy, aki a fogait teljességgel mellõzve, szinte egészben nyeli le a táplálékot. És keveset alszol. Úgy számolnak, hogy a nap egyharmadát átalussza AZ ember (tehát az átlag), és az 8 óra. Így már csak 16-ot van ébren.
1 táplálkozásra, legyen az reggeli, ebéd, vagy vacsora, nyugodtan rá lehet számolni 15-15 percet. 3×15=45 perc. Uzsonnával és vacsorával 1 óra. Igaz, hogy ez "csak" 6,2%-a a 16-nak, de legtöbb ember állandóan nassol, egyfolytában rágcsál, és így bõven megvan az 1,6 óra, ami pont 10%.
Ha a fõétkezéseket bekapod kevesebb, mint 15 perc alatt, akkor elsieted az étkezést. Ha nincs megrágva rendesen az étel, nehezebb emészteni, sõt, még beteg is lehetsz tõle. Amikor közalkalmazott voltam, 24 perc ebédszünet volt elõírva. Nem véletlenül. 15 perc kaja+sorbanállás+cigarettaszünet.
Csak legalább ne azt a nyers sztéket rakták volna be illusztrációnak, mert az egyáltalán nem azt bizonyítja, hogy az emberek tudnak fõzni...
a vegen kiderul h a rosweli kis szurke lenyek nem foldonkivuliek hanem idoutazok voltak:P
az nem lesz, mivel a mostani agyunk is bõven elég mindenre! Sõt, alig 20%-át használjuk fel a lehetséges kapacitásának! Viszont a pépes ételek miatt az utóbbi évszázadokban jelentõsen csüökkent az állkapcsaink mérete. Ez jól látható a régi csontvázakkal való összehasonlitásnál! Ma már nagyon kevés embernek nõnek ki épen és egészségesen a bölcsességfogai! Sõt sokuknak ki sem nõnek, vagy ki kell húzni õket, Így aztán a mai urópai embernek nem 32 hanem csak 30 vagy még inkább eleve 28 foga van! Azok is összeszorulva, egymnásra nõve helyezkednek el. Ha ez a tendencia folytatódik, ez a helyzet is rosszabbodik s ráadásul a kisebb állkapcsok gyengébb rágóizmokat tudnak csak eltartani! Ergo, egy mókuskerékbe ültünk!
az emlõs koponya és agy fejlõdését meghatározta egy sor olyan jellegük amely megkülöbözteti õket a hüllõ elõdeiktõl: 1. az emlõs medence zárt, mig a hüllõké nyitott. A hüllõ vagy madártojás nem rakható le lágy héjjal! Az újszülött emlõs koponyáján viszon kutacsok (ablakok="agyad lágya") vannak s ezek lehetõvé teszik, hogy a szülõuton áthaladva a koponya torzulhasson, majd vissszanyerje redeti alakját és még sokáig növekedhessen, mig a csontok teljesen el nem mineralizálódnak/csontosodnak és bezáródnak a kutacsok. 2. az emlõs agy jelentõsen különbözik a hüllõagytól (fõleg az elõagy) s ez jelentõs többlet a tanulási képeségek tekintetében. Ennek a csúccsa az emberi agy. 3. a tejjel való táplálás lehetõvé teszi hogy a vemhesség illetve az újszülött kinti fejlõdési ideje igencsak változatos lehessen, az életmódnak megfelelõen. Ez is hatással van a koponya illetve az agy fejlõdésére.
paleontológusként teljes mértékben osztom a véleményüket! Azzal a kis javitással, hogy õk valószinüleg nem fõzésrõl, hanem sütésrõl beszélnek! A szavanna és erdõtüzek során mindig számtalan félig-meddig vagy teljesen megsült állat maradványai találhatók meg, amelyeket persze megesznek a hús-mindenevõ állatok! de csak az emeberelõd volt rá képes, hogy ezt mesterségesen létrehozza! A tûz fenntartása, majd a tüzgyújtás egyes módjainak felfedezése ténylegesen biztositotta az emeberré válást. Hiszen tûz nélkül sem kerámia edényeink, sem fémeszközeink nem lehetttek volna! Sõt, még a pattintott kõseszközöket is parázson hevitett obszidiánból hozták létre - eddig egyedülálló módon bizonyitva - a miskolci Avason, már a neandervölgyiek is!
Nos,ha úgy vesszük be is indult már a polipos evolúció hiszen annyi sok színû ember van/mármint egy ember is milyen sokszínû/.Az inteligencia egy dolog de valahol sima agyag edényekkel fognak polipot mivel belemászik a szerencsétlen magától és benne is marad tehát értelem mintha nem létezne....Ráadásul szaporodás után egyszerûen elpusztulnak tehát kérdéses hogy jó e ez nekünk ha polippá válunk...
Mert a vastag csontburok mérete ugyanakkora maradna, és már korai magzati stádiumban zárna. A benne fejlõdõ nagyobb agy pedig túlnyomás alá kerülne. Ezzel szemben a vékony, szinte tojáshéjszerû csontburok a fejlõdõ aggyal együtt tágulhat, ehhez jön még hozzá az is, hogy a koponya nagyon sokára zár csak, kb. másfél éves korban. Egy vékony, lágy részeket is magában foglaló koponyát pusztán mechanikailag is szét tud nyomni egy nagyobbra fejlõdõ agy. Nem kell egy olyan mutációra várni, ami mondjuk 800cm3-es agyat lehetõvé tevõ koponyáról 1200-asra vált, a fejlõdõ agy maga szét tudja nyomni a fejlõdõ koponyát. A nagyra fejlõdõ, vastag falú koponya nagyon fej nehézzé is tenné az állatot.