Kicsit árnyaltabb a dolog. A. Wiles nem a Fermat sejtést, hanem a Taniyama-Shimura sejtést bizonyította! Ami Frey Fermat sejtés- bizonyításának egyik segédtétele csupán. Azonban Frey bizonyítási módja másutt nem jó. Így hiába lett Wiles segédtetele tökéletes, és ünneplendõ, a Fermat sejtés általuk összességében nem bizonyitott. Egyszerûen- nem jó.
Nem kizárt, hogy néhány matematikus is már sejti. Különben nem csak Wiles, hanem Frey-t is ünnepelnék. Hiszen a Fermat sejtés bizonyítási útját igazából õ mutatta meg. Azonban a matematika ezt a tételt nem véli fontosnak. Emellett évszázados nyûgként van rajta, így igyekszik megszabadulni tõle, meg a megtört szívû, szerelmes milliomos terhes örökségétõl. Ez most így sikerült.
Fermat, a korlátozott matematikai eszközeivel be tudta bizonyítani, hogy van megoldás, de nem fér el a margón, akkora nagy. És nemcsak hogy a bizonyítás nem fér el, de még inkább a megoldás. Hogy ennek van elméleti, vagy gyakorlati jelentõsége, az nem ide tartozik! Az viszont ide tartozik, ha egy rossz megoldást mondanak jónak, miközben a jó megoldást ignorálják.
"egy már bebizonyított sejtésre nem tudom miért szán további 16 évet az ember, örülni kell, hogy bebizonyította Wiles"
Nagyon ügyes. Minek a bizonyítás, én anélkül is elhiszem. :o)
Véleményem szerint Forrai azt szeretné leírni, hogy bár Wiles bebizonyította, de Fermat korában nem álltak rendelkezésre azok a matematikai eszközök, amivel sikerült neki. S a korlátozott (korabeli) matematikai eszközökkel a bizonyítás még nem történt meg. Ezen (Wiles bizonyításától függetlenül) lehet gondolkodni. Azoknak akiket érdekel.
Megnéztem a tudományos topikok listáját- hát hogy mi minden van ott! Kérlek, könyörgök nektek, ezt ne tegyétek át, és ne nevezzétek át- az olyan slampos lenne! Ha kell, inkább minden hozzászólásom elõtt elnézést kérek, hogy lélegzem...Meg csúnya, izléstelen dolgokat mondok majd magamra, még nálatok is rosszabbakat, sõt több nyelven is...
Szóval, a tárgyra térve: Bebizonyítottam (Sophie Germain nyomán, akit mélységesen tisztelek), hogy nemcsak a d=2n+1 alakú prímek, hanem valamennyi d=2kn+1 alakú prím is valamelyik a;b;c változó osztója kell, hogy legyen! Azt itt is le tudom vezetni, talán meg is teszem, hogy az ilyen számok számossága végtelen. Vagyis ha a változók ilyenekbõl (és más, nem ilyenekbõl is) állnak, akkor felirhatalan nagy egész szám keletkezik. Ami nem fér el a margón. Aminek valamely számrendszerben még az elsõ számjegyét se ismerhetjük, mert az is meghatározhatalan. 10-es számrendszerben akár 9 számjegy lehetne. Csakis a bináris számrendszerben ismerhetõ, és csakis az elsõ eleme- az egység. Vagyis egy n-ed számrendszer már eleve n-1 szeresen határozatlan, az irracionális egészek vonatkozásában. - Léteznek ezek a számok? Léteznek! - Megismerhetõk ezek a számok? Nem, nem ismerhetõk meg. Õk a Tudatos Létezés nem megismerhetõ egyedei. - Vannak a Tudatos Létezésnek megismerhetõ egyedei is? Természetesen vannak. - De mi a Tudatos Létezés? Melyek a meg, és nem megismerhetõ egyedei? A számok pedig hogy viszonyulnak ehhez? Stb. A logika nem szakadhat el a filozófiától, mert annak a Tudatos Létezés megismerése látja a kárát. Mert a logika bármely alapra, vagy anélkül is képes légvárat építeni. És a mai matematika, nézetem szerint- ilyen. Így a törekvések, hogy azt egyesítsék- kínnal végezhetõk, vagy egyáltalán nem. Az algebra és a vektor algebra között is (ami pedig egyszerûnek tûnik), a jelenlegi ismeretek alapján LEHETETLEN hidat verni! Legfeljebb csónakon lehet átkelni. Énnekem ez így tûnik.
Szerintem errõl viszont inkább írj egy cikket a konteó blogra, ott szeretik az efféle meséket. :) Mert remélem Te is tisztában vagy azzal, hogy ez legfeljebb egy izgalmas mese lehet. Valami Da Vinci kód féle. Talán még híres ponyvaregény-író is válhat Belõled.
Figyuzz már Pio Nem bizonyították be! Frey bizonyítási formulája (kiindulása) arra alkalmatlan volt! Az eredmény pedig szintén nem az! A Matematika mára szétesõ, felhõben lebegõ tornyocskák birodalma. Robert Langlands professzor kísérlete, hogy azokat egyesítse, csúcsosodik ki Wiles megoldásában. Az tényleg egy szép eredmény volt. De köze sincs a Fermat sejtéshez. Mert az csak egy gondolati tákolmány. Amely 16 évre elodázta a matematika tehetetlenségének tudatát, hogy azután örökre szégyenfoltja maradjon. Sajnálom, de ezt Ti kényszerítettétek ki belõlem.
Részemrõl ezzel el is búcsúznék, mivel a topik érdemi információt nem szolgáltat, ezért látogatását abbahagyom.
Halk javaslattal élnék a topik címének megváltoztatásával kapcsolatosan: "A Fermat-sejtés margószélessége"
(Azt már meg sem merem jegyezni, hogy 30 év matematikai kutatás alatt elsajátíthatta volna a matematikai nomenklatúrát, mely szerint minden tétel, sor, sejtés stb. kötõjellel kapcsolódik a névhez. Csekélység, de ez is hozzá tartozik...)
További minden jót kívánok!
Ha arról lenne szó valóban ami a téma címe, akkor én is ahhoz szóltam volna hozzá. De itt Ön arról értekezik fõként, amit elõzõleg leírtam. Annak pedig semmi tudományos köze nincs a matematikához, legfeljebb x-aktás érdekesség, hogy vajon hová tûnt a kézírás. Lehetséges, hogy ez egy lényeges történeti momentum, ám semmiképp sem tudományos, és tudományos köze a matematikához, magához a sejtéshez nincsen, legfeljebb annyi, hogy kinek a nevét említjük meg mellette. De ez nem matematika, hanem nevek. Ön ezen lovagol idestova 90 hozzászóláson keresztül. Ezért merészelek ilyesmirõl beszélni. Tessék szépen a lényegre térni. Kezdeni a Fermat sejtéssel, aztán annak különféle bizonyítási formuláival folytatni és megvitatni. De egy margószélességet továbbra sem tartok érdeminek a témában. Elhangozhat mint érdekesség, plusz információ, de úgy vélem egy tucat hozzászólás túl sok ehhez a momentumhoz, amiben újra és újra ezt írja le.
OFF A baj csupán az, hogy Te se sokban térsz el az általad kritizált típustól, csupán annyiban, hogy az elején leírtad a Fermat–Wiles-tételt, amiért aztán forrai Rád is szólt, de ezen kívül több ON-t nem produkáltál. De nincs ezzel semmi baj, Te vagy a példa arra, hogy ha akar se tud ehhez mit érdemben hozzászólni az ember. Van egy érdekes matematikai történet, adott egy ember, megsejtett valamit, valószínûleg fejben, nagyjából végiggondolva azt hitte be is tudná bizonyítani vagy talán be is bizonyította, de a bizonyítás elveszett, aztán hosszú idõvel késõbb egy másik ember valóban bebizonyította az állítást. Ezen kívül van két kapcsolódó, érdekes anekdota: az öngyilkosos életkedvvisszzanyerõs pénzjutalmas és az április elsejés köríméles.
Ennyi, ez egy szép történet, amit általában a középiskolában el is mesélnek valamikor a pitagoraszi számhármasok környékén a diákoknak, de nem egy életképes fórumtéma hosszú távon, mint ahogy azt Te is észrevetted, csak egyelõre a közösséget hibáztatod és nem a témát. Szerencsére forrai igen egyedi - és egyben nehezen értelmezhetõ - stílusa itt tartja az embereket, de hidd el, hogy ennél többet ebben a témában nemhogy egy esgéhun, de szerintem egy matematikai fórumon se nagyon várhatsz. Forrai állítólagos bizonyításának közlésére pedig nem az esgéhu lenne az alkalmas csatorna, hanem valamilyen matematikusi szaklap, esetleg a Nobel bizottság...
Illetve egy már bebizonyított sejtésre nem tudom miért szán további 16 évet az ember, örülni kell, hogy bebizonyította Wiles és nem egy teljesen felesleges dologra kell eltékozolni a tehetséget. Van még rengeteg bizonyítatlan sejtése a matematikának (Goldbach, Riemann, Collatz, ikerprím, satöbbi, satöbbi....), inkább azokra kénne szánni az idõt.
"Udvariasan próbáltam becsomagolni, hogy értekezése a témáról áltudományos. Csak azért mert matematikusokat, matematikai tételeket, sejtéseket, bizonyításokat említ meg, a Tudományos eszmecsere témakörben való megnyitása teljes mértékben irreleváns volt."
Már bocsánatot kérek, itt senki nem tudományos szintû hozzásazólásokat tesz, legkivált Ön! Hogyan merészel ilyesmirõl beszélni egyáltalán! Megjegyzem, egy másik fórumon ilyen címmel egy értékes tudományos topikomat kirakták, hogy helyette banalitásoknak adjanak helyet? Az volt az utolsó meghajlásom az ottani dicsõ publikum elõtt. Itt is az lenne. Õszintén, nem szeretném Önt itt látni mégegyszer! Legfeljebb vitaképesen.
Kérem, ismételve olvassa el hozzászólásomat mindaddig, míg meg nem érti a sûrû eszével, amire oly büszke, és addig mellõzze az efféle reakciókat amik még csak köszönõviszonyban sincsenek hozzászólásom lényegével. Talán a sokat emlegetett harminc év alatt szorult Önbe annyi szövegértelmezési rutin, hogy az én szerény hozzászólásom lényegét is megérti és tudomásul veszi. Köszönöm.
"Nem maga a sejtés és annak bizonyítása(i) az Ön témája, ez egyértelmû." Ne haragudjon KATA, de amit Ön írt, az "egy értelmetlen".
Szerintem Önnek fogalma sincs, mi a Fermat sejtés, hiszen akkor arról írna. Vitatná az irracionális egészek létezését, mondván: csak irracionális törtek lehetségesek! Én meg azt válaszolhatnám, hogy nem úgy van, Ön pedig hogy de- igenis! Látja, még emnnek is nagyobb értelme lenne, mint amit eddig irt. Szinte biztos vagyok benne- valami köze van a matematikához. Mert azért a szent tehene a Fermat-Wiles tétel. Hogy valaki kritizálni meri, hogy szerinte nincs megoldás? Egy olyan tódott- fódott "bizonyítási formula", amire épül, nem bírhatja el a Wiles által kifaragott, legtökéletesebb zárókövet sem. Ezt csak úgy tûnik, a matematikusok nem láthatják? Sophie Germain, egy hölgy jelentõs lépést tett a megoldására. Tanulmányozza Ön is ezt a kérdést, én 30 évet töltöttem vele.
Könnyen lehet, hogy igaz, hogy ez a Forrai féle sejtés megoldása, bár szerintem Fermaté. De a Frey-Wiles bizonyítás sem Fermaté, az bizonyos! Fermat ugyanis sohasem foglalkozott moduláris formákkal. A bizonyítás, amit õk adtak, méltán nevezhetõ a Frey-Wiles Nagy Sejtés megoldásának. És a Taniyama-Shimura sejtésének. Csak a Fermaténak- nem. Sõt ez a látszólagos megoldás (hogy az a Fermat sejtésé), valójában szegényebbé tette a matematikát egy olyan elméleti probléma meglátásával, amit már sohase fog észlelni, csak amikor belezuhan, kimászhatatlanul.
Te valamiféle sunyi lélek vagy (nem sértõ, rám is mondták egy másik topikban!) Mert ha valamit nekem irsz, akkor azt ne a lábszagú jegyzetbe ird, hanem odafenn! És ne te próbáld megitélni, mi szolgál a haza javára!
Az angol fordítás mondatrendje is értetlenségre, sõt- tiszteletlenségre utal! Ami azt bizonyítja, hogy a valódi tudást eltérítõ erõk nem csak itt, és ma, de az évszázadok alatt folyamatosan jelen voltak, és a tudományt az ezotéria irányába vitték. Az átlag ember pedig meg mindent beszop, csakhogy gondolkoznia ne kelljen. Ideje leülni, és a kezdettõl, mindent újra gondolni. Kezdve az egyszereggyel. Sõt- a "számoknak" egy tiszteséges definiciójával, ami ma sincs. Sõt- a definiciónak a definiciójával.
Én meg azt vettem észre, hogy ahol nem tudnak valakit piszkálni ott nagy hallgatás következik. Itt is a témához nem szól senki hozzá. Van aki azt se tudja ki Fermat, de ingerenciája támadt Forrairól írni.
Kit kényszerítettek rá, hogy olvasni kell Forrait? Ha nincs jobb dolga, akkor meg ne panaszkodjon. :o)
Tõle függetlenül lehet írni? Lehet, ha van mondanivaló.
Köszi. Tudod, némelyik topik olyan unalmas! Imádom például Einsteint, ahogyan egy gumilepedõn gurigázik egy golyóval. Mert kettõvel szörnyen bonyolult lenne. Olyankor mindig szívesen kitalálnék valami mást!
Köszönöm a méltatást. Bennem valóban csak kevés erõ, ám még több munka van, és teljesítményre is képes vagyok. A Fermat sejtésen pld. vagy 30 évet dolgoztam. Amióta a Simonyi: Fizika kulturtörténetét olvastam.
Lám-Ti nagyon erõsek vagytok, csak a munka, és a teljesítmény hiányzik belõletek.
A vikipédiából csak egy képet másoltam. Többet Simon Singh könyvébõl, ahol a Fermat sejtés felírása -csak latinul- többféle változatban szerepel. Közülük az egyik talán az "eredeti" másolat? Ki minek képzewlte, azt oldotta meg. Vagy annak képzelte, amit meg tudott oldani.
Végigolvastam az Ön által nyitott témát, amelynek 75%-át valóban Ön produkálta, ám kínszenvedés volt az egész. Hogy miért?
Gyakorlatilag nem derül ki, hogy Önt az említett régi nyomtatott dokumentum margójának szélessége zavarja jobban vagy az, hogy az említett Fermat úr - vagy valaki másé a dicsõség egy bizonyításban. Nem maga a sejtés és annak bizonyítása(i) az Ön témája, ez egyértelmû.
Ezek szerint nem maga a sejtés, a bizonyítás vagy maga a matematika érdekli, csupán egy margó szélessége, és hogy azon volt-e kézírás és ha igen akkor mi, és milyen körülmények között tûnhetett el, vagy ki volt irigy rá, vagy ki kefélt a kertésszel. Ez pedig nem tudományos eszmecsere, nyisson inkább egy Agatha Cristhie témát és abban tárgyalja ki a kézírás furmányos eltûnését és a margószélesség-problémát, amit ezek után elnevezhetünk Forrai-problémának, és a sejtéseit leírhatja a fórum margójára - ha elegendõen széles az...
Udvariasan próbáltam becsomagolni, hogy értekezése a témáról áltudományos. Csak azért mert matematikusokat, matematikai tételeket, sejtéseket, bizonyításokat említ meg, a Tudományos eszmecsere témakörben való megnyitása teljes mértékben irreleváns volt.
Sztem nagyon is jó téma, és ez a mondat kifejez egy csomó mindent, amit Fermat - aki bíró volt, mint tudjuk - fogalmazott meg. "To divide a cube into two other cubes, a fourth power or in general any power whatever into two powers of the same denomination above the second is impossible, and I have assuredly found an admirable proof of this, but the margin is too narrow to contain it" És nincs pont (.) a mondat végén, lehet, hogy a végtelenségre utal, de lehet, hogy csak elfelejtettem bekopizni. És persze Wiles-nak is igaza lehet, hiszen "Mathematicians aren't satisfied because they know there are no solutions up to four million or four billion, they really want to know that there are no solutions up to infinity."
Én pedig pont azt hittem, amikor megláttam a topikot, hogy ez is csak egy unalmas, semmitmondó "bemásolom ide a fél wikipédiát, hogy nagyon mûveltnek tûnjek" topik és bár természetesen részben az is, de azért elég mókás az, ahogy forrai "fogalmaz" és szerkeszti/tördeli a kommentjeit. :) Szerintem van még úgy 100 hozzászólásnyi erõ a topikban. :)
Hogy valami ON-nal is hozzájáruljak, a cseheknek bélyege is van a dologról:
Még felírom a saját "bizonyitási formulámat", amihez hasonló lehetett Fermaté is.
„Lehetetlen a....=0 azonosságot p>2 prímszám hatvány esetén nullától eltérõ természetes (összetett, relatív prímszám) változókkal felírni, mert azok minden osztójához igazolható valamely nagyobb dn prímszámosztó létezése, s így NEM FELÍRHATÓ!”
Nagyjából ez az, amit bizonyítanom kellett, és amit Fermat elsõként megtett. (Lényegében ugyanaz, mint hogy "nem fér el a margón")
Innentõl kezdve már csak a bizonyítást kellene prezentálnom. De azt itt képlettel nem vállalom. Van, ahol leírtam.
Nos- a Fermat számok is azon a gondolatsoron fekszenek, ahogyan a Nagy sejtés bizonyítható. Mert bizonyítható, hogy a 2kn+1 alakú számok mind egytõl- egyig csak a változók osztói kell, hogy legyenek. Ezen az úton haladt késõbb Sophie Germain is, aki Gaussnak bizonyította a 2n+1 alakú prímek változó- oszthatóságát. Csak azt nem volt könnyû bizonyítani, hogy az mindre igaz! És mert ilyenekbõl pedig végtelen sok van, a szorzatuk (és más primeké) adja az irracionális egészeket. Fermat pont ezt bizonyíthatta... Hogy utána leírja: "mert nem fér el a margón". Hogy mi a köze ehhez az elliptikus egyenleteknek és a moduláris formáknak? Hiszen ez a "Hatványösszegek elméletének" a része! Amivel Fermat is sokat foglalkozott.
No, elteszem magam holnapra, hiszen nektek is fel kell készülni, már aki akar. De nagyon érdekes téma ez is- nincs igaza annak, aki azt irta, hogy nem. Mert Fermat- tudott valamit, az tuti. Amire csak azért nem jöttek rá századokig, mert a szedõ, vagy a szerkesztõ nem tudta elviselni, hogy ne legyen pont egy mondat végén! És odabiggyesztett egy bizonytalan, inkább vesszõnek tûnõ írásjelet, ahol Fermat azt jelezte- hogy nincs vége a mondatnak, hogy az végtelen Ugye milyen idegesítõ, hogy nincs vége? Így könnyen lehet, hogy valójában egy egyszerû szedõ, vagy szerkesztõ okozott több évszázados fejtõrést a tudósoknak, megmentve azonban egy megtört, szerelmes milliomos életét! Mert az is valami!
Bár Fermat sem mond hülyeséget, fõleg az tetszik, hogy F0 = 3, F1 = 5, F2 = 17, F3 = 257, F4 = 65537
Elnézést- de ez egy fórum, ahol nem felolvasást tartunk könyvekbõl, hanem amíg lehet, gondolkodhatunk, együtt. Az pedig jelenleg éppen nem szégyen. Miért ne gondolkodhatnék akár így is?
Az én véleményem indokolt. Mert azt állitom, hogy Fermat szerint létezik megoldás, csak végtelen, irracionális egész.
A Wiles féle bizonyítás szerint nincs megoldás. Ami azért mértékadó különbség.
Viszont az elliptikus egyenletek egy része, (amelyik nem "különc", ahogy Frey is mondja) a moduláris formákkal (Taniyama-Shimura sejtés) szerinte kapcsolatba hozható. Ez nagyon jó, mert hidat teremt a széthulló matematika két távoli ága között, ami évszázados törekvése annak. Ám hogy ehhez milyen "bizonyitási formula" tartozhat, ami a Fermat sejtést megoldaná így vagy úgy?
Jah, általában egy megindokolatlan vélemény alapján el lehet indulni.. hajrá hajrá.
Ez is egy una-lom...Nyögjetek végre valamit! Hogy Wiles igen is jól tette, hogy bebizonyította amit igen, még akkor is, ha köze sincs a Fermat sejtéshez?
Örülök hogy érdekesnek találod a téma felvezetését. Kicsit kitrágyalhatnánk, nem gondolod?
A 43 hozzászólásdból a 75%-ot irtam. Dolgozzatok ti is.
Érdekes.
Az elliptikus egyenletek ugyanis nem lehetnek folytonosak abban az esetben, ha a+b+c=0. Diszkrét értékeik vannak. Mint az elektronpályáknak, hogy fizikai hasonlattal éljek.
Itt látható egy latinról -latinra fordítás. „cubem autemin duos cubos, aut quadratoquadrum in duos quadratoquadros, et generaliter nullam in infinitum ultra quadrantum potestatem in duos eiusdem nominis fas est dividere. Cuius rei demonstrationem mirabilem sane detexi hanc marginis exiguitas non caperet.” Ne gondoljátok, hogy nincs jelentõsége a mondatrend megváltoztatásának, és a határozott pont végzõdésnek! Mert Fermat így azt emelte ki, hogy a megoldás "NEM FÉR EL A MARGÓN"! Mert végtelen egész szám! Pont olyan, mint egy végtelen tört szám, mondjuk a köbgyök 5. Az ugyebár egy végtelen irracionális szám, amelynek egész, és tört része is van. Ám Fermat azt bizonyította, hogy csak ilyen egésszámok, amelyeknek nincs is tört része a tizedesvesszõtõl jobbra, csak azok képesek teljesíteni a Fermat sejtést! Hogy van a Fermat sejtésnek egész megoldása, csakhogy azok irracionális, (nem megismerhetõ) egészek! Nem férnek el a margón! Vagyis nem igaz, hogy nincs megoldásuk, hanem azok egyszerûen nem megismerhetõk- "irracionálisak". Fermat- a jogász- felfedezte az irracionális egészek fogalmát, és jókedvében, tréfásan kódolta azt. Hogy a tudósok, akik nem ismernek tréfát, megértsék? Ebben nagyot tévedett! Irracionális egészek ma sincsenek. Amelyeknek csak a bináris számkörben ismerhetõ a legelsõ számjegye: az egység! Nos- ezt...bizonyítottam, és csak azután értettem meg, hogy mire gondolt Fermat. Azt pedig, hogy mire gondolt Frey, és A. Wiles már ki lehetett elemezni. Mert szerintük nincs semmilyen megoldás. Ez alapvetõ különbség, ami bizonyítja, mit nem bizonyítottak. Egy segédtételnek, amit Wiles bizonyított, amely az elliptikus egyenletek nem minden fajtájára érvényes, általános érvényt adtak. Ezt nem minõsítem.
Ne felejtsétek, egy ideig még hozzászólhattok hasonló bugyutaságokat, de én a tárgyhoz szeretném.
Egy másik SG.hu topikból, ahol azzal együtt kihaltam.
Addig is, amíg megtalálom a http-t, küldöm az írott másolatot, persze latinul. Tehát- Fermat szavai, a fia által kiadva, remélhetõleg pontosan!
„Cubum autem in duos cubos, aut quadratoquadratum in duos quadratoquadratos, et generaliter nullam in infinitum ultra quadratum potestatem in duos eiusdem nominis fas est dividere cuius rei demonstrationem mirabilem sane detexi. Hanc marginis exiguitas non caperet(,)”
Utána meg a közelítõ magyar fordítás. "Lehetetlen egy köbszámot felírni két köbszám összegeként, vagy egy negyedik hatványt felírni két negyedik hatvány összegeként; általában lehetetlen bármely magasabb hatványt felírni két ugyanolyan hatvány összegeként, amire igazán csodálatos bizonyítást találtam. Ám ez a margó túlságosan keskeny, semhogy ideírhatnám(,)"
Ez talán közelíti, legalább is mondatrendileg az eredeti latint.
Mert még bemutatok néhány késõbbi "változatot" ahogyan ezt latinról- latinra, és magyarra "átfordították." Hogy megértsétek, hogyan lesz (Karinthy után) a Schönhertzbõl- Hertz szalámi, olyan, ami már a matematika részére is "ehetõ". És még arra is kell ügyelni, vajon tett e mondatvégi pontot az utolsó szó után? Mert a jobb másolatokon is az inkább vesszõnek látszik... Már pedig a pontnélküliség, és a vesszõ is Fermatnál (de nálunk is) a "végnélküliséget" jelenti. A VÉGTELENT, ami ugyebár, bármilyen kis betûvel, bármilyen széles margón sem férne el! Mert a végrendelete végén sincs pont (majd mellékelem) és ugyebár- õ hallhatatlan is! És mindezt csak azután értettem meg, miután bizonyítottam, amire õ gondolt. Úgyhogy- messze még a vége- ez csak a bevezetõ.
Ez a kép csak dokumentum. És pont a széle hiányzik, hogy lássátok, milyen margóról volt szó. Meg ezzel is bizonyítom, hogy azért kerestem-kutattam az ügyben. (Meg van egy mek- közleményem, meg egy honlapom errõl, többszáz képlettel.) Rendes folyóirat nem publikálna. De a fórum, remélem, rendesebb.
Sikerült, de a lapsztél (2-3 cm nem látható. Most megkûdök a fia által kiadott "szedett" változatért is
Remélem sikerül beszúrni Diophantosz Arithmetica cmû könyvének lapját, amelynek margója nem volt elég. Sajnos, Fermat kézirata eltünt...
sztem itt vki sokat olvasta a dávincsi kódot... de aztán lehet h tényleg rettegésben van tartva az egész fórum, nekem is épp Fibonacci tart pisztolyt a tarkómhoz, h nehogy rosszat írjak véletlenül. még szerencse h van itt olyan bátor ember aki nem fél.
1: nem tudsz értelmesen fogalmaz 2: miért kell minden mondat után entert ütni?
Aranyos válasz, megjött a kedvem tõle. Mert rengeteg dolog van vele. Elsõként megpróbálom bebiggyeszteni az eredeti másolatot (vagy másolati eredetit?) amit a fia adott ki. Küzdelmes lesz...
várnám az értekezésed a P = NP vagy a P != NP problémáról is!
Hát, vannak izgalmasabbak is. És köszönöm a jó tanácsot, meghallgatom majd. Akkor folytatom azzal, hogy bemásolom Fermat másolata fordítását, és értelmezem. Hátha lesz érdeklõdõ...
Bnum a 6 hozzászólásban már leirta a sejtést. Néhány kiegészítést tennék hozzá a;b;c (x;y;z) egészek, n is egész, mint hatványkitevõ. Természetesen negatív értékük is lehet. a;b;c relatív prímek, az egyikük páros, a másik kettõ páratlan.
n=1 a+b+c=0 alakban van egész megoldás. n=2 alakban a^2+b^2-c^2=0 szintén van.
Több pedig nincs. Ezt sejtette meg Fermat, azt állitva, hogy megtalálta a bizonyítást, csak az nem fér el a könyv margóján, ahova írt. Mert mindezt egy talányos bekezdésben egy könyv margójára, szavakban írta le. Azután ezt a fia kiadta, de hogy-hogy nem, az eredeti kézirat elveszett.
A tudós világ pedig többszáz évig gyötrõdött a másolaton, még a nagy Gauss is elfordult tõle- õt nem érdekli! Végül egy német milliomos, aki szerelmi bánatában fõbe akarta lõni magát, de a sejtés az utolsó órában érdekelni kezdte, jelentõs összeget nem hagyott arra, aki megoldja. Szörnyû, és reménytelen versenyfutás kezdõdött, amíg valaki (A. Wiles) meg nem oldott valami egészen mást, amire azt mondták, hogy az a Fermat sejtés. Igazán kalandos, egy szép könyvben le is van írva.- Ha ez nincs itt a fórumon, csak azért van így, mert mindenki retteg tõle. Én nem. Én sokat dolgoztam, és el tudom mondani, amit Fermat nem mondott el.