Ha mar anyukad szoba hoztad, udvozlom. Bizonyara sotetzold is vagyok, ha te mondod es mivel nincs magyarekezetes billentyuzetem, igy a magyar betuket sem ismerhetem. :) Brillians logika.
A cikket nem neked, hanem pl. kvp-nek vagy a 6. replikansnak ajanlottam. Az elfogultsagod valoszinuleg muveletlensegbol es komoly agymosasbol fakad, ez eddigi hsz-aidbol ez tunik ki. Helyzeted talan nem remenytelen, de a trollkodo viselkedeseddel szemben nem hiszem, hogy egy forumon fel lehet eredmenyesen lepni... a trollok mar csak ilyenek. A valo eletben, mondjuk egy sör (ezt a "ö" betut neked keritettem, nehogy felre ertsd) mellett nem tudnal igy terelni. ;)
A fissziós reaktorok fejlesztése a biztonságos inherens és hibrid rendszerek felé fog elmozdulni,de az igazi megoldás a világ energiaproblémájára a még biztonságosabb fúziós reaktorok lennének(a szobahõmérséklet-közeli szupravezetéssel kiegészítve).Ilyen projektek vannak az EURATOM-nál,az amerikai MIT-nél,GE-nél és a General Atomics-nél.
Ha vmi a hivatalos atomjelenteseket cafolja az csak sotetzold lehet.. ez elvakultabb hit, mint a sotetzoldeke.
Te vagy a komolytalan, inkabb esztelen. Sotetzold?! LOL
A WHO vizsgalatirol ir: Alison Katz, aki tizennyolc évig a WHO nemzetközi tisztviselõje volt. A cikk hitelessege magasan a WHO jelentesek folott all.. de siman ellenorizheted kijelenteseit, hogy mikor milyen statisztikakat tettek kozze. Te szerencsetlen.
"egy cikk" - ez innentõl komolytalan. Ja, hogy sötétzöld hátszéllel íródott, már meg sem említem. Mellõz minden szakszerûséget, tényként írja le amirõl csak a sötétben lehet tapogatózni. Kb. amikor az APEH megbecsüli a feketemunkások számát Magyarországon...
Japánban nem készültek fel a szökõárra, vagyis igen, csak arra nem, hogy egy 9-es erõsségû földrengés után is jöhet. És itt az eredmény. Egy atomtámadást mindenképp ki kell bírnia, afelõl semmi kétség.
Ha már egy 800 méteres aszterouda miatt hisztériát keltenek akkor egy városnyi méretû az egész bolygó életére kihat, és biztosan több sugárzó anyagot hordoz mint ami egy reaktorból kiszabadulhat.
"Képzelj el egy valószínûtlen forgatókönyvet: 10-es erõsségû földrengés, mind a 4 reaktor leáll, megszûnik a villamosenergia-ellátás(kidõl pár oszlop)." A Richter skála szerinti 10 -es erõsségû földrengésre tudtommal az emberiség jelen technikai lehetõségein bellül nem lehet felkészülni. Ha jól tudom a legnagyobb feljegyzett rengés 9,5 -es volt. Ilyen mértékûre, különösen Magyarországon, szerintem fölösleges felkészülni, statisztikai alapon az esélye 0. Ennyi erõvel arra is fel kéne készíteni az erõmûvet, hogy kibírjon egy atomtámadást, vagy egy város méretû aszterodia becsapódását vagy akár egy alatta történõ vulkánk törését.
Nem vagyok reaktorfizikus meg mérnök, de lényegében azt írtad le amire én gondoltam. A reaktortartályt körülvevõ medence(Pakson a hermetikusan lezárt tér) egy olyan zóna ahol a primerköri csõtörést és mûködésben lévõ reaktort kivéve a sugárzás elenyészõ, és akár a karbantartó személyzet is beteheti a lábát.
Ennek elárasztása a reaktortartályt valóban hûti, de ha hozzávesszük még a reaktorcsarnokban lévõ vízzel elárasztható teret is, ez a mennyiség nem elegendõ arra hogy addig hûtse amíg a "láncreakció melléktermékei fûtenek", ami körülbelül 2-3 hét, ráadásul ekkora víztömeg valószínûleg nincs a közelben abban a magasságban ahol a reaktortartály megtalálható. Ott a Duna, de az kicsit mélyebben van.
Képzelj el egy valószínûtlen forgatókönyvet: 10-es erõsségû földrengés, mind a 4 reaktor leáll, megszûnik a villamosenergia-ellátás(kidõl pár oszlop). - 1: A Duna leapad, mert beszivárog a törésvonalba ahol a földrengés keletkezett - 2: Megsérülnek a dízelgenerátorok amelyek a hûtést oldanák meg a villamosenergia-szolgáltatás kiiktatása esetén
A kettõ közül bármelyik a Fukushima-i katasztrófához hasonló helyzetet idézne elõ, amire a tervezõkek még akkor oda kellene figyelniük ha az elkövetkezendõ 1 millió évben ilyen NEM FOG MEGTÖRTÉNNI.
A sötétzöldek meg menjenek Afrikába kecskét tenyészteni, és ne a mérnökök munkáját nehezítsék, elég gondjuk van így is.
"Pakson bármelyik reaktor fõkeringetõ szivattyúja ha leáll, leolvad! Ezért van belõlük kettõ, plusz vannak kisteljesítményû szivattyúk is amelyek leállás esetén csak a hûtéshez szükséges mennyiséget képesek keringetni, de azt folyamatosan."
A reaktortartaly koruli mukodes kozben szaraz medence feltoltese vizzel mar kepes a passziv hutest fenttartani, tehat amig van eleg viz a medenceben, addig nem tud leolvadni a reaktor. A tartalyon belul goz meg akkor tud csak keletkezni, ha tulmelegszik, de ahhoz egy szaraz kulso medence kell. A medence pedig barmikor feltolteheto a mellette levo ket masik medencebol, a zsilipek kinyitasaval.
Az elv eleg egyszeru: Papirpoharban is lehet vizet forralni, nyilt lang felett is, mert amig van benne viz, addig huti a pairt, igy az nem tud meggyulladni. Pakson fer annyi viz a reaktor kore, hogy addig hutse amig a fekezorudakkal leallitott reakcio utan kihulnek a futurudak. Japanban meg medence sincs, ha vizet locsolnak a reaktorra, az egyszeruen lefolyik rola. Egyebkent ott is eleg lett volna par meterrel lejebb rakni a reaktortartalyokat, akkor a tengerviz gravitacios uton tudna huteni oket. (tehat tengerviz be, rafolyna a reaktortartaly kulso oldalara, gozze alakulna, a goz a kemenyen at tavozna, persze kemenyt se epitettek...)
"A rekatorok vészhelyzeti hûtése lesz a kritikus szempont, amire különbözõ technológiákat fognak kidolgozni."
A jelenlegi legjobb ilyen megoldas az, hogy a reaktortartaly folott rengeteg vizet tarolnak, ami veszhelyzet eseten raomlik a tartalyra es bele az azt korulvevo medencebe. A fekezorudak meg gravitaciosan esnek bele a reaktorba. Ez most az amerikaiak legjobb rendszere, veszhelyzetben is teljesen passziv hutesu. Veletlenul nekunk itthon pont ilyen van mar par evtizede. :-)
"Olyan mértékben tartalmaz uránt, hogy a spontán maghasadást csak a Jóisten állíthatja meg!"
Fizikából 1 alá, alá, alá. Nem a spontán hasadás, hanem a korábban futott láncreakció mellék termékei fûtenek.
A hibalehetõségek sorát és a katasztrófaveszélyt leszámítva atompárti vagyok. A biztonság mindig az elsõ, utána jöhet a profit és az olcsó áram. A fukushima-i baleset egy a sok küzül, amelynek tanulságai alapján a megfelelõ elemzés után a meglévõ és a késõbb építendõ atomreaktorok még biztonságosabbá tehetõk. A rekatorok vészhelyzeti hûtése lesz a kritikus szempont, amire különbözõ technológiákat fognak kidolgozni.
Talán az õsréginek számítõ termoszifon-elv is be fog kerülni, amely szelepek, szivattyúk és emberek nélkül is mûködik. Másik lehetõség az önhûtés, amely egy teljesen külön turbinakört jelent ami hajtja a fõkeringetõ-szivattyút. Kevésbé elfogadható, de egy leolvadásnál jóval kisebb szennyezést okoz ha a túlnyomás kieresztésével mûködõ turbina friss vizet(akár tengervizet is) pumpál a tartályba. Lényeg, hogy amíg a fûtõelemek hõt adnak le, addig mindenféle automatika meg vésztartalék nélkül is legyen hûtésük!
Azt hiszed, ha Pakson leállna a hûtés akkor a bóros víz meg a szabályzórudak betuszkolása megvédi és nem fog leolvadni? NAGYOT TÉVEDSZ! A fûtõelemek akkor is melegszenek, ha kint hagyod az orosz sztyeppén, egymagában! Olyan mértékben tartalmaz uránt, hogy a spontán maghasadást csak a Jóisten állíthatja meg! Ez nem elegendõ az energiatermeléshez, robbanáshoz fõleg nem, de ahhoz igen hogy ha nem hûtik folyamatosan, szétolvad!
Pakson bármelyik reaktor fõkeringetõ szivattyúja ha leáll, leolvad! Ezért van belõlük kettõ, plusz vannak kisteljesítményû szivattyúk is amelyek leállás esetén csak a hûtéshez szükséges mennyiséget képesek keringetni, de azt folyamatosan.
Hiába nyomottvizes a reaktorok többsége, hûtés és szakszerû beavatkozás nélkül bármelyik leolvad, ebben nem különbözik egyik sem. Hidd el, a régi technológiájú Fukushima-i reaktorok legalább olyan biztonságosak voltak mint a paksiak, leszámítva a szökõárat amely a tartalék hûtésért felelõs dízel generátorokat tette tönkre.
En azert a 4-es reaktort hoztam fel peldanak, mert abban nem voltak futoelemek, csak mellette a medenceben. Viszont nallunk joval tobb viz volt benne, ugyanis meg a tisztitotartalyt is viz alatt tartottak, mig a japanoknal meg a pihenteto medenceben sem volt eleg viz.
Viszont az, hogy egy reaktor kulso elektromos energia nelkul leolvadjon nem igazan elfogadhato. Nallunk aram hianyaban a gravitacio miatt beesnek a fekezorudak a reaktorba, japanban ezeket hidraulika emeli, ha van hozza aram. Nallunk aramszunet eseten egy nyomas alatt tartott tartalybol boros vizet nyom a rendszer a reaktorba, japanban meg bor sem volt a reaktorok kozeleben, ugy kertek az amerikaiaktol. Nallunk sokkal nagyobb nyomasra van meretezve a reaktor, mivel uzemi korulmenyek kozott is nagy a nyomas. Nallunk van nyomascsokkento rendszer, a kemenyekbe epitett szurokkel. Japanban a 2-es reaktornal az epulet oldalaba vagtak egy lyukat ugyanezen celbol. A paksi reaktor koruli tartaly elaraszthato vizzel a mellette levo ket medencebol, egy zsilip kinyitasaval. Japanban vizagyuval meg betonszivattyuval nyomtak be a vizet az epulet teteje helyen levo lyukon at, miutan a kulso epuletet elvitte a hirdogen robbanas.
A reaktortartalyok teteje meg most is szabadon van, mivel nincs olyan medence amit fel lehetne korulottuk tolteni. A 3-asnal a sajtoban elerheto kepeken latszik, hogy a robbanasban megserult a tartaly leveheto tetjenek rogzitese, csak par elgorbult csavar maradt benne, tehat a containment az uzemanyagtolto nyilasnal kinyilt a nagy nyomas miatt. Bar a fedo a nyomas megszunesekor visszaesett a helyere, de addigra a mar megolvadt uzemanyag egy resze kijott a gozzel egyutt. (szerencsere nem olyan sok mint csernobilnal, de kimutathato)
A sugarterheles pedig van akkora mint csernobil, csak nem 5 nap alatt egyben es nagy szorassal, hanem egy honap alatt es joreszt lokalizalt modon jott ossze. Meg a sugarzo anyagok jo resze a tengerbe kerult a kedvezo szelirany miatt, de ez csak szerencse kerdese volt.
A magyar peldat csak azert hoztam fel, mert egy vezerles nelkul is stabil reaktor eseten kb. annyi hatasa lett volna az egesznek mint nallunk a paksi benazasnak. Viszont a japanok azert epitettek ilyet, mert ez volt az olcsobb technologia es igy fele akkora aron tudtak energiat eloallitani.
Azért egy-két dologban úgy beszélsz, mint egy sötétzöld.
Pakson azért lett baj, mert a francia cég költségkímélés céljából 30 üzemanyagrudat zsúfolt az oroszok által 7 üzemanyagrúdra méretezett medencébe. Aztán jöttek a Greenpeace megfizetett aktivistái dobolni, meg magukat az erõmû kerítéséhez láncolni...
Japánban az erõmû átvészelte a hatalmas földrengést, és elkezdõdött a reaktorok leállítása is. Nem is lett volna baj, de az utána érkezõ cunami felülmúlta az utóbbi száz évben feljegyzett legmagasabb árhullámot, jóval, és tönkretette az erõmû tartalék rendszereit. Mivel nem volt áram, az országos hálózatot tönkre tette a földrengés, a reaktorok túlhevültek, és megrongálódtak.
A termeszetes bomlas felgyorsithato, pl. eros neutrino sugarzassal. Persze ez tobb energiat igenyel mint amennyit elotte kinyertek az adott futoelembol. Az igazi megoldas az lenne, hogy addig kell energiatermelesre hasznalni, amig az osszes radioaktiv anyag szet nem bomlik benne egy stabil anyagga.
A japanok ott szurtak el, hogy a legregebbi, legolcsobb technologiat hasznaltak, ami raadasul igazabol csak jarmufedelzeti rendszernek lenne jo, katonai celra. (atomhaboruban nem szamit ha megserul egy reaktor) Ehhez kepest ok szinte csak ilyen reaktorokat epitettek. Pakson is leolvadtak a futoelemek a medenceben, mint most japanban a 4-es blokkban, csak nem lett belole tul nagy baj. A nyomottvizes reaktorok amugy is biztonsagosabbak mint a forralosok. A kulonbseg olyan mint a tartalyos bojler es az atfolyo vizmelegio kozott, az elobbinel jo ideig nem gond ha elzarjak a vizet es nem kapcsol ki a melegites, viszont az atfolyos ilyenkor szetolvad. A paksi nyomottvizes, tehat ketkoros, nagy nyomasra tervezett tartalyu, nagy vizmennyiseget hasznalo reaktor. A japan egykoros, atfolyo vizforralos, rendes nyomasallo tartaly nelkul. A magyarnal futoanyag olvadas eseten 4% a sugarzas kiszabadaulasanak eselye, mig a japan rendszerben 85%. Az oke, hogy a magyar a dragabb megoldas (kb. ketszer annyiba kerul az igy eloallitott aram), de melyik a jobb?
Jaja, ennél már csak a zsIndex meg a zsOrigó jobb...zsorigó mégrosszabb, ott engedik a hsz-eket, és csak posztkomcsi meg vérkomcsi elvakult fröcsögést láthat az ember minden cikknél (bár egyre ritkábban nézem)...és ha nem azt írsz, akkor a "kedves" admin meg sem jeleníti...média törvény mi?Ezek meg már rég nem demokratikusan használnak dolgokat...simán fel kellene õket jelenteni, legalábbis az origót (most nem azt mondom, h tõketes ami most megy, de azért ott elég durván idióták tudnak kommentelni..és engedik õket, értelmes hsz-t meg nem jelenítenek meg)
Csak halkan megjegyzem, hogy a cikben említett Pu-238, az hõelemekbe megy, illetve fûtésnek használják és nem hasadóanyagnak, mint a Pu-239-et. És bombákban max belsõ neutron forrás egyik komponense ként szerepelhet.
"hulladékot tudnák semlegesíteni" Persze, majd jól felgyorsítjuk az idõ múlását.
Most hagyjuk a politikát(zsindex stb :D) de szerintem olvassátok el ezt a cikket azért nem csak biztonsági okokból kell itt reform... Az atom energiával meg tényleg semmi gond nem lenne, ha a hulladékot tudnák semlegesíteni ne csak pihentetni a föld alatt párszáz évig
"Azt mondjuk nem vagom, hogy lehet vki olyan felelotlen, hogy komoly foldrengeszonakba epitsen atomeromuveket."
Japán sûrûn lakott szigetország energiaforrások nélkül. Az egész ország földrengés veszélyes zóna, de atomenergia nélkül mehetnének vissza a kõkorba, mert ha mindent importálnának rámenne az egész vagyonuk. Tehát marad az orosz rulett. A baj ott kezdõdik, hogy egy ország speciális kényszerhelyzetébõl következõ veszélybõl általánosítanak és ott is félnek az atomtól ahol erre semmi ok.
Altalaban ezek a problemak nagyvallalatok hibai, leginkabb kisebb koltseg es nagyobb profit remenyeben, ami a szabadpiac egyetlen mozgatoja. Vagyis a gazdasagi rendszer alapjai az okai a legtobb ipari katasztrofanak. Persze van kivetel, es inkabb pont az atomeromuvek teren. Az atomeromuvek katasztrofai eseten viszont altalaban hivatali bagatellizalas es dezinformacio folyik akar vilagszervezeti szinten is. Erdemes ezt a cikket elolvasni.
Azt a rendezvenyt gondolom a Lehet Magyarországból Palesztína párt szervezte kulfoldi segitseggel persze.. Az igazi kornyezetvedok menekulnek attol a parttol. ;)
Amúgy engem érdekelne, hogy hogyan képzelik, hogy lehet más a politika. (Elég jó a fantáziám, de valahogy nálam eddig még sem jött át, hogy mit is akarnak, azon kívül, amit persze nem is kell mondaniuk, mrt annyira nyilvánvaló) Tartok tõle az elképzeléseik legalább olyan komolyak, mint a 2 farkú kutya párté, csak ezek még csak nem is viccesek.
Én sem beszélek szépen ángolúl, de még az én fülemet is báncsa, amikor a liberális magyar értelmiség valami nagyon trendi demonstrációban demonstrálja, hogy õk sem!
Szerintem meg azért elég jelentõs különbségekkel léteznek az atomerõmûvek között kockázat terén, mint minden más ipari létesítménynél is.
A vegyipar, a vegyi anyagok veszélyesek? Persze nem. De azért ott volt Bhopal, meg a mi kis vörös iszapunk is.
Az olaj veszélyes? Ugyan már! De azért a Mexikói-öböl nem az igazi mostanában.
Minden esetnek vannak tapasztalatai, ha nem vesszük õket figyelembe, akkor naponta megtörténnek. Más az un tájékoztatás a médiában, gyak hangulatkeltés. Meg más amikor a szakemberek figyelmét felhívják bizonyos tapasztalatokra.
A repülésben pl. igyekeznek olyan független szakmai bizottságokat létrehozni, amelyek azáltal tudják hatékonyan végezni a munkájukat, hogy a megkérdezett szakembereket bizonyos mértékig mentesíteni tudják a kihallgatás során a büntetõjogi felelõsség alól. Mert olyan önmagukra nézve terhelõ dolgot is elmondanak az emberek, ami objektív kontroll anyag hiányában, bíróság elõtt nem bizonyítható.
Csernobil hatasa igy is tukrozodik hozzaszolasain. ;)
Az teny, hogy jelenleg nem helyettesithetok es az is teny, hogy a biztonsaguk nagyon draga. Eleg konnyen kataszrofa lehet, ha nem tartjak be a szigoru szabalyokat ill. kozbejon egy termeszeti csapas ugye..
Az persze nem baj, ha most rendkívüli ellenõrzéseket tartanak az atomerõmûveknél. Csak félek, hogy szokás szerint átesnek a ló túloldalára, pl. elmarasztalnak tengerszint felett több száz méterre levõ létesítményeket, hogy nem bírnának ki egy cunamit.
Ott a pont. De hálisten az ilyen zöldbékés ökröket meg a többit kb leszarják.
a "liberális" "értelmiség" :D Valaki rájött már mit skandálnak? Angolult tudok de ez biztos nem angol...
Kíváncsi vagyok, hogy a francia energiaipar hogy fogja megoldani az atomerõmûvek nélkül a mennyiségi szolgáltatást. Azt atomerõmûvek adják a francia energiatermelés 85%-át. Az atomenergia hányadát tekintve az össz. áramtermeléshez viszonyítva Franciaország tartja az elsõ helyet.
Lehet, hogy nem fogják otthon szeretni az ipsét?
Az a baj, hogy két olyan balesetbõl általánosít sok droid, ami statszikikailag nem értelmezhetõ.
Az atomipar néhány % plussz költséget símán elvisel (akár 50% fölöttit is). Vagyis van mibõl a biztonságra fordítani. Az olcsó olaj (és gáz) fogytával és a megújulók elõretörésével az elektromos energia ára jelentõsen nõni fog. Azzal az árral pedig versenyképes lesz az atomenergia akkor is, ha 30 év múlva a fokozott biztonság miatt megduplázódnak a költségei.
Nagyobb gond, és teljesen másmilyen feladat a már meglévõ atomerõmûvek biztonságát fokozni, mint a késõbb felépítendõket eleve biztonságosabbra tervezni. Még sok fogszívás lesz ezügyben mert akik a pénzt adják, azok nem szeretnek sokat költeni, viszont szeretnek sokat nyerni.
Strickernek igaza van. Ráadásul a nagyobb biztonság nem mindig kerül sok pénzbe.
Az aki elhitte, hogy egy olyan atomerõmû nem okádja tele a légkört és a vizeket sugárzóanyaggal, ami úgy néz ki mint amit megágyúztak/megbombáztak. Az kicsikét nem okos.
Informatika és tudomány
csak most láttam a videót, sztrájkolnak az intézetis ápolók és nem szedték össze a pácienseket, vagy nemértem....
