Így aztán a nukleáris energia is viszonylag drága és veszélyes marad, hiszen a hosszú távú tárolás kérdése a mai napig nem megoldott.
Szerinted...
Az meg már a hócipõmön jön ki, hogy akkora baromságokat ír valaki, hogy lõjük ki az ûrbe a hasadóanyagot. Ránézett már valaki arra, hogy mi a mai horodózrakéták megbíztóságára...? Hál csak a LEO pályáráallítás árára?
Mostanában, hogy jönnek ezek a részecskekutatós hírek mindíg oda jutunk vissza, hogy a 70-es évektõl, amikortól a komoly ûrutazós programokat elkaszálták, gyak derékba törték a fejlõdést en block.
Erõlködünk itt a Földön egy csomó dolgot megoldani, pl hosszútávú nukleáris tárolóhelyek, meg ilyenek. Ezeket az ûrbe lehetne rakni már mióta. Csak ugye nincs hozzá szállító kapacitás, mégha nem is kéne olyan túl nagy dolgokra gondolni, de azért erõmûvenként pár 10/100 t-ra biztosan. De ez sincs meg.
Így aztán a nukleáris energia is viszonylag drága és veszélyes marad, hiszen a hosszú távú tárolás kérdése a mai napig nem megoldott.
Ez a részecskegyorsítós kérdés is ilyen, meg egy csomó más dolog. Hála a természetnek itt a Földön egy "üvegbúra" alatt vagyunk. De pont emiatt, ha a világegyetem rajtunk kívül levõ 99,9999999.....%-át akarjuk kutatni, akkor iszonyú erõfeszítéseket kell tenni. És akkor már egyszerûbb kimenni a burán túlra, minthogy itt létrehozni ugyan azt.
Csillagászat dettó, a Hold sötét oldalán felállított teleszkóp hálózat már mire lenne képes? Az exobolygókon az értelmes lények hálószobatitkait leshetnénk vele és mutogathatnánk a VV-ben.
Ilyen méretekben tényleg lenne értelme a részecskefizikának is, mert mi van, ha ugyan úgy, ahogy lehet nukleáris meghajtást/energia termelést csinálni, lehet kvark meghajtást is. Csak persze a Szuzukihoz erre nem sok szükség van, még a nukleárisra is csak az atomerõmûvek útján, ha végre eljutunk az elektromos közlekedésig. A csillagközi utazáshoz viszont egy ilyen meghajtás még jól jöhet(ne).
"Az állítás még nagyon korai szakaszában van." - akkor no comment.
Az LHC-nél,mint korábban a Fermilab Tevatronjánál(a Monte Carlo szimuláció és más modellezés szerint)szimmetrikus -esetleg szuperszimmetrikus- részecskéket detektáltak,a QGP hadronizációs kifagyása mellett(kezdeti mezon-túlsúllyal),kis valószínûséggel a preonok sem kizárhatók.
A Wikipédiát úgy kell olvasni, ahogy bármi mást: ellenõrizni kell a forrásokat amiket megjelöl. Egyébként pedig jóval megbízhatóbb mint egy átlagos iskolai tankönyv.
VAn esélye. Öcsém, az LHC nem esélyre játszik. Nem fua, hogy milyen gigantikus erõfeszítés kell a célzott vizsgálhatoz. Kérlek mond meg, hogy mennyi a valószínûsége és évente hány mérést tudnának odafent végrehajtani...
Aham. Már vártam, mikor jön valaki a wikipédiával, mint "tényekkel". Ahhoz képest, hogy gyakorlatilag semmit nem mondtam a hozzászólásaimban, örülök, hogy neked mégis hosszútávú következtetéseket sikerült levonnod abból, amit leírtam. Sajnálatos, hogy a kijelentéseidet baromira nem látom megindokoltnak, csupán kijelentésnek. De már látom, hogy az aláírásod kellõen elvakult embert takar, így egy fikarcnyit sem szeretnék veled vitatkozni. Semmi értelmét nem látom. Az ilyen egyén saját magával is jól elvan. :)). Pont.
Nem értek hozzá, de a részecskeütköztetéses kísérletek kiértékeléséhez mennyire fontos ismerni a forrást amivel dolgozunk? A tippem az hogy ezen információ hiányában puszta sötétben tapogatózás az egész.. Odakint csak úgy jön mindenféle tömegszámú és energiájú atommag válogatás nélkül, tetszõleges irányból.. Persze, kellõen nagy minta birtokában statisztikailag nyilván be lehet lõni az arányokat, de tény hogy van néhány nehézség amelyek a földi kísérleteknél fel sem merülnek. Az LHC detektorai meg egyenként akkorák mint egy ház, nem véletlenül, a kívánt felbontáshoz (?) ilyen nagy dögök kellenek - bármi hasonló pályára állításához édeskevés lenne még a Saturn V (N-1, ízlés szerint) is, ha nem is a tömege, a méretei miatt biztosan.. Hacsak nem felfújható a cucc :D
Szerintem Te hablatyolsz. Kvp legalabb gondolkodik, te meg csak sulykolod a nehany sort amit egyszer valahol olvastal. Nekem eddig ez jott le a hozzaszolasaidbol.
"Azt még mindig nem látom bizonyítva, hogy miért is lenne jó az ionoszférában csücsülve várakozni arra, hogy hátha lesz egy olyan ütkzöés, amit idelent a Földön kurvaprecízen kell elõkészíteni egy alagútban..."
Mert ott a foldon eloallithatonal nagyobb energiaju reszecskek is elofordulnak, tehat van eselye annak, hogy az LHC energiaszintje feletti utkozeseket is megfigyeljunk.
Egyebkent szerintem az osszes az LHC-ban hasznalt muszerbol lehetne szallithato, urbeli valtozatot kesziteni, amit fel lehetne vinni a jelenlegi technikai szinten. Nem biztos hogy annyival olcsobb lenne, de szinte biztos, hogy nem dragabb. (az ams peldaul sokkal olcsobb volt)
Látom még mindig nem érted. Az LHC-nak akkor van értelme, ha az összse mérõmûszer megvan, ami mostz. Mivel ezek közül legalább egy nem megvalósítható odafent, semmi értelme a többit is felvinni oda.
Azt még mindig nem látom bizonyítva, hogy miért is lenne jó az ionoszférában csücsülve várakozni arra, hogy hátha lesz egy olyan ütkzöés, amit idelent a Földön kurvaprecízen kell elõkészíteni egy alagútban...
"A 10 ezer tonnás gép felvitele meg tényleg sci fi. kvp mikor kattant meg? Én úgy emlékeszem rá, mint józan kommentelõre." "Valóban érdekel az ötlet, ezért kérlek, ha idõd engedi és módodban áll, tegyél be errõl valamilyen hivatkozást."
Valoszinuleg mostanaban eleg sokan vannak write only modban, de azert beraktam a hivatkozasokat, mindketto wikipedia-as, igaz, hogy angolul vannak, ami van akinek korlatot jelent, de ha sikerul, akkor erdemes elolvasni. A ket muszer ugyanazokat a jelensegeket vizsgalja, annyi kulonbseggel, hogy az AMS-nek nem kellett felepiteni egy gyorsitot. Ha minden jol megy meg fel is viszik a kovetkezo ursiklo kuldetessel. A vicc az, hogy mindkettot a CERN rakta ossze, csak az LHC-t fokent europai penzbol itt a foldon, jo nagy koltsegvetesbol, az AMS-t amerikai segitseggel, sokkal olcsobban. Es meg arra is van esely, hogy az urbe telepitett muszerrel fognak is valamit, mivel a vilagegyetem tobbi resze felol neha joval nagyobb energiaju reszecskek jonnek, mint amit itt helyben elo tudunk allitani. Az LHC koltsegvetesebol siman kijott volna az az 4-5 muszer ami az ISS-re telepitve elvegezte volna a szukseges mereseket. Most ugy nez ki, hogy a siklok selejtezese miatt csak az AMS fer bele. Az egeszben az az erdekes, hogy az ISS-re telepitendo verziot 7 tonnabol kihoztak, mig a foldi valtozat 10 ezer tonna lett. (mondjuk nem kellett hozza gyorsitot epiteni) A kuldetes idotartalma varhatoan 10 ev lesz, kb. ennyit szannak az LHC-nak is. Vicces lenne, ha vegul az AMS talalna valami hasznos adatot, mindenesetre az LHC-s csapatnak sietnie kell a kutatassal, mert par nap mulva megy az Endeavour...
No most akkor a Technicolor vagy a Higgs elmélet jön be? Ki mire fogadna?
Apropó mi van a magyar/román közös lézeres kutató laboratóriummal?
Valóban érdekel az ötlet, ezért kérlek, ha idõd engedi és módodban áll, tegyél be errõl valamilyen hivatkozást.
Ismereteim szerint nem csak a - látszólagos - olcsóság miatt volna izgalmas egy ilyen ûrbéli detektor, hanem azért is, mert idõnként a földi gyorsítókban elérhetõ energiaszintet nagyságrendekkel meghaladó energiájú részecskék jönnek, és léteznek is az ilyen alaposan megsuhintott részecskék légkörbe lépésekor lejátszódó jelenségek mérését végzõ földi telepítésû kísérletek.
Szóval mindenképpen hasznos egy, a mûszaki-gazdasági ésszerûségek mentén megvalósított, ûrbe telepített detektor, de azt gondolom, az LHC hosszú távon univerzálisabb, produktívabb, rugalmasabb, és talán olcsóbb. Egy repkedõ rendszer élettartama jó eséllyel korlátozottabb, mint egy fix telepítésûé, a szervizelése, korszerûsítése stb. nehézkesebb, s ha a kísérlet az ûrbe merészkedik, akkor finanszírozási oldalról jó eséllyel meg kell küzdeni más programokkal, lévén ha csak ISS költségû, akkor is egy fél Mars-utazás áráról beszélünk. (Gondoljunk bele, egy, a 2008-ashoz hasonló jellegû meghibásodás után valószínûleg még éppen azon lamentálnának, legyen-e szervizmisszió, vagy sem, lásd Hubble.)
Összességében az a véleményem az ötletrõl, mint a napenergiáról: vannak területek, ahol kihasználható a létezése, de pillanatnyilag vannak nála megfelelõbb megoldások.
A részecskegyorsító nem véletlenül akkora és olyan precíz amilyen. Tudtommal szó nincs arról, hogy az ûrben lennének olyan ütközések, amik odafent vannak. BTW, mennyi az esély, hogy pont a megfelelõ helyen történne az ütközés odafent...? Az a hosszú alagút és a mérõmûszerek nem véletlenül épültek meg.
A gond az, hogy ezek nem olyan kérdések, hogy van e igazság benne, vagy nincs, vagy hogy mennyire etikus. Ezek szimplán gazdasági érdekbõl létrejött cselekmények. Hasznot hoznak a tulajdonosaiknak, kezdeményezõiknek. Ne elvi problémaként nézz szembe vele. Még a háborúk is többnyire gazdasági megfontolásból "következnek be". Lásd Líbia. Van még kb. 5 afrikai ország, ahol halomra ölik az embereket, de az ENSZ, vagy bárki más a füle botját sem mozdítja értük. A Franciák sem jóléti érdekbõl léptek be azonnal a konfliktusba.
Az a baj,hogy ennél sokkal haszontalabb dolgokra költjük a pénzt.Ott van a filmszakma,sportesemények,reklámszakma,tv szolgáltatók és még lehetne sorolni....Ez véleményem szerint mind-mind olyan luxus,amit nem szabadna megengednünk magunknak amíg a világban háború,éhezés van,az embereknek nincs otthona stb.Sajnos a legtöbb ember nem gondolkozik el ezen.
Ne csak a tonnák problémájánál ragadj le. A GeV teljesítményt sem lehet akárhol biztosítani. Vagy felvisznek 7 tonna (látom, tetszik ez a szám neked ;)) lapos elemet? Nem mellesleg tisztában vagy azzal, mit jelent 7 tonna hasznos teher feljuttatása? Ha már csak az árakat nézzük:, Kb. 1kg hasznos teher feljuttatása egyszeri alkalommal nagyjából 60.000 USD-be kerül. Ez lehet több, de kevesebb nem nagyon. Szorozd be ezt 7.000-el. De hagyjuk is ezt az egészet. Az egésznek az igazságtartalma annyi, amit te leírtál, hogy optimálisabb lenne fent vizsgálni. Kb. ennyi.
Kvantummechanikai célhoz makroméretû eseményt hasonlatként hozni szerintem nem szerencsés, nem véletlenül van kvantummechanika és newtoni mechanika ma...
"Nem nézte meg, hogy hány ezer TONNA az egyik detektor? Majd biztos Zeusz isten viszi fel LEO pályára és tartja is ott. Az egyéb tényezõkrõl nem is beszélve. Az ûrben rikták töréntik pont olyan üzközés amit el szeretnének érni az LHC-ban."
A vicc a dologban az, hogy az eredeti tervek egy atlagos ISS modul meretu detektorrol szoltak es ez kb. realisan az urbe juttathato lett volna. Az LHC torteneteben valahol meg le is irjak hogy miert igy alakult ahogy. Az urben eleg gyakori az LHC-ban osszehozott energiaszint, csak a reszecskek nem kozel 0 sebessegel haladnak az utkozes utan. Igy egy detektor egy szeletevel is ugyanazt az eredmenyt lehet elerni, csak hosszabb ido alatt, de tobb utkozest vizsgalva.
Nem mondom, hogy a CERN-nek nincsennek jo eredmenyei, csak azt, hogy olcsobb lett volna az ISS-re telepitett muszerrel megoldani az egeszet, meg akkor is ha tobb ido kellett volna a kutatas eredmenyessegehez. Egyszeruen arrol van szo, hogy egy detektornak nem kell oriasinak lennie, ha van ido tobb merest vegezni. (ez kb. ugyanaz az eset amikor egy scanner soronkent olvassa be az oldalt a helyett, hogy fotot keszitene rola, az eredmeny ugyanaz, pedig a scanner szenzorainak szama a toredeke a foto keszitesehez szuksegesnek)
Hát ha az LHC és a CERN csak alapkutatás, akkor nézzük a haszontalan vívmányait: - world wide web - firewire (igen, itt készült a detektorok adatátviteli igénye miatt) - thunderbolt (részben az LHC miatt fejlesztve) - nagy mennyiségû adatok feldolgozása és tárolása hdd mátrixban - stb.stb.
Persze még lehetne sorolni, mert azért elég sok minden technológiát ki kellett fejleszteni másodlagosan, ezeknek viszont konkrét hasznuk van.
szasz85: ezzel elkéstél, a tömegeket már régen megtanultuk, hogyan kell manipulálni (bocs az offért ;-))
Kicsit kõkorszakinak érzem azt a módszert, hogy minél nagyobb energiával minél kisebb részekre hasítanak szét egy protont. Kb. ez olyan mintha úgy szeretnénk megtudni, hogy egy számítógépbe belelövünk egyet gránátvetõvel és a törmelékbõl próbálunk meg rájönni a mûködésére és a módszerre ahogyan gyártották. Inkább fejlettebb mûszereket kéne kifejlesztenünk, olyanokat, amik nem fotonok vagy elektromágnesesség használatával mérnek (már ha ez lehetséges).
Kösz, hogy ilyen megértõ vagy. :)
Egyébként, azzal szerintem semmi gond nincs, ha olyan valaki okoskodik, aki tisztában van korlátaival.
Amen. Nem nézte meg, hogy hány ezer TONNA az egyik detektor? Majd biztos Zeusz isten viszi fel LEO pályára és tartja is ott. Az egyéb tényezõkrõl nem is beszélve.
Az ûrben rikták töréntik pont olyan üzközés amit el szeretnének érni az LHC-ban. Ha lennem, akkor nem kellene megépíteni...
Igazából nem hiszem el, hogy ekkora marhaságot egyedül ki lehet találni, mint amit te itt alant kifejtettél. :))))))))))))) Minimum egy elméleti matematikus, egy fizikus és egy logisztikai szakmérnök veszett el benned. Hogy csak a témába vágó, legfontosabb tulajdonságaid említsem. Az látszik, hogy sok olyan dolgot olvastál össze, aminek a töredékét sem értetted. Ezekbõl raktad össze ezt az épületes baromságot. Félelmetes a logikád!..:)))))))))))))))). Vagy mi.
ha a higgs felelõs a tömegért akkor lehet hogy egyszer képesek leszünk bármi tömegét manipulálni, ennek a gyakorlati hasznát pedig szerintem nem szükséges részletezni
Az LHC helyett epithettek volna egy sokkal kisebb es olcsobb detektort, amit az ISS-re lehetett volna felvinni, meg mindig olcsobban mint az LHC. Az urbol jovo sugarzas valamivel erosebb mint amit a Foldon ossze tudunk rakni. Masik elonye az lett volna, hogy a kozel fenysebesseggel jovo reszecskek, meg ha valami gondot is okoznak, kozel fenysebesseggel at is rohannak a bolygon. Ha az LHC csinal valamit, akkor az itt is marad, mert a vegtermek sebessege kozel 0 lesz.
Persze akkor jopar fizikus nagyjabol ki lett volna zarva a kutatasbol, mert csak a meresi eredmenyeket kaphattak volna meg, tovabba akkor az amerikaiakkal es az oroszokkal is egyutt kellett volna mukodni. E helyett kb 100x annyit koltottek egy foldi letesitmenyre. :(
Ha másra nem is jó, majd kilövünk pár ufot a kiegyenesített LHC-vel :P
Igen, ebben van valami,de nem csak a megismerés vágya, hanem a munkakedv is hiányzik belõlük.
"Milyen gyakorlati alkalmazást jelent a Higgs-bozon?"
Figyelj, itt van például a maghasadás. A lehetõség, hogy kihasználjuk az atommagban rejlõ elképesztõ energiákat mindig is adott volt az emberiség számára, már 500, 1000, 2000 évvel ezelõtt is. Erre azonban esélyünk sem volt amíg az egész jelenség elméleti hátterét nem értettük meg. Ha egy kicsit járatos vagy a fizika és a tudományok történelmében, akkor tudnod kell hogy minden mindennel összefügg.
Mellesleg itt nem is csak a Higgs-bozonról van szó, hanem arról is hogy helyes-e a jelenlegi modell.
"Ez egy mesterségesen gerjesztett ellentét a társadalomban senki nem kapja meg azt amit kaphatna, lásd pl az amcsik még az LHC-nél is nagyobb féligkész gyorsítója. Mi meg kvázi annak örüljünk, hogy lik van a seggünkön, mert Afrikában eközben meg éheznek."
Csak egy ötlet: arra esetleg nem gondolod hogy a világ megértése iránti vágy emelte fel a mi civilizációnkat, és talán ez az ami belõlük hiányzik?
Az idõ rövid története... nagyon jó kis könyv, de nem mondom hogy mindenkinek el kell fogadni. Ha valaki istenben, vagy másban akar hinni azzal nincs semmi baj. Nekem csak azzal van bajom, ha valaki nem tudja elfogadni másnak a hitét, amiben jól érzi magát. Ha abban hisz az az ö baja, csak ne akarja rám erõltetni. :)
Mar vagy tiz eve esik a hozzaszolasok szinvonala. Jo reggelt! Ha belenezel egy pl. kozmologiai topikba, rajossz, hogy a legtobben meg a faradtsagot sem veszik olvasni a temaban, pl. alap konyv Az ido rovid tortenete.. Vagy barmely kornyezetvedelmi topikban jon a taplo es ugat a sotetzoldekre, mig az igazi kornyezetvedelemrol nem is esik szo.. mert arrol nem is hallott. Mehat ugye a legtobb tinedzsernek az mp3 lejatszo szinei fontosabbak mint barmely valos globalis problema, ami az "ez van" kategoria, de azert nyomja az okoskodast.. Szal en mar csak ha nagyon hozza akarok szolni, ironizalok meg velosen fogalmazok, amit nem mindenki ert ugye, dehat az engem mar nem erdekel. :)
Az LHC az egy nagyonalap-kutatas lehetseges fejlodesehez egy pici kis remeny. Ebbol az alapkutatasbol (ha lesz meg civilizacio) kb. 100-200 ev mulva lesz a gyakorlatban is hasznalhato dolog. Ami nem baj sot, ideje volt lerakni mar az alapokat hozza. Raadasul a filozofia valaszait is modosithatja.. bar annak ertelme filozofiai. :P :)
SG-t valamiért nem érdeklik a hozzászólók. Pedig pont troll hozzászólok miatt nézik le az SG-t elsõsorban. Másrészt meg azért mert általában eléggé hanyag cikkeket raknak ki. Hibákra nem is reagálnak. n még nem láttam itt olyat hogy SG admin hozzászólt volna. :S
Amúgy miért engednek be ide 12 éves kiskölköket? Értem én, hogy ez nem egy tudományos fórum, de jó lenne, ha értelmes diskurzust folytathatnának az érdeklõdõ laikusok, félig laikusok (pl. mérnökök, mint én) és netán néha egy-egy szakértõ (minimum fizikus hallgató) véleményét is elolvashatnánk. Csak éppen az a baj, hogy utóbbiakat elriasztja a sok majomcsemete, aki szerint a tudomány feladata az, hogy füttyszóra f*ssa ki magából a rákgyógyszert, dropshipet meg fotonágyút, amit valami idióta FPS-ben láttak. Ja és persze létezik egy nemzetközi földalatti összeesküvés, élén a sátáni USA-val, ami valóvilággal, gonosz Apple termékekkel és részecskegyorsítóval szennyezi az emberek agyát! Ha mindez nem lenne, az emberek békében élnének, mindenki kakaós kalácsot zabálhatna, és az egyszarvúak szivárványt kakálnának, bizony!
Lehet meglesem majd, csak most vendégségben vagyok az ünnepekre.
csak a szövegüket tünteti el. de a nevük és a szövegmegjelenítési opció megmarad. :) Nem maradsz le semmirõl, csak nem égeti a szemed a két oldalnyi hülyeségük. :D Én is néha megnézem a hülyeségüket, de általában nem vagyok kíváncsi rá.
Azért nézd kicsita másik oldalról is. Képzeld el, hogy minden hasonló cikknél megjelenik valami alul iskolázott példány aki megmondja a tutit. Az elsõ 100 alkalommal csak megpróbálják meggyõzni ész érvekkel,de a 300. hsz nél elfogy a türelem.
Igazából az a helyzet, mindenki a saját elképzeléséhez ragaszkodik, és mindenki hülye aki másképpen gondolkodik. Ez nem tudás kérdése hanem hozzáállás.
Részemrõl elfogadom más véleményét, ha nem is értek vele egyet. :) Lehet hogy egy vita során valami új, számomra érdekes gondolatot találok. :)
Akik szerint tudományos kutatásra sok pénzt költeni kár, azokkal nagyon nem értek egyet, hogy finoman fogalmazzak.
Ugyan mennyi pénz ment el az LHC-ra? Van egy fogadásom, hogy a töredéke az olajháborúk költségvetésének.
Szóval nincs mirõl beszélni. Pláne nem, hogy miért nem költjük inkább az éhezõkre a kutatások költségeit. Ha már valaki ennyire humanistáskodik, akkor elõször a háborúkba kössön bele.
Igazad van, sok itt a barom, beképzelt ember, aki azt hiszi teljes rálátása van a dolgokra. Valójában persze annyi anyuk sincs, mint azoknak, akiket fikáznak, mert nem képesek kulturáltan elmondani a véleményüket, alátámasztani észérvekkel, hogy a másik miért mond butaságot.
(Remélem elég sok hozzászólás kukázva lesz innen...)
Neked akkor valószínûleg teljes rálátásod van. Mint a többi tudósnak, fõleg azok akik "teljes rálátás" ellenére is hibáztak. Legfõképpen az aki az egyik legnagyobb elme volt az elmúlt 100 évben, de mégsem tudta elfogadni a kvantumelméletet.
Fourier a hõáramlással kapcsolatban találta ki a Fourier sorokat, és ha jól tudom, erre katonai megrendelésre, az ágyúk túlmelegedésének vizsgálata közben került sor. De ez az indoklás lehet tudományos urban legend is :) A mûvelt úri közönséggel kapcsolatos következtetéseiddel egyetértek.
Mire volt jó a Taylor és Fourier sor a maga korában? Numerikusan megoldhatatlanok voltak. A számítógépek feltalálása elõtt baromi sok matematikai módszer volt, amit csak azért nem tudtak felhasználni, mert nem volt hozzá erõforrás.
Az LHC pont fordított. Olyan jelenségeket keres, amiket fel lehet használni.
Egyébként eszamfaszom megáll, hogy egy elvben tudományos fórumon mennyi balfasz és utópista / diktatúra fan fordul meg...
Akkor zárass be minden mûvészeti egyetemet és filozófia szakot. Kézzelfogható úgymond "hasznos" terméket nem állítanak elõ. Sõt, zárd be az összes filmstúdiót is és színészeti iskolát is. Sõt, zárd be földet, mindneki legyen öngyi, csak az utolsó majd kapcsolja le a villanyt...
Szerintem majd akkor ráérünk túlszaporodni ha eljutunk bolygók kolonizációjáig, mert akkor már gyakorlatilag végtelen terünk és erõforrásaink lesznek. 6-7 milliárdnál tényeg meg kéne állni egyelõre, mert vészesen fogy minden...
"The authors of the abstract say ATLAS data shows more photon pairs than expected with an energy of 115 GeV."
"A kivonat szerzõi szerint az ATLAS adatai a vártnál több proton párt mutatnak 115 GeV energiaszinten."
Vagyis proton helyett foton.
Javaslom a javítását, a többieknek pedig további kellemes eszetlen szájkaratét kívánok egy olyan cikk tárgyában, amelyet a jelek szerint el sem olvastak.
Ezt a gondolatot nem mástól vettem. így is rengeteg szemetet elszórunk, óriási károkat okozunk a természetben, ami majd idõvel vissza üt. minél többen vagyunk annál kevesebb jut a földi javakból. gondolj csak a nem megújuló energiaforrásokra. :S
"Sajnos nem kellet volna hagyni hogy 6 milliárdan ekkora társadalmi különbségekkel éljünk. Többre mentünk volna ha 1 milliárdan de jó körülmények között éltünk volna."
Na most ez az a városi legenda, amit ennek a kor urai a megrendelésükre készült "tudományos" vizsgálatokkal bizonyítani akarnak. Ez az a gondolat, amivel az emberek elfogadják a különbségeket, azt hogy tovább szorítsanak a nadrágszíjon és aktív, bár bizonyos szempontból finom eutanáziát vigyenek végig egész társadalmi rétegeken, gyakorlatilag genocídumot.