Történetesen én sem... Gyarapodjanak a kommentek. :D
Valamelyest talán szerettem volna megvédeni azokat, akik hisznek Természetfelettiben és nem utasítják el a tudományt, mert szerintem megfér egymás mellett a kettõ. Most ezért még inkább hülye leszek köztetek (mivel eddig is gondolom annak lettem tekintve), de ennyi baj legyen...
És szerinted ezzel a vak hitre gondoltam? Alább írtam, hogy ez nem egyenlõ a vallásos hittel. Ez akár a szinonimája is lehet a feltételezés szónak. Értelme szerint közvetetten ugyanaz...
Jó látni ,hogy emberek errõl a témáról ilyen felvilágosultan tudnak beszélgetni. A hit egy megfoghatatlan dolog, pont ezért hit. Ami tudod ,hogy létezik abban nem kell hinned mert tény. A hitnek van egy nagyon szakszerû definíciója: "A hit pedig a reménylett dolgoknak valósága, és a nem látott dolgokról való meggyõzõdés." Bibliai idézet. Ez az ember a matériában "hisz". Én véleményem szerint olyan dolgokban amik mulandóak nem hinnék.
Biztosan így van, de azért beidézhetnéd, hogy elismerjem... ;) Ha mégse tudnád, akkor viszont rosszul elemezted a dolgot...
Ez ugyanaz, mint a hit... Mert a feltételezés nem bizonyított, tehát nem lehet tudományos. Kérdés, hogy ki melyik szót használja. Ha feltételezel valamit, hogy az úgy valószínûleg úgy van, akkor nem tartod lehetetlennek, mert ha lehetetlennek tartanád, nem foglalkoznál vele, tehát elhiszed, hogy lehetséges. Tehát most ugyanarra az álláspontra jutottunk.
A vallásos hitet valóban nem lehet sem megerõsíteni, sem cáfolni, aki elhiszi, tegye, aki nem-nem, ezért nem kell bírálni valakit, meg hogy nem divat... Higgyen amit akar, úgyis csak az tudja meg az igazságot, aki meghal.
Ezáltal nem lehet tényként kezelni Hawkings állítását, csupán egy feltevés, amit úgy hisz(feltételez/felvet), hogy úgy van.
@dronZero: Az evolúció bizony jó dolog, de jobban tetszene, ha egyszer megmutatnák hogyan lesz egy pohár vízbõl béka... Van alapja az evolúciónak, de szerintem akad benne buktató is.
Az evolúciós elméletnél sokkal jobban megalapozott dolog nem létezik a tudományban. A gravitációt leíró elmélet gyengébb lábakon áll. Ezzel most nagyon mellélõttél.
A hitet pedig még ha akarnánk sem tudnánk megerõsíteni vagy cáfolni, mivel nem tényeken alapszik. Megfogható vég nélkül pedig nincs is honnan elindulni. De szerintem nem is ez a hit lényege... (Éppen ezért számomra nincs is értelme.)
"Az pedig más kérdés, hogy (pl. Polányi Mihály is rámutatott), minden tény bizonyitása azzal kezdõdik, hogy valamit elhiszünk..." Szerintem te inkább elméletre gondoltál (elhiszünk helyett), ami részben bizonyított tényeken, részben az ezeken alapuló feltételezéseken alapszik. A hit és az elmélet között az a különbség, hogy elõbbit simán elfogadjuk és nem vonjuk kétségbe(én ezt értem hiten), utóbbit viszont igyekszünk ismételhetõ (tudományos) kísérletekkel minél elõbb megerõsíteni vagy cáfolni.
Sokszor játszunk a szavakkal, mert nincsen a jelentésük pontosan definiálva. Csak ez sok esetben lehetetlen, mert az emberi verbális kommunikáció meglehetõsen inkonzisztens.
Egyáltalán nem értek egyet azzal, hogy minden így kellene kezdõdjön, hogy hiszünk benne, aztán cáfoljuk. Bár a hitet használjuk minden esetben, mint kifejezés, van különbség az a hit között, amikre a tényekre, számításokra, tudományos eredmények alapján következtetünk, sejtünk és a vallásos hit között, amit nem is akarunk bizonyítani, elhisszük hogy úgy van, mert úgy van, és kész.
A Wright fivérek rájöttek, hogy a repülés nem természetfeletti dolog, tudták vagy úgy gondolták, hogyha nekünk is lennének szárnyaink mi is tudnánk repülni, és úgy gondolták, ezt nem lehetetlen megvalósítani segédeszközök segítségével. Ezzel szemben az HIT, hogy úgy gondolod, átlépjük egyszer a fénysebességet, mivel minden jel arra utal, hogy ez nem történhet meg (pontosabban, elméletben megtörténhet, a te szemszögedbõl odaérhetsz gyorsabban, valójában csak számodra kevesebb idõ telik el, míg odaérsz), de több más akadálya is van annak, hogy elérd. Az egyik hit amirõl ti beszéltek, az inkább KÖVETKEZTETÉS tények alapján, a másik pedig a vak hit, ami lehet, hogy soha nem is fog teljesülni, hiába próbálkoztok. A tudósok most is azon dolgoznak, hogy megvalósítsanak olyan dolgokat, amiket úgy gondolnak (ti szavaitokkal szólva, hisznek benne), hogy lehetséges, illetve bizonyítani az elméleteket (lásd LHC).
A racionalisták úgy gondolják, hogy így választ lehet kapni minden kérdésre. Eddig nekik köszönhetõen már fel sem lehetne sorolni, mennyi mindenre tudjuk a választ (avagy ha úgy jobban tetszik, a legvalószínûbb választ).
Amúgy meg még csak ez sem szükséges, számtalanszor volt már, hogy teljesen véletlenül jöttek rá dolgokra, nem is azt keresve. ^^
Egyébként a hit azért hit mert nem lehet bizonyitani... ha valami bizonyitott akkor már nem arrol van szó, hogy elhisszük vagy sem. Az pedig más kérdés, hogy (pl. Polányi Mihály is rámutatott), minden tény bizonyitása azzal kezdõdik, hogy valamit elhiszünk és csak azután tudjuk bebizonyitani, és mivel ez a bizonyitás idõt vesz igénybe nem jelenti, hogy valami nem igaz mert nem lett bebizonyitva. Egyébként pl. Popper is azt mondta, hogy az ami igazán fontos, nem hogy valamit bizonyitsunk hanem hogy valamit megdöntsünk. Mert még valami nem bizonyitott addig lehet igaz, de ha már valamit megdöntöttünk akkor már nem igaz.
A kreacionizmus abszolút tévedése éppen ez, hogy lényegében már megdöntött elméletekre alapozott (a Darwinizmus viszont nincs megdöntve de bizonyitva is csak esetleg részben van és az is közvetetten, de jelenleg jobb elméletünk nincs és ezért tudományos körökben ez az elfogadott és az addig úgy is marad még meg nem döntik - ami persze lehet, hogy lehetetlen és ezért soha nem következik be). Egyébként a hagyomány, tradició egy élõ dolog amelyet minden nemzedék a maga sajátos módján értelmez és továbbit az utodok felé sokszor valamit hozzátesz vagy lefarag belõlle. A vallás is nem más mint hagyomány és nem kell megsemmisülnie csak azért mert valami része már nem mehet tovább. A kreacionisták ezt nem értik, õk ugyanis nem tudják elfogadni, hogy semmi sem teljes, és hogy csupén azért mert valami rész már nem hihetõ el, az egész még azért életképes, és abban hisznek, hogy ha a teremtést nem hisszük el akkor a többi is értelmét veszti, mert szerintük a vallás, a szentirás tökéletes, minden igaz benne, teljes és megkérdõjelezhetetlen. Sajnos a naiv racionalisták is hasonló cipõben járnak, csak õk a tudományt képzelik el ilyen tökéletes, mindenre választ adó dolognak... mondani sem kell, hogy mindekettõ nagyot téved, és valójában a kreacionisták nem a vallás emberei és a naiv racionalisták viszont nem a tudomány emberei, pedig mindkettõ azt gondolja magáról, hogy õ az igazi a saját területén.
Ilyen tudóspalántákkal, mint sokan közületek soha nem lesz olyan áttörés, mint antigravitáció, fénysebesség átlépése. Alien_AM pedig ilyen ismeretek birtokában, amik Neked vannak, remélem valóban nem pszichológusnak készülsz. Mert nem látod át a dolgokat és túl büszke vagy és önfejû. El akarod hitetni velem, hogy én olyan vagyok, mint amit leírtál. Ez már manipuláció, tehát politikusnak vagy papnak jó lennél.
Félreértés ne legyen, én is a tudomány embere vagyok, csak éppen nem vagyok naiv racionalista - pozitivista hanem evolúciós - kritikus racionalista vagyok, vagyis tudom, hogy csak azért mert eddig még minden hattyú amit láttam fehér, nem jelenti, hogy minden hattyú a világon fehér.
Egyébként azért is emlitettem Zhuangzit mert õ volt talán az elsõ aki megfogalmazta, hogy korlátolt dolgokkal (elme, nyelv stb.) üldözni a korlátlant lehetetlen. Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy a ember nem csak öntudatos hanem tudatalatti lény is, és a társadalom amely az emberi cselekedet (de nem tervezés-elgondolás) terméke nagyon nagy mértékben támaszkodik ezekre a dolgokra mint egyéni, úgy intézményes szinten.
Ezt nem ertem, mi koze a hibernacio kutatasanak ehez, azert kutatjuk mert ez fajfenntartas. Es igenis te felsz a halaltol hogy pokolba kerulhetsz ezert hiszel a szakallas bacsiban, es jobb akarsz lenni a jelenlegi vilagban hogy jo helyre kerulj, ezt belenevelt felelemkeltesnek nevezik a pszichologiaban.
Megint badarságokat beszélsz, de nem is baj... A haláltól nem kell félni, mert az úgyis eljön, tehát nem is félek tõle. Ha ez az álláspontod, akkor azt is elmondhatnád, hogy az orvostudomány miért kutatja az öröklétet (már ezt is kérdeztem... Hibernáció, klónozás, szintetikus szervek)? Pedig az is egy tudományág és roppant érdekes. :)
Te meg félreérted... Arra a HIT-re a tudománynak van szüksége. -> Hitték, hogy sikerül -> be is bizonyították. A vallási hit, mint korábban írták arra van, hogy az ember jól érzi magát vele. Nem kell bizonyítani. Mivel a Világ spontán keletkezését a semmibõl nem tudja alátámasztani, számomra sokkal kézenfekvõbb a Természetfeletti létezése.
OK nem strapalom magam, mar rajottem melyik embercsoportba tartozol, az aki fel a halaltol, igy ugysem tudnalak meggyozni es nincs ertelme a tovabbi vitanak. Teged Igy neveltek, akaratod ellenere megkereszteltek, ezert sajnallak, tenyleg, es beledneveltek a halaltol valo felelmet a szakallas bacsival. Ez van van ilyen meg ebben a szazadban is.
Érdekes, az elõbb azt írtad, hogy Wrighték is hittek a repülésben. Akkor azt se kellett volna bebizonyítani?
Jo ok latom ezen nem tudod tultenni magad. OK tema lezarva.
Viszont akkor kezdjunk bele melyebben a dolgokba:
Vezesd le nekem a halal utani esemyneket a mennyorszagot, kerlek bizonyitsd hogy tarolja el az a hely ahova kerulsz mert ugye ha kiszamitom tobb billiard ember halt meg a foldon beleertve az allatokat bakteriumokat tehat mindenki a mennybe jut, maraki nem pokolba, tehat kell hogy legyen egy informacio hordozo ahol elfer ez a mennyisegu adat. Kerlek akkor kezdjuk ezzel es ajanlom hogy jol vezesd le. Es ne mond azt hogy ez spiritualis dolog mert lefordulok a szekrol :D
Mindennek van valamilyen szerkezete annak kell hely vagy hordozo kozeg.
Ha nem hittek volna, akkor az akkori tudományra támaszkodva lehetetlen maradt volna. A hit viszi elõre a tudományt az olyan emberek segítségével, akik képesek túlmutatni a fizika ismert törvényein és átlépni a határokat.
A Föld gömbölyûsége tudás, a lapossága hit. Akkor is már a hit állt szemben a tudással, és ez azóta sem változott.
A repules nem volt lehetetlen, ott eszkoz es fizikai hianyossagok gatoltak, de mit hozol fel a varazslos szakallas bacsirol aki palcaval varazsol szingularitast?
A másik meg lehet, hogy nem tudunk repülni eszköz nélkül, de tudjuk, hogy ahol az eszköz van, amit az ember irányít, ott van az ember is és ugyanakkora a sebessége, tehát repül és képes akár 7000km/h-ával száguldani.
A Wright fivérek anno HITtek benne, hogy az ember fog repülni, így fogja átlépni az ember a fénysebességet is egyszer, mert lesz egy olyan akit bolondnak tartanak, azért mert sikerülhet és a végén sikerülni is fog.
A repülés eszközök nélkül ma is ugyanúgy lehetetlen, eszközök nélkül meg nem volt az, mivel láthatták, hogy bizonyos állatok repülnek. Csak nem volt meg a megfelelõ tudásuk, hogy megépítsék, vagy ha meg is tudták volna építeni, nem tudták hogyan.
Ilyet meg nem állít senki, hogy a semmibõl lett volna valami.
Mondtam, hogy olvass vissza. Ott írtam kérdéseket, amiket senki nem tudott megválaszolni tudományos szempontból, senki nem tudott bizonyítékot felhozni.
Régen a repülés is lehetetlen volt...
Mellesleg azt állítja, hogy a semmibõl lett valami, errõl is kifejtettem a mondandómat a végletekrõl, nézz utána.
Hogyan bizonyítsa be ha olyan dolgokat állít a hit, ami lehetetlen? Nem véletlenül van minden úgy megfogalmazva hogyha bele is tudsz kötni valamibe akkor tudnak hozni 30 ellenpéldát.
Ajánlom olvass utánna a Láthatatlan Rózsaszín Unikornis-nak és Russell teáskannája-nak. Ha isten létezik akkor ez a 2 dolog is létezik.
És akkor kérlek vezesd le miért logikus isten létezése?!
Akkor csak hogy vissza térjünk a cikkhez: Amíg nem tudja bebizonyítani, addig nem tudományos a mondandója. A tudósok meg nem igazán szoktak ilyet alkalmazni. Bizonyítsa be az igazát, ha már tudós.
@Rotyoka: Attól, hogy valaki logikusnak tartja Isten létezését, abból Nálad egybõl az következik, hogy minden ezzel kapcsolatos dologban is hisz, eljár templomba meg stb? Rosszul következtetsz.
Jó lenne már megtanulni a különbséget hit és tudás közt. A Föld gömbölyûsége tudás, a lapossága hit. Akkor is már a hit állt szemben a tudással, és ez azóta sem változott.
nem, nem fordítható le, és nem képzelhetõ el. Ahogy NEXUS6 mondta, csak matematikailag levezethetõ, de sem fogalmilag, sem képileg nem ragadható meg a jelenlegi tudomány határterében ismeretek jó része. Hallgatlak, hogyan képzeled el egy 4-ik térbeli dimenzió létezését? Kérlek, rajzol le! Ha elbírod képzelni, akkor le is bírod rajzolni; ha lelki szemeid elõtt megjelenik, akkor lehetséges a vizuális megvalósítása. Nem, ehhez nem szemlélet váltás kell, mert ez már meghaladja a nyelv korlátait. konklúzió: Ne okoskodjál!
Csakhogy nem mind1 hogy egy mesekönyvben hiszel vagy a tudományban srác.. Attól hogy nálunk csak 1 kurva szó van rá a hit, az attól nem azt jelenti hogy én vasárnaponként a tudomány templomába járok meg ilyen kis tudomány képeket szentelgetek fel unalmamba...
Hit nélkül nincs fejlõdés... Amikor még úgy volt, hogy a Föld lapos és egy ember hitt benne, hogy "gömbölyû", amit utána tudott is bizonyítani, megváltozott a dolog.
A Wright fivérek hittek benne, hogy egyszer az ember képes lesz repülni, sikerült is megoldaniuk.
A hit nem feltétlen az, hogy Isten-ben hiszel... Én már korábban kifejtettem, hogy miért hiszek Isten-ben (ha gondolod keresd vissza, de úgy sem fogod), viszont felesleges becsmérelni azokat, akik hisznek benne, még akkor is, ha elég furcsa kijelentéseket tesznek. Akikben nincs hit, azok hátráltatják a fejlõdést.
A különbözõ életfilozófiák ismerete sokat segíthet az életünkben, még akkor is, ha a magyarázatát másképpen, tudományos szemszögbõl értelmezzük. Nyilván mindenkinek van egy saját életfilozófiája, legyen akár vallásos, akár tudományos beállítottságú, az ember el fog gondolkoni azon, hogy miért teremthették az embert, avagy ha nem teremtették, akkor miért érdemes élni, hogyan lehet a legjobban élvezni az életet, stb. Én mostmár abszolut tudományos beállítottságú vagyok (egyesek tudják, hogy ez nem volt mindig így xD ), mégis azt kell mondjam, hogy nagyon sokat tanultam a buddhizmus és kereszténység tanításaiból, jórészt ezek alapján élek (meg persze, ahogy neveltek). Én nem ítélem el a JELENLEGI keresztény hívõket, viszont számos mást igen. Például a kreacionizmust teljességgel elítélem, mert többnyire azok agyát mossák át, akiket érdekelne az egyébként rendkívül érdekes tudomány. Persze tudományosan vizsgálva a kreacionisták állításait, jórészt egyértelmû a szándékos félrevezetés vagy tévedés, Critical Biomass portálon elég sok cikküket cáfolták és vitáztak is velük.
Amúgy, hihetetlenül nagy szükség van ilyen zseniális filozófusokra, nem is tudom hogy tudnánk élni ilyen megállapítások nélkül, hogy harcra, kûzdelemre, szenvedésre szükség van a fejlõdéshez XD Ezekre még az õsemberek is rájöttek.
Nem Hawkingot kell komolyan venni, de azért gondolom sejted, hogy nem õ az egyetlen, aki így gondolja.
"A vallásos hit talán a legemberibb képesség, amivel rendelkezünk. Úgy tenni mintha nem lenne, ugyanolyan butaság, mintha a nemi ösztönrõl tennénk úgy hogy nincs."
Egyszeruen elszomorito hogy meg leteznek ilyen emberek, ezek tartjak vissza az emberiseg fejlodeset.
Milyen kepessegrol beszelsz? Magyarazd mar el nekem, mert hog ynekem nincs hitem es az ismeroseimnek az biztos, az hogy altalanositasz mert egy kis parasztfiu voltal es akaratod ellenere megkereszteltek es beledneveltek ezt a mult szazadi divatot, attol ma mar sokat valtozott a vilag.
Szenvedés, harc, küzdelem... választás van bõven, ird be azt ami neked jobban hangzik, a lényeg marad, melléfogás nélkül nincs siker sem, kudarc nélkül nincs eredmény.
Egyébként Stephen Hawking egy (szélsõséges) pozitivista és ez már elég ahhoz, hogy ne vegyük komolyan ;)
Ugyanakkor sajnos fizikai állapota egy olyan világba kényszeritette amelyben nem képes tapasztalni a társadalmi kapcsolatokat, szokásokat, szabályokat stb. Ez persze nem az õ hibája, de figyelembe kell venni amikor olyan dolgokról beszél amelyek társadalmi tudományokat, teológiát, filozófiát érintenek. Amikor a kvantum fizikáról beszél, nagyon fontos meghalgatni, de amikor nem fizikáról beszél akkor a legjobb nem sokat foglalkozni vele. Óriási népszerûsége (fõleg a sajtóban) lehetõvé teszi számára, hogy olyan dolgokat is mondjon milliók elõtt amelyekrõl nagyon keveset vagy akár semmit sem tud. Kb. úgy mint amikor pl. Einstein a gazdáságról beszélt...
Persze ennek is van értéke, mert ahogy Zhuangzi mondta, a haszontalanság és jelentéktelenség is hasznos és jelentõs. :)
Egy tudományos melléfogást azért elég röhejes dolog "szenvedés"-ként aposztrofálni, már ne is haragudj...
Nem nagyon kell ezt megmagyarázni, de pl. mond mennyi tudomány, gyógyszer, ûrhajó stb. lenne az a sok melléfogás nélkül amely pont úgy formálta a fejlõdésünket mint a siker. Ha már a keleti kultúrák is szóba kerülnek akkor mondjuk csak el, hogy ezek a kultúrák elég komolyan veszik azt az elméletet, hogy rossz nélkül nincs jó sem, hogy értéktelen dolgok nélkül nincsennek értékes dolgok sem... éppen ezt mondja itt Zhuangzi is, az emberek sajnos elfelejtik, hogy a fejlõdés nem más mint a szenvedés következménye, és ha minden ami kürölvesz bennünket igaz, jó, szükséges... akkor nincs szenvedés és persze akkor nincs fejlõdés sem.
Wiki: "Azon fajok, amelyek térben és idõben együtt élnek."
Na most két szomszédos csimpánz nagycsalád NEM él térben együtt. Meg nem alkotnak egymással szaporodóközösséget, mert kibelezik egymást, ha területsértés történik.
"Azt írtad az állatok nagy része nem ölni meg fajtársát, csak ritkán. Én erre reagáltam, hogy ez nem igaz."
Ja, és felhoztál egyetlen, szinte egyedi, máshol meg nem található ritka kivételt, ami szintén az én kijelentésemet támasztja alá, tekintve, hogy területharcról, kvázi háborúról van szó.
"A riválisok ha, tehetik megölik a másikat."
Na ez az aminek pont az ellenkezõje az igaz, ez az az állításod, amit nem tudsz tényekkel alátámasztani. A párválasztási versengés a legtöbb faj esetében még csak nem is erõszakos, hanem kimerül násztáncban, hívójelekben (madarak fõleg), és ha még erõszakos is, akkor is leginkább birkózás (zsiráf) vagy vívás (agancsos növényevõk) jellegû párbaj, néha valami bizarr viselkedés (bölények) de közös bennük, hogy szinte soha nem mennek életre-halálra.
"A csimpánz meg fenyegetettségen, dühön, vetélkedésen kívül álló okok miatt is ölhet."
Ja, téged, mint embert. De nem az anyját, a párját, vagy a csoporton belüli riválisát. És már egyszer abban megállapodtunk, hogy a csimpánz az már egy speciális eset.
Nincs amúgy baj, ha valaki valami téma kapcsán kimondja, hogy nem hisz Istenben, hanem ha átcsap vallásellenességbe. Mint pl Richard Dawkins-nál.
Az Industól nyugatra lévõ kultúrák közös sajátossága, minden magyarázat nélküli idézet értéktelen. Lehet hogy a kínaiak Zhuangzi mester szösszenetei hallatára bólogatva egyetértenek, de ez egy európai vagy közel-keleti embernek nem érvelés, csak fecsegés. Az idézet után nem "szóval"-nak kellene jönnie, hanem indoklásnak. Nálunk még a vallásalapítók is görcsösen igyekeztek érvekkel és bizonyítékokkal alátámasztani az igazukat (pl Jézus és Mohamed, persze ki-ki a maga filozófiájából indult ki), ehhez képest a kínai "bölcsek" meg Buddha csak kijelentett magáról dolgokat és kész. A Magasztos felismerte a Tant, ezt és ezt kell csinálni, a szerzetesek ámulva és egyetértéssel hallgatták a Magasztost, stb. Hát ebbõl nem lesz se tudomány, se gyógyszerek, se ûrhajók, de még egy falat kenyér sem vacsorára.
Atyaég jó sok komment, a téma érdekes, na jaez a saját véleménye és merte vállalni.
Aztán még nem ártana szem elõtt tartani a követkerõt sem:
"All men know the utility of useful things; but they do not know the utility of futility." - Zhuangzi (莊子)
Szóval ezen a világon nem csak a hasznos dolgokra van szükségünk és nem csak az igazra vagy a tényleg létezõre...
Az erkölcsi, morális szabályok eléggé távol állnak az állatok társas együttélési szabályaiktól, tulajdonképp semmi közük hozzá.
Az állatok társas együttélési szabályait a szükség diktálja, az erkölcsöt nem. Ezeknek a szabályoknak a megszegése együtt jár a túlélési esélyek drasztikus csökkenésével, az állatokat a kényszer hajtja ezeknek a szabályoknak a betartására. a moralitás viszont más, az meggyõzõdésen alapszik, nem érzelmeken. Ha azért engedelmeskedem a fõnöknek, mert erõsebb, és félek tõle, az nem erkölcs. Ha azért, mert õ az erõsebb, és az nekem kellemes, mert így több ételem lesz, az sem erkölcs. Az állatok társas együttélési viselkedési formái az egyed önzõ (vagyis saját érdekében cselekvõ, mindenféle negatív felhang nélkül) igényeibõl származnak.
Az erkölcs viszont az egyén önös érdekei felett áll. Az állatoknak nincsenek közös céljaik, hanem önös érdekeik kényszerítik szervezõdésbe. Az ember esetében az egyén felett álló közös célok, közös akarat szervezik társadalommá. Az altruizmus sem egyenlõ az önfeláldozással, az egy hatékonyabb formája a túlélésnek, éppen ebben különbözik az emberi önzetlenségtõl. Egy állat nem választhatja meg, hogy altruista módon viszonyuljon egy helyzethez.
Te nem érted a filozófia lényegét. A filozófusok nem akarják megmagyarázni a világmindenséget (persze vannak arogáns "filozófusok" akik ezt akarják), a filozófusok csak meghatározott elképzelések és tények között PRÓBÁLJÁK megmagyarázni az összefüggéseket.
Nem védem a filozófusokat mert több mint fele annak is szemét, csak a filozófiát védem mert az nélkül mi vagyunk halottak.
"All scientific knowledge is knowledge not of particular facts but of hypotheses which have so far withstood systematic attempts at refuting them."
F.A.Hayek (Law, Legislation and Liberty)
Ez nem populációk közötti, hanem belüli harc (azonosnak tekintett élõlények halmaza, azonos tér- idõintervallumban, például az oroszlán populáció a Kruger Nemzeti Parkban) Elõször tisztázd a fogalmat.
Azt írtad az állatok nagy része nem ölni meg fajtársát, csak ritkán. Én erre reagáltam, hogy ez nem igaz. Persze a legfõbb oka a vetélkedés, de ebbõl kifolyólag egyáltalán nem ritka dolog a fajon belüli "gyilkosság". A riválisok ha, tehetik megölik a másikat. A csimpánz meg fenyegetettségen, dühön, vetélkedésen kívül álló okok miatt is ölhet. És nem feltétlen adja elõre a jelét, hogy támadni fog, megtéveszthet.
"azt hiszi, az õ (...) viszonylag pici tudása lehetõvé teszi neki, hogy megmagyarázza a világmindenséget. Határtalanul arogáns... "
Na most õ pont ezt mondja, hogy a filozófusoknak még ez a viszonylag pici tudásuk sincs meg a világról, és úgy akarják megmagyarázni a világmindenséget. Ha már valami arrogancia...
"The chief reason why modern man has become so unwilling to admit that the constitutional limitations on his knowledge form a permanent barrier to the possibility of a rational construction of the whole of society is his unbounded confidence in the powers of science. We hear so much about the rapid advance of scientific knowledge that we have come to feel that all mere limitations of knowledge are soon bound to disappear. This confidence rests, hovever, on a misconception of the tasks and powers of science, that is, on the erroneous belief that science is a method of ascertaining particular facts and that the progress of its techniques will enable us to ascertain and manipulate all the particular facts we might want.
In one sense the saying that our civilization rests on the conquest of ignorance is of course a mere platitude. Yet our very familiarity with it tends to conceal from us what is most important in it: namely that civilization rests on the fact that we all benefit from knowledge which we do not possess. And one of the ways in which civilization helps us to overcome that limitation on the extent of individual knowledge is by conquering ignorance, not by the acquisition of more knowledge, but by the utilization of knowledge which is and remains widely dispersed alnong individuals."
F.A. Hayek (Law, Legislation and Liberty)
Szóval Hawking azt hiszi, hogy az õ (még akkor is ha véletlenül õ a világon a legokosabb - pedig még véletlenül sem) de viszonylag pici tudása lehetõvé teszi neki, hogy megmagyarázza a világmindenséget. Határtalanul arogáns...
Egyébként a vallások meséiben és dogmáiban én sem hiszek, de ez attól függetlenül nagyon fontos része az emberiségnek... de már, hogy a filozófia halott az már elképesztõ marhaság. A tudomány és a vallás nem ellenségek, mindkettõnek megvan a saját hatásköre, értéke és korlátai, azt mondani, hogy az eggyik fog gyõzni a másik felett csak azt mondja el valakirõl, hogy lényegében nem értette meg a világot még akkor sem ha a fizika törvényeit és elméleteit viszonylag magas szinten ismeri. Sajnálom mert Hawking az elmúlt években nagyon lejáratta magát... szükségtelenül.
Egyébként nem új dolog, a természt tudományok legnagyobjai általában a társadalmi tudományok és ehhez köthetõ dolgok legkisebbjei szoktak lenni... talán éppen azért mert a két dolog ellentétes módszerekre van utalva.
"A többi majomfajtára ez egyáltalán nem jellemzõ. "
Meg a többi állatfajra sem. És ez is populációk közti harc. Ezzel kezdtem, ebbe kötöttél bele, most kihoztad ugyanazt.
A vallásos hit talán a legemberibb képesség, amivel rendelkezünk. Úgy tenni mintha nem lenne, ugyanolyan butaság, mintha a nemi ösztönrõl tennénk úgy hogy nincs. Ez egy mélyrõl jövõ drive, motiváció, és mint minden drive-ot, a racionális elme irányítja (ideális esetben). Vagyis nem azért hiszek, mert félõs/buta/<tetszõleges szitokszó> lennék, hanem elõször is képes vagyok hitre, és utána jön csak, hogy mihez kezdek vele, ha nem vagyok vallásos, akkor is. Olyan ez mint az iránytû, mindig mutat valamerre. A politikai/ideológiai/vallási divatok olyanok mint egy külsõ mágneses tér, amibe beáll az iránytû.
Volt egy mûsor ami direkt a csimpánzokkal foglalkozott. Ott rögzítették, hogy egy család fiatal egyedei bandába verõdtek és átmentek más család területére. Direkt behatoltak idegen helyre. Elkaptak egy ott élõ csimpánzt. Nem ölték meg azonnal, hanem kínozták, eljátszottak vele. Kicsavarták a karjait, had szenvedjen és gyötrõdjön és felfokozott izgatott állapotba volt a banda, szemmel láthatólag tetszett nekik a játék, élvezték. Õk az erõsek. Nem egy ilyen eset volt. Természetesen nem ez a fõ foglalatosságuk, hogy egymást gyilkolják halomra az igaz. Na meg az agressziójuk fõleg más majomfajták ellen irányul (kisebbek). Arra mondjuk mondhatjuk, hogy nem fajtárs. Azokkal könnyebb elszórakozni nekik. Mondjuk ebbe igazad lehet, fajtársat ritkán ölnek. Igazából ez a film a csimpánz agressziójáról szólt.
Állatkerti példányokat is teszteltek. Vittek TV-t nekik. És erõszakos jeleneteket vetítettek le. Voltak akció filmek is. :) Ugyanaz a felfokozott izgalmi állapot, tetszett nekik amit látnak. A többi majomfajtára ez egyáltalán nem jellemzõ. Nem csináltak ilyeneket.
Ez így nem egészen igaz tudtommal, a csimpánzok (és több majom fajta is) elég szép számban élnek együtt, és többnyire a területért harcolnak. Ebben az esetben tényleg akár meg is ölik a fajtársaikat, de egyébként nem. Általánosságban, a falkák általában a vadászterületüket védik, vagy a nõstényekért harcolnak (ez utóbbi ritkán végzõdik halállal, általában elõbb föladja a vesztes).
Mondom populáción belül. Két felnõtt hím oroszlán az két külön populáció. Mivel a különbözõ populációk egymással versengenek, így igen, lehet "gyilkosság". De csoporton belül nem jellemzõ.
Falkában pont nincs gyilkosság, ott a sorrend kialakul, alfa pár szaporodik, megy a versengés az alfa státuszért, de a harcoknak megadás a vége, átrendezõdnek az erõviszonyok, és nem hal meg senki, de még csak komolyabb sérülés sem történik. Egy farkas kiesése az egész falkának hátrány.
A (asszem a palackorrú) delfin is öl szórakozásból. De nem fajtársakat, hanem kisebb delfineket. A csimpánzok konkrétan területszerzõ háborúkat és portyákat folytatnak.
Ó, dehogynem. Különösen a magasabb rendû élõlényeknél, ragadozóknál. Ha nem az õ családja, klánja akkor ellenség el kell ûzni vagy meg kell ölni. Aztán még nem is esett szó a családon belüli rivalizálásról, dominancia harc (pl ragadozó falka állatok). Az elûzés is nagy eséllyel halált jelent. Hiszen a számkivetett példány egyedül kevésbé boldogul, idegen fajtársak territóriumain kénytelen boldogulni, hiszen neki nincs sajátja. Ha észreveszik futhat ám az életéért. Természetesen ez mind nem öncélú.
2 élõlény van ami élvezheti a öncélú gyilkolást. Az ember és a csimpánz. Viszont az ember ennek ellenére képes idegen fajtársaival együtt élni, egyetlen más fejlettebb élõlény nem bírna ekkora összezártságot elviselni a fajtáraival, mint ahogy mi élünk.
Korábbi vitánk során eljutottunk arra a megállapításra, hogy ha létezik valamilyen felsõbbrendû inteligencia, lélek, az sem lehetne más, mint gyakorlatilag egy számítógép program, ami feldolgozza azokat amiket lát, és meglévõ tudása, tapasztalatai és még sok minden alapján dönt az adott helyzetben, mit cselekedjen. Ha jól értme, kicsit filozófikusan bár de arra gondoltál, hogy kellene modell arra, hogy az agyunk mûködhet-e önmagában és létrejöhetett-e evolúció során. Az agyunk mûködésérõl amit tudunk, megállapíthatjuk, hogy nagyon is jól mûködik az magától úgy, mint egy számítógépszoftver, képes feldolgozni a külvilágot az érzékszerverekbõl érkezõ jelek alapján, elraktározni az emlékeket, és utasításokat kiadni a szervezet különbözõ részeinek. Az evolúción is igen kis lépcsõfokokkal végigkövethetõ az agy fejlõdése, egészen attól kezdve, amíg nem volt képes emlékeket elraktározni. Hogy mikor lesz teljes modell az agy mûködésérõl nem tudom, egereknél már végeztek sikeresen konkrét emlékezet törlést. Az agy betegségei is egyértelmûen alátámasztja ezt, pl. az agy is lehet hibás, rosszul mûködhetnek a neurotranszmitterek, amik irányítják az információkat (ez az agy pillanatnyi vagy hosszabb összeomlásához vezet, epilepszia).
Hawking nem biológus, nem tudom ezekkel mennyire van tisztában. Bele lehet magyarázni a jelenlegi törvényekbe bármit, de attól még nincs sok valószínûsége, hogy igaz legyen (értsd semmi esély nincs rá).
Az állatoknál a szaporodási versengés gyakorlatilag sohasem végzõdik halállal, ne beszélj már hülyeségeket!
Nem tudom, hogy a tömeggyilkosságot honnan vetted, mert semmi ilyesmirõl nem beszéltem, de még csak nem is utaltam rá. Az az ijesztõ, hogy bazdmeg leírok valamit, te hozzáteszel még gondolatban háromszor annyi faszságot, és erre az elképzelt faszságra válaszolsz. Tipikus fasszopó vitastílus, szalmabáb érvelés. Ha nekem válaszolsz, arra reagálj, amit én írtam, vagy menj a picsába, de ne adj a számba olyan dolgokat, amit soha nem mondtam.
Azért az meglepõ, hogy egy tudományos fórumon ilyen sokan hisznek valami felsõbbrendûben. És még egy jó kis 9/11 konteónál is több hozzászólás. Engem ez elszomorít.
Az egyetlen idióta itt te vagy, barátom. Bár sokakkal vitatkoztam itt, egyik sem tûnt olyan korlátolt alaknak, mint te. Innentõl ignorállak, remélem, nem baj. :)
Szerintem neked valami személyes bajod van a vallással. :) Gyûlölöd, elõítéleteid vannak és képtelen vagy felülemelkedni rajtuk. Nem látod be, hogy a hit nem arról szól, hogy mindent "beszopj". Van aki félreérti, abból lesz a szélsõséges, de az emberek többsége képes a helyén kezelni.
Nem a tömeggyilkosságokról beszéltem, hanem például a szerelemféltésrõl. Tessék, tipikus példája a fajfentartási harcnak, az állatok is állandóan küzdenek a másik kegyeiért és vérre is mennek érte. Tehát ez esetben a féltékenységi gyilkosságokat egyszerûen le kéne nyelni annyival, hogy "csak a géneken ment a harc". Amúgy meg 7 milliárdan vagyunk, nem mindegy, hogy megölsz-e 10-20 embert vagy sem?
"Igen végül is nem talál sem lelket, tudatot, sem mennyországot, sem elfogadható magyarázatot a saját rendszerén kívül, és nem csak Hawking, hanem még sok más tudós sem, vagy akár te sem. De csak azért mert õk nem fogadjátok el sem az idea konstrikciókat, sem azokat a jelenségeket, tapasztalatokat, amelyek a ti rendszeretekben nem illenek.
Lehet, hogy a modern fizika matematikai, absztrakt rendszerének megismerése, akár 1-2 évtizedet is követelhet. De ez a hatalmas munka nem pótolhatja sajnos azt, ha valakibõl eleve hiányzik a lelki rugalmasság, az új befogadásának képessége. Vagy ha sajnos a nagy koncentrációban, amit a tanulás követel elveszti azt."
Így igaz. Mint oly sok ember, Hawking is önnön arroganciája csapdájába esett. +1.
A vallás sokszor szembe kerül a logikával, s mégis a logika szokott gyõzedelmeskedni. Gondoljunk csak az amerikai igazságszolgáltatásra, ahol anno a 40-es években még nagyon sokan voltak hithû katolikusok. Nem bigottak. Utóbbira jellemzõ inkább, hogy logikátlan. Elõbbi csupán megérti azt, hogy amit tett, így is, úgy is rossz, s inkább a kisebb rosszat választotta.
Amúgy meg a vallás csak egy része tekinthetõ törvénynek, és az sem mindig. Például a zsidó vallás elég erõs ilyen téren, a hithû zsidók csak kóser ételt ehetnek, nem érhetnek más nõhöz a feleségükön kívül, és így tovább. De ezen túl azért teljes életet élhetnek, mert mondjuk a szabadságba vetett hitüket nem befolyásolják a törvények. Hogy a keresztényektõl hozzak példát, ott a "ne lopj" parancsolat. Ne lopj, de azért ne is halj éhen. Szükség törvényt bont és hacsak nem bigott valaki, meg tudja érteni ezt, fõleg, hogy a kereszténység egyik alapköve a zsidó hittel szemben a megbocsátás.
"Na ez úgy van, hogy vagy az emberkének nincs képessége ahhoz, hogy vissza adja, vagy eleve nem is akarja, mert hasbaakasztás az egész. "
Aha, most egy fél mondattal leírtad Hawking egész életmûvét. Engedd meg, hogy gratuláljak hozzá, elkönyveljelek egy idiótának, és befejezzem veled a beszélgetést.
Túltoltad, bélám. Sokkal egyszerûbb dolgokra gondoltam.
Forró dologhoz hozzányúlsz - megéget - többet nem nyúlsz hozzá = hasznos élettapasztalat.
Fekete macskát látsz - szerencsétlenség ér(macskától függetlenül) - kerülöd a fekete macskákat = haszontalan élettapasztalat.
Amikor reális ok-okozati összefüggéseket állítasz fel a történések közt, az hasznos. De az ember már csak olyan, hogy független események közt is hajlamos összefüggést vélni (erre van drótozva az agyunk), és amikor ez történik, az haszontalan, néha káros. Így alakult ki a sok fasz babona, meg a vallások fele.